"Az izraeli média, különösképpen a román nyelvű lapok tovább foglalkoznak a Ion Iliescu román államelnök több mint egy héttel ezelőtti, a Háárec című izraeli újságban tett kijelentéseivel. Iliescu a Háárecben úgy nyilatkozott, hogy Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői; mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, s példaként említette saját édesapját. Az izraeli sajtó óriási felháborodással kommentálta a román elnök szavait. A Jerusalem Post egyenesen Jörg Haiderhez hasonlította Ion Iliescut. Hétvégi kiadásában a tel-avivi Ultima Ora című román nyelvű napilapban Itzak Artzi publicista terjedelmes kommentárban foglalkozott Iliescu elnök kijelentéseivel. Artzi a romániai holokauszt egyik legismertebb szakértője, Jean Ancel történész könyvéből idézett, amely szerint 240 ezer romániai és 180 ezer ukrajnai zsidó meggyilkolásáért az akkori román hatalom a felelős. "Ezeknek a bűnöknek a beismerése komoly erkölcsi felelősséget hordoz, és az azóta eltelt ötven év alatt Románia nem merte vállalni ezt a felelősséget, nem kért nyilvánosan bocsánatot, mint ahogyan Németország is megtette már" - írta az Ultima Ora. Az izraeli román lapok egybehangzóan megállapítják: Iliescu kijelentései felesleges válsághelyzetet keltettek a Románia és Izrael közötti kapcsolatokban. A kommentárok szerint a román kormánytól küldött sajnálkozó levelek őszintesége megkérdőjelezhető. Ion Iliescu kijelentéseit elítélő tiltakozásra készülnek a tel-avivi román nagykövetség előtt a romániai bevándorlók izraeli ernyőszervezete, a HOR által mozgósított, 25 ezer tagot számláló fiókszervezete is. A Romániából származó izraeliek elégedetlenségüket szeretnék kifejezni a román hatóságoknak a holokauszt áldozatai iránti kegyeletének hiánya és az Antonescu-kultusz romániai folytatása miatt. A legvehemensebben Avraham Poraz belügyminiszter ítélte el a román államelnök kijelentéseit. Poraz - akinek nagyszüleit a román Vasgárda ölte meg - 1996-ben is elmarasztalta a 112-es törvényt jóváhagyó, akkor is államelnök Ion Iliescut. A törvény lehetővé tette a Romániából elszármazott zsidók államosított ingatlanjaiban lakó bérlők számára, hogy megvásárolhassák a lakásokat. Poraz szerint Iliescu kiérdemelte, hogy Izraelben persona non gratának tekintsék. Kifejtette: ha meghívást kapna romániai látogatásra, nem azért menne, hogy - amint tavaly Elie Wiesel tette - ünnepeltesse magát, hanem azért, hogy elmondja az igazat a holokausztról, és tiltakozzék az elkobzott zsidó vagyon visszaszolgáltatásának akadályoztatása ellen. Colette Avital, a knesszet bevándorlási bizottságának elnöknője kijelentette: "Románia kormányát a felelősség teljes hiánya jellemzi. A nyilvánvaló igazságokat tagadó nyilatkozatok többet ártanak Románia tekintélyének, mint Bukarestben gondolnák." /Junger Ernő, Tel-Aviv: Tovább gyűrűzik Izraelben az Iliescu nyilatkozatai keltette botrány. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"A francia hatóságok aggódva figyelik a román gyermekmigrációt. Philippe Etiénne, bukaresti francia nagykövet a napokban aggodalmát fejezte ki a francia nagyvárosok utcáin egyedül élő, Romániából bevándorolt kiskorúak egyre növekvő száma miatt. Philippe Etiénne szerint Párizsban több száz Romániából származó kiskorú él egyedül. A valódi gondot az jelenti, hogy a kiskorúakat nem lehet kiutasítani. Emellett felnőtté válásuk időpontjáig vállalni kell a kiskorúak eltartását. Ezért a francia hatóságok megpróbálnak nyomást gyakorolni a román kormányra a kivándorlási folyamat visszafordítása vagy legalább fékezése érdekében. A kérdésről Bukarestben tárgyalt Christian Jacob, a párizsi kabinet családügyi minisztere, aki egyébként először használta a „gyermekbevándorlás” fogalmát. Tavaly nyáron Franciaország mellett Spanyolország és Hollandia is kérte az akkor alig pár hónapja felfüggesztett vízumkényszer újrabevezetését Romániával szemben. A francia hatóságok korábban évekig hiába próbálkoztak a Romániából származó illegális bevándorlók számának csökkentésével. Nagy európai lapok csaknem hetente közöltek nagyobb beszámolókat a Párizsban tevékenykedő, elsősorban roma nemzetiségű romániai koldusokról, a nagyvárosok melletti sátortáborokról vagy a párizsi parkolóórákat fosztogató gyermekmaffiákról. Mindez gyökeret vert a francia köztudatban. Jól szemlélteti ezt a neves francia enciklopédia – a több tízezres példányszámban, illetve több nyelven megjelenő Le Petit Robert – tavaly év végi kiadása, amelyben a Romániának szentelt két oldalt egy cigánytáborról készült fotókkal illusztrálták, a román nyelvről pedig azt írták, hogy az a dákoromán nyelv egyik dialektusa. A vízumkényszerrel való fenyegetés megtette a hatását, és elindulhattak az első menekültszállítmányok a bukaresti Otopeni repülőtér felé. A gyermekekkel szemben azonban nem érvényesíthetők a kitoloncolásra vonatkozó törvények. Gabriela Coman, az Országos Gyermekjogvédelmi Ügynökség vezetője szerint a kormány egyetlen dolgot tehet: felkutatja a kivándorolt kiskorúak családját, és megpróbálja meggyőzni a szülőket, hogy vegyék rá gyerekeiket a hazatérésre. /Szőcs Levente: Új módi a gyermekmigráció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kitért arra, hogy júl.15-én fogadta őt Medgyessy Péter miniszterelnök. A püspök megemlítette az erdélyi hittudományi főiskolák ügyét, a római katolikus és a protestáns teológiát. Mind a kettő lelkészképző és mind a kettő önfenntartó. A román kormány részéről nem kap támogatást. Kérte a miniszterelnök támogatását. A másik téma, amiben segítséget kért, a kisgyülekezetek kérdése volt. A lélekszámapadás csak az Erdélyi Református Egyházkerületben évente kétezer fő. A kisgyülekezetek folyamatosan apadnak és egyre kevesebb egyháztaggal rendelkeznek, nem tudják a lelkész egzisztenciáját biztosítani. Ehhez kérte a magyar kormány támogatását. Medgyessy annyit megígért, hogy szakértők bevonásával elemezteti a kérést és rövidesen vissza fog rá térni. A püspök megemlítette a Magyarországon államosított ingatlanaink helyzetét is. Medgyessy Péter megígérte, hogy ennek is utána fog nézetni a szakértőkkel. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi társadalom megosztottá lett, sokszínűségéből eredeztetően. Ő ebben nem lát veszélyt. Azt tartja veszélynek, ha a különböző csoportok egymás ellen fordulnak és egymást kezdik marni, kiszorítani, lejáratni. /Fábián Tibor: Természetesnek kell tartanunk a pluralizmust.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"

"A román és amerikai kormány /Michael Guest amerikai nagykövet és Ioan Rus belügyminiszter/ aug. 5-én kiegészítő protokollumot írt alá a kábítószerek ellenőrzésére és a törvények alkalmazására vonatkozóan. Ennek értelmében az Egyesült Államok többek között 975 000 dollárt nyújt a román kormánynak, kiegészítő támogatásként, a fenti célok eléréséhez. Az említett alapot három program támogatására lehet majd igénybe venni. Az elsőben a román kormányt támogatják a bűnügyi bíráskodás rendszerének megreformálására és a tisztviselői, hivatalnoki korrupció leküzdésére irányuló törekvéseiben. A második program az Országos Rendőrparancsnokság támogatására vonatkozik, a kibernetikai bűnözés elleni harc struktúrájának tökéletesítése érdekében. Végül, harmadik pontként szintén az Országos Rendőrparancsnokság támogatását tűzi ki a protokollum, ez esetben azonban a kábítószer-ellenes akciók kapacitásának fejlesztésében történő segítést, a drogok elleni harc eredményesebbé tételét és a kábítószer-kereskedelem felszámolását célozza meg. /Újabb amerikai-román együttműködés. Kiegészítő protokollum a két ország között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"Kolozsvár egyik főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli. A Monostor negyedben a kolozsmonostori templom mellett lévő egykori Primaverii utca annak ellenére nevezik Ion Antonescunak, hogy már közel másfél éve sürgősségi kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszának ápolását Romániában, valamint közel egy éve tanácsi határozat is elrendelte, hogy az utca kapja vissza régi nevét. A napokban a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szólította fel Vasile Soporan prefektust, változtassa meg az utca nevét. A román kormány tavaly március 13-án hozta meg a 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében tilos utcákat, sétányokat, tereket és parkokat elnevezni a béke és az emberiség ellen bűncselekményeket elkövető személyekről. A kormányrendelet szerint a háborús bűnös személyekről szervezeteket sem szabad elnevezni. Tavaly aug. 29-én Kolozsváron a tanácsosok döntöttek: átkeresztelik az Antonescu utcát régi, Primaverii nevére. Gheorghe Funar polgármesternek intézkednie kellett volna, azonban többször is arra hivatkozott, hogy a törvényeknek nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényt szerezni. Tavaly a polgármesteri hivatal folyosóján lévő Antonescu szobormakettet a rendőrség eltávolította, miután Funar többszöri felszólításra sem volt hajlandó azt megtenni. Az Antonescu-kultusz ápolása azonban nemcsak Kolozsváron okoz gondot. A rendszerváltás utáni években Marosvásárhely legszebb sétánya is a marsall nevét viselte. A város helyi tanácsa tavaly szeptemberben úgy döntött, átkereszteli ezt az utcát Vár sétányra. A tanács határozatának azonban mai napig sem sikerült érvényt szerezni, mert az Antonescu-kultusz ápolóinak helyi képviselői, a Hősök Kultuszának Egyesülete a döntést a közigazgatási bíróságon támadta meg. Az első fokú döntés kimondja, hogy noha a megyei utcanévadó bizottság véleménye csak konzultatív jellegű, a városi tanácsnak ki kellett volna kérnie a testület véleményét. A bírósági ítélet a névcserére vonatkozó tanácsi határozatot semmisnek nyilvánította. A kormány tavalyi sürgősségi rendelete, ha nem vonatkozik mindenütt a háborús bűnös Antonescu marsallra, annál inkább vonatkozik Wass Albert erdélyi íróra, akinek köztéri szobrait a román hatóságok szokatlan gyorsasággal eltávolították. /Borbély Tamás: Továbbra is marad az Antonescu utca. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"A washingtoni külügyminisztérium ismételten elítéli a román kormányt a Román Ortodox Egyházzal (BOR) szemben alkalmazott kivételező politikája miatt - jelentette a BBC. A Nastase-kabinet tavaly hat és félmillió dollárt folyósított az ortodox egyháznak, miközben például a katolikus egyház - amelynek hívei közé a lakosság öt százaléka tartozik - 50 ezer dollárt kapott az állami költségvetésből. A washingtoni külügyminisztérium szeptember elején hozza nyilvánosságra százkilencvenöt országot érintő éves jelentését a vallásszabadság tiszteletben tartásáról. A dokumentum tartalmazza a külföldön is elismert hazai civil szervezetek tanulmányait. Ezek egyikét a Pro-Europa Liga készíti. A Liga jelentése felhívja a figyelmet az ortodox egyház erdélyi "hittérítő offenzívájára". A BOR hadjárata különösen azokon a területeken érhető tetten, ahol többségben katolikusok vagy protestánsok élnek. Egy másik készülő tanulmány szerzője, Sorin Dan Sandor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa rámutat, hogy a hadsereg harminchét ortodox papot alkalmazott, katolikus vagy protestáns lelkipásztort viszont egyet sem. A tanulmány emlékeztet arra is, hogy a 2003-as költségvetési törvény 643 millió lejt utalt ki az egyházak világi alkalmazottainak bérezésére, az összeg legnagyobb részét azonban az ortodoxok kapták. Hasonló a helyzet az idei büdzsében az egyházak támogatására előírt 143 milliárd lejjel, noha a román állam 15 hivatalosan bejegyzett egyházat tart nyilván. Több közösséget azért nem lehet bejegyezni, mert Romániában a vallásszabadságot a mai napig a Nagy Nemzetgyűlés 1948-ban keltezett 177-es számú határozata biztosítja. /Szőcs Levente: Washington figyelmeztet. Előnyben részesítik az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"Szobor-kronológia. 1999. július 13. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a Radu Vasile román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélése után bejelentette, kormányközi egyezményt dolgoznak ki egy aradi emlékpark létrehozásáról, melyben egy román emlékmű mellett a Szabadság-szobrot is felállítanák. 1999. szeptember 20. A román kormány határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoportot a hadsereg átadja az aradi minorita rendnek. Elemeit ideiglenesen az aradi belvárosi római katolikus templom belső udvarán helyezték el. 1999. szeptember 28. A román kormány újabb határozatban rendelte el az aradi román-magyar megbékélési emlékpark létrehozását, melyben a Szabadság-szobor mellett egy román történelmi eseményt idéző emlékművet is állítottak volna. Az emlékpark számára a város megkérdezése nélkül utalt át egy telket a város tulajdonából a művelődési minisztériumnak. 1999. október 6. Az 1989-es változások után első ízben zavarta meg szélsőséges román ellentüntetők randalírozása az aradi mártírok napjának gyászünnepét. Radu Vasile miniszterelnök és a román kormány képviselői az utolsó pillanatban lemondták részvételüket az eseményen, Orbán Viktor kormányfő csak az október 5-i gálaműsoron vett részt. 2001. október 19. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága arról határozott, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre a szobor újrafelállítása ügyében. A Budapesten aláírt emlékeztető a magyar fél kötelezettségvállalását is tartalmazza az emlékmű restaurálási munkálatainak szakmai és anyagi támogatására. 2001. december 22. Az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyetértési nyilatkozatban a felek megegyeztek arról, hogy a két kormány jóváhagyja az október 19-i jegyzőkönyvbe foglalt ajánlásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében.2002. január 29. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt 2002-es évre érvényes protokollumában a felek megegyeztek arról, hogy a két miniszterelnök megállapodásának és a vegyes bizottsági jegyzőkönyvnek megfelelően "megoldják" az aradi Szabadság szoborcsoport ügyét. A dokumentumot Adrian Nastase és Markó Béla írta alá. 2002. november 26. Az aradi városi tanács két ellenszavazat és két tartózkodás mellett elhatározta, hogy a szoborcsoportot a Tűzoltó téren, a Csiky Gergely Gimnázium épülete közelében állítják fel. A testület 2,2 milliárd lejt szánt a tér átalakítására.2002. november 28. Egy nappal budapesti látogatása előtt Adrian Nastase miniszterelnök Gyulafehérváron kijelentette: felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. Úgy vélte, politikai szempontból sokkal hasznosabb lenne egy olyan emlékmű felállítása, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdekeket.2003. február 19. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt aláírta a 2003-as évi együttműködésről szóló megállapodást. Ebben már nem szerepel a Szabadság-szobor felállítása. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke ezt a Krónikának azzal magyarázta, hogy az ügy már 2002-ben megoldódott. 2003. május 22. A prefektusokkal tartott távértekezleten Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, a román kormánynak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy felállítsák a Szabadság-szobrot. "Ennek a szobornak a szimbolikája nem sugározza a megértést, a harmadik évezredbeli román-magyar barátságot és együttműködést" - jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, nem a művészi értéke, hanem a szimbolikája szempontjából értékelte a szoborcsoportot.2003. május 29. Kevesebb mint százan vettek részt a Humanista Párt aradi szervezete által összehívott néma tüntetésen, mely formálisan egy egyesülési emlékmű felállítása mellett, a valóságban azonban a Szabadság-szobor felállítása ellen szólt. 2003. július 18. A román kulturális minisztérium mellett működő Nyilvános Emlékművek Országos Bizottsága esztétikai és történelmi okokra hivatkozva elutasította az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítását. /Gazda Árpád: Jelenkori szobor-kronológia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Joschka Fischer, Németország külügyminisztere szept. 1-jén bukaresti látogatásán kijelentette: Románia továbbra is számíthat Németország támogatására az ország 2007-es, Európai Unióhoz való csatlakozásában. A német politikus értékelte továbbá Romániának a szomszédos államokkal, különösen Magyarországgal kialakított stabil viszonyát. Fischer méltatta Romániának hajlandóságát arra, hogy a román törvénykezést megváltoztassa és összhangba hozza a nemzetközivel, de hozzátette: nagyon fontos, hogy ezeket mihamarabb gyakorlatba is ültesse. Ennél a fejezetnél ugyanis még vannak hiányosságok. "El vagyunk ragadtatva a román kormánynak a német kisebbséggel szembeni politikájától" - állapította meg Joschka Fischer. /Románia számíthat Németország támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Egyenlő esélyek a rendőriskolában? Nincsenek, szögezte le hozzászólásában Bedő Béla ny. ezredes. Felidézte a múltat. Románia állampolitikai rangra emelte az antiszemitizmust az 1940. aug. 9-én kiadott 2659. számú törvényrendelettel, amely meghatározta a Romániában lakó zsidók helyzetét. Ez a rendelet a román állampolgárokat szétválasztja "vér szerinti románokra" (romani de singe) és "román állampolgárokra" (cetateni romani). A zsidó megnevezést három kategóriába sorolta: vallási, rituális és vér szerinti kritérium alapján. Ezeket eltiltotta egyes állampolgári jogok gyakorlásától. Attól függően, hogy melyik kategóriába tartoznak, nem tölthetnek be közigazgatási állásokat, nem vehetnek részt az ügyigazgató, -intéző tanácsokban, vidéken nem vásárolhatnak ingatlan javakat, nem lehetnek hivatásos katonák. Ez a gyökere az etnikai, nem román elemekkel szembeni ideológiának, mely új fejlődésnek indul az 1965. évtől, N. Ceausescu hatalomra jutásának idején. Ceausescu 1978-ban a Központi Bizottság plenáris ülésén megadta az ,,értékes utasítást", hogy a hadseregben és belügyekben szolgáló ,,jidani, banghini" és mások legyenek eltávolítva. Bedő idézte Ion Mihai Pacepa Vörös horizontok című visszaemlékezéséből a következőket: ,,Ceausescu mindig is fanatikus nacionalista volt, és ez leginkább személyi politikájában nyilvánult meg. Csak fajtiszta románok, akik származásukat két generációig vissza tudták vezetni, és a román határokon belül születtek, tölthetnek be olyan párt- és állami tisztségeket, amelyek kapcsolatban voltak a titkosszolgálattal. A DIE-ben betöltött állásomnak a feltétele a három generációra visszavezethető tiszta román vér volt. Más etnikai származású románokat, még akkor is, ha családjuk már több nemzedéken át Romániában élt, szigorúan eltiltottak attól, hogy bizonyos állásokat töltsenek be a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának nemzetvédelmi osztályán, a DIE-ben, illetve a Securitate főhadiszállásán vagy a fegyveres erők vezérkarában. Miután Ceausescu hatalomra jutott, csendben még azokat is eltávolította beosztásukból, akik nem román származásúakkal házasodtak össze. Csak néhány zsidót, magyart és németet hagyott magas pozíciókban, elsősorban propagandacélból, de hangzatos címeik ellenére nem tudhattak semmit Ceausescu igazi titkaiból. Az az erőfeszítése, hogy vértisztítást hajtson végre a román kormányban, kísértetiesen emlékeztetett Hitlernek az árja nemzet létrehozására irányuló kísérleteire. A Romániában élő magyarokat utálta N. Ceausescu a leginkább nagy számuk és összetartozásuk miatt. (...) A hatvanas évek vége felé Ceausescu elkezdte az Erdélyben tömbben élő magyarokat csendben szétszórni Romániában."A hadseregben is ez az elgondolás lett úrrá már a hatvanas évek elejétől. A magyar vagy más etnikai származású katonatiszteket kezdték kihelyezni Moldvába, Munténiába, Dobrudzsába és Olténiába. Bedő is így került Nagyszebenből Pitesti-re, ahol 25 évig mindig kérte visszahelyezését, de csak mint nyugdíjas kerülhetett haza, Sepsiszentgyörgyre. Azok a más nemzetiségű aktív katonák, akik nem voltak hajlandók átköltözni családjukkal Erdélyből a fent említett vidékekre, a századosi rangnál nem sokan vitték feljebb, vagy egyszerűen találtak okot, és leszerelték őket. Itt-ott persze maradt belőlük propagandacélból, de jobb beosztást így sem kaptak tudásukhoz méltóan. Bedőnek van román származású kollégája, aki magyar leányt vett feleségül. Irodai munkára kényszerült, mert a tábornok felettese kérdésére - mikor akarja családi dolgait elrendezni, vagyis magyar feleségétől elválni? - nem reagált. A katonaiskolákba való toborzásra a megyékbe román származású tiszteket küldtek, akik nem írott, hanem szóbeli utasításokat kaptak az e célra való felkészítőn arra, hogy találjanak valamilyen okot a nem román származású jelentkezők elutasítására. Ezen elképzelés a román hadsereg fegyveres erőinek, a belügyiek tisztikarának tisztán tartására etnikailag és ezek tisztogatása még az 1989-es fordulat után is folytatódik. Diabolikus, tekervényes fondorlatokat találtak ki, ügyelve arra, hogy adott esetben tudják bebizonyítani a közvélemény (hazai és külföldi) előtt azt, hogy ,,nincs Romániában etnikai megkülönböztetés". Ezen ideológia áldozata lett az a kisfiú is, aki a Mihai Viteazul-szobor robbantásánál halt meg. A közvélemény előtt be kellett bizonyítani, hogy a sepsiszentgyörgyi belügyiek magyar származású főnökei nem képesek megvédeni a román jellegű műemlékeket, és el kell távolítani őket. /Bedő Béla ny. ezredes: Egyenlő esélyek? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./"

"Tízezer dollárral jutalmazzák azokat a személyeket, akik hasznos információkkal szolgálnak a Holokausztban részt vevő nácik törvényszék elé állítása és megbüntetése érdekében, közölte szept. 12-én Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet igazgatója. Zuroff Bukarestben bejelentette, Romániában is beindul az "Utolsó esély művelet" elnevezésű program, amelynek célja a zsidók tömeges kivégzésében részt vevő nácik azonosítása, törvény elé állítása és elítélése. A program tavaly indult a három balti országban, egy év alatt 241 gyanúsítottat sikerült azonosítani, közülük ötvenöt személy ellen indult eljárás. "A Ion Antonescu marsall vezette román kormány fontos szerepet játszott a több tízezer romániai és ukrajnai zsidó tömeges kivégzésében", szögezte le Efraim Zuroff. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint Románia nem nézett szembe második világháborús múltjával, ezt bizonyítja, hogy a Holokauszt egyetlen aktív résztvevője ellen sem indult eljárás a posztkommunista időszakban, valamint az is, hogy Romániában egyetlen szervezet sem foglalkozik az ilyen esetekkel. Zuroff szerint állítását alátámasztja a számos Antonescu-megemlékezés, valamint több romániai vezető és hivatalosság holokauszttal kapcsolatos álláspontja is. "Gond van, ha a miniszterelnök azt állítja, hogy Romániában nem volt holokauszt, Ion Iliescu államfő pedig kijelenti, hogy a holokauszt a zsidókéhoz hasonló szenvedést okozott más társadalmi osztályoknak is", fogalmazott Zuroff. /Utolsó esély művelet. Nácik kerestetnek - tízezer dollárért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának kérdése és a Gozsdu Alapítvány ügye volt a témája a magyar és a román kulturális miniszterek szept. 16-i, budapesti találkozójának. Hiller István kulturális miniszter elmondta, Medgyessy Péter miniszterelnök jövő heti bukaresti tárgyalásain dől el, hogy az aradi Szabadság-szobor új szobrok mellett, új szobrokkal együtt felállításra kerül-e. Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter az aradi szoborcsoportot illetően a szeptember 23-i, bukaresti tárgyalás utánra ígért konkrétumokat arról, hogyan képzeli el a román kormány azt a művészeti teret Aradon, ahol régi és új emlékművek, szobrok "beszélnek a jelenről és a jövőről, a mi népeink jelenéről és jövőjéről". /(Guther M. Ilona): A magyar és román kultuszminiszterek is tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Románia is kivette részét a holokausztból, amely az ország történelmének tragikus fejezetét alkotja, s ezt nem lehet elhallgatni az ifjú nemzedékek előtt - mondta szerdán Bukarestben egy e témáról szóló könyv bemutatóján Razvan Theodorescu román kulturális miniszter. Theodorescu szerint a holokausztról őszintén kell beszélni, hogy az új nemzedékek megismerhessék a román történelem e tragikus korszakát. Az egykori Antonescu-kormány tagjai háborús bűncselekményeket követtek el - mondta. A Wilhelm Filderman Alapítvány által rendezett találkozón bemutatták azt a könyvet, amely a holokauszt történetét idézi fel. Egy 152 oldalas kézikönyvről van szó, amelyet Jean-Michel Lecomte francia professzor írt, s amelyet az Európa Tanács adott ki. E munkát ingyen osztanák ki a román középiskolákban, hogy a fiatalok megismerjék az egykori haláltáborokban történt borzalmakat. A kulturális miniszter állásfoglalása e témában nem sokkal azután látott napvilágot, hogy a nyáron Ion Iliescu román elnök a Háárec című izraeli újságban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott: Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői, mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hogy hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, példaként említette saját édesapját. Bár Iliescu utólag azt mondta, hogy "szelektíven és nem teljes egészében" adták vissza szavait az interjúban, a nyilatkozatot felháborodottan fogadták Izraelben, a román kormány pedig tisztázó levélben próbálta csillapítani a hullámokat. Theodorecu kijelentette, hogy a holokauszt áldozatai "elsősorban a zsidók soraiból" kerültek ki, utánuk következtek a "romák, a homoszexuálisok és a bolsevikok". /A kulturális miniszter a romániai holokausztról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./"

"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"Már az Orbán-Nastase megállapodáskor is zavaróan hatott, hogy e kormányfői paktumok közzétett szövegéből nem lehet megtudni, hogy miben is állapodtak meg a felek. Épp a mostani látogatás előestéjén jelentette be a központi státusiroda, hogy Romániában immár több mint 400 ezren igényelték a magyar igazolványt. Ezt a tevékenységet a szept. 23-án aláírandó dokumentum csak Magyarország, illetve a magyar külképviseletek területén engedi meg. Az Orbán-Nastase megállapodásban még odabiggyesztettek egy "elsősorban"-t, de alapjában az a dokumentum is a magyarországi ügyintézést írta elő. A tény, hogy a megállapodás betartását ellenőrző román kormánybizottság végül is rendben lévőnek találta a folyamatot, azt igazolja, hogy nem nyilvános része is volt a megegyezésnek. Vajon minek az árán nézi el a román fél a megállapodások be nem tartását? Mit kap cserében Budapesttől? Mert a Nastase-kabinet mindennek busásan megkéri az árát. /Gazda Árpád: Paktumok titkai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"

"Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök szept. 23-án egyaránt előrelépésnek minősítette a két ország közötti megbékélés és az európai integráció felé vezető úton, hogy a nap folyamán Bukarestben aláírták a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. A két kormányfő nem tartott négyszemközti megbeszélést, a küldöttségek közötti plenáris tanácskozás mintegy ötven percig tartott, akárcsak az ünnepélyes aláírást követő sajtóértekezlet. Nastase a sajtó képviselői előtt kijelentette: ez a megállapodás Románia és Magyarország számára egyaránt siker és győzelem. "Most közösen megnyertünk egy újabb ütközetet Európáért" - állapította meg. Szerinte a dokumentum jól bizonyítja a két fél készségét, hogy az európai értékek szellemében cselekedjék, védje a nemzeti kisebbségek jogait, tiszteletben tartsa egymás nemzeti szuverenitását. Nastase szerint magyar kollégája nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor együttesen sikerült helyrehozni az előző magyar kormány idejéről származó hibákat, amelyek megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat. Medgyessy Péter úgy vélekedett: ez a megállapodás megfelel a két ország és a magyar kisebbség érdekeinek, akárcsak az európai elvárásoknak. Szerinte a megbékéléshez a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus politika szükséges. Medgyessy Péter román nyelven is mondott néhány mondatot. Kifejtette: számára a francia-német megbékélés a jó példa. Az aradi Szabadság-szobor kérdésében ugyanakkor a magyar és a román fél nem jutott dűlőre. Egy újságírói kérdés az előzetes híresztelésre vonatkozott, miszerint Medgyessy Péter az utolsó pillanatban mégsem utazik Bukarestbe az aradi műemlékkel kapcsolatos kérdés megoldatlansága miatt. "Nem tagadom, egy miniszterelnöknek vannak olyan pillanatai, amikor sok mindent kell mérlegelnie. A kedvezménytörvény több mint másfél millió embert érint Romániában, és nagyon fontos volt, hogy aláírjuk a megállapodást. Úgy döntöttem tehát, hogy eljövök, és aláírjuk a megállapodást, hiszen ezért dolgoztunk. Küzdök, dolgozom tovább annak érdekében, hogy az aradi szobor kérdésében megállapodásra jussunk" - mondta a magyar kormányfő, hangsúlyozva: a történelmi esélyt veszítenénk el, ha nem találnánk megoldást olyan kérdésekre, mint az aradi szobor ügye. "Én nem várok többet román partnereinktől, mint azt, hogy megvalósítsuk a korábbi megállapodást" - mondta. Nastase ugyanerről a kérdésről elmondta: a megbékélést nem egy vagy két szoborparkkal lehet megvalósítani, hanem olyan megállapodásokon keresztül, mint amilyen a mostani, vagy olyan intézkedésekkel, mint amilyeneket a román kormány a romániai magyarság érdekében hoz, vagy amilyenekkel a magyar kormány a magyarországi románságot segíti. - Úgy tűnik, mintha kétoldalú kapcsolataink napirendjét az előző kormány határozta volna meg - hangoztatta Nastase, utalva a kedvezménytörvényre, az aradi Szabadság-szobor problémájára, valamint arra, hogy a magyarországi ellenzék most fölvetette az etnikai alapú kettős állampolgárságot. A román kormányfő szerint nem szabad minden energiát ezekre a témákra pazarolni, mielőbb meg kell oldani azokat, hogy utána a magyar és a román állampolgárok számára igazán fontos témákra lehessen összpontosítani a figyelmet. Szóba került az észak-erdélyi autópálya terve is, amelyről Medgyessy Péter kijelentette: szeretné, ha ezen a majdani autópályán nemcsak előre, hanem visszafelé, a közös múltba is tekintenének majd, vagyis rendeznének minden problémát. Medgyessy Péter és kísérete az RMDSZ székházában tárgyalt Markó Bélával, a szervezet elnökével. Utána még a délután folyamán elutazott Bukarestből. Lassan hozzászokunk, hogy Románia minden hónapban rituálisan megalázza Medgyessy Pétert - mondta Németh Zsolt (Fidesz) szept. 23-i sajtótájékoztatóján, amikor a magyar kormányfő és Adrian Nastase által a kedvezménytörvény kapcsán aláírt megállapodást értékelte. Mint mondta, "Medgyessy Péter önbecsülése minden bizonnyal elbírja a megaláztatást". Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a megállapodás hátrányos a magyarság számára, és komoly visszalépést jelent a 2001-ben aláírt Orbán-Nastase-megállapodáshoz képest. Mint mondta, ez a tavaly december elsején kezdődött "koccintás-politika" látványos kudarca. Az ellenzéki képviselő úgy ítélte meg, hogy a megállapodás nyomán "légüres térbe" kerülnek a státusirodák. Kifogásolta, hogy a megállapodás kimondja: a magyarigazolvány csak Magyarországon jogosít kedvezményekre.Ugyancsak bírálta, hogy megváltozik a magyarigazolvány formája, külleme. Szerinte ez azt jelenti, hogy a későbbiekben nem szerepel majd rajta a Szent Korona. Problémaként értékelte, hogy az oktatási-nevelési támogatások folyósítása kapcsán egy konkrét, zárt mechanizmust rögzítettek. Kritizálta, hogy a megállapodásba bekerült a reciprocitás elve, amely szerinte ellentétes a modern európai jogfejlődéssel. Felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-Nastase-megállapodásban volt egy kitétel, mely szerint a 2001. okt. 19-én elfogadott kormányközi kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét végrehajtják a felek. Ebben rögzítve van az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása. Mint mondta, ez a kitétel most kikerült a megállapodásból. /Megbékélés a Szabadság-szobor nélkül. Aláírták a kedvezménytörvény végrehajtásáról szóló egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Adrian Nastase szerint a megbékélés nem egy vagy két park létrehozásával történik, hanem a maihoz hasonló megállapodások aláírásával és az autópályához hasonló gazdasági projektek révén. - A szoborcsoporttal kapcsolatos vállalás szerepel egy 2001-es SZDP-RMDSZ megállapodásban, amelynek szövegét az utolsó pillanatig tárgyalták - mondta Nastase. Kifejtette, kezdettől fogva ellenezte azt a szövegrészt, és megállapodtak, hogy ezt a kérdést más kontextusban kell megtárgyalni, az előírás pedig már nem szerepel a 2002-es és a 2003-as megállapodásokban. - Amikor megállapodásra jutunk az RMDSZ-szel a megbékélés parkját illetően, teljesülni fognak a kötelezettségek - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök kifejtette, az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi alapja. Inkább európai állampolgárságról kellene beszélni, tette hozzá. /Aláírták a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./"

"Itt járt a magyar miniszterelnök, megállapítható, "hogy a romániai magyarság dolga ezúttal sem ment elébb, sőt." - olvasható a lapban. "Aláírták ugye a kedvezménytörvény alkalmazásának jegyzőkönyvét. Ami maradék kedvezmény még a törvényben benne maradt, azt is csak Magyarországon lehet igényelni". Nem lesz rajta a magyar címer, nem etnikai alapon lehet igényelni stb. Az oktatási támogatás is jár mindenkinek, nemcsak a magyar gyerekeknek. Ezzel az egész ügynek éppen a lényegét vették el, azt, hogy a Magyarország határain kívül rekedt, és a magyar állampolgárságtól megkérdezésük nélkül megfosztott magyarok legalább ezzel igazolhatták, hogy ehhez a nemzethez tartoznak. Mondhatott Medgyessy Péter akármit, "a Szabadság-szobor nem fog állni Aradon sem az eltervezett helyen, sem az eltervezett időpontban - sőt, én megkockáztatom, hogy egyáltalán nem fog állni soha Románia területén." "Szólt ellenben a megállapodásról, a megbékélési szoborparkról, a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetetlenségéről Kovács László külügyminiszter, de olyan szellemben, mintha a román kormányt képviselné. Nagyon sokszor az az érzése az embernek, hogy a külügyminiszter beszél ugyan magyarul, de nem magyar, ráadásul mélységesen utálja ezt a nemzetet." - állapította meg Veres István, a lap főszerkesztője. /(veres): Itt járt Medgyessy? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./"

"Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete elnökségének többsége szept. 15-én úgy döntött, hogy javasolja Pécsi Ferenc kizárását az RMDSZ-ből. Szerintük összeférhetetlen Pécsi RMDSZ-beli és a magyar polgári mozgalombeli tevékenysége. Pécsi Ferenc a vele készült beszélgetésben kifejtette: ő nemcsak a Szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületnek az elnöke, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének is a tagja. "Mi felvállaljuk az RMDSZ programját, beleértve az autonómiáról szóló fejezetet is, amit a Szövetség mostani vezetősége nem vállal fel" - állapította meg. El kellene érni azt, hogy a román kormány átadja kompetenciái egy részét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak kulturális vagy oktatási kérdésekben, hiszen ez jelenthetné a kulturális autonómia törvényes alapokra helyezését. Világossá vált, hogy a protokollum politikai csődöt mondott. Pécsi szerint ha tárgyalóasztalhoz ülnének, akkor az RMDSZ és az MPE jelöltjeivel közösen lehetne összeállítani a listát, és így már teljesen mások lennének a körülmények. /Princz Csaba: Pécsi Ferenc nem találgatja, hogy kizárják-e az RMDSZ-ből, vagy sem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a bihari és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében októberben nagyszabású rendezvénysorozatot szervez az aradi tábornokok emlékére. Tőkés László püspök szept. 29-i nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: azért van szükség a vértanúk emlékének méltó megünneplésére, mert az RMDSZ-politika erre már nem képes. Az aradi rendezvénysorozat október 1-jén kezdődik: ennek keretében az EMNT kezdeményező testületének tagjai és az erdélyi magyar polgári egyesületek vezetőinek közös tanácskozására is sor kerül. Okt. 5-én az ünneplők mind az aradi Tűzoltó téren lévő üres talapzathoz, mind a Minorita templomban lévő restaurált szoborhoz elmennek. A püspök szerint az RMDSZ-nek várnia kellene a szobor köztéren való elhelyezésével, mivel ezt csak elvtelen politikai megegyezés révén lehetne megoldani. Tőkés úgy véli: az RMDSZ vezetősége meghátrált és meghajolt azon mérhetetlen megaláztatás előtt, amely történelmünket és nemzeti közösségünket érte a szobor újraállítási időpontjának elhalasztásával. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT kezdeményező testületének ügyvivő elnöke szerint azáltal, hogy a román kormány semmibe vette az aradi tanács határozatát, ismételten bebizonyította miként viszonyul az alkotmányos törekvésekhez. /Borbély Tamás: Megemlékezés az aradi tábornokokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"A gyászos kimenetelű Medgyessy-Nastase találkozó kedvezménytörvényestől, szobrostól azt bizonyítja, hogy a kacsa-vadászat, amit Magyarországon megejtettek örömrivalgással, az Bukarestben ért véget erőltetett mosolyok és jókedvnek nem mondható vigyorgások között. , írta Plesa Vass Magda. Engedett a magyar fél, maradt az MSZP-SZDP-RMDSZ által szentesített, megcsonkított kedvezménytörvény. A Szabadság-szobor felállítása elsikkadt a találkozón, mert a román kormány előre döntött a sorsáról. Az RMDSZ állandó kompromisszumban él. Érdemes-e, illik-e vállalni a csicskás szerepét egy olyan SZDP mellett, ahol szabadon garázdálkodhat egy Paunescu a parlamentben, a tévében és mindenütt a médiában, aki állandóan támadja a magyarságot? /Plesa Vass Magda: Nagy fának nagy az árnyéka... Nagy szobornak még nagyobb... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"Tőkés László királyhágómelléki református püspök szept. 29-i sajtóértekezletének a Szabadság-szobor és az október 6-i aradi megemlékezés volt a témája. "Október 6. méltó megünneplését veszélyezteti a Szabadság-szobor körül kialakult áldatlan helyzet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az önkormányzati mozgalom és a polgári egyesületek az emléknap megmentésére vállalkoznak" - jelentette be a püspök. Tőkés László a Szabadság-szoborral kapcsolatban kárhoztatta az RMDSZ megalkuvó és a román kormány szószegő politikáját. A püspök szerint a kormány által erőltetett román- magyar megbékélési park szükségtelen és elfogadhatatlan. A kormány lábbal tiporta az autonómia elvét, felülbírálva az aradi önkormányzatnak szoborügyben hozott határozatát. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testületének elnöke úgy értékelte, a Szabadság-szobor körül kialakult helyzet a koccintáspolitika és a nem eredményorientált protokollumpolitika következménye. Sárközy Zoltán, a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke bejelentette, október 4-én Erdélyi Magyar Polgári-Önkormányzati Találkozó lesz Aradon. /Pengő Zoltán: Méltó ünnepet ülnének Aradon. Tőkés László "megmentené" az emléknapot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./"

"A kedvezménytörvényről szóló megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki szept. 30-án Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfő, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban". A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelőtt lett az Európa Tanács tagállama. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase. A beszéd után Eörsi Mátyás magyarországi SZDSZ-es képviselő tette fel azt a kérdést a román kormányfőnek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentős jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivő autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettős állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak". Gedei József MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte. Nastase a kettős állampolgárságról kifejtette: a gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. /Román-magyar diplomáciai győzelem. Adrian Nastase beszéde az ET Paralamenti Közgyűlése előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A román és a magyar hatóságok decemberig megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az aradi Szabadság-szoborcsoport elhelyezése ügyében, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt. A román miniszterelnök kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy egy több nemzetiség képviselőiből álló helyi közösség autonómiát élvezzen a közérdekű döntéshozatalban. /Decemberig megoldás születik az aradi Szabadság-szobor ügyében? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Okt. 5-én, vasárnap Aradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete az aradi és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel és az Aradi Református Egyházmegyével közösen néma tüntetéssel emlékezett. Okt. 5-e volt a Szabadság-szobor felállításának beharangozott napja, az emlékezők gyülekezet azonban csak a csupasz talapzatra helyezhették virágaikat. A bezárt Szabadság-szobor megtekintése után a vesztőhelyen folytatódott a keserű emlékezés. Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a magyar kormány megbékélési politikája meghátrálássá alakult, s így a román hatalommal együtt járul hozzá az erdélyi magyarság énképének megsemmisítéséhez. Feltette a kérdést: milyen európai ítélet vár arra a magyar miniszterelnökre, aki a román retorikát magáévá téve a Szabadság-szobrot "Nagy-Magyarország" jelképének nevezi? Beszédet mondott Szűrös Mátyás, a demokratikus Magyarország első elnöke. Történelmi hibának minősítette a román kormány következetes, az erdélyi magyarságot elnyomó intézkedéseit. Románia a szoborüggyel is bebizonyította, hogy nem érett meg az Európa népeivel való együtt haladásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT ügyvivő elnöke különös jelentőségűnek nevezte ezt az ünnepet, hiszen a szabadság kivívása attól is függ, vissza tudják-e állítani a szobrot eredeti helyére. A jelenlévők tapssal fogadták el azt a követelést, mely felszólítja a bukaresti kormányt nemcsak az aradi, hanem az összes Trianon után lerombolt szobor újrafelállítására. Tőkés László elmondta, fájdalmasnak tartja, hogy nemcsak a már elfeledettnek hitt kötelező ünneplésre való kényszerítést akarják újból megismertetni velünk, de ehhez a magyar kormány is csatlakozott ellenpropagandájával. Szép számban képviseltette magát az ifjúság is a határ mindkét oldaláról. Magyarországról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagságának egy része növelte jelentősen a jelenlévők számát, Erdélyből pedig Sándor Krisztina, az RMDSZ-től független Magyar Ifjúsági Tanács új elnöke szólalt fel. Elrettentő példaként állította a fiatalság elé az SZDP-csatlós magyar párt "elvszerű és következetes politizálását", ugyanakkor itthonmaradásra és nemzeti ügyeink melletti kiállásra buzdította a jelenlévőket. /Bagoly Zsolt: Nem hivatalos, de magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./"

"Fodor Sándor nem örült az egység bontását jelző külön-külön rendezvényeknek. A tizenhármak mártíriumát ne akarja kisajátítani magának semmiféle politikai párt-csoportosulás, írta. A román kormány - az előzetes megállapodást felrúgva - megakadályozta a több mint százéves emlékmű újrafelállítását. Jövő évben parlamenti választás lesz. A Nastase-kabinet az immár hagyományos fogáshoz nyúlt. A magyarellenességgel rukkolt ki. A parlamentben, a kormányzó párt szenátora, az annakidején Ceuasecut kiszolgáló Adrian Paunescu szenátor kijelentette, nincs arra szükség arra, hogy "tizenhárom gyilkosnak" emlékművet állítsanak. Ha az RMDSZ továbbra is kitart a Szociáldemokrata Párt mellett, akkor Fodor Sándor nem lesz az RMDSZ tagja. Elég ebből az "együttműködésből". /Fodor Sándor: A megemlékezés után. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"Demeter Attila a román kormány "fehér egere", ő maradt egyedüli magyarként a kormányzati apparátusban. Elmondta, hogy Serban Mihailescu kancelláriaminiszter tanácsosa. A kancelláriaminisztérium hivatalosan a miniszterelnök programját szervezi, előkészíti külföldi és belföldi látogatásait. A két párt közötti protokollumban az áll, hogy legyen ott egy ember, aki képes olyan ügyeket kezelni, amelyekhez nem szükséges a két pártelnök találkozója. A napi dolgokat kell intéznie. Demeter Attila az RMDSZ-t érintő dolgokban van jelen: amikor tavaly decemberben a miniszterelnök Magyarországra utazott, ö részt vett az előkészítésben; vagy a romániai szülők Magyarországon született gyerekeinek kérdéskörével foglalkozó bizottságnak is tagja volt, s más bizottságok munkájában is részt vesz, például tolmácskodik magyar és román politikusok, szakemberek találkozóján. Részese a magyar iskoláknak adandó pénzek kiharcolásának, elosztásának. Ahhoz, hogy a magyar iskolák a költségvetésen felül pénzhez jussanak, külön kormányhatározat kell. Ennek kifutási ideje egy-két hónap - egy kormányhatározatot 4-5 miniszternek kell aláírnia -, de, ha ez a hivatalos posta útján történik, az ügyintézés akár egy évig is elhúzódhat; ha valaki utánajár az ügynek, hamarább lesz belőle valóság. Néha futár, szóvivő, írnok is, mondta magáról Demeter Attila. Amikor a csíkszeredai új katolikus templom építéséhez három milliárd lejt igényelt az egyház, senki nem írta meg a kormányhatározatot. Végül Kelemen Hunorral együtt állították össze. Aláíratták Razvan Theodorescuval, s a határozat zöld utat kapott a kormányülésen. Pozíciójában az első évben nagyon nehezen fogadták el. /Máthé Éva: Egyedül magyarként - a román kormányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"

"Újabb fejlemények következtek be a román-moldovai diplomáciai botrányban, miután Alexei Tulbure, az Európai Tanács moldovai nagykövete okt. 12-én a kétoldalú kapcsolatok tudatos rombolásával vádolta meg a bukaresti vezetést. Tulbure szerint Románia azzal, hogy folytonosan elutasítja a két ország közti alapszerződés aláírását, továbbra is lehetetlenné teszi a kiegyezést. A chisinaui hatóságok azt sérelmezik, hogy a román kormány a Moldovába irányozott pénzalapokat nem a moldovai kormányon keresztül osztja szét. Alexei Tulbure a moldovai kormány észrevéleteit tolmácsolva az ellen emelt kifogást, hogy Bukarestben "két román állam" és "a Pruton túli románok" megnevezéssel beszélnek Moldováról. Ez az első alkalom, hogy Moldova Köztársaság az EU valamely hatóságához fordul igazságtételért a két ország eltérő álláspontjainak tisztázása végett. A szomszédos államok közötti problémák közvetítésére az EU országok miniszteri tanácsát a legutóbbi, okt. 9-i ülésen kérte fel a moldovai nagykövet. A román Külügyminisztérium visszautasította a moldovai kormányzat részéről érkező vádakat. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint Románia nem törekszik területen kívüli hatályt szerezni Moldovával szemben, és fenntartások nélkül elismeri azt független szuverén államnak. /Moldovai kirohanás Bukarest ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./"

"Példaértékűnek nevezte Michael Guest amerikai nagykövet okt. 21-én a román kormány kisebbségpolitikáját. "Bár akadnak az országban olyan személyek, akiknek fenntartásai vannak a nemzeti kisebbségekkel szemben, és nem akarják, hogy azok a többséggel azonos jogokat élvezzenek, Románia bizonyított a kisebbségi problémák megoldása terén" - jelentette ki a diplomata. Guest hasznosnak minősítette a romák szociális integrálására vonatkozó terveket is. Szerinte az a multikulturalitásnak az ország büszkeségének kellene lennie. Guest a holokauszt kérdését is felvette: "Bizonyítékok vannak arról, hogy Ion Antonescu is részt vett a zsidók üldöztetésében. Ha bizalommal akarunk tekinteni a jövő felé, ugyanúgy kell néznünk a múltba is" - mondta az amerikai nagykövet. /B. Cs.: Guest dicséretei. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./"

"Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a referendum sikere kapcsán külön kiemelte a magyar szavazatok jelentőségét: Hargita, Szatmár és Szilágy megyékben például, a magyar szavazók részvételi aránya meghaladta az országos részvételi arányt, továbbá a népszavazáson résztvevő magyarok 95 százaléka szavazott igennel, míg az igen szavazatok országos aránya 89,7 százalék volt. - A referendumot a magyarság szavazatai nélkül nem lehetett volna sikerre vinni - szögezte le Markó Béla. Mostantól jogi garancia biztosítja például az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, a dekoncentrált intézményekkel való kapcsolattartásban, és az igazságszolgáltatásban, hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Borbély László képviselő, a Képviselőház titkára, felhívta a sajtó figyelmét arra, okt. 23-tól érvénybe lép az az egyezmény, amelyet a magyar és a román kormány írt alá folyó év áprilisában. Az egyezmény értelmében a román állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Magyarország területén (a korábbi 30 nap helyett). Az RMDSZ politikusa beszámolt továbbá az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő Kormánybizottság döntéséről, amelynek nyomán újabb 35 ingatlan kerül visszaszolgáltatásra, közülük 25 a magyar történelmi egyházak tulajdonába. Ezáltal 96-ra emelkedett a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma - hangsúlyozta Borbély László. Winkler Gyula kitért arra, hogy az erdélyi önkormányzatok, valamint az egyes erdélyi infrastrukturális beruházások nagyobb mértékű finanszírozására vonatkozó RMDSZ-javaslatokat már az előkészítési fázisban elfogadták. /Sikeres referendum magyar szavazatokkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A román belügyminisztérium szerint az aradi Szabadság-emlékművet vissza kellene adni Magyarországnak, vagy zárt helyen kellene tartani, mivel ez a szoborcsoport állítólag a "fasiszta" típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a románok kollektív tudatában. Az Adevarul című napilap okt. 21-i száma ismertette Ioan Rus belügyminiszternek egy parlamenti interpellációra adott válaszát. Az interpellációt a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik képviselője terjesztette elő. A "hivatalos" válaszban - amely a belügyminiszter aláírását viseli - az olvasható: az emlékmű felállításával kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az milyen súllyal esik latba a román-magyar viszony területén mind diplomáciai szempontból, mind pedig a helyi etnikumközi viszonyt illetően. E válaszhoz a belügyminisztérium egy "dokumentációt" mellékelt, amelyet viszont Ioan Rus nem írt alá, de amelyet a tárca tartalmilag felvállalt. Ennek a dokumentációnak a szerzői kifejtik: az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom aradi tábornok (akikről a lap megjegyzi, hogy csupán hárman vallották magukat magyarnak) az erdélyi románok szemében a legvéresebb erőszakos cselekményeket jelképezi. E cselekményeknek állítólag az volt a céljuk, hogy a "többségi lakosságot" szolgasorba taszítsák. A dokumentáció szerzői szerint a tábornokok nevéhez fűződő terror valóságos "népirtással", azaz negyvenezer román meggyilkolásával és több mint háromszáz falu felgyújtásával végződött. A belügyminisztérium által csatolt iratok szerint az aradi emlékmű (amelyet a románok "Hungária Emlékműnek" neveznek) a fasiszta típusú revizonizmus jelképe, ezért az a háborús emlékművekről rendelkező romániai törvénybe ütközik. Ugyancsak ellentétben áll a 2002/31 számú rendelettel, amely tiltja a fasiszta jelképek köztérre helyezését - áll a belügyminiszteri válasz mellékletében, amely úgy fogalmaz: a magyar hatóságok 1990 után megpróbálták rákényszeríteni Romániára az emlékmű felállítását, de a román kormány válasza "megfelelt a többségi lakosság várakozásainak". A szoborcsoport visszaállításáért folytatott "gyötrő kampány" csak fokozza a feszültséget Románia és Magyarország kapcsolatában, nem kedvez az enyhülési folyamatnak. Ezért a minisztériumi melléklet szerzői szerint az lenne a legreálisabb megoldás, ha az emlékművet átadnák a szomszédos Magyarországnak, vagy valamelyik magyar többségű romániai körzetben helyeznék el zárt térben (múzeumban vagy templomban). /Magyarországnak kellene átadni a Szabadság-szobrot. Belügyminisztériumi válasz nagy-romániás interpellációra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök magánlátogatásra indult Erdélybe, okt. 27-én Kolozsvárra látogatott. Az államfő találkozott az RMDSZ tisztségviselőivel, meglátogatta a belvárost és a Sapientia-Erdélyi Tudományegyetem központi székhelyét, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke által az elnök tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Mádl Ferenc elmondta, hogy több információt akart szerezni a romániai magyar közösség gazdasági, oktatási, elvándorlási, restitúciós és anyanyelvhasználati kérdéseiről. Magyarország felelősségérzetét akarja ezáltal kifejezni a határon túli magyar közösség sorsa iránt, amit a magyar alkotmány is rögzít. Egy évvel ezelőtti romániai hivatalos látogatásán Ion Iliescu államfővel az államközi kapcsolatokról tárgyaltak, ezúttal a magyar államfő az erdélyi magyarság gondjait tekinti át. Mádl Ferenc utalt az erdélyi magyarságon belül létező ellentétekre is, mondván, ha ezeket megismeri, akkor véleményezésük is könnyebbé válik. A Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök összefoglalta a tárgyaláson elhangzottakat. Tájékoztatták a magyar államfőt, hogy az RMDSZ vezetői hogyan látják a szövetség teendőit, a romániai magyarság politikai helyzetét. Néhány nappal volt az alkotmány módosításáról a népszavazás, melyet a romániai magyarság 95 százaléka támogatott. A felekezeti oktatás, a nyelvhasználat tekintetében és más területeken az RMDSZ-re az elkövetkezőkben újabb teendőket ró. Tájékoztatták Mádl Ferencet az ingatlanok visszajuttatásáról, s ezen belül az egyházi ingatlanok helyzetéről, valamint olyan problémákról, mint a státustörvény alkalmazása. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy sikerült a magyar és a román kormány között olyan megállapodást kidolgozni, amely a törvény zökkenőmentes alkalmazását lehetővé teszi. Az elmúlt hetekben már több ezren hozzájutottak a gyermekenként járó húszezer forintos oktatási támogatáshoz, amelyet a következő hetekben összesen több mint harmincezer családnak kell megkapnia. A Szabadság-szobor körül kialakult helyzet miatt válságban van az RMDSZ és a román politikai élet viszonya - fejtette ki a szövetségi elnök. Szóba kerültek azok a megosztási kísérletek is, amelyek az RMDSZ-t, a romániai magyarság politikai egységét érintik. Markó szerint a nagyarányú részvétel és igen-szavazat azt bizonyítja, hogy továbbra is egyértelmű támogatása van annak, amit az RMDSZ tesz. Markó kitért arra, hogy az RMDSZ már 2000 szeptemberében és októberében összegyűjtött több mint 80 ezer aláírást az ún. külhoni állampolgárság, tehát a kettős állampolgárság bizonyos formájának a támogatására. Ezt 2000. október 16-án jelezték az akkori magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak. Azt a választ kapták, hogy nem látják lehetségesnek, nem látják időszerűnek ezt a megoldást. Markó hozzátette: az RMDSZ támogatta a Magyar Demokrata Fórumnak azt a kezdeményezését, hogy ha nem is kollektíven, de egyénileg kedvezményesen kapják meg a magyar nemzetiségűek a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, ahol megkoszorúzta Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem egykori rektorának sírját. Ezt követően megtekintették a Farkas utcai református templomot és a Református Kollégiumot, ahol az iskola vezetősége és diákjai fogadták az államfőt. Czirják Árpád érseki helynök vezetésével megtekintették a Szent Mihály plébániatemplomot. Mádl Ferenc az esti órákban találkozott a Sapientia Egyetem vezetőségével, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület által tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Magánlátogatása során Kolozsváron kívül Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt és Illyefalvát is felkeresi. /B.T, T.SZ.Z.: Az egység üzenetével érkezett Mádl Ferenc. Elsőként Kolozsvárt látogatta meg a köztársasági elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"