Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Románia Párizsi Nagykövetsége
3 tétel
2014. november 3.
Botrányosan zajlott külföldön a szavazás
Botrányosan zajlott a romániai elnökválasztás vasárnapi fordulója a külföldi szavazókörzetekben a román média beszámolója szerint. Az adatok szerint külföldön 161 054 személy tudta leadni a szavazatát.
A párizsi nagykövetséghez a rendőrséget is ki kellett hívni, hogy a megvédjék az intézményt a sorban álló feldühödött romániaiaktól, akik nem tudták leadni szavazatukat az urnazárásig. A francia csendőrfőnök helyszíni beszámolók szerint ezekkel a szavakkal fordult a háborgó tömeghez: „Románia egy szemétláda, ti csak problémákat okoztok nekünk!”
Hatalmas sorok álltak a londoni nagykövetség előtt is az urnazáráskor. A romániai választók spontán módon tiltakozni kezdtek, amiért nem tudták leadni a szavazatukat. A román himnuszt énekelték és Victor Ponta kormányfő lemondását követelték.
Ugyanez volt a helyzet a New York-i, a müncheni, a strasbourgi és a brüsszeli szavazókörzeteknél is. Rossz nyelvek szerint csak az észak-koreai román nagykövetségen zajlott gond nélkül a választás, amelyet egyébként Ponta meg is nyert.
A miniszterelnök vasárnap este az egyik hírtelevízióban azt állította, hogy a kormány remekül megszervezte a külföldi választást. Tájékoztatása szerint ugyanannyi szavazókörzetet nyitottak, ahányat az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson.
„Csakhogy most nem hagytuk, hogy elcsalják a külföldi szavazatokat, mint 2009-ben. Párizsban most azért alakultak ki sorok, mert nem hagytuk, hogy csaljanak” – utalt a miniszterelnök pártjának álláspontjára, miszerint Traian Băsescu jelenlegi államfő a külföldön elcsalt szavazatokkal győzött öt évvel ezelőtt.
maszol.ro
Botrányosan zajlott a romániai elnökválasztás vasárnapi fordulója a külföldi szavazókörzetekben a román média beszámolója szerint. Az adatok szerint külföldön 161 054 személy tudta leadni a szavazatát.
A párizsi nagykövetséghez a rendőrséget is ki kellett hívni, hogy a megvédjék az intézményt a sorban álló feldühödött romániaiaktól, akik nem tudták leadni szavazatukat az urnazárásig. A francia csendőrfőnök helyszíni beszámolók szerint ezekkel a szavakkal fordult a háborgó tömeghez: „Románia egy szemétláda, ti csak problémákat okoztok nekünk!”
Hatalmas sorok álltak a londoni nagykövetség előtt is az urnazáráskor. A romániai választók spontán módon tiltakozni kezdtek, amiért nem tudták leadni a szavazatukat. A román himnuszt énekelték és Victor Ponta kormányfő lemondását követelték.
Ugyanez volt a helyzet a New York-i, a müncheni, a strasbourgi és a brüsszeli szavazókörzeteknél is. Rossz nyelvek szerint csak az észak-koreai román nagykövetségen zajlott gond nélkül a választás, amelyet egyébként Ponta meg is nyert.
A miniszterelnök vasárnap este az egyik hírtelevízióban azt állította, hogy a kormány remekül megszervezte a külföldi választást. Tájékoztatása szerint ugyanannyi szavazókörzetet nyitottak, ahányat az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson.
„Csakhogy most nem hagytuk, hogy elcsalják a külföldi szavazatokat, mint 2009-ben. Párizsban most azért alakultak ki sorok, mert nem hagytuk, hogy csaljanak” – utalt a miniszterelnök pártjának álláspontjára, miszerint Traian Băsescu jelenlegi államfő a külföldön elcsalt szavazatokkal győzött öt évvel ezelőtt.
maszol.ro
2016. augusztus 1.
Egykori szekusokat állítottak bíróság elé
Vádat emelt a román katonai ügyészség hétfőn a Szekuritáté – a kommunista politikai rendőrség – egykori vezetője, Tudor Postelnicu, valamint két tartalékos tisztje, illetve George Homoștean volt belügyminiszter ellen, akiket egy volt politikai fogoly, Gheorghe Ursu 1985-ben kínvallatások nyomán bekövetkezett haláláért tartanak felelősnek.
Az építészmérnökként dolgozó, verseket és prózai műveket is publikáló Gheorghe Ursut 1985-ben tartóztatták le, miután megtalálták rendszerellenes feljegyzéseket tartalmazó naplóját. Ursut főleg azért üldözték, mert a kommunista diktatúrát bíráló kommentárokat juttatott el az Egyesült Államok által működtetett Szabad Európa Rádióhoz.
A katonai ügyészség szerint a vádlottak – Marin Pârvulescu tartalékos őrnagy és Vasile Hodiș tartalékos ezredes –, akik abban az időszakban a Szekuritáté tisztjei voltak, úgy akarták leplezni Ursu börtönbe zárásának politikai indítékait, hogy egy illegális valutabirtoklási ügyet „gyártottak” neki. A két „szekust” emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják az áldozat halálához vezető verések, testi-lelki kínzás, az élethez való emberi jog korlátozása miatt.
A Szekuritáté volt vezetőjét és a volt belügyminisztert bűnsegédlettel vádolják. A katonai ügyészség hétfői közleménye egyebek mellett azt rója fel nekik, hogy 1985 őszén Románia párizsi és washingtoni nagykövetségéhez az Ursu-ügy politikai, megtorló jellegét meghamisító hivatalos iratokat juttattak el.
Az emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el a 2012-ben hatályba lépett új román büntető törvénykönyv szerint. Romániában két éve megkezdték a – sajtó által kommunista pribékeknek nevezett – volt börtönparancsnokok elszámoltatását, de Homoștean és Postelnicu az első két politikai vezető, akiknek nem végrehajtókként, hanem értelmi szerzőkként kell felelniük a kommunizmus idején elkövetett embertelenségekért.
Ursu haláláért eredetileg csak egy volt cellatársát vonták felelősségre – aki a börtönőrök utasítására rendszeresen verte őt –, valamint a rendőrségi fogda akkori vezetőjét. Azt a vizsgálatot, amely a vallatást vezető szekusok esetleges bűnösségére próbált fényt deríteni, vádemelés nélkül lezárták. A legfőbb ügyész azt követően rendelte el a dosszié újbóli kivizsgálását, hogy az egykori politikai fogoly fia, Andrei Ursu 2014-ben 17 napig tartó éhségsztrájkkal követelte az apját halálra kínzó egykori tisztek és politikai vezetők felelősségre vonását.
MTI |
Krónika (Kolozsvár)
Vádat emelt a román katonai ügyészség hétfőn a Szekuritáté – a kommunista politikai rendőrség – egykori vezetője, Tudor Postelnicu, valamint két tartalékos tisztje, illetve George Homoștean volt belügyminiszter ellen, akiket egy volt politikai fogoly, Gheorghe Ursu 1985-ben kínvallatások nyomán bekövetkezett haláláért tartanak felelősnek.
Az építészmérnökként dolgozó, verseket és prózai műveket is publikáló Gheorghe Ursut 1985-ben tartóztatták le, miután megtalálták rendszerellenes feljegyzéseket tartalmazó naplóját. Ursut főleg azért üldözték, mert a kommunista diktatúrát bíráló kommentárokat juttatott el az Egyesült Államok által működtetett Szabad Európa Rádióhoz.
A katonai ügyészség szerint a vádlottak – Marin Pârvulescu tartalékos őrnagy és Vasile Hodiș tartalékos ezredes –, akik abban az időszakban a Szekuritáté tisztjei voltak, úgy akarták leplezni Ursu börtönbe zárásának politikai indítékait, hogy egy illegális valutabirtoklási ügyet „gyártottak” neki. A két „szekust” emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják az áldozat halálához vezető verések, testi-lelki kínzás, az élethez való emberi jog korlátozása miatt.
A Szekuritáté volt vezetőjét és a volt belügyminisztert bűnsegédlettel vádolják. A katonai ügyészség hétfői közleménye egyebek mellett azt rója fel nekik, hogy 1985 őszén Románia párizsi és washingtoni nagykövetségéhez az Ursu-ügy politikai, megtorló jellegét meghamisító hivatalos iratokat juttattak el.
Az emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el a 2012-ben hatályba lépett új román büntető törvénykönyv szerint. Romániában két éve megkezdték a – sajtó által kommunista pribékeknek nevezett – volt börtönparancsnokok elszámoltatását, de Homoștean és Postelnicu az első két politikai vezető, akiknek nem végrehajtókként, hanem értelmi szerzőkként kell felelniük a kommunizmus idején elkövetett embertelenségekért.
Ursu haláláért eredetileg csak egy volt cellatársát vonták felelősségre – aki a börtönőrök utasítására rendszeresen verte őt –, valamint a rendőrségi fogda akkori vezetőjét. Azt a vizsgálatot, amely a vallatást vezető szekusok esetleges bűnösségére próbált fényt deríteni, vádemelés nélkül lezárták. A legfőbb ügyész azt követően rendelte el a dosszié újbóli kivizsgálását, hogy az egykori politikai fogoly fia, Andrei Ursu 2014-ben 17 napig tartó éhségsztrájkkal követelte az apját halálra kínzó egykori tisztek és politikai vezetők felelősségre vonását.
MTI |
Krónika (Kolozsvár)
2017. augusztus 1.
Vádat emeltek a Securitate egykori vezetője ellen
Vádat emelt a katonai ügyészség hétfőn a Securitate - a kommunista politikai rendőrség - egykori vezetője, Tudor Postelnicu, valamint két tartalékos tisztje, illetve George Homoștean volt belügyminiszter ellen, akiket egy volt politikai fogoly, Gheorghe Ursu 1985-ben kínvallatások nyomán bekövetkezett haláláért tartanak felelősnek.
Az építészmérnökként dolgozó, verseket és prózai műveket is publikáló Gheorghe Ursut 1985-ben tartóztatták le, miután megtalálták rendszerellenes feljegyzéseket tartalmazó naplóját. Ursut főleg azért üldözték, mert a kommunista diktatúrát bíráló kommentárokat juttatott el az Egyesült Államok által működtetett Szabad Európa Rádióhoz.
A katonai ügyészség szerint a vádlottak - Marin Pârvulescu tartalékos őrnagy és Vasile Hodiș tartalékos ezredes - akik abban az időszakban a Securitate tisztjei voltak, úgy akarták leplezni Ursu börtönbe zárásának politikai indítékait, hogy egy illegális valutabirtoklási ügyet "gyártottak" neki. A két "szekust" emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják az áldozat halálához vezető verések, testi-lelki kínzás, az élethez való emberi jog korlátozása miatt.
A Securitate volt vezetőjét és a volt belügyminisztert bűnsegédlettel vádolják. A katonai ügyészség hétfői közleménye egyebek mellett azt rója fel nekik, hogy 1985 őszén Románia párizsi és washingtoni nagykövetségéhez az Ursu-ügy politikai, megtorló jellegét meghamisító hivatalos iratokat juttattak el.
büntetőtörvénykönyv szerint. Romániában két éve megkezdték a - sajtó által "kommunista pribékeknek" nevezett - volt börtönparancsnokok elszámoltatását, de Homoștean és Postelnicu az első két politikai vezető, akiknek nem végrehajtókként, hanem értelmi szerzőkként kell felelniük a kommunizmus idején elkövetett embertelenségekért.
Ursu haláláért eredetileg csak egy volt cellatársát vonták felelősségre - aki a börtönőrök utasítására rendszeresen verte őt -, valamint a rendőrségi fogda akkori vezetőjét. Azt a vizsgálatot, amely a vallatást vezető szekusok esetleges bűnösségére próbált fényt deríteni, vádemelés nélkül lezárták. A legfőbb ügyész azt követően rendelte el a dosszié újbóli kivizsgálását, hogy az egykori politikai fogoly fia, Andrei Ursu 2014-ben 17 napig tartó éhségsztrájkkal követelte az apját halálra kínzó egykori tisztek és politikai vezetők felelősségre vonását.
MTI; maszol.ro
Vádat emelt a katonai ügyészség hétfőn a Securitate - a kommunista politikai rendőrség - egykori vezetője, Tudor Postelnicu, valamint két tartalékos tisztje, illetve George Homoștean volt belügyminiszter ellen, akiket egy volt politikai fogoly, Gheorghe Ursu 1985-ben kínvallatások nyomán bekövetkezett haláláért tartanak felelősnek.
Az építészmérnökként dolgozó, verseket és prózai műveket is publikáló Gheorghe Ursut 1985-ben tartóztatták le, miután megtalálták rendszerellenes feljegyzéseket tartalmazó naplóját. Ursut főleg azért üldözték, mert a kommunista diktatúrát bíráló kommentárokat juttatott el az Egyesült Államok által működtetett Szabad Európa Rádióhoz.
A katonai ügyészség szerint a vádlottak - Marin Pârvulescu tartalékos őrnagy és Vasile Hodiș tartalékos ezredes - akik abban az időszakban a Securitate tisztjei voltak, úgy akarták leplezni Ursu börtönbe zárásának politikai indítékait, hogy egy illegális valutabirtoklási ügyet "gyártottak" neki. A két "szekust" emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják az áldozat halálához vezető verések, testi-lelki kínzás, az élethez való emberi jog korlátozása miatt.
A Securitate volt vezetőjét és a volt belügyminisztert bűnsegédlettel vádolják. A katonai ügyészség hétfői közleménye egyebek mellett azt rója fel nekik, hogy 1985 őszén Románia párizsi és washingtoni nagykövetségéhez az Ursu-ügy politikai, megtorló jellegét meghamisító hivatalos iratokat juttattak el.
büntetőtörvénykönyv szerint. Romániában két éve megkezdték a - sajtó által "kommunista pribékeknek" nevezett - volt börtönparancsnokok elszámoltatását, de Homoștean és Postelnicu az első két politikai vezető, akiknek nem végrehajtókként, hanem értelmi szerzőkként kell felelniük a kommunizmus idején elkövetett embertelenségekért.
Ursu haláláért eredetileg csak egy volt cellatársát vonták felelősségre - aki a börtönőrök utasítására rendszeresen verte őt -, valamint a rendőrségi fogda akkori vezetőjét. Azt a vizsgálatot, amely a vallatást vezető szekusok esetleges bűnösségére próbált fényt deríteni, vádemelés nélkül lezárták. A legfőbb ügyész azt követően rendelte el a dosszié újbóli kivizsgálását, hogy az egykori politikai fogoly fia, Andrei Ursu 2014-ben 17 napig tartó éhségsztrájkkal követelte az apját halálra kínzó egykori tisztek és politikai vezetők felelősségre vonását.
MTI; maszol.ro