Febr. 11-én hazaérkezett Londonból Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy Londonban előadást tartott az RMDSZ autonómiatervezetéről. A PER táviratban tudatta az RMDSZ-szel, hogy a román kormány elfogadta: az RNEP képviselője megfigyelőként, hozzászólási jog nélkül vesz részt az atlantai értekezleten. Az RMDSZ vezetői febr. 11-én késő éjjelig tanácskoztak, végül úgy döntöttek, hogy mégis elindul küldöttségük, febr. 12-én elindultak repülőgéppel Atlantába. A küldöttség: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba. Tokay György, Frunda György, dr. Csapó József és dr. Kelemen Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Magyar Nemzet, Gyarmath János bukaresti tudósítása, febr. 13./ Jimmy Carter volt amerikai elnök lesz a kétoldalú megbeszélés közvetítője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az Evenimentul Zilei febr. 14-i száma szerint a román kormány veszélyes baklövést követett el azzal, hogy küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy Romániában olyan interetnikai feszültségek vannak, amelyeket már csak az USA közvetítésével lehet orvosolni. - Corneliu Coposu parasztpárti elnök visszautasította a meghívást, megalázónak nevezte a külföldi közvetítést. /Új Magyarország, febr. 15./

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Néppártok Csoportjának 38 tagja febr. 10-én közzétette a 236. számú írásos nyilatkozatot a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról. A nyilatkozat aláírói aggodalommal értesültek arról, hogy a román kormány szorgalmazza, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. Románia csak egy részét teljesítette az ET-be felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják Románia további ellenőrzését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

"Mindvégig csapdahelyzettől való aggodalommal gondoltam Atlantára" - jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a vele készült interjúban. Fenntartásai vannak a PER-rel és tárgyalópartnereivel szemben. A PER a farkast és a bárányt akarja összebékíteni. A román hatalomnak el kell szánnia magát arra, hogy a romániai magyarság helyzetét megoldja. Atlantában határozottan fölvetették, hogy a romániai magyarságnak joga van egyetemre. Kifelé a román hatalom a dialógus kedvező képét mutatta, miközben otthon az RMDSZ elnökét kiáltották ki szélsőségesnek. Ezért született még ott, Atlantában a nyilatkozat, felkérve a román kormányt és a pártokat, hogy belpolitikai szinten tegyék lehetővé, hogy párbeszédet folytathassanak. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 1./"

"Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ "

Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

"Románia elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, reagált máj. 22-én az AFP kérdésére Traian Chebeleu. Az Amnesty International máj. 22-én nyilvánosságra hozott jelentése erősen elmarasztalta Romániát. Chebeleu elismerte, hogy "bizonyos tökéletlenségek" előfordulnak, de a román kormány folyamatosan ügyel arra, hogy az emberi jogok és a nemzetiségek iránti türelem érvényre jusson az országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

Máj. 26-án zárult az ET, az EBESZ és a román kormány által rendezett nemzetközi tolerancia-szeminárium. Végső ajánlásaiban a házigazdát, Romániát nevezték meg: több intézkedésre van szükség, hogy toleránsabb legyen a cigánytársadalommal szemben. Egyben javasolták a román hatóságoknak, hogy legyenek tekintettel a cigányság érzékenységére, és ne erőszakoljanak rá olyan megnevezést, amelyet sértőnek talál. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

"Az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala jún. 8-án közleményben hívta fel az állam illetékes testületeinek figyelmét arra, hogy lépjenek közbe a nacionalista-soviniszta megnyilvánulások, a gyűlöletkeltés és a fenyegetések megszüntetése érdekében. A közlemény hivatkozott a levélbomba-fenyegetésekre. Az ellenséges légkört legmagasabb szinteken is élezik, a parlamentben pedig az RMDSZ törvényen kívül helyezését, egyes RMDSZ-képviselők kiutasítását és a halálbüntetés újbóli bevezetését követelik. A román kormány ezeket az állásfoglalásokat jún. 2-i közleményében "természetesnek és felelősnek" nevezte. Az RMDSZ elnökének irodája követeli az ügyek kivizsgálását és a felelősség megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./"

"Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./"

A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségének Horn Gyula miniszterelnökhöz írt memoranduma összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek, hogy támogassák az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel: ha a román kormány tárgyalást kezd az RMDSZ-szel a közösségi autonómiáról, az ET 1201-es ajánlása részét képezi az alapszerződésnek, a román állam garanciát vállal arra, hogy a magyar kisebbség nyelvén folyó oktatást állami pénzből biztosítja /beleértve a Bolyai Egyetemet/, az egyházi ingatlanokat visszaadják, végül, ha az alapszerződést az RMDSZ egyetértésével írják alá. /Magyar Hírlap, júl. 14./

"Az Európa Parlament plenáris ülése júl. 13-án határozatban fejezte ki aggodalmát a Romániában elfogadott - nemzetiségi nyelvhasználatot korlátozó - oktatási törvény, valamint általában a nacionalista indulatok erősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt. Egyúttal felszólították a román kormányt és parlamentet e problémák orvoslására, illetve az Európai Unió /EU/ intézményeit a romániai fejlemények figyelemmel kísérésére. A határozat sajnálkozását fejezi ki a jún. 28-án elfogadott oktatási törvény miatt, amely korlátozza a kisebbségek jogait, példaként említve, hogy "olyan fontos tantárgyakat, mint a közgazdaságtan, műszaki ismeretek vagy a jog, ezután nem tanítanak a kisebbségi nyelveken", és az új törvény a nemzetiségi iskolák korlátozását célozza. A határozat felszólította a parlamentet, hogy "új törvény alkotásával hatálytalanítsák az előző rendelkezés diszkriminatív kitételeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16., Új Magyarország, júl. 15./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője a sajtóértekezleten megkérdezte Kovács László külügyminisztert: vajon az az álláspont, hogy Brassóban, Nagyváradon lehetne magyar konzulátust nyitni, azt jelenti, hogy lemondtak a kolozsvári főkonzulátus visszaállításáról? Kovács László azt válaszolta, hogy Melescanu külügyminiszter jelezte, a román kormány nem tartja lehetségesnek most Kolozsváron az újranyitást. "Ha figyelembe veszem a kolozsvári polgármester személyét, állásfoglalásait, azt hiszem, ez érthető." mondta a magyar külügyminiszter. /Tibori Szabó Zoltán: Kovács László: "A magyar-román kapcsolatok kiszabadultak az alapszerződés fogságából." = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kormányküldöttség élén júl. 26-án Bukarestbe érkezett. A küldöttségben a külügyi, pénzügyi, gazdasági és közlekedési tárcák vezetői vannak. Meciar kijelentette, hogy a román kormány magatartása a szlovák kisebbség irányában megfelel minden európai normának. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke a megbeszélés után felvetette annak jelentőségét, hogy román, szlovák és szerbiai szakértők találkozzanak a kisebbségi problémák megbeszélése céljából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Nastase parlamenti küldöttséggel fog Szlovákiába látogatni. A Vacaroiu-Meciar találkozón a gazdasági kapcsolatokról tanácskoztak. /Új Magyarország, júl. 27./ Meciar szerint a kisebbségeknek az egyéni jogokat kell biztosítani, nem a kollektív jogokat. /Magyar Hírlap, júl. 27./

Negyvenhárom titkos dokumentum tűnt el a román kormánytól. A Romania Libera aug. 15-i száma szerint ezeket Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár szabálytalanul hazavitte. A lap fölsorolja a dokumentumok listáját, ezek között sok a magyar vonatkozású. A lehetséges gyanúsítottak között említik Kamel Kader román állampolgárságú palesztin fiatalembert, aki bejáratos volt Hrebenciuchoz, többször megfordult lakásán. A fiatalember jó viszonyban van az államelnöki hivatallal is. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16., Magyar Hírlap, aug. 18./

Az Amnesty International augusztusi jelentése bírálja a román kormányt az emberi jogok megsértéséért, amely elsősorban a cigány lakosságot érinti, bebörtönöznek embereket véleményükért. /Magyar Hírlap, aug. 22./

Horn Gyula miniszterelnök bejelentette, hogy kormányszintű tanácskozást kezdeményez, azzal a szándékkal, hogy rábírja a román kormányt, ne léptesse életbe a tanügyi törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

"A román kormány tájékoztatási főosztálya által terjesztett, német, angol és francia nyelven kiadott, Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, 148 oldalas könyv az erdélyi románság magyaroktól elszenvedett állítólagos üldöztetéseiről szól. A könyv eddig ismeretlen, V. Dragos nevű szerzője azzal vádolja a magyar nemzetiségűeket, hogy eltérítették az 1989-es forradalmat és azt "magyar forradalommá" változtatva a román fennhatóság ellen fordították. A bukaresti magyar nagykövetség közleményt adott ki a könyvvel kapcsolatban: "egyetlen esetről sem tudunk, amelyben románokat mészároltak volna le vagy nyomtak volna el saját hazájukban." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./"

"Ion Iliescu elnök válaszolt két amerikai kongresszusi képviselőnek /Alfonso d`Amato és Christopher Smith/ a kisebbségellenes megnyilvánulásokat bíráló, júl. 18-án kelt levelére. A román elnök "néhány téves információra" hívta fel a szerzők figyelmét, e tévedéseket jelölve meg "vádjaik és gyanakvásaik" alapjául. Iliescu a romániai kisebbségek korlátlan jogairól ír, elutasítva, hogy Marosvásárhelyt magyar városnak tekintsék, mert lakóinak nagyobbik része román. Antonescu rehabilitálását csak katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. Szerinte a tévé nem áll a kormány szolgálatában. - Edward Kennedy szenátor szintén levélben kérte a román kormányt, változtasson az államosított házak visszaadását szabályozó román törvényeken. /Magyar Hírlap, szept. 8./ Az amerikai törvényhozók azon megjegyzésére, hogy 1945 óta a románokon kívül egyetlen nemzet sem emelt háborús bűnösöknek szobrot, Iliescu azt válaszolta, hogy 1993-ban nagy ceremóniával hazaszállították Magyarországra Horthy Miklós hamvait, holott Horthy a nácik szövetségese volt. - Iliescu megfeledkezik arról, hogy Horthy nem volt háborús bűnös. /Új Magyarország, szept. 11./ Megjegyzés: Iliescu állításával szemben, a hatalmas méretű betelepítés ellenére, az 1992-es hivatalos népszámlálási adatok alapján Marosvásárhely lakosságának 51,1 %-a magyar."

"A Kurír szerkesztőségébe levél érkezett, feladója a Nagy-Románia Légiója nevű szervezet chisinaui főparancsnoksága. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy csak békés úton akarják megteremteni Nagy-Romániát, ennek szellemében támogatják a román kormány erőfeszítéseit, mert a jelenlegi vezetés jó partnerük céljaik elérésére. A levélben bemutatták Nagy-Románia térképét, amely szerint Románia a Moldovai Köztársasággal, Bulgária két tartományával, Magyarországból pedig Csongrád és Békés megyével "egészül ki". /Kurír (Budapest), szept. 28./"

Budapesten az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szept. 28-án fogadta a határon túli magyar színházak igazgatóit. A találkozót a művelődési tárca kezdeményezte, hogy együttműködést kérjen a határon túli magyar nyelvű színjátszás gondjainak megoldására. Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója elmondta: a szlovák kormány intézkedései nyomán sejthető, hogy a színház bezárását tervezik. Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, hogy a kulturális intézmények a nem igazán kultúrbarát román kormány markában vannak. /Magyar Nemzet, szept. 29./

A román-magyar viszony javítását célzó cselekvés lehetősége jelenleg a román fél kezében van, amely azonban nem mutatkozik késznek a szemléletváltásra a két ország viszonyát meghatározó magyar kisebbség ügyében - jelentette ki okt. 13-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Pécsett, a határon túli magyarok IV. fesztiválját megnyitó erdélyi irodalmi est költővendégeként. A romániai magyarság helyzete megkerülhetetlen eleme a két ország viszonyának. Markó Béla szerint tagadhatatlan, hogy a jelenlegi magyar külpolitika az előző kormányénál erőteljesebben szorgalmazza a dialógust, azonban a két ország viszonyában nem történt előrelépés. A román kormány által hirdetett megbékélésnek nincs valóságfedezete, mert folytatódik a magyar kisebbség törekvéseinek elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./

"A magyar kormánynak haladéktalanul el kell készítenie "ellenjavaslatát" a román megbékélési dokumentumra, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai kabinetjének vezetője okt. 25-i sajtóértekezletén. A román javaslat már szeptemberben megérkezett, a magyar kormány lépéshátrányba került. Németh Zsolt a román kormány ügyes kitörési kísérletének nevezte a dokumentumot, sürgette, hogy a kabinet az RMDSZ-szel egyeztesse lépését. Iliescu dokumentuma nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, okt. 26./"

"Balogh Edgár vitába szállt Kende Péterrel, aki a Bolyai Tudományegyetem törvényesítésének ötvenedik évfordulójának ünnepén tartott előadásában leválasztotta a szórványmagyarságot a székelységtől, egyszerűen felszámolásra, beolvasztásra ítélve az erdélyi magyarság többségét, mintha az asszimiláció törvényszerű lenne. Kende Péter nem először ágál a nemzetállam mellett. Balog Edgár már 1991-ben kénytelen volt szembeszállni Kende Péter Vissza a politikai nemzethez! című írásával, amelyben a román nemzetközösség papíros-fogalmába akarta szorítani az erdélyi magyarságot, kiszolgáltatva a folytatódó homogenizálásnak. Nyílt levelére /Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1991/3./ nem kapott választ. Most viszont Kende Péter újra kimondta, hogy a szórványmagyarság kihalásra ítéltetett, komolyabb jövő legfeljebb a Székelyföldön képzelhető el, bár aligha tételezhető fel, hogy "a román kormány átadná az erre vonatkozó büdzsét a magyar testületnek." Szinte felhívás ez a román nemzetállam francia mintájú magatartására. A tudományos ülésen megjelent párizsi Claude Karoouth professzor pedig egyenesen tiltakozott a négy évszázados magyar főiskolák felújítása ellen, s kétnyelvűséget követelt. /Balogh Edgár: Mikor szórvány, mikor nemzetrész? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Előzmény: 1991. sz. jegyzet."

Nov. 3-án Budapesten megbeszélést tartott Somogyi Ferenc külügyi államtitkár román kollégájával, Marcel Dinuval. A tanácskozást mindkét fél eredményesnek tartja. Somogyi Ferenc elmondta: megállapodtak abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesíti az alapszerződést. Marcel Dinu szerint már jövőre megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások. A magyar fél elkészíti írásos javaslatát és reményét fejezte ki, hogy az alapszerződés és a megbékélési dokumentum megközelítően egyidőben lép életbe. Marcel Dinu kérdésekre válaszolva az RMDSZ által javasolt megbékélési koncepcióról elmondta: a román kormány azért utasította el, mert egy olyan ember neve fémjelezte /Tőkés László/, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva kijelentette: miután az RMDSZ legitimitását az Európai Unió is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szervezet, sem vezetői legitimitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

"A román megbékélési javaslat felhasználható a magyar-román alapszerződés halogatására, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 9-én a Reuternak. Az előterjesztett dokumentumokból kiviláglik, hogy a javaslat megkerüli az alapszerződés kérdéseit. "Addig nem jut közelebb a két fél az alapszerződéshez, amíg a romániai magyarok kisebbségi jogait nem biztosítják megfelelőképpen". A román kormánynak első lépésben a romániai magyarok képviselőivel kellene tárgyalniuk, jelentette ki Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

A nov. 15-i képviselőházi ülésen Nagy Benedek képviselő nehezményezte, hogy csaknem 50 nap után sem kapott választ arra, hogy megegyezett-e a román kormány a zsidó szervezetekkel a romániai javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. A képviselő továbbá értetlenségét fejezte ki a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének késedelmes közzétételével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 664. sz./

Iliescu elnök az UNESCO fél évszázados jubileuma alkalmából utazott Párizsba, ahol interjút adott a Liberationnak: A romániai magyar kisebbség a teljes szegregációt akarja megvalósítani, a román kormány azonban nem kíván magyar bantusztánokat létrehozni. Iliescu demagógnak nevezte a román tanügyi törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kisebbségi kifogásokat. Romániában mindig voltak jogaik a kisebbségeknek, Magyarország azonban mindig asszimilációs politikát folytatott. /Népszabadság, nov. 17./

Meg kell erősíteni a magyar diplomácia remegő térdét, fogalmazott Németh Zsolt a Fidesz sajtóértekezletén, amelynek keretében ismertették a Fidesz memorandumát a román-magyar megállapodás ügyében. A Fidesz-Magyar Polgári Párt már 1995. júliusában átadott egy memorandumot a magyar kormánynak, de nem kapott választ. - Valami pozitív elmozdulás tapasztalható a magyar kabinet külügyi szemléletében, ugyanakkor a Fidesz nem tartja kielégítőnek a hatpárti konzultációk helyzetét. A memorandum szerint a magyar-román közeledés csak akkor lehet eredményes, ha a megbékélési dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a román állam vállaljon garanciát a magyar nemzeti kisebbség oktatásának finanszírozására, biztosítására, beleértve a Bolyai Egyetemet, tárgyalják újra az oktatási törvényt, kapják vissza az egyházak ingatlanaikat, a román kormány tárgyaljon az RMDSZ-szel az autonómia gyakorlati megvalósításának módjáról. /Új Magyarország, jan. 11./