Cioloş, PSD, magyarellenesség
Jó egy hónappal a parlamenti választások előtt legalább részben tisztázódott, kire és mire szavazhatnak a választópolgárok december 11-én.
Dacian Cioloş, a szekértői kormány miniszterelnöke végre feladta látszatfüggetlenségét, és egyértelműen elkötelezte magát a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett. (Persze eddig is nehezen volt hihető, hogy egy liberális kormány egykori minisztere csak attól tényleg pártsemleges, hogy néhány évig Brüsszelben tevékenykedett).
Hogy miért döntött úgy Cioloş – aki egykori uniós biztosként, illetve az Európai Bizottság elnökének volt tanácsadójaként további nyugodt és sikeres karriert futhatna be a brüsszeli uniós bürokráciában –, hogy beleveti magát a román belpolitikába, amelytől a nyugalom és a kulturáltság legalább olyan messze van, mint Brüsszel Bukaresttől, talányos. Előfordulhat, hogy tényleg egy olyan idealista-aufklérista személyiségről van szó, aki azt hiszi: csakis a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által is felvállalt programjában foglalt hangzatos, bár meglehetősen sablonos célok teljesülése hozhatja el a nyugati prosperitást az országnak, rajta kívül pedig nincs más olyan személy, aki élére állhatna a modernizációs programnak.
Kérdéses azonban, hogy a PNL és az USR mögött álló műveltebb urbánus rétegen kívül képes lesz-e mást is megszólítani. Pláne a Szociáldemokrata Párt (PSD) dél-romániai, jórészt kevésbé iskolázott, vidéki tömegbázisát, amely rendszerint jóformán gondolkodás nélkül szavaz a neki fűt-fát ígérő, gátlástalanul demagóg pártra, ezért bármit is mond a romániai politizálási stílustól eltérően viselkedő, higgadt, csendes és racionális Cioloş, kis túlzással akkor is a PSD-re szavazna, ha egy csigaházas polipot indítanának el kormányfőjelöltként. Ezért is vezet a párt magabiztosan a közvélemény-kutatásokban.
A PSD számára amúgy választóinak hűsége pont kapóra jön, hiszen jelenleg éppen hogy hiány mutatkozik kormányfőjelöltekből, miután Liviu Dragnea pártelnököt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es népszavazáson elkövetett csalások miatt. Persze a PSD habitusát ismerve ettől még nyugodtan megnevezhetik őt miniszterelnök-jelöltként, legfeljebb tobzódnak egyet az ezt követő botrányban, hiszen Klaus Johannis államfő már jelezte: elítélt jelöltet nem bíz meg kormányalakítással.
Ha miniszterelnök-jelöltje nincs is, kampánytémája annál inkább van a PSD-nek: a párt az utóbbi években ismét behozta a közbeszédbe a sovinizmust, a zsigeri magyarellenes uszítást, amit most a kampányban még magasabb fordulatszámon művel. Dragnea már közölte, hogy az Erdély Bukaresttől való megmentéséről szóló kampánnyal a román többséget szándékosan is hergelő RMDSZ-szel nem lenne hajlandó koalícióra lépni, legutóbb pedig azon műfelhábordott egy egészségeset, hogy Kelemen Hunor – minden épeszű magyarhoz hasonlóan – magyar veszteségként éli meg Erdély anyaországtól való elszakítását, és Romániához csatolását.
Ám a PSD-t ismerve szinte százszázalékosan biztosak lehetünk benne, hogy amennyiben erre lenne szüksége a kormánytöbbség kialakításához, habozás nélkül kérné az agyonszidott RMDSZ támogatását. Amelynek parlamenti bejutására a jól kiszámítva, tudatosan adagolt, a magyar választópolgárok mozgósítására kiválóan alkalmas magyarellenes diskurzussal épp ő maga növeli az esélyt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Örüljünk Erdély elvesztésének?
Dragnea hajmeresztő kijelentést tett
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elvárná, hogy a román nemzethez hasonlóan a romániai magyarok is „győzelemnek” tekintsék Erdély és a Román Királyság egyesülését.
A december 11-i parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb párt elnöke a Realitatea hírtelevízió műsorában reagált arra, hogy Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a vasárnapi kampányindító rendezvényen a román sajtó szerint „vereségként” beszélt 1918-ról.
Az RMDSZ elnöke valójában úgy fogalmazott: „1918 a veszteség éve volt” a magyarság számára, okfejtésének lényege pedig az volt, hogy a következő parlamenti ciklusban alkotmányba kell iktatni a nemzeti kisebbségeknek tett azon ígéreteket, amelyeket a centenáriumához közeledő modern Románia jogi és morális alapjának tekintett 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat tartalmaz.
Liviu Dragnea az RMDSZ-elnök alkotmánymódosító javaslatára nem reagált, de – az Agerpres hírügynökség magyar kiadása által hétfőn idézett nyilatkozatában – „több mint szerencsétlennek” nevezte Kelemen Hunor kijelentését.
„Ő azt állítja, hogy nekik előnytelen volt az egyesülés. Mert ők kik? Ők szintén román állampolgárok. Mert remélem, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárokra gondolt, nem pedig magyarországi állampolgárokra, mert akkor súlyos a dolog. Nem értek egyet ezzel a nyilatkozattal. Az egyesülés a román nemzetnek győzelem volt, Kelemen Hunor egy Romániában bejegyzett párt elnöke, ezért remélem, hogy hallani fogom Kelemen Hunortól azt, hogy az 1918-as egyesülés győzelem volt a romániai magyarságnak is” – mondta Dragnea.
A PSD elnöke úgy vélte, hogy ezzel a kijelentésével Kelemen Hunor mintha Tőkés László szóhasználatát venné át.
„Több szavazatot akar? A szavazatai mindenképpen biztosítva vannak, a nyilatkozat pedig megmarad. Én nem felejtek” – figyelmeztette Kelemen Hunort a PSD elnöke.
Múlt héten Dragnea leszögezte: nem akar kormányzási megállapodást kötni az RMDSZ-szel, és azt reméli, hogy a románok elegendő szavazatot adnak a PSD-re és szabadelvű szövetségesére, az ALDE-ra ahhoz, hogy ne legyen szükségük az RMDSZ-re a kormányalakításnál.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulna Liviu Dragnea a referendum-ügyben rá kiszabott ítélet miatt. Vasárnap egy tévéműsorban azt mondta, komolyan fontolgatja, hogy az emberi jogi bírósághoz forduljon, mert az ítéletet – két év felfüggesztett börtönbüntetést – igazságtalannak találja, előbb azonban megvárja a Legfelsőbb Bíróság indoklását. Idén áprilisban ítélték jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre Dragneát, azzal vádolták, hogy a Traian Băsescu akkori államfő leváltására kezdeményezett 2012-es népszavazáson, Teleorman megyei tanácselnöki funkciójában visszaélt a hatalmával. A vád szerint az általa irányított bűnszövetkezet tagjai az ügyészség szerint nem létező hívásokra küldtek ki mozgóurnákat, odahamisították a részvételi ívekre a külföldön tartózkodó román vendégmunkások aláírásait, kiskorúak és a polgári jogok gyakorlásától eltiltott személyek nevében adtak le szavazatokat. Rajta kívül további 74 személy került a bíróság elé az ügyben.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Választások Romániában 1990 - Törvényi keret - A szabad választások kiharcolása az 1989. decemberi forradalom egyik legjelentősebb célkitűzése volt. A fővárosi Forradalom téren december 22-én összegyűlt emberek is szabad választásokat követeltek, a demokrácia egyik előfeltételeként határozva meg ennek lehetőségét. Az 1990 utáni első parlamenti választást az 1990. március 14-én kiadott 92-es számú, a parlamenti és államelnök-választásról szóló törvényerejű rendelet alapján szervezték meg. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) 1989. december 22-én este kiadott közleményében jelentette be a szabad választások megszervezését, a többpártrendszeren alapuló parlamentet jelölve meg az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokratikus értékek érvényesítése garanciájaként. Ezt követően a CFSN közvitára bocsátotta az államelnök- és a parlamenti választásokról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Nemzeti Megmentési Front (FSN) Alkotmányossági, Jogi és Emberi Jogi Bizottsága által kidolgozott választási törvényről szóló első egyeztetésre 1990. január 27-én került sor. A kerekasztal-beszélgetésen az 1989 után létesített minden párt képviselői jelen voltak, illetve megfigyelőkként részt vettek az akkor bejegyzési folyamat alatt álló politikai alakulatok képviselői is … A választások eredménye - Mivel a választási törvény nem rendelkezett semmiféle parlamenti küszöbről, a Képviselőházba nem kevesebb mint 27 politikai alakulat (ezek közül 11 nemzeti kisebbségeket képviselt) jutott be, a Szenátusba pedig 7. A FSN-nek sikerült megszereznie a mandátumok 67,53%-át, az RMDSZ és a PNL pedig 7-7%-ot kapott. A rendszerváltást követő első parlament egyúttal Alkotmányozó Gyűlésként is működött. Az ország alkotmányát 1991. november 21-én fogadták el, majd az ugyanazon év december 8-án szervezett referendum jóváhagyta az alaptörvényt … -
1992 - Törvényi keret - Az 1992-es parlamenti és elnökválasztást az 1992/68-as, illetve az 1992/69-es törvény alapján szervezték meg. A két választást egyszerre tartották, 1992. szeptember 27-én. Az 1992/68-as törvény egyik legfontosabb újdonságát a 3%-os parlamenti küszöb bevezetése jelentette, vagyis csak azok az alakulatok juthattak be a parlamentbe, amelyek megszerezték a választópolgárok által valamennyi listára leadott, országosan összesített érvényes szavazatok több mint három százalékát. Így a választáson indult 84 párt, politikai alakulat és szövetség közül mindössze nyolc került be a parlamentbe … - A választások eredménye - Az 1992. szeptember 27-én tartott választások nyomán mindössze nyolc politikai alakulat került be a parlamentbe: a FDSN, a CDR, a FSN, a PUNR, az RMDSZ, a PRM, a PSM és a PDAR. A parlament két házának elnökét 1992. október 28-án választották meg. Eszerint Oliviu Gherman lett a Szenátus és Adrian Năstase a Képviselőház elnöke. Az ország rendszerváltás utáni első Alkotmánya előírásainak értelmében a képviselők és szenátorok mandátuma négy évre szól … -
1996 - Törvényi keret - A rendszerváltó forradalom utáni harmadik parlamenti választásra 1996. november 3-án került sor. Ugyanekkor tartották az elnökválasztás első fordulóját is. A parlamenti választásokat a Hivatalos Közlöny 1992. július 16-i 164-es számában megjelent, 1992/68-as törvény alapján szervezték meg. Az 1992/68-as törvény 1-es cikkelye értelmében a Képviselőház és Szenátus tagjait általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választották meg, körzetekre és pártlistákra épülő, parlamenti küszöb nélküli, arányos választási rendszerben … - A választások eredménye - A Központi Választási Iroda november 10-én közölte a választások végleges eredményeit, amelyek a Hivatalos Közlöny november 3-i, 287-es számában jelentek meg. Ezek szerint az újonnan megalakult Képviselőház 343 tagból (328 választott és további 15, a nemzeti kisebbségek által jelölt képviselő), a Szenátus pedig 143 tagból állt. A szenátorválasztáson a CDR került ki győztesként a szavazatok 30,7%-ának megszerzésével. Ezért a teljesítményért 53 mandátum járt. A további lista: PDSR - 23,08% és 41 mandátum, USD (PD+PSDR) -13,16% és 23 mandátum, RMDSZ - 6,82% és 11 mandátum, PUNR - 4,22% és 7 mandátum, PRM - 4,54% és 8 mandátum. A Szocialista Munkáspárt és a Romániai Demokrata Agrárpárt nem érte el a 3%-os parlamenti küszöböt … -
2000 - A 2000-es parlamenti választások legjelentősebb újdonságát a parlamenti küszöb 3-ról 5 százalékra való emelése jelentette. A választási versenyen indult 88 párt, politikai alakulat, szövetség és kisebbségi szervezet közül a november 26-ai szavazást követően mindössze öt jutott be a parlamentbe. A rendszerváltó forradalmat követően ez volt a második alkalom, amikor kormányváltásra került sor Romániában, hiszen a PDSR, a PSDR és a PUR alkotta Romániai Szociáldemokrata Pólus nyerte a választásokat - Törvényi keret - A 2000-es parlamenti választásokat november 26-án szervezték meg az 1992/68-as törvény alapján, amelyet utólag az 1996/115-ös törvénnyel és a 2000/63-as, a 2000/129-es és a 2000/154-es sürgősségi rendelettel módosítottak … - Eredmények - A 88 párt, politikai alakulat, szövetség és nemzeti kisebbségi szervezet közül, amelyek jelöltlistákat állítottak a 2000-es választáson, mindössze öt jutott be a parlamentbe: a Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR, amelyet a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Román Humanista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt alkotott), a Nagy-Románia Párt (PRM), a Demokrata Párt (PD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselői … -
2004 - A Románia európai uniós csatlakozását megelőző események kontextusában a 2004. november 28-ai parlamenti választások megszervezése és lezajlása kiemelt jelentőséget nyert. Új törvények szabtak keretet ennek a választási folyamatnak, amely előtt egy évvel, 2003-ban alkotmánymódosításra is sor került. Ugyanakkor ez volt az utolsó alkalom, amikor a parlamenti választással együtt elnökválasztást is tartottak Romániában - Törvényi keret - Több helyen is módosult a választási rendszer mind az elnök-, mind a szenátor- és képviselőválasztás tekintetében. A legjelentősebb újdonságok a következők voltak: a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség szavatolása az állami tisztségek betöltése terén, a szenátorjelöltek alsó korhatárának 35-ről 33 évre való csökkentése, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének feltételekhez való kötése, az Állandó Választási Hatóság működésének szabályozása, az államelnöki mandátum öt évre való meghosszabbítása … - Eredmények - A 2004. november 28-án tartott választáson a 18.449.344 választásra jogosult polgár 58,5%-a járult az urnákhoz. A képviselőválasztáson 10.794.653 szavazatot jegyeztek, amelyek közül 10.188.106 volt érvényes. A szenátorjelöltek listáira összesen 10.794.653 voksot adtak le, ezekből 10.231.476-ot nyilvánítottak érvényesnek. A választási versenyben indult összesen 52 politikai alakulat, párt, pártszövetség és nemzeti kisebbséget képviselő szervezet közül mindössze hat jutott be a parlamentbe: a PSD+PUR Nemzeti Szövetség, a PNL és PD alkotta Igazságért és Igazságosságért Szövetség, a PRM, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek … -
2008 - A 2008-as parlamenti választások november 30-án zajlottak. A választási verseny legjelentősebb újdonsága az volt, hogy az addig alkalmazott listás szavazást felváltotta egy vegyes, az arányosságot a többségi elvvel ötvöző rendszer - Törvényi keret - A 2008. november 30-ai parlamenti választáson alkalmazták először az országban az egyéni kerületes rendszert. A választási folyamat törvényi keretét a 2008/35-ös jogszabály adta. Azért minősítik vegyesnek a 2008-as választásokon alkalmazott rendszert, mert bár minden egyéni kerületben egyetlen jelöltre lehetett szavazni, a parlamenti mandátumokat az egyes politikai alakulatok által országos szinten elért eredmények függvényében, a megszerzett voksok számával arányosan osztották el … - Nemzeti kisebbségek - A kisebbségi szervezetek esetében választási együtthatót számítottak, azaz az országos szinten leadott érvényes szavazatok számát elosztották a mandátumok számával. Azok a kisebbségi szervezetek jutottak mandátumhoz, amelyek a választási koefficiens 10%-ának megfelelő szavazatmennyiségnél több voksot szereztek. A kisebbségi szervezeten belül az a jelölt kapott mandátumot, aki a legtöbb szavazatot szerezte - Eredmények - A BEC adatai szerint a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 39,26%-a járult az urnákhoz, városon 35,63%-os, vidéken 39,26%-os részvételi arányt jegyeztek. A választások végleges eredményeit december 4-én ismertették. Ezek szerint a PD-L három parlamenti mandátummal többet szerzett, mint a PSD+PC alkotta szövetség. Előbbi alakulat 51 szenátori és 115 képviselői, míg a szövetség 49 szenátori és 114 képviselői mandátumot nyert. Bejutott még a parlamentbe a PNL (65 képviselői és 28 szenátori mandátummal), az RMDSZ (22 képviselői és 9 szenátori mandátummal), illetve 18 képviselői mandátumot osztottak szét a nemzeti kisebbségek képviselői között … -
2012 - A 2012. december 9-én tartott parlamenti választások egyik sajátossága, hogy jelentősen, 477-ről 588-ra nőtt a megválasztott képviselők és szenátorok száma a 2008-ban jegyzetthez viszonyítva - Törvényi keret - A 2012-es parlamenti választásokat a négy évvel korábban, 2008. november 30-án is alkalmazott vegyes, a többségi elvet az arányossággal ötvöző rendszer rendszer szerint szervezték, amelynek lényege, hogy bár minden egyéni kerületben egyetlen jelöltre lehetett szavazni, a parlamenti mandátumokat az egyes politikai alakulatok által országos szinten elért eredmények függvényében, a megszerzett voksok számával arányosan osztották el. 2008 előtt a pártlistákra alapuló arányos választási rendszert alkalmazták Romániában … - Eredmények - A 2012-es választást az USL nyerte, amelynek képviselőjelöltjei megszerezték a voksok 58,63%-át. Az USL-t az ARD követte 16,50%, majd a PP-DD és az RMDSZ következett 13,99%, illetve 5,13%-kal. A szenátorválasztáson is tarolt az USL, 60,10%-ot kapott, az ARD 16,70%-ot, a PP-DD - 14,65%-ot, az RMDSZ pedig 5,23%-ot. Mandátumokra 'átszámítva' a fenti eredmény a következőket jelentette: USL - 395 mandátum (273 képviselői + 122 szenátori), ARD - 80 mandátum (56+24), PP-DD - 68 mandátum (47+21), RMDSZ - 27 (18+9), kisebbségi szervezetek - 18 képviselői mandátum. Az 588 honatya közül 150-en a visszaosztás nyomán jutottak mandátumhoz …
Agerpres

Négy évre börtönbe vonul Adrian Severin volt EP-képviselő
Négy év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a bukaresti legfelsőbb bíróság szerdán Adrian Severin volt európai parlamenti képviselőt korrupció miatt. Az ítélet végleges.
A bíróság súlyosbította az egykori külügyminiszterre alapfokon idén februárban csúszópénz elfogadása és befolyással való üzérkedés vádjával kiszabott, három év, három hónap letöltendő börtönbüntetésről szóló ítéletet. Ez abban találta vétkesnek a politikust, hogy vállalta, miszerint százezer euró csúszópénz ellenében törvénymódosító javaslatokat nyújt be az EP szakbizottságaiban.
Adrian Severint – aki 1997-ben töltötte be a külügyminiszteri tisztséget – más EP-képviselőkkel együtt a brit The Sunday Times újságírói környékezték meg 2011-ben, akik állobbistákként 100 ezer eurót ajánlottak neki a törvénymódosító indítványok benyújtása ellenében. A szociáldemokrata politikus kezdeti munkájáért 12 ezer eurót fel is számolt megbízóinak.
Az ügy kipattanását követően az EP szocialista frakciója kizárta soraiból Severint, bár a román képviselő visszautasította a vádat, mondván, hogy nem sértette meg a törvényeket. Saját alakulata, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) is kizárta, és követelte, hogy mondjon le mandátumáról, de a képviselő nem volt hajlandó erre.
A politikus idén februárban förtelmesnek minősítette az alapfokú, a mostaninál enyhébb ítéletet, nemcsak a vélelmezett és fenntartott ártatlanságához, hanem a bírákkal szembeni elvárásokhoz viszonyítva is. Úgy vélte: elvárható lett volna a bíráktól, hogy „ne tegyék Románia vállára egy meg nem érdemelt szégyen terhét”. Hozzátette: „Úgy tűnik, hogy az újságírói csínnyel kezdődött történet most bírósági csínnyel folytatódik”.
Egyébként a nagy port kavart megvesztegetési ügy további érintettjeit, Ernst Strasser osztrák EP-képviselőt korábban hároméves börtönbüntetésre, Zoran Thaler szlovén képviselőt pedig két és fél éves börtönbüntetésre ítélték hazájában.
kronika.ro
Erdély.ma

Huszonhét év és hét választás
December 11-én rendezik a ’89-es rendszerváltást követő nyolcadik parlamenti választást Romániában. Az alábbiakban az Agerpres hírügynökség összeállítása alapján visszatekintünk a korábbi hét törvényhozási megmérettetés alakulására.
A szabad választások kiharcolása az 1989. decemberi forradalom egyik legjelentősebb célkitűzése volt, a bukaresti Forradalom téren december 22-én összegyűlt emberek is szabad választásokat követeltek, a demokrácia egyik előfeltételeként határozva meg ennek lehetőségét. A rendszerváltást követő első parlamenti megmérettetést az 1990. március 14-én kiadott 92-es számú, a parlamenti és államelnök-választásról szóló törvényerejű rendelet alapján szervezték meg.
A jogszabály kétkamarás, képviselőházból (alsóház) és szenátusból (felsőház) álló parlament megválasztását írta elő, amelyeknek együttes ülésükön – úgynevezett alkotmányozó gyűlésként – el kellett készíteniük az ország új alkotmányát. Az új alaptörvény érvénybelépését követő legtöbb egy éven belül a parlamentnek el kellett rendelnie egy újabb választás megszervezését.
Tarolt az Iliescu-féle FSN
A képviselőházat 387 tagú kamaraként képzelték el, akikhez hozzáadódtak még a nemzeti kisebbségek képviselői. Képviselőjelöltek csak a 21. életévüket betöltött, szavazati joggal rendelkező személyek lehettek. A parlament másik háza, a szenátus az egyes megyék lakosságszáma függvényében állt össze a következőképpen: az 500 ezer lakosnál kevesebbet számláló megyék 2-2 szenátort, a 500 001 és 750 ezres lakosságszámú megyék 3-3 szenátort, a többi megye és Bukarest pedig 4-4 szenátort küldhetett a parlamentbe. Azok a szavazati joggal rendelkező állampolgárok jelöltethették magukat szenátornak, akik betöltötték a 30 évet. A kisebbségeket illetően a választási törvény a megszerzett voksok alapján kialakuló arányos parlamenti képviseletről rendelkezett. Azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek jelöltjei nem szerezték meg az egy képviselőházi mandátumhoz szükséges minimális szavazatszámot, egy helyet biztosított a törvény az alsóházban. Ennek az volt az egyetlen feltétele, hogy a 92-es törvényerejű rendelet elfogadásakor az alakulat legyen bejegyezve.
Az első szabad, 86 százalékos részvétel mellett tartott választáson összesen 73 bejegyzett párt és politikai alakulat indult, köztük a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és az RMDSZ. Hozzávetőlegesen 5700 képviselőházi és 1580 szenátusi jelölést iktattak, emellett képviselőházi mandátumra 212, szenátori mandátumra pedig 126 független jelölt pályázott. Mivel a választási törvény nem rendelkezett parlamenti küszöbről, a képviselőházba nem kevesebb, mint 27 politikai alakulat (ezek közül 11 nemzeti kisebbségeket képviselt) jutott be, a szenátusba pedig hét. A FSN-nek sikerült megszereznie a mandátumok 67,53 százalékát, az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 7-7 százalékot kapott. Az RMDSZ esetében ez 12 szenátori és 29 képviselői mandátumot jelentett.
Két évvel később, 1992-ben bevezették a 3 százalékos parlamenti küszöböt, így a választáson indult 84 párt, politikai alakulat és szövetség közül mindössze nyolc került be a parlamentbe. A módosított választási törvény által megszabott képviseleti normának – 70 ezer lakos után járt egy képviselői és 160 ezer lakos után egy szenátori mandátum – megfelelően az alsóházat 341 képviselő (328 választott + a nemzeti kisebbségek által jelölt 13), a felsőházat pedig 143 szenátor alkotta. A jogszabály másik fontos újdonságát a pártszövetségekre vonatkozó szabályozás bevezetése jelentette. Csak országos szintű szövetségek létrehozására volt lehetőség, ugyanakkor azt is megszabták, hogy minden párt csak egy szövetség tagja lehet, és kizárólag ennek listáin vehet részt a választásokon. A pártkoalíciók esetében a 3 százalékos parlamenti küszöbhöz a szövetség második tagjától számítva minden tag után hozzáadódott még 1-1 százalék, de a mandátumszerzési küszöb nem haladhatta meg a 8 szazalékot.
Az 1992. szeptember 27-én tartott választások nyomán mindössze nyolc politikai alakulat került be a parlamentbe, az ország rendszerváltás utáni első alkotmánya előírásainak értelmében a képviselők és szenátorok mandátuma már négy évre szólt. A Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nyerte a megmérettetést: a képviselőházban 117, míg a szenátusban 49 mandátumot szerzett. Az RMDSZ megőrizte 12 szenátori mandátumát, ám az alsóházban két helyet veszített, és 27 képviselői tisztséget szerzett.
Bal, jobb, bal
A rendszerváltó forradalom utáni harmadik parlamenti választásra 1996. november 3-án került sor, ugyanekkor tartották az elnökválasztás első fordulóját is. Mivel az új párttörvény 250-ről 10 ezerre növelte a pártalapításhoz szükséges aláírások számát, a választási versenyben kevesebb párt vett részt, mint az azt megelőző két választáson. Ezen a megmérettetésen – amelyen a választásra jogosultak 76 százaléka élt szavazati jogával – sikerült megtörni a baloldal hegemóniáját, mivel a jobbközép Romániai Demokrata Konvenció (CDR) megszerezte a szenátori és képviselői mandátumok 30-30 százalékát. Az RMDSZ a szenátusban 11 (6,82 százalék), az alsóházban 25 helyet (6,64) tölthetett be.
A 2000-es törvényhozási választások legjelentősebb újdonságát a parlamenti küszöb 3-ról 5 százalékra történő emelése jelentette. A választási versenyen indult 88 párt, politikai alakulat, szövetség és kisebbségi szervezet közül a november 26-ai szavazást követően mindössze öt jutott be a bukaresti törvényhozásba. A rendszerváltást követően ez volt a második alkalom, amikor kormányváltásra került sor, hiszen a PDSR, a PSDR és a PUR alkotta Romániai Szociáldemokrata Pólus nyerte a választásokat. A 2000 és 2004 közötti törvényhozói testület létszáma néggyel csökkent az előzőhöz viszonyítva, azaz az 1996 és 2000 közötti parlamenti ciklusban jegyzett 143 helyett 140 szenátori mandátum és az addigi 328 helyett 327 képviselői mandátum került kiosztásra. A választási törvény azt is előírta, hogy a nemzeti kisebbségeknek akkor lehetnek képviselőik a parlamentben, ha megszerezték az egy képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszám 5 százalékát (ez néhány ezer voksot jelentett).
Az 1996-os választásokat követően a nemzeti kisebbségek – a magyaron kívül, amely az RMDSZ által megszerzett voksok arányában képviseltette magát a parlamentben – 15 mandátumhoz jutottak, mindegyik csoportnak 1-1 képviselője volt. A 88 párt, politikai alakulat, szövetség és nemzeti kisebbségi szervezet közül öt jutott be a parlamentbe: a Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR, amelyet a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Román Humanista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt alkotott), a Nagy-Románia Párt (PRM), a Demokrata Párt (PD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ, illetve a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselői. A 65 százalékos részvétel mellett tartott megmérettetést a baloldal nyerte, leváltva a többek között az RMDSZ alkotta CDR-kormányt.
Kizárt magyar alternatíva
A Románia európai uniós csatlakozását megelőző események kontextusában a 2004. november 28-ai parlamenti választások megszervezése és lezajlása kiemelt jelentőséget nyert. Új törvények szabtak keretet ennek a választási folyamatnak, amely előtt egy évvel, 2003-ban alkotmánymódosításra is sor került. Ugyanakkor ez volt az utolsó alkalom, amikor a parlamenti választással együtt elnökválasztást is tartottak Romániában. Mivel a népesség csökkent 2000-hez képest, a 2004 és 2008 közötti időszakra 332 képviselőt (214 választott, 18-at a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek jelölhettek) és 137 szenátort kellett választani, ami 16-tal kevesebb honatyát jelentett. 24 párt és választási szövetség nyújtott be jelöltlistákat, emellett a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek képviseletében 28 szervezet indult még a választáson.
A Központi Választási Iroda (BEC) úgy döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) nem vehet részt a megmérettetésen. Vincenţiu Victor Paşca BEC-alelnök az RSZSZ esetében többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alakulatnak nem voltak képviselői az Országos Kisebbségi Tanácsban, és az összegyűjtött támogató aláírások jegyzéke sem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az MPSZ-ről azt mondta a BEC-alelnök, hogy az ügyészség több rendellenességet is észlelt a szövetség listáival kapcsolatban. A választási versenyben indult összesen 52 politikai alakulat, párt, pártszövetség és nemzeti kisebbséget képviselő szervezet közül hat jutott be a parlamentbe: a PSD+PUR Nemzeti Szövetség, a PNL és PD alkotta Igazságért és Igazságosságért Szövetség (DA), a PRM, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek. Az RMDSZ 10 szenátori (6,23%) és 22 képviselői mandátumot (6,19%) szerzett az 58,5 százalékos részvétellel rendezett megmérettetésen. Traian Băsescu államfővé választásával a PUR átállt a DA Szövetség oldalára, és az RMDSZ-szel közösen, Călin Popescu-Tăriceanu irányításával létrejött a jobboldali kormány.
A 2008. november 30-án rendezett választási verseny legjelentősebb újdonsága az volt, hogy az addig alkalmazott listás szavazást felváltotta egy vegyes, az arányosságot a többségi elvvel ötvöző rendszer. Azért minősítik vegyesnek az akkor alkalmazott szisztémát, mert bár minden egyéni kerületben egyetlen jelöltre lehetett szavazni, a parlamenti mandátumokat az egyes politikai alakulatok által országos szinten elért eredmények függvényében, a megszerzett voksok számával arányosan osztották el. A 2008/35-ös törvény szerint az a független jelölt, aki egyéni kerületében megszerzi az érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalékát + 1 voksot, mandátumhoz jut. Pártok, illetve párt- vagy választási szövetségek esetében a mandátumszerzés előfeltétele a parlamenti küszöb teljesítése. Azaz amennyiben egy párt országos szinten nem éri el a mandátumszerzési küszöböt, jelöltje akkor sem jut mandátumhoz, ha egyéni kerületében abszolút többséget szerzett.
A törvény értelmében azok az alakulatok juthattak mandátumhoz, amelyek teljesítették az országos szinten előírt 5 százalékos küszöböt, vagy az első helyen végeztek legkevesebb 6 képviselői és 3 szenátori egyéni kerületben (alternatív küszöb). A politikai és választási szövetségek esetében progresszívan növekvő százalékos küszöböt ír elő a törvény, azaz két párt szövetsége esetén 8, három párt esetén 9, négy vagy több párt esetén pedig 10 százalékos mandátumszerzési küszöböt szab meg. Országos szinten összesen 2965 jelöltet állítottak a politikai alakulatok, 2070-en képviselői, 895-en pedig szenátori mandátumra pályáztak.
A 39 százalékos részvétellel rendezett választáson a Demokrata-Liberális Párt (PDL) három mandátummal többet szerzett, mint a szociáldemokraták és a konzervatívok alkotta PSD+PC szövetség, és végül ez a két tömb alakított nagykoalíciót. Miközben az RMDSZ 22 képviselői és 9 szenátori mandátumot szerzett, a nyolc évvel ezelőtti választások nagy vesztese a Nagy-Románia Párt volt, amelynek nem sikerült teljesítenie a parlamenti küszöböt. Különben az egyéni választókerületes rendszer azt is lehetővé tette, hogy a kevesebb szavazatot szerzett jelölt jusson mandátumhoz, amennyiben pártja országos szinten több voksot gyűjtött, mint az egyéni választókerületben nála jobb helyen végzett ellenfelének alakulata. Így jutott képviselői mandátumhoz például az afrikai és ázsiai választókerületben, mindössze 34 szavazattal Kötő József, miközben a marosvásárhelyi Benedek Imre 13 ezer voksa ellenére sem jutott be a parlamentbe.
Felduzzadt a parlament
A 2012. december 9-én tartott parlamenti választások egyik sajátossága, hogy jelentősen, 477-ről 588-ra nőtt a megválasztott képviselők és szenátorok száma a 2008-ban jegyzetthez viszonyítva. A négy évvel ezelőtti megmérettetést a 2008-ban is alkalmazott vegyes, a többségi elvet az arányossággal ötvöző egyéni választókerületes rendszer szerint szervezték. A választópolgárok 41,72 százaléka élt szavazati jogával, a választást pedig a Szociálliberális Szövetség (USL) nyerte, amely kétharmados többségre tett szert. A Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Polgári Erő (FC) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) alkotta Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatok 16 százalékát gyűjtötte be. Bejutott a törvényhozásba a jelenleg börtönbüntetését töltő Dan Diaconescu televíziós műsorvezető vezette PP-DD is, ugyanakkor az RMDSZ 18 képviselői és 9 szenátori mandátumhoz jutott. Az RMDSZ-szel szemben megméretkező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem jutott be a parlamentbe.
Krónika (Kolozsvár)

Továbbra is fennállhat a „székelyföldi veszély”
Megerősítette a Szociáldemokrata Párt (PSD) háromszéki elnöke, hogy „veszélyességi bérpótlékot” kapnak a Hargita és Kovászna megyében dolgozó rendőrök és csendőrök. 
Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján egy televíziós műsor részletét játszotta le az újságíróknak. A Digi 24 kampányműsorában Horia Grama, a (PSD) Kovászna megyei elnöke és képviselőjelöltje arról beszélt, hogy a megyében hatalmas a pedagógushiány, főleg romántanárból van kevés a magyar és a román tagozaton is. Ezután azt javasolta: mivel a csendőrök és a rendőrök 25 százalékos bérpótlékot kapnak Hargita és Kovászna megyében, hasonló ösztönző bónuszt ajánljon fel az állam a két megyébe szegődő pedagógusoknak is.
„Mindig sejtettük, hogy a két székely megyében pluszpénzt kapnak a rendőrök és a csendőrök, bár úgy tudtam, hogy ezt korábban Vasile Blaga akkori belügyminiszter megszüntette. Ezek szerint mégsem. Nincs lehetőség ezt leellenőrizni, ám sokatmondó Grama televíziós nyilatkozata” – fogalmazott Antal Árpád.
A polgármester emlékeztetett, hogy tavaly a sajtóban nyilvánosságra került a megyei rendőrparancsnokok fizetése, és a Hargita megyei rendőrfőkapitány állt a lista élén. „Sokan számon kérik tőlünk, hogy miért nem találunk román embereket, akik velünk együtt támogatnák Székelyföld autonómiájának ügyét, ám ez a pótlék magyarázatot jelent erre” – mutatott rá a sepsiszentgyörgyi politikus, mondván: nehéz meggyőzni a románokat arról, hogy nekik is jobb lenne az autonóm Székelyföld, ha ez automatikusan azt jelentené számukra, hogy elveszítik fizetésük 25 százalékát.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)

A Cemo is bepanaszolta a mongolozó pópát
A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) is panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) a Kovászna megyei prefektúra, valamint Emanuel Ganciu ortodox pap ellen, aki a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvényen többször is megsértette – többek közt sárga bőrű, ferde szemű mongoloknak nevezte – a magyarokat.
A Cemo szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: a papnak a kormányhivatal rendezvényén mondott beszéde diszkrimináló, sőt gyűlöletkeltő volt. Az esetet követően a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is bepanaszolta az Ilfov megyei Jilava községben szolgáló pópát.
Kulcsár-Terza József megyei tanácsos, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke egyébként a megyei önkormányzat eheti rendkívüli ülésén azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy többé ne finanszírozzák a december elsejei rendezvényeket. Az MPP politikusa éppen Emanuel Ganciu felszólalásával indokolta kérését, a – szerinte nemcsak a magyar, hanem a román közösség felháborodását is kiváltó – beszédről készült videófelvételt is lejátszotta.
Kulcsár-Terza József úgy értékelte: mivel a megyei tanács támogatta a prefektúra rendezvényét, gyakorlatilag közpénzből finanszírozták a magyar nemzet gyalázását. Rámutatott: a magyar közösség sem kér támogatást nemzeti ünnepe megszervezésére. Florentina Teacă szociáldemokrata (PSD) képviselő erre reagálva elmondta: a szervezők nem hívták meg a jilavai papot a nemzeti ünnepen tartott rendezvényre. A sepsiszentgyörgyi esemény programjában a pap valóban nem szerepelt felszólalóként, ráadásul a Háromszék napilap értesülése szerint a szervezők nem is tudták, hogy kiről van szó.
Kovászna megye tanácsa és a helyi önkormányzat egyébként egyenként 25 ezer lejjel támogatta a december elsejei akciókat. Kulcsár-Terza már az ezt szabályozó határozat megszavazásakor tartózkodott hangsúlyozva, hogy ez a nap a magyarok számára nem ünnep, ugyanakkor abbéli aggályainak is hangot adott, hogy ismét más megyékből érkezők fognak magyarellenes jelszavakat skandálni. Tamás Sándor tanácselnök akkor rámutatott: a prefektúra évről évre nagyobb összeget kér az ünnepségre.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)

Ponta és a PRU
„Van bátorsága kimondani, amit más nem” 
Victor Ponta volt miniszterelnök szerint a nacionalista Egységes Románia Párt (PRU) támogatná a vasárnapi parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányát, amennyiben sikerül átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
A politikus a PSD egy kedd esti kampányrendezvénye után úgy nyilatkozott: azért segíti a PRU-t, mert a pártnak „van bátorsága kimondani azt, amit a szociáldemokraták is gondolnak, csak nem merik kimondani”. A volt kormányfő példaként azt említette: a szociáldemokraták is szeretnék egyedül vezetni az országot, anélkül, hogy abba Brüsszel állandóan beleszóljon, de „nem mernek” beszélni erről.
Ponta hozzátette: nem járult hozzá, hogy a PRU az ő népszerűségét felhasználva – plakátjain őt miniszterelnöknek javasolva – folytassa választási kampányát, ő mégis segíti a nacionalista pártot. Ezzel szemben Dacian Cioloș független miniszterelnök elfogadta, hogy a jobbközép Nemzeti Liberális Párt miniszterelnök-jelöltje legyen, de „nem segíti a PNL kampányát.” Szerinte egyikükből sem lesz miniszterelnök a vasárnapi választások után. A volt kormányfő azt jósolta, hogy a PSD megszerzi a voksok több mint 40 százalékát, a PNL pedig mélyen 30 százalék alatt teljesít.  Szerinte a szociáldemokraták szabadelvű szövetségesükkel, az ALDE-val, és – amennyiben bejut a parlamentbe – a PRU-val közösen fognak „stabil parlamenti többséget” alkotni. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

RMDSZ-es feljelentés magyarellenes SMS-ek miatt
Feljelentést tesz az RMDSZ ismeretlen tettes ellen a rendőrségen a választások napján SMS-ben terjedő magyarellenes üzenetek miatt – mondta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke. A szövetség vasárnap közleményben számolt be arról, hogy több megyében is olyan SMS-eket küldözgetnek a választópolgároknak, amelyek arra buzdítják a román szavazókat, hogy járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz azért, hogy kiszorítsák a magyarokat a parlamentből.
A Țepeș gárdája nevében írt üzenetek arra buzdítják a választókat, hogy szavazzanak a szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Pártra (PRU). Kovács Péter elmondta, az RMDSZ jogászai dolgoznak a feljelentés szövegén. Hozzátette: azt kifogásolják, hogy az üzenet küldői megsértették a kampánycsendet és a nacionalista uszítás eszközét használták.
Fehér megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyancsak a kampánycsend megsértése miatt tett feljelentést a megyei választási irodánál és a megyei rendőr-főkapitányságnál a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellen, amely a PSD szerint a közösségi oldalakon folytatott tegnap kampányt. A panasz nyomán a választási iroda felszólította a PNL megyei szervezetét, hogy vonja vissza a kifogásolt bejegyzéseket. A rendőrség még vizsgálja az ügyet, egyelőre nem róttak ki semmilyen büntetést.
Fehér megyében – ugyancsak a PSD jelzése nyomán – szombat este derült fény arra, hogy a 440 választókerület közül 390-ben hibásak, azaz elírást tartalmaznak azok a pecsétek, amelyek az adott kerület nevét és számát tartalmazzák, illetve amelyekkel az urnabiztosok megjelölik a szavazólapokat. A megyei választási iroda – az országos hivatallal konzultálva – úgy döntött, hogy az elírás nem befolyásolja a voksolás menetét, így a hibás pecséteket használták, az érintett szavazókörzetekben pedig az urnák megnyitása előtt jegyzőkönyvben rögzítették az elírást.
Temes megyében egy szavazópolgár követett el kihágást: Temesrékás város egyik szavazóhelyiségében egy 62 éves asszonynál két személyi igazolvány volt, és azt nyújtotta át ellenőrzésre, amely már nem volt érvényes. A rendőrség bűnvádi eljárást indított, az eddigi vizsgálatok szerint pedig a bonyodalmat az okozta, hogy a hölgy nemrég váltott lakhelyet. A voksolók arányának tekintetében egyébként Temes megyében toronymagasan vezetett Dobrosd, Daniel ortodox pátriárka szülőfaluja, ahol már délután 4 óra előtt 121 százalékos volt a részvételi arány. Szeben megyében eközben két urnabiztos ellen indítottak bűnvádi eljárást, mivel abban a szavazókerületben voksoltak, ahol munkát vállaltak, holott nem oda szólt a személyi igazolványuk.
A Hunyad megyei Blezseny településen véletlenül, szemétbe való papírokkal együtt a tűzbe dobtak egy pecsétet, a történtek miatt viszont nem kellett leállítani a voksolást. Déván is figyelmetlenségből került egy pecsét a tűzbe még reggel, az urnák megnyitása előtt, ott rövid időn belül pótolták a hiányosságot. 
Kőrössy Andrea
kronika.ro Erdély.ma

Részeredmények: 6 százalék fölött az RMDSZ, hatpárti parlament alakul
Hatpárti palament alakulhat Romániában a vasárnapi választásokat követően, amelyeket nagy fölénnyel nyert meg a Szociáldemokrata Párt (PSD) – derült ki a központ választási bizottság (BEC) honlapján közzétett részeredményekből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorjelöltjeire a szavazók 46,09%-a, képviselőjelöltjeinek listáira pedig 45,9%-a voksolt – derül ki a 99%-os feldolgozottságú adatokból. Ezek értelmében a Nemzeti Liberális Párt szenátorjelöltjeinek a választópolgárok 20,26%-a, képviselőjelöltjeinek pedig 19,88%-a szavazott bizalmat – számol be az Agerpres.
A Központi Választási Iroda (BEC) honlapján feltüntetett adatok értelmében a harmadik helyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) végzett, amelynek szenátorjelöltjei a szavazatok 8,55%-át, képviselőjelöltjei pedig a voksok 8,49%-át szerezték meg.
Az RMDSZ a szenátusi listákra leadott szavazatok 6,28%-át és a képviselőházi listákra leadott voksok 6,29%-át kapta meg, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége pedig 6,07%-os, illetve 5,64%-os eredményt ért el.
Bejutott a parlamentbe a Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amelynek szenátorjelöltjeire a választópolgárok 5,34%-a, képviselőjelöltjeire pedig 5,06%-a szavazott a voksok 99%-os feldolgozottsága alapján.
A számarányoknak megfelelő szavazatszám az RMDSZ-nek
A BEC honlapjára az éjszaka folyamán a voksolás után készült jegyzőkönyvek 94 százalékát töltötték fel, miután 6,8 millió szavazatot számoltak meg a leadott 7,2 millió közül – írta a Mediafax hírügynökség. A szavazási részvételi arány 39,5 százalékos volt.
Az előző esti exit pollok után a részeredmények is igazolják, hogy magabiztosan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ színeiben indult – a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató – magyar összefogás. Az RMDSZ-listára a voksok 6,35 százalékát adták, ami nagyjából megfelel a magyarság országos 6,5 százalékos számaranyának.
A Szociáldemokrata Párt több mint 46 százalékkal nyerte meg a választásokat, és szabadelvű szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejut a parlamentbe 6,1 százalékkal. A baloldalon így meglesz a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség.
A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalékon áll, az internetgeneráció lázadóit tömörítő, idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8,4 százalékot ért el.
A szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésben még kérdéses volt, de már a részeredmények szerint bejut a bukaresti parlamentbe a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amely az adatok 94 százalékának feldolgozása után 5,05 százalékon áll. Így viszonylag kevés – be nem jutott pártra adott – szavazatot kell újraosztani, és nem valószínű, hogy a szociáldemokraták 46 és fél százaléka 50 fölé emelkedjen.
Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke győzelmi beszédében vasárnap bejelentette, hogy pártja igényt tart a kormányzásra, és a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális ALDE-val akar koalícióra lépni. A román médiában megszólaltatott elemzők szerint nem kizárt, hogy az RMDSZ-t is megpróbálják bevonni a megalakítandó baloldali kormányba.
Frissítés: 99 százalékos feldolgozottságnál is 6 százalék fölött van az RMDSZ, bejutott a PMP is
MTI, Agerpres Székelyhon.ro

Választás után matekozás
A legtöbb voksot ugyan a jelenleg ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta, az elsősége azonban nem elég ahhoz, hogy önállóan alakítson kormányt.
A különböző exit-poll adatok szerint a PSD a vasárnapi parlamenti választásokon a szavazatok 45,5-45,8, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,8-21,8, a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) 8,5-9,3, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6-6,8, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 6-6,4 százalékát szerezte meg. Az este nyolc órai mérések szerint a határon billeg Traian Băsescu szervezete, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) 4,7-6 százalék körül mozgott.
A közvélemény-kutatók adatai szerint nem lépte át a parlamenti küszöböt több magyarellenes politikai szervezet, például a Bogdan Diaconu-féle Egyesült Románia Párt (PRU), a Nagy-Románia Párt (PRM), valamint a Mi Szövetségünk Románia (ANR) is kimarad a törvényhozásból.
A kormányalakítással kapcsolatosan már a választások előtt körvonalazódni látszott, hogy a PSD az ALDE-vel lépne kormányra szívesebben, míg a PNL az USR-vel szövetkezne, az eredmények alapján azonban ketten nem elég erősek, az RMDSZ mellett az ALDE-ra is szükségük van. Vagyis a jelek szerint a PSD kormányalakítását abban az esetben akadályozhatja meg a többi párt, ha mindannyian részt vesznek a koalícióban. Ezt kérdésessé teszi az ALDE szándéka, amely a PSD-vel szövetkezve kormánytényező lehet, ketten együtt hajszálvékony többséggel bebiztosíthatják ezt maguknak. De itt még minden megtörténhet, főként ha a PMP mégis bejut a parlamentbe. A szavazatok százszázalékos feldolgozottságát követően tisztulhat a kép. Székelyhon.ro

Sorsfordító választás
A tegnapi parlamenti választásról többször elhangzott, hogy sorsfordító lehet. Ez többszörösen igaz 2016 végén, amikor az egész emberiség nagy változások előtt áll. Az elmúlt hónapokban alapvető intézmények, értékrendek kérdőjeleződtek meg a világpolitikában, egyes elemzők többpólusú világpolitikát jósolnak az eddig Egyesült Államok által dominált egypólusú világrend helyett. Ezek a folyamatok általában lassan mennek végbe, nem egyik napról a másikra. Romániában sem lesznek gyors változások. Viszont egy választási eredmény elindíthat folyamatokat, amelyek idővel javulást vagy romlást hoznak a lakosság életében.
A romániai magyarság szemszögéből a választásnak egyértelmű tétje volt. A magyar közösségnek azt kellett bizonyítania, hogy akar-e továbbra is politikai közösségként megnyilvánulni, vagy feladja közösségi önállóságát, politikai érdekképviseletét, sorsát másokra bízva abban reménykedve -véleményem szerint illuzórikusan -, hogy a megszerzett jogok nem vehetők el, és ami eddig volt, az ezentúl is kijár nekünk. Ahhoz, hogy a romániai magyar közösség ne nullázza le magát politikai értelemben, és ne induljon el egy gyors közösségi leépülési folyamat, amely félő, hogy az eddiginél is gyorsabb lehet, kötelező a parlamenti bejutási küszöb elérése.
E sorok írásakor még nem lehetett tudni, hogy ez sikerült vagy nem, amennyiben nem sikerült, igencsak kellemetlen premier, ami a gyengeség fényét veti a fogyás ellenére még mindig népes európai kisebbségi közösségünkre. A magyarság ugyan nem maradna parlamenti képviselet nélkül, de egy ilyen kedvezőtlen fordulat – amit a tegnapi magatartásunkkal döntöttünk el – felerősítheti azt a magyarellenes hangulatot, amely már így is létezik. Ennél azonban még súlyosabb: elveheti a reményt több százezer fiataltól, hogy Erdély és Románia élhető világ, ahol érdemes dolgozni a jobb jövő érdekében.
Ennek a bűvös öt százaléknak nagyon erős pszichológiai hatása van. Félő, hogy az említett leépülést a pszichológiai dominóhatás gerjeszti majd automatikusan, és ezért következhet be gyors ütemben az a leépülési, önfeladási, otthonfeladási folyamat, amely gyökértelenné változtathatja, majd megszűnés szélére sodorhatja közösségünket. Amennyiben ez a forgatókönyv bekövetkezett, gyors kármentésbe kell kezdeni, és kellő figyelmet kell helyezni a pszichológiai hatás romboló következményeinek kivédésre, hogy a létező gondok ellenére pillanatig se lássuk sötétebbnek a valóságot, mint amilyen valójában.
Az 5 százalékos parlamenti küszöb elérése azt jelenti, hogy a magyarság megőrizte pozícióit, és esélyt kapott a jelentősen megújult parlamenti képviselet, hogy változást hozzon a romániai magyar politikában, és a lehető leghatékonyabban hasson a román belpolitikára úgy, hogy a magyar közösség élete is legyen jobb, biztonságosabb.
A tegnapi választás nyomán eldőlt nagymértékben, hogy Dacian Cioloș miniszterelnök folytathatja munkáját egy politikai támogatással rendelkező kormány élén, vagy ismét a Szociáldemokrata Párt (PSD) kerül kormányra. Akár a jobboldal, akár a baloldal kerül ki győztesként, a célok szinte azonosak kellene legyenek. Folytatni kell a közigazgatás reformját növelve annak szakszerűségét, ugyanis jelenleg a gazdasági fejlődés egyik legnagyobb kerékkötője az alacsony hatásfokú helyi és központi adminisztráció, amely képtelen beruházásokat generálni és támogatni, sokszor éppen megakadályozva ezeket legendás tehetetlenségével és működésképtelenségével. A jogállamiság helyreállítása és a bárminemű ellenőrzés alól elszabadult igazságszolgáltatás egészséges kontrolljának a kialakítása is sürgős, ami nem pártellenőrzést kell jelentsen, hanem elsősorban a bírák és az ügyészek felelősségre vonhatóságának visszaállítását.
Az autokratikus, központosított nacionalista áramlat felerősödése Romániát is veszélyezteti, ezért a következő parlamentnek sürgősen eredményeket kell felmutatnia a parlament tekintélyének visszaállítása érdekében, ellenkező esetben a demokráciát ellenségnek és úri huncutságnak tekintő szélsőséges erők olyan nagy súlyra tehetnek szert, ami a közeljövőben gyökeresen átrajzolhatja a gyenge lábakon álló, de még létező román demokráciát, amely így is a legjobb és legélhetőbb rendszernek bizonyul.
Hogy milyen irányba indul el Románia, és milyen folyamatok kezdődnek el mától, ezt nagymértékben a választások eredménye befolyásolja. A változások nem lesznek gyorsak, de a tendenciák már jövő évtől körvonalazódhatnak, négy év alatt pedig kiteljesedhetnek. Ezért nem tévedtek azok, akik sorsfordítónak nevezték a tegnapi választást.
Az új parlament összetételétől függ a kormányalakítási játszma. Biztos bejutónak csak a PSD, a PNL, a Nicușor Dan vezette USR és a Tăriceanu ALDE-ja látszott. Amennyiben sikerült felzárkóznia az RMDSZ-nek is minimum 5 százalékos erős képviselettel úgy, hogy a Băsescu PMP-je és a Bogdan Diaconu által vezetett szélsőségesen nacionalista PRU kimaradt a törvényhozásból, akkor az RMDSZ mozgástere igencsak nagy. Ellenkező esetben a PRU veheti át a koalíció tető alá hozásának szerepét az RMDSZ-től, ami igencsak kedvezőtlen lenne a magyarság számára.
Borbély Tamás Szabadság (Kolozsvár)

Indulhat az újabb korrupciós per Dragnea ellen
Elutasította pénteken a legfelsőbb bíróság Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kifogásait, és elrendelte a tárgyalás megkezdését abban a büntetőperben, amelyben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei hivatali visszaélésre való felbujtással vádolják.
Dragnea és volt felesége, Bombonica Prodana ellen július 15-én emelt vádat a DNA hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt. A DNA szerint Prodana a Teleorman megyei gyermekvédelmi hatóság középvezetőjeként – a hatóság szintén meggyanúsított igazgatójával, Floarea Alesuval együtt – elnézte, hogy két beosztottja hosszú időn keresztül nem jár be a munkahelyére, így azok háborítatlanul fölvették meg nem szolgált fizetésüket. A kérdéses időszakban – 2006 és 2012 között – Dragnea volt a megyei közgyűlés elnöke. A DNA szerint utasította a gyermekvédelmi hatóság vezetőit az államkasszának összesen 91 ezer lejes kárt okozó rendellenesség elkendőzésére.
Nem ez az első eset, amelyben Dragnea ellen eljárást indított a DNA: tavaly már alapfokú, egyéves felfüggesztett szabadságvesztésről szóló ítélet is született ellene a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson elkövetett csalások miatt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) választási csalás megszervezése és befolyással üzérkedés vádjával állította bíróság elé a politikust. Mindemellett vádat emeltek további 74 személy, köztük Teleorman, Vrancea, Gorj és Olt megyei választási bizottságok elnökei és tagjai ellen.
Dragneát azzal vádolják, hogy kampányfőnökként csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami az akkori államfő leváltását eredményezte volna. (Mivel a részvétel nem haladta meg az ötven százalékos érvényességi küszöböt, Băsescu visszatérhetett az elnöki hivatalba). A DNA szerint a Dragnea által irányított bűnszövetkezet tagjai az ügyészség szerint nem létező hívásokra küldtek ki mozgóurnákat, odahamisították a részvételi ívekre a külföldön tartózkodó román vendégmunkások aláírásait, kiskorúak és a polgári jogok gyakorlásától eltiltott személyek nevében adtak le szavazatokat.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Horia Grama hallani sem akar az RMDSZ-szel való közös kormányzásról
Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ állásfoglalásaival és különösen a választási kampány alatt megfogalmazott üzeneteivel „önmagát tette nem kívánatossá a kormányzásra”. 
„Azt gondolom, hogyha figyelembe vesszük az RMDSZ által a kampányban megfogalmazott üzeneteket, nagyon nehezen fogadható el, hogy részt vegyenek a kormányzásban. Ez az én álláspontom, nem a párté, és ezt fenntartom Bukarestben is. (...) Szerintem az RMDSZ-nek egyenesen szélsőséges, sőt, azt mondhatnám románellenes kirohanásai voltak. (...) Szerintem, ahogyan az RMDSZ a nemzeti ünnephez viszonyult, amilyen üzeneteket használt a választási pannóin, nem kívánatossá teszi az alakulatot a kormányzásra”- mondta Grama. 
A PSD Kovászna megyei elnöke szerint, a párt a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) alakíthat kormányt és nincs szüksége más pártra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget. maszol.ro

RMDSZ-siker Maros megyében Két szenátor, három képviselő
A Maros megyei 28. számú választókerületi választási iroda befejezte a megyében felállított 568 szavazókörzet adatainak feldolgozását. Eszerint a megyében az állandó választási névjegyzékben szereplő 482.197 szavazópolgár közül december 11-én 184.421 választó adta le a voksát. Az érvényes szavazatok száma 177.566, az érvénytelen szavazatok száma 4.448. Amegyében a legtöbb szavazatot a Romániai Magyar Demokrata Szö- vetség kapta. Az RMDSZ-re leadott szavazatok száma 68.564 (38,61%). A Szociáldemokrata Párt (PSD) 47.267 szavazatot kapott, ami a leadott szavazatok 26,61%-át jelenti. A Nemzeti Liberális Pártra (PNL) leadott szavazatok száma 25.284, azaz 14,23%. A negyedik helyen a Szövetség Románia Megmentéséért (USR) végzett 10.602 szavazattal (5,97%). A választásokon részt vett többi politikai párt nem érte el az 5 százalé- kos parlamenti küszöböt.
Az eredmények nyomán Maros megyének 8 képviselői és 4 szenátori mandátum jár. Mandátumot nyert képviselők: RMDSZ – három mandátum: Vass Levente, Csép Éva Andrea, Bíró Zsolt PSD: – két mandátum: Buicu Corneliu Florin, Socotar Dinu PNL – egy mandátum: Oprişcan Doru USR – egy mandátum: Lavinia Abu-Amra A nyolcadik mandátum a leosztásból jön ki, amelyet vagy az RMDSZ, vagy a PNL, vagy a Népi Mozgalom Pártja (PMP) kap majd. A szenátusi listákra leadott szavazatok száma: RMDSZ: 68.986 (38,71%), PSD: 48.171 (27,03%), PNL 26.065 (14,62%), USR 10.854 (6,09%). A többi politikai alakulat nem érte el a bejutási kü- szöböt. Maros megyei szenátorok: RMDSZ – két mandátum: Novák Csaba Zoltán, Császár Károly PSD – egy mandátum: Horea Soporan PNL – egy mandátum: Cristian Chirteş Mérföldkő az erdélyi és a Maros megyei magyarság életében Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ politikai alelnöke és kampányfőnöke az eredmények tükrében a következőket nyilatkozta: „Maros megye magyarságát ezután egy új politikusgeneráció fogja képviselni a törvényhozásban. Köszönjük a választóknak, hogy bizalmat szavaztak ennek az új csapatnak. A magyarság megtisztelő voksaival sikerült megőriznünk képviselőink számát és ez erős alapot biztosít az RMDSZ további munkájához, amelyet továbbra is a polgárokkal fenntartott szoros kapcsolattartásra építve tudunk elképzelni. A megválasztott képviselő- ink fiatalok és energikusak, az elmúlt időszakban is bebizonyították, hogy az újszerű kihívásoknak és vá- lasztói elvárásoknak megfelelően akarnak és tudnak dolgozni. A mai nap mérföldkő az erdélyi és a Maros megyei magyarság közösségi életében is, hiszen egy 27 éves értéket sikerült együttes erővel megőriznünk. A magyar érdekképviselet az összefogásnak kö- szönhetően legyőzte a kishitűséget és a közönyt. Kö- zösségünk a szülőföldünkön való maradásra, az erdélyi, a Maros megyei magyar jövőre szavazott.”
Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely)

Lemondott Alina Gorghiu, a PNL elnöke
Bejelentette lemondását a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéről Alina Gorghiu tegnap, miután pártja a várakozásoknál gyengébben szerepelt a parlamenti választásokon. A legnagyobb romániai jobbkö- zép pártnak számító PNL a remélt 30 százalék és az előzetes közvé- lemény-kutatások által jósolt 25 százalék körüli eredmény helyett a részeredmények szerint 20 százalékra esett vissza. A PNL – az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) együtt – az egy éve hivatalban lévő szakértői kormányt vezető, párton kívüli Dacian Cioloşra építette választási kampányát, abban a reményben, hogy a választásokat követően egy jobboldali parlamenti többség alakul ki, amely újabb kormányfői mandátumot szavaz meg Cioloşnak, immár egy politikai kormány élén. A vasárnapi választásokat azonban fölé- nyes, 45 százalék feletti eredménnyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte, amely szabadelvű szövetségesével, a 6 százalé- kos támogatottságú ALDE-val ké- szül koalíciós kormányt alakítani. Gorghiu rövid bejelentésében csak annyit mondott, hogy az adott helyzetben „nem tehet mást”, mint hogy lemondjon pártelnöki mandá- tumáról. Alina Gorghiu parlamenti képviselőt, a párt korábbi szóvivőjét 2014 decemberében a párt éléről államfővé választott Klaus Johannis javaslatára választották meg az európai néppárti tagsággal rendelkező jobbközép párt élére. (MTI) Népújság (Marosvásárhely)

Kommentár: a 60 százalékos távolmaradás üzenete
Vox populi, vox Dei, azaz a nép szava, az Isten szava, tartja a közismert mondás. Bár az exit poll felmérések előrevetítették, sokan nem számoltak azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt(PSD) ennyire túlnyeri magát (mintegy 46%) a 2016. december 11-i parlamenti választásokon.
Bár a nem végleges eredményekből az tűnik ki, hogy hatpárti (PSD, PNL, USR, ALDE, RMDSZ, PMP) lehet az új törvényhozás, de a szociáldemokraták a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) simán alakíthatnak kormányt. Liviu Dragnea, a PSD országos elnöke a választások előtt határozottan kijelentette, hogy pártja semmiképp nem köt koalíciót az RMDSZ–szel, a szavazást követően valamelyest már finomította korábbi véleményét, s saját pártja és a szövetségese, az ALDE által kialakítandó állásponttól teszi függővé a magyar érdekképviseleti szövetséggel való kormányzati együttműködést, már amennyiben ez utóbbi is hajlandó volna erre. Persze a tudatosan visszafogott, csöpögtetett nacionalista retorika eszközeivel élő szociáldemokraták közül sokan nem szeretnének egy kormányban lenni a magyarokkal.
Már elkezdődtek a háttértárgyalások, hogy a választások fölényes nyertese, a PSD kit jelöl majd miniszterelnöknek. A párt vezetői közül többen Liviu Dragnea pártelnököt látnák szívesen a kormányfői bársonyszékben, de bírósági elítélése miatt Iohannis államfő nem biztos, hogy elfogadja az ő jelölését. Kérdés, hogy az alkotmányt és a vonatkozó jogszabályokat ki miként értelmezi, de tény, hogy nem vetne jó fényt az országra, a korrupcióellenes harcra, ha egy elítélt politikus lenne Románia új miniszterelnöke. Persze nem tudni, mennyire akarja Dragnea ezt a tisztséget, de nincsenek illúzióink a hatalomhoz való ragaszkodását illetően. Sokatmondó, hogy a PSD az ország 36 megyéjében nyerni tudott, a PNL mindössze három megyében győzött, az RMDSZ pedig négyben.
Az RMDSZ a maga mintegy 6,3 százalékával a várakozáson felül, jól teljesített, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány, a FIDESZ–KDNP szövetség hathatós támogatásának, ugyanis a magyarországi politikusok kertelés nélkül elmondták, hogy gyengeséget mutatni, jelentéktelenségbe süllyedni a legrosszabb politika. Amellett, hogy keményen kampányoltak a magyar összefogás (RMDSZ+MPP) listájára való szavazásra, még az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is arra ösztönözték, hogy ne vegyen részt a választásokon. Bár ezt sikerült elérnie a FIDESZ-nek, de Tőkés László, és néhányan az EMNP kemény magjából ezt kínkeservesen, fogcsikorgatva vették tudomásul, bírálva azokat a magyarországi kormánytagokat, politikusokat, akik részt vettek az RMDSZ kampányában. Egyébként Tőkés László több alkalommal is kijelentette, hogy nem szavaz az RMDSZ Bihar megyei szervezetének „korrupt listájára”, ezek szerint egy román pártra nyomta a pecsétet, vagy esetleg érvénytelenül szavazott.
Az RMDSZ mintegy 450 ezer szavazatot szerzett, ezzel a négy évvel ezelőtti és a 2008-as eredményét is megjavította, ebben az Magyar Polgári Párttal való együttműködésnek is szerepe lehet. A 2016. december 11-én elért magyar eredmény 70 ezerrel több, mint a 2012-es voksok száma, és 38 ezerrel több, mint az idei önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok száma.
Az RMDSZ–MPP-nek hálát kellene rebegnie az igen hathatósnak bizonyult magyarországi támogatásért. Az RMDSZ másik nagy húzása a magyarellenesség veszélyeire figyelmeztető kampányüzenetek, az eddig megszerzett jogok semmibe vétele. Erre bőséges táptalajt szolgáltatott az utóbbi hetek kormánypolitikája, illetve a szélsőséges, nacionalista román pártok magyarellenes kirohanásai. Az is megfigyelhető volt, hogy az RMDSZ ezúttal jól tematizálta a kampányt, jó érzékkel választotta ki az üzeneteket.
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A politikus kifejtette: „Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás”. Semjén Zsolt hozzátette: „köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben”.
Elemzők szerint szerint az RMDSZ a 2000-es évek elején szerepelt ennyire jól a választásokon, így valószínűsíthető, hogy a magyar képviselet a parlamentben akkora lesz, mint a magyarok aránya Románia polgárai között.
Láthatólag sikeres volt az egységes magyar lista kampánya, már a júniusi önkormányzati választásoknál látni lehetett, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes megszólítani a magyarokat és aktivizálni őket. A magyar szavazók jól érezték a választás igazi tétjét, és jól megértették Orbán Viktor üzenetét is, mely szerint aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép.
A Nemzeti Liberális Párt(PNL) katasztrofális szereplése sem meglepő, ugyanis sorozatot totojázásai, és a kétpólusú (PNL és volt PDL) vezetés miatt nem volt egy egységes, határozott kampánya. Kritikán aluli szereplésében persze az is közrejátszott, hogy a kampány előtt röviddel indított a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatot Vasile Blaga társelnök ellen, aki kénytelen volt lemondani funkciójáról. Még a magát technokratának mondó Dacian Cioloş miniszterelnök sem igazán tudta kimozdítani a holtpontról a megzavarodott liberálisokat. Gyatra szerepléséhez egy karizmatikus pártelnök hiánya is hozzájárulhatott: ugyan Alina Gorghiu kétségtelenül kedves vezető volt, de ez vajmi kevés a mai romániai politikai dzsungelharcban. Szóval maga ásta meg a sírját.
Bár az előjelzések szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két számjegyű eredményre számíthatott, be kellett érnie a megtisztelő 8,50 százalékkal, mégis kitűnő teljesítményt nyújtott, ahhoz képest, hogy a választások előtt hat hónappal jegyezték be 40 alapító taggal. Valószínűleg a liberális szavazók egy része is az USR-ra szavazhatott, és magyar szavazatokat is kaphatott az inkább Bukarestben erős alakulat.
Az első parlamenti választásán induló Népi Mozgalom Pártja (PMP) is bejuthat a törvényhozásba a jelenlegi állás szerint. Traian Băsescu pártelnök máris harcos ellenzékiséget ígér a PSD-nek, ha már kormányfői ambíciói teljesítetlennek maradnak.
Mindenképpen pozitív üzenet, hogy a szélsőségesen nacionalista párt, az Egységes Románia Pártja (PRU) nem került be a törvényhozásba, erőteljes magyarellenes kampánya nem talált igazán vevőre.
Lehet a fejet a falba verni, vagy üdvrivalgásba kitörni a választási eredmények láttán, de az mindenképpen szomorú és elkeserítő, hogy 27 évvel a romániai, úgymond rendszerváltás után az állampolgárok alig valamivel több mint 39 százaléka élt jogával és vett részt a 2016. december 11-i voksoláson. A lakosság több mint 60 százaléka nem tartotta fontosnak elmenni szavazni és voksával beleszólni a politikába. Persze erre több magyarázat is lehet, de ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb választó dönt mindannyiunk jövőjéről. A mostani az egyik legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltás utáni romániai választások történetében Ez egy nagyon fontos és világos üzenet kellene legyen a politikai osztálynak, amely már nem odázhatja tovább saját megújulását. Ha nem értik meg a változás szükségességét, ha továbbra is fittyet hánynak az emberek valódi elvárásainak, ha folytatódik a szavak és tettek közötti különbség, ha a politikusok csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, akkor annak a totális apátia és bizalomvesztés lesz a velejárója. Ilyenkor pedig ki tudja, ki dönt majd helyettünk, de biztos, hogy nem Értünk!
Rais W. István erdon.ro

Hargita megyei végeredmény: közel százezer szavazat az RMDSZ-re
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy előnnyel nyerte meg Hargita megyében a parlamenti választásokat. A Hargita megyei választási iroda végleges adatai szerint az RMDSZ szenátorjelölti listájára a választók 85,3 %-a, míg a képviselőjelölt-listájára 84,82%-uk adta voksát. A megye 290 szavazókörzetének összesített adatai szerint a szövetség szenátusi listájára 99.368 szavazó nyomta a pecsétjét, ami 85,3 százalékos eredményt jelent. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szenátorjelöltjeire 8.493-en szavaztak (7,29%), a Nemzeti Liberális Párt felsőházi listájára pedig 3.663-an (3,14%). A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Román Ökologista Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Egységes Románia Párt (PRU) az érvényes szavazatok kevesebb mint egy százalékát szerezte meg. A szenátorjelölti listákra összesen 116.484 érvényes szavazatot adtak le, 1.852 szavazólap érvénytelen volt és 1.889, urnába dobott szavazólapra egyáltalán nem ütöttek pecsétet. A képviselőjelöltek listáit tartalmazó szavazólapok közül 99.375 esetben nyomták az RMDSZ névsorára a pecsétet, ami az érvényes szavazatok 84,82%-át jelenti. Második helyen a PSD áll 8.950 szavazattal (7,63 százalék), a harmadik hely a PNL listájáé 3.320 szavazattal (2,83%). A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Hargita megyei képviselőjelöltjeire 1304-en szavaztak (1,1%). Az alsóházi jelöltlistákra 117.154 érvényes szavazatot adtak le, 1.887 szavazat érvénytelen és 1.189 'fehér' volt. Az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnöke, Verestóy Attila úgy nyilatkozott hétfőn az AGERPRES hírügynökségnek, hogy Hargita megyének egy RMDSZ-es szenátora (Verestóy Attila) és négy képviselője (Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és Benedek Zakariás) lesz. Verestóy biztos benne, hogy a szavazatok újraleosztásakor még egy szenátori mandátumhoz jut a Hargita megyei RMDSZ, és ennek várományosa Tánczos Barna. (agerpres)

Transindex.ro, 2016. dec. 13.
Háromszéki végeredmény: 50 ezer szavazat az RMDSZ-nek
szna megyében az RMDSZ fölényesen megnyerte a parlamenti választásokat, a vasárnap leadott szavazatok több mint 70 százalékát szerezve meg. A megyei választási iroda tájékoztatása szerint Kovászna megyében a képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatok a következőképpen oszlanak meg: RMDSZ - 50.135 szavazat, ez 75.04%-nak felel meg, Szociáldemokrata Párt (PSD) - 6.811 szavazat (10,20%). Nem érte el az 5 százalékot a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek listájára 3.100-an szavaztak (4,64%), a Népi Mozgalom Párt (PMP) - 1.967 voks (2,94%), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) - 1.966 voks (2,94%), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) - 1.109 szavazat (1,66%), az Egységes Románia Párt (PRU) - 815 szavazat (1,22%), a Román Ökologista Párt (PER) - 365 voks (0,55%), a Szövetségünk Románia (ANR) - 331 szavazat (0,49%) és a Román Szocialista Párt (PSR) - 219 voks (0,32%). A szenátusi listákra leadott szavazatok összeszámlálása után a következő sorrend alakult ki: RMDSZ 50.418 szavazat (74,40%), PSD - 7.035 (10,38%), PNL - 2.937 (4,33%), PMP - 2.066 (3,05%), ALDE - 1.909 (2,82%), USR - 1.220 (1,80%), PRU - 883 (1,30%), PER - 530 (0,78%), ANR - 365 (0,53%), PSR - 351 (0,51%). A képviseleti norma szerint Kovászna megyének négy képviselői és két szenátori mandátum jár. A választáson a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 38,25 százaléka vett részt. (agerpres) Transindex.ro

Egy évvel elhalasztják az adócsökkentéseket
Romániában egy évvel elhalasztják az adótörvénykönyv által 2017 január elsejére előirányzott adócsökkentéseket: a jelenleg 20 százalékos áfa újabb egy százalékpontos csökkentését, továbbá az ipari létesítmények különadójának, illetve az üzemanyagra három éve kivetett pótlólagos jövedéki adónak az eltörlését – közölte a román média kedden.
Az adócsökkentések elhalasztását a vasárnapi romániai választásokon győztes, kormányalakításra készülő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea kérte Dacian Cioloș miniszterelnöktől – derült ki abból az interjúból, amelyet a Știripesurse.ro portálnak adott a PSD elnöke.
Az egyeztetés tényét később a kormányszóvivő is megerősítette, hozzátéve, hogy a szakértői kormány meghozza a szükséges intézkedéseket a költségvetési egyensúlyt veszélyeztető adócsökkentések elhalasztására.
Dragnea pártja választási programjára hivatkozva azzal indokolta kérését, hogy a PSD az áfát 2018 január elsejétől nem 19, hanem 18 százalékra akarja csökkenteni. Az üzemanyagra 2014 áprilisától kezdődően kivetett literenként 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adót azért nem akarja eltörölni a PSD, mert attól tart, hogy az nem vezetne a remélt árcsökkenéshez. Dragnea arra utalt, hogy az olajtársaságok „tennék zsebre” a különbséget. A pótlólagos jövedéki adóról 2013-ban, a korábbi, Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány döntött, arra hivatkozva, hogy a többletbevételből autópálya-építésre fordítható pénzalapot akar létrehozni.
Az ipari létesítményekre – póznákra, olajszondákra, antennákra, kéményekre, zagytározókra, és egyebekre – ugyancsak 2014-től kivetett, a sajtó által „oszlopadónak” nevezett másfél százalékos különadót majd akkor fogják eltörölni, „ha a nagy cégek megértik, hogy Romániában megtermelt profitjuk után Romániában adózzanak” – jelentette ki Dragnea.
A PSD adócsökkentések és béremelések ígéretével nyert választást, az általa ellenőrzött parlamenti többség pedig a választási kampány küszöbén illetékek eltörléséről és közalkalmazotti béremelésekről fogadott el törvénytervezeteket, azzal vádolva az osztogatást ellenző szakértői kormányt, hogy az „ül a pénzen, és nem akarja, hogy az emberek jobban éljenek”.
Liviu Iolu kormányszóvivő szerint a Cioloș-kormány mandátuma végéig tartja magát a felelős gazdálkodás elvéhez, ezért eleget tesz a PSD-elnök kérésének és elhalasztja a január elsején esedékes adócsökkentéseket. A kormányalakítási tárgyalások elhúzódása esetén a vasárnapi választások nyomán létrejövő új kormányt már nem lehet karácsony előtt beiktatni Romániában.
MTI | Szabadság (Kolozsvár)

Ezek a parlamenti választások végleges eredményei
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi listái a szavazatok 45,67%-át, képviselőházi listái pedig a voksok 45,47%-át szerezték meg a vasárnap tartott parlamenti választásokon – közölte a végleges eredményeket a Központi Választási Iroda (BEC) sajtószóvivője, Marian Muhuleţ.
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a román parlamentben a vasárnapi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), így nagy valószínűséggel koalíciós kormány alakul majd Bukarestben.
A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön ismertette a szavazatszámlálás végeredményét és a mandátumok elosztását. Ezek várhatóan pénteken jelennek meg a hivatalos közlönyben, miután elbírálják az esetleges óvásokat. A PSD 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két voksra, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)képviselőházi csoportja – amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) két tagja is helyet kapott – 21 tagú lesz, az RMDSZ szenátusi frakciója 9 tagú lesz. A magyar frakciónál kisebb súlyú képviseletet szerzett – 20 képviselő, 9 szenátor – a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Băsescu volt államfő – 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező – Népi Mozgalom Pártja (PMP). A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. A szenátusban nincs kisebbségi frakció.
A román alaptörvény szerint csak az alkotmánymódosításhoz kell kétharmad, a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének plusz egy főnek a szavazata. A kormány beiktatásához vagy leváltásához a képviselők és szenátorok összlétszáma felének plusz egy törvényhozónak a voksa szükséges – jelen esetben 233 szavazat – a két ház együttes ülésén. A PSD már jelezte, hogy eddigi szövetségesével, az ALDE-val készül kormányt alakítani, Liviu Dragnea pártelnök pedig legutóbbi nyilatkozataiban már azt sem zárta ki, hogy az RMDSZ-t is bevonnák a koalícióba. A PSD még nem nevezte meg kormányfő-jelöltjét. Az új parlament várhatóan kedden alakul meg.
A mandátumok eloszlása a voksok megoszlásának tekintetében: A PSD-nek 67 szenátori és 154 képviselői mandátum jut.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szenátori listákra leadott érvényes szavazatok 20,41%-ának megszerzésével 30 felsőházi mandátumra jogosult, az alsóházi mandátumok közül pedig 69-et kap meg a voksok 20,04%-ának megszerzésével.
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): szenátus - 13 mandátum (8,92%), képviselőház - 30 mandátum (8,87%).
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): szenátus - 9 mandátum (6,24%), képviselőház - 21 mandátum (6,18%).
Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE): szenátus - 9 mandátum (6,00%), képviselőház - 20 mandátum (5,62%).
Népi Mozgalom Párt (PMP): szenátus - 9 mandátum (5,65%), képviselőház - 18 mandátum (5,34%).
A szenátusi listákra leadott 7.052.966 érvényes szavazat pártok közötti eloszlása a következő: PSD - 3.221.786; PNL - 1.440.193; USR - 629.375; RMDSZ - 440.409; ALDE - 423.728; PMP - 398.791. A képviselőjelölti listákra leadott 7.047.384 érvényes voks eloszlása: PSD - 3.204.864; PNL - 1.412.377; USR - 625.154; RMDSZ - 435.969; ALDE - 396.386; PMP - 376.891. Székelyhon.ro

RMDSZ-küldöttség Klaus Johannisnál
Politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az esetleges kormányzati szerepvállalás ügyében azonban még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a Szociáldemokrata Párttól (PSD) - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán.
A szövetség vezetője azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy az RMDSZ küldöttsége Klaus Johannis államfővel tárgyalt, aki előzetes egyeztetésre hívta hivatalába a parlamenti pártokat.
Az RMDSZ a kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál - mutatott rá Kelemen Hunor.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk" - nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki Biró Rozália SZKT-elnökkel és Kovács Péter ügyvezető elnökkel vett részt a konzultáción.
Arra a kérdésre, hogy nyitottak-e kormánykoalícióra lépni a PSD-vel, Kelemen Hunor azt mondta: nem kapott semmilyen megkeresést és nem kíván beszélni olyasmiről, ami nem történt meg. Az RMDSZ elnöke korábban elmondta: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, a PSD elnökével, de "az egyszerű udvariassági gesztus" alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről.
Az RMDSZ elnöke azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana a szövetség az esetleges koalíciós együttműködéshez, arra hivatkozva, hogy nem kíván a sajtón keresztül üzengetni.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség" - összegezte Kelemen Hunor.
Korábban a román sajtó előtt azt is elmondta: egyetért Klaus Johannis államfővel abban, hogy a törvényeket be kellene tartani, de nem csak azt a - jogerősen elítélt Dragnea miniszterelnöki kinevezését akadályozó - törvényt, amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk, hanem azokat a törvényeket is, amelyek a kisebbségek oktatási jogait és anyanyelvhasználatát garantálják.
Utcai megmozdulásokkal fenyegetőzik az USR 
Az elnöki hivatalban rendezett konzultáción Raluca Turcan, a választásokon 20 százalékos eredményt elért Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke közölte, pártja ellenzékbe készül, nincs tehát abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. De ha mégis erre kerülne sor, akkor az első opció egyértelműen Dacian Cioloș lenne – magyarázta.
A voksok csaknem 9 százalékát megszerző Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)  elnöke, Nicușor Dan az államfővel folytatott megbeszélésük után elmondta: kevés valószínűségét látják annak, hogy ne a szociáldemokraták alkossanak kormányt, ők különben erre a tisztségre a legalkalmasabbnak a liberálisokhoz hasonlóan a jelenlegi miniszterelnököt, Dacian Cioloșt tartják. Hozátette azt is: a PSD körül alakuló kormányt nem szavazzák meg, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Az USR utcai megmozdulásokkal fenyeget, amennyiben Dragnea alakít kormányt.
Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke azt mondta: bármilyen PSD-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.
A kormányalakítási tárgyalások várhatóan az új parlament megalakulása után folytatódnak. Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Johannisnál: fontosak a kisebbségi jogok
Többek között a kisebbségi jogok védelmét, a hivatali anyanyelvhasználat szavatolását tartja fontosnak az RMDSZ – ezt mondta Kelemen Hunor elnök a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően.
Az RMDSZ fontosnak tartja a kisebbségi jogok szavatolását, a kisebbségi anyanyelvhasználatot, valamint a decentralizációt – beleértve a pénzügyi decentralizációt is – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azon a szerdai találkozón, amelyet Klaus Johannis államfő kezdeményezett a parlamentbe frissen bejutott pártokkal a vasárnapi választást követően.
Kelemen a találkozót követően, amelyen rajta kívül Kovács Péter ügyvezető elnök és Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, megválasztott képviselő volt jelen az RMDSZ nevében, elmondta, nem miniszteri bársonyszékeket és funkciókat, hanem partnereket keresnek a választás után a programjuk megvalósításához. A kormányfőjelölt megnevezése kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani azt a törvényt, amelynek értelmében nem lehet a kormány tagja elítélt személy. „Ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az összes többi törvényt, például az oktatási törvényt is, amelyet nem tartanak be, mégsem esik senkinek semmilyen bántódása, vagy a kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló jogszabályt” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, nem tartja jó ötletnek, hogy alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, hiszen az már 2001 óta hatályos, és eddig senkinek nem volt ellene kifogása.
Az esetleges koalíciós egyeztetések kapcsán Liviu Dragnea pártelnökkel – aki nem zárta ki egyértelműen az RMDSZ-szel való együttműködést –, kifejtette: amíg nem ismert a választás végeredménye, nem bocsátkoznak tárgyalásokba, Dragneával sem tárgyalt, csupán gratulált neki a választási győzelemhez, mint ahogy a szociáldemokrata pártelnök is gratulált neki. „De ez nem politikai ügy, hanem jólneveltség kérdése” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy az RMDSZ fontosnak tartja az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, és a parlament szerepének megerősítését is. 
Az államfő által a pártokkal kezdeményezett találkozó egyébként „foghíjas" volt, miután a hat párt közül a győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségese a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem volt hajlandó részt venni az egyeztetésen. Az elsőként fogadott Nemzeti Liberális Párt (PNL) kedden megválasztott ügyvivő elnöke, Raluca Turcan a találkozót követően elmondta, pártja nem állt elő javaslattal a miniszterelnök személyére vonatkozóan, ehelyett megvárja, milyen álláspontra helyezkedik a többi párt. Ugyanakkor továbbra is Dacian Cioloş leköszönő kormányfő marad az első számú jelöltjük, bár realisták, és tisztában vannak azzal, hogy olyan miniszterelnökre van szükség, aki képes egyesíteni a jobboldalt.
Annak kapcsán, hogy a győztes PSD esetleg a választási csalás miatt jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártelnökét, Liviu Dragneát jelölheti kormányfőnek, kifejtette: a párt szerint minden eddigi intézményes erőfeszítést lenullázna, ha egy elítélt kerülne a miniszterelnöki székbe. Ez ugyanis mind az ország, mind a nemzetközi partnerek felé rendkívül negatív üzenet lenne. Arra utalva, hogy az adócsökkentéssel és béremeléssel kampányoló PSD kedden arra kérte Dacian Cioloşt, hogy a kormán halassza el egy évvel az adócsökkentéseket, megjegyezte: meglepő, milyen gyorsan lemond a párt saját választási programjáról.
Raluca Turcanhoz hasonlóan Nicuşor Dan, az USR elnöke is leszögezte: nem szavaznak meg egy PSD által vezetett kormányt, és megengedhetetlennek nevezte, hogy a kormányt egy elítélt vezesse. Kifejtette, becsületes ás átlátható kormányt szeretnének, ha pedig ez nem valósulhat meg, akkor ellenzékbe vonulnak. Amúgy az USR is kitart Dacian Cioloş kormányfői kinevezése mellett. Az RMDSZ után Klaus Johannis a Népi Mozgalom Párt (PMP), majd a nemzeti kisebbségek frakciójának küldöttségét fogadta.
A PSD ás az ALDE azért nem vett részt a találkozón, mert túl korainak tartotta az egyeztetéseket a parlament megalakulása előtt. Johannis a két párt döntését „udvariatlanságnak" minősítette. Az államfő egyébként kedden este egy, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákia bukaresti nagykövetségén rendezett munkavacsorán az EU-tagállamok jelen levő nagyköveteinek is megerősítette korábbi kijelentését, miszerint csakis olyan személyt hajlandó kormányalakítással megbízni, aki megfelel a feddhetetlenségi kritériumoknak, vagyis nem ítélték el jogerősen, és nem zajlik ellene bűnvádi eljárás.
Egyébként még szintén kedden Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete rövid közleményt adott ki a választás eredménye kapcsán, amelyben kifejtette: az Egyesült Államok kész együttműködni az új kormánnyal az amerikai–román stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a biztonság, a jogállamiság és a jólét elősegítése érdekében.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Kormányalakítási tárgyalások Bukarestben - Johannis keddre összehívta az új parlamentet
A Szociáldemokrata Párt (PSD) liberális szövetségesével, az ALDE-val akar kormányt alakítani, az RMDSZ-szel pedig az esetleges parlamenti együttműködésről tárgyalna - jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke. Călin Popescu Tăriceanu beismerte: megpróbálták visszacsábítani a liberálisok, ő azonban nem tágít Dragnea mellől.
Dragnea szerint az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu maradhat a szenátus elnöke és pártja miniszteri tárcákra is számíthat. A PSD-elnök lehetségesnek nevezte, hogy jövő héten a "parlamenti együttműködésről" tárgyaljanak az RMDSZ-szel, anélkül, hogy annak konkrét formáját részletezte volna.
Az RMDSZ a 2000-2004 között például úgy biztosított parlamenti támogatást a PSD akkori, Adrian Nastase vezette kisebbségi kormányának, hogy az együttműködés feltételeiről évente megállapodást írtak alá. Ebben az - ország euroatlanti integrációját megelőző - időszakban fogadták el Romániában egyebek mellett a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatra, és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényeket.
Dragnea továbbra sem árulta el, kit javasol a PSD miniszterelnöknek, mint mondta, ezt először Klaus johannis államfővel közlik, amikor a parlament jövő heti alakuló ülése után kormányalakítási tárgyalásra hívja a pártokat. A PSD politikusai egybehangzóan állítják, hogy a kormányfői tisztség a választásokon győztes párt elnökét illeti meg, az államfő azonban a választások után is megerősítette: nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, ezzel pedig kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
Elemzők szerint Dragnea letett arról, hogy magának kérje a posztot, és arra készül, hogy egy kevésbé ismert politikust javasoljon miniszterelnöknek, de a kormányt megpróbálja a párt szoros ellenőrzése alatt tartani.
Erre utalt az, hogy a több mint egyórás sajtóértekezleten Dragnea hosszasan részletezte, milyen intézkedésekkel fogja az új kormány a beígért béremeléseket és adócsökkentéseket végrehajtani, hozzátéve, hogy a pártnál egy különbizottság fogja felügyelni, hogy a kormány "betűről betűre" végrehajtsa a PSD programját, amelyre a párt megkérdőjelezhetetlen választói felhatalmazást kapott.
 Az RMDSZ-t nem hívták meg a kormányba – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - A szövetség mindig arra törekedett, hogy a mindenkori kormánnyal tárgyaló viszonyt alakítson ki. További egyeztetések még lesznek, az RMDSZ célja ezzel az, hogy megvalósítsa a választási programban megjelölt célkitűzéseit – tette hozzá. 
Tăriceanu: az ALDE kitart a szociáldemokraták mellett
Nem fog átállni a jobboldalra, továbbra is a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (PSD) készül kormánykoalíciót kötni a romániai választásokon hatszázalékos támogatottsággal parlamenti képviselethez jutott liberális ALDE - közölte pénteken Călin Popescu Tăriceanu, a párt társelnöke.
A volt miniszterelnök sajtóértekezleten számolt be arról, hogy egykori pártjából, a választások nagy vesztesének számító, húsz százalékra visszaesett Nemzeti Liberális Pártból (PNL) többen is hívták az - Alina Gorghiu lemondása után - elnök nélkül maradt PNL élére, annak reményében, hogy ha sikerül "leválasztani" az ALDE-t a mandátumok 47 százalékát megszerző PSD-ről, akkor mégis jobboldali kormány alakulhat Romániában.
Tăriceanu kifejtette: jelenleg a PSD-vel közös kormányprogram kialakításán dolgoznak, hogy a koalícióban megfelelő hangsúllyal legyenek jelen a "személyi szabadságjogok és liberális gazdaságpolitikák".  
A társelnök ugyanakkor Románia "szuverenitásának visszaszerzését" sürgette, azt állítva, hogy Romániának is érvényesítenie kell az Európai Unióval szemben nemzeti érdekeit, és szakítania kell azzal a gyakorlattal, hogy kritikátlanul végrehajt minden brüsszeli döntést.
Tăriceanu 2014-ben alakított saját pártot azokból a liberálisokból, akik a Szociálliberális Szövetség (USL) felbomlása után nem voltak hajlandók ellenzékbe vonulni, hanem kitartottak a Victor Ponta akkori kormányfő vezette PSD mellett. Másfél éve az új párt a Konzervatív Párttal (PC) egyesült Liberálisok és Demokraták Szövetsége néven.
Raluca Turcan cáfol
- A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége egyetlen percig sem fontolgatta, hogy felajánlja Călin Popescu Tăriceanunak a pártelnöki tisztséget. Voltak különböző magánjellegű beszélgetések a PNL volt elnökével, de szó sem volt Tăriceanu visszaédesgetéséről – kommentálta az ALDE-elnök nyilatkozatát Raluca Turcan, a liberális párt ideiglenes vezetője.
December 20-ára összehívta a vasárnap megválasztott új parlamentet az államfő. Ezt maga Klaus Johannis jelentette be pénteken, hozzátéve, hogy szerdán és csütörtökön egyeztetésekre várja a parlamenti pártokat az új kormány megalakítása érdekében. Az elnök azt is nyomatékosította, hogy ő fogja eldönteni: kinek ad kormányalakítási megbízást. Erre az alkotmány tág mozgásteret biztosít számára. Johannis ezt válasznak szánta Liviu Dragnea előző napi bejelntéséhez, aki megkérdőjelezhetetlennek minősítette a választói akaratot, és úgy fogalmazott, hogy egyetlen "visszautasíthatatlan" személyt fognak a kormányfői posztra javasolni, akit az államfővel folytatandó egyeztetésen fognak először nyilvánosan megnevezni.
Bár Tăriceanu - aki 2004 és 2008 között a PNL elnökeként volt kormányfő - szívügyének nevezte a liberális erők egyesítését, úgy vélekedett: a választások bebizonyították, hogy most már az ALDE az "igazi" szabadelvű párt Romániában, így a liberálisok összefogása csak úgy valósulhat meg, ha átigazolnak az ALDE-ba. szabadsag.ro

A román pártok közül csak Basescu pártja rúgott labdába
MTI - Csak a Traian Basescu volt román elnök által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) juttatott be román képviselőket a székelyföldi magyar többségű megyékből - derült ki a vasárnap tartott romániai parlamenti választások végeredményének kihirdetése után lezajlott mandátumelosztásból.
Míg a 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei öt képviselői és két szenátori mandátum mindegyikét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjei szerezték meg, a 75 százalékban magyarok által lakott Kovászna megye négy képviselői és két szenátori mandátuma közül egy szenátori és egy képviselői hely a PMP-nek, a többi az RMDSZ jelöltjeinek jutott. Noha a PMP-nél a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is lényegesen jobb eredményt ért el Kovászna megyében, a töredékszavazatok visszaosztási algoritmusa Basescu pártjának juttatta a székelyföldi mandátumokat.
A szenátori mandátumot szerzett Gheorghe Baciu - aki 1989 és 2008 között volt a román többségű Bodzaforduló polgármestere - kijelentette: a Hargita megyei románokat is képviselni fogja a parlament felsőházában.
Az RMDSZ Hargita megyei sikere azt is eredményezte, hogy nem jutott be a parlamentbe Mircea Dusa volt védelmi miniszter, aki korábban a Szociáldemokrata Párton belül a székelyföldi ügyek szakértőjének számított, és a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépés egyik szorgalmazója volt. A Kovászna és Hargita megyei románok civil fóruma - amely a Székelyföldön kisebbségben élő románok érdekvédelmi szervezeteként lép fel - aggályosnak tartotta, hogy a Hargita megyei románok 12 év után parlamenti képviselet nélkül maradtak, és ismét kifejtette azt az álláspontját, hogy a választójogi törvény módosításával kellene biztosítani, hogy hasonló helyzet ne ismétlődhessen meg. szatmar.ro

Aláírta az együttműködési megállapodást a kormányalakító koalícióval az RMDSZ
Aláírták a parlamenti együttműködésről szóló megállapodást a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői.
A PSD részéről Liviu Dragnea, az ALDE részéről Călin Popescu-Tăriceanu és Daniel Constantin, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor látta el kézjegyével a dokumentumot. A megállapodás aláírása után Liviu Dragnea, a PSD elnöke elmondta: a PSD–ALDE-koalíció egy stabil parlamenti többség kialakításában érdekelt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az együttműködéssel egyebek mellett a – politikai stabilitás szempontjából is fontos – többség–kisebbség viszony javítására keresnek megoldást. A megállapodás a felek – egymással egyeztetett – törvénytervezeteinek kölcsönös támogatásáról szól.
A nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvények betartása és a kommunista hatalom által elkobzott javak visszaszolgáltatási folyamatának hatékonyabbá tétele szerepel többek között a parlamenti együttműködési megállapodásban. A dokumentum szerint az RMDSZ támogatni fogja a kormány által javasolt törvénytervezeteket, az ezeket kezdeményező minisztériumok pedig előzőleg egyeztetnek a megállapodást aláíró pártok parlamenti csoportjaival a tervezetek – beleértve a költségvetési törvényt is – elfogadásához szükséges többség kialakítása érdekében.
A megállapodás azt is előírja, hogy a PSD-ALDE koalíció és az RMDSZ kölcsönösen támogatják egymás tervezeteit, amennyiben előzőleg egyeztettek erről a parlamenti frakciók. A dokumentum arra is kitér, hogy előnyben részesítik a kormányprogram oktatással, egészségüggyel, illetve autópálya-építéssel kapcsolatos projektjeit, valamint a helyi közigazgatási alkalmazottak bérének emelését, az egységes bértörvény elfogadásával.
Emellett hangsúlyt fektetnek a kommunista hatalom által elkobzott javak visszaszolgáltatási folyamatának hatékonyabbá tételére, valamint a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvények és a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására – áll még a megállapodásban, amelynek betartását minden parlamenti ülésszak végén kiértékelik.
Korodi: dolgoztunk már együtt a kormányfőjelölttel
A kormányfőjelölt megnevezése után arra az elhatározásra jutott az RMDSZ, hogy aláírja a parlamenti együttműködésre vonatkozó megállapodást a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségéből (ALDE) álló koalícióval – közölte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerdán az Agerpres hírügynökséggel.
„Megegyeztünk, hogy amíg nem ismeretes előttünk a kormányfőjelölt személye, nem írjuk alá a parlamenti együttműködésről szóló megállapodást. Miután tudomásunkra jutott a jelölt kiléte, tanácskoztunk a kollégákkal, és úgy döntöttünk, aláírjuk az együttműködési szerződést a PSD-ALDE-vel” – mondta Korodi.
A Liviu Dragnea által javasolt kormányfőjelöltről, Sevil Shhaideh-ről a volt környezetvédelmi miniszter azt mondta: szakmailag jól felkészült ember; az majd a jövőben derül ki, hogy rendelkezik-e a szükséges politikai támogatottsággal.
„Dolgoztunk együtt (Sevil Shhaideh-hel – szerk. megj.), szakmailag nagyon jól dolgozik, nagyon nagy a munkabírása, és nyitott a párbeszédre. Ezt tapasztaltam, amikor együtt dolgoztam vele” – mondta az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Arra a kérdésre: meglepődött-e, hogy a kormányfőjelölt egy nő, Korodi azt felelte: „azt hiszem, nem lényeges, hogy nő, hogy tatár-török etnikumú, csak az számít, hogyan dolgozik, és ebből a szempontból rendben van”. Székelyhon.ro

Dragnea a képviselőház, Tăriceanu a szenátus elnöke
A képviselőház elnökévé a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjét, Liviu Dragneát, míg a szenátus elnökévé a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnökét, Călin Popescu Tăriceanut választották december 21-én, szerdán – írja az Agerpres hírügynökség.
Az eredményeket rögzítő jegyzőkönyv szerint a képviselőház esetében mind a 317 leadott szavazat érvényes volt, 216 képviselő mellette, 101 pedig ellene szavazott. A szavazócédulás voksolás titkos volt.
A szabályzat szerint a képviselőház elnökét a jelenlévő képviselők szavazatának többségével választják meg. Liviu Dragneát a PSD javasolta, egyetlen jelölt volt az elnöki funkcióra.
A szenátus esetében 136 szenátor közül 129-en szavaztak, két szavazat érvénytelen volt. Az ALDE társelnöke, Călin Popescu Tăriceanu volt az egyetlen jelölt, 87 mellette, 40 ellene szavazattal ő lett a felsőház elnöke. Tăriceanut saját pártja, a szociáldemokraták és az RMDSZ támogatta.
Szerdán nevesítették a szenátusi frakciók vezetőségét is. A Szociáldemokrata párt (PSD) 67 tagú frakciójának vezetője Şerban Nicolae. Helyettesek: Elena Craioveanu, Roxana Paţurcă, Ioan Deneş és Liviu Mazilu. Titkár: Cristina Stocheci.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 30 szenátorát Mario Oprea vezeti, helyettesek Eugen Ţapu Nazare, Ion Cristina, Siminica Mirea. A csoport titkára Nicoleta Pauliuc.
A 13 fős Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátori frakciót Cristian Ghica vezeti, helyettesek Vlad Alexandrescu, Florina Presadă, Radu Mihail, a titkár pedig George Dincă.
Viorel Ilie lett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetője. Teodor Meleşcanu és Ion Hadârcă helyettesek, Ionuţ Sibinescu titkár.
Az RMDSZ kilencfős szenátusi frakciójának vezetője Cseke Attila, Fejér László Ödön lett a helyettes, Novák Csaba Zoltán a frakció titkára.
Dorin Bădulescu vezeti a Népi Mozgalom Párt (PMP) frakcióját. Gheorghe Baciu, Severica Covaciu, Ion Ganea helyettesek, Gabi Ionaşcu titkár.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, a polgármester nagyon részletes és alapos nyilatkozatot tett a bíró előtt, amelyben pontról pontra cáfolta a vádiratban foglalt állításokat.
„Úgy gondoljuk, már a kezdetektől sikerült a vádak megalapozatlanságára rávilágítani. Ráduly Róbert külön-külön cáfolt minden vádpontot, jogi érvekre, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokra alapozva, meggyőző módon” – értékelt a védőügyvéd.
Mint megtudtuk, következő alkalommal három, a vádirat által megnevezett tanút idéz be a törvényszék, akiket szintén kihallgatnak. A per következő tárgyalását január 27-én tartják. A korábbi tárgyaláson, novemberben Szőke Domokos nyilatkozattétele is több órán át tartott.
Mint ismert, tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.
A pert március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Székelyhon.ro

Megalakult az új parlament
Megtartotta első ülését az új parlament mindkét háza. A képviselőház és szenátus is megválasztotta a mandátumigazoló bizottság tagjait, a házelnökökről ma szavaznak a törvényhozók, miután egyenként leteszik a hivatali esküt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ között nem született még egyezség a parlamenti együttműködési megállapodásról, a szövetség előbb tudni akarja a miniszterelnökjelölt nevét.
A PSD, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) ma együtt közösen vesz részt a Klaus Johannis államelnökkel folytatott konzultáción. Az elnök által kezdeményezett kormányalakítási tárgyalásokra Johannis tegnap elfogadta a kormánykoalíciót megkötő két párt közös delegációját, eredetileg ugyanis az államfő külön-külön hívta meg őket.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke bejelentette, Klaus Johannis elfogadta, hogy a PSD és a vele hétfőn kormánykoalícióra lépett szabadelvű ALDE vezetői közösen vegyenek részt az elnöki hivatalban tartandó kormányalakítási konzultáción. Ezt később az elnök szóvivője is megerősítette. Johannis eredetileg parlamenti súlyuk sorrendjében külön-külön hívta konzultációra a pártokat, így az ALDE-ra csak csütörtökön került volna sor. A tegnap lapzártáig ismert forgatókönyv szerint Johannis nem módosított az eredeti ütemterven, így a Traian Băsescu vezette PMP és a nemzeti kisebbségek küldöttségét csak csütörtökön fogja fogadni, a többi pártot már ma. Johannis szóvivője korábban jelezte, hogy az elnök csütörtökön délben akarja levonni a konzultációk következtetéseit. Ennek ellenére nem kizárt, hogy már ma kiderül, kit javasolt a PSD miniszterelnöknek. Dragnea a jövendő miniszterelnök személyére vonatkozó egyik kérdésre válaszolva elmondta: olyan személyt javasolnak kormányfőnek, aki nem egy-két napja, hanem hosszú ideje tagja a PSD-nek.
Az is kiderült, hogy a szociáldemokraták nem akarják nagyon elhúzni a kormányalakítási eljárást. Dragnea ugyanis arra figyelmeztette frakciótársait, hogy ne készüljenek vakációzni, mert ha Johannis elfogadja a PSD javaslatát, és a PSD–ALDE koalíció közös jelöltjét bízza meg kormányalakítással, akkor a parlamentnek jövő héten kell szavaznia az új kormány beiktatásáról. A PSD elnöke kifejezte reményét, hogy így a kabinet legkésőbb január közepéig kidolgozhatja, a parlament pedig megszavazhatja a 2017-es állami költségvetést. Dragnea arról is beszámolt: a PSD–ALDE koalíció vezetői „nagyon jó megbeszélést folytattak” az RMDSZ küldöttségével, és sikerült kidolgozniuk a parlamenti együttműködésről szóló megállapodás vázlatát. A dokumentum aláírására a PSD elnöke szerint legkésőbb szerda reggel kerülhet sor.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap délután ugyanakkor elmondta, hogy az RMDSZ nem sieti el a megállapodás aláírását, akarják látni, hogy kit javasol a PSD miniszterelnök-jelöltnek, ugyanis nagyon fontos, hogy a Szövetség számára elfogadható legyen a kormányfő személye. Emellett az RMDSZ elnöke azt is fontosnak nevezte, hogy a kormányprogram kedvező előírásokat is tartalmazzon a romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Korodi Attila, a szenátusi frakcióvezetője pedig Cseke Attila lett. Szabadság (Kolozsvár)

Megalakultak a parlamenti szakbizottságok
Csütörtökön délután szavazott a Képviselőház és Szenátus plénuma a szakbizottságok megalakulásáról és ezek összetételéről.  Az RMDSZ az elmúlt parlamenti ciklushoz viszonyítva számos kulcsfontosságú szakbizottságban lát el elnöki, alelnöki és titkári tisztségeket.
A Szociáldemokrata párt (PSD) 11 szakbizottságot vezet a következő négy évben, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) öt szakbizottság élére nevezett ki elnököt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) két-két szakbizottság vezetését kapta meg a szavazás után. A Népi Mozgalom Párt (PMP) egy bizottság élére nevesíthetett vezetőt. 
A 22 állandó bizottság a szenátus mandátumának végéig fejti ki tevékenységét. A pártokat megillető bizottsági helyek számát tárgyalások során döntik el a frakciók, figyelembe véve a szenátus politikai összetételét. A felsőház szabályzata szerint, a szenátus elnökének kivételével, minden szenátor legkevesebb egy szakbizottság tagja kell hogy legyen, és legfeljebb két bizottságban kaphat feladatot - ismertette a plenáris ülés kezdetén Călin Popescu-Tăriceanu házelnök. 
Az RMDSZ honatyái az alábbi szakbizottságokban fognak tevékenykedni Képviselőház 1. Biró Rozália Bihar megyei képviselő – Külpolitikai bizottság, elnök 2. Szabó Ödön Bihar megyei képviselő – Oktatásügyi bizottság, alelnök 3. Benkő Erika Kovászna megyei képviselő – Európai ügyek bizottság- alelnök, Emberjogi bizottság, tag 4. Bende Sándor Hargita megyei képviselő – Ipar- és szolgáltatás ügyi bizottság, alelnök 5. Csoma Botond Kolozs megyei képviselő – Közigazgatási bizottság, alelnök 6. Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő – Munkaügyi és szociálisvédelmi bizottság-titkár, Esélyegyenlőségi bizottság, tag. 7. Vass Levente Maros megyei képviselő – Egészségügyi bizottság, titkár 8. Faragó Péter Arad megyei képviselő – Környezetvédelmi bizottság, titkár 9. Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő – Kulturális bizottság, tag 10. Korodi Attila Hargita megyei képviselő – Külpolitikai bizottság, tag. 11. Márton Árpád Hargita megyei képviselő – Jogi bizottság, tag. 12. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő - Közigazgatási bizottság, tag. 13. Erdei-Dolóczki István Szatmár megyei képviselő – Költségvetési- és pénzügyi bizottság, tag. 14. Antal István János Konstanca megyei képviselő – Gazdasági bizottság, tag. 15. Benedek Zakariás Szeben megyei képviselő – Szállításügyi bizottság, tag. 16. Sebestyén Csaba Hargita megyei képviselő – Mezőgazdasági bizottság, tag. 17. Kulcsár Terza-József Kovászna megyei képviselő – Emberjogi bizottság, tag. 18. Magyar Loránd Bálint Szatmár megyei képviselő – Mezőgazdasági bizottság, tag. 19. Apjok Norbert Máramaros megyei képviselő – Távközlési bizottság- tag, Honvédelmi, közrendi és nemzetbiztonsági bizottság-tag. 20. Biró Zsolt Maros megyei képviselő – Oktatásügyi bizottság, tag. 21. Ambrus Izabella Brassó megye képviselő – Jogi bizottság tag. Szenátus 1. László Attila Kolozs megyei szenátor – Egészségügyi bizottság, elnök 2. Tánczos Barna Hargita megyei szenátor – Mezőgazdasági bizottság-alelnök, Pénzügyi bizottság-tag. 3. Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor – Oktatásügyi bizottság- alelnök, Külpolitikai bizottság-tag. 4. Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor – Kulturális bizottság- alelnök, Ember- és kisebbségügyi bizottság- tag. 5.Verestóy Attila Hargita megyei szenátor – Honvédelmi, közrendi és nemzetbiztonsági bizottság-tag. 6. Cseke Attila Bihar megyei szenátor – Közigazgatási bizottság, tag. 7. Fejér László Ödön Kovászna megyei szenátor- Szállításügyi bizottság, tag. 8. Derzsi Ákos Bihar megye szenátor – Munkaügyi és szociális bizottság-tag, Ipari bizottság-tag. 9. Császár Károly Maros megyei szenátor – Jogi bizottság, tag. maszol.ro

Johannis kivár a kormányfőjelölt kinevezésével
Klaus Johannis államfő az előzetes várakozásokkal ellentétben bejelentette, hogy csak karácsony után nevezi meg az új miniszterelnököt.
Az államfő azután tartott rövid sajtónyilatkozatot a Cotroceni-palotában, hogy befejezte a konzultációt a parlamenti pártok vezetőivel a kormányalakítás témájában. Johannis csütörtökön a Népi Mozgalom Pártja (PMP), valamint a nemzeti kisebbségek frakciója képviselőit fogadta.
A megbeszéléseket követően az államfő röviden megemlékezett az 1989-es romániai forradalomról, a 27 évvel ezelőtti eseményekről. Ezt követően emlékeztetett, hogy a kormányalakításról szóló kétnapos konzultáció befejeződött, a tárgyalások során pedig két javaslat érkezett a miniszterelnök személyére vonatkozóan. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Sevil Shhaideh közgazdászt, míg a Népi Mozgalom Párt Eugen Tomac parlamenti képviselőt jelölte a kormányfői tisztségre.
Johannis kitért arra is, hogy közben a PSD, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ parlamenti többséget alakított. „A következő napokban tárgyalásokat folytatok minderről, és karácsony után nevezem meg a miniszterelnököt" – zárta mondandóját Klaus Johannis a Cotroceni-palotában tartott néhány perces sajtónyilatkozatában. Krónika (Kolozsvár)

Dragnea: megfenyegettek, hogy le fognak tartóztatni
Egyesek semmitől nem riadnak vissza abbéli igyekezetükben, hogy megváltoztassák a történelmet - mondta csütörtökön este a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea, hozzátéve, hogy fenyegetésekben is volt része az utóbbi hetekben. 
„Közvetítőkön keresztül üzeneteket kaptam, miszerint le fognak tartóztatni, börtönbe fognak zárni. Amint tudják, én már rég bejelentettem, hogy mandátumom lejárta előtt egy nappal lemondok képviselői tisztségemről, hogy ne részesüljek a különnyugdíjból, amellyel nem értek egyet. 'Amint nem lesz mentelmi jogod, letartóztatunk” – ilyen fenyegetésekben is volt részem. Ezek a dolgok azonban nem ijesztenek meg engem, én nem engedek a fenyegetésnek. Egyesek mindent megkísérelnek, hogy megváltoztassák a történelmet. De ez már nem működik. Ők nem értették meg, hogy december 11-én a román választópolgárok elvágtak bizonyos szálakat. Ha valaki nem érti meg, hogy ha elindul egy hullám, azt még államelnöki tollvonással sem lehet megállítani, őt is elsodorja az a hullám, és történelemmé válik” – nyilatkozta Dragnea az Antena3 televízióban. 
A képviselőházi elnök hangsúlyozta, nem hagyja megfélemlíteni magát, és nem fog meghátrálni, mert a maga oldalán tudja a parlamentet és az alkotmányt, emellett pedig a választópolgárok nagy részének bizalmát is élvezi. A pártelnök hozzátette, tanult a múlt hibáiból, és mára a PSD olyan párt lett, amelyre szüksége van az országnak. 
„Ez a párt most pontosan olyan, amilyennek Victor Pontával elképzeltük 2010-ben. 2015-ben mindkettőnkre csapást mértek. Ő feladta, én felálltam és folytattam a munkát. Mostanra pedig olyan pártunk lett, amilyent mindig is szerettünk volna, és amilyenre szüksége van Romániának. Nekem pedig nincs, amitől tartanom” – tette hozzá Liviu Dragnea. maszol.ro