Nov. 20-án Nagyváradon a diákszervezetek közötti együttműködésről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. Az ország majd minden egyetemi városából érkeztek román és magyar diákok. Az 1990-ben alakult Országos Magyar Diákszövetséget Vulkán Nimród elnök mutatta be. Az OMDSZ-be hat magyar diákszervezet tartozik: a nagyváradi, temesvári, kolozsvári, brassói, marosvásárhelyi és bukaresti. A Romániai Diákszervezetek és Ligák Szövetségéről (FOLSR) Razvan Garbacea beszélt. Náluk nincs elnök, alelnök, csupán tárgyaló, szóvivő, külkapcsolatokkal foglalkozó titkár és sajtóreferens. /Fiatalok fóruma. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

A Kolozsvár Társaság szervezésében megemlékeztek egy ötven éve, 1958. január 14-én tartott „Fiatal szerzők estjé”-ről, amely, a Kriterionnál 1961-ban rajtolt Forrás-nemzedék első közös megnyilvánulása volt. László V. Ferencnek az eseményt felidéző előadása megjelent a Korunk idei 2. számában. Jó lenne, ha Balázs Sándor hozzászólása is megjelenne valahol. László V. Ferenc, mint az 1958-as szerzői est társszervezője, előadásában – a zenei vonatkozások mellett – főleg annak történelmi hátterére emlékezett, különös tekintettel arra az időleges ideológiai olvadásra, amely 1953-ban, Sztálin halálával kezdődött és mintegy öt év múlva csengett le. 1956 koraőszén Románia-szerte diákegyesületek alakultak. A diákegyesületek 1957 márciusában országos szövetségbe tömörültek. Balázs Sándor figyelmeztetett: a Fiatal szerzők estjének tervét a párttal kellett jóváhagyatni. Nemsokára oktatókat neveztek ki a diákegyesületek élére, ez a diákegyesületek teljes eljelentéktelenedéséhez vezetett. A köztudat szinte teljesen tájékozatlan a romániai diákegyesületek szövetségének történetét illetően. A párt két akkori bizalmi embere a Bolyai diákegyesületének az élén, mind Bretter György, mind Balázs Sándor szerepe áldásos volt a nemzedék és az utánuk jövők másképp-gondolkodásának kiművelésében. Nem írták még meg a Romániai Diákegyesületek Szövetségének a történetét, holott erre szükség lenne. /László V. Ferenc: Nyereségünk: a hiány megmutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Ha továbbra sem engedélyezik a parlamenti választásokon az egyetemisták voksolását abban a városban, ahol tanulmányaikat folyatják, a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul. /O. M. : Fizetnek az egyetemisták a parlamenti szavazatokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Növelték a tandíjakat az állami egyetemek
Emelkedtek az állami egyetemek tandíjai, de azok, akik a Hargita megyei vagy a háromszéki kirendeltségeken akarnak tanulni, általában nem kell többet fizessenek – tudtuk meg az érintett egyetemektől. Az egyetlen kivétel a Lucian Blaga egyetem csíkszeredai tagozatának jogi kara, ahol 1800 lejről 2100 lejre emelték az évi tandíjat. A Sapientia diákjainak sem kell többet fizetniük.
„Nincs rendjén, hogy a tandíjak emelkednek olyan körülmények között, amikor a legtöbb szülő jövedelme csökken. Az oktatás minősége sem javult, a tanárok teljesítménye ugyanaz, mint korábban, sok egyetemi jegyzet pedig már régi” – nyilatkozta az Evenimentul Zilei napilapnak Cristian Hatu, a Román Tudományos Akadémia oktatási szakértője. Hatu szerint az egyetemek autonómiája nem hozta magával az oktatás minőségének javítását, mert nem épült fel annak ellenőrzési mechanizmusa.
A Román Hallgatói Szervezetek Szövetségének (ANOSR) egyik felmérése szerint Romániában az egyetemi hallgatók mintegy 15 százaléka szakítja félbe tanulmányait anyagi okok miatt. Daniela Alexe, a szervezet elnöke szerint az egyetemi rendszer egyre inkább gazdasági alapelveken működik. Többek között akkor is, amikor egyes egyetemek tandíjas helyeket hirdetnek meg, de nincsenek felkészülve azok infrastrukturális kiszolgálására. A diákliga vezetője szerint az egyetemek a lehető legegyszerűbb megoldást választották az anyagi források kiegészítésére, a tandíjak emelése viszont kihat a felsőoktatáshoz való hozzáférés esélyeire, az oktatás minőségére, és sokakat a tanulmányok felfüggesztésére kényszerít. Cristian Hatu, az Akadémia szakértője szerint az egyetemek különböző mesteri képzésekkel is igyekeznek kiegészíteni bevételeiket, ezek a képesítések a hallgatók számára viszont vajmi kevés pluszlehetőséget jelentenek. Nem sikerült hallgatóközpontúvá reformálni a felsőoktatást – fogalmazott az Evenimentul Zileinek Hatu.
A Bukaresti Egyetem valamennyi fakultásán évi 3100 lej a tandíj, a Közgazdaságtani Akadémia iránt érdeklődők 2500 és 3000 lej közötti tandíjjal kell számoljanak fakultástól függően. A bukaresti Műszaki Egyetemen az évi 4500 lejt is elérheti a tandíj az idegen nyelvű mérnöki karokon. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) 2000 lejtől 5500 lejig emelkedhetnek az évi tandíjak. Utóbbi a színház és filmművészeti fakultás tandíjszabása.
Hargita megyében a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán nem emelkednek az előző tanévhez viszonyítva a tandíjak. Az ugyancsak állami Lucian Blaga Egyetem csíkszeredai tagozatán a közgazdasági képzés tandíja változatlan marad, a jogi karon viszont 1800 lejről 2100 lejre emelték az évi tandíjat. A sok Hargita megyei fiatal által is látogatott BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának közigazgatási szakán szintén nem változik a tandíj – tudtuk meg Ciprian Loránd dékántól. Hargita Népe (Csíkszereda)

Több ezer tanár tüntetett Bukarestben
A diákok is támogatják a sztrájkoló pedagógusokat
Kolozsvár több felsőfokú oktatási intézményében is japán sztrájkba kezdtek tegnap a diákok, így támogatva a fővárosban a kormány székháza előtt tüntető pedagógusokat. A Műegyetemen, az Orvosi és Gyógyszerészeti, a Formatervezői, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen japán sztrájkba lépett diákok az oktatási törvény által is előírt hatszázalékos részesedést követelték a hazai össztermékből (GDP) a tanügy számára.
Tiltakozásuk jeléül az országban több tízezer diák ment fehér karszalaggal a tanórákra, és amennyiben a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, meghatározatlan időre általános sztrájkot hirdetnek.
Victor Ponta miniszterelnök találkozott a szakszervezet képviselőivel, és ígéretet tett arra, hogy a jövő évi költségvetésből jelentősen növelni fogják a tanárok bérét.
„Nem 3–4 százalékos növekedésről, hanem a kezdő orvosok és tanárok jelentős fizetésemeléséről van szó” – idézte a miniszterelnököt az Antena3.
Magasabb bérekért tüntettek a pedagógusok szerdán a bukaresti kormány székháza előtt. A tanügyi szakszervezeti szövetség (FSLI) felhívására közel 5500 pedagógus érkezett a fővárosba az egész országból. A demonstrálók egyebek mellett 50 százalékos béremelést követeltek a pályakezdőknek, hogy ismét vonzóvá tegyék a fiatalok számára a tanári hivatást. A szakszervezeti vezetők azt állítják: Románia jelenleg a GDP 2,5 százalékát fordítja az oktatásra, vagyis feleannyit sem, mint az uniós átlag. A romániai tanárok bére alig egytizede az európai uniós átlagnak. Egy romániai tanár óradíja 3 euró, míg magyarországi kollégájuk 16, egy németországi tanár pedig 54 eurót keres tanóránként – állítja a FSLI.
A fővárosban tüntető pedagógusok a „Le a hazug kormánnyal”, „Oktatás nélkül meghal bármely nemzet”, „Általános sztrájkot” jelszavakat skandálva a kormány székháza elől a parlament épületéhez vonultak. Az egyik sztrájkoló tanár koldusnak öltözött, a kezében pedig „Ha mi meghalunk, ti is meghaltok” feliratú táblát tartott.
Arra az esetre, ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, a jövő héten népszavazást kezdeményeznek a tanügyi dolgozók körében, majd általános pedagógussztrájkot tartanak a tavaszi európai parlamenti választások idején, vagy közvetlenül a tanév vége előtt – idézi a Mediafax hírügynökség Simion Hancescut, a FSLI egyik vezetőjét.
A pedagógusok tiltakozó megmozdulásával az egyetemi hallgatók és középiskolai diákok szervezetei is szolidaritást vállaltak. A Romániai Diáktanácsok Országos Szövetségének (ANOSR) felhívására több tízezer hallgató ment fehér karszalaggal a tanórákra. A diákszervezetek szerint a kormány nem vállal felelősséget Románia jövőjéért, hiszen kevés pénzt fordít az oktatásra. Az ANOSR mindegy hetven romániai diákszövetség ernyőszervezete, így több mint 500 ezer diákot képviselnek. A diákok szerdai japán sztrájkja csupán figyelmeztető lépés volt, honlapjukon máris meghirdették, hogy november 13-án az órákat az utcán tartják követelve a GDP hat százalékát, amelyből nagyobb ösztöndíjakat, jobb körülményeket a bentlakásokban, jobb minőségű ételt az étkezőkben, és a tanárok magasabb fizetését remélik. Amennyiben a döntéshozók nem veszik figyelembe követeléseiket, meghatározatlan időre általános sztrájkot is kilátásba helyeztek
Szabadság (Kolozsvár)

„Stresszió” felsőfokon
A marosvásárhelyi állami egyetemeken hétfőn kezdődik, a Sapientián már másfél hete zajlik a diáknyelven csak „stresszióként” emlegetett többhetes időszak. A Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán január 6-ától vizsgáznak a diákok, az egyhetes pótszesszió február 3-án kezdődik, 10-én pedig indul is a második félév. A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen január 20-ától február 9-ig bizonyíthatják tudásukat a diákok, a vizsgaidőszak utolsó hete a pótszesszió. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói szintén hétfőn kezdik és február 16-án zárják a szessziót, 17-étől egyhetes vakáción pihenik ki a vizsgastresszt, az azt követő héten pedig pótvizsgázhatnak, a második félév február 24-én indul. A Petru Maior Egyetem diákjai január 20-ától február 9-éig vizsgáznak, 10-étől egyhetes szünidőre mennek, 17-étől pedig elmaradt, illetve sikertelen vizsgáikat tehetik le, majd február 24-én elkezdik a második félévet.
Az egyetemi vizsgák időszakának tétje a következő félévi tandíjmentesség. A jegyekért küzdő diákok feszültségét egy internetes hírportál tájékoztatása szerint Kolozsváron kanadai mintára állatterápiával próbálják oldani, ennek érdekében egy kutyákkal benépesített helyiséget alakítanak ki erre az időszakra, és ott a szessziózók négylábúak társaságában lazíthatnak. Az Országos Diáktanács (ANOSR) tavalyi jelentése szerint az idei tanévtől a romániai egyetemek több mint felében növelték a tandíjat – a bukaresti közgazdaság-tudományi egyetemen például 500 lejjel többet kell fizetni évente –, a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményekben azonban nem változott a tanulmányokért fizetendő összeg – tudtuk meg az egyetemi titkárságokon.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely),

Egyetemi hallgatók tüntettek Kolozsváron
Csütörtökön mintegy száz egyetemi hallgató vonult fel Kolozsváron.
A diákok a felsőoktatásban tapasztalható állapotok miatt tiltakoztak: elsősorban amiatt elégedetlenek, mert szerintük a tanügyi törvényt módosító, nemrég elfogadott sürgősségi kormányrendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek következtében túlkapások történhetnek. Ugyanakkor úgy vélik, a miniszter és a felsőoktatásért felelős államtitkár nem hajlandó konzultálni velük a felmerülő gondokról, bár a napokban Remus Pricopie tárcavezető felajánlotta, hajlandó tárgyalásokat folytatni. A diákok tegnap délután a Csillagvizsgáló utcában levő diákbentlakásokból vonultak le a Majális/Republicii utcán, majd a Jókai/Napoca utca érintésével a Főtéren fejezték be a felvonulást. Itt doktori címet „adományoztak” Mihnea Costoiu államtitkárnak. Az egyetemi hallgatók a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetségének a fórumán vesznek részt Erdély fővárosában.
(K. O.) Szabadság (Kolozsvár)

Nagyon drágák az állami egyetemek a hallgatók szerint
Az országos diáktanács (ANOSR) arra panaszkodik, hogy az ország 21 állami felsőoktatási intézményében évről évre egyre magasabbak a díjszabások. A hallgatók szerint a felvételi- és tanulmányi díjak folyamatos növelése indokolatlan. Ezért tiltakozássorozatot is kilátásba helyeztek.
Hétfői közleményében a diáktanács példának a térítéses jogi képzéstt hozza fel. Ennek ára évi 2000 lej a Román-Amerikai Egyetemen, a kolozsvári BBTE-n viszont már 3600 lej. Nagyok a díjszabások közötti eltérések az orvosi képzésben is: a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemen 4800 lej, a bukaresti Carol Davila Egyetemen pedig 9000 lej a tanulmányi díj. Ezek az eltérések a diákszervezet szerint indokolatlanok.
Az ANOSR felmérése szerint az elmúlt években átlagban 81 százalékkal emelkedtek a díjszabások a felsőoktatási intézmények közel negyven százalékánál. A diáktanács tanulmánya több térképet is tartalmaz, egyiken a bentlakásárakat tüntették fel. E szerint Nagyszebenben (havi 540 lej) és Iaşi-ban (havi 500 lej) a legdrágábbak a kollégiumi szállások.
A felvételi díj az orvosin a legnagyobb: 350 lej Iaşi-ban, 200-500 lej Marosvásárhelyen és 300 lej Kolozsváron. A pótvizsgadíjak sem elenyészőek: 25 lejért vizsgázhat újra az a diák, aki elbukott, vagy aki javítani szeretne, ám a vizsgadíj mellé a kreditekért is fizetnie kell. Így az 5 kreditpontot érő pótvizsga akár 675 lejbe is kerülhet az ANOSR szerint.
A szervezet arra kéri az oktatási tárcát és a kormányt, hogy ne az egyetemi hallgatók kárára próbálják megoldani a tanügy alulfinanszírozását, hanem költségvetés-kiegészítéssel próbálják orvosolni a romániai felsőoktatás problémáit. A diákszervezet kilátásba helyezte az „Egyetemi Ősz” elnevezésű tiltakozássorozatot is, ha a kormány illetékesei nem reagálnak kérésükre.
maszol/agerpres

A KMDSZ nem csatlakozik az egyetemfoglaláshoz
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség nem határolódik el a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetségének (ANOSR) kampányától és az országos megmozdulástól, fontosnak tartja, hogy a diákságot tájékoztassák az ügyről, viszont szervezetileg nem csatlakozik az egyetemfoglalásba - reagált a KMDSZ azt követően, hogy az ANOSR csütörtökön elfoglalta a BBTE pszichológia karának egyik amfiteátrumát.
"Nagyobb problémának tartjuk a felsőoktatásra fordított összköltségvetést, amely Romániában az előírt 6 százalék helyett kevesebb mint 3 százalék. Fontosnak tarjuk, hogy a hallgatókat informálják azokról az egyetemeken zajló eseményekről, amelyek őket érintik. Az egyetemi döntéshozatalban való részvétel fokozottan fontos, a diákképviselőkkel és diákszenátorokkal való közös munkával erősítjük évről évre a diákszervezet bekapcsolódását ebbe a rendszerbe. Egyetértünk a megfogalmazott követelésekkel, következő lépésként pedig egyeztetünk az egyetemi szervekkel és román diákszervezetekkel" - olvasható a KMDSZ közleményében.
Az ANOSR hetek óta tiltakozik amiatt, hogy nem tartják be maradéktalanul az oktatási törvénybe előírtakat. Kérik egyebek mellett bruttó hazai össztermék (GDP) 6 százalékát az oktatásügynek; 25 százalékos szavazatarányt a rektorok és a dékánok megválasztásakor; beleszólást a tanszéki tanácsok munkájába, mivel ott döntenek a tantervekről; diákközpontú oktatást; olyan tananyagot, amely lépést tart a piaci követelményekkel; a diákok jogállásának tiszteletben tartását. Követelik, hogy emeljék meg főként a szociális ösztöndíjak összegét, új és korszerű bentlakásokat, menzákat szeretnének. Az ANOSR, hogy követeléseiknek érvényt szerezzen, áprilisban például japánsztrájkba lépett, majd tüntetést szervezett. Ezt követően a szövetség egyetemfoglalási akcióba kezdett, a csütörtöki kolozsvári egyetemfoglalást egy konstancai, egy temesvári, egy suceavai és egy galaci akció előzte meg. A diákok egyelőre elégedetlenek a szaktárcával folytatott egyeztetésekkel.
Az egyetemfoglalás alatt a diákok az épületben töltötték az éjszakát, Kolozsváron például az előadások alatt a terem hátsó felébe húzódnak/húzódtak - tájékoztat a Mediafax. A hallgatók folyatják az akciót, továbbá utcai tüntetéseket szerveznek.
maszol.ro

A BBTE az egyik legátláthatóbb egyetem
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem és Temesvári Műszaki Egyetem a legátláthatóbb az államilag finanszírozott romániai felsőoktatási intézmények közül – közölte lapunkkal a Román Akadémiai Társaság és a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége nemrég közzétett kutatásának eredményeit a BBTE.
A tanulmányból ugyanakkor kiderül: az egyetemek többsége nem teszi közzé a vezetőségi ülések jegyzőkönyveit és határozatait, a hallgatók oktatói értékeléseit, a közbeszerzési eljárások hirdetéseit, de a beérkező árajánlatokat sem. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények működését szabályozó egyetemi charták elérhetőek az egyetemek honlapján, emellett megfelelően hirdetik meg a kutatói ösztöndíjakat.
A tandíjak összege is nyilvános az egyetemek honlapján, a felvételi vizsgák és a tanári állások meghirdetése is kellőképpen átlátható. A kutatás során nem csak az intézmények honlapjait vizsgálták, hanem figyelembe vették, hogy milyen mértékben válaszolnak az egyetemek a közérdekűadat-igénylésekre. A rangsorolásban szereplő felsőoktatási intézményeket fel is keresték a tanulmány elkészítése során.
A Mit mondanak el nekünk és mit rejtenek el előlünk a romániai egyetemek honlapjai című felmérés során 55 romániai állami egyetem honlapján ellenőrizték, hogy elérhetőek-e a közérdekű adatok. Az értékelés során 14 szempontot vettek figyelembe, a BBTE és a Temesvári Műszaki Egyetem 94 pontot szerzett a lehetséges 125-ből, így az első helyen zártak.
A további sorrend: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Craiovai Egyetem, a Temesvári Nyugati Egyetem és a Suceavai Ştefan cel Mare Egyetem. A raglista végén ugyanakkor zömében bukaresti egyetemek találhatóak, a sereghajtók közt egyedül a gyulafehérvári 1918. December. 1 Egyetem erdélyi.
A felmérést egy 222 ezer svájci frank értékű és svájci finanszírozású oktatási program keretében készítette el a Román Akadémiai Társaság és a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Nő a szakadék az oktatás és a munkaerőpiac igényei között
Egyre nagyobb a szakadék a tanintézetek és egyetemek által nyújtott tudásanyag és a munkaerőpiaci igények között – figyelmeztetnek a szakemberek, akik szerint a romániai munkanélküliek 5 százaléka felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatal, ráadásul a munkavállalók közül is csak kevesen tudnak elhelyezkedni a tanult szakmában.
A téma kapcsán a Mediafax hírügynökség egy Kolozsvári lányt szólaltatott meg: Mădălina Toma a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kommunikáció és közkapcsolatok szakán végzett tavaly, és mivel azóta sem sikerült munkát találnia az ágazatban, most fodrászként tevékenykedik. Mint rámutatott: az államvizsga után számos PR-céghez elküldte az önéletrajzát, de egyiknél sem alkalmazták, így a hobbijával próbált pénzt keresni, és átképezte magát, elvégzett egy fodrásziskolát Kolozsváron. A fiatal lány egy szalonban és otthon is dolgozik, de továbbra is küldözgeti az önéletrajzát PR-cégekhez, remélve, hogy eredetileg választott szakmájával is boldogulni fog.
Szakértők szerint a Kolozsvári lány esete nem egyedi, hiszen az egyetemet végzetteknek már aggasztó százaléka nem kap munkát, illetve nem sikerül elhelyezkednie a választott ágazatban. Tincuţa Apăteanu, az oktatásügyi Edusfera egyesület alapítója a Mediafaxnak elmondta: ez főként annak tudható be, hogy a munkaerőpiaci elvárások egyre inkább eltérnek attól, mint amire a tanintézetek és a felsőoktatási intézmények felkészítik a fiatalokat. Szerinte ez nemcsak Romániára jellemző, hanem globális probléma. „Mostmár nagyjából minden ágazatban elvárás például, hogy az alkalmazott értsen az online felületek kezeléséhez, ehhez képest az egyetemeken még mindig nem tanítanak online kereskedelmet és marketinget vagy kibernetikai védelmet. Akik ilyesmihez értenek, azok magukat képezték ki különböző fórumokon" – magyarázta a tanügyi szakember.
A Trendence Graduate Barometer elnevezésű nemzetközi felmérés – amelybe 24 országban közel ezer egyetemet, illetve több mint 280 ezer hallgatót vontak be – szerint a romániai egyetemisták közel 28 százaléka pénzügyi és üzleti szakon tanul, 23 százalékuk pedig mérnöki képzést választott. A diákok 13 százaléka valamilyen humán szakra iratkozott be, és alig 9 százalékuk folytat informatikai tanulmányokat, holott a munkaerőpiacon jelenleg az IT-szakemberek iránt a legnagyobb a kereslet.
A munkaadók számára ugyanakkor rendkívül fontos az idegennyelv-tudás is: az angol nyelv immár elengedhetetlen, a legtöbb álláshirdetés pedig ezen kívül még egy nyelv ismeretét írja elő, ehhez képest azonban a romániai egyetemisták 45 százaléka az angolon kívül nem beszél más idegen nyelvet. A felmérés arra is rávilágít, hogy a részt vevő országok közül Románia az egyetlen, ahol a hallgatók hajlandóak heti 40 órát dolgozni az első munkahelyükön, és az elvárások is itt a legalacsonyabbak, a fiatalok ugyanis megelégszenek az évi 7500 eurós bérrel. A diákoknak ugyanakkor 58 százaléka úgy véli, hogy az oklevél megszerzése után nehéz lesz munkát találnia.
A romániai egyetemek legnagyobb hiányossága, hogy nem nyújtanak gyakorlati képzést – véli Vlad Cherecheş, a hallgatói szervezeteket tömörítő országos egyesület (ANOSR) elnöke. A Mediafaxnak úgy nyilatkozott: az IT-szektorban viszonylag egyszerű a gyakorlatozás, hiszen rengeteg cég várja az egyetemistákat néhány hetes bedolgozásra, de más ágazatban nem ilyen egyszerű a helyzet. Cherecheş rámutatott: az is problémát jelent, hogy számos egyetemi szakon nem megfelelő a képzés, példaként a politikatudományt említette, ahol a végzettek nagy hányada szerinte egyszerűen nem tud elhelyezkedni.
Kőrössy Andrea |
Krónika (Kolozsvár)

Váratlan döntés államvizsgadolgozat-ügyben
A plágium és a valódi szerző kilétének ellenőrizhetetlensége miatt nem kér többé államvizsga-dolgozatot a Bukaresti Egyetem jogi kara a záróvizsgához, ami így csak egy tesztből fog állni.
Erről a felsőoktatási intézmény szenátusa döntött, miután a Mircea Dumitru volt oktatási miniszter által aláírt, a január 4-ei Hivatalos Közlönyben megjelent módosítás lehetővé tette az egyetemek számára, hogy lemondjanak a dolgozat elkészítéséről és megvédéséről vagy az elsajátított ismeretek számonkérésről.
„Egyrészt azért hoztuk meg ezt a döntést, mert elterjedt a dolgozatok adás-vétele. Egy egyszerű internetes kereséssel bármilyen szakterületen találni államvizsga-dolgozatot. Nagyon nehéz leellenőrizni, hogy ki készítette. A második probléma a plagizálás. Egy szoft megvásárlása nem olcsó, és egy olyanra lenne szükség, amelyiknek lenyűgöző adatbázisa van” – magyarázta az intézkedést a Mediafax hírügynökségnek Flavius Baias, a jogi kar dékánja. Közölte egyúttal, hogy az egyetemi tanácsban helyet kapó hallgatók is mind megszavazták az államvizsga-dolgozat megvédésének eltörlését. Jogi szakemberek azonban azt mondják, hogy az új generációk egyre gyengébben felkészültek.
„Szomorú, hogy hova jutottunk. Az államvizsga-dolgozatokat vásárolják vagy plagizálják, miközben a tesztek csak arra készítik fel az egyetemi hallgatókat, hogy megtanulják a törvénykönyveket, és nem arra, hogy gondolkodjanak. Ez azért történik, mert sok diákot vesznek fel, akik az oktatásban csak üzletet látnak. Az új generációk egyre gyengébbek. Úgy gondolom, hogy vegyes megoldásra van szükség, a tudás felmérésére és kutatómunkára. Természetes, hogy egy végzős ismerje a jogot, de lássa az összefüggéseket, és írjon nyelvtanilag helyesen” – nyilatkozta a témában Cristi Danileț bíró.
A Diákszervezetek Országos Szövetségnek (ANOSR) elnöke is azt mondja, az intézkedés az egyetemi oktatás minőségének romlásához vezethet. „Nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Fennáll annak a kockázata, hogy sok egyetem lemondjon az államvizsga-dolgozatról, és csak egy tesztből álljon a záróvizsga, ami nagyon könnyű. Veszélyes döntés, ami az egyetemi oktatás minőségének romlásához vezethet. Tudjuk, hogy valós probléma a plagizálás, de nem hiszem, hogy egy ilyen vizsga eltörlése lenne a megoldás” – hangsúlyozta Vlad Cherecheş, az ANOSR elnöke is.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)