Valószínűleg megsértette a 2002/194-es számú, az idegenek romániai tartózkodására vonatkozó jogszabály előírásait – mondta márc. 1-jén Ionela Roman, a román határőrség országos főfelügyelőségének szóvivője a Bayer Zsolt publicista kitiltására vonatkozó kérdésre. Az MTI közbevetésére, amely szerint az idézett román törvény előírja, hogy a feltartóztatott személlyel a határőrségnek helyben kell közölnie a beléptetés megtagadásának indokát, a szóvivő azt mondta: meglehet, valóban azt közölték az illetővel, hogy törvényes tilalom miatt nem léphet be az országba. A szóvivő szerint nem a határőrségnek, hanem a külföldiekkel foglalkozó román hatóságnak kell közölnie az érintettel a tilalom okát. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha ennek a hatóságnak nincs képviselője a határátkelőhelyeken, a szóvivő nem tudott mit válaszolni. Megismételte, hogy a határőrök törvényesen jártak el. Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője ismertette a sürgősségi kormányrendeletet vonatkozó cikkelyeit. Ennek értelmében azok ellen az idegenek ellen léptetnek életbe belépési tilalmat, akiket nem kívánatos személynek nyilvánítottak, akik a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, az ország rendje vagy közerkölcse ellen vétettek, vétenek, vagy alapos gyanúja van annak, hogy véteni fognak. Ezt írásban kell közölni az érintettel, amikor a határhoz ért. Ezt viszont nem tették meg – mondta el Kerekes Károly. Kerekes Károly úgy tudja: a nem kívánatos személy elleni belépési tilalom elrendelése a belügyminiszter hatásköre. Bayer Zsolt közölte, nem követett el sem bűncselekményt, nincs ok arra, hogy kitiltsák az országból. Bayer levélben fordult a budapesti román nagykövethez, kérve: tájékoztassa arról, mi volt az indoka kiutasításának. Szándékában áll továbbá minden létező nemzetközi fórumhoz fordulni, végső esetben pedig a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz. /P. A. M.: Jogos volt Bayer kitiltása a román hatóságok szerint. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Polgári engedetlenségre való uszító tevékenység miatt tiltották ki kilencven napra Bayer Zsoltot Románia területéről, amint azt Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete levélben közölte az újságíróval. Fabian a román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján tájékoztatta Bayer Zsoltot. A nagykövet szerint Bayer Zsoltnak nincs oka arra, hogy "újságírói mivoltára hivatkozzon", hiszen az erdélyi rendezvényeken résztvevőként és nem mint újságíró foglalt állást. Románia budapesti nagykövetének a Magyar Nemzetben közölt leveléből kiderül: a kitiltás nem a székelyföldi autonómia megvitatása, hanem a téma "felvetési módjának a következménye". A román határrendőrség részéről korábban azt közölték: Bayer többször nyilvánosan uszított az államrend ellen, dicsőítette a revizionista nézeteket, támogatásáról biztosította az elszakadási törekvéseket. /Bayer Zsolt kitiltását magyarázza Románia budapesti nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./ Uszításra hivatkozva utasították ki Bayert. = Magyar Nemzet, márc. 23.

Aláírta az egyetlen ellenőrzéssel történő román–magyar határátkelésre vonatkozó egyezményt Nelu Pop, a román határőrség főfelügyelője és Benedek József, a magyar Határőrség Országos Parancsnokságának vezetője december 4-én Szatmárnémetiben. /Fülöp Noémi: Csak egy vámvizsgálat. Szatmárnémeti – aláírták az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A román és a magyar határrendőrség vezetői január 4-én Nagyváradon aláírták azt az együttműködési tervet, amely szerint az ellenőrzést végzik a román–magyar határátkelőknél. /Román–magyar közös határellenőrzés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Hat ország – Albánia, Magyarország, Románia, Hollandia, Csehország és Ausztria – Justitia et Pax Tanácsainak képviselői, a román határőrség, a szatmárnémeti Caritas-szervezet, a Nemzetközi Migrációs Szervezet romániai kirendeltsége, valamint a Karmelita Rend és Misszió küldötteinek részvételével tartottak szeptember 8-9-én nemzetközi konferenciát a szatmárnémeti püspökségen „Emberkereskedelem. Menekülés Európába egy jobb élet reményében” címmel. A különböző szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy bár aggasztó a romániai helyzet, a gazdasági válság következtében e téren pozitívnak számító változás lehet 2009-ben, hogy várhatóan nagy számú emigráns tér haza, elsősorban a külföldi munkahelyek megszűnése miatt. /Az elvándorlásról tanácskoztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 10./

Az elmúlt időszakban a kormány több lépést tett annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelőképpen felkészülhessenek az úgynevezett schengeni szabályok bevezetésére. A román és magyar határrendőrség magas rangú képviselői augusztus 17-én Bors községben találkoztak. /Készülődés a Schengen-övezetre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

„A tavalyi év legnagyobb megvalósítása: három új román–szerb határátkelő megnyitása!”
Temes – 2014 márciusában, az RMDSZ kormányra lépésének köszönhetően Marossy Zoltánt harmadszor nevezték ki Temes megye alprefektusi tisztségébe. A magyar alprefektusnak oroszlánrésze volt abban, hogy a kinevezése óta eltelt rövid időszakban megnyílt három állandó határátkelő a román–szerb határ Temes megyei szakaszán, és közelebb kerültek egymáshoz a határ két oldalán élő magyar közösségek. Marossy Zoltán a tavalyi év megvalósításairól és a 2015-ös esztendő kihívásairól nyilatkozott a Nyugati Jelennek.
– A prefektusi hivatalban a tevékenység attól érdekes, hogy rendkívül változatos! Olykor remélt vagy nem is remélt esélyeket kap az ember és az a közösség, amelyet képvisel, máskor hónapokig, évekig tartó munkával próbálunk egy keveset előrelépni. A tavalyi év legnagyobb megvalósítása a számomra a három állandó román–szerb határátkelő megnyitása 2014. november 12-én Fénynél, Kunszőlősnél és Valkánynál. Óriási szerencse és konjunkturális egybecsengések tették lehetővé, hogy ez meg is valósuljon. Semleges megfigyelők mondták, hogy pár hónap alatt annyit valósítottunk meg, mint mások az ország más régióiban 5 év alatt!
A határátkelők megnyitásának rövid története: 2009-ben írtuk meg az első leveleket Bukarestbe az Országos Határrendészet vezetőinek, hogy új határátkelőket kellene nyitni. A Vajdasági Bánsággal ugyanakkor kezdtük a kapcsolatainkat bővíteni. 2012-re aláírtunk egy egyezséget a Temes és Krassó-Szörény-i prefektúrák, illetve Észak-, Közép- és Dél-Bánát prefektusai között. Azután mennem kellett a prefektúráról, mire visszajöttem tavaly márciusban, az egyezmény alapján elkezdődött az együttműködés. Eugen Dogariu prefektus egyetértett azzal, hogy határátkelőket kell nyitni. Végül minden szerencsésen összejött! Ez óriási megvalósítás minden bánságinak, de a magyaroknak is, hisz Észak-Bánát körzetben (a volt Temes –Torontál vármegyében) a lakosság 70%-a magyar.
A magyar közösségek számára nagyon fontos, hogy átjárhatunk mindennap 5 határátkelőhelyen a Vajdasági Bánságba és fordítva. A következő lépés az lenne, hogy dolgozhassunk is a történelmi Bánságban bárhol, lakóhelytől függetlenül. 2014. november 28-án lépett életbe az új idegenrendészeti törvény, ebben szó esik a határon át ingázó munkásokról is. A Munkatörvényt is ezzel összhangba kell hozni és akkor remélhetjük, hogy nyugodtan átjárhatunk dolgozni és tanulni a szomszédos országba. 2015 eleje nem indult jól ebből a szempontból, mert Horváth Levente államtitkár, aki a Munkaügyi Minisztériumban dolgozott és sokat segített ebben a folyamatban, visszajött Aradra.
– Megvalósulni látszik Marossy Zoltán régi álma: az egykor virágzó történelmi Bánság területén élő magyar közösségeket újból összehozni, az erőszakkal elvágott szálakat újból összekötni.
– A Bánság egész területén elő magyar közösségeket próbáljuk összefogni, ezért tavaly nyáron harmadik alkalommal tartottuk meg a bánsági helyi közösségek vezetőinek a találkozóját Végváron. Itt döntöttük el, hogy ezentúl szakmai csoportokban fogunk együttműködni. Októberben Zsombolyán megalapítottuk az összbánsági gazdasági csoportot, ahová meghívtuk az Arad és a Krassó-Szörény megyei településeket is. Nem könnyű ez a folyamat, hiszen önkéntes munkát végez mindenki, aki ebben részt vesz, még akkor is, ha gazdasági együttműködésről lévén szó, egyszer talán majd pénzre válthatják ezt a tevékenységet. Február elején a vajdasági Torontáltordán találkoznak 16 bánsági település képviselői, ez alkalommal a néptánc-mozgalmak munkacsoportja fog létrejönni.
Nem felejtettük el a Csongrád megyei határszakaszt se, de ők az önkormányzati választások miatt még nem kapcsolódtak be ebbe az együttműködésbe. Nekem az a véleményem: ahhoz, hogy az ember jól érezze magát a saját házában, ahhoz minden szomszédjával jóban kell lennie!
– Melyek a 2015-ös év legnagyobb kihívásai Marossy Zoltán számára?
– Ősszel megvoltak az önkormányzati választások Magyarországon is, újból lehetőség nyílik a hosszú távú együttműködésre. Csongrád megyei önkormányzatokkal léteznek testvérkapcsolataink a 90-es évek végétől. Ezek zömmel a közös pályázatokra korlátozódtak, most szeretnénk az együttműködésekbe a magyar közösségek közötti kapcsolatépítést beépíteni. Tavaly Zsombón (Csongrád megye) egyhetes iskolapótló tábort szerveztek olyan Temes megyei gyerekek számára, akik fakultatív órákon tanulják a magyar nyelvet. A zsombói polgármester úrnak köszönhetően idén is lesz ilyen tábor, ezt a programot szeretnénk kibővíteni és még három-négy ilyen tábort szervezni, hiszen sok gyerek jár Temes megyében a fakultatív magyar órákra. Ezeknek a határon átnyúló magyar–magyar együttműködéseknek a segítését fontos feladatnak tartom, ugyanakkor, mivel az új elnök Románia schengeni csatlakozását szorgalmazza, aktuális két új román–magyar találkozópont kiépítése Óbébánál és Pusztakeresztúrnál.
– Alprefektus úr, Ön hogyan látja a Duna–Maros–Körös–Tisza Eurorégió jövőjét?
– Az 1990-es évek közepén mi alkudtuk ki a DKMT Eurorégió alapszabályzatát, a programját és az elképzeléseit. 2015-re ezeknek az elképzeléseknek a 75-80%-a meg is valósult. A kapcsolatrendszert kiépítettük az egyetemek, kórházak és más intézmények között, ez már működik magától. Nincsenek új célok, csak pontszerű együttműködés van, legyen még egy közös projekt, esetleg még egy… Véleményem szerint le kellene ülni és a következő 15 évre – ahogyan ezt akkor tettük – meghatározni, hogy miért kell a DKMT! Amit eddig megvalósítottunk, arra kellene ráépíteni egy hosszabb távú programot.
Nekem a Prefektúrán akkor lehet ebben szerepem, ha sikerül a szerb megyékhez hasonlóan a magyar megyékkel is a prefektúrák közötti együttműködést intézményesíteni. Egy tervezetet el is küldtünk Szegedre dr. Juhász Tünde kormánybiztos asszonynak. Ez több mint egy tervezet, erre jóváhagyásunk is van Bukarestből. Az elképzelés az lenne, hogy Temes, Csongrád, Arad és Békés megyék kormányhivatalai között aláírnánk egy egyezményt, amelyet felhasználhatnánk a megyék közötti együttműködésben. Ez 2015 tavaszán meg kellene történjen, és akkor mi is rákapcsolódhatnánk a DKMT-re, beleszólhatnánk a játékba. Nekem ez nagy öröm lenne, mert annak idején én voltam az „eurorégiós alkusza” Temes megyének.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Románia visszaad Szerbiának hatvan határsértőt
Mindannyian a jobb élet reményében vágtak neki az útnak.
Románia átadja Szerbiának azt a hatvan férfit, aki szombat hajnalban a Temes megyei Kiskomlós térségében lépte át illegálisan a két ország közötti határt – közölte vasárnap honlapján a román határrendészet. A román hatóságok vizsgálatai során kiderült, hogy a határsértők közül 41-en Pakisztánból, 12-en Marokkóból, öten Szomáliából, egy személy Iránból, egy másik pedig Szudánból származik. Mindannyian azt mondták, hogy Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián át jutottak Romániába, hogy innen haladjanak tovább Nyugat-Európa felé. Mindannyian a jobb élet reményében vágtak neki az útnak.
A román hatóságok valamennyiük számára bűnvádi dossziét nyitottak tiltott határátlépésért, és elkészítették azokat a dokumentumokat is, amelyekkel egy kétoldalú egyezmény alapján visszaadják a határsértőket Szerbiának. Az átadási procedúra végéig az illegális bevándorlókat egy aradi befogadóközpontban helyezték el.
A román határőrök szombat hajnalban hőérzékelő kamerák segítségével vették észre a zöldhatáron gyalogosan átkelő csoportot.
Romániát eddig elkerülték a szervezett migráns csoportok, a határsértők száma nem sokkal volt magasabb, mint 2014-ben. A román büntető törvénykönyv már a migrációs válság előtt bűncselekménynek minősítette és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta az illegális határátlépést, az embercsempészetet pedig kettőtől hét évig terjedő börtönnel büntetik. A menedékkérőknek a hat elhelyezési központ valamelyikében biztosítanak szállást, amíg elbírálják menedékkérelmüket. 2014-ben az 1600 kérelmező kevesebb mint fele kapott menedéket Romániában.
Az uniós kvótarendszer alapján Romániának tavaly novemberben kellett volna átvennie Olaszországtól az első háromszáz menedékkérőt, de ez nem történt meg, mert nem voltak jelentkezők.  MTI. Erdély.ma

Johannis: nem lesznek kötelező migránskvóták
Klaus Johannis államfő szerint már nem aktuális az Európai Unió területére érkező migránsok kötelező kvóta szerinti elosztása.
Az államfő minderről a csütörtökön délután kezdődött, pénteken záruló európai uniós csúcstalálkozó kapcsán beszélt, amelyen a migránskérdés és a Nagy-Britannia által az EU-ban követelt reformok kérdése a fő téma.
Az államfő a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: egyelőre semmi sem történik a kötelező kvóták ügyében. „Amikor aktuális volt, ajánlatot tettünk bizonyos számú bevándorló befogadására, de semmi sem valósul meg belőle, mivel a görögországi és olaszországi befogadóközpontok nem álltak készen a mechanizmus lebonyolítására. Akkoriban egy olyan mechanizmusról született döntés, amely teljesen működésképtelennek bizonyult, ezt követően pedig a probléma függőben maradt. Nem hiszem, hogy visszatérünk a kötelező kvótákra" – jelentette ki Johannis.
Mint ismeretes, az EU több tagállama, köztük Magyarország és Szlovákia is vehemensen ellenzi a kötelező kvótákat, de Románia sem tartotta elfogadhatónak az elvet. Romániának egyébként az előzetes elosztási képlet szerint 6351 migránst kellett volna befogadnia.
Mindeközben Viorel Vasile, a bevándorlási hivatal vezetője azt nyilatkozta: Románia 2016-ban az előzetes egyeztetések alapján Olaszországból 160, Görögországból pedig 135 személy befogadására kész, az, hogy ez hogyan és mikor történik, az ottani illetékeseken múlik. Közben egyébként Olaszországban újabb migránshullámra készülnek: a La Repubblica című napilap csütörtökön közölt értesülései szerint további ötvenezer helyet kell teremteni Olaszországban a bevándorlók befogadására.
Romániát is érinthetik az új migrációs útvonalak
Petre Tobă belügyminiszter szerint a Romániával szomszédos államok döntései befolyásolják a migrációs útvonalak alakulását, és előfordulhat, hogy Románián keresztül is elindul a migránsáradat. A belügyminiszter szerdán a határrendészet 2015-ös évi tevékenységéről szóló beszámolón vett részt, és az eseményről távozóban újságírói kérdésre válaszolt. A miniszter elmondta, a belügyminisztérium eddig is mindent megtett, és ezután is mindent megtesz annak érdekében, hogy megfeleljen a migrációs kihívásoknak.
Liviu Galoş, a határrendészet parancsnoka hozzátette, Románia már akkor cselekedett, amikor Magyarország még meg sem építette a déli határain a kerítést. A felkészültség példájaként említette, hogy a múlt évben olyan rendeletet fogadott el a kormány, amely alapján a határrendészet megépíthette a szerb–román államhatár melletti sátortáborokat. Hozzátette, ezek olyan létesítmények, amelyekben ellenőrizni lehet az érkezőket, ujjlenyomatot lehet venni tőlük. „Mindent megteszünk azért, hogy (a migránsok) ne jöjjenek felénk, de ha jönnek, kezelni tudjuk a helyzetet" – jelentette ki a határrendészet parancsnoka.
Amint a határrendészet éves jelentésében elhangzott, 2015-ben közel 2500 személy próbált illegálisan bejutni Romániába, közülük 1950-en tekinthetők migránsoknak. A határőrök 148 veszélyesnek tekintett migráns belépését akadályozták meg, és 157 embercsempészt fogtak el a határ térségében.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Nem tudni, kik lehetnek még kitiltva Romániából
A határrendészet csak az érintettekkel közli, hogy a román állam mely intézménye mikor, miért és mennyi időre tiltotta ki őket – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel, a hírügynökség Szávay István Jobbik-alelnök Romániából történt kitiltásával kapcsolatban feltett kérdéseire.
Az MTI azzal kapcsolatban szerette volna megtudni a román hatóság álláspontját, hogy március 8-án az Ártánd–Bors-átkelőhelyen a határrendészet megakadályozta, hogy Szávay István belépjen Romániába. Emellett arra vonatkozóan is információkat kért, hogy szerepelnek-e más magyar állampolgárok is a román hatóságok tiltólistáján.
A határrendészet közölte: Szávay István ellen – akit a hatóság válaszában nem nevez néven – „a jogosult hatóságok” rendelték el a belépés elutasítását a Románia területén való szabad mozgásra vonatkozó 2005/260-as törvény alapján. „A hatályos törvények és az ellenőrzési procedúra előírja az érintett személy tájékoztatását egy íven, amely az üggyel kapcsolatos fontos adatokat: az intézkedés okát, a jogorvoslati lehetőséget, valamint az intézkedés hatályát tartalmazza” – áll a határrendészet válaszában.
A hatóság közölte, az adatvédelmi szabályok és más törvények értelmében ezek az információk csak az érintett személlyel, vagy annak törvényes képviselőjével közölhetők. Az intézmény szerint a más magyar állampolgárok esetleges kitiltására vonatkozó információ nem közérdekű, ezért nem tájékoztathatnak róla.
Az MTI emlékeztet, két éve, 2014. március 17-én a román belügyminisztérium szóvivője, Monica Dajbog jelentette be, hogy négy magyar állampolgár – köztük Szávay István – egy évig nem léphet be Románia területére. Akkor a minisztérium többek között nemzetbiztonsági okokra hivatkozott, és meg is nevezte az érintetteket. A korábbi kitiltást Szávay István megtámadta a román bíróságon, de – amint a bírósági ügyeket összesítő román portál közölte – a bukaresti táblabíróság 2014 decemberében jogerősen elutasította keresetét.
MTI. Székelyhon.ro

Állománybővítés a román határrendőrségnél
Jelentős állománybővítést jelentett be a román határrendőrség: a belügyminisztérium határőrizetre szakosodott főfelügyelősége több mint 750 állást hirdetett meg – közölte szerdai számában az Adevarul című Bukaresti lap.
Több mint hatszáz posztra a határrendőrség operatív egységeinél várnak jelentkezőket október negyedikéig: a munkaköri leírás szerint feladatuk az államhatár felügyelete, az illegális bevándorlás megfékezése és a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem lesz. A többi 150 állást a háttérintézményeknél és a tisztikarnál hirdették meg.
A többi belügyi struktúrától (például a rendőrségtől, csendőrségtől, katasztrófavédelemtől, bevándorlási hivataltól, útlevél- igazgatóságtól) függetlenül működő határrendőrségnek öt regionális felügyelősége van, amelyek Románia egy-egy szomszédjával közös határszakasz védelméért felelnek. A határrendőrség alárendeltségében működik a parti őrség is. Románia 3150 kilométer hosszúságú államhatárából valamivel több mint 1000 kilométer szárazföldi és több mint kétezer kilométer vízi (ebből csaknem 200 kilométer tengeri) határ.
A most toborzott határrendőrök közül a legtöbbet (173-at) a migrációs nyomásnak leginkább kitett szerb határra vezénylik, de több mint száz-száz határrendőrrel erősítik a román-ukrán, illetve a román-magyar határszakasz őrizetét is. A román-bolgár határszakasz védelmére 97 új határrendőrt alkalmaznak. A román határrendőrség augusztus óta szinte naponta ad hírt tíz-húsz tagú, ázsiai és afrikai származású határsértő csoportok elfogásáról, legtöbbször a szerb, újabban pedig a bolgár határszakaszon is.
Románia augusztus közepén bejelentette, hogy megerősítette délnyugati határainak védelmét, a határrendészet mellett a csendőrség és a rendőrség egységei is bekapcsolódtak a határvédelembe, és munkájukat éjjel-nappal felderítő helikopter segíti. Szeptember elején a határrendőrség Nagyváradi regionális parancsnoksága is azt közölte, hogy csendőrök segítik munkájukat a román-magyar határszakaszon, a hét elején pedig a határrendőrség máramarosszigeti regionális felügyelősége is bejelentette: az ukrajnai határszakasz védelmét is helikopteres megfigyeléssel és csendőr-járőrökkel erősítették meg.
Népújság (Marosvásárhely)

Egyre nagyobb gondot okozhatnak a migránsok Romániában
Intenzívebben próbálkoznak a migránsok Szerbiából román területre jutni, majd onnan Magyarország felé folytatni útjukat – mondta a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szerda este.
Bakondi György, akit arról kérdezték a műsorban, hogy egy hét alatt 240 határsértőt fogtak el a román hatóságok, úgy fogalmazott: ez a hír azt jelenti, hogy Szerbiából azok a migránsok, akik eddig a magyar határon „kísérleteztek", kisebb-nagyobb csoportokban, embercsempészek szervezésében „intenzívebben" kezdenek átszökni román területre, és kísérletet tesznek arra, hogy Romániából Magyarország felé folytassák útjukat vonatokon, kamionokban, valamint gyalog, a zöld határon.
Jelezte: az a kérdés, hogy a jelenleg „kissé akadozó" szerb-román határőrizeti együttműködés rosszabbodhat-e, mert például ha a szerbek nem veszik vissza a románok által elfogott, Szerbiából érkezett embereket, az egy idő után gondot okozhat Romániában.
Közölte: a román határőrizeti szervek részben már a szerb határon elfogják a „kísérletezőket", illetve a magyar határ térségében is aktív a román határőrizet, és sok oda érkezőt fognak el. Rendszeres az információcsere a román határőrizeti szervekkel, és vissza is fogadják azokat, akiket a magyar hatóságok fognak el – mondta Bakondi György.
MTI; Erdély.ma

Még kubaiakat is fogtak a határőrök Temes megyében
MTI - A hétvégén több mint hatvan, Szerbiából átszökött illegális bevándorlót, köztük több kubai állampolgárt tartóztattak fel a román hatóságok – derült ki a román határrendészet vasárnap közzétett összesítéséből.
Vasárnap 44, szombaton 15 határsértőt fogtak el a szerb-román határon. A Románián keresztül Nyugat-Európába igyekvő határsértők többsége ázsiai országokból – Irak, Szíria, Líbia, India, Pakisztán – indult útnak.
Szombaton ugyanakkor az illegális bevándorlás megfékezésére Nagyzsám térségében végrehajtott művelet során a román határőrök kubai állampolgárokat, egy férfit, két nőt és egy gyereket is feltartóztattak. Kihallgatásuk során kiderült, hogy néhány hónapja érkeztek repülővel Moszkvából Szerbiába, és az Egyesült Államokba akartak eljutni.
A román határrendészet közölte: tiltott határátlépésért indít büntetőeljárást a feltartóztatott külföldiekkel szemben, ugyanakkor felvette a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, hogy a két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján előkészítse a migránsok visszaküldését Szerbiába.
A román határrendészet az utóbbi hetekben szinte napi rendszerességgel számol be határsértők elfogásáról, többnyire a szerb, esetenként a magyar határon. Áprilisban eddig 320, Szerbiából érkezett határsértő elfogásáról számolt be honlapján a román határrendészet és 23 olyan, Románia által már regisztrált migránst tartóztattak fel, akik illegálisan próbáltak átjutni a román-magyar határon.
A román határrendészet éves jelentése szerint tavaly egész évben 1075 illegális belépőt tartóztattak fel a déli, délnyugati határszakaszon, 549 emberrel szemben pedig akkor intézkedtek, amikor illegálisan akarták elhagyni az országot. Krónika (Kolozsvár)

Magyarországra próbálnak átszökni
Szerbiából érkezik a legtöbb határsértő Romániába, azok közül pedig, akik illegálisan próbálják elhagyni az országot, a legtöbben Magyarországra próbálnak átszökni – tudatta Alexandra Popescu főfelügyelő, a román határrendészet szóvivője. A tegnap közzétett adatok szerint Romániában az első negyedévben 569 határsértőt fogtak el a hatóságok: közülük 420-an illegálisan jöttek be az országba, 149-en pedig illegálisan próbáltak kijutni Romániából. Az elfogott határsértők mintegy fele, 280 ember iraki, 147 szíriai, 72 pakisztáni, 49 afganisztáni, 30 iráni. Tavaly egész évben 1624 határsértőt tartóztattak fel a román hatóságok (1075 illegálisan belépőt, 549 távozni próbálót).
Bár a román határrendészet nem erősítette meg, hogy nőtt a migrációs nyomás az ország határain, az intézmény honlapján szereplő adatokból kiderül, hogy az utóbbi egy hónapban jelentősen megemelkedett a határsértők száma. Áprilisban eddig 328 Szerbiából érkezett határsértő elfogását jelentették, vagyis az utóbbi tíz nap alatt naponta feltartóztatott illegális bevándorlók száma meghétszereződött az első negyedév napi átlagához képest. A román határrendészet az MTI érdeklődésére közölte: nagy figyelmet fordít az illegális migrációra. Az ország délnyugati határvidékének védelmét megerősítették más térségekből érkezett határrendészekkel, éjjel-nappal hőérzékelő kamerákkal figyelik a határt, csendőri és rendőri alakulatokat is bevontak a folyamatos járőrözésbe.
A legtöbb határsértőt a Krassó-Szörény megyei Néranádas, illetve a Temes megyei Temesmóra és Nagyszentmiklós térségében fogták el, valamennyiük ellen illegális határátlépésért indítottak eljárást, átadván az ügyüket a területileg illetékes ügyészségnek. Tavaly a román határrendészet 65 embercsempészési ügyben is bűnvádi eljárást kezdeményezett, 2015-ben pedig 94 ilyen ügyet adott át a vádhatóságnak.
A Bulgáriából érkező határsértőket a két ország közötti megállapodás értelmében azonnal átadják a bolgár határőröknek. Amikor Szerbiából érkeznek határsértők, a határrendészet értesíti a szerb hatóságokat, hogy a két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján vissza akarják küldeni a migránsokat Szerbiába, a kérelem elbírálásáig pedig a határsértőket a román bevándorlási hivatal veszi át.
Azokat a migránsokat, akik menedéket kérnek Romániától, szintén a bevándorlási hivatal helyezi el az általa működtetett befogadási központokban ügyük elbírálásáig. A román határrendészet szinte kizárólag olyan, Nyugat-Európába igyekvő határsértőket fog el a magyar határon, akiket menedékkérőként vett nyilvántartásba a román bevándorlási hivatal – derül ki a hivatal honlapján közzétett adatokból. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mintegy hetven százalékban foglaltak a helyek a romániai menekültügyi központokban
:
Romániában csaknem 1330 menedékkérőt tudnak elhelyezni az e célból kialakított befogadó központokban, jelenleg pedig a helyek több mint 70 százaléka foglalt - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a román bevándorlási hivatal (IGI) sajtószolgálata.
Ezek a központok nyílt rendszerben működnek, lakóik szabadon közlekedhetnek, ha pedig a kérelmező valamilyen védelmet kap a román államtól, akkor az ügyészség hivatalból megszünteti a tiltott határátlépésért ellene indított bűnvádi eljárást. Az MTI érdeklődésére, hogy milyen következményekkel járhat, ha egy Romániában már nyilvántartásba vett menedékkérő megpróbálja illegálisan átlépni a román-magyar határt is, hogy bejusson a schengeni övezetbe, az IGI azt válaszolta: ez nem vonja maga után automatikusan a menedékkérelem elutasítását, de a megalapozottság vizsgálatánál a hatóságok figyelembe veszik a kérelmező magatartását.
Az IGI nem cáfolta meg a román határrendészet azon állítását, hogy - a menedékkérőkön kívül - a migrációs hivatal elhelyezési központjaiban szállásolják el ideiglenesen azokat a szerb-román határon feltartóztatott határsértőket is, akiket a két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján Románia vissza akar küldeni Szerbiának. Arra viszont egyik román hatóság sem válaszolt, hogy miként működik a gyakorlatban az egyezmény, visszafogják-e minden esetben a szerb hatóságok a közös határ román oldalán elfogott határsértőket és mennyi időt vesz igénybe az eljárás.
Az MTI azt követően kért bővebb tájékoztatást a román határrendészettől, illetve a bevándorlási hivataltól a román határokon feltartóztatott határsértők további sorsáról, hogy a határrendészet honlapján megszaporodtak a szerb-román, illetve román-magyar határon elfogott migránsokról szóló híradások. A két megkeresett román intézmény egyike sem erősítette meg, hogy nőtt a migrációs nyomás az ország határain.
Az MTI-nek megküldött statisztikákból, illetve a napi közleményekből megállapítható: idén már több mint ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel a román hatóságok csak a szerb határon, vagyis csaknem annyit, mint tavaly egész évben Románia valamennyi határszakaszán. A határsértések száma az utóbbi hetekben nőtt meg jelentősen a szerb-román határon: áprilisban az eltelt 20 nap alatt már több Szerbiából érkezett bevándorlót fogtak el a román határrendészek (588), mint az első negyedévben (420). Baranyi László / MTI

Több mint félezer illegális határsértőt fogtak idén Romániában
Az idei év első három hónapjában 569 határsértőt fogtak el a határrendészek az ország határai közelében. 420 személyt akkor sikerült megállítaniuk, amikor az ország területére léptek, 149 személyt az országból való távozáskor tartotak vissza a rendőrök – közölte az Agerpres hírügynökséggel az országos határrendészet.
Ebben az évben jelentősen megemelkedett a határsértők száma, hiszen 2016-ban összesen 1 624 határsértőt fogtak el az országhatár közelében, 1 075-öt az országba jövet, 549-et az országból való távozás közben.
Az idézett forrás szerint a legtöbb illegális bevándorló Irkaból (280), Szíriából (147), Pakisztánból (72), Afganisztánból (49) és Iránból (30) érkezett Románia területére.
Az idegen állampolgárokat leggyakrabban a Magyarországgal határos településeken fogták el. Az országba érkezők a szerb-román határ menti településeken jönnek leginkább, Oravicabánya (Oraviţa), Néranádas (Naidaş), Temesmóra (Moraviţa) vagy Nagyszentmiklós (Sânnicolau Mare) környékén.
A statisztikák szerint a migránsok legtöbbször tehergépkocsiba elbújva, hamis vagy meghamisított okiratokkal, személycserével vagy a vizsgálat kikerülésével próbálnak átjutni a zöldhatáron.
Illegális határátlépés miatt minden esetben eljárás indult a bevándorlók ellen. A határrendészet ugyanakkor felveszi a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, hogy a két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján visszaküldjék a határsértőket Szerbiába. Krónika (Kolozsvár)

Gyorsabbá vált az átkelés a határon
A helyszíni beszámolók szerint gördülékenyebbé vált a határátkelés, miután a magyar kormány ideiglenesen felfüggesztette a határellenőrzésről szóló uniós rendelet alkalmazását. Lapunk természetesen szerette volna megtudni, miként alkalmazkodnak a budapesti döntéshez a román társszervek, ám a hazai hatóságokat nem lehetett szóra bírni.
A román határrendészet országos parancsnokságának szóvivője múlt heti megkeresésünkkor arra kérte lapunkat, kérdéseinkkel forduljunk írásban a Belügyminisztérium sajtóosztályához. A tárcától azonban szerda kora estig nem kaptunk választ, a minisztériumi szóvivő pedig hívásainkra nem reagált. Nem tudott válaszolni kérdéseinkre Laura Bondar, a Bihar megyei határrendészet szóvivője sem, aki azt ígérte, jelentkezni fog, ha tud nyilatkozni, azonban hiába vártuk a hívását. A hatóság honlapja szerint egyébként a román–magyar határon szerdán, a késő délutáni órákban 10-15 perc volt az átlagos várakozási idő. A Biharkeresztesről Váradra ingázók, akik már kora reggel beléptek Romániába, azt tapasztalták, a kifelé vezető sávon lényegesen kevesebb autó áll, mint az elmúlt időszakban. Ennek oka, hogy lényegesen lerövidült az ellenőrzési idő, miután Magyarország ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus ellenőrzést. Délután így már mindenki a szigorítás bevezetés előtti időszakra jellemző tempóban mehetett haza. A Biharkeresztesen élő Zatykó Gyula a Krónika megkeresésére a késő délutáni órában elmondta, percek alatt átjutott a határon, alig 2-3 autó állt előtte. Az ő ellenőrzése alig 30 másodpercet vett igénybe. Mivel a román vámos ismeri a határon naponta átjáró politikust, a schengeni előírások értelmében nem köteles szkennelni a személyi okmányát, ezt most sem tette meg, s ezúttal a magyar kollégája is csak ránézett az iratra, és a csomagtartó kinyitását követően engedte is tovább. Hasonló tapasztalatokról számolt be 18 óra után pár perccel a szintén Biharkeresztesre átköltözött Tókos-Fejes Béla is. A torlódás felszámolása érdekében indított aláírásgyűjtés másik kezdeményezője lapunk megkeresésére elmondta, három autó állt előtte, de még így is három perc alatt átjutott.
Bálint Eszter, Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)

Románia a határszigor híve
Románia annak ellenére folytatja a szisztematikus határellenőrzést, hogy az áprilisban bevezetett szigorított vizsgálat jelentős torlódást okozott a magyar–román határon, ugyanakkor alaposan felforgatta a határ két oldalán élő, a másik országba rendszeresen átjáró polgárok életét. A Krónika megkeresésére a bukaresti belügyminisztérium közölte, bár Magyarország – további tíz uniós tagállamhoz hasonlóan – felfüggesztette a schengeni határellenőrzési kódex alkalmazását, a román határrendészet folytatja az országba ki- és belépő valamennyi polgár és gépjármű ellenőrzését.
Nem hatják meg a román hatóságokat a határátkelőknél kígyózó sorok és az országhatáron rendszeresen átkelő polgárok panaszai. A Krónika május 5-én eljuttatott megkeresésére válaszolva a bukaresti belügyminisztérium szerdán közölte: Románia továbbra is a 2015 novembere óta alkalmazott szisztematikus határellenőrzés híve, amelytől a jövőben is csak kivételes esetekben hajlandó eltekinteni.
Lapunk azután kereste meg előbb a román határrendészetet, majd a belügyminisztériumot, hogy Magyarország ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus határellenőrzésről szóló, április elején hatályba lépett uniós rendelet alkalmazását. A budapesti kormány azért látta szükségesnek az intézkedést, mivel többórás várakozás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a várakozás ideje megsokszorozódhat.
Magyar illetékesek úgy vélekedtek, Brüsszelnek nem az uniós állampolgárok „vegzálásával" kellene foglalkoznia, hiszen jól látszik, hogy már a nyári idegenforgalmi csúcs előtt mekkora fennakadásokat okoz, ha a határokon ellenőrzik mindenki személyazonosságát, iratainak eredetiségét, valamint azt, hogy az utazó ellen nincs-e kiadott körözés az adatbázisok alapján. Márpedig a szigorított ellenőrzés jelentős mértékben felforgatta a magyar–román határ mentén élő, a másik országba rendszeresen átjáró polgárok életét. Mint arról beszámoltunk, a torlódás és a megnövekedett várakozási idő miatt sokan az iskolából, munkahelyről késtek el, és akadnak, akik az elfecsérelt időt megunva a költözést fontolgatják. A húsvéti, több mint háromórás várakozási időt okozó torlódáson túlmenően komoly problémákat okoz a jelenség ama munkavállalók számára, akik kelet-magyarországi településekről járnak dolgozni például a nagyváradi ipari parkban működő cégekhez. A szigorított ellenőrzés ellen internetes aláírásgyűjtés indult, az intézkedés felfüggesztését Tőkés László képviselő az Európai Parlamentben kérte.
Az Európai Unió Tanácsa április elejétől vezette be a kötelező szisztematikus határellenőrzést, amelynek értelmében minden uniós és harmadik országbeli állampolgárt kötelezően ellenőrizni kell a schengeni határokon való ki- és belépésnél. A határozatban az is szerepel, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ne végezzék el a szisztematikus ellenőrzéseket, ha kockázatelemzéssel alá tudják támasztani, hogy az ellenőrzés könnyítése nem okozna biztonsági kockázatot. A román belügyminisztérium sajtóosztálya lapunknak adott válaszából is kiderül, hogy az elmúlt időszakban tizenegy uniós tagállam – köztük Magyarország, Horvátország és Szlovénia – tért át a „lazább" határellenőrzésre. Magyarország éppen május 15-én, hétfőn értesítette arról az Európai Bizottságot, az Európai Unió határőrizeti szervét, a Frontexet és szomszédait, hogy valamennyi légi, továbbá a szerbiai, romániai, ukrajnai és horvátországi szárazföldi határátkelője esetében a szisztematikus helyett célzott ellenőrzést folytat. Ennek ellenére a román hatóságok nem kívánnak lemondani a 2015 óta alkalmazott szigorú rendszerről, amely alapján valamennyi polgárt ellenőriznek a ki- és a belépő oldalon egyaránt. „Románia egy időre továbbra is a szisztematikus határellenőrzést alkalmazza, fenntartva ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy kivételes esetekben, a határátkelés várakozási idejének megnövekedése esetén, meghatározott időtartamra áttérjen a nem szisztematikus vizsgálatra, de kizárólag az országból való kilépés esetén" – szerepel a román belügyminisztérium lapunknak eljuttatott válaszából.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Gyarapodó határsértők
Megszaporodtak az utóbbi időben a Magyarországra átszökni próbáló migránsok elfogásáról szóló hírek a határrendészet honlapján: a héten már a harmadik ilyen csoport feltartóztatásáról számolt be a hatóság. Idén már 358-an próbálták átlépni törvényellenesen a határt, míg tavaly egész évben 549 személyt tartóztattak fel.
Csütörtök hajnalban egy, az illegális bevándorlás megfékezése érdekében végrehajtott művelet során hét 24 és 37 év közötti, a határ felé közeledő etiópiai és eritreai állampolgárt fedeztek fel a nagylaki határrendészek egy mezőn, ötszáz méterre a magyar határtól. Kihallgatásuk során elmondták, hogy taxival érkeztek Nagylakra, és a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezetbe akartak eljutni. A határrendészet tiltott határátlépési kísérlet gyanújával kezdeményezett bűnvádi eljárást ellenük. Kedden hajnali fél kettőkor szintén Arad megyében, a Gyula–Varsánd határátkelő közelében fogtak el 14, Magyarországra a zöldhatáron keresztül átszökni próbáló szíriai és iraki állampolgárt a román határrendészek. A csoportot hat férfi, hat nő és három gyerek alkotta, a felnőttek 18 és 60, a kiskorúak 3 és 17 év közöttiek voltak. Kihallgatásuk során ők is azt állították, hogy a schengeni térségbe akartak bejutni. A határrendészek hétfőn a Bihar megyei Érmihályfavánál is feltartóztattak egy hattagú szíriai csoportot, négy felnőttet és két gyereket, miközben hajnali hat órakor mintegy háromszáz méternyire megközelítették a magyar határt. Elmondásuk szerint ők is a schengeni térségbe akartak eljutni, ellenük is tiltott határátlépési kísérletért indult eljárás. Az áprilisban közölt, a határrendészet honlapján azóta megjelent adatok szerint idén már 358, Magyarországra átszökni próbáló migránst tartóztattak fel a hatóságok. Tavaly egész évben 549, Romániából illegálisan távozni próbáló határsértőt fogott el a határrendészet. Idén tavasszal megnőtt Romániában a migrációs nyomás: áprilisban több határsértőt (634) tartóztattak fel a határrendészek a szerb–román határon, mint az első negyedévben (420), és az országba illegálisan belépett, elfogott migránsok száma már május elején meghaladta a tavalyi éves adatot. A határrendészet eddig 1286 határsértő feltartóztatásáról számolt be, míg tavaly 1075, az országba illegálisan belépett külföldit fogtak el az ország határain. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megnőtt a várakozási idő Románia határátkelőin az ötnapos vakáció miatt
Megnövekedett a várakozási idő Románia legforgalmasabb határátkelőin csütörtökön, mivel sokan külföldön töltik a gyermeknap és pünkösdi ünnepek összekötésével kialakított ötnapos vakációt.
A kilépő oldalon főleg a román-magyar határátkelőknél kell torlódásra számítani: a délelőtti órákban a Csengersima-Pete, Ártánd-Bors és Kiszombor-Csanád határátkelőknél kellett félóránál hosszabb ideig várakozniuk a nyugatra indulóknak. A bolgár tengerpartra igyekvők miatt nagy a forgalom a Giurgiu-Rusze határátkelőnél is, ahol ötven perces várakozási időt jelzett a román határrendészet honlapján elérhető, az utasok tájékoztatását szolgáló alkalmazás. A belépő oldalon is élénkül a forgalom a román határátkelőkön, egyrészt a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokok, másrészt az – idén a nyugati kereszténységgel egyszerre ünnepelt – ortodox pünkösdre hazatérő román vendégmunkások miatt. A reggeli torlódás után délelőtt már csak a Csengersima-Pete és Ártánd-Bors határátkelőkön kellett félóránál többet várakozni. A román határrendészet az ország más térségeiből is erősítést vezényelt a magyar és bolgár határátkelőkhöz, a torlódások megelőzése érdekében, de továbbra sem tekint el a szisztematikus határellenőrzésről szóló, április elején bevezetett uniós rendelet alkalmazásától. Románia határain belül is a szokásosnál hosszabb menetidővel kell számolniuk a közlekedőknek: csütörtöktől vasárnapig számos katonai konvoj érkezik az országba a Saber Guardian 2017 elnevezésű nagyszabású nemzetközi hadgyakorlatra. Az autópályákon és közutakon haladó jármű- oszlopok úti célja az erdélyi (Szeben megyei) Nagysink (Cincu), ahol több mint tíz NATO-tagállam mintegy négyezer katonája és több száz harci jármű részvételével rendeznek gyakorlatot a gyorsreagálású erőik számára.
(MTI) erdon.ro

Helyszíneken jártunk: melyik hétvégi román-magyar határátkelő állandósul?
A megnyitás óta eltelt négy és fél hónapban közel 31 ezren használták a román–magyar határon megnyitott tíz ideiglenes határátkelőt. A helybéliek hétvégenként előszeretettel közlekednek ezeken, de még mindig nem tudják, melyeket állandósítják. Ezért megkérdeztük az illetékeseket.
Bár már jócskán letelt a háromhónapos megfigyelési időszak, még mindig nem hozták nyilvánosságra, hogy a februárban megnyitott tíz ideiglenes magyar–román határátkelőhely közül melyek maradnak állandó jellegűek. Öt hónappal ezelőtt azt mondták az illetékesek, hogy a két legforgalmasabbat véglegesítik.
Az Országos Határrendészeti Felügyelőség július elején írásban feltett kérdéseinkre annyit közölt, hogy június végéig közel 31 ezren fordultak meg a tíz alkalmi határátkelőhelyen, a gépjárműforgalom pedid ez idő alatt meghaladta a 10 ezret. Az is írták, hogy a román és magyar kormányközi egyezmény alapján mindaddig mérik a forgalom intenzitását, amíg ezek a határátkelőhelyek üzemelni fognak. Hozzátették, szintén kormányközi, azon belül a két külügyminisztérium közti megállapodás dönti majd el, melyek fognak működni állandó jelleggel.
A határ két oldalán lévő szomszédos települések európai uniós támogatással építették meg, vagy építették újjá a határkeresztező utakat, hiszen ezek többségét a trianoni határok meghúzása előtt napi rendszerességgel használták az ott élők. Abban a reményben ruháztak be az utakba, hogy Románia is be fog lépni a belső határőrizet nélküli schengeni övezetbe. Ám a csatlakozás a 2012-es határidő után öt évvel is késik, ezeken az utakon tehát határőrizeti infrastruktúrát kellene kiépíteni, ami főleg a román államra róna terheket.
Beteljesült várakozás
Arad megyében négy ideiglenes határátkelő is működik. Kisvarjas és Dombegyház, Nagylak és Csanádpalota, Ottlaka és Elek, valamint a megye észak-nyugati csücskében Feketegyarmat és a Dénesmajor között. A határ két oldalán lévő települések lakói előszeretettel használják ezeket, hiszen jelentős távolságokat rövidítenek le, könnyebb a gazdasági, kulturális, de legfőképpen a rokoni és a magyar–magyar kapcsolattartás.
„Ha már európai uniós támogatással megépítettük az utat, azt szerintem használni kellene. A 21. századi Európában az utak azért vannak, hogy összekössenek bennünket, nem hogy sorompó álljon rajtuk” – mondta Papp Attila nagyiratosi polgármester, amikor arról érdeklődtünk, hogy az Iratosból, Nagy- és Kisvarjasból álló község lakosainak a hétvégéit mennyire könnyítette meg a szombatonként nyolc órán át nyitva tartó határ.
Az elöljáró szavai szerint elsősorban a rokoni kapcsolattartásban számít sokat az ideiglenes határátkelő. „Az első világháború után sok család kettészakadt, egy részük Dombegyházon maradt, a másik részük itt, a két Varjason és Nagyiratoson. Most sokkal könnyebben ráveszik magukat az emberek, hogy meglátogassák az ott maradt nagybácsit, nagynénit, mintha Tornya felé kéne kerülni, hiszen Kisvarjastól csak hat-hét kilométer a szomszédos település. De látom én szombatonként, hogy sok dombegyházi autó áll a falu központjában, tehát ők is szívesen jönnek. Olyan nagy dolog lenne állandóvá tenni ezt a határátkelőt? Úgy sem itt folyik az embercsempészet vagy a feketézés, ez tényleg csak a helyieket szolgálná” – fogalmazott Papp Attila.
A Kisvarjas- Dombegyház átkelő a legforgalmasabb
A román és a magyar kormány, illetve az Európai Unió közötti háromoldalú megállapodás több éves várakozást teljesített be. A Kisvarjas és a Békés megyei Dombegyház közötti utat 2013 decemberében avatták fel, de azóta idén februárig a sorompót csak a legritkább esetben emelték fel. A megnyitástól számított első három hónapban a tíz hétvégi határátkelőhely közül itt fordultak meg a legtöbben – erősítette meg nem hivatalos értesüléseinket Varga Lajos dombegyházi polgármester.
„A megfigyelési időszakot három hétről felemelték tizenkét hétre a román fél kérésére, és a külügyminisztériumtól tudom, hogy ez idő alatt 6600-an használták személyforgalomra – mondta. – Úgy, hogy csak az első két nyitva tartási napon volt népszerűsítve, hogy tudjanak róla az emberek, utána nem. Gondoljunk bele, heti nyolc órában tart nyitva, tehát 96 óra volt az első három hónapban, vagyis azt is mondhatnánk, hogy négy nap alatt ennyien mentek át a határok. Ragaszkodom hozzá, hogy a megállapodás alapján, ha a dombegyházi határátkelő a két legforgalmasabb egyike, akkor ezt állandósítsák. Ha a tizedikek vagyunk, elfogadom azt is, de legyen objektív a döntés”.
Csak egy ugrás…
Állítólag azzal lehet felbőszíteni a kisvarjasiakat, ha megkérdezik tőlük, melyik utcában laknak… Az Aradtól 19 kilométerre lévő település ugyanis csak egy utcából áll, párhuzamosan fekszik az országhatárral. Északi csücskében egy körforgalom található, onnan 900 méterre az államhatár, ahol a júliusi 36-38 Celsius-fokos kánikulában egyáltalán nem irigylésre méltó helyzetben dolgoztak a magyar és román határrendészek a múlt szombaton, a nyitva tartás huszadik hetében.
Árnyékot csak egy katonai sátor tartott, a számítógépek működtetéséhez szükséges áramot pedig aggregátorról biztosította a dombegyházi önkormányzat. A bemutatkozás, majd a jövetelem céljának elmagyarázása után telefonálgatás kezdődött mindkét oldalon, majd rövid időn belül – mialatt két-három autó kelt át a határon – tisztelettel közölték, hogy a magyar oldalon nem, de a román oldalon megengedik, hogy az átutazókkal interjút készítsek, amíg ők az útiokmányokat ellenőrzik. Csak az a kikötés, hogy ne fotózzak.
Elsőként Kisvarjas felől érkezett egy gépkocsi, a benne ülő hölgy rövid szabadkozás után bemutatkozott: Kiss Ildikó és a közeli Nagyvarjason lakik. „Mihelyst kinyitják a határt, én megyek, meglátogatom a volt szomszédaimat és a rokonaimat – magyarázta. – A magyarországi fürdőhelyekre is könnyebben eljutunk így, tehát nekünk nagyon jó volna, ha mindig nyitva lenne. Itt, a környéken sokan mezőgazdasággal foglalkoznak, és Magyarországon olyan növényvédő szerek, permetek kaphatók, amik nálunk nem, tehát ezért is hasznos volna…”
Még el sem tűnt a gépkocsi a szemem elől, már be is futott a határra egy másik Magyarország irányából. Arra voltam kíváncsi, milyen gyakran veszik igénybe ezt az utat, de a volánnál ülő ifjú hölgy a családfőre hárította a válaszadást. „Minden második héten jövünk – felelte a dombegyházi Kriszta Lajos. – Nekünk nagyon megfelel, közel van Arad, most is áruházba megyünk bevásárolni”.
„A dombegyházi embernek hiányzik Arad”
A határátkelőtől gépkocsival néhány perc csak a hat kilométerre lévő Dombegyház takaros központja. Egy italméréssel is foglalkozó kisboltban épp a mennyezeti ventilátort szerelték, amikor beléptem, de az egyik középkorú úr, Megyeri András készségesen válaszolt a kérdéseimre.
„Mi konkrétan nagyon várjuk, hogy végleg megnyíljon a határ! – jelentette ki. – Arad egy majdnem kétszázezres lakosú város, és ez a dombegyháziaknak egy kaput jelentene. Mezőgazdasági termelő vagyok, és gyakran aradiak veszik meg tőlünk a dorozsmai piacon a terményt. Ha ez a határ nyitva volna, itt helyben születne az üzlet, ami mindenki jó lenne. Nem beszélve arról, hogy akár mi is kimehetnénk az aradi piacokra… Nagyon sok aradi magyarnak Dombegyházon van már háza, innen járnak dolgozni Aradra. Csak Battonya felé, ami negyven kilométer, erre meg csak a fele volna”.
Egykoron Arad volt ennek a térségnek a gazdasági, szellemi és kulturális központja. Dombegyház is a vonzáskörzetébe tartozott, amit a következőképp írt le beszélgetőpartnerem: „Nekünk azt mondták a nagyapáink, hogy Arad sokat jelentett Dombegyháznak. Mert ha elvittek egy mázsa búzát az aradi vásárba, annak az árából ostorkivágásig fel tudtak öltözni. És ez ma nagyon hiányzik a dombegyházi embernek…”
Zerénd és Gyula között is felére csökkenne a távolság
A négy Arad megyei ideiglenes határátkelőhely közül a nagylaki tart nyitva vasárnap, a többi szombatonként üzemel. A leghosszabb a program Feketegyarmat és Dénesmajor között, ahol reggel tíz és este hét óra között lehet közlekedni. Ezt az utat 2012 novemberében adták át a Fekete-körös-menti településen, de azóta csak kivételes alkalmakkor használhatták.
„Ha ez állandóan nyitva lenne, ebben a térségben mintegy húszezer ember élvezhetné közvetlenül az előnyét – mondta Simándi Sándor nagyzeréndi polgármester (közigazgatásilag Zeréndhez tartozik Feketegyarmat). – Húsz-harminc éve sok zeréndi ember költözött Magyarországra, és itt laknak a környéken, Gyulán, Sarkadon, Dobozon. Nekik is megkönnyítené a hazalátogatást. Jelenleg a távolság Gyuláig, a gyulavarsándi határátkelőn át, körülbelül negyven kilométer, erre pedig csak tizennyolc”.
Simándi Sándor szerint a feketegyarmati határátkelőt két-háromezren használhatták eddig, de hivatalos adatot nem ismer. Azt viszont hozzátette, hogy tudomása szerint nem mindenütt sportszerű módon próbálták növelni a forgalmat. „Úgy hallottam, hogy az ottlakai polgármester megmondta a szociális segélyből élőknek, hogy amikor nyitva a határ Elek felé, menjenek át, oda–vissza többször is. Nos, mi ezt nem csináltunk…” – jegyezte meg.
A zeréndi elöljáró úgy értesült, hogy bármelyik kettőt is véglegesítik a tíz ideiglenes határátkelőhely közül a román–magyar határszakaszon, a hétvégi üzemmód a többin továbbra is megmarad.
Pataky Lehel Zsolt / maszol.ro

Határrendészet: csaknem 2500 határsértőt tartóztattak fel az első félévben
A román határrendészek 2474 határsértőt tartóztattak fel az idei év első hat hónapjában az ország határain, közülük 1437-en illegálisan érkeztek Romániába, 1037-en pedig illegálisán próbálták elhagyni az országot – írja az MTI.
A határrendészet honlapján vasárnap közzétett jelentés felidézi, hogy a tavalyi év azonos időszakában 507 határsértőt állítottak elő: 374-en törvénytelenül léptek be Romániába, 133-an pedig illegálisan próbálták elhagyni az országot az első félévben. Az illegális migráció legtöbbször szervezetten, csoportosan zajlott: a határrendészet 353 csoportot és 134 embercsempészt azonosított. Minden ilyen esetben a határrendészet illegális határátlépésért, illegális határátlépési kísérlet, vagy embercsempészet gyanújával tett büntető feljelentést. A Romániába törvénytelenül belépő migránsok esetében a határrendészet a kétoldalú visszafogadási egyezmények alapján jár el.
A határsértők leggyakrabban a zöldhatáron, vagy gépjárművekben elbújva próbálnak átszökni, sokan pedig hamis úti okmányokkal próbálkoznak. A legtöbb illegális bevándorló Irakból, Szíriából, Pakisztánból, Afganisztánból és Iránból érkezik. A közlemény szerint Románia nem szembesül olyan nagyságrendű migrációs nyomással, mint más uniós országok, de a határrendészet fokozott figyelmet szentel a jelenségnek. Az illegális bevándorlás féken tartása érdekében a kockázatosabb határszakaszok védelmét megerősítették más térségekből érkezett határrendészekkel, éjjel-nappal hőérzékelő kamerákkal figyelik a határt, csendőri és rendőri alakulatokat is bevontak a folyamatos járőrözésbe.
Az ország határátkelőin az első félévben 26,7 millió utas haladt át, ami 7 százalékos növekedést jelent a tavalyi első félév forgalmához képest. A legtöbben 8,9 millióan a magyar-román határon keltek át, 7,8 millióan pedig a repülőtereken. Szabadság (Kolozsvár)

Félmilliós forgalom volt a hétvégén a román határokon
Több mint félmillió utas haladt át a hétvégén Románia határátkelőin - közölte vasárnap a román határrendészet.
A nyári szabadságra hazatérő, külföldön dolgozó román vendégmunkások rohama, de az idegenforgalmi szezon csúcsidőszaka és az illegális bevándorlás erősödése is fokozott figyelmet követel a határrendészettől, amelynek több mint négyezer alkalmazottja áll szolgálatban. Az első augusztusi hétvégén félmillió utas és 126 ezer jármű haladt át az ország határain:
a legnagyobb forgalmat (csaknem 190 ezer utast) a magyar-román határon regisztrálták, de az ország repülőterein is mintegy 120 ezren lépték át az országhatárt. A hátátkelőhelyek közül a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtéren volt a legnagyobb (73 ezer) utasforgalom, amelyet a Nagylak II - Csanádpalota román-magyar autópálya-határátkelő követett 60 ezer utassal. Ez utóbbinál szombat délután a Romániába érkezőknek több mint két órát kellett várniuk, miközben a térségben vörös hőségriadó volt érvényben a 40 fok körüli csúcshőmérsékletek miatt.
A román határrendészet közleménye emlékeztet, hogy április hetedike óta az Európai Unió új schengeni határellenőrzési kódexe szisztematikus határellenőrzésre kötelezi mind a román, mind a magyar és bolgár határrendészeti szerveket. A kódex szerint minden utas iratait tüzetesen át kell vizsgálni és összevetni a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS), azokét is, akik valamely tagország polgáraiként szabadon mozoghatnak az unión belül.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Megnőtt a migrációs nyomás a román–magyar határon
A román határrendészet nagyváradi regionális felügyelőségének a parancsnoka szerint az elmúlt hetekben rendkívüli módon megnőtt a migrációs nyomás a román–magyar határszakaszon.
Marin Bondar az Agerpres hírügynökségnek elmondta: míg az első fél-évben a román–magyar határszakaszon 947 határsértőt tartóztattak fel a román hatóságok, július elseje és augusztus 21. között már 661 határsértő esetében intézkedtek. Utóbbiak közül 567-en a zöld határon próbáltak Magyarországra jutni, 94-en pedig a határátkelőhelyeken próbálkoztak járművekben elbújva, vagy hamis iratokat felmutatva.
A parancsnok szerint azok közül, akik július elseje óta a zöld határon próbálkoztak, 305 személyt a magyar határrendészettel együttműködve tartóztattak fel, 260 személy esetében a román határrendészek önállóan jártak el, két személy pedig átjutott Magyarországra.
„Amikor a magyar fél veszi észre az éjjellátó felszereléssel, hogy román oldalon egy csoport közeledik a határhoz, akkor figyelmeztet bennünket. Az ilyen csoportokat úgy tekintjük, hogy közösen fogtuk el” – magyarázta a parancsnok. Hozzátette: a legnagyobb nyomás Temes és Arad megyére, a Temes megyei befogadóközpont közelébe eső határszakaszra nehezedik.
Marin Bondar elmondta: a határsértők 78 százaléka korábban menedékért folyamodott Romániában. Ezek legtöbbje (371 személy) Irakból származik, de sokan érkeztek Szíriából (107), Pakisztánból (26) és Afganisztánból (18) is.
A regionális parancsnok szerint a kivizsgáló szervek munkaerőhiánya, a határsértők élelemmel való ellátása és a tolmácsok biztosítása jelentik a legnagyobb kihívást a román határrendészet számára. Megjegyezte, a határsértők elfogása után 12 órát is eltarthat a kivizsgálás. Ebben az időszakban civil szervezetek segítenek a migránsok élelemmel, vízzel való ellátásában, hiszen a határrendészetnek nincsenek erre előirányzott pénzforrásai.
A román határrendészet regionális parancsnoka szerint egyszerűsödne a rendszer, ha a határsértést nem bűncselekménynek, hanem csak kihágásnak tekintenék. Azt is szükségesnek tartotta, hogy a belügyminisztérium tolmácsokat képezzen ki.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

FEGYVERT HASZNÁLTAK A ROMÁN HATÁRRENDÉSZEK
Fegyvert használtak a román határrendészek hétfőn hajnalban egy illegális bevándorlókat szállító jármű megállítására, az incidensben két migráns és egy rendőr megsebesült.
A román határrendészet közleménye szerint a határrendészek az éjszaka folyamán a Temes megyei Denta közelében úttorlaszt képeztek a Belgrádot Temesvárral összekötő E70-es országúton, megállásra kényszerítették és ellenőrizték a Temesvár felé tartó járműveket.
Két gépkocsi azonban nem állt meg az úttorlasznál. Nekihajtottak a hatóság több gépkocsijának, és egy határrendészt megsebesítve továbbszáguldottak. A határrendészek ezt követően használták a fegyverüket. Az egyik gépkocsi egyik kerekét sikerült kilőniük, ám a lövedékek a jármű két utasát is megsebesítették.
A közlemény szerint az akció során a megállított gépkocsi szerb sofőrjét és 12 „afro-ázsiai” bevándorlót vettek őrizetbe. A sebesült rendőrt és a „felpattanó golyók által megsebesített” határsértőket kórházba szállították. A rendőrség megerősítette a Temesvár közelében levő utak ellenőrzését, és nagy erőkkel keresik az incidens valamennyi résztvevőjét. A hatóságok a szerb sofőrt embercsempészet gyanújával, az utasokat pedig illegális határátlépés gyanújával vizsgálják.
A Pressalert.ro temesvári hírportál szerint a hatóságok mindkét gépkocsi utasait őrizetbe vették, és a torlaszon áttörő másik gépkocsi sofőrjét is sikerült azonosítaniuk, de egyelőre nem tudták elfogni. A portál szerint a rendőr és az egyik bevándorló könnyebb sérüléseket szenvedett, a másik eltalált bevándorló életéért azonban még küzdenek a temesvári orvosok.
A Digi24 hírtelevízió szerint a két gépkocsi afganisztáni és pakisztáni származású bevándorlókat szállított.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma

Migránsokat szállító halászhajót fogtak el
Újabb migránsokat szállító halászhajót fogott el tegnap reggel a Fekete-tengeren a román határrendészet. A parti őrség virradatkor figyelt fel a román felségvizek felé tartó kishajóra. A halászhajó nem válaszolt a parti őrség hajóinak a felszólítására, és folytatta útját a part felé. A hajó a midiai kikötő közelében ért partot, fedélzetéről 87 bevándorlót szállítottak le, közöttük 16 nő és 23 gyermek is volt. Az elmúlt hetekben ez immár a harmadik kis méretű halászhajó, amely illegális bevándorlókkal a fedélzetén érkezik a Fekete-tenger nemzetközi vizeiről a román partokhoz. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csoportosan szállítják a migránsokat Nagylakhoz
Ne vegyenek fel gyanús személyeket a határátkelők környékén!
Csoportosan szállítják a határátkelőkhöz a migránsokat a hazai sofőrök, a jelenségre a megyei határrendőrség munkatársai hívják fel a sajtón keresztül a közvélemény figyelmét. Az elmúlt hétvégén nem kevesebb mint 25 iraki állampolgárt tartóztattak fel a nagylaki határátkelő közelében, 9 migránst két személygépkocsival szállítottak az országhatárhoz.
A nagylaki határrendőrség szóvivője, Chifor Loredana szerint szeptember 10-én vasárnap, a migránsáradat megfékezésére a csendőrökkel közösen folytatott akció során, hajnali 2 óra körül Nagylak területén megállítottak két Volkswagen Golf személygépkocsit. Mivel az autókat vezető két román állampolgár nem tudott megfelelő magyarázattal szolgálni ott-tartózkodásukra, bekísérték őket további ellenőrzésre a határrendőrség székhelyére. Ez idő alatt egy másik rendőrcsapat észrevett 9 idegent a határvonaltól mintegy 600 méterre. Mint kiderült, 9 (7–33 év közötti) iraki állampolgárról van szó, a csoport tagjai megpróbáltak átszökni a határon, a Schengen-térségbe. A két gépkocsi sofőrje bevallotta, hogy 200–150 euró ellenében ők vitték el a migránsokat a határátkelő közelébe. A határrendőrök tiltott határátkelési kísérlet és migránscsempészet gyanújával indítottak eljárást ellenük.
Hétfőre virradó hajnalban, 1 óra körül ugyanazon a határszakaszon, újabb csoportra figyeltek fel a rendőrök. 16 személyt vettek észre a határvonaltól mintegy 50 méterre. A 3 és 31 év közötti migránsok a mezőn lopakodva próbálták megközelíteni a határátkelőt, a hatóságiak azonban kiszúrták, majd bekísérték őket az irodába kihallgatásra. Mindannyian Nyugatra igyekeztek munkavállalás céljából. Tiltott határsértési kísérlet miatt indítottak vizsgálatot ellenük.
A Román Határrendőrség illetékesei arra kérik a polgárokat, hogy ne vegyenek fel autóikba idegeneket a határátkelők környékén, amennyiben pedig gyanús stopposokkal találkoznak, jelentsék a 0219-590-es (állandóan hívható) számon. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a migránscsempészetért 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetés jár. Amennyiben ezért a csempésző anyagi juttatásban is részesül, a büntetés 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztés, illetve bizonyos polgári jogoktól való megfosztás. (politiadefrontiera.ro)
Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)

A menedékkérők szabadon mozoghatnak Romániában
Azok a határsértők, akik menedéket kérnek Romániától, szabadon mozoghatnak az országban, akiknek viszont a menedékkérelmét elutasítják, illetve akik nem is igényelnek védelmet, azok őrizetbe kerülnek, amíg kitoloncolják őket az országból - tudta meg az MTI Ermina Mihaitól, a román bevándorlási hivatal (IGI) szóvivőjétől csütörtökön.
A hivatal előző nap azt közölte, hogy a Fekete-tengeren keresztül szombaton Romániába érkezett 96 külföldi (iraki és iráni) állampolgárt ügyészségi rendelet alapján 30 napra őrizetbe vették, és megkezdték a kiutasításukkal kapcsolatos eljárásokat. A csoport tagjait kitoloncolásukig a Bukarest közelében található otopeni-i, illetve az Arad megyei Újpanádon lévő zárt befogadóközpontban helyezték el, ahol lefényképezték őket, ujjlenyomatot vettek tőlük, értéktárgyaikat és telefonjaikat pedig érkezéskor le kellett adniuk. A szóvivő az MTI érdeklődésére elmagyarázta: a hajón érkezett határsértők azért kerültek őrizetbe, mert nem kértek menedéket, így Romániában nem menedékkérőknek, hanem illegális bevándorlóknak minősülnek. Arra a kérdésre, hogy miért kellett a csoport felét Arad megyébe, a magyar határ közelébe szállítani, a szóvivő azt mondta: az IGI ezzel a két - az otopeni-i és az újpanádi - zárt létesítménnyel rendelkezik, ahol az illegális bevándorlókat őrizet alatt tarthatja. Megjegyezte: a zárt befogadó központokban (amelyek együttes kapacitása 280 férőhelyre tehető) jelenleg nincs zsúfoltság, a helyek mintegy 40 százaléka foglalt. Ermina Mihai hozzátette: az IGI befogadó központjaiban folyamatosan változik a létszám, és a zárt központokból is bármikor kikerülhetnek az illegális bevándorlók, ha úgy döntenek, hogy Romániában kérnek menedékjogot. Arra a kérdésre, hogy melyik országnak akarják átadni a tengeren érkezett bevándorlókat, a szóvivő nem adott konkrét választ, de jelezte: kitoloncolni azokba az országokba lehet a migránsokat, ahonnan származnak, vagy ahova menni szeretnének, abban az esetben, ha az illető állam befogadja őket. Megjegyezte, hogy nem küldenek senkit olyan országokba, ahol háború van. A menedékkérőknek az IGI hat nyitott rendszerű befogadóközpontja egyikében biztosítanak szállást. A bukaresti, temesvári, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci és a Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadó központban összesen 1328 személyt tudnak elszállásolni - tudta meg a migrációs témáról múlt héten átfogó riportot közlő Jurnalul National című kormányközeli lap. Szeptember elején a helyek mintegy 80 százaléka volt foglalt. A menedékkérelem elbírálására 30 napjuk van a román hatóságoknak, és aki megfelel a menedékjogi feltételeknek, az havi 540 lejes havi segélyben részesül, de nem kell feltétlenül a központokban laknia. Az idei év első felében kétezer külföldi kért menedéket Romániától, jelenleg pedig mintegy 3500 menekült élvez valamilyen szintű védelmet az országban. Legtöbben azokban a városokban laknak, amelyekben az IGI elhelyezési központjai működnek. Miután menedékjogot (és iratokat) kapnak Romániától, szabadon mozoghatnak, akár el is hagyhatják az országot. "A legtöbben megpróbálják azt a kevés pénzt, amelyet a román államtól kapnak, összegyűjteni, hogy mielőbb továbbmehessenek olyan országokba, ahol a romániainál jobbak az életkörülmények" - mondta az IGI szóvivője a Jurnalulnak. Az IGI féléves tevékenységi mérlegéből kiderül: az első hat hónapban 230 illegális bevándorlót toloncoltak ki Romániából, akik Pakisztánból, Irakból, Moldovából, Vietnamból, és Afganisztánból származnak. A féléves mérleg közzététele idején további 282 olyan illegális bevándorló volt a román hatóságok őrizetében, akiket nem sikerült kitoloncolni az országból. Az év első hét hónapjában 2800 határsértőt fogott el a román határrendészet, közülük 1500-an illegálisan érkeztek, 1300-an pedig illegálisan próbáltak távozni az országból. Tavaly egész évben 1075, az országba illegálisan belépett, illetve 549, Romániából illegálisan távozni próbáló határsértőt tartóztattak fel a román határrendészek. A határrendészet Bihar megyei kirendeltségének vezetője szerint a román-magyar határon idén megháromszorozódott a migrációs nyomás a tavalyihoz képest, az esetek többségében pedig olyan határsértőket fognak el, akik korábban már menedéket kértek Romániától. Míg az év első felében főleg Szerbia felől érkeztek határsértők Romániába, az utóbbi hónapban a Fekete-tengeren keresztül vezető új útvonalat kezdtek tesztelni az embercsempészek, akik immár öt kisméretű sétahajót, illetve halászhajót juttattak Törökországból a román partokra esetenként 100-150 bevándorlót zsúfolva fedélzetükre. szatmar.ro