"Az etnikumközi kapcsolatok kutatásának helyzete Romániában címmel tartottak tudományos konferenciát a hét végén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Előadásokat tartott többek között Gabriel Andreescu, az APADOR-Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója közölte, a kutatóközpont tíz éve alakult meg, egyik célja pedig összefoglalni a szociológiai kutatásnak azokat a részterületeit, amelyek eddig egymástól szinte függetlenül léteztek. A nyelvszociológiai kutatások terén érdekes eredmények születtek a kétnyelvűség működéséről. "Megtudhattuk, hogy a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok 60 százaléka fogadja el azt, hogy udvariatlanság magyarul beszélni olyan társaságban, ahol magyarul nem tudó, román személy is jelen van, míg a székelyek körében ez az arány alig 30 százalékos.".Gabriel Andreescu, az APADOR-CH emberjogi szervezet vezetője a politikai megrendelésre készült, értéktelen kutatások veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a moldvai csángókról készült román kutatómunkát hozta fel példaként. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter válaszában elmondta, valóban létezik Romániában a politikai harcban elkötelezett, militáns szociológiai kutatás, ám ez Magyarországra is ugyanúgy jellemző. /Salamon Márton László: Kutatás és politika. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"Tusnádfürdőn pótolta az áprilisban elmaradt díjátadást a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány: az idén tízéves, kutatásorientált civil szervezet többek között Kovács Péter magyarországi kisebbségjogi szakértőt tüntette ki Pro Minoritate-díjjal. A másik díjazott, a finn Tytti Ikohoona Asuunmaa a mostani rendezvényre sem tudott időt szakítani. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadó a Szórvány Alapítvány tevékenységéről beszélt, hangsúlyozva a tudományos kutatómunkát. Bodó Barna alapítványi elnök, politológus, Temes megyei tanácsos elmondta, hogy évről évre olyan közéleti személyiségeknek ítélik oda a díjat, akik a tudomány, az egyház vagy a politikum terén végeznek méltányolandó munkát a többség-kisebbség viszony javításában. Idén Gabriel Andreescu kisebbségjogi szakértőt, a romániai Helsinki Bizottság volt elnökét, Kovács Péter magyarországi szakértőt és Tytti Ikohoona Asuunmaát, az Európa Tanács finnországi volt képviselőjét tüntette ki a nemzetközi zsűri. Méltatásában Bodó úgy fogalmazott, hogy "Kovács Péter az elmúlt negyedszázadban részese volt mindannak, amit nemzetközi kisebbségvédelemnek nevezünk". Kovács megtisztelőnek s egyben meghatónak nevezte az elismerést, s úgy vélte, hogy "a jó ügyet védeni kell az érdektelenséggel és az elutasítással szemben", a kitüntetést pedig nemcsak saját, hanem mások - szintén a szórványmagyarság ügyét szolgálók - munkája iránti figyelmességként értékelte. /Pataky Lehel Zsolt: Tusványoson pótolt díjátadás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./"

"Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Romániai emberjogi aktivistákat hallgattak meg Washingtonban, a Kongresszusban. Jelentős hiányosságok vannak a romániai ingatlanrestitúció terén, és nem fogunk elsiklani fölöttük - jelentette ki Benjamin L. Cardin amerikai képviselő azon a meghallgatáson, amelyet Washingtonban szervezett az Egyesült Államok Kongresszusának Helsinki Bizottsága.A meghallgatást követő, a kongresszusi irodaházban tartott tájékoztatón - ahol Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezető igazgatója és dr. Vladimir Tismaneanu, a University of Maryland professzora is megjelent - Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány romániai elnöke kijelentette: Romániában sok esetben sérül a gyülekezéshez való jog, a politikai pártokról szóló törvény, ugyanis 25 ezer aláírást ír elő az új pártok bejegyzésénél. Szintén antidemokratikusnak számít a szervezetek és alapítványok működését szabályozó, idén márciusban módosított törvény, ugyanis eszerint csak közalapítványok férhetnek hozzá állami támogatásokhoz, ami ellehetetleníti a mintegy 27 ezer szervezet és alapítvány működését. Weber szerint a párttörvény és az alapítványi törvény tág teret biztosíthat a korrupciónak. A második pontban a szólásszabadság és a sajtószabadság ügyéről beszélt. A büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetet jónak nevezte, de "meg kell várni, amíg törvény lesz belőle". Harmadik témaként a korrupciós törvényt elemezte, mely Weber szerint lazán megfogalmazott, és a végrehajtás is akadozik. Livia Plaks, a Project on Ethnic Relations ügyvezető igazgatója a két legnagyobb romániai kisebbség - magyar és roma - helyzetét elemezte. Míg a romák esetében az ellenük irányuló rasszizmust nevezte a fő gondnak, addig a magyaroknál több megoldatlan ügyet is megnevezett: a közigazgatási törvény kétnyelvűségre vonatkozó része, a magyar tannyelvű iskolák, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar kara és az aradi Szabadság-szobor. Cardin képviselő figyelmeztetett arra, hogy Romániában sok területen még jelentős hiányosságok vannak. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány írásos tanúvallomást nyújt be a Helsinki Bizottsághoz, amelyben részletesen elemezte azokat a jogsértéseket, amelyek az erdélyi magyar kisebbséget érték. /Moldován Árpád Zsolt, Washington: Reflektorfénybe kerültek a magyar sérelmek Washingtonban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"

"Az aradi Szabadság-szobor megoldatlan kérdése hűen példázza a román hatóságok folyamatos időhúzását és az ígéretek sorozatos megszegését, valamint a magyar kisebbség nemzeti szimbólumaival szemben tanúsított botrányos tiszteletlenséget - áll abban a dokumentumban, amelyet a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) juttatott el az Egyesült Államok Helsinki Bizottságához. A hat pontban összegezett sérelemlistát a washingtoni Kongresszusban szervezett Románia: Útban a NATO és az EU felé című meghallgatás írásos dokumentációjaként Hámos László, a HHRF elnöke nyújtotta be. A HHRF-beadvány második részletes témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése. A kolozsvári állami magyar egyetem visszaállítása, de még a Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg kért két magyar kar felállítása is állandó akadályba ütközik. Hámos László kifejti, sem a kormány, sem az egyetemi szenátus nem hajlandó dönteni a magyar karok kérdésében, ezzel diszkriminálva a közel 1,5 millió magyar anyanyelvű adófizető polgárt. A HHRF-tanúvallomás következő pontja: Az Aurel Agache brutális milicistával való leszámolással vádolt Kézdivásárhelyi Ötök ellen továbbra is bosszúhadjáratot folytatnak, az elítéltek közül hárman Magyarországon bújdosnak, Reiner Antal és Héjja Dezső pedig a börtönt is megjárta. A közigazgatás kétnyelvűségének akadozása és a decentralizációs törekvések ellehetetlenítése képezi a HHRF-dokumentum utolsó két pontját. /Washingtoni reflektorfényben az erdélyi magyarság sérelmei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Az APADOR-CH emberjogi szervezet nemzeti kisebbségi ügyekért felelős szakértője, Gabriel Andreescu a sajtóhoz eljuttatott észrevételeiben felszólítja a Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot: hivatalból járjon el azok ellen, akik Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és társait zaklatták a Székelyföld autonómiáját propagáló plakátok miatt. Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a "belső önrendelkezéshez", ami nem azonos a puszta "önrendelkezéssel", hiszen az első a széles körű kulturális és adminisztratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu arra is kitér, hogy a romániai magyarság belső önrendelkezésének a megvalósítása az RMDSZ programjában is szerepel, tehát a Székely Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező bizottság pusztán a politikai taktika szempontjából akar mást. Andreescu szerint a modern Romániában első ízben támadnak meg a hatóságok egy olyan kezdeményezést, ami a szabad egyesülés tárgykörbe tartozik. Fodor Imre zaklatását etnikai alapon történő zaklatásnak, hátrányos megkülönböztetésnek minősítette. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásához hasonló székelyföldi román kezdeményezéseket nagy tiszteletben tartja Románia elnöke és kormánya. /(Máthé Éva): Gabriel Andreescu megtette észrevételeit... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

"Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai esetének kivizsgálását kéri az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének elnöke. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert október 9-én azért kísérték be az erdőszentgyörgyi rendőrőrsre, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat találtak a személyautójában. Ugyancsak azon a napon a marosvásárhelyi rendőrök bekísérték az őrsre Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnököt és Márton Lajost, a Magyar Polgári Szövetség aktivistáját, mivel a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésére hívó plakátokat ragasztottak a város utcáján. Ugyancsak az említett plakátok és szórólapok terjesztése miatt kísérték be Tőkés András marosvásárhelyi tanácsost október 10-én Szovátán, és igazoltatták le Madaras Szilárdot Gyergyószentmiklóson. Fodor Imre és társai esetével kapcsolatban Dan Petru, a marosvásárhelyi táblabíróság főügyésze kijelentette: az említetteket az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, ezért öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. A rendőrség által meghurcolt személyek mellett több emberjogi aktivista is kiállt, köztük Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke is. Ez utóbbi az esetekről írt jelentésében leszögezi: az ügyészség eljárása etnikai alapú diszkriminációnak számít, hiszen a Székely Nemzeti Tanács által vallott autonómia-törekvés törvényes, amit a szólásszabadsághoz és gyülekezéshez való jog szavatol. Kijelentésének bizonyítására Andreescu a Hargita és Kovászna megyében tevékenykedő román szervezeteket említi, amelyek a magyar kisebbség ellen irányuló akciókat szerveznek, azonban még soha nem lépett fel ellenük a rendőrség. /P. M.: Továbbra is kérik az esetek kivizsgálását. Etnikai alapú diszkrimináció történt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Nov. 5-én kezdi meg Maros megyei helyszíni vizsgálatát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-plakátok miatt meghurcolt vezetőinek ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Asztalos Csaba, a tanács vezetőtestületének magyar tagja a plakátügyben vizsgálódó bizottság vezetője. Átvizsgálják a plakátok terjesztőitől vett rendőrségi nyilatkozatokat, az ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyveket, és meghallgatják a Székely Nemzeti Tanács valamennyi bekísért tagját. Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság elnöke közleményben jelentette ki, a modern Romániában első ízben támadták meg a szabad egyesülés jogát. Úgy vélte, etnikai diszkrimináció történt, amely ellen a diszkriminációellenes tanácsnak saját hatáskörben kell vizsgálatot indítania. Asztalos Csaba elmondta, hogy a tanács eddig a romaellenes megnyilatkozásairól elhíresült Románia megyei tanácselnökre rótta ki a legmagasabb bírságot, 20 millió lejt. /Gazda Árpád: Helyszínen a bizottság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/"

"Ördögi terv a Duna Televízió ellen. Azok kívánják a halálát, akikért a rendszerváltozás egyik első, okos döntése értelmében megalapították: a határon túli magyarok. No nem mindnyájan, csak a bukaresti kötődésűek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke szerint "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként" működik az összmagyarság tájékoztatására rendelt magyarországi közszolgálati adó. Nyilatkozatából kihallható, szerinte szerencsés volna, ha azt a pénzt, amit a magyar állam a Duna Televízió fenntartására ad, az egész napos erdélyi magyar televízió létrehozására utalná át. Mert ennek a létesítménynek a világra jöttét - szerintük - "a Magyarországról műholdon sugárzott adások, a Duna Televízió és az M2 akadályozzák". Nem akarnak tudni róla, hogy a határon túli magyarok tájékoztatására rendelt anyaországbeli közszolgálati intézmények nemcsak az erdélyi magyaroknak szánják adásaikat, hanem a világon mindenütt jelen levő magyaroknak. - Monopolizálnák az érdekképviseletet. A román parlament kisebbségi frakciója elfogadott egy törvénymódosítás-tervezetet, amely szerint a kisebbségek érdekképviseletét felvállaló mai civil szervezeteket fel kell számolni. Kivételt képeznének a jelenleg is a parlamentben ülő képviselők szervezetei és az RMDSZ. A többiek újrabejegyeztetéséhez a tervezet olyan kritériumokat sorol fel, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik más szervezetek megalakulását... A Helsinki Bizottság nevében Gabriel Andreescu romániai társelnök már tiltakozott a képviseleti monopólium törvénybe iktatása ellen. Gabriel Andreescu egy, a Duna Televíziónak adott interjújában (Közép-európai magazin, 2003. november 6.) a következőket mondta erről a kezdeményezésről: "Az utóbbi időben az RMDSZ, de más szervezetek is arra törekednek, hogy monopolizálják a képviseletet. A kisebbségek parlamenti csoportja elfogadott egy kisebbségi törvénytervezetet, amelyben a sajátjukon kívül ki szeretnének zárni minden más szervezetet a kisebbségi érdekképviseletből. Egy ilyen típusú "autonómiatörekvést" ijesztőnek tartok. A belső önrendelkezés a közösség sokszínűségének a kifejezése kell hogy legyen, és nem a képviselet monopolizálása." (Mediafax) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./"

"Az APADOR-CH emberjogi szervezet nyomására Ilie Botos legfőbb ügyész nyilvánosságra hozta, hogy 1996 és 2002 között körülbelül húszezer, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy telefonbeszélgetéseinek lehallgatására adtak ki engedélyt az illetékes szervek.Ezek közül 5489 személyt a Legfőbb Ügyészség engedélyével figyeltek, a többi jóváhagyást a nemzetbiztonságért felelős szervek adták ki. Előzőleg a Legfőbb Ügyészség sorozatosan megtagadta a kérést ezért az emberjogi szervezet a Legfőbb Bíróságon szerzett érvényt igazának. /Cseke Péter Tamás: Lehallgatások, ezrével. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./"

Mivel Romániában az államhatalom jelentős mértékben nyomást gyakorol a sajtóra, a hidegháború vége nem jelentheti azt, hogy véget ért a Szabad Európa Rádió küldetése – áll abban a petícióban, amelyet a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi szervezet (APADOR–CH) juttatott el az adót fél évszázada finanszírozó Amerikai Egyesült Államok szenátusához, a rádió román nyelvű adásának beszüntetése ellen tiltakozva. A BBC értesülései szerint a román nyelvű adást a román kormány szeretné megszüntetni, mert nem tudja azt kellőképpen cenzúrázni, s adásai rossz fényt vetnek az EU–csatlakozás előtt álló Romániára. /(simon): Tiltakoznak a Szabad Európa Rádió román adásának felszámolása ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 10./

Rodica Stanoiu igazságügyi és Ioan Rus közigazgatási miniszterek lemondását vagy lemondatását kéri a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi egyesület (APADOR-CH). A szervezet szerint a két miniszter törvénysértő módon kérés ellenére sem tájékoztatta az állampolgárokat arról, miként használták fel az igazságügyi minisztérium pénzalapjait. A közérdekű információknak számító adatokat kérők nevét a minisztérium a rendőrségnek adta át, kérve személyazonosságuk és lakhelyük lenyomozását. A szervezet a rendőrség tevékenységét is sérelmezi az ügyben.. /Románia rendőrállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

Antidemokratikusnak tartja Gabriel Andreescu, az APADOR – Helsinki Bizottság emberjogi szervezet elnöke a választási törvénynek a kisebbségi szervezetekre vonatkozó módosítását. Hátrányos megkülönböztetés az a szabályozást, miszerint egy kisebbségi szervezetet a kisebbséghez tartozó személyek 15 százalékának kell támogatnia, míg egy „román” pártnak 25 ezer aláírásra van szüksége, ami a majdnem húszmilliós román többség alig 0,2 százalékának felel meg. „Ezek szerint egy kisebbségtől hetvenszer több támogatót vár el a törvény, mint a többségtől” – vonta le a következtetést az ismert emberjogi aktivista. Andreescu szerint egy szervezet monopolhelyzete egy kisebbségen belül hosszú távon árt az illető kisebbségnek. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a törvény a választások előtt alig néhány hónappal lép érvénybe. /R. Sz., S. M. L.: Andreescu: antidemokratikus a törvénymódosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

A román parlament nemzeti kisebbségi csoportja semmibe vette a demokrácia értékeit, amikor a választási törvény kisebbségi szervezeteket sújtó módosítását indítványozta – jelentette ki Andreescu, a román Helsinki Bizottság társelnöke. Andreescu ezt messzemenően méltánytalannak és jogtalannak minősítette. Szerinte hosszú távon e törvénymódosítási indítványban megtestesülő magatartás könnyen a romániai kisebbségek ellen fordulhat. /Andreescu a választási törvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint hamis Eörsi Mátyás azon kijelentése, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) "provokálja" a román hatóságokat, az SZDSZ-es képviselő ezzel szemben úgy véli, hogy a tanács által képviselt a "mindent azonnal és hangosan követelni" politikája nem vezet eredményre. A Jobbik hangsúlyozta: az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvései békések és törvényesek, az aktivistái ellen történt jogtalan román rendőri fellépéseket még a román Helsinki Bizottság és az RMDSZ is elítélte. Eörsi Mátyás kifejtette: a kisebbségek ügyében két politika követhető. Az egyik a SZNT által képviselt, amely minél többet követel, semmivel sem elégedett és provokál, vádaskodik. Szavai szerint ezzel a politikával szavazatokat lehet szerezni Magyarországon és a romániai magyarok között is, de nem lehet valódi sikereket elérni kisebbségi ügyekben. Eörsi kijelentette: a romániai magyarság létszámának csökkenése tény, ennek fő oka Románia gazdasági helyzete, de részben a rosszul sikerült státustörvény is hozzájárult a Magyarországra költözéshez. A védőhatalmi státus követelése – mint mondta – nevetséges, mert ilyet Magyarország a nagyhatalmaktól nem fog megkapni és "megint csak arra alkalmas, hogy provokálja a románokat és ezzel újabb ellentétet szítson a romániai román többség és a magyar kisebbség között". /Eörsi: Az SZNT "provokálja" a román hatóságokat. Cáfol a Jobbik Magyarországért Mozgalom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2003-ban megnőtt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által lehallgatott személyek száma az azt megelőző évekhez képest – derült ki a főügyészség által kiadott iratokból. 2003-ban a titkosszolgálat 1528 esetben kapott engedélyt személyek megfigyelésére, és 890 esetben a megfigyelés időtartamát is meghosszabbíthatták. Telefonbeszélgetések lehallgatására 2653 engedélyt adtak ki, 129 kérést utasítottak vissza. A lehallgatások következtében 711 személy ellen indult bűnvádi eljárás. Az engedélyezett megfigyelések átlagos időtartama 450 napról 240–re csökkent, de a Helsinki Bizottság romániai emberjogi szervezete arra figyelmeztet, hogy az Európa Bizottság javaslata legfeljebb 90 napot engedélyez ilyen tevékenységekre. /(anikó): Több lehallgatást végzett tavaly a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./

A budapesti román nagykövetségen tiltakozott az országból kitiltott Bayer Zsoltot újságíró. A Krónika értesülései szerint a román hatóságok az ország nemzetbiztonságára tekintettel rendelték el Bayer Zsolt újságíró kitiltását. Hivatalosan márc. 1-jén sem indokolták meg a román hatóságok, hogy milyen okokból tiltották ki az országból Bayer Zsolt újságírót. Cosmin Dobran, a román Külügyminisztérium szóvivője a Krónikának elmondta, mivel nem diplomatáról van szó, a tárca nem foglal állást a szombati határincidenssel kapcsolatban. A szóvivő közölte, a román Belügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozza Bayer Zsolt kitiltásának okait. A Krónika információi szerint a Román Hírszerző Szolgálat azzal az indoklással tett javaslatot a Bayer Zsolt elleni intézkedésre, hogy olyan cselekedetek elkövetésével vádolják, amelyek „veszélyt jelentenek az állambiztonságra”. Bayer megbeszélést folytatott a Fidesz– MPP külügyi kabinetjével is, az ellenzéki párt politikusai közölték vele, Brüsszelben és a Helsinki Bizottságnál tájékoztatják az európai uniós intézményeket a határincidensről. /Rostás Szabolcs: Bayer veszélyes a nemzetbiztonságra? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

A romániai magyarság nem veszítheti el képviseletét a törvényhozásban, ezért mind Budapesten, mind Bukarestben, mind az erdélyi magyarság körében küzdeni kell azért, hogy a politikai megosztottság ezt ne veszélyeztesse – fejtette ki Gabriel Andreescu politikai elemző, a Román Helsinki Bizottság vezetője az Erdélyi Riport márc. 11-i számában. A nagyváradi hetilapban megjelent interjú szerint nyilvánvaló, hogy a szakadás a magyarok köréből indult a budapesti politikai erők támogatásával. Elképzelhető – mondta -, hogy román érdekek is vannak a háttérben, de ezek nem mérvadóak. /A romániai magyarságnak küzdenie kell a politikai megosztottság ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

A rendszerváltás utáni Románia egyik legjelentősebb autonómia-konferenciájának színhelye a szovátafürdői Danubius Szálló. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a Pro Minoritate Alapítvány támogatásával ápr. 1-2-én megrendezett konferencián részt vett többek között Andreas Gross, az Európa Tanács jelentéstevője, Gunnar Jansson, Románia volt raportőre, Ignasi Guardans, az Európai Parlament katalán képviselője, Cristoph Pan dél-tiroli politikus, Komlóssy József svájci politikus, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, román részről pedig Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselője. Jelen volt az EMNT és az SZNT teljes vezetősége és az RMDSZ integrációs és külügyi bizottságának elnöke. Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke kijelentette, hogy hosszú évtizedek óta tartó fogyatkozás és pusztulás után gyökeres változásra van szüksége romániai magyar nemzeti közösségnek. A megoldást az autonómia és az integráció együttesen kínálja. Románia a nemzeti kérdés megoldását Trianon óta folyamatosan a kisebbségek beolvasztásában vagy eltávolításában látja. A püspök azt is szóvá tette, hogy immár egy éve nacionalista össztűz zúdul az autonómia képviselőire. A hecckampányból az RMDSZ is jócskán kiveszi a részét, úgyszintén a magyar kormány. Az MSZP összefog az utód kommunista román Szociáldemokrata Párttal az erdélyi autonómia-mozgalom letörése végett, hangsúlyozta Tőkés László. Andreas Gross svájci politikus fontosnak tartotta a kisebbség és a többség közötti megegyezést, a hatáskörök pontos megosztását és az anyaország elkötelezett támogatását. Komlóssy József, a svájci SENCE alelnöke előadásában a sokszínű Svájc államrendszerét, a négy hivatalos nyelv alkotmányba rögzítésének történetét, a Svájcban élő népek példa értékű önrendelkezésének megvalósítását ismertette. /Makkay József: Önrendelkezést közmegegyezéssel lehet kivívni. A nyugatiak szerint az autonómia a demokráciaépítés folyamata. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Magunknak kell megteremtenünk – így összegezhető a szovátai autonómiakonferencia első napjának tanulsága. Christoph Pan, a dél-tiroli autonómia ,,atyja” a modell gyakorlati vetületeit ismertette, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az autonómia jogi megalapozása. Ignasi Guardans katalán képviselő az 1978-as spanyol alkotmányt ismertette, amely gyakorlatilag 17 autonóm régiót statuált. Az alandi svédek képviseletében felszólaló Gunnar Jansson azt az autonómiamodellt ismertette, amely túlmutat a Gross-jelentésben megfogalmazottakon, hiszen már a második világháború után az akkori finn miniszterelnök kijelentette: a svédeknek adjunk meg mindent, amit kérnek és még ötven százalékot.  Komlóssy József előadásában az államokon belüli demokratikus rend egyik letéteményeseként értelmezte a területi autonómiát. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, kijelentette: Székelyföld közössége nem mond le a területi autonómiáról. /(Ferencz): Magunknak kell megteremtenünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

A kormány elé terjesztett belügyminisztériumi javaslathoz képest módosította a kabinet a kisebbségi szervezetek választási részvételéhez szükséges aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát. A kormányhatározat csak most jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály az aláírásgyűjtő személyek hitelességigazoló nyilatkozatának mintapéldányába iktatott be újabb pontokat. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) olyan ívekre gyűjtött össze immár 50 ezer aláírást, amelyeken csak az aláírásgyűjtő neve és aláírása szerepel. A hitelességi nyilatkozatokat külön ívre írták az MPSZ aláírásgyűjtői. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, úgy próbálnak megfelelni a kormány által támasztott újabb feltételnek, hogy az ívek hátoldalára nyomtatják a hitelességi nyilatkozatok űrlapját. Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság elnöke szerint ha az aláírási ívek most közzétett mintapéldánya különbözik a pártok bejegyzésére elfogadott aláírási ívtől, az a kisebbségi szervezetek meghurcolási szándékát jelezné. /Cs. P. T., G. Á.: Megint módosították a feltételeket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

A civil társadalom néhány hónappal ezelőtt létrehozta “A Tiszta Parlamentért Koalíciót” /melynek tagjai, a Román Akadémiai Társaság, a Pro Democratia, az APADOR-CH és több rangos szervezet/, feketelistát állítottak össze azokról a képviselő- és szenátorjelöltekről, akik erkölcsi szempontból nem lennének kívánatosak a törvényhozásban. A nyilvánosságra hozott ideiglenes névsor 132 nevet tartalmaz, ez megdöbbentő. Olyan nagyágyúk is szerepelnek a listán, mint Mircea Geoana, Razvan Theodorescu, Ioan Mircea Pascu, Ovidiu Branzan miniszterek, nem beszélve Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről, Iliescu jelenlegi elnöki tanácsosáról. /Kilin Sándor: Feketelista. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke hívta fel a figyelmet egy különös dokumentumra, amely a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának frissen megjelent könyvében olvasható. Íme: „Genf, 1990. szeptember. Maximális titoktartás mellett Gorbacsov és Kohl az alábbiakban állapodtak meg: 1. a Szovjetunió ne ellenezze Csehszlovákia felosztását; 2. a Cseh Köztársaság a német gazdasági érdekszféra része lesz; 3. Németország kárpótolja Oroszországot a kelet-európai befolyása elvesztéséből adódó gazdasági hátrányokért; 4. Magyarországnak lehetővé teszik, hogy az első világháború utáni trianoni békeszerződéssel elveszített területei visszaszerzésére törekedjen; 5. Németország növeli a Magyarországnak nyújtott gazdasági segítséget, hogy ott magasabb legyen az életszínvonal, mint Szlovákiában, ami vonzóbbá teszi Szlovákia Magyarországgal való egyesülésének gondolatát; 6. a Szovjetunió ne emeljen kifogást Jugoszlávia felosztása ellen, és fogadja el Horvátországnak és Szlovéniának a német gazdasági érdekszférához való csatlakozását, továbbá támogassa Kárpát-Ukrajna Magyarországhoz való csatlakozását, ha az ukrán nacionalisták » romboló tevékenységet« folytatnának" (Alexandru Radu Timofte: A titkosszolgálatok hosszú útja a demokráciához, 2004, 108. o.). A dokumentum nyilvánvaló képtelenségeket állít. /Molnár Gusztáv: Románia: akik voltak, és akik lesznek, Magyar Hírlap, okt. 30. – átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Április 8-án került sor a Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete által immár második alkalommal megrendezett tárgyalás-sorozatra, melynek témáját az új romániai kisebbségi törvény, a Közép-Európában elfogadott kisebbségi jogok törvényes kerete képezte. A PER rendezvényének moderátori szerepét Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) elnöke töltötte be. A megbeszélésen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője is. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése óriási előrelépés a román társadalom számára. Ennek támogatására kérte fel a jelenlévőket Markó Béla. /Óriási előrelépés a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Június 8-án, Bukarestben Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője részt vett a Project on Ethnic Relations szervezésében A kisebbségi törvény és a média című szemináriumon, melynek főelőadója Gabriel Andreescu, az APADOR-CH elnöke volt. A találkozó célja: a kisebbségi törvénytervezet megismertetése a sajtó képviselőivel. /Kisebbségügyi PER-szeminárium Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Az egyik román tévé, Dan Diaconesu OTV-je műsorában minden este megjelennek a román sovén-nacionalizmus élharcosai. Bérelt helye van a műsorban Gheorghe Funarnak, Gigi Becalinak, Adrian Paunescunak, Ion Cojának, levitézlett securitate-tiszteknek, kommunista főembereknek és dilettáns történészeknek. Az OTV teljes terjedelmében hozza Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezérének hosszú beszédeit. Hála fejében a párt Tricolor című lapjában mindennap megjelenik Dan Diaconescu fényképe. C.V.Tudor minden alkalommal támadja az RMDSZ-t, amelyet szerinte törvényen kívül kell helyezni, és vezetőit száműzni kell az országból. Ilyenkor mind a vendég, mind a házigazda siet közölni a nézőkkel: ez nem jelenti azt, hogy ők soviniszták, hiszen vannak magyar barátaik, és példának hozzák fel Hajdu Győzőt, aki valóban fel-feltűnik az OTV képernyőjén, hogy a magyar nemzet nevében felháborodva nyilatkozzék az RMDSZ irredentizmusáról, mélységesen elhibázott politizálásáról. Az OTV rendszeresen támadja Magyarország történészeit, a magyar történelmi egyházakat, a Pro Democratiát, a Helsinki Bizottságot, a Securitate Irattárát Felügyelő Bizottságot, általában a magyarokat és a zsidókat. Az OTV-t az Audiovizuális Tanács 2002. szeptember 11-én Corneliu Vadim Tudornak előző este elhangzott antiszemita, xenofób kirohanásai és július 31-i, hasonló szellemű interjúja miatt betiltotta. Emiatt Corneliu Vadim Tudor szenátor és Adrian Paunescu szenátor akkor a szenátus ülésén a sajtószabadság nevében tiltakoztak. Az Audiovizuális Tanács 2004. április 1-jei határozatával jóváhagyta az adó újraindítását. C.V. Tudor és Adrian Paunescu azóta újra állandó meghívottjai az esti műsoroknak. Barabás István újságíró mindezt elítélte és hozzátette, hogy Markó Béla leülhet-e tárgyalni azokkal, akik az RMDSZ-t nemzetárulónak, megalkuvónak bélyegzik meg? /Barabás István: Vendégnek lenni nem kötelező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Az alkotmányt és az emberi jogokat sértőnek, illetve diszkriminatívnak tartja a kultusztörvény tervezetét az a tíz civil szervezet, amelyek nyílt levélben bírálták a napokban a készülő jogszabályt. A legfőbb kifogás, hogy a készülő jogszabály állandósítaná a jelenlegi tulajdonviszonyokat, korlátozva a görög katolikus egyház jogérvényesítési lehetőségeit. A görög katolikus végleg búcsút mondhat a kommunizmus idején elkobzott, máig az ortodox egyház által használt ingatlanainak, ha a kultusztörvény tervezetét jelenlegi formájában fogadja el a parlament. A dokumentum aláírói – köztük a Helsinki Bizottság (APADOR-CH) – szerint a kultusztörvény tervezete számos diszkriminatív, az emberi jogokat sértő előírást tartalmaz. Korábban, tizennégy éven át az 1990-ben elfogadott törvényerejű rendelet megtiltotta a görög katolikusoknak, hogy a bíróságon kérjék elkobzott javaikat. A tavaly életbe lépett módosítás előírja, hogy amennyiben a kétoldalú egyeztetések harminc napon belül nem vezetnek eredményre, a görög katolikusok a törvényszéken kereshetik igazukat. A változtatás óriási felháborodást váltott ki a többségi egyház köreiben. Teoctist pátriárka tizenegypontos tiltakozó levelet tett közzé, amelyben többek között azzal vádolta a görög katolikusok, hogy úgymond jogtalanul visszafoglalják egykori templomaikat. /Szőcs Levente: Kultusztörvény – „fagyos” tulajdonviszonyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Március 6-án Traian Basescu elnök találkozott a pártok vezetőivel. Az RMDSZ felkéri Traian Basescu államfőt, hogy határozottan foglaljon állást a nemzetgyűlöletre buzdítók ellen – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a megbeszélést után. Markó szerint a találkozók akkor válnak igazán hatékonyakká, ha reformról, integrációról, stratégiai kérdésekről tárgyalnak a pártok képviselői. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán Markó Béla elmondta, a koalícióban sincs konszenzus, nemhogy az ellenzék körében. A konzultáción megegyeztek abban, hogy a koalícióban sürgősen megoldást kell találni a kialakult helyzetre, annál is inkább, mert a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt nem emelt kifogást a kisebbségi törvény ellen. A Demokrata Párt azonban továbbra is elutasítja a kormányprogram részét képező, a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő törvényt. Markó Béla határozottan elítélte Corneliu Vadim Tudornak, az NRP elnökének a március 15-i ünnepség kapcsán megfogalmazott fenyegetőzését. Traian Basescu elnök kéréssel fordult a Székely Nemzeti Tanácshoz és az NRP-hez, egyiktől azt kérve, hogy ne fogadjanak el Székelyföld autonómiájáról szóló „alkotmányellenes” kiáltványt, a másiktól pedig, hogy ne szervezzenek ellentüntetést Székelyudvarhelyen. /Nincs előrelépés a kisebbségi törvénytervezet esetében. Traian Basescu a pártok vezetőivel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Traian Basescu államfő haszontalan kampánynak és sportszerűtlen politikai játéknak nevezte a megbeszélésen a hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomag kapcsán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) közötti nyilatkozatháborút a pártok képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően. Traian Basescu azt is bejelentette, továbbra is kiáll eredeti javaslata mellett, hogy a törvénycsomagot először a parlament szakbizottságai és a politikai pártok vezetői vitassák meg, és csupán ezt követően kerüljön újra a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé. Basescu a megbeszélésen minden politikai párt elnökének átadta a törvénycsomagot tartalmazó, „titkos” felirattal ellátott CD-t. A liberálisok /PNL/ kezdettől tiltakoztak a nemzetbiztonsági törvénycsomag titkosítása ellen, és az RMDSZ-szel egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a jogszabályokat közvitára kell bocsátani, a titkosszolgálatok esetleges túlkapásainak megelőzése érdekében. A Demokrata Párt az egyetlen, amely az államfő által továbbított – vélhetőleg a titkosszolgálatok által kidolgozott tervezeteket – támogatja. „Ha a törvénycsomagot a parlament elfogadja, az rendkívül nagy csapás lenne a hazai demokráciára” – nyilatkozta Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság (Apador-CH) vezetője. A tervezetek lehetővé tennék többek között, hogy a hírszerzők a bűnvádi perekben felhasználható bizonyítékokat gyűjtsenek; házkutatást tartsanak, és elkobozzanak bármilyen iratot vagy tárgyat, amely bizonyítékként szolgálhat; mi több, bizonyítéknak minősülnének a hírszerző tiszt személyes tapasztalatai is. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, a védelmi bizottság tagja szerint a hírszerzés legalizálni akarja a fedett ügynökök intézményét, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató magánjogi szerveződések létrehozását. „Erre vonatkozóan nem létezik ellenőrző mechanizmus, mint ahogyan a hírszerzés egészére sem sikerült 15 év alatt megfelelő megoldásokat találni” – mutatott rá a képviselő. /Béres Katalin, Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Rendőrállam készülőben? A nemzetbiztonság procedurális kérdéseit tisztázták, a jogsértés marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

A moldvai csángók önálló kisebbségként való elismertetését szorgalmazta Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság (APADOR CH) elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem csángóvitájában. Andreescu szerint ezt elsősorban a csángóknak kell akarniuk. Javaslatára kurtán reagált Duma András költő, a Bákó megyében bejegyzett Szeret Klézse Alapítvány elnöke. „Nekünk a magyarságunk kell” – jelentette ki határozottan. Duma azt is sérelmezte, hogy sokan a csángó nyelvet önálló nyelvnek tekintik, holott az legfeljebb nyelvjárás. Varga Andrea Bukarestben élő budapesti történész arról beszélt, hogy ideje lenne nyíltan szembenézni a csángók asszimilációjának valós folyamatával. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről Kolozsváry Tibor közölte, elkészült már a Rekecsinbe tervezett Béke Királynője iskola terve. /Gazda Árpád: Asszimilációra ítélve? = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Rendkívüli ülést hív össze október 13-ra Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke a szeptember közepi, budapesti zavargások kapcsán; az ülésre meghívást kap a rendészeti miniszter, az érintett rendőrkapitányok, ombudsmanok és emberi jogi civilszervezetek, így a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői mellett több sértett és szemtanú is. Balog Zoltán mondta, szeretné, ha egyértelmű lenne, mihez van joga egy járókelőnek, egy békés tüntetőnek vagy egy rendőrnek. A kormánypárti képviselők közül többen az ülés időszerűségét is vitatták. Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) alelnök azért nem látta időszerűnek a bizottság ülését e témában, mert egyik hatóságnál sincs még meg a vizsgálat eredménye, így kérdéses, milyen eredményt hozhat egy ilyen ülés. Ékes Ilona (Fidesz) szerint viszont már így is késésben vannak, s nagyon sok jogtalanság történt, amiket meg kellene vizsgálni. /Rendkívüli ülés lesz a budapesti zavargások kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./