A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke, Csendes László a sajtónak kijelentette: huszonkilenc, még tevékenységét folytató bíróról bizonyosodott be hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Ezzel kapcsolatban a Romániai Bírók Országos Egyesülete úgy véli: a romániai jogi rendszerből ki kell hulljanak a Szekuritátéval együtt működött emberek. /Együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Össztűz a szupermentességre
A korrupcióellenes küzdelemben érintett intézmények, az igazságügyi szakmai szervezetek és a külföld egyaránt keményen bírálták a képviselőház azon kedd délutáni határozatát, amellyel soron kívül, előzetes vita nélkül módosította a büntető törvénykönyvet, kiiktatva a parlamenti képviselőket, szenátorokat, a szabad foglalkozásúakat és az államfőt a közhivatalnokok sorából, egyes vélemények szerint lehetetlenné téve ezzel, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnügyi vizsgálatot indítson ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén.
A DNA szerint azon honatyákat, akik ellen korrupció vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekmények miatt emeltek vádat, felmenthetik a döntés nyomán, azokat pedig, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, szabadlábra helyezhetik. A korrupcióellenes ügyészség rámutat: a módosítás nyomán sem a honatyák, sem az ügyvédek, sem a közjegyzők, sem a bírósági végrehajtók ellen nem indulhat eljárás korrupció vagy hivatali visszaélés miatt. A DNA emlékeztetett: jelenleg 28 honatya érintett valamilyen formában – vagy azért, mert eljárás zajlik ellene, vagy azért, mert a DNA által emelt vádak alapján elítélték.
A DNA emellett úgy véli, a továbbiakban a helyi választott tisztségviselők is kieshetnek az összeférhetetlenség hatálya alól, ami azt eredményezheti, hogy a polgármesterek nyugodtan a rokonaiknak ítélhetik a közpénzből vagy európai uniós alapokból finanszírozott szerződéseket. Az ügyészség rámutat: a döntés nyomán Románia ellentétbe került az ország által 2002-ben és 2004-ben ratifikált korrupcióellenes egyezményekkel.
Több mint 60 összeférhetetlen helyi elöljáró
Hatvankét helyi elöljáró – 50 polgármester és 11 alpolgármester és egy helyi közgyűlési tag – esetében állapított meg szerdán hivatali összeférhetetlenséget az ANI. Az érintettek Szatmár, Gorj, Teleorman és Galac megyei önkormányzatokat irányítanak. Két polgármester és egy alpolgármester esetében hamis nyilatkozattétel miatt is feljelentést tettek. Az ANI eddig már számos megyei és önkormányzati elöljáró esetében állapított meg összeférhetetlenséget, rendszerint arra hivatkozva, hogy tisztségükkel párhuzamosan tagként képviselték az önkormányzatot az annak alárendelt közhasznú társaságok igazgatótanácsában. Az összeférhetetlenség miatt jogerősen elítélt közhivatalnokok három évig nem tölthetnek be választási tisztséget, súlyos esetben pedig hároméves szabadságvesztéssel sújthatók – miután a képviselőház kedden az ezért kiróható büntetés mértékét két évvel csökkentette.
Horia Georgescu, a közhivatalnokok összeférhetetlenségét vizsgáló ANI vezetője is úgy vélekedett, hogy a Btk. módosítása nyomán a honatyák „szuper mentelmi jogot” kaptak, és a hatóság által 25 honatya ellen folytatott eljárás lehetetlenül el. Georgescu rámutatott: az ország hitelessége jelentős csorbát szenved a döntés nyomán, amely hatályba lépése esetén megingatja a jogállamot.
A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint a képviselőház döntése gyakorlatilag felmenti a kedvezményezetteket a bűnügyi felelősség alól. A testület azt is felrója, hogy bár a hatályos törvények értelműben az igazságszolgáltatást érintő törvénytervezeteket előzetesen véleményeznie kellene, ezt a módosítást nem juttatták el hozzá.
A Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) is kemény hangon elítélte, hogy a Btk. módosítását előzetes egyeztetés, valamint a CSM véleményének kikérése nélkül fogadták el. Rámutatnak: a döntés sérti az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének alkotmányos elvét.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő is bírálta a döntést, újabb államcsínynek nevezve a lépést, amely tíz évvel veti vissza az országot. Jelezte: a módosítást megfontolásra visszaküldi a parlamentnek, ha pedig ugyanebben a formában fogadják el, akkor alkotmánybíróságon támadja meg. A módosítást egyébként 266 képviselő szavazta meg (123 PSD-s, 73 PNL-s, 2 PDL-s, 21 PPDD-s, 16 RMDSZ-es, 16 kisebbségi, 11 PC-s és 4 független). Ellene 32-en voksoltak (29 PDL-s, 1 PPDD-s, 1 PC-s és 1független).
Cristian Rădulescu, az ellenzéki Demokrata-liberális párt (PDL) elnöke tegnap közölte: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a Btk.-módosítást.
Kemény külföldi feddések
A Btk.-módosítás kemény reakciót váltott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége részéről, amely leszögezte: a törvény előtti egyenlőség a demokrácia egyik alapelve. A külképviselet szerdai közleményében úgy vélekedett, a lépés eltávolodást jelent az átláthatóság és a jogállamiság elvétől, és elriaszthatja a beruházókat, ami negatív kihatással lesz az ország gazdaságára. Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője szerint minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak, az EU ugyanakkor majd a januári igazságügyi jelentésben nyilvánít konkrét véleményt.
A német nagykövetség fontosnak nevezte, hogy a korrupcióellenes hatóságok és az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működhessen. Martin Harris, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete aggodalmának adott hangot a döntés miatt, mondván: az ANI és a DNA a romániai közélet reformjának motorja. A holland nagykövetség is reagált: szerdai közleményében jelezte, aggodalommal értesült a Btk. módosításáról, és várja a fejleményeket. Mint ismeretes, Hollandia többek között arra hivatkozva utasítja el Románia schengeni csatlakozását, hogy nem történt elegendő, kellőképpen alapos és visszafordíthatatlan intézkedés a korrupció visszaszorítására.
RMDSZ: továbbra is vizsgálódhat a DNA és az ANI
Nem ért ugyanakkor egyet az aggodalmakkal Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. A honatya szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a képviselőház tulajdonképpen csak helyreállította a korábbi állapotokat, amelyeket Monica Macovei volt demokrata-liberális párti (PDL) igazságügy-miniszter – jelenlegi EP-képviselő – miniszteri mandátuma idején „felbolygatott”, egy kalap alá véve a közalkalmazottakat, a bírákat és a képviselőket. Rámutatott: a Macovei-féle módosítás előtt külön cikkelyek határozták meg a Btk.-ban, hogy melyek a közhivatalok, és ki minősül közalkalmazottnak. „Utóbbi alatt az értendő, aki valamely közhivatal fizetett alkalmazottjaként közhivatalnoki karriert fut be” – mutatott rá a képviselő.
Márton szerint a keddi döntés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a közalkalmazottakra érvényes jogszabály alapján vizsgálják majd, hanem a honatyák jogállását rögzítő, sajátos törvény alapján, amely rögzíti, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek, milyen esetek esnek az ANI működéséről szóló törvény hatálya alá. „Már eleve ez a jogszabály is rögzíti, hogy a képviselői és szenátori jogállás összeegyeztethetetlen a közhivatalnoki tisztséggel, kivéve, ha kormánytagságról van szó” – mutatott rá Márton, hozzátéve: hasonlóan rendelkezik az alkotmány is.
Szerinte egy honatyát már csak azért sem lehet egy kalap alá venni egy helyi választott képviselővel, mivel előbbiek nem döntenek arról, hogy konkrétan kivel kell bizonyos esetekben szerződést kötni, csupán törvényeket hoznak. Ezen tevékenység során pedig gyakran kell lobbizni azért, hogy valamilyen jogszabályt elfogadjon a ház. „Amíg azonban mindenkit egy kalap alá vettek, egyes bírák úgy is értelmezhették, hogy amikor egy háromszéki képviselő a Kovászna megyei hátrányos helyzetűek megsegítését elősegítő törvény mellett érvel, akkor a saját érdekében jár el” – hangoztatta Márton.
Elítéltek egy PSD-s képviselőt
Jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Nicolae Vasilescu PSD-s parlamenti képviselőt. A honatya ellen befolyással üzérkedés miatt emelt vádat a DNA. A vádak szerint Vasilescu tettestársaival együtt kétmillió lejt követelt egy építkezési cégtől annak fejében, hogy közbenjárjon a Konstanca megyei önkormányzatnál annak érdekében, hogy a megye öt önkormányzata kifizesse az általuk elvégzett munkálatok nyomán felhalmozott adósságait. A DNA egyébként szerdán kikérte az Európai Parlamenttől a PNL-s Ovidiu Silaghit, aki idén szeptemberben került az európai törvényhozásba. Silaghi ellen még közlekedési miniszter korában merültek fel korrupciós vádak.
Máté András, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője is hasonlóan vélekedik. Lapunknak szerdán elmondta: a keddi döntést szerinte az is indokolja, hogy az alkotmánybíróság 2013-ban elfogadott 81-es számú határozatában is emlékeztet arra, hogy egy képviselő vagy egy szenátor nem láthat el közfeladatot. „A parlament tagjainak a státusa nem egyenlő a közalkalmazottakéval, hiszen utóbbiak szerződéses viszonyban állnak, fizetésért dolgoznak, és különféle pótlékokat kapnak, például a ledolgozott szolgálati időért. A képviselők viszont meghatározott ideg, négyéves mandátumuk időtartama alatt látják el feladatukat, és nem fizetést, hanem illetményt kapnak” – mutatott rá Máté. Hozzátette: egy közalkalmazottat elbocsátani is nehezebb, mivel új állást kell felajánlani neki, míg egy honatya mandátumának megszűntével nem kap automatikusan új mandátumot.
Máté azt is cáfolta, hogy a honatyák ezáltal kikerülnének a DNA és az ANI joghatósága alól. „Ahogy eddig sem voltunk közalkalmazottak, mégis vizsgálódhatott a képviselők és szenátorok ügyében a DNA és az ANI is, úgy ez most sem változik. „Aki bűnös, az ezután is kerüljön börtönbe. A képviselők jogállását szabályozó törvényben is szerepel az összeférhetetlenség és az érdek-összeférhetetlenség, aminek a kivizsgálása az ANI hatásköre” – mutatott rá Máté. „Traian Băsescu, Angela Merkel vagy Orbán Viktor sem köztisztviselő, hanem állami vezető. Két különböző dologról van szó” – hangoztatta Máté.
Mint arról beszámoltunk, Máté Andrást korábban összeférhetetlenség miatt feljelentette az ANI, arra hivatkozva, hogy kilenc és fél hónapig feleségét alkalmazta képviselői irodájában. A legfőbb ügyészség szeptemberben emelt vádat ellene. Máté ugyanakkor alaptalannak nevezte a vádakat, akkor is arra hivatkozva, hogy a törvény a közalkalmazottakra vonatkozik, ő pedig parlamenti képviselőként nem tartozik ebbe a kategóriába.
Egyébként eddig sem minden esetben végezhette zavartalanul a dolgát az igazságszolgáltatás, még akkor sem, ha a DNA vizsgálódott az ügyükben: a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni korrupciógyanú és a Victor Paul Dobre egykori közigazgatási miniszter elleni, az államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán elkövetett törvénytelenségekről szóló vádak ügyében nem indulhatott eljárás, mivel a képviselőház ehhez nem járult hozzá.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Aggódnak a bírák a hírszerzés nyomozó hatóságként való megnevezése miatt
Súlyosan sérülhetnek az emberi jogok azzal, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyomozó hatósági jogosítványokat kapott – figyelmeztet a Romániai Bírák Országos Szövetsége. Emiatt felszólították az ombudsmant: forduljon alkotmánybírósághoz annak a pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendeletnek az ügyében, amely megtiltja ugyan a SRI-nek, hogy a bűnügyi nyomozások során lehallgatásokat folytasson, de engedélyezi azt, hogy a nemzetbiztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos esetekben nyomozó hatóságként tevékenykedjen.
Mint ismeretes, a rendelet azt követően született, hogy az alkotmánybíróság – arra hivatkozva, hogy a SRI nem nyomozó hatóság – megtiltotta, hogy a hírszerzés folytasson lehallgatásokat az egyszerű bűnügyi nyomozások során. A kormányrendelet az ügyészségeket hatalmazza fel a lehallgatások lefolytatására, ugyanakkor a SRI nyomozhat a nemzetbiztonsági és a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben.
„A Romániai Bírák Országos Szövetsége határozottan elítéli, hogy a kormány sürgősségi rendelettel különleges nyomozó hatósági státust biztosított a SRI-nek, aktív szerepet szánva egy hírszerző szolgálatnak a bűnügyi eljárás során, ami sérti a polgárok alapvető jogait, köztük a méltányos bírósági eljáráshoz való jogot is" – áll a bírák közleményében.
A dokumentum felhívja a figyelmet: a rendelet szöges ellentétben áll az alkotmány 115. cikkelyével, amely kimondja, hogy nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel rendezni olyan ügyeket, amelyek az alaptörvényben rögzített alapvető szabadságjogokat érintik.
A bírák szerint a SRI a rendelet nyomán olyan hatáskörökre tesz szert, amelyek lehetővé tették a kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáté VI., bűnügyi nyomozásokra szakosodott osztálya számára, hogy a törvénnyel takarózva a legdurvább visszaéléseket kövesse el, és lábbal tiporja az emberi jogokat. A közlemény arra is rámutat, hogy a SRI országos kommunikáció-megfigyelési központjának működését nem szabályozza olyan, átlátható törvény, amely egyértelműen rögzítené annak jogi státusát, felépítését, funkcióját és az ellenőrzési módozatait, ami szintén törvénytelen.
Az ügy kapcsán Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke kedden este a román közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: a taláros testület döntése nem tekinthető támadásnak a SRI ellen, a hírszerzést a nemzetbiztonsági ügyekben nyomozó hatósággá nyilvánító kormányrendelettel pedig egyszerűen „nevükön nevezték a dolgokat". Közölte: a döntéshozatal során a büntetőjogi perrendtartásba 2014-ben beiktatott cikkelyt vizsgálták, amely a lehallgatásokat az ügyészségek mellett „egyéb, szakosodott állami szervekre" bízta, amiről kiderül, hogy kizárólag a SRI felel meg neki. Kifejtette: az alkotmánybíróság ítélete nem a hírszerzésről szól, csupán kiiktatott egy homályos cikkelyt a perrendtartásból.
Hozzátette: az ítéletre a nagyobb átláthatóság érdekében volt szükség, az ugyanakkor nem korlátozza a SRI tevékenységét, nem érinti a nemzetbiztonságot, hiszen az azzal, valamint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekkel továbbra is ez a szervezet foglalkozik. Megjegyezte: az, hogy a SRI a rendeletben nyomozó hatóságként jelenik meg, nem jelenti azt, hogy kibővítették a hatásköreit.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Romániai Bírók Országos Szövetsége: Codruța Kövesi „fejezze be a nyomásgyakorlást!”
A Romániai Bírók Országos Szövetsége (UNJR) nyilvánosan felszólította Laura Codruța Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészét, fejezze be „az alkotmánybíróság fölötti nyomásgyakorlást, mielőtt megszületik a hivatali visszaélés alkotmányosságáról szóló döntés”. Codruța Kövesi kijelentései szerint amennyiben az Alkotmánybíróság a DNA véleményével ellentétes értelmű ítéletet hoz, az „a romániai korrupcióellenes harc leállását jelentené”, továbbá „annak a jele lenne, hogy a román állam azt mondja, kész, eleget harcoltunk a korrupció ellen” – a bírák szerint ezek egyfajta nyomásgyakorlást jelentenek az alkotmánybíróságra, ami nem összeegyeztethető a bírói és ügyészi jogállással és az állami hatalmi ágak elválasztásának elvével. nyugatijelen.com / Mediafax
Erdély.ma

Románia nem jogállam
Egy olyan ország, amelyben a titkosszolgálatokat is bevonják az állami tisztségviselők és igazságszolgáltatási vezetők kinevezésébe, nem nevezhető működő jogállamnak – szögezte le a Romániai Bírák Országos Szövetsége (RBOSZ) Klaus Iohannis államfőhöz intézett tegnapi nyílt levélben. A bírák érdekvédelmi szervezete éles hangon bírálta az elnököt amiatt, hogy nem válaszolt érdemben azoknak a politikusoknak, akik a Román Hírszerző Szolgálatnak (RHSZ) az igazságszolgáltatásra gyakorolt állítólagos befolyását sérelmezték.
Múlt héten két párt vezetője, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke és Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Pártja elnöke is visszaéléssel vádolta a korrupcióellenes ügyészséget és a hírszerző szolgálatot, mondván, hogy a korrupcióellenes harcot valójában politikai célokra, a „kényelmetlen politikai ellenfelek” ellen használják, jogtalanul felülírva a demokratikusan megválasztott intézmények döntéseit. Băsescu szerint Románia „maffiaállammá változott”, amelyben az RHSZ és a korrupcióellenes ügyészség minden civil ellenőrzés alól elszabadult. Amikor Tăriceanu felhívást intézett az államfőhöz, hogy tisztázza, megalapozottak-e a hivatali elődje által megfogalmazott súlyos vádak, Iohannis azzal vágott vissza, hogy Romániában a jogállam működik, és nem hiteles, amikor ezt olyanok kérdőjelezik meg, akik ellen bűnvádi eljárás folyik. A bírák egyesülete szerint éppen az ilyen, „minden kritikát elutasító” nyilatkozatok bizonyítják azt, hogy „Romániában nem működik a demokratikus szabványok szerint a jogállamiság”. Az RBOSZ szerint Iohannisnak kötelessége lett volna komolyan venni és kivizsgálni a figyelmeztetést, függetlenül attól, kitől származik, mint ahogy a korrupcióellenes ügyészség sem tekinthet el azoktól a feljelentésektől, amelyeket elítéltek vagy gyanúsítottak tesznek. „Az RHSZ igazságszolgáltatásra gyakorolt befolyása roppant súlyos vád, erre nem válasz az, hogy Ön kinyilatkozza, márpedig a jogállam működik” – írta nyílt levelében a civil szervezet. Az RBOSZ egyúttal felszólította az államfőt, hogy az alkotmányosság őreként tisztázza,milyen jogszabály alapján ellenőrzi az RHSZ kinevezésük előtt az igazságszolgáltatás vezető tisztségeire és a legfelsőbb bírósági tagságra pályázó jelölteket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az (ál)demokrácia modellje
Viccesnek tűnhet a kijelentés, ám az USA bukaresti nagykövete minden jel szerint komolyan gondolta. A múlt hét végén ugyanis azt mondta, hogy Románia modellé válik a régióban a demokrácia és a nyitott kormányzás tekintetében. Ugyanis szerinte a demokratikus intézmények megerősödtek, a korrupcióellenes harc sikeres, a kisebbségi jogokat és a vallásszabadságot tiszteletben tartják, erősödik a nők társadalmi szerepe és a többi.
Igazi diplomatához illő szavak. A baj csak az, hogy nem fedik a valóságot. Emlékeztetni szeretnénk, hogy nemrég a Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) az államfőhöz intézett nyílt levélben hevesen bírálta az elnököt, hogy nem válaszolt érdemben azoknak a politikusoknak, akik a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) az igazságszolgáltatásra gyakorolt állítólagos befolyását sérelmezték. Egy olyan ország, amelyben a titkosszolgálatokat is bevonják az állami tisztségviselők és igazságszolgáltatási vezetők kinevezésébe, nem nevezhető működő jogállamnak – szögezte le az UNJR.
Az sem igazolja a nagykövet kijelentését, hogy a volt államfő, Traian Basescu szerint Románia "maffiaállammá változott", amelyben a SRI és a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) minden civil ellenőrzés alól elszabadult. Tariceanu szenátusi elnök meg egyenesen azt állította, hogy a korrupcióellenes harcot valójában politikai célokra, a "kényelmetlen politikai ellenfelek" ellen használják, jogtalanul felülírva a demokratikusan megválasztott intézmények döntéseit.
Az államfő pedig igazi "demokratához" illő választ adott ezekre a vádakra. Kijelentette: Romániában működik a jogállam, és nem hiteles, amikor ezt olyanok kérdőjelezik meg, akik ellen bűnvádi eljárás folyik.
A bírák egyesülete szerint éppen az ilyen, "minden kritikát elutasító" nyilatkozatok bizonyítják, hogy "Romániában nem működik a demokratikus szabványok szerinti jogállamiság". Az elnöknek kötelessége lett volna komolyan venni és kivizsgálni a figyelmeztetést, függetlenül attól, kitől származik, mint ahogy a DNA sem tekinthet el azoktól a feljelentésektől, amelyeket elítéltek vagy gyanúsítottak tesznek. "A SRI igazságszolgáltatásra gyakorolt befolyása roppant súlyos vád, erre nem válasz az, hogy Ön kinyilatkozza, márpedig a jogállam működik".
Ehhez tesszük hozzá, hogy a múlt héten szavaztak meg a parlamentben egy olyan törvényt, amely durván sérti a helyi autonómia elvét. A törvény, amely eredetileg csak az állami intézmények közötti rangsort állapította volna meg, beleszólási jogot ad a felsőbb intézményeknek az önkormányzatok által szervezett rendezvények forgatókönyvébe és a meghívottak listájába. Ez pedig visszaélésekre ad lehetőséget. Az egyik cikkely szerint ugyanis a belügyminisztériummal és a védelmi minisztériummal kell egyeztetniük azoknak az önkormányzatoknak, amelyek koszorúzással egybekötött ceremóniákat szerveznek, és ha a megkeresett tárca nem ért egyet a ceremónia forgatókönyvével, akkor átszabhatja azt. Ez különösen a székely megyék számára okozhat problémát, például március 15. vagy a székely szabadság napját illetően. Napnál világosabb, hogy egyértelmű központosító intézkedésről van szó.
Ez lenne a demokrácia modellje?
Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely)

A titkos CSAT-határozatok nyilvánosságra hozását kérik a bírák
A hírszerzést bűnüldözési jogkörrel felruházó védelmi tanácsi határozat titkosításának feloldását kérte tegnap a romániai bírák két érdekvédelmi és szakmai szervezete Klaus Johannistól az államfőhöz intézett levelükben.
A Romániai Bírák Egyesülete (AMR) és a Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) tegnap levélben kérte az államfőt, hogy tűzze a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) napirendjére a szóban forgó titkos határozatokat, amelyek alapján felhatalmazták a hírszerzést, hogy részt vegyen a bűnüldözésben. Az Evenimentul Zilei című napilap korábban megírta, az első ilyen titkos határozatot 2005. február 28-án fogadta el a CSAT.
Az UNJR keddi levele leszögezi, a titkosított CSAT-határozatok alapján együttműködési megállapodásokat kötött a legfőbb ügyészség a titkosszolgálatokkal, amelyek alapján hírszerző ügynökökből és ügyészekből álló úgynevezett vegyes munkacsoportok alakultak, noha ennek nincs törvényes alapja.
A bírák szakmai szervezeteinek képviselői szerint a téma közérdeklődésre tart számot, a határozatok titkosságának fenntartása pedig további találgatásokra és kételyekre adhat okot.
"Románia jogállam, a jogállam egyik jellemzője az, hogy a törvények mindenki számára nyilvánosak, főleg ha az igazságszolgáltatásról van szó. Amíg a CSAT szóban forgó határozatai, illetve a hírszerző szolgálatok és az ügyészség közötti megállapodások nem válnak nyilvánossá, az igazságszolgáltatás nem nyerheti vissza az emberek bizalmát" – olvasható a szakmai szervezetek közös levelében. A két szervezet leszögezte: minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy tisztázzák a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás viszonyát.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Egy újságíró szerint visszaéltek az igazságügy egykori titkosszolgálatának dossziéival
Az igazságügy-minisztérium alárendeltségébe tartozó egykori titkosszolgálat archívumát valakik lemásolták, és a dossziékat zsarolásra használhatják – állítja Dan Andronic újságíró.
Az igazságügyi tárca alárendeltségében működő egykori titkosszolgálat, a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumában történt állítólagos lopásokra vonatkozó minisztériumi jelentés, illetve maga az archívum titkosságának feloldását szorgalmazták igazságügyi vezetők és politikusok azt követően, hogy az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap állítása szerint a szolgálat archívumának egy részét lemásolták, illetve ellopták, és megtörténhet, hogy zsarolásra használták őket.
Cristina Tarcea, a legfelsőbb bíróság elnöke kedden leszögezte: az archívum titkosságát fel kell oldani, hogy eloszlassák a 15 éve meglévő gyanút. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyik tagja, Gabriela Baltag javaslatot tett arra, hogy hivatalos tájékoztatást kérjenek a SIPA archívumának helyzetéről. Dana Gârbovan, a Romániai Bírák Országos Egyesületének elnöke keményen fogalmazott: a SIPA-t az igazságügyi tárca „katonai titkosszolgálatának" nevezte, amelyben hemzsegtek a szekusok, és amelyen keresztül bírákat és ügyészeket zsaroltak. Hétfőn este Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: ha Tudorel Toader igazságügy-miniszter korrekt és jóhiszemű ember, akkor nyilvánosságra hozza a dossziélopás ügyében készült jelentést, ellenkező esetben közel nullára csökken az iránta érzett bizalma. A pártelnök kijelentette: tudomása van arról, hogy 2007-ben jelentés készült az incidensről, és első körben ezt a dokumentumot kellene nyilvánosságra hozni, ugyanakkor annak a lehetőségét is fölvetette, hogy idővel a teljes archívum tartalmát tárják a nyilvánosság elé.
„Az, hogy valakik zsarolásra használhatták fel ezeket az információkat, arra, hogy befolyásolják az igazságszolgáltatásban születő ítéleteket, a legocsmányabb dolgok közé tartozik, amelyek az elmúlt években Romániában történtek" – mondta Dragnea, hozzátéve, ezeket a dossziékat használhatták fel az utóbbi években a jelenlegi kormánypártok politikusai és sajtója szerint törvénytelenül összefonódott ügyészségi és titkosszolgálati szervek.
„Ha Romániában még ma is felhasználják ezeket az információkat az igazságszolgáltatás befolyásolására, és nem csak az igazságszolgáltatáséra, akkor sohasem gyógyulunk ki" – jelentette ki Dragnea, megoldást szorgalmazva a helyzetre. Az Evenimentul Zilei cikke szerint a SIPA archívumát – amelynek terjedelme 10 000 és 21 000 dosszié között lehet, köztük 3000 olyan, amely a bírákra vagy az ügyészekre vonatkozik – lemásolták, sőt egyes dokumentumokat elloptak, illetve megsemmisítettek.
A szolgálatot még 1991-ben alapították, kezdetben az Országos Börtönparancsnokság alárendeltségében működött, ám 1997-ben Valeriu Stoica akkori igazságügy-miniszter az igazságügyi tárca alárendeltségébe helyezte, hogy a bírák és ügyészek védelmét is ellássa. 2004-ben átnevezték Védelmi és Korrupcióellenes Főosztállyá, ekkoriban olyan információk jelentek meg, amely szerint a börtönökben többször is megsértették az emberi jogokat, és megpróbálták befolyásolni az igazságszolgáltatást. 2007-ben végül felszámolták. Az archívum sorsa azóta is bizonytalan, egyes információk szerint a börtönökben született jelentésektől a bírák és ügyészek korrupciós ügyeiig minden megtalálható benne. Egyes állítások szerint a 2001 előtti dokumentumokat elégették.
Dan Andronic, az Evenimetul Zilei újságírója szerint az archívumról akkor készültek másolatok, amikor Monica Macovei akkori igazságügy-miniszter megbízásából egy bizottság, amelynek Cristi Danileţ bíró és Paul Dumitru korrupcióellenes ügyész is tagja volt, leltárt készített róla. Macovei és Danileţ cáfolta az állításokat, utóbbi pedig feljelentést tett a legfőbb ügyészségen, amely átadta az ügyet a szervezett bűnözés elleni ügyészségnek (DIICOT), mivel államtitok is sérülhetett.
Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfőn közölte, az archívumot jelenleg az Országos Börtönparancsnokság felügyeli, arról pedig nincs tudomása, hogy valakik lemásolták volna. „Ha valaki valóban lemásolta, akkor felelnie kell" – mondta a tárcavezető. Adrian Ţuţuianu, a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnöke közölte: azt a tájékoztatást kapta, hogy a SRI-nek nem volt köze az archívumhoz.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Vizsgálódik az Igazságszolgáltatási Felügyelet
Kövesi és a nyomásgyakorlás
Az Igazságszolgáltatási Felügyeletet kérte fel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) plénuma, hogy kezdjen ellenőrzésbe az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze részéről tanúsított állítólagos nyomásgyakorlás ügyében Mihaela Focică felügyelővel szemben. Ugyanakkor a CSM arra is felszólította az ellenőrző testületét, indítson kivizsgálást az intézmény vezetősége és a többi felügyelő közötti kommunikációval, valamint egy nyilvánosságra került hangfelvétellel kapcsolatban, írja az Agerpres.
A CSM tájékoztatása szerint a plénum arról döntött, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek le kell ellenőriznie, sérült-e a felügyelők és az általuk képviselt intézmény függetlensége szolgálati feladataik teljesítésekor, történt-e külső vagy belső nyomásgyakorlás a felügyeletre vagy annak munkatársaira. Az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek meg kell vizsgálnia azt a módot, ahogyan az intézmény vezetősége kommunikál a többi felügyelővel, utóbbiak függetlenségének tiszteletben tartása tekintetében. Fényt kell derítenie arra is, hogy sor került-e egy beszélgetés rögzítésére, és milyen körülmények között történt ez.
A CSM plénuma ugyanakkor jóváhagyta a Romániai Bírák és Ügyészek Egyesülete (AMR), valamint a Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) által megfogalmazott kérést is arra vonatkozóan, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyelet kezdjen ellenőrzésbe az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze, Laura Codruţa Kövesi részéről tanúsított állítólagos nyomásgyakorlás ügyében Mihaela Focică felügyelővel szemben. A két bírói egyesület vezetősége által aláírt közlemény szerint a DNA főügyésze nyomást gyakorolt Mihaela Focică ügyész-felügyelőre, akinek az volt a megbízatása, hogy vizsgálja ki bizonyos korrupcióellenes ügyészek feltételezett fegyelmi kihágásait. Egy nyilvánosságra került hangfelvételen ugyanis a DNA-nál ellenőrzést végző Mihaela Focică azt mondja az Igazságszolgáltatási Felügyelet helyettes főfelügyelőjének, Gheorghe Stan ügyésznek, hogy Laura Codruţa Kövesi DNA-főügyész nyomást gyakorolt rá, amikor ki kellett vizsgálnia három DNA-ügyész esetleges fegyelmi kihágásait.
A két szakmai egyesület közleményében rámutat, hogy amennyiben a feltételezések beigazolódnak, úgy azok súlyos beavatkozást jelentenek az igazságszolgáltatás függetlenségébe. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)