A román hatóságok a mai napig megbüntethetik azokat az uniós állampolgárokat, akik tizenöt nap elteltével „bejelentetlenül” tartózkodnak Románia területén. A rendelkezésről az országba látogató turisták sem tudnak, mert eddig nem értesültek róla a szomszédos uniós tagállamok – így például Magyarország – illetékesei sem. Az előírást a 2005. évi 102-es sürgősségi kormányrendelet tartalmazza. Az előírás megszegése 2,5 millió lej (65 euró) büntetéssel jár. Múlt év január elsejétől az uniós állampolgárok esetében határátlépéskor sem az útlevélbe, sem a személyi igazolványokba nem ütnek be pecsétet a határrendészeti szervek. Az ellenőrzésnek egyetlen módja, ha a szabálysértő bevallja, hogy több mint két hete tartózkodik az országban. „Nagyon meglep ez a rendelkezés, hiszen megszeg mindenféle uniós szabályt” – közölte az újság kérdésére Odze György külügyi szóvivő. „Ez egy stupid rendelkezés, amely ellenkezik az EU-s normákkal” – mondta Cseh Áron kolozsvári főkonzul, aki – akárcsak Hodicska Tibor bukaresti főkonzul – az ÚMSZ-től értesült a rendeletről. Magyarországon, de az Unió más tagállamaiban sincsenek érvényben hasonló követelmények. „Ezt a paragrafust az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének 5. cikkelye alapján vezettük be” – közölte Vasile Dragoi, a Román Bevándorlási Hatóság (ORI) parancsnoka. A cikkely szerint a tagállam megkövetelheti az érintett személytől, hogy ésszerű és megkülönböztetés-mentes határidőn belül jelentse be a területén való jelenlétét. Vasile Dragoi elismerte, az előírás betartásának ellenőrzése lehetetlen. Ezért egy tárcaközi bizottság már dolgozik a módosításon, hogy ezt eltöröljék. Amennyiben nem törlik a cikkelyt, Toró T. Tibornak szándékában áll interpellálni a parlamentben az ügyben. /Cseke Péter Tamás: „Megfigyelt” külföldiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Idén már háromezer, engedély nélkül Romániában tartózkodó személyt azonosítottak, és négyezer külföldit utasítottak ki, mert nem rendelkeztek tartózkodási engedéllyel – derült ki a Bevándorlási Hivatal közzétett mérlegéből. Romániában jelenleg körülbelül nyolcvanezer bevándorló él, jelentős részük (54 ezer ember) az Unió határain kívülről érkezik, s szintén jelentős részük Erdélyben telepedik le. A legtöbben, 15 500-an, a Moldovai Köztársaságból származnak. Közel tízezer török, nyolcezer kínai mellett Olaszországból érkeznek a legtöbben, majdnem hétezer lelket számol a romániai olasz közösség. – Romániának Kolozs megye az egyik legnagyobb illegális bevándorlókat gyűjtő központja. A Romániából elvándorló munkaerőt szociális menekültekkel pótolják, elsősorban a távol-keletről. /Emigráns sokk Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

A magyarellenes Munteanu a háromszéki prefektus
Ismét a szociáldemokrata Codrin Munteanu lesz Kovászna megye prefektusa, ő váltja a Ponta-kabinet által leváltott György Ervint. Munteanu kinevezését már keddi ülésén eldöntötte a kormány, ám akkor iktatják be, amikor a határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
A liberális párt Kovászna megyei politikusai Milik Ottót, a Bevándorlási hivatal Otopeni-i központjának vezetőjét javasolták a kormányhivatal élére, ő valószínűleg megkapja az alprefektusi posztot. A 35 éves Codrin Munteanu 2009-ben már volt Kovászna megye prefektusa, akkor is György Ervint váltotta, majd ugyancsak neki adta vissza a tisztséget.
Munteanu közigazgatási jogból doktorált, kilenc évig vezette a Kovászna megyei prefektúra jogi osztályát, 2008-ban Bukarest alprefektusi tisztségét töltötte be, 2011-től kormányfelügyelő. Kovászna megyei prefektusként az volt a vezérelve, hogy véget vet annak a gyakorlatnak, miszerint ami nem tilos, az megengedett, és hadat üzent a székely jelképeknek, a magyar feliratoknak. Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke a sajtónak elmondta, „szakmai szempontok” alapján jelöltek prefektust.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács és a háromszéki RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a többségében magyarok lakta Háromszéken a kormány képviselője kellene ismerje a magyar kultúrát, beszélje a magyar nyelvet, és fontos az etnikai arányosság betartása is. „A magyar közösség számára Milik Ottó lenne elfogadhatóbb, hiszen ő a románokkal és a magyarokkal is szót tud érteni, míg Codrin Munteanu csak a román nacionalistákkal” – szögezte le Tamás Sándor.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Több pénz a menekültek ellátására
Az eddigi háromról tíz lejre növelte a magukat eltartani nem tudó menedékkérők napi élelmiszeradagjára szánt pénzösszeget a kormány. A tegnapi ülésen elfogadott határozat a menekültügyi eljárás számos részletét módosítja, hogy mindenben megfeleljen a vonatkozó európai irányelveknek – áll a kabinet közleményében.
A jogszabály szerint a külföldi állampolgár védelmet igénylő kérelmét – a nála található iratokkal együtt – a bevándorlási hivatalhoz kell eljuttatni a hatóságoknál való jelentkezésétől számított három napon belül. A módosítások között olvasható, hogy a hatóságok „arányos kényszerítő erőt” alkalmazhatnak a menedékkérővel szemben, ha az nem hajlandó alávetni magát az előírt fényképezésnek és ujjlenyomatvételnek. 
A kormányhatározat kitér arra, hogy a tolmácsok, illetve a menedékkérő származási országát ismerő, megbízható szakértők igénybevételének költségeit a bevándorlási hivatal fedezi. Az élelmiszerre szánt napi tízlejes összeg mellett a menedékkérők további hat lejt kaphatnak naponta tömegközlekedésre és tisztálkodásra. Akiknek elszállásolását az állam nem tudja megoldani a kialakított menekültközpontokban, azoknak havi 450 lejt adnak albérletre. Nyári időszakban 67 lejes, téli időszakban pedig 100 lejes ruházkodási támogatást kaphatnak egy-egy alkalommal, a menedékkérőknek azonban csak akkor jár segély, ha nincs miből eltartaniuk magukat. Tavaly az első félévben  mindössze 12 százalékkal, 750-re nőtt a Romániában menedéket kérő külföldiek száma. Az országot az év második felében is elkerülte a migránsválság, de erről az időszakról még nincs hivatalos összesítés. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb menekülttábor Szatmár megyében?
Felháborodást keltett az erdődi lakosság körében a hír, miszerint Tasnád után újabb szatmári településen, az Erdődhöz tartozó Nagymadarászon is menekülteket befogadó központ létesülne. Kereskényi Gábor képviselő azt kifogásolta, hogy a tasnádi esethez hasonlóan az érintettek ezúttal sem kérték ki a helyi közösség és az önkormányzat véleményét. Fetz István erdődi tanácsos szerint teljes mértékben érthető a település lakóinak az elutasítása.
Mint kiderült, a Jean Magnan francia jezsuita lelkész által Szatmár megyében létrehozott Fréres Egyesület a faluban működő árvaházban helyezné el a menekülteket, a befogadóközpont kialakítását pedig uniós forrásokból oldaná meg.
A Vocea Transilvaniei hírportál szerint kedden feszült hangulatú lakossági fórumot tartottak a témában Erdődön Ovidiu Duma polgármester részvételével. A helybéliek leszögezték, hallani sem akarnak arról, hogy a kisvároshoz tartozó Nagymadarászon menekülteket szállásoljanak el, és készen állnak akár erőszakkal „megvédeni" a települést. Az is kiderült a gyűlésen, hogy az erdődiek úgy szereztek tudomást a Fréres Egyesület tervéről, hogy a szervezet álláshirdetést adott fel biztonsági őrök alkalmazása céljából.
A hírportál szerint a jelentkezők az állásinterjún tudták meg, hogy menekültekre kellene vigyázniuk. A lakossági fórumon részt vett a Fréres Egyesület képviselője is, aki azzal próbálta megnyugtatni a helybélieket, hogy nem szíriaiakat, hanem észak-afrikaiakat fogadnak majd be. Ovidiu Duma polgármester egyébként szerdán petíciót adott át Eugeniu Avram Szatmár megyei prefektusnak, melyben arra kérik Petru Tobă belügyminisztert, hogy akadályozza meg a menekültközpont létrehozását.
Fetz István, a Német Demokrata Fórum (NDF) erdődi önkormányzati képviselője a Krónikának elmondta, a helybéliektől értesült a menekültközpont létrehozásának a híréről, részleteket azonban nem tud, mivel a lakossági fórumra nem kapott meghívást. „Megértem a helybéliek felháborodását, hiszen a tasnádi menekülttábor kialakításának a hírét is vegyes érzelmekkel fogadták a megyében" – mondta az erdődi tanácsos.
Kereskényi Gábor Szatmár megyei parlamenti képviselő azt kifogásolta, hogy a tasnádi esethez hasonlóan az érintettek ezúttal sem kérték ki a helyi közösség és az önkormányzat véleményét. „Egy ilyen horderejű kérdésben ezeket a lépéseket nem lenne szabad kihagyni" – szögezte le lapunknak a politikus.
Amint arról beszámoltunk, Tasnádon egy évekkel ezelőtt bezárt csendőrlaktanyában alakítana ki menekültközpontot a bevándorlásügyi hivatal – ezt Petre Tobă belügyminiszter jelentette be tavaly decemberben –, a településen azonban előzetesen senkivel nem egyeztettek a témában. A tasnádi elöljárók leszögezték: tiltakoznak a terv kivitelezése ellen, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a menekültközpont a város legfőbb bevételi forrásától, a termálstrandtól alig száz méterre működne, a menekültekkel való szomszédság pedig elriaszthatja a turistákat.
Katona Péter, az RMDSZ tasnádi szervezetének elnöke szerdán érdeklődésünkre azt mondta, a bevándorlók fogadása kapcsán indított konzultáció – melynek keretében több száz helybélit szólítottak meg – egyértelműen azt mutatja, hogy a város lakói nem értenek egyet azzal, hogy a tasnádiak megkerülésével hozzanak létre menekülttábort a településen.
Katona Péter egyébként úgy tudja, a központ létrehozására kiszemelt csendőrlaktanyát az elmúlt időszakban meglátogatták a nagyváradi katonakórház képviselői, akik belügyminisztériumi alkalmazottak számára kezelőközpontot működtetnének az épületegyüttesben, de terepszemlét tartott már a SMURD rohammentő-szolgálat delegációja is, akik kiképzőközpont létrehozását tervezik. „Erről szó volt a legutóbbi tasnádi tanácsülésen is. Konkrétumokat nem tudunk, azonban minden jel arra utal, hogy a menekültközpont kialakítása már nem tűnik annyira biztosnak Tasnádon, mint pár héttel ezelőtt" – mutatott rá Katona Péter.
Gyergyai Csaba. Székelyhon.ro

Megérkeztek az első menedékkérők
Megérkezett a bukaresti repülőtérre azoknak a menedékkérőnek az első csoportja, akiket Románia az uniós kvótarendszer alapján vesz át Görögországtól és Olaszországtól – közölte csütörtökön a Digi 24 hírtelevízió.
A hírforrás úgy tudja, hogy a migránsok egy menetrendszerű járattal érkeztek Athénból, majd az iratok ellenőrzése után az első 15 fős csoport tagjait a kameráktól távol mikrobuszba ültették, és útnak indították őket a Galacon található befogadóközpontba.
Románia 160 menedékkérőt vesz át Olaszországtól, 135-öt pedig Görögországtól március folyamán – közölte két hete Viorel Vasile, a román bevándorlási hivatal (IGI) vezetője.
Bukarest nem zárkózott el az unióba érkezett migránsok önkéntes felajánlások alapján történő elosztásától, de ellenzi a kötelező kvóták bevezetését. Népújság (Marosvásárhely)

Mintegy hetven százalékban foglaltak a helyek a romániai menekültügyi központokban
:
Romániában csaknem 1330 menedékkérőt tudnak elhelyezni az e célból kialakított befogadó központokban, jelenleg pedig a helyek több mint 70 százaléka foglalt - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a román bevándorlási hivatal (IGI) sajtószolgálata.
Ezek a központok nyílt rendszerben működnek, lakóik szabadon közlekedhetnek, ha pedig a kérelmező valamilyen védelmet kap a román államtól, akkor az ügyészség hivatalból megszünteti a tiltott határátlépésért ellene indított bűnvádi eljárást. Az MTI érdeklődésére, hogy milyen következményekkel járhat, ha egy Romániában már nyilvántartásba vett menedékkérő megpróbálja illegálisan átlépni a román-magyar határt is, hogy bejusson a schengeni övezetbe, az IGI azt válaszolta: ez nem vonja maga után automatikusan a menedékkérelem elutasítását, de a megalapozottság vizsgálatánál a hatóságok figyelembe veszik a kérelmező magatartását.
Az IGI nem cáfolta meg a román határrendészet azon állítását, hogy - a menedékkérőkön kívül - a migrációs hivatal elhelyezési központjaiban szállásolják el ideiglenesen azokat a szerb-román határon feltartóztatott határsértőket is, akiket a két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján Románia vissza akar küldeni Szerbiának. Arra viszont egyik román hatóság sem válaszolt, hogy miként működik a gyakorlatban az egyezmény, visszafogják-e minden esetben a szerb hatóságok a közös határ román oldalán elfogott határsértőket és mennyi időt vesz igénybe az eljárás.
Az MTI azt követően kért bővebb tájékoztatást a román határrendészettől, illetve a bevándorlási hivataltól a román határokon feltartóztatott határsértők további sorsáról, hogy a határrendészet honlapján megszaporodtak a szerb-román, illetve román-magyar határon elfogott migránsokról szóló híradások. A két megkeresett román intézmény egyike sem erősítette meg, hogy nőtt a migrációs nyomás az ország határain.
Az MTI-nek megküldött statisztikákból, illetve a napi közleményekből megállapítható: idén már több mint ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel a román hatóságok csak a szerb határon, vagyis csaknem annyit, mint tavaly egész évben Románia valamennyi határszakaszán. A határsértések száma az utóbbi hetekben nőtt meg jelentősen a szerb-román határon: áprilisban az eltelt 20 nap alatt már több Szerbiából érkezett bevándorlót fogtak el a román határrendészek (588), mint az első negyedévben (420). Baranyi László / MTI

Hétszáz menedékkérőt vett át Románia a kötelező betelepítési kvóták alapján
Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket – tudta meg a Gândul hírportál a bevándorlási hivataltól (IGI).
Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását – a Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.
A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A Gândul által vasárnap este ismertetett hatósági válasz szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi (Rădăuţi), galaci illetve a Máramaros megyei nagysomkúti (Şomcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.
A brüsszeli kvóták szerint Romániának elvileg a menedékkérők 3,8 százalékát kellene átvennie, vagyis az első 160 ezer menedékkérő szétosztása nyomán 4180, Olaszországba vagy Görögországba érkezett migránst kellett volna Romániába telepíteni. Az IGI szerint azért érkezett a tervezettnél jóval kevesebb, nemzetközi védelemre szoruló ember Romániába, mert az Európai Unió eredeti becslésénél jóval kevesebben teljesítették az áthelyezés feltételeit – írta a Gandul –, például túlnyomó többségük nem olyan nemzetiségű, amilyennek egyértelműen nemzetközi védelemre volna szüksége. Szabadság (Kolozsvár)

Menedékkérő-befogadási helyzetkép
Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket. Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették. A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A bukaresti, giurgiui, radóczi (Rădăuți), galaci, illetve a Máramaros megyei nagysomkúti (Șomcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni menedékkérőt helyeztek el. Nyugati Jelen (Arad)

Négyszemélyes hajóban 69 migráns érkezett Románia partjaihoz
Mindössze négy utas számára volt hivatalosan hely azon a 17 méter hosszúságú, török zászló alatt közlekedő sétahajón, amelyen összezsúfolódva 69 illegális bevándorló érkezett a Fekete-tengeren keresztül vasárnap Romániába - derült ki román legfőbb ügyészség csütörtöki közleményéből.
A vádhatóság őrizetbe vette a két férfit - egy bolgár és ciprusi állampolgárt -, akik a hajót Törökországból a román felségvizekre vezették, és előzetes letartóztatásukat kérte a konstancai törvényszéktől. A határvédelem fekete-tengeri összevont megfigyelő rendszere (SCOMAR) tíz mérföldnyi távolságból észlelte vasárnap reggel a román partok felé közeledő hajót. Mivel a hatóságok azt gyanították, hogy illegális bevándorlók lehetnek rajta, a parti őrség egyik egysége elfogta és a mangaliai kikötőbe vezette a bolgár és ciprusi férfi által vezetett kisméretű sétahajót, amelyen ténylegesen 69 iraki állampolgár (30 férfi, 10 nő és 29 kiskorú) tartózkodott.
A vizsgálat során kiderült: a két gyanúsított egyike sem rendelkezik tengerész-jogosítvánnyal, a hajó pedig az alapvető biztonsági feltételeknek sem tett eleget. A két férfit embercsempészéssel, határsértéssel, engedély nélküli hajózással, és az utasok veszélyeztetésével gyanúsítják.
Az ügyészségi közlemény szerint az iraki utasokat a román bevándorlási ügynökség befogadó központjaiban helyezték el.
Idén megszaporodtak azok az esetek, amikor az ázsiai országokból útnak indult migránsok Romániát érintő útvonalakon próbálnak Nyugat-Európába jutni. A legtöbben a szerb-román határon keresztül érkeznek az országba, és vannak, akik a Dunán átkelve próbálnak átszökni Romániába.
Az Európai Unió part- és határvédelmi ügynökségének (Frontex) égei-tengeri és földközi-tengeri misszióiban egyébként rendszeresen részt vevő román parti őrség hosszú idő óta először adott hírt arról, hogy a Fekete-tengeren áthajózva próbáltak illegális bevándorlók bejutni az országba. szatmar.ro

Migránsok panziója a Gyárvárosban
Több mint száz migránst fedeztek fel a temesvári 1-es számú rendőrörs emberei csütörtökön egy gyárvárosi panzióban, a C. Titel Petrescu utcában. A migránsok egy része szobát bérelt magának, a többiek az udvaron tartózkodtak. A migránsok közül 51 férfi, 12 nő és 42 kiskorú. A csoport tagjai közül 82-en irakiak, 8-an szomáliaiak, 5-en szíriaiak, 3-an egyiptomiak, 2-2-en libériaiak, illetve Eritreából származnak. A rendőrök szerint többségük szerepel a hatóságok nyilvántartásában, de 20-an közülük törvénytelenül hatoltak be Romániába. A migránsok ügyével a temesvári Menekült Központ és a Bevándorlási Főfelügyelőség foglalkozik.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

A menedékkérők szabadon mozoghatnak Romániában
Azok a határsértők, akik menedéket kérnek Romániától, szabadon mozoghatnak az országban, akiknek viszont a menedékkérelmét elutasítják, illetve akik nem is igényelnek védelmet, azok őrizetbe kerülnek, amíg kitoloncolják őket az országból - tudta meg az MTI Ermina Mihaitól, a román bevándorlási hivatal (IGI) szóvivőjétől csütörtökön.
A hivatal előző nap azt közölte, hogy a Fekete-tengeren keresztül szombaton Romániába érkezett 96 külföldi (iraki és iráni) állampolgárt ügyészségi rendelet alapján 30 napra őrizetbe vették, és megkezdték a kiutasításukkal kapcsolatos eljárásokat. A csoport tagjait kitoloncolásukig a Bukarest közelében található otopeni-i, illetve az Arad megyei Újpanádon lévő zárt befogadóközpontban helyezték el, ahol lefényképezték őket, ujjlenyomatot vettek tőlük, értéktárgyaikat és telefonjaikat pedig érkezéskor le kellett adniuk. A szóvivő az MTI érdeklődésére elmagyarázta: a hajón érkezett határsértők azért kerültek őrizetbe, mert nem kértek menedéket, így Romániában nem menedékkérőknek, hanem illegális bevándorlóknak minősülnek. Arra a kérdésre, hogy miért kellett a csoport felét Arad megyébe, a magyar határ közelébe szállítani, a szóvivő azt mondta: az IGI ezzel a két - az otopeni-i és az újpanádi - zárt létesítménnyel rendelkezik, ahol az illegális bevándorlókat őrizet alatt tarthatja. Megjegyezte: a zárt befogadó központokban (amelyek együttes kapacitása 280 férőhelyre tehető) jelenleg nincs zsúfoltság, a helyek mintegy 40 százaléka foglalt. Ermina Mihai hozzátette: az IGI befogadó központjaiban folyamatosan változik a létszám, és a zárt központokból is bármikor kikerülhetnek az illegális bevándorlók, ha úgy döntenek, hogy Romániában kérnek menedékjogot. Arra a kérdésre, hogy melyik országnak akarják átadni a tengeren érkezett bevándorlókat, a szóvivő nem adott konkrét választ, de jelezte: kitoloncolni azokba az országokba lehet a migránsokat, ahonnan származnak, vagy ahova menni szeretnének, abban az esetben, ha az illető állam befogadja őket. Megjegyezte, hogy nem küldenek senkit olyan országokba, ahol háború van. A menedékkérőknek az IGI hat nyitott rendszerű befogadóközpontja egyikében biztosítanak szállást. A bukaresti, temesvári, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci és a Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadó központban összesen 1328 személyt tudnak elszállásolni - tudta meg a migrációs témáról múlt héten átfogó riportot közlő Jurnalul National című kormányközeli lap. Szeptember elején a helyek mintegy 80 százaléka volt foglalt. A menedékkérelem elbírálására 30 napjuk van a román hatóságoknak, és aki megfelel a menedékjogi feltételeknek, az havi 540 lejes havi segélyben részesül, de nem kell feltétlenül a központokban laknia. Az idei év első felében kétezer külföldi kért menedéket Romániától, jelenleg pedig mintegy 3500 menekült élvez valamilyen szintű védelmet az országban. Legtöbben azokban a városokban laknak, amelyekben az IGI elhelyezési központjai működnek. Miután menedékjogot (és iratokat) kapnak Romániától, szabadon mozoghatnak, akár el is hagyhatják az országot. "A legtöbben megpróbálják azt a kevés pénzt, amelyet a román államtól kapnak, összegyűjteni, hogy mielőbb továbbmehessenek olyan országokba, ahol a romániainál jobbak az életkörülmények" - mondta az IGI szóvivője a Jurnalulnak. Az IGI féléves tevékenységi mérlegéből kiderül: az első hat hónapban 230 illegális bevándorlót toloncoltak ki Romániából, akik Pakisztánból, Irakból, Moldovából, Vietnamból, és Afganisztánból származnak. A féléves mérleg közzététele idején további 282 olyan illegális bevándorló volt a román hatóságok őrizetében, akiket nem sikerült kitoloncolni az országból. Az év első hét hónapjában 2800 határsértőt fogott el a román határrendészet, közülük 1500-an illegálisan érkeztek, 1300-an pedig illegálisan próbáltak távozni az országból. Tavaly egész évben 1075, az országba illegálisan belépett, illetve 549, Romániából illegálisan távozni próbáló határsértőt tartóztattak fel a román határrendészek. A határrendészet Bihar megyei kirendeltségének vezetője szerint a román-magyar határon idén megháromszorozódott a migrációs nyomás a tavalyihoz képest, az esetek többségében pedig olyan határsértőket fognak el, akik korábban már menedéket kértek Romániától. Míg az év első felében főleg Szerbia felől érkeztek határsértők Romániába, az utóbbi hónapban a Fekete-tengeren keresztül vezető új útvonalat kezdtek tesztelni az embercsempészek, akik immár öt kisméretű sétahajót, illetve halászhajót juttattak Törökországból a román partokra esetenként 100-150 bevándorlót zsúfolva fedélzetükre. szatmar.ro