Sötét korok visszaköszönése
Gyalázatos cselekedetek, románellenes tevékenység, programszerű törekvés a román nép és nemzet befeketítésére, fasiszta-horthysta, revansista és revizionista gondolatok terjesztője, becstelen, tisztességtelen jellem, a nemzetek közötti gyűlölet szítása, az ideológiai terrorizmus fegyvertárába sorolható, a demokratikus román állam alapjainak aláásására irányuló akciók.
Nem, nem valamiféle sztálinista koncepciós per vádiratából idéztünk – napjaink Romániájában kiadott dokumentumban szereplő szavak ezek: a Románia Csillaga Érdemrend magát becsületbíróságnak tituláló bizottsága azon döntésének indoklását tűzdelték teli ilyesfajta kifejezésekkel, amelyben a testület javasolja Tőkés László magas állami kitüntetésének visszavonását. A legsötétebb diktatúrákat idéző nyelvhasználat talán mindennél élesebben rávilágít arra, milyen veszélyekkel jár az a fajta posztkommunista restauráció, mely az utóbbi időben kiteljesedni látszik, és amely megnyilvánul az igazságszolgáltatás fölötti uralom megszerzésére irányuló törekvések felerősödésében vagy az állami szintről, a közintézmények és a média által gerjesztett magyarellenesség előretörésében.
Különösen aggasztó mindez, ha az indoklásban a Tőkés Lászlóra és tevékenysége minősítésére felsorakoztatott, régi korok elnyomó rendszereit idéző jelzők alátámasztását olvassuk. Mert az derül ki ebből, hogy voltaképpen mindannyiunkat, minden erdélyi, székelyföldi magyart pellengérre állíthatnának, hazaárulással vádolhatnának és elítélhetnének – a Tőkés Lászlóra aggatott válogatott minősítéseket ugyanis azokkal a kijelentéseivel támasztják alá, amelyekben a mi véleményünknek, igényeinknek ad hangot. Idézik egyebek mellett autonómiát követelő nyilatkozatait, azokat, amelyekben szóvá teszi, hogy a bukaresti hatalom gyarmatként tekint Erdélyre, vagy amelyekben síkraszáll az elrománosítási politikák ellen.
Bárkit bezárhatnak – csenghet vissza fülünkben a posztkommunista hatalomátmentési folyamatot, a magyar egyházi vagyonok elorzását, az ártatlanul meghurcoltak kiszolgáltatottságát úgyszintén oly híven tükröző Mikó-ügy keserű igazsága –, hiszen ha mindezek a nyilatkozatok főbenjáró bűnnek számítanak ma Romániában, akkor bizony a demokrácia alapjai repedeznek.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

.
Tőkés: tovább él a hungarofóbia
Tőkés László szerint a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának a kitüntetése visszavonását kezdeményező határozata nemcsak a személye ellen irányuló vádiratnak, hanem magyarellenes kiáltványnak illik be, amelyet nem szabad nem komolyan venni.
Az erdélyi európai parlamenti képviselő mindezt keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján jelentette ki, megerősítve a Krónika hétfői számában közölt információt, miszerint jogorvoslatért fordult a bukaresti táblabírósághoz a grémium döntése miatt.
A becsületbíróság napokban kézhez vett indoklását kommentálva (amelynek magyar fordítása itt elérhető) – amelyre alapozva a grémium a kitüntetés visszavonását kérte Traian Băsescu államfőtől – Tőkés László megkérdőjelezte a Szekuritáte magyarellenes ügyosztályának felszámolását. A húszoldalas dokumentum többek között „románellenes tevékenységgel, nyilatkozatokkal és kampányokkal, horthista-fasiszta vétetésű eszmék terjesztésével, nemzeti és etnikumközi gyűlöletkeltésre irányuló uszítással, a román nép becsülete és méltósága ellen irányuló súlyos merényletekkel, a román állammal szembeni tisztelet hiányával, horthista-fasiszta szellemiségű revizionista beszéddel, valamint az ideológiai terrorizmus fegyvertárába tartozó tevékenységekkel” vádolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét.
„Mindezek láttán és hallatán, negyedszázaddal a félelmetes Ceaușescu-diktatúra bukása után, a „deja vu” nyomasztó benyomásával fogalmazódhat meg bennünk a kérdés: vajon annak idején valóban felszámolták volt a hírhedt Szekuritátét? Vagy: az erdélyi magyarok, illetve a magyar egyházak megfigyelésére szakosodott Magyar irredenták elnevezésű titkosszolgálati ügyosztály netalán azóta is megszakítás nélkül tovább folytatja áldatlan működését?! A Romániában dúló és időről időre kiújuló, állampolitikai szinten érvényesülő magyarellenesség mindenesetre ezt a feltételezést támasztja alá. A kommunista visszarendeződésnek a jelek szerint a tovább élő hungarofóbia is természetes velejárója” – állapította meg Tőkés, hozzátéve: újból meggyőződött arról, hogy helyesen döntött, amikor ragaszkodott a jogi képviselethez, sőt szerinte az ügy képviseletéhez alkotmányjogászra és nemzetközi jogászra is szükség lesz.
Noha a dokumentum kerüli az autonómia kérdésének felvetését, az EP-képviselő szerint a háttérben, a sorok mögött mindvégig ott lebeg a magyar önrendelkezés tagadása, az alkotmányellenességgel, valamint az ország területi integritásával és szuverenitásával kapcsolatos hamis vádak pedig valójában a magyarság közösségi jogai és autonómiája ellen irányulnak.
Tőkés képtelen rágalomnak nevezte, hogy a becsületbíróság a nemzetközi szerződések megsértésével is megvádolta. „Ennek apropójára éppen az ellenkezőjére kell rákérdeznünk: Románia mikor fog végre eleget tenni az általa aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek, vagy éppenséggel a Gyulafehérvári határozatok reánk vonatkozó előírásainak?” – fogalmazott a politikus, aki szerint a szöveg olyan, nacionál-kommunista ideológiától áthatott, előregyártott szöveg, mely akár Nicolae Ceaușescu megrendelésére is készülhetett volna.
Tőkés kifogásolja azt is, hogy a tavalyi tusnádfürdői szabadegyetemen elhangzott beszédéből neki felrótt, Ausztria védhatalmi státusával kapcsolatos megfogalmazás szinte teljességgel elsikkad a terjedelmes indoklásban. „Az olaszországi dél-tiroli autonómiára vonatkozó hivatkozásom legitim volta olyannyira nem érdekli a szövegcsinálókat, hogy még a tusnádi beszédem hiteles fordítását sem tartják szükségesnek megvizsgálni, illetve figyelembe venni. A recept ismerős: a kommunista igazságszolgáltatás hajdani boszorkánykonyháiban ekképpen készültek a koncepciós perek.” – húzta alá Tőkés László.
A sajtóértekezleten részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta: az érdemrend becsületbírósága a magyarság legitim autonómiatörekvései ellen intézett támadást, de valójában lejáratja Romániát, amikor nem a korrupcióért többszörösen elítélt politikusoktól, hanem a temesvári forradalom hősétől akarja visszavenni a kitüntetést. A pártelnök kijelentette: az EMNP szolidaritást vállal Tőkéssel és minden rendelkezésére álló eszközzel fellép „Temesvár szellemének” védelmében. Hozzátette: Romániára ma is a Szekuritáte árnyéka vetül, ha az országban élő magyarságot és törekvéseit az állam biztonságát veszélyeztető kockázati tényeként kezeli.
Krónika (Kolozsvár),

Visszavonják Kelemen Hunor állami kitüntetését
Visszavonják Kelemen Hunor állami kitüntetését – döntött a Románia Csillaga állami érdemrend becsületbizottsága. A testület döntését Klaus Iohannis államfő elé terjesztik, aki meghozza a végső döntést ez ügyben.
Mircea Geoană, a Románia Csillaga állami érdemrend becsületbizottságának tagja arról tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget, hogy a testület Kelemen Hunor érdemrendjének visszavonásáról döntött, mivel az RMDSZ elnöke egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ képviselőinek és a magyar közösségnek nincs oka ünneplésre az egyesülés centenáriumán.
A bizottság Klaus Iohannis elé terjeszti döntését, aki államelnöki rendelettel dönt majd arról, hogy helyt ad-e a testület határozatának.
A bizottság tagjai közül öten az RMDSZ elnöke állami kitüntetésének megvonására szavaztak, egy személy tartózkodott, egy tag pedig hiányzott.
Kelemen Hunor a közelmúltban a kolozsvári Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Szövetség képviselőinek és a magyar közösség tagjainak nincs okuk ünneplésre a centenárium alkalmával, valamint kifejezte abbéli félelmét, hogy a politikusok nacionalista diskurzust fognak alkalmazni, miután nem tudnak megvalósításokról beszélni az utóbbi száz évre visszatekintve.
Kelemen Hunor 2000-ben kapta meg a Románia Csillaga kitüntetés parancsnoki fokozatát. Erdély.ma