Egyes pártok vezetői nem tartják be a koalíciós megállapodásokat, ez a politikai kultúra hiányára utal, állapította meg Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készült interjúban. Az újságíró megjegyzésére, hogy a tanügyi törvény szenátusi kedvezőtlen elfogadása, a Cserehát-ügyben több mint visszafogott volt a magyar kormány, nem túlzott ez az óvatosság, Varga Attila azt válaszolta, hogy erre a magyarországi politikusok tudnának válaszolni. A képviselő szerint jó lenne, ha Cserehát ügye kikerülne a politika szférájából. /Sike Lajos: Ha lobbizik, az RMDSZ az országnak lobbizik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója kedden, február 24-én fogadta a Fratia szakszervezeti szövetség Pavel Todoran, Marius Petcu és Liviu Luca összetételű küldöttségét. Az RMDSZ részéről a találkozón részt vettek: Varga Attila frakcióvezető, Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjai, Kakassy Sándor Maros megyei képviselő, valamint Pataki Júlia parlamenti szakértő. A megbeszélésen az egészségügy általános helyzetéről és megoldatlan problémáiról volt szó, különös tekintettel az egészségügyi személyzet bérezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./

Az elmúlt hét végén beszámoló közgyűlést tartott az RMDSZ Csíki Területi Szervezete. Bíró Albin területi elnök beszámolójában rámutatott arra, hogy két választás közti időszakban az RMDSZ-nek elsősorban szolgáltató tevékenységet kell végeznie, és ennek a feladatának a területi szervezet eleget is tett: oroszlánrészt vállalt a módosított földtörvény lehetőségeinek kihasználásában, a magyarországi kárpótlást igénylők útbaigazításában, ugyanakkor különböző megemlékezéseket is szervezett, és próbálta betölteni információközvetítő szerepét a központ és a helyi szervezetek között. Kiegyensúlyozottabbá vált a viszony az országos vezetéssel, viszont még mindig nem elég erősek a szálak lefelé, a helyi szervezetek felé, mondotta, és ezt hangoztatta Sántha Pál Vilmos, a csíkszeredai városi szervezet elnöke is, aki hiányolta, hogy a területi és csíkszeredai szervezet kapcsolata rapszodikus, a különböző funkciók betöltésénél nem kérték ki a városi választmány véleményét. A közgyűlésen jelen volt és felszólalt Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke is, aki túlságosan lazának ítélte meg az országos vezetőség és az önkormányzatok közötti kapcsolatokat. A részvevők állásfoglalásban kérték, hogy a képviselőház eredeti formájában fogadja el az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 25. - 1215. sz./

Febr. 24-én a képviselőházban Márton Árpád Kovászna megyei képviselő, az RMDSZ frakciójának alelnöke felszólalásában visszaverte az RMDSZ elleni szélsőségesen nacionalista vádakat. Rámutatott arra, hogy az 1997 nyarán elindított magyarellenes sajtókampányba bekapcsolódott számos képviselő is. Elmondta, hogy tavaly ősztől a képviselőházban elhangzott 251 politikai nyilatkozatból 55, tehát majdnem minden negyedik felszólalás magyarellenes volt, némelyik pedig az RMDSZ-t, a magyar kisebbséget egyenesen fasisztának bélyegezte. A fasisztákat nem a kisebbség soraiban kell keresni, hangsúlyozta a képviselő. /Mérlegen a parlamenti szélsőségek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Febr. 28-án Szatmárnémetiben, a Rákóczi Kollégium felépítése érdekében tartott gálaműsor alkalmából Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a jelenlegi kormányválságról kérdezték. Tőkés László elmondta, hogy a kormánykoalíció megalakításakor kényszerházasság történt. A püspök a tanügyi törvény módosításának képviselőházi vitájában rosszra számít. Úgy látja, hogy az RMDSZ vezetői mindenáron benn akarnak maradni a kormányban Ez a lehető legkárosabb politizálás, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Márc. 3-án Emil Constantinescu államelnök a Cotroceni Palotában találkozott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével, amelyben részt vettek az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjai, továbbá miniszterei és államtitkárai. A tanácskozáson a koalíciót megosztó nézeteltérések rendezésének módozatairól, a kormánykoalíció munkájáról, kiemelten pedig az 1998. évi költségvetésről folytattak eszmecserét. A többórás megbeszélésen az RMDSZ politikusai részletesen kifejtették álláspontjukat a koalíció működéséről, a legsürgősebb törvényhozási és kormányzási feladatokról. Az államfő elismerően szólt az RMDSZ kormányzati munkájáról, a koalíciós együttműködés érdekében kifejtett politikai tevékenységéről, arról, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezeteként az RMDSZ a pártérdekek fölébe helyezte az ország érdekeit, kivette részét Románia gazdasági és társadalmi problémáinak kezeléséből. Az RMDSZ vezetői kijelentették, hogy az RMDSZ támogatni fogja a parlamentben az 1998. évi költségvetés tervezetét, ugyanakkor emlékeztették az államfőt a romániai magyarság megoldásra váró jogos követeléseire, elsősorban a kisebbségi oktatás kérdésére, és kifejezték reményüket, hogy a képviselőház a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegváltozatát fogadja el. Az RMDSZ képviselői ugyanakkor kérték az államfőt, hogy alkotmányos hatáskörével élve tegyen meg mindent az utóbbi időben ismét felerősödött magyarellenes, nacionalista retorika erélyes visszaszorítása érdekében, amely nemcsak az ország kisebbségeit, hanem Románia euroatlanti integrációját is veszélyezteti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 1220. sz./

Márc. 9-én Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellált a képviselőházban a határátkeléskor fizetendő benzinilleték ügyében. Rámutatott arra, hogy az új benzinárak következményeként a gépkocsival külföldre /de megkülönböztető módon csak a Nyugatra!/ utazóktól bevasalt illeték a kötelező biztosítási díjjal, az ún. zöld kártyával együtt csaknem egymillió lejre rúg, ami valósággal luxussá teszi a romániai állampolgárok számára a kiutazást, és az európai integráció szellemével ellentétes módon gátolja, nehezíti a romániai magyarok és a magyarországi románok kapcsolattartását az anyaországgal. Az RMDSZ-képviselő kérte a vonatkozó kormányrendelet törlését, illetve módosítását, és csatolta a Magyarországi Románok Önkormányzata elnökének ezzel kapcsolatos levelét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 1223. sz./

Márc. 11-én találkozóra került sor a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ vezetői között. A találkozó az első abból a megbeszélés-sorozatból, amelyet az NLP kezdeményezett a koalíció többi pártjával. A megbeszélésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviselte, az NLP részéről Mircea Ionescu-Quintus pártelnök, Valeriu Stoica első alelnök, igazságügyminiszter, Calin Popescu-Tariceanu alelnök, Paul Pacurariu szenátusi frakcióvezető és Laurentiu Priceputu, a párt főtitkára vett részt. A találkozón szó esett a két politikai alakulat együttműködéséről a kormánykoalícióban. Megállapították, hogy az RMDSZ és az NLP programjaiban igen sok a közös elem, különösen ami a gazdaságpolitikát illeti. Megvitatták ugyanakkor a kormánykoalíció működését, a koalíciót alkotó pártok együttműködésének kérdéseit, és kiemelten az 1998. évi állami költségvetés kérdését. A felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kormánynak mielőbb elő kell terjesztenie a parlamentnek az 1998-as költségvetés tervezetét. A kisebbségek sajátos kérdéseit illetően, jelesen a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó kormányrendeleteket illetően az NLP vezetői hangsúlyozták, hogy továbbra is támogatják e kérdések megoldását a kormánykoalíciós megállapodásnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 1224. sz./

"Márc. 18-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Seres Dénes, a Szenátus helyi közigazgatási szakbizottságának elnöke és Eckstein Kovács Péter szenátor vett részt. Markó Béla bevezetőjében utalt arra, hogy március 15-én Erdély-szerte mindenütt incidensek, rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelte meg a magyarság a szabadságharc 150. évfordulóját, egyes politikai erők és politikusok fenyegető nyilatkozatainak ellenére, és köszönetet mondott a sajtónak amiért - egyes kivételektől eltekintve - tárgyilagosan tudósított a bárhol élő magyarok legnagyobb nemzeti ünnepének szentelt megemlékezésekről, egy olyan forradalom jubileumának megünnepléséről, amelynek üzenete - a szabadság, egyenlőség és testvériség eszménye - ma is aktuális Európában. - Az 1991/69. sz. helyhatósági törvény módosítására vonatkozó 1997/22. sz. sürgősségi kormányrendelet szenátusi szavazásáról szólva a szövetségi elnök aggasztónak nevezte azt, hogy a koalíciót megosztó súlyos nézetkülönbségek miatt egy ilyen, a reform szempontjából rendkívül fontos és korlátai ellenére is pozitív szabályozást a szenátus titkos szavazással elutasított, ugyanakkor hozzátette, hogy a kormányrendelet ennek ellenére továbbra is érvényben van, és a tervezetet a képviselőházban is vitára bocsátják. A rendelkezés mindaddig érvényben van, amíg törvénnyel nem törlik, márpedig ez nem történt meg, mondotta, és utalt Remus Opris kormányfőtitkárnak a megyefőnökökhöz küldött ilyen értelmű körlevelére. (A március 18-án szétküldött körlevél nyomatékosan felhívja a prefektusok figyelmét arra, hogy a 22-es sürgősségi kormányrendelet törvényes úton való törléséig érvényben van, és a prefektusok mint a kormány képviselői kötelesek e rendelet előírásainak érvényt szerezni.) A szenátusi döntés azonban ettől eltekintve súlyos, hiszen "korlátaitól eltekintve, amelyeket az RMDSZ nem hallgatott el" ez a rendelkezés az európai jogrendhez idomítaná a hazai törvénykezést a helyhatóságok, a helyi autonómia vonatkozásában. A szenátus elutasító döntése arra mutat rá, hogy a koalíciós pártok közötti ellentétek miatt olyan helyzet állott elő, amikor ahelyett, hogy gyorsítanánk, teljesen leállítjuk és felszámoljuk a reformot. A kormányrendelet elutasítása kétségtelenül negatív visszhangot vált majd ki külföldön is, fogalmazott a szövetség elnöke. Seres Dénes szenátor a 22-es kormányrendeletnek az általános reformot szolgáló előírásait méltatta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendelkezés kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai az autonómia alapelvére épülnek, arra az elvre, miszerint a helyi közigazgatási szervek, a helyhatóságok vannak az állampolgár szolgálatában és nem fordítva. Eckstein Kovács Péter is nyomatékosította, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében a sürgősségi kormányrendelet mindaddig érvényben van, míg azt egy új törvénnyel nem törlik, és hogy a tervezet folytatja útját a törvényhozásban, tehát a képviselőházban is meg fogják vitatni azt. Verestóy Attila arra a furcsaságra mutatott rá, hogy a cikkelyenkénti szavazás során valamennyi cikkely, kivéve a miniszterelnöki és polgármesteri tisztség összeférhetőségére vonatkozót, 80-90, sőt 100 szavazatot is kapott, a végső, titkos szavazáson a rendelet mégis megbukott. Mi inkább hajlunk arra, hogy azt tartsuk, partnereink a reform előmozdítására szavaztak, amikor valamennyi cikkelyt megszavazták. Ennek a szavazásnak viszont a végső döntésben is tükröződnie kellett volna. Minthogy ez nem így lett, jogos a feltételezés, hogy meghibásodott az elektronikus szavazatszámláló, amiért viszont nincs kizárva, hogy a szavazás megismétlését kérjük. Másfelől a DP-nek nem kellett volna egy ilyen átfogó, a helyi közigazgatás általános reformját szolgáló jelentős szabályozást megtorpedóznia egyetlen, más törvényben szabályozható tétel miatt, ez - mint a szenátusi frakcióvezető fogalmazott - kellően végig nem gondolt politikai tett volt. "Romániát Európával összekötő autópályákat nem tudunk egy év alatt megépíteni, de a törvényeinket az európai jogrendhez igazítani, közelíteni igen, ha megvan ehhez a politikai akarat ? szögezte le Verestóy Attila. Kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy a 22-es kormányrendelettel kapcsolatos szenátusi szavazás miatt az RMDSZ nem gondol a kormánykoalíciós pártokkal való kapcsolatai befagyasztására, annál inkább komoly vészjelzésként fogja fel a történteket a reform, a közös kormányprogram valóra váltását illetően. És tagadhatatlan, hogy a kormánykoalíció nem működik. E döntés is bizonyítja - hangsúlyozta a szövetségi elnök -, hogy egy kisebbségi kormány nem lesz képes végrehajtani a reformot Romániában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 1229. sz./"

Márc. 17-én a szenátus titkos szavazással egészében elvetette a 69/1991-es helyhatósági törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletet. A kormányrendelet szakaszonkénti megszavazása simán ment, a szenátorok nagy többsége támogatta a törvénymódosító kormányrendelet cikkelyeit, de RNEP-szenátorok javaslatára a ház úgy határozott, hogy a tervezet egészéről titkos szavazással döntsenek. A titkos szavazás során a szenátus 55 mellette és 73 ellene leadott szavazattal elvetette a sürgősségi kormányrendeletet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17./ Ez a rendelet lehetővé tette volna a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke igen lesújtónak, reform- és Európa-ellenesnek nevezte a rendelet leszavazását. Ez csak a jelenlegi kormányválsággal magyarázható, állapította meg. - Remus Opris kormányfőtitkár a szavazás után kijelentette: a sürgősségi kormányrendelet mindaddig érvényben marad, amíg a szenátus nem alkot külön törvényt az elutasításról, s azt el nem fogadtatja a képviselőházzal. /Az elbukott sürgősségi kormányrendelet nyomán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

"Az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselő Tanács /SZKT/ márc. 21-én Csíkszeredában ülésezett. Markó Béla szövetségi elnök a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezetében a parlamenti többség helyreállítására szolgáló, azonnali tárgyalásokat szorgalmazott a koalíciós partnerekkel, Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor viszont a kormányból való kilépésre terjesztett elő határozattervezetet. Markó Béla beszámolójában ismertette tervezetét az ahhoz csatolt, a koalíciós partnerekhez szóló 6 pontos felhívást. Ez a dokumentum az utóbbi időben megrendült parlamenti többség helyreállításának útját abban jelölte meg, hogy a pártok ne egymást vádolják az elmúlt másfél év mulasztásaiért, hanem együttesen vállalják a felelősséget. Az állásfoglalás tervezete emlékeztetett az RMDSZ kormányba lépésének céljaira, és nyomatékosan leszögezte, hogy másfél esztendővel a kormányzás kezdete után a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig meghozott a kormány. A javaslat minden kisebbségellenes sovén, vagy soviniszta, szélsőséges megnyilvánulás visszautasítását sürgette, a magyarellenes demagógiát a román társadalom egészét fenyegető veszélynek nevezte. - Csapó József szenátor, aki elvileg is összeférhetetlennek tartotta az RMDSZ önkormányzati céljaival a kormányban való részvételt, az abból való kilépést indítványozó határozati javaslatot terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Többek között azzal indokolta ezt, hogy az RMDSZ céljait egyetlen koalíciós partner sem támogatta egyértelműen, és azt javasolta a szövetségnek, hogy a parlamentben kívülről támogassa a reformokat. Szilágyi Zsolt képviselő külön javaslattal élt, eszerint a szövetségnek nem kellene sem az egyik, sem a másik javaslatot magáévá tennie, hanem röviden le kellene szögeznie, hogy az elért eredmények függvényének értelmében törekszik újratárgyalni a kormányban való részvétel lehetőségeit és feltételeit egy új végrehajtó testület esetleges létrejöttekor. Hosszas vita következett. Sántha Pál Vilmos csíkszeredai területi elnök úgy érvelt, hogy a koalíciós részvétel ellen, hogy " ez a kormány nekünk rabság", Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a részvételben nagyobb kárt, mint hasznot látott, Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Varga Attila képviselőház frakcióelnök, Bárányi Ferenc és Asztalos Ferenc képviselők, Bara Gyula államtitkár és mások a részvétel mellett érveltek. Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselőnek az a javaslata - amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is támogatott -, hogy hívják össze az egyes frakciók rövid ülését ezeknek az alternatíváknak a megvitatására, és ezt követően alakítsa ki a szövegező bizottság a maga véleményét, a szavazásnál 37:36 arányban, 4 tartózkodás mellett, kisebbségben maradt. Egyhangúlag elfogadta viszont a testület Tőkés László javaslatát, hogy a képviselő tanács adjon ki nyilatkozatot a koszovói eseményekkel kapcsolatban. - Végül a Szövetségi Képviselők Tanácsa nagy többséggel, 5 ellenszavazat, és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Markó Béla szövetségi elnök által javasolt állásfoglalást, amely a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívja fel, és ebből a célból azonnali tárgyalások megkezdésére tesz javaslatot. Nem nyitott vitát a testület Csapó József szenátor javaslatáról, amely a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt képviselő szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Az SZKT többek között megerősítette Borbély Lászlót új RMDSZ-posztján. A szövetségben az előző évek során lezajlott konfliktusokban jelentős ellentábor alakult ki Borbéllyal szemben a "radikális" irányzatok kebelében, ezt a szavazást is nagy érdeklődés előzte meg. Borbélynak az ügyvezető alelnöki tisztségre való kinevezését végül 51 küldött támogatta, 26 ellenszavazat volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Ezt követően a testület az RMDSZ április 1-től jövő év március 31-ig szóló költségvetését vitatta meg és fogadta el 64 szavazattal 3 ellenében, 6 tartózkodás mellett. Itt vita volt arról, hogy a kisebbségi szervezeteknek járó többszáz millió lejes önkormányzati támogatást miért nem az RMDSZ kapta, miért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az EMKE, a szövetség társult tagja. A szövetség illetékesei rámutattak, hogy az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE illetékes gazdálkodni vele. Vita volt a platformoknak jutó összegekről is. Itt Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szeretett volna elérni nagyobb támogatást. /MTI/ Az SZKT állásfoglalást adott ki: 1996 novemberében Romániában létrejöttek a feltételei egy valós és mélyreható rendszerváltásnak, a romániai társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi reformjának. A választások nyomán olyan koalíció alkotott többséget a parlamentben, amely egyidejűleg célul tőzte ki a totalitárius, kommunista rendszer által lerombolt értékek újraépítését és országunk európai és euroatlanti integrációjának megvalósítását. A koalíció pártjai megfelelő garanciát kínáltak arra is, hogy ennek az általános reformnak a keretében megkezdődik a kisebbségek helyzetének a rendezése, beleértve a romániai magyar nemzeti közösség jogsérelmeinek orvoslását és jogegyenlőségének megteremtését. Ennek a rendezési szándéknak az ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalta a részvételt az új koalícióban, és ezáltal egy történelmileg is előzménytelen helyzetet alakítottunk ki, létrehoztuk a többségi románság és a kisebbségben élő magyarság újfajta együttélésének és együttműködésének feltételeit. Koalícióra lépve, nem csupán a nemzeti kérdés rendezéséhez, hanem a romániai társadalom egészének reformjához kívántunk minél hatékonyabban hozzájárulni, programunkban megoldásokat kínáltunk a gazdasági és szociális válság megszüntetésére. A közösen kidolgozott kormányprogram, a több mint hatvan százalékos parlamenti többség, a koalíció által megalakított új kormány szavatolni látszott, hogy a tervezett reformot valóban végre tudjuk hajtani minden fontos területen. Ezt igazolták az első hónapok határozott intézkedései is, beleértve a kisebbségi kérdés újfajta megközelítését. Most viszont, másfél esztendő múltán egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig megtettünk. Nem történt meg a teljes és mélyreható szerkezetváltás a gazdaságban. Ennek következtében nem lehetett megteremteni az eszközöket a megfelelő szociális védőháló kialakításához, illetve nem lehetett megállítani az életszínvonal zuhanását. Továbbra is késik a közigazgatás decentralizációjához szükséges törvények elfogadása. A kommunista rendszer által elállamosított szántóföldek, erdők, ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszajuttatása, illetve ahol ez nem lehetséges, a jóvátétel továbbra is várat magára. Csak részben történt meg az 1989 előtti elnyomó intézmények üldözötteinek erkölcsi kárpótlása, az említett intézmények átvilágítása. A parlamenti többség egy része, saját kötelezettségvállalását megszegve, megpróbálja megsemmisíteni a kormánynak a kisebbségi kérdés rendezésére, az anyanyelvű oktatásra és a közigazgatásban az anyanyelv használatára vonatkozó intézkedéseit. Egyes kormánytisztviselők és prefektusok is reformellenes és kisebbségellenes álláspontot képviselnek. Mindezen mulasztások, késlekedések és működési zavarok ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy az 1996 novemberében létrejött koalíciót fenn lehet és fenn kell tartani, de ez csak akkor megvalósítható, ha sikerül megteremteni a jó együttműködés feltételeit a reform végrehajtása érdekében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csak olyan szövetségben vállalhatja az együttműködést, amely képes belső problémáit megoldani és a reformot végrehajtani a gazdaságban, a közigazgatásban és a számunkra kiemelten fontos nemzeti kérdésben is. Csak olyan szövetségben vállalhatjuk az együttműködést, amely gátat tud vetni az antiszemita, rasszista, sovén, magyar- és általában minden kisebbségellenes uszításnak, nem szolgáltatja ki magát és az egész romániai társadalmat a reformellenes, integrációellenes, nyugatellenes, intoleráns erőknek. Nem lehetünk csendestársak abban, hogy a választásokon bizalmat kapott koalíció fokozatosan eljátssza ezt a bizalmat, és ezáltal veszélybe sodorja azt az integrációs esélyt, amelyet Románia ismételten megkapott nyugati partnereitől. Ugyanakkor érdekünk, hogy a jelenlegi koalíció fennmaradjon, és hogy a közösen kidolgozott kormányprogram érvényesüljön. Csak ez az együttműködés, csak ezek a közös célok jelenthetnek biztonságot és stabilitást Románia számára akkor, amikor térségünkben továbbra is nyílt etnikai és szociális konfliktusok vannak. Továbbra is az a véleményünk, hogy románoknak és magyaroknak közösen kell cselekedniük azért, hogy országunkat felemeljük és minél előbb az euroatlanti és európai integrációs intézmények teljes jogú tagjává tegyük. Éppen ezért a következő felhívással fordulunk koalíciós partnereinkhez: 1. Vállaljon szolidárisan felelősséget minden párt az elmúlt másfél év mulasztásaiért, a reform lelassulásáért, a be nem váltott választási ígéretekért. Mindaddig, amíg egymást hibáztatják a koalíciós partnerek, illetve a különböző politikai testületek és intézmények - parlamenti csoportok, kormány stb. - képviselői, nem lehetséges a válsághelyzet megoldása. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselői és parlamenti csoportjai vállalják a felelősség rájuk eső részét, és erre szólítják fel partnereiket is. - 2. Az elmúlt időszak mulasztásaiért vállalt közös felelősségből kiindulva, kezdjük el azonnal a parlamenti többség helyreállításáról szóló tárgyalásokat. Valós, szolidáris, cselekvőképes parlamenti többségre van szükségünk ahhoz, hogy az ígért reformot végrehajthassuk. 3. A parlamenti többség helyreállításának két alapvető feltétele van: a) A közös kormányprogramhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészítése. Ehhez minden koalíciós partnernek sürgősen el kellene végeznie a maga elemzését, és elő kellene terjesztenie a saját prioritási listáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek van ilyen prioritási listája. b) Szükség van a kormánystruktúra újragondolására és leegyszerűsítésére, beleértve a kihelyezett kormányzati intézmények átalakítását és hatáskörük behatárolását is. - 4. Az euroatlanti és európai integráció feltételrendszerének teljesítését legfontosabb belpolitikai prioritássá kell tenni, a gazdasági, szociális és politikai reformot az eddiginél is határozottabban erre a kritériumrendszerre kell ráépíteni. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a diktatúra visszaéléseinek jóvátételét, a restitúció, illetve az anyagi és erkölcsi kárpótlás kérdését. Záros határidőn belül meg kell oldani ezt a problémát, amelyet a régió országainak többsége már megoldott. 6. A koalíciónak határozottan vissza kell utasítania minden kisebbségellenes, sovén, szélsőséges megnyilatkozást, amelyek Romániát időlegesen vagy véglegesen letéríthetik az integráció útjáról. Szövetségeseinknek fel kell ismerniük, hogy a közéletünkben elharapózott magyarellenes demagógia, a nap mint nap tapasztalható sovinizmus veszélybe sodorhatja az egész romániai társadalmat, ha nem lépnek fel kellő súllyal ellene. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelősnek érzi magát az általa képviselt romániai magyar közösség sorsáért, és egyúttal közvetlen felelősséget érzünk az egész romániai társadalom jövőjéért. Ennek a kettős felelősségnek a jegyében szólítjuk fel koalíciós szövetségeseinket a jelenlegi válságból való kiútnak, majd a felemelkedés eszközeinek a mielőbbi megkeresésére. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ Az RMDSZ SZKT Tőkés László tiszteletbeli elnök javaslata alapján a koszovói helyzettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jugoszláviai háború kitörésekor, a későbbi kedvező fejleményeket megelőlegezve, elsők között szállt síkra a volt Jugoszláviát alkotó nemzetek önrendelkezési joga mellett. A daytoni egyezmény által megteremtett viszonylagos béke felborításával fenyegető koszovói helyzet ismételten állásfoglalásra készteti Szövetségünk képviseleti testületét. A jugoszláviai albán kisebbség helyzetének méltányos rendezése és a balkáni, illetve a kelet- és közép-európai térség stabilitásának megőrzése céljából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlenül fontosnak tartja a koszovói albán többségű kisebbség egyoldalúan felszámolt területi autonómiájának helyreállítását. Szövetségünk 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatának, a belső önrendelkezés elvének a szellemében, valamint a Lord Carrington brit külügyminiszter nevéhez főződő balkáni rendezési terv egyenes folytatásaképpen, nem utolsósorban pedig az Egyesült Államok erre vonatkozó álláspontjának megfelelően szorgalmazzuk a megingott kis-jugoszláviai helyzetnek a már úgyis meglévő autonómiahagyományok felelevenítésével történő rendezését. Meggyőződésünk, hogy az autonómia biztosítása mind a kisebbségi kérdések megoldásának, mind a társadalmi-politikai stabilitás garantálhatóságának és Jugoszlávia területi épsége megőrzésének a legmegfelelőbb, legeurópaibb eszköze. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ A harmadik állásfoglalás: Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa meglepetéssel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./"

Ápr. 2-án a Victoria kormánypalotában három bizottságban megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások: az egyik a programról, a másik a kormány összetételéről folytat megbeszéléseket, a harmadik pedig a kormány felépítésének megváltoztatásáról, a minisztériumok számának csökkentéséről tárgyal. Az RMDSZ-t a pártelnökök szintjén Markó Béla szövetségi elnök, a bizottságokban pedig Borbély László területfejlesztési államtitkár, a kormányzati munkáért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./

Ápr. 6-án ismét összeültek az új román kormány összetételéről, illetve programjáról tárgyaló bizottságok. Az RMDSZ-t Borbély László területrendezési államtitkár, a szövetség kormányzati ügyvezető alelnöke, illetve Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök képviseli a megbeszéléseken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ Ápr. 6-án Radu Vasile kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A találkozón jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila, a szenátusi, illetve képviselőházi frakció elnökei és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6., 1242. sz./

Az Állami Számvevőszék legutóbbi ülésén rögzítették, hogy milyen hatalmas összegeket tulajdonítottak el közpénzekből, nyilatkozta Vida Gyula képviselő. Az ülésen ott ültek az ügyészek és a rendőrség vezetői, akik hivatva lettek volna a bűntettek elkövetőinek elítélésére. Ez nem történt meg, ehelyett különböző eseteket eltussoltak, a korrupciót elkendőzték. A felgöngyölítéseket nagy hűhóval kezdik, majd elaltatják az ügyet. A kőolajiparban például tizenegymilliárd lej értékű korrupciót bizonyítottak, mégis megpróbálták politikai alkuként kezelni, mondván, nem lehet megbénítani a kőolajipart, ezért az államnak kell átvenni az adósság egy részét. Ennek megfelelően a törvényhozás 4500 milliárd lejnek az államkasszából való kifizetését megszavazta. Más államokban az ilyen ügy a miniszter bukásához vezetne. Vida Gyula nem irigyli az új kormányt, nagy ellenállásra számíthat. /R. Gy. : Kilopták a szemünket is. Beszélgetés Vida Gyulával, a képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs szakbizottságának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

"Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/"

Ápr. 28-án a Képviselőház elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését, amely megszünteti a földműves nyugdíjasok esetében is azt a korlátozást, ami szerint külföldön tartózkodásuk idejére felfüggesztik a nyugdíj folyósítását. Ugyancsak újdonság számba menő előírása a törvénykezdeményezésnek az, hogy nem részesülhet utódlási nyugdíjban az a személy, akit eltartója ellen elkövetett olyan bűncselekményért ítéltek el, mint emberölés, emberölési kísérlet, halált okozó bántalmazás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./

Javier Solana, a NATO főtitkára, aki ápr. 1-jén érkezett Bukarestbe, tárgyalásai során biztosította a román vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. Ugyanakkor Solana nem volt hajlandó többet elárulni a bővítés további menetéről, arra hivatkozva, hogy a jövő áprilisi NATO-csúcson, amelyen a szervezet alapításának 50. évfordulóját ünneplik, újra értékelik a helyzetet, amint azt már a tavalyi madridi csúcstalálkozón leszögezték a szövetség vezetői. Solana találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, Petre Romannal és Ion Diaconescuval, megbeszélést folytatott Gavril Dejeu ügyvezető és Radu Vasile kijelölt miniszterelnökkel, illetve Emil Constantinescu elnökkel. Solana nagyra értékelte Románia szerepét a térség stabilitásának megőrzésében. Köszönetet mondott Románia erőfeszítéseiért, amelyeket a boszniai béke érdekében tesz egyrészt békefenntartóinak jelenlétével, másrészt javaslataival, diplomáciai erőfeszítéseivel. /MTI/

Az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése értelmében az RMDSZ dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselőt jelölte az új koalíciós kormány egészségügyi tárcájának élére, s a kormányfő a javaslatot elfogadta. Az új kormány tagjait a jövő héten a parlament együttes ülésén mutatja be a megbízott miniszterelnök. Az új egészségügyi miniszter-jelölt főbb életrajzi adatai: Dr. Bárányi Ferenc 1936. május 13-án született a Temes megyei Nagyszentmiklóson. Temesváron érettségizett, majd Marosvásárhelyen, az Orvostudományi Intézetben szerzett orvosi diplomát 1961-ben. 1976-ban doktorált. 1979-től aneszteziológus főorvos a temesvári 3. sz. sebészklinikán. A forradalom itt érte. Az RMDSZ-nek megalakulásától tagja, 1990-ben, 1992-ben és 1996-ban Temes megyei képviselővé választották. 1990-1996 között a képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának elnöke volt, tagja a Parlament Európai Integrációs Bizottságának. 1997-től az Országos Orvosi Kamara alelnöke, erről a tisztségéről miniszteri kinevezése után le kell mondania. Számtalan orvosi és tudománynépszerűsítő cikke, tanulmánya jelent meg, emellett irodalmi munkásságot is kifejtett, két novelláskötete és egy regénye jelent meg. Tagja a Román Írószövetségnek. Római katolikus vallású, nős, két gyermeke van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1244. sz./ Tokay György életrajzi adatai: Tokay György 1939. március 27-én született. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem jogi fakultásán végzett 1960-ban, jogászként, újságíróként dolgozott. Az RMDSZ-nek megalakulása óta tagja, 1990 óta az RMDSZ parlamenti képviselője, a szövetség különböző vezető tisztségeit töltötte be, többször volt a parlamenti frakció elnöke és ebben a minőségben a szövetség ügyvezető politikai alelnöke. A parlamentben az emberi jogi és kisebbségi szakbizottság tagja, az EBESZ parlamenti közgyűlésén részt vevő román parlamenti küldöttség tagja volt. Az 1996-ban megalakult koalíciós kormányban a miniszterelnök alá rendelt, a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalt felügyelő megbízott miniszter tisztségét töltötte be. Tokay György nős, két gyermek apja.

Máj. 4-én, a képviselőházi interpellációk során Kerekes Károly Maros megyei képviselő kérdést intézett a Pénzügyminisztériumhoz a több hónapja tartó okmánybélyeghiány ügyében, kifogásolva azt az elfogadhatatlan helyzetet, hogy csak 5000, illetve 10 000 lejes okmánybélyeg van forgalomban, holott számos esetben a fizetendő illeték nem haladja meg a néhány száz lej értéket. A válasz szerint folyamatban van a kisebb értékű okmánybélyegek nyomdai előállítása, de addig is intézkednek, hogy a CEC-kirendeltségek fogadják el a kis összegű illetékek pénzbeli kifizetését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1257. sz./

A kormány azt javasolta a képviselőháznak, hogy halasszák el a 22-es, a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet megvitatását. Alexandru Sassu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter szerint ezzel a kormány időt akar nyerni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Máj. 12-én a képviselőházban Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezést nyújtott be a munkanélküliek szociális védelmére és szakmai beilleszkedésére vonatkozó 1991/1. sz. törvény módosítása céljából. A törvénytervezet szerint támogatásban részesülnének azok a munkanélküliek, akik engedélyt szándékoznak kiváltani önálló gazdasági tevékenység folytatására. Mivel az ilyenszerű tevékenység kezdetben nem éri el a kívánt jövedelmezőségi szintet, a nehézségek leküzdésére nyújtott támogatás abban állna, hogy az engedély kiváltását követő 180 napig folyósítanák a munkanélküli segélyt, továbbá abban, hogy az engedély kiváltásával kapcsolatos minden költséget a munkanélküli alapból fizetnék. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./

Máj. 13-án a parlamentben megkezdődött az 1998. évi költségvetés tervezetének vitája. A két ház együttes ülésén az általános vita során az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak nevében Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő szólalt fel, és fejtette ki szövetségünk álláspontját a rendkívül megkésett költségvetés ügyében. Felszólalásában Mátis Jenő képviselő kifejtette, hogy az elhúzódott politikai válság és az annak folyományaként megalakított új kormány beiktatása miatt a vitára bocsátott tervezet tulajdonképpen két kormányprogram keveréke, amelyet még a nyár folyamán, augusztusban módosítani kell majd, hogy belefoglaltassanak az új kormányprogram határidős célkitűzései és a kormány rövidtávú programjának tételei is. Miután elégedetten állapította meg, hogy a törvénytervezet tartalmazza az RMDSZ programjának egyes tételeit is, Mátis Jenő pozitívan értékelte a közvetlen adó csökkentésére vonatkozó előírásokat, valamint az exportnak az importtal szembeni fokozottabb mérvű növelését. Az RMDSZ-képviselő szólt a költségvetési tervezet hiányosságairól is, és tételesen felsorolta az RMDSZ-program néhány lényeges célkitűzését, amelyekre sürgősen választ kell adni, továbbá azokat a törvényeket, amelyeket minél hamarabb el kell fogadni a reform érdekében. Végezetül Mátis Jenő elmarasztalóan szólt a költségvetés megkésett voltáról, és az RMDSZ parlamenti csoportja nevében határozott felhívást intézett a kormányhoz, a pénzügyminisztériumhoz, a két ház Állandó Bizottságaihoz, hogy egyszer s mindenkorra vessenek véget a késedelmeskedésnek a költségvetések kidolgozásában és elfogadásában, s az 1999. évi költségvetési törvényt még ez év végéig, azaz december 31-ig fogadják el, akár úgy is, hogy a Parlament munkaszüneti napokon is dolgozzon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1262. sz./

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a képviselőház gazdaságpolitikai szakbizottságának elnöke a vele készített interjúban a Renel állami áramszolgáltató és a kormány között kialakult helyzetről beszélt. A képviselő szerint a miniszterelnök első hibájaként értékelhető az, hogy a kezdeti álláspontjához képest jelentősen visszalépett a folyószámlák zárolásának kérdésében, ezt a politikát pedig az RMDSZ, mint kormányzati partner, nem fogadhatja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

"Gál Éva Emese készített interjút dr. Garda Dezső RMDSZ-képviselővel a képviselőház állandó bürójának nemrégiben benyújtott közbirtokossági törvényről. Garda Dezsőnek oroszlánrésze volt a törvénytervezet megalkotásában. A képviselő elmondta: sokat késett a tervezet benyújtása, ugyanis - bár a törvényre égető szükség van - ennek "RMDSZ színekben nem lett volna esélye". A tervezet a közösségi földek, a közbirtokosság, az urbariális határföldek, az egyházközösségi földek, valamint a Moldvában, Olténiában, és Munténiában gyakori parasztközösségi földek jogi helyzetét szabályozza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Május 28-án az RMDSZ bukaresti székházában tartotta szokásos sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal a következők vettek részt a sajtóértekezleten: Varga Attila, képviselőházi frakcióvezető, Borbély László területrendezési államtitkár, ügyvezető alelnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Niculescu Antal, európai integrációs államtitkár, Pete István mezőgazdasági államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. Markó Béla bemutatta a sajtó képviselőinek az RMDSZ új, vagy új megbízatást kapott államtitkárait: Kötő Józsefet, Pete Istvánt, Demeter Jánost, illetve Niculescu Antalt, akinek új, nagyon fontos munkaköre az európai integrációs tevékenységet fogja át. Ezt követően Markó Béla áttekintette az utóbbi időszak legjelentősebb eseményeit, köztük első helyen említve a magyarországi parlamenti választásokat, a FIDESZ-MPP választási győzelmét, a koalícióban ismét jelentkező súrlódásokat, illetve a helyhatósági törvényt és az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek helyzetét, különös tekintettel a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, illetve az oktatásra vonatkozó 1997/36-os sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitájára. A magyarországi választások eredményeire vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ gratulált a FIDESZ-MPP-nek a választásokon elért sikeréhez, majd tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Orbán Viktor és a FIDESZ más vezetői jól ismerik a romániai magyarság problémáit, általában is a romániai helyzetet, jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ-szel, de a romániai volt ellenzéki pártok vezetőivel is. Markó Béla értetlenségének adott kifejezést amiatt, ahogyan a hazai sajtóban egyes kommentátorok, politikusok, politikai elemzők már-már valósággal ünneplik a román-magyar viszony - szerintük nagy bizonyossággal bekövetkező - megromlását. Utalva a sajtóban megjelent nyilatkozatokra és félremagyarázó kommentárokra, értékelésekre, a szövetségi elnök rámutatott: "Ez számunkra egészen érthetetlen, mintha nem az lenne Románia elsődleges érdeke, hogy a NATO-ba már bekerült és az EU-ba is valószínűleg Románia előtt integrálódó Magyarországgal jó kapcsolata legyen." Orbán Viktor pártelnöknek egy osztrák lapban megjelent kijelentése és a román-magyar alapszerződés állítólagos felülvizsgálatára vonatkozó romániai spekulációk kapcsán, kérdésekre válaszolva, a szövetségi elnök idézett Németh Zsoltnak, a FIDESZ-MPP alelnökének a Népszabadság május 28-i számában közölt nyilatkozatából, amelyben a magyarországi vezető politikus leszögezi a választásokon győztes párt hivatalos álláspontját, miszerint "a FIDESZ-MPP eltökélt híve a román-magyar viszony további elmélyítésének. A leendő magyar kormány a két ország által aláírt és a parlamentek által ratifikált alapszerződést tiszteletben fogja tartani." "Magyarország érdeke, hogy a NATO és Európai Unió bővülése folytatódjon, így érdekünkben áll szomszédaink - köztük Románia - integrációs folyamatának felgyorsulása. A leendő magyar diplomácia ennek érdekében fog fellépni." Varga Attila a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban éppen az alkotmány előírásaival támasztotta alá azt az RMDSZ által osztott álláspontot, hogy az Alkotmánybíróság nem törvényhozó testület, nem tartozik hatáskörébe egy törvényes rendelkezés meghozatala vagy törlése, következésképpen a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és alkalmazni kell. Markó Béla ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az RMDSZ ha nem is a régi elnevezéssel, de szükségesnek tartja a koalíciós pártok vezetőinek rendszeres konzultációját, hogy a mostanihoz hasonló eseteknek elejét lehessen venni - és itt a demokrata párti Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter legújabb intézkedésére utalt. Ami pedig a kisebbségi oktatás helyzetének rendezését illeti, a szövetségi elnök nyomatékosan leszögezte, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a sürgősségi kormányrendelet szenátusi változatát, és csak a kormány által kiadott eredeti szöveget tartja elfogadhatónak a romániai magyarság számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1273. sz./"

"Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román-magyar kapcsolatok és a román állam és a romániai magyar kisebbség közötti kapcsolatok nem a politikai konjunktúra függvényei. Pártja azért dolgozik, hogy a Budapesten bekövetkező politikai változás ne érintse a román-magyar kapcsolatokat. A politikus, aki egyben a román képviselőház elnöke, kifejtette: A választási kampány idején tett nyilatkozatokból úgy tűnhetett, hogy Horn Gyula miniszterelnök szocialistái sokkal békülékenyebb magatartást tanúsítottak a magyar és a román állam, a román állam és a hazai magyar kisebbség problémáinak megoldását illetően, s a jobboldali pártok, amelyek győztek, e tekintetben radikálisabbak. Én azonban azt hiszem, hogy más kérdés amit a választási kampányban mondanak, és megint más a kötelezettségek és szükségszerűségek kérdése akkor, amikor valaki kormányon van... "A mi szempontunkból, a román kormány, a jelenlegi koalíció, a mi pártunk szempontjából az emberi jogok problémája, a kisebbségi jogok problémája, a romániai magyar kisebbséggel, Magyarországgal való kapcsolatok problémája nem a budapesti kormányváltozásokhoz kapcsolódó konjunkturális kérdés." /MTI/"

"Jún. 6-án Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Székely István ügyvezető alelnök részt vett Budapesten a Fidesz ? Magyar Polgári Párt X. kongresszusán. Miután gratulált a Fidesz választási győzelméért, Markó Béla emlékeztetett arra, hogy "a Fidesz kezdettől fogva következetesen odafigyelt arra, hogy miképpen élnek (...) a kárpát-medencei magyar közösségek, következetesen építette kapcsolatait az ottani magyar érdekképviseleti szervezetekkel, és ami nagyon fontos, nem csupán velük, hanem a többségi népek demokratikusan gondolkodó politikusaival is". Az RMDSZ elnöke szerint "döntő fontosságú, hogy Románia ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására." A kongresszuson felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökeként is üdvözölte a Fideszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./"

"Az önálló magyar állami egyetem újjáalakítása az RMDSZ-nek mindig is sarkalatos pontja volt, szögezte le Asztalos Ferenc, a képviselőházi tanügyi bizottság alelnöke a vele készült beszélgetésben. Minél tovább húzódik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája, annál hosszabb ideig marad életben az érvényes jogszabály, amely biztosítja az önálló magyar egyetem létrehozásának törvényes keretét. Idejekorán el kellett volna indítani a folyamatot, amelynek eredményeként újraalakult volna a Bolyai. Azonban ez elakadt, az akkreditálást sem indították el az RMDSZ tanügyi illetékesei. A tanügyminisztériumi illetékes államtitkárnak kellett volna beindítani az egyetemalapítás folyamatát. "Már a Ciorbea-kormány idején érzetük, hogy mindaz, ami a kisebbségi kérdéskör folyamán kedvezően alakult, nem őszinte meggyőződésből szavazták meg partnereink." A jó román elodázgató politika alapján álltak. Andrei Marga pedig a multikulturális maszlaggal mentőövet dobott a román nacionalistáknak." "Nagyon sokat ártott a Cs. Gyimesi Éva liberális köre által megrendezett közvélemény-felmérő játék, amivel azután hónapokig tele volt a román sajtó." - hangsúlyozta Asztalos. A román hatalom ekkor "érzékelte megosztottságunkat" - állapította meg a képviselő. /Román Győző: Hova vezet a totojázás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./"

Kónya Hamar Sándor képviselő, Mátis Jenő, Szilágyi Zsolt és Nagy István képviselőkkel együtt jún. 16-án benyújtotta a törvénytervezetet a magyar egyetem újralétesítésére. Azzal indokolta lépését, hogy erre a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsától volt felhatalmazása, amely június 15-i határidőt szabott meg a benyújtásra. Kónya kijelentette: az adott szó kötelez, a négyek kezdeményezése azonban nem az RMDSZ egysége ellen irányul. Az RMDSZ képviselőházi frakciója jún. 26-án fogja benyújtani a törvénytervezetet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ Az Adevarul jún. 17-i száma bemutatta ezt a tervezetet: a Kolozsváron létesítendő egyetem természettudományok, matematika, bölcsészet, politikai, jogi és közgazdaságtudományok református teológia, római katolikus teológia, képzőművészet, zene, műszaki tudományok, agrártudományok, továbbá orvosi és gyógyszerészeti karral. Az egyetemnek joga van további fakultásokat és kollégiumokat létesíteni. Az oktatási minisztérium biztosítja a működéséhez szükséges eszközöket. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

"Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"