Az új kormány részletekben fizetne kárpótlást az államosított ingatlanokért
Több éven keresztül, részletekben kárpótolná Románia a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosait – közölte pénteken a Hotnews.ro hírportál Victor Ponta miniszterelnöknek egy televíziós interjúban elhangzott kijelentését idézve.
Ponta szerint diszkrimináció lenne, ha Románia a piaci érték 15 százalékára korlátozná az államosított ingatlanokért fizetendő kárpótlást, hiszen 2005-től mostanáig természetben adták vissza az elkobzott ingatlanokat, vagy teljes kárpótlást fizettek a volt tulajdonosoknak.
„Ez nem megoldás. Másrészt nagy hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy ki tudunk fizetni idén 8 milliárd euró kárpótlást, mert nincs erre fedezet. Nincs más lehetőség, mint az, hogy jó néhány évre elosztva részletekben fizessük ki a kárpótlást, s hogy sok dossziét újra megvizsgáljunk, mert rengeteg visszaélés történt" – ismertette kormánya terveit a román miniszterelnök.
Ponta hozzátette, hogy Románia négymilliárd eurónyi értékű részvénnyel kárpótolta eddig az államosított ingatlanok tulajdonosait. A kárpótlást a stratégiai állami vállalatok részvénycsomagjaiból létrehozott Proprietatea Alap értékpapírjaival valósították meg.
Victor Ponta ezt a 2005-ös restitúciós törvény által előírt kárpótlási módszert a „legnagyobb rossznak" nevezte, amit Romániával tehettek, de elismerte, hogy nincs visszaút: „intelligens" alkalmazási módszert kell találni.
Románia 2013 április közepéig kapott újabb haladékot az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) arra, hogy működőképessé tegye a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszert. Az országot több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon, amely 2010 végén precedensértékű ítéletet hozott Románia ellen. Az ilyen ítélet célja az, hogy modellként szolgáljon az összes hasonló esetre.
A strasbourgi bíróság – először másfél évre, majd újabb kilenc hónapra – felfüggesztette az azonos tartalmú ügyek tárgyalását, és felszólította Romániát a jogorvoslati rendszer átalakítására. Ha a tagország ennek nem tesz eleget, az EJEB az összes hasonló ügyben automatikusan ugyanazt az ítéletet hozza meg.
Áprilisban Mihai Razvan Ungureanu akkori román kormányfő azt mondta: 170 ezer ingatlan-visszaigénylési ügy vár megoldásra Romániában, és ha Strasbourgban „futószalagra kerülnek" az országot elmarasztaló ítéletek, akkor a román állam 16 milliárd eurós kártalanítási kötelezettséggel szembesül, aminek nem tud eleget tenni.
Az Ungureanu-kormány áprilisban olyan jogszabály-tervezetet dolgozott ki, amely szerint Románia leállítaná az államosított ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, az értük fizetendő kárpótlást pedig a piaci érték 15 százalékára korlátozná. Ez a megoldás az akkori kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenállásán megbukott.
MTI
Erdély.ma

Újabb egy évre korlátozzák a béremelést a román állami vállalatoknál
Jövőre sem nőnek reálértékben a bérek a román állami vállalatoknál: legfeljebb - az inflációnak megfelelő - három százalékos béremelést adhatnak alkalmazottaiknak 2013-ban azok a cégek, amelyek idén nyereséget könyveltek el - döntötte el csütörtöki ülésén a múlt héten hivatalba lépett új bukaresti kormány.
A román állami vállalatok továbbra is kötelesek befizetni az állami költségvetésbe nyereségük 85 százalékát, és 2013-ra is érvényben marad az az előírás, amely szerint a vezérigazgatók bére nem haladhatja meg az államtitkárokét, vagyis 4800 lejt (mintegy 1070 eurót) havonta.
A többségi állami tulajdonban lévő romániai cégek vezérigazgatóinak 20-28 ezer lej körüli bérét 2009-ben faragta le a Boc-kormány, és azóta a minden évben meghosszabbították a 4800 lejes korlátozást, így azóta a vezérigazgató-helyettesek és igazgatók többet keresnek, mint a vállalatvezetők.
Az állami vállalatok (vasút, bányászat, vegyipar) egyes becslések szerint évente több mint egymilliárd eurós veszteséget "termelnek" Romániában, miközben alig három év alatt (2006 és 2009 között) a béralapjuk megduplázódott. 2010-ben - egy sor egyéb megszorító intézkedés mellett - a román kormány befagyasztotta a béreket a közszférában és behatárolta az állami vállalatok gazdálkodását.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelszerződésekben Románia kötelezettséget vállalt a legnagyobb veszteséget termelő állami vállalatok fokozatos felszámolására, illetve privatizációjára.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)

Zűrzavaros esztendő
Az év tüntetésekkel kezdődött, január 12-től Raed Arafat menesztése ellen tiltakoztak az emberek országszerte. A megmozdulások radikalizálódtak, és Emil Boc, valamint Traian Băsescu menesztését követelték.
Február 6-án Emil Boc lemondott, de a február 9-én létrehozott, Mihai Răzvan Ungureanu vezette koalíciós kormány sem volt hosszú életű, vesztüket elsősorban az okozta, hogy a sajtó kiderítette: a minisztériumok vezetését a párt fontos embereinek inasai vették át. Április 27-én, alig 78 nap után a szoclibek bizalmatlansági indítványa megbuktatta a kormányt, s május 7-én a parlament megszavazta a Victor Ponta vezette kabinetet, hála Gabriel Oprea pártja átállásának. A SZLSZ fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat, közben folyamatosan romlott a kormány és a Cotroceni-palota viszonya, Pontának nem sikerült elérnie, hogy az Európai Bizottságban ne az államelnök, hanem ő képviselje Romániát, és kipattant plágiumbotránya is sokat rontott helyzetén. Sikerült egyetlen hét alatt leváltani a szenátus éléről Vasile Blagát, a képviselőház elnökét, Roberta Anastasét, s átvették a Hivatalos Közlöny kiadási jogát, kormányrendelettel megszüntették a népszavazás érvényességét szabályozó jelenléti határt, majd a SZLSZ, az Oprea-féle párt és az RMDSZ összefogása révén július 6-án felfüggesztették Traian Băsescut. Július 11-én az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az államelnök felfüggesztésére kiírt népszavazás csak akkor érvényes, ha azon megjelenik a választójoggal rendelkező állampolgárok fele plusz egy személy, így bár több mint 8,5 millió ember részt vett a népszavazáson, ez csak 46,24 százalékot jelentett, így Traian Băsescu augusztus végén visszatért a Cotroceni-palotába. Időközben az Európai Unió rátette a nyerget a Ponta-kormányra, az ugyan meghajolt akarata előtt, s vállalta, hogy a kormányzása alatt eleget tesz a Jose Manuel Barosso által közvetített tizenegy pontos elvárásnak, de így is fölényes többséggel megnyerte a parlamenti választásokat. A korábban fenyegetőző Traian Băsescunak sem volt más választása, mint Victor Pontát megbízni a kormányalakítással. Az RMDSZ ezúttal – állítólag a közvélemény nyomására – kimaradt a hatalomból. Pontáék – a nyugodt kormányzás érdekében –  együttműködési szerződést írtak alá az államfővel, azóta Traian Băsescu telel és hallgat, a legnépesebb parlament beiktatta az ország legnagyobb kormányát, mely gyökeres változásokat ígér. 2013-ban kiderül, be tudja-e váltani ígéreteinek legalább egy részét. (Ziare.com/simó)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Négy kormány, három kormányfő, két választás
Politikai szempontból a kilencvenes évek eleje óta a legmozgalmasabb volt az idei esztendő, amelynek során négy kormány, három kormányfő váltotta egymást, két választást és egy referendumot tartottak.
Ötödik Boc után Ungureanu
Az év elején a gazdasági-társadalmi válság, de a rossz kormányzás által megkövetelt megszorító intézkedések következtében a Boc-kormány és vele együtt a kabinetért szinte kezességet vállaló Traian Băsescu népszerűsége meredeken zuhanni kezdett. Az utolsó döfést talán az év elején az államfő Raed Arafat elleni támadásai jelentették, amelynek következtében a romániai rohammentő-szolgálatot megalapító palesztin orvos lemondott az egészségügyi tárcánál betöltött államtitkár-helyettesi tisztségéről.
Az ennek nyomán beindult tüntetések alkalmával a résztvevők az elején még csak Arafat mellett álltak ki, néhány nappal később azonban már a Boc-kormány és Traian Băsescu ellen skandálták jelszavaikat, így aztán már a doktor államtitkár-helyettesi tisztségébe való visszahelyezése sem elégítette ki őket. Mindennek következtében Emil Boc február 6-án lemondott ötödik kormányfői tisztségéből.
A hatodik Boc-kormány kinevezését Traian Basescu úgy látszik, már nem tartotta lehetségesnek, ezért a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Mihai Răzvan Ungureanut nevezte ki a kormány élére, akit február 9-én meg is szavazott a parlament.
Ungureanu – alighanem az államfőtől kapott utasítások szerint – megpróbálta „átkozmetikázni” a kormányt, igyekezett a Boc-kormányokban még nem szerepelt tárcavezetőket kinevezni. Kísérletét azonban a sajtó meghiúsította: az újságírók „kiszimatolták” ugyanis, hogy az új tárcavezetők a régi miniszterek kezes emberei voltak. Így nem csoda, hogy mindössze 78 napnyi országlás után Ungureanu kormánya csúfosat bukott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítvány nyomán, amelyet megszavaztak a nem magyar kisebbségek, de a demokrata liberálisoktól az ellenfélhez átállt politikusok is.
Hatalomra került ellenzék
Mindezek után Traian Băsescu államfő már jónak látta azt, hogy ha a kormányalakításnál lemond a teljesen népszerűtlen demokrata liberálisokról, így az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség legnagyobb pártjának elnökét, a szociáldemokrata Victor Pontát bízta meg az újabb kabinet felállításával. Kormányát május 7-én szavazta meg a törvényhozás, a kabinetet mellé állt a korábban a demokrata liberálisokat és Traian Băsescut támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű tömörülés is.
Victor Ponta tisztában volt azzal, hogy Raed Arafat elmozdítása csak ürügy volt a tüntetésekhez, a lakosság ugyanis teljes mértékben elégedetlen volt Bockék egymást érő megszorító intézkedéseivel, ezért országlását a demokrata liberálisok által 25 százalékkal megkurtított bérek visszaállítását ígérve indította, az első lépésben nyomban 8 százalékos béremeléssel kezdve.
Ennek nem kevés serepe volt abban, hogy a Szociál-Liberális Szövetség a helyhatósági választásokat a szavazatok 50 százalékával, a legtöbb megyeitanácsi elnökséget és a legtöbb polgármesteri tisztséget megszerezve nyerte meg.
Egy hét, amely megrengette Romániát
Időközben tovább romlott Traian Basescu államfő és a Szociál-Liberális Szövetség vezetői közötti amúgy sem felhőtlen viszony, aminek nem használt az a körülmény sem, hogy Victor Ponta akarta képviselni Romániát az Európai Tanácsban az államfő helyett – az alkotmánybíróság azonban az államfőnek adott igazat.
Ezért a Szociál-Liberális Szövetség megkezdte Traian Băsescu államfői tisztségből történő újabb felfüggesztésének folyamatát, amelyet igyekezett a legrövidebbre szabni. Így alig egy hétre volt szükségük a szociálliberálisoknak ahhoz, hogy elmozdítsák a két ház demokrata liberális elnökét, Vasile Blagát és Roberta Anastasét, őket Crin Antonescuval és Valeriu Zgoneával helyettesítették. Az addig a parlament ellenőrzése alatt álló Hivatalos Közlönyt Victor Ponta kormányának felügyelete alá helyzeték, leváltották a népügyvédet, akinek joga volt felülbírálni a kabinet döntéseit. Emellett a kormány kiadott egy sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében lecsökkentették a felfüggesztett államfő sorsáról döntő népszavazáson való részvételi arányt.
Mindezek után a parlament július 6-án felfüggesztette tisztségéből Traian Basescut.
Győztesek vereségei
Csakhogy a szociálliberálisok ezt követően néhány vereséget szenvedtek. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás csakis akkor érvényes, ha az összes választók több mint a fele az urnákhoz járul. Így a referendum, bár a résztvevők hatalmas többsége, közel 83 százaléka szavazott Traian Basescu ellen, nem volt érvényes, mivel a részvétel mindössze 46,2 százalékos volt.
Ezt még romániai szempontból nézve is különös csatározás követte: a kormány amolyan „mini-népszámlálást” kívánt végrehajtani, amelynek nyomán megállapították volna, hogy a lakossági csökkenéssel arányosan visszaesett a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma is. Az alkotmánybírák azonban a kabinetnek ezt a szándékát is keresztülhúzták.
A választási listák módosítására tett sikertelen kísérletei nyomán lemondott tisztségéből a közigazgatási és belügyminiszter, Ioan Rus, valamint a tárca közigazgatási feladatokért felelős megbízott minisztere, Victor Paul Dobre.
Az alkotmánybírák mindezek után augusztus 12-én érvénytelennek mondták ki a népszavazást, így az államfő, 52 napig tartó felfüggesztés után visszatérhetett tisztségébe.
„Meg nem támadási” paktum
A Cotroceni palotába visszatérve Traian Băsescu novemberig kerülte a nyilvánosságot, a parlamenti választási kampány beindulásakor azonban már előtt több alkalommal is kikelt a szociál-liberálisok ellen, egyebek között azt is hangoztatva, hogy semmiképpen sem fogja majd kormányfőnek kinevezni Victor Pontát.
A nyugati kancelláriákat – akárcsak Traian Băsescu felfüggesztése idején az alkotmányosság és a jogállam kérdései – ez úttal az államfői intézmény, valamint a választások nyomán vélhetően kialakuló, szociálliberális többséget összesítő parlament és szociálliberálisok kormány közötti háborúzás aggasztotta.
A választások igazolták a papírformát: a szociálliberálisok 60 százalékkal győztek, a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerezve. Traian Băsescu lehetősége teljes mértékben beszűkültek, így kénytelen volt másodjára is kormányfőé kinevezni Victor Pontát. Brüsszel és Washington megnyugtatására azonban a miniszterelnök és az államfő „békés egymás mellett élési” megállapodást írt alá. A dokumentum tisztázza az államfő és a kormányfő feladatait: előbbi felelősségébe tartoznak a külpolitikával, a biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos feladatok, valamint az ország képviselete az Európai Tanácsban, míg utóbbi a gazdasági és társadalmi politikákkal, az ország kormányzásával, a napirenden lévő problémákkal foglalkozik. A felek azt is megfogadták, hogy kerülik az egymás elleni nyilvános támadásokat.
A második Ponta-kormányt pedig a parlament 402 igennel 120 nem ellenében beiktatta.
2012: politikai eseménynapló
Időpont Mi történt
01.12. Megindulnak a tüntetések Raed Arafat államtitkár-helyettesi tisztségéből történt elmozdítása ellen
02.06. Emil Boc lemond miniszterelnöki tisztségéből
02.09. Az Ungureanu-kormányt beiktatja a parlament
04.27. Az Ungureanu-kormányt megbukik a bizalmatlansági indítvány során
05.07. A parlament megszavazza  Victor Ponta kormányát
06.10 A szociál-liberálisok 46,9 százalékos győzelme a helyhatósági választásokon
07.05. A Ponta-kormány csökkenti a referendumon való részvétel arányát
07.06. A parlament felfüggeszti államfői tisztségéből Traian Basescut
07.11. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szavazók több mint felének részvétele szükséges a referendum hitelesítéséhez.
07.29. Érvénytelennek mondják ki az államfő felfüggesztésére kiírt referendumot
08.29. Traian Basescu ismét elfoglalhatja helyét az államfői palotában
12.09.A szociál-liberálisok 60 százalékkal nyerik a parlamenti választásokat
12.21. A második Ponta-kormányt beiktatja a parlament
Maszol.ro

Drágulásokat hozott az újév
Január 1-jétől 10 százalékkal drágult a villanyáram, a luxuscikkek jövedéki adóját pedig 5,16 százalékkal magasabb árfolyam alapján számolják ki. Ezek szerint drágul az alkohol, a dohánytermékek, valamint a kávé is, e mellett pedig a gáz is drágulni fog tíz százalékkal. Egyes településeken a helyi adók is nőhetnek, a növekedés maximum 20 százalék lehet. Idén ugyanakkor a tervezettel ellentétben még nem vezetik be a differenciált jövedelemadózást, amely az alacsonyabb keresetűeknek jelentett volna könnyítést.
Az országos energiaár-szabályozó hatóság szerint a villanyáram drágulása Romániának a nemzetközi hitelezőkkel megkötött egyezsége alapján történik, amely szerint a villanyáram árát fokozatosan emelik úgy, hogy tükrözze a valós előállítási költségeket az energiaárak liberalizációjának ütemterve szerint.
Az alkohol, a dohánytermékek és a kávé jövedéki adója is január 1-jétől nő, hiszen 5,16 százalékkal magasabb árfolyamon számolják ki. Az Európai Központi Bank októberi bejelentése szerint egy euró 4,3001 lej értékű árfolyama helyett 4,5223 lejjel számolnak 2013-ban. Emellett a kormány a gázolaj jövedéki adóját is növelte, így egy tonna gázolaj 391 euróba kerül 374 euró helyett.
A gáz is várhatóan drágulni fog 10 százalékkal, a fogyasztók számára viszont jó hír, hogy az első, 8 százalékos emelést a kormány csak június 1-jétől tervezi, a maradék két százalékos növelés pedig várhatóan október 1-jétől fog érvénybe lépni. Ez a drágulás is része a kormány által a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt energiaár liberalizációs ütemtervének.
Egyes településeken a helyi adók is nőhetnek, miután a kormány az elmúlt három év inflációja alapján 16 százalékkal növelte azokat az értékeket, amelyek alapján a helyi önkormányzatok megállapítják a helyi adókat. Így minden önkormányzat saját maga döntheti el, hogy növeli-e vagy sem a helyi adókat. A növekedés maximum 20 százalék lehet.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor egy televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy idén még nem vezetik be a differenciált jövedelemadózást. Ez az adózási forma az alacsonyabb keresetűeknek jelentett volna könnyítést.
A december végén hivatalba lépett második Ponta-kormány programjában szerepel, hogy a kabinet fenntartja a 16 százalékos általános jövedelemadót, de az alacsonyabb kereseteknél az adókulcsot 12, illetve 8 százalékra csökkenti.
„2013-ban valószínűleg nem sikerül majd 12 és 8 százalékra lemennünk. Ez azonban egy fontos elv, talán a legnehezebb kompromisszum, amit a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) kialakított. A liberálisok alacsony adókat akartak, mi szociáldemokraták pedig azt mondtuk, sehol a civilizált világban nem azonos az adókulcs egy száz lejes és egy egymillió lejes jövedelem esetén” - magyarázta a román kormányfő. Ponta ugyanakkor kitérő választ adott arra kérdésre, hogy mikor vezetik be differenciált jövedelemadót.
A 2010-es megszorító intézkedések előtti szintre visszahozott közalkalmazotti bérekről szólva Victor Ponta azt mondta, 2013 stabil év lesz.
„Fizetjük a júniusi és decemberi emelésekkel kiegészült béreket, nem lesznek újabb bércsökkentések. A nyugdíjasok januárban megkapták a törvény által előírt négy százalékos emelést. Nem lesznek megszorítások, de nem is nyitjuk ki ennél jobban az erszényt” - mondta a miniszterelnök.
Krónika (Kolozsvár),

Nem kérnek Markó bírálatából
Elutasítja Markó Béla szenátor vádjait és ellentámadásba lendül az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, melynek vezetői sértőnek tartják a szövetség volt elnökének az ellenük irányuló, durva kirohanását. A választási eredményekre utalva, a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén Markó kijelentette, hogy „ahol jók az eredmények, ott elismerjük a munkát, ahol pedig olyan rosszak, mint Marosvásárhelyen, ott a városi RMDSZ-nek mennie kell már tegnaptól és nem holnaptól!”
A volt szövetségi elnök főként azért bírálta a marosvásárhelyi szervezetet, mert Frunda György elveszítette a szenátori székét. A december 10-i eredmények nyomán a Maros megyei magyarságot mindössze Markó Béla képviselheti a felsőházban, a többi három szenátori tisztséget a román pártok képviselői tölthetik be. „Mivel a marosvásárhelyi szervezetben – ellentétben a magasabb RMDSZ-struktúrákkal – kizárólag önkéntesek dolgoznak, olyanok, akik a becsülettel elvégzett munkáért soha fizetést nem kaptak, az ilyen kijelentéseket nem fogadhatjuk el, már csak azért sem, mert a volt szövetségi elnöknek építenie kellene a szervezetet, és nem felszámolni azt. Továbbá emlékezetni szeretnénk a volt elnökünket, hogy a helyhatósági választások alkalmával az országos vezetőség a marosvásárhelyi eredményeket jónak találta, és abban az értékelésben – amelyet a városi szervezettel csupán októberi hónapban közöltek – az áll, hogy a megyében 16 olyan RMDSZ-szervezet van, amely a 2008. évi választásokhoz viszonyítva jobb eredményt ért el” – írja a Markó Bélának címzett nyílt levelében hét RMDSZ-körzet elnöke. Az aláírók zokon veszik, hogy a felsőbb vezetés már a helyhatósági választásokat követően – amikor Marosvásárhelyen szintén Frunda volt az, aki vesztesként került ki a polgármesteri székért folyó harcból – bizottságot hozott létre, melynek elsődleges feladata a vásárhelyi szervezet felszámolása lett volna.
„Markó szívlelje meg Frunda bírálatait”
A körzeti vezetők nem értik, hogy ha a városban jó volt a magyarság mozgósítása, miért kell újabb vizsgálóbizottságot küldeni a szervezet nyakára. Magyari Károly, Kacsó Bodó Csaba, Kovács István, Gál Éva, Szabó Annamária és Szilágyi László kijelentik: ők nem fogadnak el semmiféle bizottságot, már csak azért sem, mert úgy érzik, nem szolgáltak rá olyan bánásmódra, amilyent Markó Béla tanúsított irányukban. „A mozgósítás annak ellenére volt jó, hogy az átszervezéssel megbízott bizottság egész nyáron akadályozta a városi szervezet munkáját. Itt nemcsak arra gondolunk, hogy bezáratták a székházat! A parlamenti választások előtt rendelkezésünkre álló, nagyon rövid időszakban egy olyan tömeget kellett mozgósítani, amelyet igen negatívan érintett a Boc-kormánynak az RMDSZ támogatásával hozott megszorító intézkedései” – írják a körzeti elnökök. Az aláírók továbbá leszögezik, Markó Béla ahelyett, hogy megszívlelné Frunda György népszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatos kritikáját, és felelőséget vállalna értük, a városi szervezetet okolja a választók távolmaradása miatt.
Benedek sem érti Markót
„Levelük megírásában a körzeti elnökök nem egyeztettek velem, de meg tudom érteni a felháborodásukat. Ők nem pénzért képviselik az RMDSZ-t, ők még hisznek a szövetség eredeti eszméjében. Az idén immár másodjára” – vélekedett a lapunknak nyilatkozó Benedek István. Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke viszont úgy érzi: Markó Béla nem a körzetek önkénteseivel, hanem vele akar leszámolni. Mint mondotta, a párt felső vezetése már a két választás közötti vizsgálóbizottsági játékával felborzolta Marosvásárhelyen a kedélyeket. A legtöbb körzeti elnök már akkor le akart mondani tisztségéről, de olyan is akadt közülük, aki a szövetségből is kilépett volna. „Amúgy tényleg nem értem, milyen alapon támadja a marosvásárhelyi szervezetet Markó Béla, hisz ő már egy éve nem RMDSZ-elnök, de még csak nem is marosvásárhelyi szenátor, hiszen a nyárádmenti körzetben indult. Ha azt hiszi, hogy ebben a városban ugyanannyi szavazót lehet mozgósítani, mint hajdanán, azt jelenti, hogy megfeledkezik arról, hogy a város etnikai összetétele az utóbbi huszonhárom évben megváltozott. Mint ahogy arról is, hogy hozzájárult a fizetések és nyugdíjak megcsonkításához” – fejtette ki az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Hírsaláta
NEM ADTÁK FEL A NEMZETI ASSZIMILÁCIÓT. Min múlott a koalíciós tagság? – kérdezte a Népszabadság újságírója Kelemen Hunortól. A szombati számban megjelent interjúban a szövetségi elnök azt válaszolta: „Egyrészt egy olyan, utólag felhozott feltételen, amelyről soha előtte egyetlenegy mondatot sem beszéltünk. Azt kérték, hogy meg se próbáljuk módosítani a nemzetállamra vonatkozó kitételt az alkotmányban. Ez számunkra elfogadhatatlan volt, de azt hiszem, hogy csupán ürügyként hozták be a képbe a tárgyalások alatt a liberálisok. Másrészt valami mélyebb ösztön is a felszínre került, ami megint arról szólt, hogy a román politikusoknak egy jelentős része bennünket továbbra is másodrangú állampolgárnak tekint, és nem adta fel a nemzeti asszimilációt sem.”
GERÉD BEATRIX IDEIGLENES ELNÖK. Miután Victor Ponta hazug adatközlésért, azaz a 2011-es és a 2012-es hazai össztermék értékének hibás számításáért leváltotta a statisztikai intézet igazgatóját, Geréd Beátrix foglalta el a hivatal ideiglenes elnöki székét. Kinevezése nem jelenti azt, hogy az RMDSZ belépett a kormányba – nyilatkozta Victor Ponta kormányfő. Geréd Beátrix addig marad e tisztségben, míg a kormány megfelelő helyettest nem talál. (Marosvásárhelyi Rádió) HĂINEALĂ-SCHMIDT – HAJNAL LEHETNE. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács frissen megválasztott elnöke, Oana Hăineală-Schmidt édesapjának neve – még a nyolcvanas években is, amikor Kovászna megyében ügyészeskedett – Hajnal volt. A Jurnalul Naţional szerint 1990-ben az akkor alakuló új hatalom vitte fel Bukarestbe, s hogy belesimuljon a nagy román fővárosba, s hogy főügyész lehessen, Hăinealăra románosította nevét. TAVASZIG ELDÖNTIK, HOL INDUL ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY. A szaktárca és a tanfelügyelőségek tavaszig eldöntik, mi legyen az előkészítő osztály sorsa: így a szülőknek elegendő idejük marad elhatározni, hogy a következő tanévben iskolába íratják vagy még az óvodában tartják gyermeküket. Minden tanfelügyelőség maga döntheti el, hogy az előkészítő osztály az iskolában marad, vagy visszaköltözik az óvodába. A kérdésről tovább egyeztetnek. (Kolozsvári Rádió) BÁR DRÁGA, DE KELENDŐ. Romániában 2011-ben 6 millió tonna üzemanyagot adtak el a kőolajtársaságok, és a Ziarul Financiar napilap szerint hasonló mennyiségű benzin és gázolaj kelt el tavaly is. Ennek az üzemanyag-mennyiségnek az egynegyedét importálja az ország. Tavaly az első fél évben a kőolajipari termékek importja elérte a 600 millió eurót. Az üzemanyagok az elmúlt évben jelentősen drágultak, a Ziarul Financiar összeállítása szerint év végén 7 százalékkal kellett többet fizetni a benzinért és gázolajért, mint 2012 januárjában. Az idei év újabb drágítással indult, a luxusadó növekedése miatt ugyanis 2–3 százalékkal növekedett az üzemanyagok ára. ELNÖKI KÉRÉS. Traian Băsescu azt kérte a kormánytól, hogy a kovásznai egykori Ceauşescu-villát töröljék az eladandó protokollházak listájáról, s továbbra is maradjon köztulajdonban. A hírt az Antena3 hírtelevízió egyik műsorában hozták nyilvánosságra. A dokumentum, mely e kérést tartalmazza, 2007. évi keltezésű, és a Tăriceanu-kormánynak szólt. (Cotidianul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ius murmurandi
Kommentárok egyre bővülő sora figyel fel arra, hogy Ponta új „magyarságpolitikával” kísérletezik. Előbb Király András újbóli államtitkári kinevezése ütött szöget a politikai zaccból olvasók fejébe, majd következett Frunda György Ponta személyes tanácsadójává való kinevezése és Geréd Beatrix ideiglenes megbízása a statisztikai hivatal élén. A még lebegtetett kategóriában pedig ott találjuk Markó Attila RMDSZ-es helyettesítésének tervét az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az élén.
Nincs tehát már szükség az RMDSZ-re, mint koalíciós partnerre, mondják a gyorsdiagnózisok, viszont láthatjuk: szükség van egyes RMDSZ-alkatrészek legitimáló szerepére, arra, hogy a „magyaros koalícióban” működő eddigi román kormányok hagyományával szakító Ponta-kabinet is jelezhesse, figyel a magyar kisebbség igényeire.
Az RMDSZ-USL-egyezményt olvasva (is) jó okkal lehet ezt Ponta taktikai húzásának tekinteni: sakkban tartja vele liberális partnerét, kinek orra előtt folyamatosan meglebegteti, hogy bármikor behelyettesíthető lehet az „RMDSZ plusz kisebbségek” parlamenti szegmensével. Mi több, az is elképzelhető, hogy a liberálisokkal fenntartott kétharmaddal keresztül viszi az alkotmánymódosítást és a régiósítást, majd az Antonescu-nehezékkel terhelt PNL-t kidobva a koalíció hajójából, az RMDSZ és a kisebbségi frakció koalícióba való bevonásával próbálja elérni a régiós átalakítás nyomán kialakuló székelyföldi háborgás csitítását, valamint saját államfőjelöltjének megválasztását.
Túl a politikai kalkulusok e fantáziatérképén, az igazán fontos kérdés számunkra mégis az: mi következik az RMDSZ e „downgrade”-je után?
A markói vonal arra az „upgrade”-re épített, hogy a folyamatos kormányzati szerepvállalással, az egymást követő kormányok „enyhe magyarosságával” elfogadottá válik, hogy a magyar kisebbség kérései racionálisan merülnek fel, tehát részei lehetnek annak a közpolitikai portfóliónak, amelyből az időnként megújuló román reformpolitika célokat és eszközöket választ ki.
Sőt: a markói vonalvezetés úgy vélte, hogy a portfólió kisebbségi része, a „kisebbségi portfólió” lassan, csendben még bővíthető is. Nem látványosan ugyan, ahogy azt az RMDSZ ellenzéke radikálisan – „hőzöngve” – kéri, de mindenképpen eredményesen: az apró lépések útja, az erdélyi reálpolitika El Camino-ja – igen is! – mindenképpen elvezet az autonómiához. Csupán egység és kellő választói abnegáció váratik el az erdélyi magyar szavazóktól.
Ponta kísérleti magyarságpolitikája ezt látszik felrúgni. Immár nincs szükség az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre, csupán olyan RMDSZ-politikusokra, akiknek a kooptálása az ellenzéki radikalizálódástól tartja távol az RMDSZ-t.
Új együttműködési modell körvonalazódik: a mindenkori (jobb- és baloldali) koalícióba bevont RMDSZ helyébe a mindenkori kormány és ellenzék közé ékelődő RMDSZ lép. A „se nem kormányon, se nem ellenzékben” levő RMDSZ kitüntetett beleszóló marad ugyan a kormányzás néhány kérdésébe, anélkül azonban, hogy ez garanciákat jelentene és a „kisebbségi portfólió” bővítését vonná maga után. Tulajdonképpen az „elért eredmények megőrzésének” korszakáról van szó, amit az RMDSZ jó intuícióval ismert fel, sőt, használt is a kampányban. Ezért a kitüntetett közbeszólói pozícióért viszont vállalnia kell talán, hogy fékező módon lép fel minden olyan politikai kezdeményezéssel szemben, amely mobilizáló-radikalizáló hatásában túlmenne a rezsim által megtűrt határon.
Nyilván, itt már nem arról a teljesen demobilizáló politikáról van szó, amelyet a Szövetség koalíciós szerepvállalásainak legbefolyásosabb időszakaiban követett (amikor minden tömeges tiltakozásra, tüntetésre hívó kezdeményezést leuntatott), hanem a tiltakozások olyan regiszterben való tartását, amely alkalmas arra, hogy a tömeges megmozdulások politikai hasznát a vezető politikusok számára kapitalizálja, anélkül azonban, hogy ezzel a politikai rendszer komoly megkérdőjelezésére hajtana, veszélyeztetvén a minimális együttműködés lehetőségét a kormányzati oldallal.
Az etnikai mobilizáció felettébb sajátos versenye elé nézünk: míg az RMDSZ-szel szemben állókat saját gyengeségük, politikai észrevétlenségük készteti arra, hogy a lehető legerőteljesebb módon radikális mozgósításba kezdjenek, amihez nem rendelkeznek logisztikai eszközökkel, maga az RMDSZ – amely viszont sokkal több eszköz birtokában van – csak a mérsékeltebb mobilizációban érdekelt. (Ennek a faramuci versenynek az előjátékát láthattuk a választási kampány idején a sepsiszentgyörgyi székelyzászlós tüntetések megszervezésében.)
Mindezt csupán mellékesen egészíti ki a laza kormányzati együttműködésbe kerülő RMDSZ-politikusok nagyobb szabadsága. Ők a koalíciós fegyelem terhe nélkül mondhatnak nemet, bírálhatnak álláspontokat; Frunda György cáfolhatja, hogy Románia nemzetállam, mert csupán a különvélemény ama ártatlan felségjogával él, amely nem akadályozza az előbbi modell működését.
Ez a jog ugyanis a mormogás joga csupán: a ius murmurandi.
Bakk Miklós
reflektorium.wordpress.com
Erdély.ma,

Romániában a legkisebb a minimálbér az EU-ban
Romániában a legkisebb a minimálbér ettől az évtől az Európai Unió tagállamai közül, mert Bulgáriában január elsejétől megemelték ezt az összeget. Így az uniós statisztikákban a két ország helyet cserélt: tavaly még Bulgária az utolsó, Románia az utolsó előtti helyen állt ezen a téren.
A szófiai kormány január elsejétől húsz lévával, 310 lévára (158, 42 euróra) emelte az országos minimálbért, ez pedig 0,37 százalékkal magasabb a romániai összegnél. Romániában jelenleg a minimálbér 700 lej, azaz 158,38 euró.
A múlt év július elsejei Eurostat-adatok szerint Romániában 157, Bulgáriában 148 euró volt a minimálbér.
A bukaresti szociálliberális kormány idén száz lejjel növelné az összeget, s ha sikerül megtennie ezt a lépést, akkor az ország újra megelőzheti ezen a téren a déli szomszédot. Az intézkedésre azonban a Nemzetközi Valutaalapnak is rá kell bólintania. A Ponta-kabinet távlati céljai szerint négy év alatt 1200 lejre emelkedne az országos minimálbér.
Bulgária egyébként a nyugdíjemelések üteme terén is megelőzte északi szomszédját: a szófiai kormány idén 9 százalékkal emelte a járulékokat, a Ponta-kabinet pedig csak 4 százalékkal. Emellett január elsejétől Bulgáriában csaknem tíz százalékkal csökkent a földgáz és 7 százalékkal a hőenergia ára.
Romániában a földgáz ára stagnál, ám a villamos energia ára idén, két lépésben, tíz százalékkal drágul.
Maszol.ro,

Vásárhelyi RMDSZ: átvágták a gordiuszi csomót
Többszöri halogatás után újjászervezi marosvásárhelyi szervezetét az RMDSZ, mert sorra bukta el a választásokat a Maros-parti városban. A döntést Markó Béla szenátor már az év végi SZKT-beszédében sürgette, a városi körzetek azonban igazságtalannak tartották nyilatkozatát. Cseke Péter Tamás az érintett politikai szereplők véleményét ütköztette.
Teljes egészében felszámolta és újjászervezi a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezetet a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöksége. A döntés értelmében megszűntek a régi szervezet városi körzetei, testületei és tisztségei, helyüket az átszervezés feladatával felruházott bizottság vette át. Az ügyvezető elnökség tulajdonképpen a Területi Állandó Tanács (TÁT) tavalyi határozatát juttatta érvényre. Miután ugyanis Marosvásárhelyen az RMDSZ-nek 2012-ben már harmadik nekifutásra sem sikerült megnyernie a polgármester-választást, a helyi tanácsban kisebbségbe került a frakció, elveszítették a megyei tanácselnökséget, a TÁT bizottságot állított fel a kudarc okainak elemzésére. Ez a testület már akkor megállapította, hogy a marosvásárhelyi szervezet megérett az újjászervezésre, az erről szóló határozatot azonban tavaly felfüggesztették. Elérkeztek a decemberi választások, és jött az újabb kudarc: a marosvásárhelyi választókerületben induló Frunda György szenátor elvesztette mandátumát.
A szervezet felszámolásának előzményéhez tartozik, hogy Markó Béla szenátor a Szövetségi Képviselők Tanácsának múlt év végi, választási eredményeket elemző ülésén kijelentette: „Ahol jók az eredmények, ott elismerjük a munkát, ahol pedig olyan rossz, mint Marosvásárhelyen, ott a városi RMDSZ-nek mennie kell már tegnaptól és nem holnaptól!” A városi RMDSZ-körzetek elnökei ezt zokon vették, és év elején nyílt levélben tudatták a volt szövetségi elnökkel: igazságtalannak tartják az állásfoglalását.
Markó: radikális változásra van szükség „Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a választások után összességében is értékelni kell az eredményeket, és választókerületenként is el kell végezni az elemzést. Aki jól teljesített, annak az eredményét méltányolni kell, aki rosszul, ott le kell vonni a megfelelő következtetést” – jelentette ki az SZKT-ülésen mondott beszéde kapcsán az Erdélyi Riportnak Markó Béla. Leszögezte: nagyon rossz választási eredmény esetén elengedhetetlen az adott RMDSZ-szervezetben a radikális változtatás. „Márpedig Maros megyében van olyan választókerület, ahol nagyon jól teljesített az RMDSZ, és van olyan kerület, nevezetesen a marosvásárhelyi, amelyik nagyon rosszul teljesített” – fogalmazott a politikus. Ez Markó szerint nem szubjektív megítélés kérdése: Marosvásárhelyen az RMDSZ szenátorjelöltjére a választók 39 százaléka szavazott, pedig a városban a magyarság aránya 45 százalék körüli. Ugyanilyen rossz volt az eredmény az önkormányzati választásokon az RMDSZ-es polgármesterjelölt és a tanácsosi lista esetében. „Nyáron az a döntés született, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezetben teljes tisztújítás lesz, ezt végül halogatták azzal az indoklással, hogy a parlamenti választások előtt nem lenne hasznos a változtatás. Nekem akkor is az volt a véleményem, hogy éppen a parlamenti választások érdekében kellene végrehajtani a tisztújítást, most pedig látom, hogy a körzeti elnökök mentségeket keresnek ahelyett, hogy tudomásul vennék: Marosvásárhelyen az RMDSZ nem érte el azt az eredményt, amelyet elérhetett volna, és amelyet más választókerületben sikerült elérni” – jelentette ki Markó utalva arra, hogy saját választókerületében, a Nyárád mentén nagyon jó választási eredményt sikerült elérni. „És tudom, hogy e mögött milyen munka van” – tette hozzá.
Gál Éva: önzetlenül dolgoztunk „Az SZKT-n bennünket ok nélkül lehordtak, gondolhatja, hogy esik, amikor több mint húsz éve dolgozunk ingyen és bérmentve, és azt üzenik, tűnjünk el a színről, nem holnap, hanem már tegnap” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak Gál Éva körzeti elnök, a Markó Bélához címzett nyílt levél egyik aláírója, akit a városi körzetek felszámolásának bejelentése előtt kerestünk meg. Szerinte a volt szövetségi elnök azért volt igazságtalan velük szemben, mert a helyhatósági választások alkalmával az országos vezetőség a marosvásárhelyi eredményeket jónak találta, és abban az értékelésben, amelyet a városi szervezettel csupán az októberi hónapban közöltek, az áll, hogy a megyében mindössze 16 olyan RMDSZ-szervezet van, amely a 2008. évi választásokhoz viszonyítva jobb eredményt ért el. Gál Éva sérelmezte, hogy ennek ellenére a megyei szervezet bizottságot hozott létre a városi szervezet átszervezésére. „Ezt a bizottságot mi nem fogadjuk el, már csak azért sem, mert ilyen bánásmódra nem szolgáltunk rá, mint ahogyan a szenátor úr irányunkban tanúsított viselkedését sem vagyunk hajlandóak elfogadni. Ingyen, önzetlenül dolgoztunk ezért a szervezetért éveken keresztül” – emlékeztetett a körzeti elnök. Frunda György mandátuma elvesztésének szerinte az is az oka, hogy a parlamenti választások előtt rendelkezésükre álló nagyon rövid időszakban egy olyan tömeget kellett mozgósítani, amelyet negatívan érintettek a Boc-kormány RMDSZ-támogatással hozott megszorító intézkedései. Emellett Gál Éva szerint Markó megfeledkezik arról, hogy a városban már csak papíron 45 százalék a magyarság aránya, sokan falura költöztek, és bérbe adták a marosvásárhelyi lakásukat. „Csak az én lépcsőházamban három ilyen család van” – jelentette ki.
Benedek István: érthető a körzeti elnökök elégedetlensége Benedek István, a városi RMDSZ-szervezet elnöke sok mindenben egyetért Gál Évával. „Érthető a körzeti elnökök elégedetlensége, hiszen még az RMDSZ egyik főtitkárhelyettese is elismerte a választási eredményeket kiértékelő kerekasztal-beszélgetésen, hogy Marosvásárhelyen jó volt a mozgósítás. Olyan emberek vannak a városi szervezetben, akik keményen dolgoztak ezért. Jó szándékkal, önzetlenül végezték ezt a munkát, bár lehet, hogy nem mindig jól” – fogalmazott az Erdélyi Riportnak a városi elnök, akit szintén a városi körzetek felszámolásának bejelentése előtt kerestünk meg. Benedek is úgy látja, hogy Marosvásárhelyen változtak az etnikai arányok, nem lehet azzal a taktikával választásokat nyerni, mint a Székelyföldön. „Ezt valószínűleg Markó Béla is tudja” – jelentette ki. Szerinte a gyenge választási eredményekhez hozzájárultak a magyarságon belüli belharcok, azok a tavalyi viták, hogy ki legyen a marosvásárhelyi magyarok polgármester-jelöltje, illetve hozzájárult az is, hogy az RMDSZ korábbi kormányzati szereplése idején csökkentették a közalkalmazottak fizetését. „Számtalan szemrehányó levelet kaptam a tagságtól, amelyben a bérlevágásokra panaszkodtak. Mi ezt igyekeztünk elmagyarázni a kampányban, ám nem mindig sikerült” – nyilatkozta Benedek, hozzátéve: áll elejébe a leváltásának, a négyéves mandátuma amúgy is hamarosan lejárt volna.
Brassai Zsombor: felháborító a Markóhoz címzett levél Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ-szervezet szervezési alelnöke szerint felháborító a Markóhoz címzett nyílt levél hangneme és a körzeti elnökök magatartása. „A volt szövetségi elnök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Marosvásárhelyen gondok vannak a szervezeti életben, amit elodázhatatlanul orvosolni kell. Megállapításai alapos kivizsgálásokon és elemzéseken alapszanak” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly létrehozott bizottság is megállapította, a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezetet át kell szervezni, és ez csak a közelgő parlamenti választások miatt nem történt meg. „Ezt a bizottságot jómagam vezettem. Kiderült például, hogy az esetek többségében már nem létezik tagnyilvántartás, az úgynevezett körzeti választmányok tisztségviselők hiányában megszűntek, illetve a legtöbb esetben nincs semmiféle szervezeti tevékenység” – magyarázta. Brassai Zsombor elismerte, hogy a körzeti elnökök ingyen, önzetlenül végezték munkájukat, ám úgy fogalmazott: „a jó szándék nem helyettesítheti a profizmust”. Így történhetett meg szerinte az, hogy 2008-tól kezdve az RMDSZ polgármester- és parlamenti jelöltjeinek minden egyes választáson úgynevezett „külsős” kampánystábokat kellett bevonniuk, mivel az erejét vesztett szervezet alkalmatlan volt eredményes kampánytevékenység lebonyolítására. „Nem vall a körzeti elnökök bölcsességére, hogy a kritikát ennyire indulatosan fogadják. Senki nem akarja őket kompromittálni, bosszúról sincs szó, de ha egyszer valami nem működik, azon javítani kell” – jelentette ki a szervezeti alelnök.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Nem kap fizetést a kormányfőtől Frunda György
Tiszteletbeli tanácsosává nevezte ki Frunda Györgyöt a miniszterelnök. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ volt szenátora fizetség nélkül végzi majd a munkáját Victor Ponta kabinetjében.
A kormányfő egy hete számolt be arról, hogy igényt tart a marosvásárhelyi jogász-politikus munkájára. Ponta azt mondta, elsősorban jogi, külpolitikai és kisebbségpolitikai kérdésekben számít Frunda György segítségére.
Frunda korábban azt nyilatkozta, hogy a kormányfő már a választások után felajánlotta neki a posztot, amelynek elfogadásáról Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is egyeztetett.
Maszol.ro,

Lesújtó hírt kaptak az idősebb óvónők és tanítónők
Valamennyi óvodai és elemi iskolai pedagógusnak meg kell szereznie a következő hat évben a felsőfokú végzettséget, ha meg akarják őrizni posztjukat a tanügyben. Az erről szóló sürgősségi rendeletet még az előző Ponta-kormány fogadta el Ecaterina Andronescu miniszter mandátuma végén, és nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A jogszabály a tanügyi törvényt módosítja, és összesen 22 ezer romániai pedagógust kötelez arra, hogy egyetemre iratkozzon és diplomát szerezzen. A tanügyi törvény szintén előírta, hogy a pedagógusok csak felsőfokú végzettséggel kaphatnak állást a tanügyben, ám a már alkalmazásban lévő oktatókat nem kötelezte egyetem elvégzésére.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint az érintettek körében pánik tört ki. „Ötven év feletti pedagógusok kockáztatják állásuk elvesztését nyugdíjazásuk előtt a rendelet miatt. Amúgy is nyomorúságos a fizetésük, az egyetem pedig pénzbe kerül” – jelentette ki Simion Hăncescu.
A szakszervezeti vezető szerint az intézkedés csak arra szolgál, hogy pénzhez juttassa a magánegyetemeket. „Egy harminc éves tapasztalattal rendelkező tanítónő vagy tanító kiváló szakember lehet akkor is, ha csak pedagógiai líceumot végzett. Egy egyetemi végzettséget igazoló papír nem javít munkája minőségén” – tette hozzá.
Maszol.ro,

Hat év áll a pedagógusok rendelkezésére felsőoktatási diploma megszerzésére
Valamennyi óvodai és elemi iskolai pedagógusnak meg kell szereznie a felsőfokú végzettséget a következő hat évben, ha meg akarják őrizni posztjukat a tanügyben. Az erről szóló sürgősségi rendeletet még az előző Ponta-kormány fogadta el Ecaterina Andronescu miniszter mandátuma végén, és nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A jogszabály a tanügyi törvényt módosítja, és összesen 22 ezer pedagógust kötelez arra, hogy egyetemre iratkozzon és diplomát szerezzen. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az érintettek körében pánik tört ki. Simion Hăncescu szerint az intézkedés csak arra szolgál, hogy pénzhez juttassa a magánegyetemeket.
kolozsvariradio.ro
Erdély.ma,

Betartották-e az egyezséget a MOGYE-n?
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége és a magyar oktatók képviselői között megkötött szeptemberi egyezség értelmében a magyar rektorhelyettes által kért állásokat meghirdetik (3. pont), hogy az utóbbi időben egyre foghíjasabb magyar oktatói kar létszámát növeljék. Mivel a román nyelven tartott gyakorlati órák miatt a tanársegédi állások betöltésére az elmúlt évek során jobbára csak román nemzetiségű személyeket alkalmaztak, később alig volt, aki a magyar vonalon előlépjen. Ezt kiküszöbölendő az egyezségben leszögezték, hogy a magyar rektorhelyettes által kért tanársegédi állások esetén feltüntetik a magyar nyelv ismeretének a szükségességét (6. pont).
Nos, az egyetem honlapján ezekben a napokban megjelentek a versenyvizsgára kiírt állások. Míg a meghatározatlan időre alkalmazandó előadótanárok, adjunktusok és tanársegédek esetében feltüntették az oktatás nyelvét, a meghirdetett tanársegédi állásoknál ez a pontosítás az egyezség ellenére sem történt meg. Mielőtt dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes véleményét kérném, emlékeztessük olvasóinkat arra, hogy az Általános Orvosi Karon körülbelül 227-91 a román és magyar oktatók aránya, a fogorvosi karon 37-13, a gyógyszerészeten pedig 22-14, miközben az idei felvételi vizsgáig fele-fele arányban vettek fel román és magyar hallgatókat.
– Professzor úr, először is azt kérdezem, hogy mit jelent a végleges, azaz meghatározatlan időre szóló és a meghatározott időre szóló alkalmazás?
– A végleges alkalmazást jelentő klasszikus tanársegédi állás betöltésére csak azok pályázhatnak, akiknek – a törvény szerint – tudományos doktori címük van. Sajnos, ebben a csoportban alig néhány új személyre számíthatunk. A legtöbb állás ezen a listán előlépést jelent elsősorban az adjunktusi fokozatra, s ezekben az esetekben feltüntették az előadás nyelvét is. Ebben a csoportban 15-en vannak, többségük megvédett doktorátusi címmel tanársegédként dolgozik. Ez a meghirdetett állások 42 százaléka. Többen fogják a jövő évben elvégezni a doktori iskolát, ezért, ha nem változnak a versenyvizsga feltételei, lassan, de bővíteni lehet a keretet.
– Ez a szám messze áll attól, amennyi magyar oktatóra szükség lenne. A professzor úr szerint a másik fél betartotta-e az egyezséget? Elsősorban arra gondolok, hogy vannak olyan diszciplínák, ahol eddig sem vettek fel és továbbra sem akarnak magyar tanársegédeket alkalmazni.
– Összességében azt kell mondanom, hogy az egyezség nincs betartva, bár az egyetem igazgatótanácsa próbálta minimalizálni a magyar tagozat sérelmeit. Kőkemény viták után sikerült elérni, hogy egy sebészeti állás kivételével a kért állásokat meghirdessék. A probléma abból adódik, hogy a román fél elvi síkon továbbra is fenntartja, hogy a tanszékvezető joga eldönteni, szükséges-e vagy sem egy állás meghirdetése. Az egyezségben viszont az áll, hogy a magyar tagozat szükségletei szerint kötelező módon vizsgát kell szervezni a kért állásokra. Bár pillanatnyilag majdnem teljesültek a kéréseink, aggasztónak tartjuk, hogy nincs garancia a jövőre nézve, ha továbbra is fenntartják, hogy egy tőlünk független tényezőnek vétójoga van a mi kéréseinkkel szemben.
– A törvény hogyan szabályozza ezt a kérdést?
– A departamentális, azaz a főtanszéki tanács hatáskörébe utalja, s mindaddig, amíg nem jönnek létre az önálló magyar főtanszékek, a román fél jóakaratára vagyunk bízva. Most többé-kevésbé helyt adtak a kéréseinknek, mi azonban elvi garanciákat szeretnénk elérni.
– A kívülálló számára úgy tűnik, hogy a nagyobb gond a meghatározott időre szóló tanársegédi állások esetében van, valójában mennyi ez a meghatározott idő?
– Csak egy félévet jelent és a második szemesztertől lép érvénybe. A másik csoportban levő állások, mivel a minisztérium nagyon későn hirdette meg, csak a jövő egyetemi évtől lesznek érvényesek. Az ideiglenesen alkalmazható tanársegédek számára kért állásokat is csak hosszas vita után sikerült meghirdetni. A félévre szóló alkalmazást viszont nagyon rövidnek tartjuk. Elvileg meghosszabbítható ugyan a munkaszerződés, de csak a tanszékvezető ajánlásával vagy újabb versenyvizsga nyomán. Ez azt jelenti, hogy amit most kiharcoltunk, egy félév múlva esetleg újra kell kezdeni. Az ilyen feltételek között alkalmazott személyek számára az lett volna egy kiszámítható fejlődési út, ha a doktorátusi tanulmányaik végéig kötnénk velük szerződést, amit a törvény megenged.
– Az egyetem honlapján olvasható táblázatok szerint az ideiglenesen alkalmazandó tanársegédi állásoknál továbbra sem tüntették fel, hogy szükséges lenne a magyar nyelv ismerete, ami az egyezség 6. pontja ellen szól.
– Az egyetem vezetősége a törvényi alap hiányára hivatkozva nem jelölte meg, hogy melyik állás tartozik a román és melyik a magyar tagozathoz. Ha kérésünkre meg is hirdettek egy állást, nem lehetünk biztosak abban, hogy azt egy magyar nyelvismerettel rendelkező személy fogja elfoglalni. Ezekkel a problémákkal kapcsolatosan december közepén iktattunk egy beadványt az oktatási minisztériumban, az akkor még hivatalban levő Ecaterina Andronescu miniszter segítségét kérve, hiszen egyike volt a három miniszternek, aki aláírta az egyezményt. A 30 napos válaszadási határidő hamarosan lejár.
– Mi történik, ha továbbra sem érkezik válasz, s a vizsgán jobbára csak a román tanársegédeknek terem babér, amivel elúszik az utolsó lehetőség is az alulról szükséges építkezéshez?
– Ha szükséges, következő lépésként az államtitkári tisztségét megtartó Király András segítségét fogjuk kérni. Ha nem jár sikerrel, kénytelenek leszünk Victor Ponta miniszterelnökhöz fordulni, akinek a közbeavatkozására jött létre az egyezség. Habár a tanügyminiszter változott, Victor Ponta továbbra is tisztségben van, s reméljük, hogy az adott szó betartása fontos számára.
– Mi lesz, ha ő sem lép közbe?
– Ha az egyezmény elvi be nem tartásának gyakorlati következményei is lesznek, ezek megerősítik az igényt, hogy csakis az önálló struktúrákban biztosított a magyar oktatás jövője.
– Hány jelentkezőre számítanak?
– A meghirdetett 50 tanársegédi állásból 17-re, azaz a 34 százalékra.
– Ezek szerint továbbra is érezhető marad az aránytalanság.
– Így van, de összességében a teljes álláskeret 70 százaléka sem lesz betöltve. Bár nem olyan tömegesen, ahogy reméltük, mégis több személy felvételében bízunk, mint ahányan az egyetemen uralkodó "hidegháború" idején bekerültek. Tavaly szeptemberben 43 helyből 3 volt magyar előadó számára meghirdetve. Én hinni szeretném, hogy a tanszékvezetők, akik esetenként vehemens tiltakozás után fogadták el az állás meghirdetését, most már nem próbálnak újabb akadályokat gördíteni elénk.
A meg nem hirdetett sebészeti állás kapcsán Copotoiu professzor, aki kifejezte, hogy nem óhajtja a javasolt személyt, arra hivatkozott, hogy az ő megkérdezése nélkül próbáltuk kihozni az állást. Mi idejében elkezdtük a jelentkezők toborzását, de azzal a tanszékvezetővel, aki abban az időszakban nem tartózkodott itthon, nem tudtunk személyesen egyeztetni, hanem a főtanszéki gyűlésen terjesztettük be a javaslatunkat.
– Megalakultak-e a vizsgabizottságok?
– A csütörtöki szenátusi ülés jóváhagyta ezeket, s általában tükrözik a mi igényeinket is. A legderűlátóbb becslések szerint most ott tartunk, ahol a tanügyi törvény megjelenése előtt voltunk, a negatívból sikerült a nulla szintre érni. Ahhoz, hogy tovább fejlődjünk, a szeptemberi egyezmény betartása és a magyar tagozat saját departamentumainak, főtanszékeinek létrehozása szükséges.
– Ez az egyezség szerint az egyetem akkreditációját követően valósulhat meg. A magyar oktatási vonal akkreditálására elegendő lesz-e, ha a jelentkezőknek sikerül a vizsgájuk?
– Akik most bejutnak, sajnos nem segítik az akkreditációt. Aki nem végleges alkalmazott, azt nem veszik számításba.
– Azokat sem, akik fokozatban lépnek előre?
– Más kategóriába kerülnek, így egy hajszálnyit többet nyomnak a latban, de még ez a kevés is csak ősztől lesz érvényes.
– Ezek után milyen esélye lesz az intézményi akkreditációnak?
– Ezt pillanatnyilag még nem tudom. Ha a román és a magyar tagozatot egyben számoljuk, akkor is hiányzik pár százalék. Ahogy decemberben változtak az előlépési feltételek, ugyanúgy az akkreditáció feltételein is enyhíthetnek. Ezt figyelembe véve, még találgatásokba sem bocsátkozhatom.
– Köszönöm a tájékoztatást.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely),

MOGYE-ügy – Döcögve halad a szeptemberi megállapodás végrehajtása
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) honlapján 87 tanári és tanársegédi állást hirdetett meg az elmúlt napokban; csak tíz állás esetében tüntették fel, hogy magyar nyelven oktató szakembert keresnek.
A magyar oktatói igények rendezését az intézményen belüli román-magyar konfliktust rendező tavaly szeptemberi megállapodás rögzítette. Eszerint a magyar rektorhelyettes hivatott dönteni a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, és a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni.
Szilágyi Tibor, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes az MTI-nek elmondta, valóban csak részben teljesült a megegyezés, és az is csak feszült belső viták eredményeként. Ugyanakkor hozzátette: mindvégig tapasztalta, hogy az egyetem vezetése szeretné elkerülni a konfliktus kiéleződését a tagozatok között. A rektorhelyettes szerint csak a versenyvizsgák lejártával derül ki, hogy megfelelő magyar nyelvtudású oktatókat alkalmaznak-e a magyar tagozat által igényelt állásokra. Elmondta: a 37 meghirdetett, meghatározatlan időre szóló tanári állásból 15-öt igényelt a magyar tagozat. A meghatározott időre meghirdetett 50 tanársegédi állásból 17-re számítanak. Utóbbiak esetében az egyetem vezetése elutasította a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelését, arra hivatkozva, hogy az egyetemen a román a gyakorlati oktatás nyelve.
„Egyelőre várakozó állásponton vagyunk, és reméljük, hogy az elképzeléseink szerint alakul a most meghirdetett állások betöltése, de elvi szempontból nincsenek rendben a dolgok. Ha a tanszékvezető joga eldönteni, hogy szükséges vagy sem egy állás meghirdetése, akkor egy tőlünk független tényezőnek vétójoga van a mi kéréseinkkel szemben. Ezért fontos, hogy jöjjenek létre a magyar főtanszékek, és az álláskeretben minden állásnál, a tanársegédeknél is, jelenjen meg, hogy az melyik tagozathoz tartozik" – nyilatkozott a rektorhelyettes.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem volt hajlandó életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésének kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012. szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást az oktatási tárca akkori vezetője, Ecaterina Andronescu is aláírta.
MTI
Erdély.ma,

Van is, meg nincs is elég magyar tanári hely a MOGYE-n
Csak tíz magyar nyelven oktató szakembert keresnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) honlapján, ahol a napokban 87 tanári és tanársegédi állást hirdettek meg.
A magyar oktatói igények rendezését az intézményen belüli román-magyar konfliktust rendező tavaly szeptemberi megállapodás rögzítette. Eszerint a magyar rektorhelyettes hivatott dönteni a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, és a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni.
Szilágyi Tibor, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes az MTI-nek elmondta: valóban csak részben teljesült a megegyezés, és az is csak feszült belső viták eredményeként. Hozzátette: mindvégig azt tapasztalta, hogy az egyetem vezetése szeretné elkerülni a konfliktus kiéleződését a tagozatok között. A rektorhelyettes szerint csak a versenyvizsgák lejártával derül ki, hogy megfelelő magyar nyelvtudású oktatókat alkalmaznak-e a magyar tagozat által igényelt állásokra.
Szilágyi elmondta, a 37 meghirdetett, meghatározatlan időre szóló tanári állásból 15-öt igényelt a magyar tagozat, a meghatározott időre meghirdetett 50 tanársegédi állásból pedig 17-re számítanak. Utóbbiak esetében az egyetem vezetése elutasította a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelését, arra hivatkozva, hogy az egyetemen a román a gyakorlati oktatás nyelve.
"Egyelőre várakozó állásponton vagyunk, és reméljük, hogy az elképzeléseink szerint alakul a most meghirdetett állások betöltése, de elvi szempontból nincsenek rendben a dolgok. Ha a tanszékvezető joga eldönteni, hogy szükséges vagy sem egy állás meghirdetése, akkor egy tőlünk független tényezőnek vétójoga van a mi kéréseinkkel szemben. Ezért fontos, hogy jöjjenek létre a magyar főtanszékek, és az álláskeretben minden állásnál, a tanársegédeknél is, jelenjen meg, hogy az melyik tagozathoz tartozik" - nyilatkozott a rektorhelyettes.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem volt hajlandó életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésének kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptember 21-én Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg az egyetem vezetői és magyar oktatói közötti tárgyalások. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos megállapodást az oktatási tárca akkori vezetője, Ecaterina Andronescu is aláírta.
Maszol.ro

Újra átnézik az összes visszaszolgáltatási dossziét
Valamennyi eddig jóváhagyott restitúciós dossziét felülvizsgál 2015-ig az Országos Restitúciós Hatóság, míg a kormánynak január végéig kell kidolgoznia a visszaszolgáltatásra vonatkozó új jogszabályt – derül ki a Ponta-kabinet által szerdán elfogadott memorandumból.
A költségvetésért felelős minisztérium által kidolgozott dokumentum célja, hogy gyorsítsa a nemzetközi fórumok által sürgetett restitúciós folyamat lezárását. A kormány döntése értelmében a következő három évben valamennyi restitúciós dossziét felülvizsgálnak, azokat is beleszámítva, melyekben csupán pénzbeli kártérítést ítéltek meg a jogos tulajdonosoknak. Ezekben az esetekben az illetékeseknek meg kell vizsgálniuk azokat az okokat, amelyek miatt nem lehetett természetben visszaadni az ingatlanokat, és hogy a kifizetett összeg megegyezik-e az épület értékével.
A memorandum ugyanakkor azt is kimondja, hogy január végéig a restitúciós törvénykezés reformjával megbízott tárcaközi bizottságnak ki kell dolgoznia a visszaszolgáltatásra vonatkozó új törvényt. Január 30-áig ugyanakkor valamennyi minisztériumnak el kell készítenie a visszaszolgáltatott ingatlanok jegyzékét, de az ezek helyett újonnan épített ingatlanokról is be kell számolniuk, valamint arról, hogy mennyi bért fizetnek különböző, a volt tulajdonosnak már visszaadott épületek használatáért. A jegyzéknek a különböző állami iskolák helyzetére is rá kell világítania, ez az oktatási minisztérium feladata. A restitúciós hatóság számításai szerint a visszaszolgáltatott ingatlanok értéke eléri a 8,7–9 milliárd eurót.
Mint arról beszámoltunk, a restitúciós folyamat felülvizsgálatának szükségességét Victor Ponta kormányfő jelentette be múlt csütörtökön, arra hivatkozva, hogy azon személyek nyolcvan százaléka, akik a kommunizmus idején államosított ingatlanokat követeltek vissza, és kártérítést kaptak a román államtól, nem Romániában él, ráadásul többségük nem eredeti tulajdonos, csupán megvásárolta az örökösöktől a tulajdonjogot.
A kormány közlése szerint Románia eddig összesen ötmilliárd euró értékben kártalanította az előző rendszerben elkobzott ingatlanok tulajdonosait, ugyanakkor még nyolcmilliárd euró értékű ingatlant igényeltek vissza. „Amit lehet, természetben kell visszaszolgáltatnunk, ellenőrizni kell a visszaigénylések jogosságát, ütemtervet kell kidolgoznunk a kifizetésekre, de legfőképpen világos különbséget kell tennünk a közvetlen örökösök és azok között, akik megvásárolták a követeléseket” – szögezte le Ponta, megjegyezve, mivel ez utóbbi profitszerző tevékenység, adókötelessé kell tenni a nyereséget.
Kifejtette, a kárpótlásokat csakis úgy lesz képes az állam kifizetni, ha azokat több részletbe ütemezik át, az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezetet március végére dolgozzák ki. Ponta azt is közölte, kérni fogja a restitúciós hatóságot, hogy tegye közzé, hányan kaptak vissza ingatlant vagy kaptak kárpótlást, és hol élnek. Megjegyezte: az Ungureanu-kormány tavalyi törvényjavaslata, amely szerint a kárpótlást a visszakövetelt ingatlanok értékének 15 százalékában maximalizálták volna, nem elfogadható, mert diszkriminatív, míg a kárpótlási összegek kifizetése csakis egy bizonyos ütemterv szerint lehetséges.
Krónika (Kolozsvár),

Székelyföld területe egységes és feloszthatatlan!
A Székelyföldért Társaság – az Alaptörvény D. cikke alapján – határozottan felhívja az egységes magyar nemzet fennmaradásáért felelősséggel tartózó valamennyi civil és politikai szervezet figyelmét arra, hogy veszélybe került a történelmi Székelyföld területi egysége és a szülőföldjén jelentős többségben élő, őshonos székely-magyarság azon törekvése, hogy megmaradása és boldogulása érdekében kivívja Székelyföld területi önrendelkezését. A Székely Nemzeti Tanács népszavazásán Székelyföld 220.000 szavazópolgára mondott igent az autonómiára. Ezt egy demokratikus országban figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ráadásul, a székely nép ezen jogos igényét nemzetközi dokumentumok és Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségei is alátámasztják.
Az új, szociálliberális Ponta-kormány eddigi megnyilvánulásai azonban minden kétséget kizáróan jelzik, hogy csírájában akarják elfojtani ezt a törekvést. Románia vészesen közelgő közigazgatási átszervezéséről szóló elképzelések egyértelműen bizonyítják, hogy annak legfőbb célja a történelmi Székelyföld feldarabolása, a székely megyék (Hargita-Kovászna-Maros) olyan nagy, román többségű régiókba történő betagolása, amelyekben a magyarság 30% alatti kisebbségbe szorul. Ezt minden eszközzel meg kell akadályozni! Hívunk minden magyart, támogassuk együtt a Székely Nemzeti Tanács demonstratív kezdeményezését: Marosvásárhelyen és Budapesten is nyilvánítsuk március 10-ét a Székely Szabadság Napjává!
A Székelyföldért Társaság mindig nyíltan kiáll Székelyföld autonómiája mellett. Tettük ezt 2012. szeptemberében a román nagykövetség előtt és tesszük most is ugyanezen a helyszínen támogatva a Marosvásárhelyre összehívott tüntetést. A Székely Szabadság Napján, 2013. március 10-én várunk mindenkit a román nagykövetség elé (1146 Budapest, Thököly út 72-Izsó utca sarok) székely zászlókkal, hogy megmutassuk: a székely autonómia jogos ügye mellett tömegek állnak!
A Székelyföldért Társaság elnöksége
Érd
Erdély.ma,

Mentelmi
Rendszeres olvasóim bizonyára emlékeznek arra az ígéretemre, hogy a magyarországi 2012-es történtek és 2013-as kilátások után a romániai helyzetről fogom kifejteni véleményemet az első adandó alkalommal.
Időközben sikeresen, vagy legalább jól-rosszul, mindenki túljutott a minden év elején szokásos zűrzavaron, így némileg tisztább fejjel, hogy azt ne mondjam: józanul állhatok neki magam is a fejtegetéseknek. Mivel pedig a 2012-es év romániai viszonylatban olyannyira zsúfolt volt a szinte érthetetlen és megmagyarázhatatlan történésektől, megpróbálok inkább azzal foglalkozni, hogy milyen kilátásokkal vágtunk neki ennek a most kezdett évnek. Annyit azonban mindenképpen el kell mondanom, hogy soha ki nem találtam volna a tavaly év elején azt, hogy kevesebb, mint 12 hónap alatt alatt három kormánya is lesz Romániának (Ungureanu, Ponta I. és Ponta II.). Azt sem tudtam volna megjósolni, hogy az államelnök felfüggesztésére sor kerül, illetve mégsem, hiszen az érvényességi küszöb nem csekély európai uniós szemöldökráncolással is erősített "magassága" nem tette lehetővé Traian Basescu menesztését. Hogy aztán ezért is mi, romániai magyarok lettünk a fő bűnösök, azon már fölösleges is csodálkozni. Mi ugyanis mindig "kéznél vagyunk", nem is értem, miért nem dicsérnek meg ezért bár egyszer román nemzetiségű honfitársaink.
Az már távolról sem vicces, hogy a helyhatósági, majd a parlamenti választásokon a "választás szabadsága" a magyar közösségen belül olyan kifacsart formában nyilvánult meg, hogy arra nem sokan gondolhattak. Az RMDSZ, erőfölénye tudatában, elfelejtette: az erős attól lesz még erősebb, hogy védi-óvja és nem földbe döngöli a gyengébbet. A gyengébbek pedig folyton úgy viselkedtek, mintha a demokrácia azt jelentené: a (számszerűen) kevesebbek diktálnak a többeknek. A következmények olyan eredményhez vezettek, hogy attól koldulunk, egyelőre még csak a szó átvitt értelmében, bár ebben sem vagyok biztos. A romániai magyar közösséget "sikerült" megfosztani eddig sem többségi hatalomként létező képviseletének néhány helyétől, másrészt a kevesebbek által választott alakulatok vezetői továbbra is úgy tesznek, mintha mi sem történt volna: ugyanazzal a vehemenciával osztják az észt, mint a választási kampányban. Legalább azt illene immár észrevenni, hogy a pályán kívülről nem lehet szabályos gólokat szerezni, még ha óriási hangerővel biztat is minket bárki. No de erről inkább nem írok, mert rögtön eszembe jut a zárt kapuk mögött sorra kerülő magyar–román labdarúgó- mérkőzés (március 22., Budapest), amiről tényleg jobb, ha (követve a magyar miniszterelnök példáját) nem szólok semmit.
Arról ejtenék még néhány szót, hogy októberben paktumot kötött az RMDSZ vezetése a jelenleg kormányon levő pártokkal. Maga a szöveg, késéssel, nyilvánosságra is került. Személyes véleményem erről az, hogy védhető. Akik úgy nyilatkoznak, hogy erre nem volt felhatalmazása a szövetségnek, elfelejtik, hogy az aláírók JOGOSAN képviselik a romániai magyar közösséget, a 2008-ban megszerzett (némelyek esetében a 2012-ben megerősített) szavazatok alapján. Milyen politikai lehetősége lett volna az RMDSZ-nek eddig is, ha minden nagyobb horderejű döntése előtt külön "felhatalmazást" kért volna választóitól, és milyen TÖRVÉNYES módon tudta volna ezt megszerezni? Emlékszem, a 2000-2004 közötti választási ciklusban az RMDSZ, országos és helyi szinteken egyaránt, több megállapodást kötött az akkor kormányzó PSD-vel, és ezek alapján számos, máig érvényben levő kisebbségi (és nem csak, hanem infrastrukturális, egészségügyi, oktatási, szociális, művelődési stb.) jogot-követelést tudott biztosítani. Azokat a megállapodásokat sorra nyilvánosságra is hozták mindkét fél beleegyezésével, aztán többek között ennek is tulajdonítható, hogy a Nastase-kormány megbukott 2004- ben, "magyarbarátsága" okán. De az RMDSZ-t akkor is számtalan támadás érte "belülről", hogy nem kellett volna aláírnia azokat az egyezségeket. Félreértések elkerülése végett: aki nemcsak olvassa, hanem érti is a történelmet, számtalan kisebb-nagyobb "paktumról" szerezhet tudomást, amelyek országok, földrészek sorsáról döntöttek, nyilvánosságra kerülésük pedig legtöbbször évek vagy évtizedek kitartó történészi munkájának eredménye. Ezen persze lehet háborogni, lehet nyilatkozatokat harsogni, de ettől a politika és a politikusok (nem csak az RMDSZ!) nem fognak megváltozni. Nem védek, nem is támadok tehát senkit, csupán tényeket sorolok fel, ezek akár tetszenek valakinek, akár nem, megmaradnak "makacs dolgoknak".
Azzal folytatnám, hogy a folyó évre szóló kilátásokat, szigorúan romániai értelemben, egy alapjában felszínesnek tűnő, az elmúlt évtizedek gyakorlatában már-már bevett dolognak tetsző esemény kapcsán igencsak borúsnak látom. Arról szólok, hogy olvastam egy frissen parlamenti mandátumot szerzett személy "vallomását" saját vagyonnyilatkozata ügyében. Az illusztris személy nem kevesebbet állít, mint hogy ő csupán azért töltötte ki a nyilatkozatot, hogy csúfot űzzön a Feddhetetlenségi Ügynökségből (Agentia Nationala de Integritate – ANI). Mivel pedig az újságírók nem hagyták annyiba a kérdezősködést, kiderült sorban, hogy vagyontárgyai nagy részét lányai és/vagy felesége nevére íratta, de mindennek a teteje az volt, amikor kijelentette: ha feje tetejére is áll az ANI, akkor sem hajlandó beírni a nyilatkozatba egyetlen bankszámláján szereplő pénzösszeget sem.
Nem vagyok otthonos a törvény minden előírásában, hogyan is lehetnék, de úgy tudom, aki nem teljesíti a teljes vagyonnyilatkozat határidőn belüli leadását, annak meg kell szüntetni a mandátumát. Márpedig ezen a téren semmi jelét nem tapasztaltam, hogy bárki illetékes (pártja, a kormányon levő liberálisok elitje, az ANI, a parlament, a kormány) megszólalt volna. Hogyisne, hiszen emlékszünk arra, amikor évekkel előbb egy honleány vagyonnyilatkozata olyasmit tartalmazott, miszerint értékes festményei vannak, amelyek piaci árát a saját kedvenc majma állapította meg! Ha akkor sem tiltották ki az illetőt a parlamentből, akkor most sem várható semmilyen következmény. Ha pedig így áll a helyzet, akkor ez a lehető legvilágosabb jelzés a választók, az istenadta nép felé, hogy a mentelmi jog mögött megbúvóknak mindent szabad továbbra is, míg a köz, amelynek képviseletét ünnepélyesen felvállalták, üljön csöndben és menjen el négyévenként szavazni. Más dolga mintha nem is volna!
Borúlátásom másik oka az, hogy a most (még?) érvényben levő választási törvény olyannyira csúfot űzött a szavazópolgárból, ahogy nem hiszem, hogy a diktatúrákon kívül máshol is megtörténhetett: a visszaosztások során a választói preferenciákban akár negyedik helyre sorolt jelöltek jutottak mandátumhoz, miközben "győztesek" sora dühönghetett tehetetlenül. Csoda, hogy ebben a "rendszerben" annyian távol maradtak az urnáktól?! Magyarok és románok, akik valamennyien viselni fogják újabb négy évig ezt a megaláztatást. Függetlenül attól, hogy ki, milyen politikai alakulatok vallhatják magukat kormányon levőknek.
Befejezésül valami optimistábbat: olvasom, hogy a miniszterelnök ki akarja penderíteni a protokollvillákból azokat az egykori tisztségviselőket, akik számtalan anyagi (és egyéb) kedvezményt élveznek mind a mai napig az állami protokollalap (Regia Autonoma a Administratiei Protocolului de Stat – RAAPS) lakosztályaiban. Szívből drukkolok az akció sikerének és jut eszembe az az arrogancia, amellyel 1998-ban a RAAPS igazgatója a szemembe röhögött a marosvásárhelyi Park szálló visszaszerzését szentesítő kormányhatározat láttán, kijelentve, hogy úgyis vissza fogják utalni nekik. És hetek múltán (!) igaza is lett. Örvendetes, hogy azóta már ismét visszakerült a Maros Megyei Tanács alárendeltségébe, és ugyancsak biztató, hogy a miniszterelnök (úgy tűnik) komolyan gondolja azt, amit mond. Tudniillik a jogtalan előnyöket erkölcsi alapon nem szabad fenntartani. Csak rajta, sok sikert ebben is! Hátha az RMDSZ vagy inkább a romániai magyar közösség irányába tett nyilatkozatai és eddigi cselekedetei nem "kifele" irányuló diplomáciai lépések, hanem meggyőződésből fakadó igyekezet jelei.
Virág György
Népújság (Marosvásárhely),

Nyugdíj- és minimálbér-emelésről döntött a kormány
Sürgősségi rendeletben döntött a kormány a nyugdíjak emeléséről: az emelést január 1-i visszamenőleges hatállyal alkalmazzák. A minimálbér összege február 1-étől 50 lejjel lesz magasabb, júliusban pedig újabb 50 lejjel nő.
Négy százalékkal nőnek a nyugdíjak Romániában, a minimálbér is várhatóan emelkedik – közölték kedden román hírügynökségek.
A nyugdíjak emeléséről kedden döntött a Victor Ponta vezette román kormány, amely sürgősségi rendeletet fogadott el. Ezt visszamenőleges hatállyal is alkalmazni fogják, hiszen az emelés január 1-jétől érvényes.
Romániában 2010-től, a megszorító intézkedések óta be vannak fagyasztva a nyugdíjak, azóta most először növeli a kormány az öregségi járandóságokat.
Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy a minimálbért is megemelik 800 lejre a jelenlegi 700 lejről. Elsőként február 1-jén fog nőni 50 lejjel a minimálbér, majd júliusban újabb 50 lejjel.
A kormány ezeknek a kiadásoknak a fedezése érdekében módosította az adótörvényeket, így a keddi kormányülésen máris elfogadták azt a három különadót, amit a gáz- és olajkitermelőkre, gáz- és áram-szolgáltatókra, valamint a természeti és ásványi kincsek kitermelésével foglalkozó társaságokra vetnek ki február 1-jétől. Ezek a különadók 2014-ig hatályosak.
A bukaresti kabinet februártól a sör jövedéki adóját is növelte 10 százalékkal, áprilistól pedig a cigaretta jövedéki adójának újabb drágulása is esedékes. A kormány a gazdák adózását is módosította úgy, hogy mintegy 600 ezer gazda esetében egy kisebb mértékű, de egységes adót vezet be az adócsalás visszaszorítása érdekében.
A kormány az idén összesen 2,9 milliárd lej (194 milliárd forint) plusz bevételre számít az adóemelésekből. MTI
Erdély.ma,

Gondolkodók felelőssége
Néhány szubjektív elmélkedés a fellángoló türelmetlenség kapcsán
A jelek szerint lassan-lassan beteljesednek azok a félelmek, amelyeket szakértők a válság kapcsán – már az elején – megfogalmaztak. Nevezetesen, hogy nagy hiba (volt) csak gazdasági válságról beszélni, hiszen a kísérőjelenségek eredményei talán súlyosabbak lesznek, mint az ökonómiai mutatók romlásának, a termelt javak és szolgáltatások értékbeli zsugorodásának materiális következményei. A politikum folyamatosan eltekintett a lehetséges (de időközben bekövetkezett) társadalmi természetű válságok reális esélyétől, így kizárólag gazdasági jellegű megoldásokat foganatosított (mint a lakossági jövedelmek csökkentése, beruházások értékének visszaszorítása, állami kiadások mérséklése). Mivel formálisan „nem ismerte el” más természetű krízisek létét (elsősorban a racionalitás és legitimációs válságot), ezekre semmilyen ellenlépést sem dolgozott ki (például konszenzusépítő dialógust, racionális érvelést, kompromisszum-keresést a politikai és a többi társadalmi szereplők között). Ennek – most így utólag – a jelek szerint nagy ára van/lesz, nem csupán nálunk, hanem az egész térségben.
Véleményem szerint az év eleji romaellenes megnyilvánulások (Bayer-cikk, temesvári sterilizálási „ötlet”, több helyi feszültség felszínre kerülése) is szorosan kapcsolódnak mindehhez. A tüneti válságkezelésnek (auszteritás, amit egy felvállalt nyugat- és korporáció-ellenesség kísért) igencsak nagy ára volt: a lakosság többsége által alig támogatott gazdasági lépések szisztematikusan erodálták a társadalom legfontosabb kötőanyagát, a bizalmat. Az egymásba és a társadalmi intézményekbe vetett bizalom mindenhol drasztikusan csökkent, ami morális válságot gerjesztett: a társadalom széles rétegei elveszítették a fennálló társadalmi rendbe vetett hitüket, és ami még súlyosabb, erodálódott a mindennapok szintjén az a motivációs rendszer, ami a szabályok és normák betartására ösztönöz. Egyszerűbben fogalmazva, társadalmi rétegek radikalizálódtak, konformálódási hajlandóságuk megingott. A közhiedelemmel ellentétben elsősorban a bizonytalan egzisztenciával szembesülő alsó-közép rétegre jellemző mindez, akik hirtelen a „kivülálló” státussal vagy a lecsúszás reális rémével találták szembe magukat. Ők felelősöket is keresnek. A történelmi tapasztalat és kutatások jelzik, hogy az ebbe a helyzetbe kerülők fogékonyakká válnak az intoleráns, címkéző és stigmatizáló üzenetekre, a mindenféle rendet felvillantó, meglebegtető ígéretekre.
Ebbe a sorba és logikába illeszkedik az év eleji dicstelen magyarországi cikk is, ami a gyűlöletbeszéd ideáltipusa: a (jó) Mi-re és a (gonosz) Ők-re osztja, tagolja a világot, kollektíven illesztett és erős askriptív jelzőket tulajdonít a Másoknak (idegeneknek), „cáfolhatatlan” tényeket mutat be, egy (vagy pár) esetből általánosít, illetve radikális megoldást kínál, dehumanizál – tehát a felelősség alól is felmenti az olvasót. Mellesleg: az Ők (Idegen) szerepét rendszerint a kisebbségekre osztják, mindenhol. Így járt el Goebbels a harmincas években, Vadim és Meciar a rendszerváltás után, Bayer most, nagyon hasonló kontextusokban: rendszerváltás után, válságok közepette. A Bayer-cikk nem tünet: egy komplex problémakör szerves része, a morális válság közvetlen megnyilvánulása, egy izmosodó véleményklíma eredménye. A cikkre adott kommentek tartalma – határon innen és túl –, mennyisége, jellege jól jelzi, hogy a cikk központi üzenetének társadalmi támogatottsága számottevő.
Mi a baj mindezzel? Hát, cseppet sem elegáns... Cseréljük ki a címkézett csoportok megnevezését – például magyarra – és akkor mindenki a maga bőrén érezheti, milyen, ha bármilyen többség kollektíven bűnbaknak nézi a másik származási csoportjának egészét. A gyűlöletbeszéd „csavarja” abban áll, hogy szándékosan összemossa néhány szerencsétlen és megtörtént esemény körülményeit és szereplőit az adott közösségre kiterjesztett kulturális jegyekkel és jellemvonásokkal, a kettő közötti ok–okozati viszony felállítása révén.
Kétségtelen, hogy a mindennapok szintjén egyre inkább elszaporodnak a roma és nem-roma közösségek egyes tagjai között a feszültségek, konfliktusok. Ahogy ez utóbbi időben elszaporodtak a munkavállalók és alkalmazottak, vállalkozók és bürokraták, adóhivatalnokok, politikusok és igazságszolgáltató szervek, munkanélküliek és segélyezők, betegek és kezelőik közötti konfliktusok is, pontosan ugyanazoknak az okoknak betudhatóan: a válság miatt az erőforrások mennyisége beszűkült, az értük folyó küzdelem éleződött (csak egy példa: egy negyedbeli postai állásra 102-en jelentkeztek, egy általam közelről ismert alapítvány referensi pozíciójára 301-en!). A korábban egymással alig érintkező társadalmi csoportok tagjai hirtelen ugyanabban a nichében találják magukat, tetejében konkurensként!
A romák és a korábban is szegények helyzete kritikussá vált: mivel a marginális erőforrások megcsappantak, a leszakadtak kénytelenek olyan társadalmi területekre is „bemerészkedni”, ami korábban tabunak számított. A romák közösségén belüli feszültségek is azért erősödtek fel (lásd a gyergyószentmiklósi roma–roma konfliktust), mert nincsen elegendő vas, hulladék, papír, műanyag, élelem-maradék, ami mindannyiuknak „elég lenne” – mert a nem-roma gyergyói népesség is szegényebb lett a válság miatt, kevesebb hulladékot dob el... Ilyen körülmények között (amikor a többség életminősége romlott, az erőforrások volumene lecsökkent, tehát egyeseknek egyszerűen alig jut valami), a rend igérete és a bűnbakok felmutatása vonzóvá válik azok számára, akik felelősöket keresnek helyzetük miatt.
A gondolkodók, az értelmiség társadalmi szerepe válságos helyzetekben felértékelődik. Rajtuk is múlik, hogy a társadalom számára milyen megoldási alternatívákat mutatnak fel: az emberi méltósággal és közérdekkel egybevágó, a valós okokra vonatkozó megoldásokat, vagy pedig a történelem során csődösnek minősült, kirekesztő és a társadalom szövetét szétfeszítő, érzelmi-indulati, intoleráns és álmegoldást.
PÉTER LÁSZLÓ
A szerző szociológus
Szabadság (Kolozsvár),

A szülők március 31-éig választhatnak
A nagycsoportos óvodás gyerekek szülei március 31-éig eldönthetik, hogy az iskolába, avagy az óvodába íratják be gyereküket a felkészítő osztályba, az állam nem fogja már őket kötelezni, hogy egy bizonyos döntést elfogadjanak, jelentette ki Victor Ponta kormányfő.
„A következőt beszéltük meg mind Pricopie, mind Dragnea miniszterrel a hírhedt felkészítő osztállyal kapcsolatban: nem hiszem, hogy rá kell erőszakolni a szülőkre, hogy az iskolába vigyék felkészítő osztályba a gyerekeiket, de nem is kell megakadályozni azokat a szülőket, akik hamarabb iskolába akarják vinni őket. Emiatt a következő rendszert véglegesítjük a következő napokban: március 31-éig a nagycsoportos óvodás gyerekek szülei eldönthetik, hogy a gyereket még egy évig az óvodában akarják tartani a felkészítő csoportban, vagy beíratják az iskolába, a felkészítő csoportba” – mondta Ponta az Antena 3 adásában.
Rámutatott, lesznek bizonyos logisztikai problémák az óvodákban, mivel jelenleg nincs minden terem előkészítve, azonban a pénzalapok egy részét kiutalják erre a célra a helyi hatóságoknak.
Egy héttel korábban a kormányfő azt nyilatkozta, hogy a felkészítő osztályt vissza kell helyezni az óvodákhoz, de rámutatott, csupán telefonon beszélt erről a témáról az oktatási miniszterrel, azonban le fognak ülni megbeszélni, hogyan lehet az idén gyakorlatba ültetni az intézkedést.
Korábban Remus Pricopie oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy a felkészítő osztálynak az általános iskola keretében kell maradnia.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad),

Restitúció felelősségvállalással – áprilisig fogadhatják el az új törvényt
Áprilisig felelősséget vállal a kormány az új restitúciós törvénytervezetért – jelentette be tegnap Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter. Elmondta, hogy az idei költségvetés-tervezetben csupán azon volt tulajdonosok kárpótlására különítettek el pénzt – 500 millió lejt –, akiknek ügyében már végleges bírósági ítélet született. A Ponta-kormány képviselői korábban úgy nyilatkoztak, hogy január végéig kell kidolgoznia és bemutatnia a visszaszolgáltatási törvény reformálásával és a procedúrák kidolgozásával foglalkozó tárcaközi bizottságnak a restitúciós törvény módosításának tervezetét. A kabinet a múlt héten egy memorandumot is elfogadott, amelyben sürgeti az új jogszabályok kidolgozását.
Mint ismeretes, Románia számára kényszer a visszaszolgáltatási törvény módosítása, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága által erre adott 18 hónapos határidő júliusban lejár. A nemzetközi bíróság – megelégelve a rengeteg panaszt – arra a következtetésre jutott, hogy tartalmi hiba van a törvényben. Az országos tulajdon-visszajuttató hatóság tavaly már kidolgozott egy tervezetet, abban az ingatlan reális értékének a 15 százalékára korlátozta volna a kártérítést, sőt a természetbeni visszaszolgáltatást is megszüntette volna, de ezt akkor a kormány nem fogadta el.
A Ponta-kabinet egyelőre arról határozott, hogy január 30-áig minden minisztériumnak közölnie kell a pénzügyi tárcával, hogy milyen ingatlanokat szolgáltatott vissza, illetve mennyit fizetnek a visszaszolgáltatott ingatlanok bérléséért. Arról is döntöttek, hogy 2015 végéig a tulajdon-viszszaszolgáltató hatóságnak újra meg kell vizsgálnia a már megoldott iratcsomókat, ha kártérítést fizettek, elemeznie kell, miért nem jutatták visszza a kért ingatlant természetben, vagy miért nem ajánlottak helyette egy másikat. A hatóság becslései szerint összesen 8,7–9 milliárd euró kárpótlást kellene fizetniük.
Az eddigi nyilatkozatok alapján az körvonalazódik, hogy a kormány a természetbeni visszaszolgáltatást támogatja, és azt szeretné elérni, hogy a pénzbeli kárpótlást minél hosszabb lefutású kifizetésre ütemezzék át. George Băeşu, a tulajdon-visszaszolgáltató hatóság jelenlegi vezetője elégedetlen azzal, miként oldották meg a kárpótlási igényléseket 2010–2011 között. Băeşu szerint ugyanis a tulajdonosok átruházták, eladták a tulajdonjogot, így több millió eurót valójában nem az egykori tulajdonosoknak vagy azok leszármazottainak fizetett ki az állam, hanem azoknak, akik kivásárolták őket. A hatóság vezetője számára az is gyanús, hogy ebben az időszakban szinte minden kárpótlási esetet speciálisként kezeltek, és sürgős eljárással fizettek ki.
Amíg egy nyugdíjast kellett kártalanítani, nem kezelték speciális esetként az ügyet, azonban amikor kivásárolta egy 34 éves férfi, azt mondták, fel kell gyorsítani a kifizetést, mert a kérelmező valamilyen betegségben szenved, példálózott Băeşu. Korábban Victor Ponta miniszterelnök azt nyilatkozta, tervezik, hogy megadóztatják azokat, akik kivásárolták a tulajdonosokat a visszaszolgáltatásra váró ingatlanokból.
Markó Attila képviselő, a restitúciós bizottság korábbi tagja a Krónika kérdésére úgy vélekedett, az államnak nincs annyi pénze, hogy egy költségvetési ciklusban rendezze a kárpótlási ügyeket. „Még nem láttam konkrét javaslatot a restitúciós törvény módosítására, de a becslések szerint mintegy 16 milliárd lejre rúg a visszaigényelt, de még vissza nem adott javak értéke. Az állam egyetlen költségvetési ciklusban ekkora összeget biztos nem tud kárpótlásként kifizetni” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ-es képviselő, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának egykori vezetőjeként évekig volt az ingatlan-visszaszolgáltató bizottság tagja.
Elmondta, a körvonalazódó megoldás közel áll az RMDSZ javaslatához, miszerint azt, amit lehet, természetben kell visszaadni, mert így nem terheli az állami költségvetést, amennyiben erre nincs mód, csereingatlant vagy földterületet kell felajánlani helyette. A képviselő szerint ugyanis a jelenlegi gazdasági helyzetben az állam már nem tud olyan mértékben kárpótolni, mint évekkel ezelőtt. Ugyanakkor az is valószínű, hogy bírósághoz fordulnának azok, akik korlátozott kártérítést kapnak, arra hivatkozva, hogy a korábbi igénylők természetben visszakapták az ingatlanokat, vagy reálértéken kártalanították őket. Az eddigi tapasztalatok szerint például a visszaigényelt egyházi ingatlanoknak csupán 20 százaléka esetében nem volt lehetőség a természetbeni visszaszolgáltatásra. A politikus arról is beszámolt, hogy a magyar történelmi egyházak 1700 visszaszolgáltatási kérést nyújtottak be, ebből eddig 1100 járt sikerrel, tehát az igényléseik több mint 60 százaléka megoldódott, és az esetek többségében természetben kapták vissza ingatlanjaikat.
A kommunizmus idején elkobzott ingatlanok volt tulajdonosainak érdekeit védő egyesület eközben elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kormány által elfogadott idei költségvetés-tervezetben nincs előirányozva pénzkeret a kárpótlások kifizetésére. A Magántulajdonért Egyesület nevű szervezet tegnap közleményben tiltakozott az ellen, hogy a kormány az idén sem akarja kárpótolni az egykori tulajdonosakat.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Új adó miatt háborognak a székely gazdák
Az új romániai mezőgazdasági adó súlyos következményekkel jár a székelyföldi családi gazdaságokra, és Románia költségvetése is hátrányos a magyarokra – véli az RMDSZ.
A román kormány adót vetett ki a családi gazdaságokra. Függetlenül attól, hogy nyereséges vagy nem, piacra termel vagy nem, a két hektár termőfölddel vagy bizonyos állatállománnyal rendelkező gazdaságok után átalányadó fizetésére kötelezik a gazdákat. Az RMDSZ-es honatyák és a gazdálkodók képviselői felháborodással fogadták a kormányhatározatot.
A román kormány a parlamenti vakáció alatt sürgősségi rendelettel módosította az adótörvényt. Az új adóról, amelyet a bukaresti kabinet már február elsejétől bevezetne, Tánczos Barna szenátor a Határok nélkül műsorában azt mondta, rosszabb, mint az egykori dézsma. Utóbbit ugyanis úgy hajtották be, hogy megnézték, mi van a gazda portáján, most azonban a kormány nem vizsgálja, hogy adott földdarab tényleg termett-e. Sőt, még csak nem is behajtja, hanem elveszi abból a gazdát megillető támogatásból – tette hozzá a politikus.
A törvényhozási képviselő szerint a diszkriminatív intézkedés bizonyos érdekeket véd, és súlyos következményekkel jár a székelyföldi családi gazdaságokra. Tánczos Barna hangsúlyozta, bizonyos állatfajták adózás alá esnek, mások nem, így a tehén után fizetni kell, a bika vagy a borjú után nem. A tervek szerint ugyancsak kimaradnak majd a megadóztatott javak köréből a több száz hektáros legelők, ahol jellemzően a nagy juhnyájakat tartják. „Valószínű azért, mert azok a juhászok gyakrabban tudnak a pénzügyminisztérium egyik vagy másik irodájába járni” – fogalmazott a politikus a Kossuth Rádióban.
A magyar szenátor hangsúlyozta, ha túl nagy a teher a családi gazdaságokon, akkor az érintettek felhagynak a mezőgazdálkodással. Becslések szerint az adó országosan mintegy 600 ezer családi gazdaságot érint – ebből 25-30 ezer működik a székelyföldi Hargita megyében –, így összességében az ágazatból élők 75-80 százaléka kap új terhet. Tánczos Barna hangsúlyozta, az állam megadóztatja a takarmánytermesztést, utána az állatlétszám függvényében a tenyésztést, majd ha valakinek ezek után még van kedve feldolgozott terméket, például sajtot, előállítani, akkor azután is adózhat. Reggel, délben, este nem lehet a gazda nyakába adót varrni, mert tönkremegy a mezőgazdaság – mondta a politikus.
Nemcsak az új adó, hanem a készülő országos költségvetés is hátrányos Székelyföldre. A magyar többségű megyék ugyanis kisebb összeghez jutnak, mint tavaly – véli Korodi Attila parlamenti képviselő. Alapvető beruházásokra, például iskolák fejlesztésére, egyetlen lejt sem irányoz elő a büdzsé. Emellett olyan projektek sem jutnak megfelelő forrásokhoz, mint az erdélyi autópálya, amely a politikus szerint nagyon fontos, és be kellene már fejezni, de a kulturális intézmények is alulfinanszírozottak lennének. Korodi Attila szerint a román kormányzat rengeteg pénzt fordít nyugdíj-és fizetésemelésre – bár ez is csak alacsony növekedést tesz lehetővé -, miközben a gazdaságot dinamizáló intézkedések helyett új adókat vetnek ki.
hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Jön a vizitdíj finomított változata
Az úgynevezett vizitdíj finomított változatát vezeti be márciustól a Victor Ponta vezette kormány – legalábbis ezt ígérte meg tegnap a miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének. A tervek szerint márciustól a kórházi beutalásokért fizetni kell részleges egészségügyi hozzájárulás címen.
A kormányfő tegnap azzal próbálta megnyugtatni a közvéleményt, hogy minden betegnek csak szimbolikus összeget kell kiadnia, és ez nem haladja meg a 10 lejt. A kormány terveiről egyelőre részleteket nem lehet tudni, de azt Ponta leszögezte, hogy nem a Boc-kormány által tervezett vizitdíjról van szó, amely szerint a pácienseknek a családorvosi, a szakorvosi ellátásért, valamint a vizsgálatokért is fizetniük kellett volna. A kormány azt is vállalta, hogy felpörgeti az állami vállalatok privatizálását.
Márciustól egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük a kórházak pácienseinek – közölte tegnap Victor Ponta miniszterelnök azt követően, hogy találkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével. Ponta szerint ez a vállalás a kormánynak az IMF-hez küldendő szándéklevelébe is bekerül. Victor Ponta felidézte, hogy az egészségügyi hozzájárulás bevezetéséről még a korábbi kormányok állapodtak meg az IMF-fel, de bevezetését több ízben elhalasztották.
– Nincsen szó vizitdíjról. Nem a háziorvosi rendelésről beszélünk, és nem is a sürgősségi ellátásról, kizárólag a kórházi beutalásról: pontosabban a kórház elhagyásakor kell majd a pácienseknek egy jelképes, tíz lejnél nem nagyobb összegű hozzájárulást fizetniük – magyarázta a kormányfő. Ponta hozzátette: a járóbeteg-ellátást szeretnék támogatni, hogy csak azokat utalják be a kórházakba, akik valóban rászorulnak.
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter szerint az egészségügyi hozzájárulás mértékét és fizetésének módját az ingyenes szolgáltatások alapcsomagját meghatározó keretszerződés tartalmazza majd, amelyet az egészségügyi szolgáltatók (közöttük kórházak, háziorvosok) kötnek meg évente az országos egészségbiztosítási pénztárral és a szaktárcával. A szaktárca vezetője hozzátette, hogy a hozzájárulást egyelőre a 2013-as évre tervezik, a kiterjesztéséről, vagy a hozzájárulás beszüntetéséről a tapasztalatok tükrében döntenek majd év végén.
A kormányfő tegnap nem csak az egészségügyi hozzájárulás bevezetését ígérte meg a nemzetközi hitelezőknek. Az IMF ugyanis a mostani felülvizsgálati látogatás alkalmából azon kapta Romániát, hogy több vállalás teljesítését is elmulasztotta. A nemzetközi hitelezők kiengesztelése érdekében a kormány tegnap rendkívül ambíciós tervet tűzött ki maga elé az állami vállalatok privatizálása terén. A kormányfő szerint Románia vállalta, hogy felgyorsítja a szerkezeti reformokat, így a Transgaz vállalat 15 százalékos részvénycsomagját tőzsdére viszi, valamint elindítja ugyanezt a folyamatot az Oltenia energiavállalat 10 százalékos, a Nuclearelectrica és a Romgaz vállalatok 15-15 százalékos részvénycsomagja esetében is. Emellett a kabinet vállalta, hogy az Electrica SA áramszolgáltató privatizálását folytatja, a CFR Marfă többségi részvénycsomagját pedig eladja egy stratégiai befektetőnek. Ugyanezt teszi a Román Posta esetében is, a többségi részvénycsomag eladását február végéig hirdeti meg a kormány, és a tervek szerint június közepén már magánkézben lesz a posta.
Az ígéretek hatására az IMF úgy tűnik, elvileg egyetértett azzal, hogy két hónap haladékot ad a kormánynak. – Két hónap haladékot kértünk, és az IMF elvileg egyetértett ezzel annak érdekében, hogy minél több eredményt tudjunk felmutatni a valutaalap igazgatótanácsának az állami vállalatok privatizálása terén – mondta a kormányfő. Megerősítette, hogy Románia újabb elővigyázatossági hitelszerződést akar kötni, amiről várhatóan júniusban fognak tárgyalni, ha Románia előbb sikeresen lezárja a mostani megállapodást, amely márciusban jár le. Ponta szerint Romániának azért van szüksége az IMF „ernyőjére”, hogy előnyös feltételek mellett tudják finanszírozni a gazdaságot a pénzpiacokról.
Szabadság (Kolozsvár),

Előkészítő osztály: megy is, marad is
Felemás döntést hozott tegnap a kormány az előkészítő osztályokról: a Ponta-kabinet határozata értelmében a nulladik osztály továbbra is a kötelező iskolai oktatás része marad, azonban helyi szinten a szülők döntik el, hogy az iskolában vagy az óvodában szeretnék taníttatni hatéves csemetéiket. Remus Pricopie oktatási miniszter szerint az előkészítő osztályoknak otthont adó helyszín kiválasztásakor az lesz a fő szempont, hogy az iskolában vagy az óvodában van-e több szabad hely. A Mediafax hírügynökség szerint a tárcavezető tegnap úgy nyilatkozott, hogy az előkészítő osztályok további sorsáról a szakszervezetekkel és a szülői bizottságokkal is egyeztettek, így született meg a mostani döntés, mely a miniszter szerint a helyszínt illetően sokkal rugalmasabb, mint a jelenlegi rendszer.
„Az iskolaigazgató bemutatja a szülőknek az ajánlatot, annak függvényében, hogy az iskolában vagy az óvodában van-e több szabad hely” – vázolta az új rendszer működési elvét Pricopie. Mint kifejtette, attól függetlenül, hogy az előkészítősök az óvodában vagy az iskolában tanulnak, az oktatás ugyanazon tanterv szerint zajlik, és szakképzett tanítónők foglalkoznak velük. Kifejtette, azon településeken, ahol sem az iskolában, sem az óvodában nincs szabad hely az előkészítősök számára, az iskola vezetőségének a helyi önkormányzat segítségét kell kérnie az alkalmas helyszín biztosítására. Remus Pricopie arra is kitért, hogy amennyiben a szülő nem akarja előkészítő osztályba íratni hatodik életévét betöltött gyerekét, bizonyítania kell, hogy az még nem alkalmas erre az oktatási formára.
Az oktatási miniszter szerint az előkészítő osztályra vonatkozóan továbbra is készítenek felméréseket, ugyanakkor szeptember elsejéig 16 millió lej értékben vásárolnak iskolai bútorzatot és további 8 millió lejre szemléltető eszközöket. Március 31-éig ugyanakkor jóváhagyják az előkészítő osztályokra vonatkozó alkalmazási módszertant is, amely a miniszter szerint a jelenleginél rugalmasabb lesz, hiszen lehetővé teszi, hogy a szülők a lakóhelyükhöz legközelebb eső, úgynevezett körzeti iskolát vagy óvodát válasszák, azonban amennyiben bizonyos okokból más tanintézetbe szeretnék íratni csemetéjüket, a helyek függvényében erre is lesz lehetőség.
Áprilisban lenne a beíratás
Az előkészítő osztályba való beiratkozás az oktatási minisztérium és a szakszervezetek, illetve szülői bizottságok által aláírt megegyezés szerint áprilisban zajlana. Az előkészítősök beíratása is több kritérium alapján folyik majd, azon gyerekeket, akik 2013. augusztus 31-éig még nem töltötték be hatodik életévüket, be lehet íratni nulladik osztályba, azonban nem kötelező, és csak abban az esetben nyernek felvételt, ha egy vizsgálóbizottság alkalmasnak tartja őket erre. A hat és hét év közötti gyerekeket ellenben kötelező beíratni az előkészítőbe, míg a hét évnél idősebb gyerekeket első osztályba kell járatniuk a szülőknek. Az említett dokumentum arra is kitér, hogy a következő tanévben azon gyerekek is felvételt nyerhetnek első osztályba, akik idén nem végzik el az előkészítő osztályt, holott az életkoruk alapján tavaly be kellett volna őket íratni.
Az oktatási minisztérium adatai alapján jelenleg 203 371 gyerek jár első osztályba, 129 756 pedig előkészítő osztályban tanul, velük több mint 8000 pedagógus foglalkozik. Az óvodákban 210 867 nagycsoportos gyereket tartanak nyilván.
Keresztély: nem kellene változtatni
A körülmények függvényében kell dönteni az előkészítő osztályokról, és semmiképpen sem lenne szabad visszaköltöztetni azokat az óvodába – véli Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. „Rá kell bízni az önkormányzatokra, hogy helyi szinten döntsenek arról, hol működik tovább az előkészítő osztály. Azokon a településeken, ahol nem sikerült megoldani, hogy megfelelő termeket biztosítsanak ezeknek az iskolában, visszaköltöztethetik az óvodába, de ahol az iskola berendezte a megfelelő helyiségeket, nincs értelme újra változtatni” – magyarázta álláspontját a szakember.
Kifejtette, sem a szülőkre, sem az iskolákra nincs jó hatással az előkészítő osztályok körül kialakult bizonytalanság. Mint emlékeztetett, tavaly emberfeletti munkával sikerült meggyőzni a szülőket, hogy a gyerek előnyére válik, ha az előkészítő osztály az iskolában működik, ugyanakkor az iskolák többsége berendezte a termeket a legkisebbeknek. „Ezt az anyagi és szellemi erőfeszítést nem szabad sutba dobni, ha elindultunk egy úton, azon kell tovább haladni” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő. Hozzátette, Kovászna megyében nagyon jók a visszajelzések, az iskolák többsége tágas, barátságos termeket rendezett be a hatéveseknek, ahol a gyerekek jól érzik magukat, és a szülők is elégedettek.
Mint ismeretes, a Ponta-kabinetben immár egy hónap óta zajlik a vita az előkészítő osztályokról. Míg Remus Pricopie oktatási miniszter január elején azt nyilatkozta, hogy az előkészítő osztályok kérdését rugalmasan kell kezelni, a döntő szó pedig a parlamenté, Victor Ponta kormányfő pár napra rá bejelentette, hogy véleménye szerint az előkészítőseknek az óvodában a helyük, ahova már a következő tanévtől visszakerülhetnek. Hangsúlyozta, hogy hasznosnak és jónak tartja az előkészítő osztályt, azonban ezt nem az iskolában képzeli el. A Szociálliberális Szövetség (USL) kormányra kerülését követően a kormányfő bejelentette, hogy az előkészítő osztályok tantermeinek bebútorozására a Boc-kabinet 26 millió lejt, a taneszközök beszerzésére pedig további 23 millió lejt költött.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár),

Életbe lépett az új adótörvénykönyv – Több adó is növekedett
Több adóemelés lépett hatályba február elsején Romániában, miután a bukaresti kormány módosította az adótörvénykönyvet. A legtöbb változás a jogi személyeket érinti, de a gazdákra is nagyobb adóteher nehezedik.
Februártól lépett hatályba az a különadó, amelyet a kormány az energiaszállító és -értékesítő vállalatokra vetett ki. Nekik ezentúl forgalmuknak a 0,5 százalékát kell befizetniük az államkasszába az új adó szerint. A kormány megemelte a sör jövedéki adóját is.
Változik a legfeljebb kilenc alkalmazottal és 65 ezer eurónál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalatok adózása is. Eddig választhattak, hogy 16 százalékos társasági adót fizetnek, vagy forgalmuk 3 százalékát utalják át az államkasszába. Februártól viszont a mikrovállalatoknak kötelező forgalmuk 3 százalékát kell befizetniük adóként.
Az adótörvénykönyv egy másik fontos módosítása a gazdák megadóztatására vonatkozik. A kormány új jövedelemnormákat állapított meg, aminek alapján kiszámolják a termőföldek és az állatok, az állati eredetű termékek eladása és a fakitermelés után meghatározott adót.
A román kormány azzal indokolta a döntést, hogy mintegy 670 ezer gazdának csak mintegy tíz százaléka fizetett adót, miközben mindannyian kaptak különböző állami támogatásokat. Így például adóznia kell annak a gazdának, akinek két hektárnál több megművelhető földterülete, vagy háromnál több szarvasmarhája, vagy hatnál több sertése van.
MTI
Erdély.ma,

Uszító bérencek
Józan magyar nem fecséreli idejét a bukaresti Antena 3 tévécsatornára. Nem, mert az a román média szennycsatornája, a magyarellenes uszítás országos bajnoka. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által nemrégiben a romániai politizálás rákfenéjének nevezett Dan Voiculescu bértollnokai semmitől se riadnak vissza, ha kenyéradójuk politikai céljainak sulykolásáról van szó.
Az államelnök felfüggesztését megelőző kampányban, a decemberi parlamenti választások előkészítésében a sáskahadként támadó tévés bérencek politikacsinálónak hitték magukat, s úgy is fókuszálták műsoraikat. Sajnos az egykori szekus médiabirodalma, éppen magyarellenessége okán, meglepően nagy nézettségnek örvend a románság körében.
A Ponta-kormány megszorító s a választási ígéreteket semmibe vevő intézkedéseinek ellensúlyozására, tompítására a csatorna ismét előrángatta az ilyen időkben e balkáni tájakon jól bevált fegyverét, az erdélyi magyarok okolását s vádolását minden rosszért, amiben a románoknak részük van, részük lesz. Január 29-én, kedden a Kovászna Megyei Tanács elnökét, Tamás Sándort hívták meg késő esti kiveséző műsorukba, melyben a csatorna habzó szájú munkatársai mellett a ’89-es fordulat utáni időszak első kormányfője, Petre Roman, illetve Emil Constantinescu államelnök főtanácsadója, Mugur Ciuvică is részt vett, s mindketten fülig érő mosolygással helyeseltek a háromszéki politikust megleckéztető honvédelmi miniszter, a Maros megyei tanácselnök, illetve a műsorvezető és neki alányaló kollégái orcátlan kirohanásainak.
Kár lenne az időt s a nyomdafestéket a minden valóságalapot nélkülöző vádak felsorolására fordítani. De azt el kell mondani, hogy Tamás Sándor egyetlen mondatát se tudta befejezni. Mert nem beszéli a román nyelvet a regátiak golyószórósan pattogó sebességével (a hivatalos nyelvet viszont helyesebben beszéli, mint a románok nagy hányada), óvodásokhoz méltó grimaszokkal gúnyolták ki.
Merész vállalkozás volt Tamás Sándor részéről, hogy belépett – még ha telefonos kapcsolás útján is – az oroszlánbarlangba. Érvelései, mint a falra hányt borsó, úgy peregtek le a mindent mindenkinél jobban tudó, s az ország területi integritását mindenáron védeni akaró „partnereiről”, akik, a beszélgetés vége felé, nem lévén más érvük, a politikus bajuszába is belekötöttek. A honfiúi felháborodásuk kiváltó oka a magyar politikus kijelentése, miszerint Székelyföld területi autonómiát akar. Ennél vadítóbb vörös posztó nincs is a világon az antennások szemében. Akiknek habzó szájú rendreutasításait a Ponta-kormány néhány politikusa is támogatta.
Nem tudom, Tamás Sándornak hány alkalommal volt dolga az Antena3-mal. A történtek után valószínűleg messze elkerüli őket. Ami érthető is, hisz semmi értelme megpróbálni bármiről is meggyőzni a szenátori mandátumával saját kénye-kedve szerint játszadozó médiamogul bérenceit. Akik veszélyes hangadók, s veszélyes játékot űznek: az erdélyi magyarok és Székelyföld ellen uszítanak, fenyegetnek, hangulatot keltenek. Az amúgy is puskaporos háromszéki hangulatot csak fokozza egy-egy ilyen kerekasztal. Nem csoda, hogy a székelyföldi románok erődemonstrációt kérnek, Tamás Sándor felelősségre vonását követelik.
Ennek kapcsán, s az említett adás miatt érzett felháborodásunk jeléül üzenjük Tamás Sándornak a Mezőség szórványából, hogy igaza a mienk is. És ha kell – akárcsak a Székely Mikó Kollégium melletti felvonulásunk alkalmával – akár Sepsiszentgyörgyön is kiállunk mellette.
Ferencz L. Imre, Bethlen
Krónika (Kolozsvár),

Székelyzászló-ügy – Ponta szerint Románia nem tűri el, hogy kioktassák
Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború" ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Ponta a szerdai kormányülés elején, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát.
„Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk – tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném -, de nem tűrünk semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában" – mondta Victor Ponta.
A román kormányfő hozzátette, úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén.
„Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is" – mondta a szerdai kormányülésen a román miniszterelnök.
Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi".
Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. MTI
Erdély.ma,

Diplomáciai síkra terelték (Székelyzászló-ügy)
Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök tegnap, arra reagálva, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Székelyföldön dúló zászlóháború ellen emelt szót kedden, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Bogdan Aurescu külügyi államtitkár elfogadhatatlannak minősítette magyar kollégája kijelentéseit. Magyarország bukaresti nagykövetét tegnap sürgősen bekérették a román külügyminisztériumba, ahol Füzes Oszkár egyebek mellett hangsúlyozta: Magyarország szolidáris a székelységgel, amikor azt tapasztalja, hogy elvitatják tőle a nemzeti jelképek használatának alapvető jogát. Victor Ponta a tegnapi kormányülés kezdetén, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát, cselekvésre szólítva fel az illetékes tárcavezetőt. „Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk – tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném – semmilyen leckét senkitől arra, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában” – mondta a kormányfő. Hozzáfűzte: úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. „Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” – mondta Victor Ponta kormányfő a tegnapi kormányülésen a székelyzászló-ügy kapcsán. A román külügyi tárca tegnapi közleményében az áll: Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár nyilatkozata elfogadhatatlan, ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével. A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el olyan „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint Németh Zsolt a kijelentésével egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Ezért a román külügy határozottan elutasítja ezt a kezdeményezést” – olvasható a dokumentumban. A külügyminisztérium úgy véli, Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a „román modellt” nemzetközi szinten is elismerik.
Magyarország szolidáris a székelységgel
Magyarország szolidáris a székelységgel, amikor azt tapasztalja, hogy elvitatják tőle a nemzeti jelképek használatának alapvető jogát – egyebek mellett ezt hangsúlyozta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete tegnap a külügyminisztériumban, ahová a román fél kérette be. A diplomata elmondta: azt közölték vele, hogy Románia számára nem elfogadható a magyar fél által használt szimbolikus agresszió kifejezés, ugyanakkor Bukarest szerint az országban a kisebbségi jogok a legmagasabb szinten érvényesülnek, és Románia érdekelt a két ország közötti jó kapcsolat fenntartásában. Válaszában a nagykövet rámutatott: nem a magyar fél kezdte a jelképek körüli konfliktust. Ez azzal indult, hogy a Kovászna megyei prefektus eltávolíttatta a székely zászlót – mondta. „Normális dolognak tartjuk, ha a székelyek használják jelképeiket, ez alapvető joguk, ez a románok jogos érzékenységét nem sértheti” – nyilatkozta Füzes Oszkár. A román félnek kifejtette továbbá: az is természetes, hogy ilyen helyzetben Magyarország szolidáris a székelységgel. A kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát – tájékoztatott tegnap a magyar külügyi tárca. A közlemény szerint Füzes Oszkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, ezek orvoslása elengedhetetlen. A nagykövet példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megoldatlan ügyét és a magyar nyelv visszaszorításáért tett önkormányzati intézkedéseket, amelyek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja – áll a közleményben.
Németh Zsolt: Ponta félreértett
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Victor Ponta román miniszterelnök valamit félreért, amikor a székelyzászló-használat ügyével összefüggésben úgy nyilatkozik, Románia nem tűri el, hogy kioktassák. Ponta szavaira reagálva elmondta: „Európában amit a törvény nem tilt, azt lehet. Romániában nem tiltja semmilyen törvény a székely zászló használatát. Ilyen értelemben az európai normákat, a jogállami normákat – attól függetlenül, hogy a román miniszterelnök mit tűr és mit nem – biztosítani kell.”
Az államtitkár szólt arról is, nagyon örül annak, hogy Romániában most már jobban odafigyelnek a székely zászló ügyére. Ez volt a szándéka a budafoki önkormányzatnak is, amikor úgy döntött, kitűzi a székely zászlót, és kezdeményezi, hogy más helyhatóságok is így tegyenek – fűzte hozzá. A székelyeknek joguk van ahhoz, hogy használják a székely zászlót – mondta Németh Zsolt, aki bízik abban, hogy a román kormány megérti, ezt lehetővé kell tenni, biztosítani kell a feltételeket.
RMDSZ: Nem éri sérelem Romániát
A székely zászló kitűzése nem sérti sem a román állam érdekeit, sem a román lakosságét – jelentette ki tegnap az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor elmondta, senkit nem ér hátrány amiatt, hogy ezeket a jelképeket a „jóérzés határain belül” használják Románia egyik régiójában. Úgy vélekedett: nem kellene ilyen gyúlékony témákkal terhelni a magyar–román kapcsolatokat, és nem a nyilvános nyilatkozatok a legmegfelelőbbek arra, hogy megoldják a székely zászló használatát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),