Román állami kitüntetések címeres gazembereknek
Csalók, közpénzek lenyúlói, hivatali visszaélésért, megvesztegetésért börtönbüntetésre ítéltek (így például a korrupció miatt öt évi börtönre ítélt Cătălin Voicu, az országos vasúttárság pénzeit saját céljaira felhasználó Mihail Necoliaciuc, az okirathamisító Valentin Hurduc, a szekus verőlegény, Vasile Ciolpan) – egyszóval címeres gazemberek kaptak fontos állami kitüntetéseket 1989 után.
Az „intézkedő" honatya
A Florin Costiniu volt bíró, továbbá a két kétes hírű üzletember, Costel Căşuneanu és Marius Locic társaságában csalás, okirathamisítás, hatalommal való visszaélés, megvesztegetés miatt már 2010-ben előzetes letartóztatásba helyezett Cătălin Voicut az igazságszolgáltatás öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. (Az ítélet azonban még nem végleges). A szenátor egyebek között 260 ezer eurót követelt és kapott Costel Căşuneanutól, 119 ezer eurót vett át Marius Locictól több, korrupció miatti ügycsomójuk „elintézéséért".
Cătălin Voicu számos fontos emberrel volt ugyanis kapcsolatban, akik „intézkedtek" felkérésére – természetesen ő maga is „fontos ügyeket" intézett el szükség esetén számukra. Kapcsolatai hosszú időkre nyúltak vissza, így például „jó embere" volt Ion Iliescu korábbi elnök bizalmi embere, a Védő-Őrző Szolgálat megalapítója, Dumitru Iliescu is.
Cătălin Voicu tényleges tiszt volt a kommunista rendszerben, majd 1989 után Ion Iliescu tábornoki rangra emelte, második mandátuma alkalmával elnöki tanácsosnak nevezte ki, a kormányőrség (SPP) képviselője volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban. Viorel Hrebenciuc 2004-ben képviselővé választatta, 2008-2012 között szenátor volt. Ion Iliescu államfő két alkalommal is kitüntette: egyszer a Katonai Érdemrend parancsnoki, majd lovagi fokozatát vehette át.
Az „évszázad hamisítója"
Hasonlóképpen magas kitüntetést vehetett át – és ugyancsak Ion Iliescu államfőtől – a „évszázad hamisítójának" nevezett Valentin Hurduc, aki a kommunista rendszer áldozatának nevezte magát (Ceauşescu ideje alatt börtönben ült). Állami javak megkárosítása, pénzhamisítás, bélyeghamisítás és közszállítási jegyek hamisítása miatt a Legfelsőbb Bíróság négy év börtönre ítélte. A Coresi nyomda alkalmazottját 1997-ben vették őrizetbe, amikor 10 ezer dollárért megpróbált áruba bocsátani 300 ezer, hamisított cigaretta-védjegyet.
Mindennek ellenére Ion Iliescu elnök 2003-ban a Hit Szolgálata nemzeti érdemrend III. fokozatával jutalmazta, „az 1988-1989 időszakában tanúsított rendkívüli bátorságáért és honpolgári szelleméért, a kommunista-ellenes Luneta című folyóirat kiadásáért". Ugyanakkor Hurduc volt az, aki 1997-ben felgyújtotta Bukarestben, az akkoriban még a Scânteia-háznak nevezett Szabad Sajtó Palotáját.
A kérdésre, miszerint tudta-e, hogy a friss kitüntetett éppen akkor szabadult ki a csalás miatt letöltött börtönbüntetésből, az államfő csak ennyit válaszolt: „Nem érdekel. Az életben mindenkinek lehetnek bajai, ám megvannak a maga érdemei".
Mihai Necolaiciuc több százmilliós összegeket sikkasztott az országos vasúttáraságtól, majd, amikor már érezte, szorulni kezd nyaka körül a hurok, akkor az Egyesült Államokba menekült, röviddel azelőtt, hogy a bukaresti 1. kerületi bíróság kiadta volna ellene az előzetes letartóztatási parancsot. Az Egyesült Államokban viszont letartóztatták – nem romániai bűncselekményei miatt, hanem azért, mert megszegte a bevándorlási törvényt. A román államnak nem kevés erőfeszítés árán sikerült hazahozatnia, ám idén januárban a bukaresti bíróság végleges határozattal kiengedte a börtönből.
A cárt – Necolaicuicot így nevezték az állami vasúttársaságnál tanúsított önkényeskedő magatartása miatt – 2000-ben, Anca Boagiu akkori közlekedési miniszter javaslatára Emil Constantinescu államfő kezéből átvehette az ország legmagasabb kitüntetését, a Románia Csillaga nemzeti érdemrend lovagi fokozatát.
Kommunista börtönigazgató, verőlegény
Magas kitüntetést kapott Vasile Ciolpan is, aki a kommunizmus idején a Gheorghiu Gheorghiu Dej börtönrendszerének alkalmazottja volt. 1950 és 1955 között ő volt a hírhedett máramarosszigeti börtön parancsnoka, egyike volt a legkeményebb verőlegényeknek. Emil Constantinescu elnök azonban minderről tudomást sem véve 1997-ben, október 25-én, a román hadsereg napja alkalmából az 1941-1945- A Második Világháború Emlékkeresztjét adományozta neki.
Az Ellenállás és a Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeumának igazgatója, Gheorghe Mihai Barlea ezt követően felhívta az államfő figyelmét Ciolpan múltjára, és másnap Constantinescu máris visszavonta a kitüntetést – ám az érmet a kitüntetett nem volt hajlandó visszaadni, így az 2002-ig, amikor is visszaadni kényszerült, nála maradt.
„Éremfosztás"
A második személy, akitől 1989 után magas rangú állami kitüntetést vontak vissza, Corneliu Vadim Tudor volt. Őt – ugyancsak Ion Iliescu elnök – tüntette ki Románia Csillaga lovagi fokozatával. A kitüntetést a Traian Basescu által a parlament előtt felolvasott, a romániai kommunizmust elítélő nyilatkozat idején okozott botránya miatt vonták vissza a Romániai Csillaga Érdemrendet, az adományozás Becsületbírósága, a Doina Cornea asszony által vezetett testület javaslatára. A határozat két hónapig állt Calin Popescu Tariceanu akkori miniszterelnök asztalán, majd ugyancsak 60 napig rostokol Traian Basescu államfőnél is, mígnem a kitüntetést megvonták a „néptribuntól".
Mindez végül is külső nyomásra történt: a korabeli amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rica helyettese, Daniel Fried, de az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman is szóvá tette Corneliu Vadim Tudor kitüntetését, amelynek nyomán egyébként a béke Nobel-díjas Elie Wiesel és a romániai származású, a holocausttal foglalkozó amerikai történész, Randolf R. Braham is visszaadta Ion Iliescutótól kapott korábbi kitüntetéseit.
Persze olyan eset is volt, hogy a megjutalmazott – nem is tudott kitüntetésétől. Állítólag így járt ad sógornője. Rodica Odobescu, aki a TAROM román országos légiszállíási vállalat vezérigazgatója volt, amikor Ion Iliescu államfőtől megkapta a Repüléstani Erény lovagi fokozatát. A sajtó felháborodására Odobescu kijelentette: senki nem értesítette őt a kitüntetésről, egyébként ünnepség sem volt, az érdemrend odaítélésének hírét csak akkor kapta meg, amikor az már megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Bogdán Tibor
Maszol.ro

Hírsaláta
NEM ASSZISZTÁLOK A SZOCIALISTA-LIBERÁLIS PÁRTBÍRÓSÁG KONCEPCIÓS PERÉHEZ – jelentette ki Tőkés László, és tiltakozik, hogy a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbírósága 2013. szeptember 26-i alakuló ülésén nem volt hajlandó meghallgatni a meghatalmazott Kincses Előd ügyvédet, hanem ragaszkodott, hogy személyesen védje meg magát.
Tőkés hivatalos megkereséssel fordult az Érdemrendek Kancellári Hivatalához, és ismételten kéri a védelem alkotmányos jogának biztosítását meghatalmazott ügyvéd által (lásd Románia Alkotmányának 44. cikkelyét). Kincses Előd is állásfoglalást kért a Romániai Ügyvédi Kamarák Egyesületétől a becsületbíróság „megengedhetetlen és törvénytelen magatartása” ügyében. Tőkés ragaszkodik a törvényes jogi védelmem alapvető alkotmányos jogának biztosításához, mert nem hajlandó jelenlétével asszisztálni ahhoz a „koncepciós perhez, melyet a plágiummal gyanúsított Victor Ponta miniszterelnök politikai rendelésére egy szocialista-liberális pártbíróság bonyolít le”. (Szabadság) MÉG A KÉTNYELVŰ ÁRCÉDULA IS USZÍTÁS MAROSVÁSÁRHELYEN. Ezerötszáz lejes büntetést róttak ki csütörtök délelőtt Lakó-Péterfi Tündére, aki társaival immár másodjára osztogatott kétnyelvű ártáblákat Marosvásárhelyen a volt November 7. lakótelep piacán. A helyi rendőrség parancsnoka szerint uszítás a célja a kétnyelvűsítésnek, és amúgy „sem szabad engedély nélkül szórólapozni”. Lakó-Péterfi Tünde néhány marosvásárhelyi lakossal együtt olyan táblákat készített, amelyeken román és magyar nyelven szerepelt a termékek neve, és ezeket osztogatta szombaton a volt November 7. lakótelep piacán, de azokat később a piacigazgatóság levétette. (Székelyhon) HOLLANDIA MÁR MEGSZÓLALT. A Bukarestbe akkreditált nyugati diplomaták sem hagyták válasz nélkül Lucian Papici ügyész Victor Ponta által is felvállalt leváltását a korrupcióellenes ügyészség (DNA) legfontosabb részlegének éléről. Mattheus van Bonzel, Hollandia bukaresti nagykövete csütörtökön a Gandul.info-nak kijelentette: a politikusoknak tartózkodniuk kell az ügyészek tevékenységének kommentálásától, és még inkább a vádhatóság tevékenységébe történő beavatkozástól. A diplomata emlékeztetett arra, hogy az ügyészség függetlensége létfontosságú egy jogállamban, Románia pedig vállalta, hogy tiszteletben tartja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus előírásait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ilyenre még az ügyvédi kamara elnöke sem emlékszik
Példátlan esetnek nevezte a Romániai Ügyvédi Kamarák Egyesületének elnöke a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbíróságának azt a döntését, miszerint Tőkés Lászlónak saját magát kell megvédenie a testület előtt, meghatalmazott ügyvédje nem biztosíthat jogi képviseletet. A Krónikának nyilatkozó Gheorghe Florea elmondta, nem emlékszik olyan esetre, hogy Romániában valakinek megtiltották volna a védekezéshez való jogot.
Az európai parlamenti képviselő ügyvédje, Kincses Előd azok után fordult az ügyvédi kamarák egyesületéhez, miután szeptember 26-án az érdemrend becsületbíróságának tagjai nem akarták őt meghallgatni, és csak annyit üzentek ki a folyósóra, hogy a következő ülésen, október 11-én a bepanaszolt személyesen védje meg magát. A marosvásárhelyi jogász szerint a testület ezzel első sorban a román alkotmány által szavatolt jogot tagadott meg, ami annál is súlyosabb, hogy ezt úgy tette, hogy soraiban jogi végzettséggel rendelkező személy is található. „Meg szerettem volna tudni a jogi diplomával rendelkező Mircea Geoanától, hogy mehetett bele egy ilyen döntésbe, de a válasz helyett elslisszolt az épületből” – idézte fel a szeptember végi alakuló ülést követő helyzetet Kincses Előd. Mint hozzátette: amikor ’89 decemberében, a temesvári kilakoltatási perben felvállalta a rendszer által már régóta üldözött Tőkés László jogi képviseletét a kommunista hatalommal szemben, az igazságügyi minisztériumhoz fordult, ahol a lehető természetesebbnek tartották, hogy a vádlott ügyvédet fogadhasson.
A Romániai Ügyvédi Kamarák Egyesületének küldött levelében Kincses Előd rámutat: elutasító döntésével, a testület nem csak az ügyvédi tevékenységre vonatkozó 1995/551-es törvény több cikkelyét szegte meg, de semmibe vette saját működési szabályzatát is. A beadvány sorsával kapcsolatosan Gheorghe Florea nem szándékozott jóslatokba bocsátkozni. Mint mondta, nem lenne etikus, ha annak megtárgyalása előtt nyilvánosságra hozná a véleményét, mint ahogy egyébként tették a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbíróságának tagjai. Az ügyvédi testület vezetősége e hónap 25-én ül össze, és akkor tárgyalja meg Kincses Előd panaszát. A marosvásárhelyi jogász szerint, ha október 11-én a Szociáldemokrata Párt holdudvarából verbuválódott becsületbírósági tagok megfosztják Tőkés Lászlót állami kitüntetésétől, és az ügyvédi kamarák egyesülete neki ad igazat, a határozat a védelemhez való jog megsértése miatt semmissé nyilvánítható.
Közben Tőkés László hivatalos megkereséssel fordult az Érdemrendek Kancellári Hivatalához, személy szerint Gheorghe Anghelescu kancellárhoz, amelyben ismételten kérte a védelem alkotmányos jogának biztosítását meghatalmazott ügyvédje által. Tőkés egyúttal közölte, a holnapi ülésen sem fog megjelenni. „Mindent egybevetve, törvényes jogi védelmem alapvető alkotmányos jogának biztosításához továbbra is ragaszkodom. Figyelembe véve, hogy egy állami kitüntetés visszavonásáról egy pártbizottság csak egy pártállamban dönthet, jelenlétemmel nem vagyok hajlandó asszisztálni ahhoz a „koncepciós perhez”, melyet a plágiummal gyanúsított Victor Ponta miniszterelnök politikai rendelésére egy szocialista-liberális pártbíróság bonyolít le” – szögezi le a becsületbírósági testülethez eljuttatott levelében az érdemrend lovagja. Gabriela Vrânceanu-Firea, a bizottság tagja szerint Tőkés László távolmaradása nem jelenthez gondot számukra, hisz a távollétében is meghozhatják a döntést.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)|

Még ragyoghat Tőkés csillaga
Ismét halasztott a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága a Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetését illetően.
A testület elnöke több tag hiányzásával indokolta döntését, mint mondotta, esélyt kíván adni, hogy mindenki fejthesse ki véleményét. Korábban, az alakuló ülésen Tőkés nem jelenhetett meg, éppen Brüsszelben akadt dolga, s ügyvédjét, Kincses Elődöt bízta meg képviseletével. Akkor azért napoltak, mert személyesen akarták meghallgatni a „vádlottak padjára” állított magyar politikust. Tőkés Lászlót a romániai forradalom huszadik évfordulóján tüntette ki Traian Băsescu államfő az eseményekben játszott szerepe elismeréseként a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével. Téves információ, miszerint a becsületbíróságot azért alakították volna, hogy a Tőkés-ügyet megtárgyalja. Minden rendnek van becsületbírósága, csupán a Románia Csillagáénak lejárt a mandátuma, mire az ügyet kézbe vehette volna. Ezt akkor vették észre, s hívták össze tisztújítás céljából a rend közgyűlését.
A kitüntetést a román államnak tett kiváló szolgálatért szokás odaítélni. Tőkés László, akárhogyan is ragozzuk, szolgálatot tett az országnak, s ez így marad, annak dacára, hogy az elismerést későn ítélték meg számára. Bárhogy csűrheti-csavarhatja a testület, a tettet nem lehet semmissé nyilvánítani. Nem elítélt bűnöző, erkölcsileg nem lehetne tőle megvonni a keresztet, de a törvény erre lehetőséget ad, amennyiben a becsületbíróság ajánlja ezt az államfőnek. Érdekes, a börtönbüntetését letöltött Adrian Năstasétól nem vonják meg az érdemrend nagykeresztjét, pedig az elítéltek esetében ezt jogszabály is kötelezné.
Úgy véljük, Tőkésnek nem kell önként visszaadnia a kitüntetést, mint ahogyan némelyek javasolták, sőt, kérték, és nem kell megjelennie az inkvizíciós testület előtt, még jogi képviselője révén sem, nincs amiért mosakodnia. Ha akarják, vegyék el a keresztjét. Az ügyből Tőkés úgy is győztesen, a román állam vesztesen kerül ki. Romániában jól bevált módszer: kineveznek egy bizottságot a kényes kérdések kezelésére, s aztán sok kéz között a megoldás elsikkad. Amennyiben meggondolják magukat, s nem mernek valamiért felelősséget vállalni, akkor halasztgatnak. Belátták volna tévedésüket a hatalmon lévők, vagy csupán félnek, hogy nevetségessé válnak a világ előtt?
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elhalasztatná a kitüntetések becsületbíróságának ülését Tőkés László
Elhalasztatná a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának péntekre kitűzött ülését Tőkés László. A testületet azért hívták össze, hogy megvitassa a magyar politikusnak nyújtott állami kitüntetés visszavonásáról szóló kezdeményezést.
Amint a becsületbíróságnak címzett, az MTI-hez is eljuttatott levelében Tőkés László jelzi, más irányú kötelezettségei miatt nem tud megjelenni a pénteki ülésen, ügyvédje, Kincses Előd pedig vasárnapig nem tartózkodik az országban.
Tőkés László ismételten kérte a becsületbíróság tagjait: tegyék lehetővé, hogy meghatalmazott ügyvédje, Kincses Előd által gyakorolhassa az alkotmány biztosította védelemhez való jogát.
Tőkés László pénteken a szlovéniai Gyertyánoson a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács ülését vezeti a testület elnökeként.
MTI
Erdély.ma

Legyen miénk a tér
A magyar orvostanhallgatók gyakorlati oktatása nem folyhat anyanyelvükön, mert a román szaknyelv elsajátítására ezt az egy módszert ismeri a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetése.
És az ilyen ügyekben legilletékesebbnek tekintett testület, a diszkriminációellenes tanács döntése szerint ez nem hátrányos megkülönböztetés, nem sérül az esélyegyenlőség elve. A marosvásárhelyi zöldségpiacon nem lehet kétnyelvű árcímkéket osztogatni, az ilyen jellegű kezdeményezés sérti az egységes román nemzetállam törvényeit. Zászlónk nem loboghat közintézményen, a tiltást alátámasztandó pedig nem győzik hangsúlyozni: olyan, hogy Székelyföld, nincs is. A polgármesteri hivatalra nem szabad felírni magyarul az intézmény nevét – a községháza megnevezés szúrja a prefektus és megbízói szemét, ezért aztán a kormányhivatal nem sajnál sem időt, sem pénzt, sem energiát, és perek sorozatát indítja a székelyföldi önkormányzatok ellen. Mert ez most a legégetőbb gondja Romániának – nem az egyre növekvő szociális válság, nem az, hogy maholnap alig találni társadalmi réteget, mely ne tiltakozna valami ellen, vagy ne készülne sztrájkolni. Utcára vonultak a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést ellenző civilek, a palagáz-kitermelés miatt aggódó lakosok, egyelőre fehér karszalaggal jelzik elégedetlenségüket az egészségügyben dolgozók, de hamarosan következhet az általános munkabeszüntetés, és a napokban jelentették be az oktatási szakszervezetek, hogy tüntetésre készülnek a tanügyiek is. Mindeközben pedig a hatalom nem a lakosság problémáinak megoldásán dolgozik, hanem minduntalan a magyar kártyát akarja kijátszani, leplezni próbálva a kormányzat tehetetlenségét, hozzá nem értését, kiteljesíteni igyekezvén asszimilációs, homogenizációs törekvéseit. Nem élhető jövő képét mutatja fel a különböző társadalmi csoportoknak, hanem például Tőkés László kitüntetésének visszavonásán fáradozik, afféle trófeaként akarják felmutatni híveiknek – az ügyben várhatóan ma ülésezik ismét az úgynevezett becsületbíróság. Folyik hát a kiszorítósdi, úgy tűnik, minden fronton támadást indítottak ellenünk, kétségbeesetten igyekezvén bizonyítani: övék, az önös érdekeiket követő román politikusoké, a bukaresti nacionalistáké, gyűlöletkeltőké itt a tér. Ideje hát megmutatnunk, hogy ez mégsem így van, hogy itt vagyunk mi is, sokan, egységesen, szót és jogot kérünk, itthon akarjuk érezni magunkat szülőföldünkön. Jó alkalom lesz erre október 27., a székelyek nagy menetelése.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Valótlanság és elfogadhatatlan
Szó sincs arról, hogy Románia betartaná az európai egyezményekben vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Markó Attila parlamenti képviselő Titus Corlățean külügyminiszter kijelentésére reagálva, aki szerint azért nem kell autonómia a magyarságnak, mert az Európa Tanács jelentései azt mutatják, hogy Románia minden vállalását teljesítette.
„A külügyminiszter vagy nem ismeri ezeket a jelentéseket, vagy csak azokat a részeket mutatták meg neki, amelyekben elismerően nyilatkoznak. Ugyanis mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, mind pedig a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazásáról szóló jelentésekben komoly gondokat kifogásolnak az európai intézmények: nem biztosítják teljes mértékben az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az oktatásban, egyáltalán nincs kétnyelvűség az egészségügyben, az igazságügyben pedig csak papíron léteznek ezek a jogok” – hangsúlyozta Markó Attila. Az RMDSZ képviselője elmondta, hogy a dekoncentrált intézmények még a székelyföldi megyékben sem biztosítják a nyelvi jogokat, sőt, olyan hely is akad, ahol megbüntetik azokat, akik a kétnyelvűséget szorgalmazzák. „Gondoljunk továbbá arra is, hogy szimbólumaink ellen hadjáratot indítottak, egyházaink javait vissza akarják államosítani! Ilyen körülmények között azt állítani, hogy minden rendben Romániában, egyszerűen valótlanság és elfogadhatatlan!” – fejtette ki Markó Attila.
Halasztást kér
Elhalasztatná a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának mára kitűzött ülését Tőkés László. Amint a testületnek címzett levelében jelzi, más irányú kötelezettségei miatt – a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács ülését vezeti a testület elnökeként – nem tud megjelenni az ülésen, ügyvédje, Kincses Előd pedig vasárnapig nem tartózkodik az országban. Tőkés László ismételten kérte a becsületbíróság tagjait: tegyék lehetővé, hogy meghatalmazott ügyvédje, Kincses Előd által gyakorolhassa az alkotmány biztosította védelemhez való jogát. A becsületbíróságot azért hívták össze, hogy megvitassa a politikusnak nyújtott állami kitüntetés visszavonásáról szóló kezdeményezést. Megváltozott a Verespatak-törvény
A Verespatak-bizottság teljes egészében megváltoztatta a kormánytól kapott törvénytervezetet, amely már nem Verespatakról szól, hanem általában az arany- és ezüstkitermelésről – jelentette ki Darius Vâlcov, a bizottság elnöke. Elmondta, a törvénytervezetből kivették a kormány és a Roşia Montana Gold Corporation közötti szerződést, mert szerintük ezt nem lehet törvénnyel jóváhagyni. Ezenkívül nyolc módosító javaslatot is elfogadtak, ezek egyike sem tesz hivatkozást a Verespatak-projektre. A bizottság egyébként 9–7 arányban leszavazta azt az előterjesztést, amelyben az RMDSZ a törvénytervezet elutasítását kérte. Korodi Attila, a szakbizottság tagja szerint a meghallgatásokat követően kiderült, hogy sok kétségbe vonható adaton alapszik a bányaberuházás terve.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ügyvéd képviselheti Tőkés Lászlót
Jogosnak ítélte a román ügyvédi kamara elnöksége, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselőt ügyvéd képviselje a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága előtt, amely november 20-án dönt az állami kitüntetés esetleges visszavonásáról.
A kamara tegnap kézhez kapott határozatát Kincses Előd elküldte az Érdemrendek Kancellári Hivatalához, valamint a Románia Csillaga Érdemrend héttagú becsületbíróságához. Az ügyvéd tájékoztatást kért a november 20-i tárgyalás helyszínéről és időpontjáról, valamint másolatot a Tőkés László ellen felhozott írásos bizonyítékokról. „Felhívtam a figyelmüket arra, hogy amennyiben megakadályozzák a védelemhez való jog gyakorlását, akkor határozatuk semmisnek minősül” – tette hozzá Kincses Előd. Kifejtette: a védelemhez való jogot az alkotmány, az európai emberjogi charta és valamennyi román törvénykönyv biztosítja.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az ügyvédi kamara jogosnak tartja, hogy Tőkés Lászlót ügyvéd képviselje a becsületbíróság előtt
– A román ügyvédi kamara elnöksége jogosnak ítélte, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselőt ügyvéd képviselje a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága előtt, amely november 20-án dönt az állami kitüntetés esetleges visszavonásáról – tájékoztatta szerdán az MTI-t Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje.
Kincses Előd az ügyvédi törvényre hivatkozva fordult a kamarához, miután a becsületbíróság – az érdemrend birtokosainak soraiból választott etikai testület – elutasította az EP-képviselő által megbízott Kincses Előd ügyvéd meghallgatását, és ragaszkodott ahhoz, hogy Tőkés László bepanaszoltként személyesen védje meg magát.
Az ügyvédi kamara szerdán kézhez kapott határozatát Kincses Előd megküldte az Érdemrendek Kancellári Hivatalához, valamint a Románia Csillaga érdemrend héttagú becsületbíróságához. Az ügyvéd tájékoztatást kért a november 20-i tárgyalás helyszínéről és időpontjáról, valamint másolatot a Tőkés László ellen felhozott írásos bizonyítékokról.
“Felhívtam a figyelmüket arra, hogy amennyiben megakadályozzák a védelemhez való jog gyakorlását, akkor határozatuk semmisnek minősül” – tette hozzá Kincses Előd. Kifejtette: a védelemhez való jogot az alkotmány, az európai emberjogi charta és valamennyi román törvénykönyv biztosítja.
Arra a közbevetésre, miszerint a becsületbíróság éppen arra hivatkozva tagadta meg az ügyvédi képviselet lehetőségét, hogy nem bírósági tárgyalásról van szó, Kincses Előd azt mondta: az ügyvédi képviselet nem szorítkozik peres eljárásra.
“Az ügyvédi törvény szerint bármely fizikai és jogi személy előtt képviselhetem az ügyfelemet” – magyarázta.
Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután az EP képviselő azt kérte: Magyarország vállaljon “védhatalmi” szerepet Erdély érdekében.
erdon.ro
(MTI)

Kitüntetés-visszavonás ügyben folytatódik a levelezés
Az érdemrend becsületbírósága továbbra is akadályozza Kincsest
A Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának elnöke, Ionel Haiduc továbbra is fenntartja, hogy dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd nem képviselheti Tőkés László európai parlamenti képviselőt a becsületbíróság előtt. A testületnek arról kell döntenie, hogy visszavonja-e Tőkés Lászlótól a Traian Basescu államfő által adományozott állami kitüntetést.
Az érdemrend becsületbírósága már két alkalommal is elutasította, hogy dr. Kincses Előd ügyvéd képviselje Tőkés Lászlót a testület előtt a fent említett ügyben, szerdán este harmadszorra is megerősítette ezt az álláspontját. Az sem számított, hogy az Országos Ügyvédi Kamara Kincses Előd panaszára kinyilvánította hivatalos állásfoglalását, miszerint az ügyvédi törvény vonatkozó cikkelyeinek értelmében Kincsesnek jogában áll képviselni az európai parlamenti képviselőt az érdemrend becsületbírósága előtt. Az Ügyvédi Kamara levelét Kincses szerdán délelőtt továbbította Ionel Haiducnak, a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága elnökének valamint az Állami Kitüntetések Kancelláriájának, ám Haiduc gyors válaszában kitartott korábbi álláspontja mellett és közölte: a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága nem törvényszék, az itt elhangzó beszélgetések nem bírósági jellegűek, ugyanakkor a Tőkés Lászlóval való találkozást úgy képzelték el, mint egy kollégák, "klubtársak" közti beszélgetést. "Ezért úgy értékeltük, hogy Tőkés Lászlót nem képviselheti más, de elkísérheti valaki, aki szintén a Románia Csillaga érdemrend birtokosa" – áll a levélben.
A fentiekkel kapcsolatban megkerestük dr. Kincses Előd ügyvédet, aki a Népújságnak elmondta, Ionel Haiducnak ezt követően tegnap délben ismét levelet írt, közölve vele, hogy az ügyvédi tevékenység nemcsak a bírósági képviseletre korlátozódik, ügyvédi képviseletre joguk van mind a magán-, mind a jogi személyeknek a közintézményekkel, egyéb intézményekkel, külföldi vagy romániai magánszemélyekkel való kapcsolatukban, ebből kifolyólag Tőkés ügyvédi képviseletének megakadályozása minden törvényes alapot nélkülöz. Felhívta a becsületbíróság figyelmét, hogy a védelemhez való alkotmányos jog semmibe vétele maga után vonja a határozat abszolút semmisségét. Kincses csatolta az ügyvédi törvény vonatkozó cikkelyét, és kérte az érdemrend becsületbíróságának elnökét, értesítse arról, hogy hol és mikor kerül sor a november 20-ra kitűzött újabb meghallgatásra a Tőkés László kitüntetésének visszavonása ügyében.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Pontáék magyarellenességét bírálta Cristian Preda EP-képviselő
A Szociáldemokrata Párt (PSD) "újjáéledő nacionalizmusát" és magyarellenességét bírálta Cristian Preda néppárti európai parlamenti képviselő - közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
A jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben EP-képviselővé választott Preda, aki októberben lemondott párttagságáról, egy blogbejegyzésben azt fejtegette: a kommunizmus utáni Romániában a nacionalizmust a baloldal sajátította ki, egyebek közt etnikai intoleranciát hirdető megnyilvánulásokkal.
Az EP-képviselő úgy vélekedett: 2007 és a tavalyi politikai válság közti időszakban a román nacionalizmus teret veszített, de a PSD - és liberális szövetségeseik - hatalomra kerülése óta ismét előretört.
"A PSD-s nacionalizmus legfontosabb fűszerei: az Európai Bizottság bírálata és a magyarellenes diskurzus felélesztése" - állapította meg Preda. Szerinte Corina Creţu szocialista EP-képviselő azzal kreált magának új politikai identitást, hogy Tőkés Lászlóra "vadászik". A néppárti EP-képviselő szerint ideje lenne, hogy a román jobbközép erre a baloldali nacionalizmusra egy "felvilágosult hazafisággal", gátlásait félretéve válaszoljon.
Crețu: legitimen reagáltam
Corina Creţu, aki korábban hivatalos átiratban kérte a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságától Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását, szerdán ugyancsak egy internetes fórumon válaszolt Cristian Preda eszmefuttatására - közölte az Agerpres.
"A nacionalizmust a természetes hazafiság táplálja és ez egy legitim reagálás az olyan visszaélésekre és aberrációkra, amelyek Tőkés László viselkedését jellemzik" - írta a szociáldemokrata EP-képviselő.
Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután az EP-képviselő azt kérte: Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Brit védelem Tőkés Lászlónak
Két nappal a Steaua României Becsületbíróságának bukaresti ülése előtt, 2013. november 18-án Lord Alton, a Brit Felsőház tagja kérdést intézett Őfelsége Kormányához, hogy milyen lépéseket tesz a román kormány irányában annak kapcsán, hogy Tőkés László püspöktől, európai parlamenti képviselőtől meg akarják vonni a Románia Csillaga kitüntetést.
Arról is kikérte a Kormány véleményét, hogy milyen álláspontot képvisel azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a magyar állam gyakoroljon védhatalmi státust a határain túl élő magyar kisebbségek vonatkozásában, és hogyan hasonlítják ezt össze már megvalósított autonómiákkal, mint például a dél-tiroli.
Erdély.ma
Erdély.ma

A kormánypártok helyeslik Tőkés kitüntetésének visszavonását
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) politikusai közül többen elégedetten nyugtázták, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a kitüntetésre és annak visszavonását kérte z államfőtől.
Corina Creţu szociáldemokrata európai parlamenti (EP-) képviselő, aki a Románia Csillaga érdemrend birtokosai közül elsőként kért vizsgálatot Tőkés László ellen, úgy vélekedett: az érdemrend becsületbíróságának határozata előrelátható és természetes végkifejlete volt Tőkés "román-ellenes" kijelentéseinek, amelyek szerinte a romániai magyarság érdekeit is sértik.
Az európai Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának alelnöke kifejezte reményét, hogy hasonló esetekre nem kerül sor a jövőben, tekintettel arra, hogy olyan "kényes" ügyekről van szó, mint a román állam "nemzeti és egységes jellegének megkérdőjelezése".
Mihăiță Calimente, a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) tevékenységét felügyelő bizottság elnöke elégedetten nyugtázta a becsületbíróság határozatát, mert nagyon zavarták Tőkés László "radikálisan románellenes" állásfoglalásai és szerinte az EP-képviselő "gúnyt űzött Romániából, amikor Magyarországtól védhatalmi státust kért Erdély számára".
A Transindexnek nyilatkozva Kovács Péter főtitkár csütörtökön megerősítette az RMDSZ korábbi álláspontját: nem értenek egyet Tőkés László kitüntetésének visszavonásával. A politikus szerint az érdemrend elnyerése nem jelenti azt, hogy az elismerés birtokosa ezután nem adhat hangot gondolatainak. "Azért nem lehet büntetni senkit, mert van egy álláspontja egy kérdésben. Ez a Dâmbovița-partra jellemző stílus. Tőkés László 1989-ben játszott szerepével bekerült a történelemkönyvekbe, és ezért kapta az érdemrendjét. Bízok abban, hogy az elnöki hivatal nem fogja visszavonni az érdemrendet" - mondta a főtitkár.
Calimente ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "a magyar miniszterelnökhöz fűződő jó viszonya és azok a kölcsönös szolgálatok, amelyeket Tőkés Lászlóval tettek egymásnak" arra készteti majd Traian Băsescu államfőt, hogy ne adja ki az érdemrend visszavonásáról szóló rendeletet.
Traian Băsescu egy szerda esti televíziós interjúban közölte, óvatosan akarja kezelni Tőkés László kitüntetése visszavonásának ügyét, mert nem szeretne egy olyan rendeletet kiadni, amelynek a hatályát a bíróság később felfüggesztheti.
maszol/MTI

Tőkés: politikai döntés született
A Tőkés Lászlónak 2009-ben adományozott magas állami ki- tüntetés visszavonásáról döntött szerdán a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága. Tették mindezt úgy, hogy az érintettnek lehetőséget sem biztosítottak álláspontja kifejtésére. Noha az ügyben a román államfő mondja ki a végső szót, a döntés gyakorlatilag már megszületett.
Tőkés László EP-képviselő a Duna Közbeszéd című műsorában arról beszélt, hogy politikai döntés született. „Elég, hogy ha rámutatunk arra, hogy a 11 tagú becsületbíróságnak 10 tagja a Szociálliberális Pártszövetséghez tartozik. Lényegében minden rosszat már előre elmondtak rólam. Ez a magyar kártyának a kijátszása. Egy magyarellenes és Tőkés-ellenes hisztériának a folyamata” – fogalmazott Tőkés László.
Itt most már a magyarságról és románságról van szó, '89-ről és a kommunizmus bukásáról, éppen ezért nem hagyjuk annyiban – mondta. Bejelentette: fellebbezést nyújtunk be a Közigazgatási Bíróságon, mert meggyőződésünk, hogy törvénytelenségeket követtek el a döntés meghozatalakor, például megvonták a védekezés jogát tőlem, valamint olyanok bíráskodtak, akik a panasztevők közé is tartoznak. Tőkés László hangsúlyozta: olyan törvénytelenségek történtek, amelyek nyomán joggal feltételezzük, hogy a Közigazgatási Bíróság igazat fog adni nekünk és felülbírálja ezt a pártpolitikai döntést.
hirado.hu / Duna Tv, Közbeszéd
Erdély.ma

Tőkés: elegem van az ellenem zajló hajtóvadászatból!
„Elegem van Romániából” – írta tizenöt évvel ezelőtt Sabin Gherman. A Steaua României érdemrend ürügyén való meghurcoltatásom nyomán én is ezt mondhatnám – de magyar létemre ugyanezt nem mondhatom, mert szavaimat rögtön félremagyaráznák, és „románellenesnek” nyilvánítanák. Hadd mondja tovább tehát Sabin Gherman és az a három-négy millió népi román, aki megelégelte a posztkommunista Románia nyomorát, és a túlélés érdekében a Nyugat fejlettebb országaiba költözött...
Nekem magamnak is elegem van azonban abból, hogy közel egy negyed századdal a Ceauşescu-diktatúra bukása után ugyanazok az elvtársak, ugyanazokkal a módszerekkel folytatnak hajtóvadászatot ellenem, és pártutasításra, pártfeladatként törnek pálcát a fejem felett.
November 20-án kísérteties élményben volt részünk Bukarestben. Huszonnégy év után ugyanaz a Kincses Előd ügyvéd vett védelmébe Victor Ponta pártvezér és miniszterelnökkel szemben, aki 1989-ben, Temesváron Nicolae Ceauşescu kondukátor ellenében látta el védelmemet.
Ceauşescu hírhedt titkosszolgálata visszaüt. Egykor a Securitate 2. Ügyosztályának 3. csoportfőnöksége keretében működött a „Német nacionalisták és fasiszták” elnevezésű alosztály, mely Herta Müller és német sorstársai megfigyelésével foglalkozott. A „Magyar irredentákra” szakosodott igazgatóság viszont velünk szemben volt hivatott megvédeni a nacionálkommunista román rezsimet. Oly hosszú idő után egyenesen hátborzongató, hogy a kétharmados többséggel regnáló Ponta-kormány megintcsak az „irredenta magyaroktól” félti Erdélyt – ez esetben pedig engem vádol azzal, hogy „románellenes” magatartásommal és cselekedeteimmel veszélyeztetem Románia területi egységét és integritását.
A Steaua României érdemrend becsületbíróságának szerdai ülése és döntése híven jelzi a romániai demokrácia jelenlegi állapotát. Egyedi voltában is hiteles indikátora annak, hogy országunkban egy posztcseaususzkánus és egy posztszekurista rezsim van hatalmon, mely a rendszerváltozás temesvári örökségével együtt a kisebbségi magyarság jogainak biztosítását is megtagadja.
Elegünk van abból az antiszemtia és xenofób típusú magyarellenességből, mely a Ceauşescu-féle homogenizációs politika gyakorlatának megfelelően országunk egyre súlyosbodó válságáról a „magyar kártya” – ismételt – bevezetésével akarja elterelni a figyelmet.
Elegünk van a kommunizmusból, melynek jogutódai a román nemzeti érdek védelme ürügyén éppen a nemzet jövőjét áldozzák fel korrupt hatalmi pártpolitikájuk oltárán.
Hol voltak 1989-ben Victor Ponta, Corina Creţu és Mircea Geoană, valamint vádaskodó és bíráskodó elvtársaik, akik most, ahelyett hogy a kommunizmus és a forradalom idején elkövetett tömeggyilkosságok tetteseit vonnák felelősségre, mondvacsinált vádak és okok alapján csúfolják meg Temesvár szellemét, és próbálják a magyarok ellen fordítani a románokat?
Ami november 20-án történt Bukarestben, az része és egyenes folytatása annak a jogállami és alkotmányos válságnak, amely miatt 2012-ben az Európai Unió ismételten elmarasztalta Romániát. Az Alkotmány által biztosított szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás és a védelem alapvető emberi joga szenvedett sérelmet a Steaua României becsületbíróságának eljárása rendjén. Ezzel együtt a romániai magyarság jogainak legitim védelmezése miatt büntet a Párt és a Securitate.
Idén nyáron, Tusnádfürdőn, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében Magyarország védhatalmi szerepvállalását kértem az erdélyi magyarság érdekében. A történtek után az eddiginél is indokoltabb, hogy kérésem megismételjem. A nacionalista, posztkommunista hatalom represszív magatartása, általános magyarellenessége és autonómia iránti visszautasítása láttán nemcsak Magyarország, hanem Európa törvényes védelmére is igényt kell tartanunk – részeként az Unió és földrészünk valamennyi kisebbségi nemzeti közösségét megillető demokratikus jogvédelemnek. „Románia csillaga” elvörösödőben…
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Erdély.ma

Állásfoglalás a Tőkés László kitüntetése ügyében született bizottsági döntés kapcsán
A Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága úgy találta, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az 1989-es romániai népfelkelés elindítója méltatlan a kitüntetésre, és javasolta az érdemrend visszavonását.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – habár nem érte meglepetésként a hír – mélységesen elítéli a döntést, amely évtizedekkel ezelőtti mentalitást idéz, és több szempontból is aggasztó a jelenlegi romániai állapotok tekintetében.
A testület döntése gyakorlatilag lenullázza a demokratikus átalakulás elmúlt negyed évszázadát, amelynek során Románia, rengeteg botladozással és vadhajtással ugyan, de elindult ama értékek és célkitűzések irányába, amelyek felé az utat 1989 decemberében éppen Tőkés László nyitotta meg Temesváron. Arculcsapása nem csak a romániai, hanem az egész közép-kelet-európai rendszerváltozás folyamatának és értékeinek.
A döntés nyílt és durva támadás az emberi és demokratikus jogok egyik legalapvetőbbike, a vélemény- és szólásszabadság ellen, ugyanakkor szűk látókörű és rosszindulatú akció Tőkés László, rajta keresztül pedig a teljes erdélyi magyar közösség ellen.
Azt jelzi ugyanakkor, hogy Romániában 24 évvel a totalitárius kommunista rendszer bukása után is törékeny a demokrácia, az átalakulás folyamata pedig nem visszafordíthatatlan. A bizottsági javaslat elsősorban a testület tagjait minősíti, de kedvezőtlen fényt vet arra a hatalmi-politikai közegre is, amelyben megszületett.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kiáll Tőkés László mellett, és bízik abban, hogy az államfő nem ért egyet a becsületbíróság javaslatával, és nem vonja vissza a kitüntetést.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében,
Sándor Krisztina ügyvezető elnök
Nyugati Jelen (Arad)

PSD-s öngól
Bármilyen furcsán hangozzék is, akár még jó szolgálatot is tehet a romániai magyar jogkövetelések ügyének az, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága Tőkés László kitüntetésének visszavonását javasolta az államfőnek.
Az érdemrend visszavonását kezdeményező nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) – amely, előre bebiztosítandó a végeredményt, saját politikusaival töltötte fel a testületet – a mosdóvízzel együtt a gyereket is kiöntötte, amikor úgy akart Traian Băsescu államfőn ütni egyet, hogy közben a magyar jogkövetelések egyik fő szószólójának számító Tőkést is pellengérre állította. Ezáltal ugyanis magas labdát adott fel mindazoknak, akik szerint a kormány erőből, megfélemlítéssel próbálja meg elfojtani a magyar önrendelkezési törekvéseket, és azáltal, hogy mindent megtesz a Tőkés által a diktatúra megdöntésében játszott szerepéért kapott érdemrend elvételéért, közvetlen örökösévé vált a Ceaușescu-korszak szélsőséges, soviniszta politikájának.
A Băsescu- és Tőkés-ellenes gyűlölet a jelek szerint annyira elvakította a kommunista párt jogutódjának számító PSD-t, hogy még az ország imázsát is hajlandóak kompromittálni. Egyértelmű, hogy elsősorban azért mentek neki Tőkésnek, mert a forradalomban játszott szerepéért Băsescu ítélte oda neki a kitüntetést. Ha tehát az önrendelkezésért küzdő Tőkésre mindenféle koholt vádakkal rásütik a hazaárulás bélyegét (arra számítva, hogy ezzel az autonómiát is sikerül kriminalizálni), azzal az elnököt is megbélyegzik.
Csakhogy megfeledkeztek arról, hogy – függetlenül az 1989 óta befutott politikai pályájától - Tőkést a nemzetközi közvélemény továbbra is olyan személyiségnek tartja, aki kulcsszerepet játszott a kommunista diktatúra megbuktatásában – ezt jelzi számos külföldi politikus és szervezet kiállása mellette. Az ellene folytatott boszorkányüldözés nyomán tehát a kormány olyan színben tűnik fel, hogy felvállalja a diktatúra szellemiségét. Ezt megfelelő kommunikációval a magyar közösség is felhasználhatja a maga javára a nemzetközi színtéren, Băsescu pedig – ha megtagadja a kitüntetés visszavonását – ismét csak a romániai demokrácia védelmezőjeként tűnhet fel a Nyugat szemében.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Eckstein: azok is ítélkeztek Tőkés ügyében, akiktől hivatalból el kellett volna venni a kitüntetést
Traian Băsescut sok mindennel vádolták már, de azzal, hogy nem tud gyors döntéseket hozni, tudtommal, soha - írja Facebook-oldalán Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó annak kapcsán, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak találta a kitüntetésre Tőkés Lászlót, és annak visszavonását kéri, Traian Băsescu államfő pedig úgy nyilatkozott, hogy óvatosan akarja kezelni a kérdést.
A volt RMDSZ-es szenátor bejegyzésében felidézi, hogy "amikor 2009 őszén jeleztem, hogy az év decemberében 20 éves évfordulója lesz a forradalomnak/felkelésnek/rendszerváltó eseményeknek, és méltányos lenne Tőkés László szerepét egy állami kitüntetéssel elismerni, percig se habozott (Băsescu - a szerk. megj.): „Románia Csillagát adom neki”- mondta".
A politikus emlékeztet, hogy a Csillag Románia legjelentősebb állami kitüntetése, amelynek a legmagasabb fokozatát jelenleg csak ketten birtokolják: Teoctist Pátriárka (post mortem) és Mugur Isărescu. Eckstein-Kovács a korábbi államfők hozzáállását is értékeli: "Ion Iliescutól, bár ő volt Tőkés László kiállásának legfőbb haszonélvezője, valahogy nem várta el az ember, hogy kitüntesse Tőkést, mentségére szolgálhat, hogy bár sokáig volt elnök, mindazidő alatt nem adódott kerek évforduló. Emil Constantinescu már sáros ebben: nem vállalta be Tőkést, megkérdőjelezhetetlen szerepe dacára. Gondolom, félt a reakcióktól. Utólag nézve ez indokolatlan volt. Mikor végül Tőkés Lászlót kitüntették, nem kísérte semmiféle lejárató sajtókampány".
A mostani fejlemények kapcsán az RMDSZ-es politikus annak a véleményének ad hangot, hogy azok közül, akik az érdemrend megvonását kérik, többen maguk sem lennének már rá jogosultak:
"Aztán jött 2013 és egy EP képviselőnő (Gabriela Crețu) kérte a kitüntetés visszavonását. Nosza csatlakozott hozzá vagy tíz PSD-s csillagtulajdonos, köztük olyanok is, akiket jogerősen elítéltek, ám akiktől ezért hivatalból el kellett volna venni a kitüntetést. (N.b. a „nemzet öngyilkosától”, Adrian Năstasetől sem vették el a ma napig a kitüntetést, pedig a törvény egyértelmű: akit jogerősen elítélnek, attól vissza kell venni a csillagot.) Victor Ponta miniszterelnök is támogatta a visszavonás kezdeményezését. Felállt a becsületbíróság, amelyik javasolhatja a kitüntetés megvonását vagy megtartását. A szavazatokat Corina Creţu (a feljelentő) számolta meg. A 7 tagú becsületbíróság 2 tagja korábban aláírta a feljelentést, 4 tagja pedig aktív PSD politikus. Számomra ilyen körülmények közt nem volt meglepetés a kitüntetés megvonásának az ajánlása" - fejtette ki Eckstein-Kovács.
"A foci most Traian Băsescu térfelén pattog, ő hozza a döntést. Hogy milyen morál uralkodik a politikai és/vagy intellektuális elitben (a Románia Csillaga kitüntetettjei, az elismerés szándéka szerint a maguk területén kitűnőségek kell, hogy legyenek), jelzésértékű. Remélem, hogy akár Traian Băsescué, akár a bíróságé az utolsó szó, nem fogunk csalódni" - zárja bejegyzését a politikus. (hírszerk.)
Transindex.ro

Bírósághoz fordul Tőkés László
A közigazgatási bíróságon támadja meg a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának döntését Tőkés László európai parlamenti képviselő, akit a testület méltatlannak talált állami kitüntetésére, és annak visszavonását javasolta Traian Băsescu államfőnek. Az EP-képviselő tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a jog és az igazság nevében folytatja az eljárást.
Tőkés rámutatott: fellebbezést nyújt be Kincses Előd ügyvéd révén a közigazgatási bírósághoz, ahol a becsületbíróság határozatának felülbírálatát kéri. Kifejtette, törvénytelennek tartja a kitüntetés megvonására tett javaslatot, mert nem folytattak le semmilyen vizsgálatot az ügyben, az ítélkező bizottság nem tartotta tiszteletben a véleményszabadságot és a védelemhez való jogot, ugyanis nem engedték, hogy ügyvédje részt vegyen a meghallgatáson, ráadásul két olyan személy is ült az ítélkezők között, akik egyben panasztevők voltak, így Tőkés szerint nyilvánvalóan fennáll az összeférhetetlenség esete. Tőkés elmondta: elege van abból, hogy közel egy-negyed századdal a Ceauşescu-diktatúra bukása után „ugyanazok az elvtársak ugyanazokkal a módszerekkel folytatnak hajtóvadászatot ellene, és pártutasításra, pártfeladatként törnek pálcát a feje felett”. Az EP-képviselő úgy véli, becsületbíróság döntése híven jelzi a romániai demokrácia jelenlegi állapotát. Bírálta a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett jelenlegi kétharmados többségű román hatalmat, amely „a rendszerváltozás temesvári örökségével együtt a kisebbségi magyarság jogainak biztosítását is megtagadja”. Mint mondta, a történtek után az eddiginél is indokoltabb, hogy megismételje a Tusnádfürdőn kifejtett kérelmét – amely miatt kezdeményezték kitüntetése megvonását –, vagyis azt, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyi magyarság felett.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés kitüntetése: levélben fordult egy amerikai alapítvány Băsescuhoz
Traian Băsescu elnökhöz intézett nyílt levélben tiltakozott Lee Edwards amerikai történész, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnöke amiatt, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselőt meg akarják fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől.
Edwards az MTI washingtoni irodájához helyi idő szerint péntek este eljuttatott levelében felhívta a figyelmet arra, hogy Tőkés László a szabadság és a demokrácia nemzetközileg elismert harcosa, aki 2009-ben megkapta az alapítvány Truman-Reagan Szabadságérmét.
Rámutatott, hogy noha politikájának megfelelően az alapítvány nem avatkozik be szuverén államok belügyeibe, védelmébe veszi az általa kitüntetésben részesített olyan elismert személyiségeket, amilyen Tőkés püspök, amikor súlyos sérelem éri őket.
A levél emlékeztetett: Tőkés Lászlónak az 1989. december 15-16-i romániai forradalomban játszott szerepe jól ismert és vitán felül áll. Ezért részesült - Václav Havelhez, Lech Walesához és II. János Pál pápához hasonlóan - az alapítvány legmagasabb kitüntetésében. Nem sokkal később kapta meg Tőkés László a Románia Csillaga érdemrendet.
Az alapítvány elnöke igazságtalannak és alaptalannak nevezte az érdemrend becsületbíróságának a kitüntetés visszavonását indokoló állításait, amelyek szerint Tőkés László "alkotmányellenes" magatartást tanúsított és "megsértette az európai értékeket"
"Az alapvető európai értékek és Románia alkotmánya magukban foglalják a szólás szabadságát és azt a jogot, hogy valaki vitatott kérdésekben felemelje a szavát. A nyílt és nyilvános vita engedélyezése a működő demokrácia és alkotmányosság része, amit nem szabad megváltoztatni" - mutatott rá a levél. Edwards felszólította a román elnököt, hogy a becsületbíróság határozatának és a kitüntetés visszavonásának elutasításával bizonyítsa elkötelezettségét a szólás szabadsága és a demokratikus értékek iránt.
Két román ellenzéki újságíró védelmébe vette Tőkés László európai parlamenti képviselőt pénteken, elítélve azt, hogy az 1989-es kommunistaellenes forradalom hősét meg akarják fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől. A Ion Iliescu és Victor Ponta Romániájában a hóhér visszavonhatja az áldozat kitüntetését című, közösségi portálokon terjedő blogbejegyzésükben Stefan Ciocan és Victor Lungu élesen elítélik, hogy az érdemrend becsületbíróságának tagjaiként olyanok minősítették méltatlannak a volt temesvári lelkészt a kitüntetésre, mint Constatin Degeratu volt vezérkari főnök, akit írásukban az 1989-es kolozsvári sortüzek egyik közvetett felelősének, Ceasusescu elnyomó gépezete kiszolgálójának neveznek. A Catavencii című szatirikus portálon Patrick Andre de Hillerin pénteken közzétett írásában úgy vélekedett: Ceausescu politikai rendőrsége, a hírhedt Securitate sosem bocsátotta meg Tőkésnek a forradalomban játszott szerepét, és egykori embereit ma is fűti a bosszúvágy. A szerző szerint ők befolyásolhatták Victor Ponta miniszterelnököt, hogy a kitüntetés visszavonását kezdeményezze.
maszol/MTI

Országgyűlés: elfogadhatatlan Tőkés érdemrendjének a visszavonása
A romániai magyarságnak a demokratikus átmenetben betöltött szerepét és a szólásszabadság érvényesülését kérdőjelezi meg Tőkés László kitüntetésének visszavonása - többi között ezt tartalmazza az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának állásfoglalása, amelyet hétfői ülésén egyhangúlag fogadott el a testület.
Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke újságíróknak úgy fogalmazott, remélik, hogy Traian Băsescu államfő mérlegelni fog, és nem fog hozzájárulni a kitüntetés elvételéhez. Hozzátette: Tőkés László nemcsak Romániában, hanem a világ minden pontján elfogadott politikus, aki nemcsak a magyarok nemzeti hőse, hanem a román nemzeté is. Az ő bátor kiállása kellett ahhoz, hogy a román forradalom elkezdődjön és a demokratikus átmenet végbemenjen; 1989-ben Tőkés László volt az a kovász, amely kellett, hogy ezek a folyamatok elinduljanak - mutatott rá. Úgy értékelte: a forradalom után két évtizeddel visszavonni tőle a kitüntetést "becstelen dolog", és ehhez a magyar parlamenti képviselők nem járulhatnak hozzá.
A bizottság által elfogadott dokumentumban a többi között rögzítették, hogy "a Románia Csillaga érdemrend úgynevezett becsületbíróságának" döntése nemcsak az egész romániai magyarság semmibevételét jelenti, hanem rossz érzéseket kelt mindazokban, akik a közösségi jogok kiterjesztéséért szálltak síkra Romániában. Magyarország, mint ahogy Románia is, természetesnek tartja, hogy a két ország között érvényben lévő alapszerződés szellemében a másik állam területén élő nemzeti kisebbsége ügyében fellépjen. Tőkés László is erre utalt a vitatott nyilatkozatában - rögzítették. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy a testület megütközéssel értesült arról, hogy az érdemrend visszavonását kezdeményezik, és a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai - az Európai Parlament és más nemzeti parlamentek egyes tagjaihoz hasonlóan - támogatásukról biztosítják Tőkés László ebben az ügyben és az autonómia eléréséért folytatott küzdelemben.
Ionel Haiduc, az érdemrend etikai testületeként működő becsületbíróság elnöke a testület november 20-i ülése után jelentette be, hogy méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága a román állami kitüntetésre, és úgy döntött, az EP-képviselő elismerésének visszavonását kéri az államfőtől. Tőkés László ügyvédjével, Kincses Előddel korábban távozott az üléséről, tiltakozásul amiatt, hogy a testület - elmondása szerint - megtagadta tőle az ügyvédi védelemhez való jogot.
A magyar Külügyminisztérium szerint Románia Tőkés László kitüntetésének visszavonásával az egész romániai magyarságot alázza meg, és megfélemlíteni szándékozik azokat, akik a romániai magyar közösség jogos igényéről, az autonómiáról beszélnek. A nemzetpolitikai államtitkárság közleményében azt írta: a magyar kormány megdöbbenéssel áll a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága döntése előtt, amely méltatlannak minősítette Tőkés László EP-képviselőt a román állami kitüntetésre, és ennek megvonását kéri Traian Basescu államfőtől. Kiemelték: a magyar állam nem szólhat bele abba, hogy a román állam kit tüntet ki, de Tőkés László egyike azon emblematikus személyiségeknek, aki mellett kötelességének tartja felemelni szavát.
Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát. Visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
Mint ismeretes, a napokban több magyar és külföldi közéleti személyiség, illetve szervezet vette védelmébe Tőkés Lászlót.
maszol/MTI

Németh Zsolt: becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után
Románia 1989-es forradalom szellemét tagadja meg – jelentette ki Hidvéghi Balázs. Hidvéghi Balázs napirend előtti felszólalásában úgy értékelte, hogy a Románia Csillaga becsületbíróságának döntése Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavoná- sáról azért történt, mert a politikus nyáron Tusnádfürdőn azt mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett. A képviselő szégyenletesnek nevezte a döntést, amely súlyosan sérti a szólásszabadságot és az 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus a Parlament- ben méltatta Tőkés László romániai forradalomban betöl- tött szerepét. „Románia csillagát elvehetik tőle, de a szabadság csillaga mindig az övé marad.”- fogalmazott a képviselő. Németh Zsolt államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni". Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és „élőláncot" kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt. Véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Securitate soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után. Közölte, a magyar-román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.
MTI
Erdély.ma

Budapesti „élőlánc” Tőkés körül
Hidvéghi Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője kedden szégyenletesnek nevezte a Románia Csillaga becsületbíróságának múlt heti döntését Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavonásáról.
Hidvéghi Balázs kormánypárti politikus napirend előtti parlamenti felszólalásában emlékeztetett: a bukaresti grémium azért határozott így, mert az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyáron Tusnádfürdőn az mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett. Hidvéghi szerint ha valóban visszavonják Tőkéstől az érdemrendet, Románia az 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus méltatta Tőkés Lászlónak a forradalomban betöltött szerepét. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Băsescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni”. Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és „élőláncot” kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt.
Németh Zsolt fideszes politikus véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Szekuritáté soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a volt kommunista titkosszolgálat bosszúja 25 év után. Németh Zsolt közölte, a magyar–román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország az 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.
Krónika (Kolozsvár)

Bocsánatkérésre szólította fel Németh Zsoltot a román külügyi államtitkár
Álláspontja felülvizsgálatára és bocsánatkérésre szólította fel Radu Podgoreanu román külügyi államtitkár Németh Zsolt külügyi államtitkárt azért az országgyűlési felszólalásáért, amelyben Tőkés László román állami kitüntetésének lehetséges visszavonásáról beszélt.
Radu Podgoreanu „a román állam egyik szimbólumának minden alapot nélkülöző meggyalázásaként" értelmezte, és „teljességgel elfogadhatatlannak" minősítette Németh Zsolt parlamenti felszólalását. Németh Zsolt kedden az Országgyűlésben egy napirend előtti kérdésre válaszolva egyebek mellett azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni".
„Súlyos, és minden alapot nélkülöző vád azt állítani, hogy megvörösödött a Románia Csillaga érdemrend. Feltesszük mi is a kérdést: mit mondana Németh Zsolt, ha Romániában valaki azt állítaná, hogy Budapesten visszatértek a hatalomba a horthysták" – idézte az Agerpres hírügynökség az államtitkárt.
Radu Podgoreanu kijelentette: Románia szuverén joga a kitüntetések adása és visszavonása. Az érdemrend pedig egyebek mellett a kitüntetett személyiség lojalitásának az elismerése Románia értékei, szimbólumai, és nemzeti érdeke iránt. „Románia tiszteli a hőseit, de a hősöknek is tisztelniük kell Romániát" – jelentette ki az államtitkár. Megemlítette, Tőkés László érdeme, hogy bátran szembefordult a kommunista diktatúrával.
„Megérdemelte a tiszteletünket ugyanúgy, ahogy azok a román állampolgárok is megérdemlik, akik 1989 decemberében élő láncot vontak köréje, hogy megvédjék a kommunista rezsim megtorló erőitől. Nem lehet feladatunk azonban tisztelni azt, aki ma azt kéri, hogy Románia kerüljön protektorátus alá" – jelentette ki az államtitkár. Megjegyezte, a Románia Csillaga érdemrendet éppen azért hozták létre annak idején, hogy Románia függetlenségét jelképezze.
Radu Podgoreanu szerint Németh Zsoltnak a diplomáciai elfogadhatóság határán mozgó gyakori kijelentései jól ismertek Romániában. „Esedékes lenne, hogy Németh Zsolt vizsgálja felül álláspontját, és kérjen bocsánatot a gyalázkodó kijelentéseiért, amelyek ellenétesek országaink barátsági és együttműködési szerződése szellemével" – jelentette ki.
A román külügyi államtitkár a magyar Külügyminisztérium honlapján csütörtökön megjelent angol nyelvű híradásra hivatkozott, amely Németh Zsolt válaszát foglalja össze Hidvéghi Balázs képviselő napirend előtti felszólalására.
Hidvéghi Balázs (Fidesz) az Országgyűlésben kedden, napirend előtt úgy értékelte, hogy a Románia Csillaga becsületbíróságának döntése Tőkés László európai parlamenti képviselő kitüntetésének visszavonásáról azért történt, mert a politikus nyáron Tusnádfürdőn az mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett.
A képviselő szégyenletesnek nevezte a döntést, amely, ha megvalósul, Románia 1989-es forradalom szellemét tagadja meg. A kormánypárti politikus méltatta Tőkés László romániai forradalomban betöltött szerepét. Németh Zsolt államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Basescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni". Hozzátette: a magyar politikának az egységet meg kell őrizni az ügyben, és „élőláncot" kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt.
Véleménye szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta a legjobban, miszerint a Securitate soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a Securitate bosszúja 25 év után. Közölte, a magyar-román jövőt meghatározó módon érinti, milyen alapokra építjük a jövőt: Magyarország 1989-es alapokra szeretné építeni a két ország kapcsolatát.
hvg.hu / MTI
Erdély.ma

Bukarest bocsánatkérésre szólítja fel Budapestet Tőkés-ügyben
Bukarest nem sokáig tűrte szó nélkül, hogy Tőkés László mögött teljes mellszélességgel kiállt a magyar kormány román állami kitüntetésének tervezett visszavonása ügyében.
Radu Podgorean, a román külügyminisztérium államtitkára álláspontja felülvizsgálatára és bocsánatkérésre szólította fel magyar kollégáját, Németh Zsoltot napokban elhangzott országgyűlési felszólalásáért, amelyben az erdélyi európai parlamenti képviselő érdemrendjének lehetséges visszavonásáról beszélt.
Csütörtökön este közzétett nyilatkozatában Radu Podgorean „a román állam egyik szimbólumának minden alapot nélkülöző meggyalázásaként" értelmezte, és „teljességgel elfogadhatatlannak" minősítette a magyar külügyminisztérium államtitkárának parlamenti felszólalását. Németh Zsolt kedden az Országgyűlésben egy napirend előtti kérdésre válaszolva egyebek mellett azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Băsescu román államfőtől, hogy „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni".
„Súlyos, és minden alapot nélkülöző vád azt állítani, hogy megvörösödött a Románia Csillaga érdemrend. Feltesszük mi is a kérdést: mit mondana Németh Zsolt, ha Romániában valaki azt állítaná, hogy Budapesten visszatértek a hatalomba a horthysták?" – szerepel Podgoreannak az Agerpres hírügynökség által idézett állásfoglalásában.
Az államtitkár kijelentette: Románia szuverén joga a kitüntetések adása és visszavonása, az érdemrend pedig egyebek mellett a kitüntetett személyiség lojalitásának az elismerése Románia értékei, szimbólumai, és nemzeti érdeke iránt.
„Románia tiszteli a hőseit, de a hősöknek is tisztelniük kell Romániát" – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, Tőkés László érdeme, hogy bátran szembefordult a kommunista diktatúrával. „Megérdemelte a tiszteletünket ugyanúgy, ahogy azok a román állampolgárok is megérdemlik, akik 1989 decemberében élő láncot vontak köréje, hogy megvédjék a kommunista rezsim megtorló erőitől. Nem lehet feladatunk azonban tisztelni azt, aki ma azt kéri, hogy Románia kerüljön protektorátus alá" – jelentette ki az államtitkár.
Megjegyezte, a Románia Csillaga érdemrendet éppen azért hozták létre annak idején, hogy Románia függetlenségét jelképezze. Podgorean szerint Németh Zsoltnak a diplomáciai elfogadhatóság határán mozgó gyakori kijelentései jól ismertek Romániában. „Esedékes lenne, hogy Németh Zsolt vizsgálja felül álláspontját, és kérjen bocsánatot a gyalázkodó kijelentéseiért, amelyek ellentétesek országaink barátsági és együttműködési szerződése szellemével"– idézte az államtitkárt az MTI.
Különben Podgorean a magyar Külügyminisztérium honlapján csütörtökön megjelent angol nyelvű híradásra hivatkozott, amely Németh Zsolt válaszát foglalja össze Hidvéghi Balázs képviselő napirend előtti felszólalására.
Hidvéghi Balázs (Fidesz) az Országgyűlésben kedden, napirend előtt úgy értékelte, hogy a Románia Csillaga becsületbíróságának döntése Tőkés László kitüntetésének visszavonásáról azért történt, mert a politikus nyáron Tusnádfürdőn az mondta, Magyarország vállaljon védhatalmat az erdélyi magyarság felett. A képviselő szégyenletesnek nevezte a döntést, amely, ha megvalósul, Románia 1989-es forradalmának szellemét tagadja meg.
A kormánypárti politikus méltatta Tőkésnek a romániai forradalomban betöltött szerepét. Németh válaszában azt mondta, a magyar kormány azt kéri Traian Băsescu román államfőtől, „ne hagyja Románia Csillagát visszavörösödni". Hozzátette: a magyar politikának az egységet kell megőriznie az ügyben, és „élőláncot" kell alkotnia, mint ahogy az annak idején a temesvári parókia körül történt.
Az államtitkár szerint az elmúlt pár hónapban hisztériakeltés volt Romániában az üggyel kapcsolatban, amelynek okát három román újságíró fogalmazta meg a legjobban, miszerint a Szekuritáté soha nem tudta Tőkés Lászlónak megbocsátani Temesvárt, a romániai forradalmat, ezért a becsületbíróság döntése nem más, mint a kommunista titkosszolgálat bosszúja 25 év után.
Egyébként Németh Zsolt minden bizonnyal Tőkéstől „merített", amikor elvörösödő csillagról beszélt. November 22-ei, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatója alkalmából kiadott, a bukaresti becsületbíróság döntését kommentáló nyilatkozatát az EP-képviselő azzal a megjegyzéssel zárta: „Románia csillaga elvörösödőben..."
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: nincs helye a jövő évi választásokon az erdélyi magyarok pártoskodásának
Sem a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választáson, sem az európai parlamenti választáson nincs helye az erdélyi magyarok pártoskodásának - közölte az MTI-hez eljuttatott szerdai nyilatkozatában Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke - írja ma az MTI.
Leszögezte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban éljenek a választás állampolgári jogával a magyarországi választásokon, másrészt pedig azért, hogy minél erősebb képviselettel rendelkezzenek az Európai Parlamentben.
Az EMNT elnöke szerint súlyos következményekkel járhat az a "gőgös egyeduralkodói mentalitás", amely szerint az RMDSZ az egyedüli hiteles képviselője az erdélyi magyar közösségnek.
"Félrevezető pártpropagandának" találta azt a kijelentést, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság 90 százalékának a támogatásával rendelkezik. Megemlítette, hogy a legutóbbi választásokon az erdélyi magyaroknak csupán mintegy 40 százaléka járult az urnákhoz, a többség kiábrándult, és eltávolodott az RMDSZ-től.
"A nemzeti összefogás és együttműködés korparancsa látszik most a legfontosabbnak" - fogalmazott a volt királyhágómelléki református püspök.
Megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc ma is ugyanazt mondja, amit a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztéséről tartott 2004. december 5-i népszavazás idején. "Román elvtársai is hozzá hasonlóan igyekeznek megfosztani bennünket kisebbségi és közösségi jogainktól. Hogyha rajtuk múlna, akkor az erdélyi magyarok sem Bukarestben, sem Budapesten nem találnának orvoslást helyzetükre" - állapította meg Tőkés László.
A romániai visszarendeződésről árulkodó példaként hozta fel, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának az idézései után szerdán a legfőbb ügyészségtől kapott idézést, mert a szélsőnacionalista Új Jobboldal szervezet hazaárulással vádolta meg.
Tőkés László szerint az RMDSZ-nek is az igazi nemzeti összefogás útjára kellene lépnie. "Itt az ideje, hogy a közös nemzeti érdeket előtérbe helyezve, az RMDSZ szűk pártvezetősége és nomenklatúrája végképp felhagyjon az önös párt- és klientúraépítéssel, amit a magyar választópolgárok adólejeinek a kisajátításával és eltérítésével végez" - jelentette ki.
A volt püspök különösen fájdalmasnak találta, hogy a korábban általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület is "a politikai és pénzügyi korrupciótól áthatott bihari RMDSZ" befolyása alá került. "Egyházunk ilyen mérvű pártosodására csak 1989 előtt, a rossz emlékezetű Papp László idejében volt példa" - vélte Tőkés.
Szabadság (Kolozsvár)

Az erkölcsi győztes
Aligha okozott bárkinek is meglepetést, amikor a Románia Csillaga Érdemrend „becsületbírósága” az alkotmányos jogelveket lábbal tipró, a védelem jogára fittyet hányó jogi kutyakomédia keretében úgy döntött, megfosztja Tőkés Lászlót a 2009-ben odaítélt kitüntetéstől. Joggal nyilatkozta az érintett, számára kitüntetés, hogy a kommunista utódpárt embereiből álló bizottság így döntött, hiszen aligha akar ezekkel az emberekkel bárki, demokratikus meggyőződésű polgár egy gyékényen árulni. Arról nem is beszélve, hogy Constantin Degeratu tábornok, volt vezérkari főnök személyében olyan ikonikus figura is akadt a társaságban, aki nem csak kiszolgálója volt a Ceaușescu-korszaknak, majd tevékeny részvevője a volt kommunisták hatalom-visszafoglalásának, hanem akinek vér tapad a kezéhez, lévén a kolozsvári sortüzek egyik felelőse.
A lenyelhetetlen gombóc
A román politikum igazából soha nem tudott mit kezdeni a „Tőkés-jelenséggel”. Az ő világukban merőben szokatlan, hogy valakit sem megfélemlíteni, sem megvesztegetni nem lehet, hogy egy tőlük független, nagy nemzetközi presztízzsel rendelkező személyiség nem csatlakozik az apologétáik közé, hanem következetesen kiáll az általa képviselt nemzetrész érdekei és jogos követelései mellett. Sokféleképpen próbálkoztak, még a szekusügynökség abszurd rágalmát is képesek voltak bevetni a Szekuritate áldozatával szemben. Találtak hozzá magyar szövetségeseket is: 1994-ben Nagy Benedek vette át a vádló szerepét korábban a Tinerama hasábjain. Minden jel arra mutatott, hogy az akcióban benne van az RMDSZ csúcsvezetése is, ám Nagy Benedek egyedül vitte el a balhét. Háttérbeli szövetségesei persze nem feledkeztek meg róla, az ügyet tárgyaló SZKT döntését nem tudták befolyásolni, nem volt elég erejük ahhoz, hogy az elemi jóérzés által irányított mérsékelt közép teljes egészét a maguk oldalára állítsák. A brassói program elszabotálásának dacára Markó Bélát elsöprő többséggel újraválasztó 1995-ös kolozsvári kongresszuson már visszavették az RMDSZ-be az SZKT által a szervezetből kizárt képviselőt, bő egy évvel később, a kormányzati szerepvállalás idején pedig Nagy Benedekkel már a vallásügyi államtitkárságon találkozhattunk. Valaha ezüstpénzzel fizettek ilyen gesztusokért, manapság egyszerűbb, kényelmesebb, költségkímélőbb a pozícióba helyezés. Nagy Benedek új állomáshelyén sem tagadta meg önmagát, mint Krizbai Imrétől tudhatjuk, egyértelműen eszmei-ideológiai okokból, a gyülekezet és lelkésze következetes autonómiapártisága miatt szabotálta a baróti református gyülekezet támogatásának ügyét.
Kollaboráns konvergencia
Nehéz lenne elhinni, hogy nincs összefüggés a Tőkés László elleni, hosszú idő zajló, egyházon belüli áskálódás és az érintettnek a román hatalom számára való kényelmetlensége között. A minap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület esperesi kollégiuma által elfogadott nyilatkozat egyenesen arra szólítja fel az egyházkerület volt püspökét, hogy „hagyjon fel az egyházhoz méltatlan magatartásával”. A nyilatkozat megszavazóinak többsége vélhetően fel sem fogja, hogy mihez adta a nevét, ezzel együtt a legkevesebb, amiben a nyilatkozat megfogalmazói, elfogadtatói és megszavazói elmarasztalhatók, az a Borbély Imre által a kilencvenes évek közepén körülírt és definiált tényállás, a kollaboráns konvergencia, amely „a kollaboráció azon esete, amikor a magyar közérdekkel ellentétes, egyéni vagy csoportérdek ölt testet politikai cselekedet formájában, úgy, hogy az a román etnokrata igyekezetet szolgálja.”
E vérforraló rágalom terjesztéséhez megnyerték a demokratikusnak mondott román erők egy részét is, például Dan Stancát, aki a România Liberã című napilap 1998. június 28-i számában a lebesúgózás mellett élesebben támadta Tőkés Lászlót, mint a posztkommunista hivatásos fröcsögők „Nincs semmiféle különbség azon magyarok között, akik Erdély feldarabolása érdekében a náci Németországhoz dörgölőztek, és azok között, akik a szovjet csizma mellé húzódtak, hogy ebben a román tartományban megteremtsék a maguk autonóm övezetét. A két ellenséges ideológia képviselői elkötelezett kiszolgálókra leltek e magyarokban, mivel ezek fő ellensége a román állam volt. Tőkés László a Hitlernek és Sztálinnak hízelgők ezen fajtájából került ki” – állt többek között az írásban.
Több, mint húsz esztendeje visszatérően kerülnek bevetésre a román politikai elit szokásos, imamalomszerűrágalmai, amelyeket minden következetes magyar politikai erő vagy politikus „kivív” magának: szélsőséges, nacionalista, soviniszta, irredenta. Jellemző eszköz a nyílt félretájékoztatás is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának tizedik évfordulójához közeledve érdemes felidézni, miként torzította el a román sajtó Tőkés László találó, a problémát fejéről a talpára állító megfogalmazását, miszerint „a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia”. A román sajtó átfogalmazásának köszönhetően ez úgy jelent meg, hogy az erdélyi magyarság egyetlen alternatívája a határmódosítás.
Kimaradt ziccer
Ha a PSD-s ideológiai kommandó vár még egy kicsit a döntéssel, időzíthették volna a kitüntetés visszavonását stílszerűen december 15-ére, a temesvári ellenállási mozgalom kezdetének időpontjára is, hogy még erősebb legyen a szimbólumerő. A román politikának ugyanis mindig is erős oldala volt a szimbolikus hadviselés. Aligha tekinthető véletlennek, hogy az 1996-os romániai választásokon a Tőkés László kitüntetését visszavonó posztkommunista erőknek testvéri segítséget nyújtó román–magyar alapszerződést épp Temesváron írta alá Ion Iliescu és Horn Gyula. Az sem véletlen, hogy 2002. december elsején Budapesten került sor az emlékezetes koccintásra a magyar és román vezetők között, mint ahogy az is aligha véletlen, hogy 2010-ben a budapesti Nemzeti Színház épületét nézték ki a román nemzeti ünnep helyszínének. A megszálló hatalom folyamatosan teszteli az elnyomottak, s az elnyomottakkal értelemszerűen szolidáris anyaországi nemzeti kormány tűrőképességét. Most bizonyára úgy ítélték meg, hogy a kitüntetés visszavonása egybeesik politikai érdekeikkel, de azt vagy nem merték december közepére időzíteni, vagy egyszerűen kihagyták a „ziccert”.
A magyar külügy ezúttal a kellő eréllyel reagált, amikor nyilatkozatban szögezte le: Tőkés László kitüntetésének visszavonásával az egész erdélyi magyarság áll a román hatalom célkeresztjében, s a tulajdonképpeni cél azok megfélemlítése, akik az erdélyi magyar közösség jogos igényéről, az autonómiáról beszélnek. Nyilván, Tőkés Lászlóval az a román elit gondja, hogy nem elégedett meg a forradalom hősének státuszával, nem váltotta ki forradalmár igazolványát, nem integrálódott a román hatalmi rendbe. Megtehette volna, mint ahogy az erdélyi magyar politikai elit számos tagja is megtette. ő a nehezebb utat választotta.
Egy dolog biztos: bármiképp is határoz az ügyben Traian Bãsescu államelnök, ebből a játékból mindenképpen erkölcsi győztesként kerül ki Tőkés László.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés kitüntetése – Tőkés László az 1989-es temesvári népfelkelés hőseinek ajánlotta fel kitüntetését
Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt temesvári lelkész Temesvár 1989-es forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlotta fel december 15-én, vasárnap, a népfelkelés 24. évfordulóján a Románia Csillaga kitüntetést, amelyre méltatlannak találta őt az érdemrend többnyire kormány közeli személyiségekből álló becsületbírósága.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a szervezet temesvári irodájában rendezett sajtóértekezleten jelentette be, hogy megalakult az 1989-es Temesvári Emlékbizottság, amely a temesvári református parókia elől indult, a kommunista diktatúra bukását eredményező népfelkelés jövő évi, 25. jubileumi emlékévének rendezvényeit készíti elő.
Tőkés László jelképesen átadta a Románia Csillaga érdemrendet az újonnan alakult emlékbizottságnak. Hozzátette: ha valaki vissza akarja venni a kitüntetést, „jöjjön érte Temesvárra".
Az emlékbizottság névsora – Tőkés Lászlóén kívül – 12 olyan személy nevét tartalmazza, akik már a népfelkelés kirobbanása előtt is kiálltak a kommunista diktatúrával szembeszegülő református lelkész mellett.
Az emlékbizottság tagjainak közös célja az igazságtétel előmozdítása, a 24 éve indult rendszerváltozás folytatása és a forradalom „ellopásának" megakadályozása – hangoztatta Tőkés László, hozzátéve, hogy a névsor nyitott és a jövőben bővülni fog.
1989 december 15-én a Ceausescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László temesvári lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg. A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez másnap a többségi románság is csatlakozott, így a református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés.
A fellázadt Temesvár 1989-ben csaknem egy hétig egymaga dacolt fegyvertelenül a Ceausescu-diktatúra megtorlásával, amíg az ország többi részére is átterjedt a népfelkelés. Ez idő alatt 73 ember életét vesztette, csaknem 300 pedig megsebesült a sortüzekben és mintegy nyolcszáz tüntetőt börtönbe zártak.
Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát. Visszavonását Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjaiból és a párthoz közel álló személyiségekből álló becsületbíróság novemberben méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrendre. A testület előterjesztése alapján az államfő bocsáthat ki rendeletet az EP-képviselő kitüntetésének visszavonásáról, ezt azonban Traian Basescu eddig nem tette meg.
MTI
Erdély.ma

Akkor most hová is álljanak a balgák?
Huszonnégy évvel ezelőtt ezen a napon, december 22-én még a forradalom édes mámorában éltünk, majd a szabadság, testvériség, egyenlőség csodálatos érzése 1990 márciusában hirtelen elillant.
Katona Ádám, tanár, magyar irodalom- és művelődéstörténész már december 22-én megfogalmazott egy igen fontos kiáltványt, s azt meg is jelentette a Szabadság című független székelyudvarhelyi lap első számában. A tanár úr akkor, nagyon okosan és előrelátóan a SZÉKELYUDVARHELYI NEMZETI TANÁCS nevében tette közzé a következő szöveget:
Székelyudvarhely lakosaihoz!
Ma este, 1989. december 22-én este 6 órakor megalakult Székleyudvarhely Nemzeti Tanácsa. Örömmel vettük tudomásul népünk harcának sikerét. Az ország egészéhez csatlakozva kinyilvánítjuk e város lakosságának önrendelkezési jogát. Magyarok vagyunk és testvérkezet nyújtunk hazánk román, német, szerb, ukrán és valamennyi más népének.
Önrendelkezési jogunk alapján valamennyi honfitársunkkal együtt kiharcoltuk szabadságunkat.
Alapvető emberi jogainkat, emberekhez méltó életlehetőségeinket, demokráciánkat úgy tudjuk megvédeni, ha a székelység múltjához méltó módon öntudatosak vagyunk.
Európa népeihez megint csatlakozunk, az ezeréves történelmünk szabadságszerető hagyományait megőrizve és folytatva ezen a dicsőséges napon, végre fölemelt fővel járhatunk őseink földjén.
Hogy holnap se kelljen szégyenkezve egymás szemébe néznünk, ne romboljunk, ne gyújtogassunk!
Fékezzük meg a magukról megfeledkezett embertársainkat!
Hárítsunk el minden erőszakot!
A bűnösöket törvényes úton vonjuk majd felelősségre.
Tartózkodjunk a személyes bosszú minden formájától.
Csatlakozzunk országunk új demokratikus kormányához.
Holnaptól dolgozzunk!
Mert ezt magunk, a gyermekeink jövőjéért tesszük.
Világkatasztrófákat megjárt hazánkfia, Lukács Csaba írja, hogy a tragédiák helyszíneiről hazatérvén két dolog szokott járni a fejében. Az egyik az, hogy milyen jól választottak őseink, amikor letelepedtek ide, a Kárpát-medencébe, hiszen itt elkerülnek minket az erős, veszélyes viharok, és az igazán nagy földrengések sem érintenek. A másik dolog, hogy akár példásan, ha kell, de tudunk viselkedni váratlan, nagy baj idején is.
Amikor 2005 augusztusában tizenhat halálos áldozattal járó árvíz pusztított a Székelyföldön, a katasztrófa után önzetlenül segített mindenki – még Băsescu elnök is elismerően szólt a magyarok összefogásáról –, télire már minden áldozat háza újjáépült. Büszkék lehetünk rá.
Székelyudvarhelyen 1989-ben – hasonlóan Temesvárhoz, és ellentétben több romániai nagyvárossal – valóban forradalom volt. A székely anyaváros munkássága december 20-án a nagy üzemekben nem volt hajlandó végighallgatni a Temesvárról szóló hivatalos hazugságokat, a Matrica-gyárban még a szakszervezeti vezető, a kis törékeny hölgy, Korodi Vass Irma is visszaadta, megtagadta a szekusok által számára előre megírt felszólalást, s így Udvarhelyről – ellentétben más városokkal – nem küldtek a halálraítélt rendszert üdvözlő és a temesvári felkelést elítélő táviratot Ceauşescunak. Legyünk büszkék erre is!
Amikor a megtorlásra berendezkedett pártemberek és szekusok december 22-én elmenekültek, a város „magára maradt” – közben sajnálatos események, lincselések is történtek –, de néhány nap alatt Székelyudvarhely példásan, saját erejéből megszervezte, újraindította a maga életét. Vezetőket választott, sajtót, rendfenntartó erőt hozott létre, és békésen, fegyelmezetten kezdett el jövőt építeni.
Huszonnégy évvel ezelőtt ezen a napon még a forradalom édes mámorában éltünk, amíg a szabadság-testvériség-egyenlőség csodálatos érzése hirtelen el nem illant 1990 márciusában, amikor Marosvásárhelyen, a nacionalista gyűlölet felülkerekedett, és legyőzte a testvériséget. Az egyenlőség relatív fogalom, szinte értelmezhetetlen. A maradék szabadság főleg abban kapott hangsúlyt, hogy már el lehet menni az országból, ha nem tetszik, hogy a bukott rendszer emberei újra nyakunkra ültek, csak más jogcímen. Hogy a volt diktatórikus rezsim hatalmi struktúrái megmaradtak, hogy túléltek, de megint jól működnek, csak másként hívják őket.
Átélhettük a vadkapitalizmus időszakát, amikor régi elvtársakból dúsgazdag urak lettek. Neveztük ezt az időszakot privatizálásnak, piacgazdaságnak vagy eredeti tőkefelhalmozásnak.
Önjelölt tehetségtelenek szolgálták ki, szolgálják ma is elszánt klikkharcban a mindig háttérben megbúvó sötét erőket, a pénz hatalmasait.
„A bukott kommunista rendszer is az effélékre, a tehetségtelen törtetőkre építette terroruralmát. Vigyázzunk az egészséges értékrendre! Vigyázzunk tehát, hogy csak feddhetetlen erkölcsű, becsületes, dolgos, értelmes emberek kerülhessenek az új hatalom közelébe!”– írta Katona Ádám 1989-ben az általa alapított Szabadság című lapban.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1990-ben fogadta Tőkés Lászlót a Kongresszusban. Az erdélyi református lelkészt és román forradalmat ünnepelték. A Capitoliumban Tom Lantossal együtt még a Kossuth-nótát is énekeltek. Huszonnégy esztendő elteltével azonban méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a Románia Csillaga Érdemrend „becsületbírósága” az állami kitüntetésre, amelyet az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért 2009-ben kapott az államfőtől az időközben második mandátumát töltő EP-képviselő.
Mi van? Akkor most hova is álljanak a belgák? Vagy a balgák? Hová legyen Dániel Ernő atya, aki a forradalomkor életét kockáztatva, a fölgyújtott rendőrség előtt, keresztény emberhez méltóan, békíteni próbálta a felbolydult tömeget? Vagy Mika Dezső és karatés tanítványai, akik az elszabadult indulatok közepette is életeket mentettek? És Kolumbán Gábor, aki kutatóként, káoszelméleti tudását felhasználva, „társadalom-kaológusként” próbálta szolgálni közösségét? Hová álljanak, mi legyen a régi tisztességes vezetőkkel?
Porzsolt István, Ubornyi Mihály, Fábián István vagy Incze Béla is balga volt Udvarhelyen? Vajon balga volt-e Imecs László, aki Brassóban sorkatonaként életét áldozta ezért az elvetélt forradalomért? És Katona Ádám is balga, aki ma kisnyugdíjasként ugyanabban a tömbház-lakásban él, mint huszonnégy éve? Aki most is magányosan, de még mindig ugyanazt mondja, mondaná, ha lenne kinek, mert az RMDSZ felszámolta platformját, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést? Katona Ádámot meghívják ugyan időnként egy-egy összejövetelre, de már csak felszólalási jog nélkül, mint „díszpinty” jelenhet meg…
Akkor most hova is álljanak a balgák?
Karácsony közeleg, az év legszebb ünnepe.
Kedves belgák! Kedves balgák! Kedves balekok! Kedves reménykedők! Kedves társak a honfibúban! És a többiek! Barátok és felebarátok!
Áldott szent ünnepet mindenkinek!
Farkas Antal
Székelyhon.ro

Tőkés: második rendszerváltást!
„Második rendszerváltozásra van szükségünk” – vallja Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki december 23-i, hétfői nagyváradi évértékelő sajtótájékoztatóján a temesvári népfelkelés évfordulójának apropóján az akkori eseményeket állította szembe jelenünkkel.
„A rendszerváltozást mind országos szinten, mind kisebbségi magyar viszonylatban, mind egyházpolitikai téren ki kell teljesítenünk – az emberi és a nemzeti méltóság, az emberi és a közösségi jogok, a vallási és egyházi szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai követelményeinek megfelelően” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő (képünkön), aki szerint a temesvári nyilatkozat és a Tismăneanu-jelentés irányadók erre nézve.
Mint részletezte, magyar vonatkozásban a tényleges rendszerváltozást a nemzeti önrendelkezés – az autonómia – kivívása jelentheti, egyházi téren pedig a kisebbségi egyházak autonóm szabadságának és hatalomtól való függetlenségének elérése lehet a cél.
„Temesvár volt a román forradalom elindulásának a helyszíne, 1990 márciusában pedig Marosvásárhely lett az ellenforradalmi visszarendeződés kezdetének a legmarkánsabb színtere. A bukaresti Egyetem téren át vezető folytatást pedig már ismerjük. És közel egy negyedszázad után, ezen az útvonalon jutunk el a mostani posztkommunista Romániába” – fogalmaz Tőkés László, aki több párhuzamot is von nyilatkozatában a rendszerváltás előtti és a mai Románia között.
Egyebek mellett azt hozza fel, hogy akkor még Ceauşescu titkosrendőrsége féltette tőle Romániát – most viszont Victor Ponta pártja és Degeratu tábornok „becsületbírósága” óvja az ország területi épségét vele szemben.
„Akkor a Szekuritáte magyar irredenták elnevezésű ügyosztálya gondoskodott a magyarokról kialakított nacionalista-soviniszta ellenségkép »működéséről« – azóta viszont a mindenkori utódkommunista kormányzatok alkalmazzák az »Oszd meg és uralkodj« magyarellenes, kihatásaiban pedig mélységesen román- és országellenes politikáját” – tette hozzá.
Krónika (Kolozsvár)