Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. február 8.
Febr. 7-én az Udvarhelyért Polgári Egyesület sajtótájékoztatóján felmutatták a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletét, amely alapfokra utalja vissza a székelyudvarhelyi önkormányzati testületből kizárt UPE-s tanácsosok ügyét. Annak ellenére, hogy egy nappal az ítélethirdetés előtt egyik fél sem ismerte még a vásárhelyi ítéletet, az UPE sajtótájékoztatót hívott össze. Szász Jenő polgármester kijelentette, úgy értékeli, az UPE-tanácsosok ismét felvállalhatják a választók által rájuk ruházott feladatokat, ezért a következő tanácsülésen – ahol a prefektúra által elfogadhatatlannak tartott 2002-es helyi költségvetést fogják újratárgyalni – az eddig eltávolított nyolc városatya szavazatára is számít. Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke a vásárhelyi táblabíróság döntését kommentálva úgy nyilatkozott, nem történt érdemi változás az UPE-tanácsosok helyzetét illetően. "Még nem láttam ugyan a döntés indoklását, de azt állíthatom, semmilyen UPE-tanácsosokat érintő határozat nem módosult – mondta Ladányi. /Zilahi Imre: Formai hibákat találtak. Ismét a csíkszeredai bíróságon az UPE-tanácsosok ügye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2002. március 16.
Jakab István nyílt levelet intézett Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz, kifogásolva, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ-tanácsosok kizárták a költségvetésből az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO), megszűnésre ítélve ezáltal egy olyan tevékenységet, amely közel tízéves tapasztalatra tekint vissza, és amelyet az elmúlt évben 23 922 személy vett igénybe. A székelyudvarhelyi RMDSZ-tanácsosok elvágták a SZINFO lehetőségét arra, hogy fiatalokat készítsen fel továbbtanulásra, munkanélkülieket juttassanak munkához. /Jakab István: Nyílt levél Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2002. április 5.
Hargita megyében is megkötötték a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodást. A protokollumot a megyében működő három területi RMDSZ-szervezet elnöke, illetve a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének elnöke írta alá. Ápr. 4-én az RMDSZ udvarhelyszéki és csíki területi szervezete is elfogadta a korábban aláírt dokumentumot. Heves vita előzte meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezete döntéshozó testületében a protokollum elfogadására vonatkozó szavazást. A felszólalók többsége azt kifogásolta, hogy a dokumentum nem tartalmaz konkrétumokat, csupán az általánosságok szintjén mozog. Ráduly Róbert Kálmán képviselő, a területi szer vezet elnöke elmondta, hogy bár a szövegben több utalás van a függelékekre, ezek még nem léteznek. /Sarány István: Kormánypárt?RMDSZ együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2002. április 8.
A Romania Libera napilap ápr. 5-i száma egész oldalas összeállítást közölt az RMDSZ udvarhelyszéki szenátoráról, Verestóy Attiláról, akinek viselt dolgai immár a román közvéleményt is kezdik megdöbbenteni. A lap beszámolója szerint a székelyföldi szenátor "karrierje" tizenévesen kezdődött egy betörőbanda tagjaként: több udvarhelyszéki épületet rámoltak ki, mígnem megnövekedett étvágyuk Konstancára is elkalauzolta őket, itt azonban a társaság lebukott. Szerencséjére a tengerparti "bevetésben" a 17 éves fiatalember nem vett részt, azonban miután megtudta, hogy társait a milícia letartóztatta, hamarjában beutaltatta magát a marosvásárhelyi elmegyógyászati klinikára. Az újság szerint itt kezdődött el a fiatal Verestóy szoros kapcsolata a Szekuritáté tisztjeivel, amely későbbi életét is meghatározta. Az újság azt is tudni véli, hogy a magyar szenátor azért nem igényli a magyar igazolványt, mert talán meg sem kapná, hiszen az igazolványok odaítélése előtt a magyar belügyminisztérium is belepillant saját adatbankjába... A bukaresti napilap szerint Verestóy számos vállalkozása összfonódott sógorával, Ferenczy Károllyal, akivel közösen aprópénzért vásároltak meg sok tízmilliárdot érő több székelyföldi állami vállalatot, illetve az udvarhelyi kábeltévés cégeket különféle zsarolásos módszerekkel. Verestóy Attila összesen 11 kereskedelmi társaság kisebbségi vagy többségi tulajdonosa, amelyek az újság szerint napjainkban (legalábbis a könyvelési mérlegek szerint) sok profitot nem hoznak, azonban RMDSZ-forrásokra hivatkozva az újság úgy tudja, a magyar szenátornak csillagászati jövedelmei vannak, amelyek nyilván nem jelennek meg a könyvelésben. Mivel Udvarhely polgármestere nem volt hajlandó belemenni Verestóy Attila törvénytelenségeibe, kegyvesztetté vált, és elindult ellene a hajtóvadászat, közéleti ellehetetlenítése. Az újság szerint Verestóy számos megkérdőjelezhető ügyletét a legmagasabb kormányszinteken támogatják, személyesen jó barátja, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Az újság szerint az RMDSZ-be befolyó pénzek, különféle támogatások "főkurátora" is Verestóy Attila. A pénzek elköltését feszegető kérdésekre azonban a kérdésfeltevők rendszerint nem kapnak választ. /Górcső alatt a Verestóy család. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. október 21.
"Okt. 20-án, vasárnap volt ünnepi megemlékezés az 1848-as agyagfalvi emlékműnél. 1848. okt. 16-án itt tartották a székely nemzetgyűlést. Farkas Márton, Bögöz község polgármestere beszélt, majd a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, az Udvarhelyszéki RMDSZ, a Bögözi Önkormányzat, valamint az agyagfalvi faluközösség helyezett el koszorúkat. Verestóy Attila szenátor és Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalvi 1848 Alapítvány elnöke mondott beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: A székely nemzetgyűlésekre emlékezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./"
2003. június 28.
"Közel 130 hazai magyar vállalkozó jelent meg Székelyudvarhelyen, az RMDSZ ügyvezető elnöksége és az udvarhelyszéki szervezet által összehívott Erdélyi Magyar Üzletember-találkozón. Az előadók a kis- és középvállalkozások uniós csatlakozás előtti esélyeit, a turizmus és az információs csatornák lehetőségeit, illetve a régiófejlesztés és az infrastrukturális állapotok közötti összefüggéseket tárgyalták. Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet elnöke hangsúlyozta, Romániában csak akkor alakulhat ki jól működő piacgazdaság, ha az állam nem érvényesíti a kezében lévő eszközöket a magánszféra ellehetetlenítésére. Vofkori László, a Sapientia - EMTE előadótanára Udvarhelyszék gazdaságföldrajzi viszonyait ismertette. Markó Béla szövetségi elnök szerint a gazdasággal kapcsolatos hazai szemlélet, a törvények és a gazdasági stratégiák egyaránt rosszak. Az elnök Erdély gazdasági fellendülésének egyik esélyét látja az autópályatervben. Birtalan József, a Román Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának tagja szerint lassult az inflációs folyamat, és a dolláralapú árfolyamokról a gazdaság kezd áttérni az euró-alapúra. A felszólalók közül többen szigorúan bírálták az RMDSZ-t. /Zilahi Imre: Hűtőt az eszkimóknak. Erdélyi Magyar Üzletember-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"
2003. augusztus 7.
"Újból terítékre került a hírhedt Cserehát-ügy. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere cáfolta Bágyi Bencze Jakabot, az Udvarhelyi Híradó tudósítóját, aki az UH aug. 5-i lapszámábanaz írta, hogy az Aris Industrie Rt. tulajdonosa, Aristide Roibu egyszer már felajánlotta megvételre a várost képviselő polgármesternek a csereháti épületet, de Szász elutasította az ajánlatot. Szász Jenő ezzel szemben dátumokat sorolt fel. 1996. június 7-én a svájci Basel Hilft egyesület pénzéből eredetileg udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára épült csereháti iskolát Aristide Roibu a görög katolikus Szeplőtelen Szív apácarendnek adományozta. Szász Jenő frissen megválasztott polgármestert 1996. június 27-én iktatták be tisztségébe, így a felajánlás érdemben nem történhetett meg, mivel Roibu június hatodika után már nem gyakorolhatta a tulajdonosi jogokat (időközben az apácarend nevére telekkönyvezték az ingatlant), Szász pedig csak 27-ike után léphetett fel a város képviseletében. A 2000-ben hatalmon lévő Orbán-kormány arról biztosította Szász Jenőt, ha eléri, hogy a csereháti épület eladó legyen, a megvásárláshoz szükséges pénz átutalják számára. Az apácarend hallani sem akart a vásárról. A magyarországi kormányváltás után az udvarhelyi polgármester tájékoztatta a Cserehát-ügyről a magyar kormány- és államfőt, valamint az országgyűlési frakciókat. Előrelépés nem történt, csupán az építtető és a város közötti perekben érkeznek újabb és újabb fellebbezések. A ügy megoldását 2002-ben az RMDSZ és a kormánypárt egyezményében tűzték ki célként. Szász megállapította, az RMDSZ annak ellenére sem tudta megoldani a helyi közösség számára fontos kérdést, hogy Aristide Roibu ma már a PSD szenátoraként Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-es szenátor kollégája, akivel a politikai együttműködés jegyében megtárgyalhatta volna a Cserehát-ügyet. /Zilahi Imre: Csúsztatott az újságíró. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"
2003. szeptember 17.
"Még 2003-ban fel kell állítani az aradi Szabadság-szobrot - fogalmazták meg a Területi RMDSZ-elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) szept. 16-i bukaresti ülésén. Két területi elnök is kötött mandátummal érkezett a megbeszélésre, és éppen ez a két területi elnök, az aradi Király András és a Fehér megyei Rácz Levente képviselte a legsarkosabb véleményt a tanácskozáson.Az Arad megyei szervezet operatív tanácsa elhatározta, ha szeptember 30-ig nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. Szerintük "a szobrot még ebben az évben fel kell állítani a Tűzoltó téren, ott, ahol a városi tanács kijelölte a helyet számára. Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával." Rácz Levente, a Fehér megyei szervezet elnöke elmondta, Fehér megyében a megbékélési parkot nem tartják megoldásnak a Szabadság-szobor felállítására. "A szobor felállításának az esetleges elmulasztása a PSD-vel való együttműködés szakítópróbája. Ez az utolsó csepp a pohárban. Erről a szimbólumról lemondani nem lehet - jelentette ki Rácz Levente. - A kollégáimhoz máris számtalan arra utaló visszajelzés érkezett, hogy az emberek nem tudják elképzelni a Szabadság-szobrot egy olyan emlékparkban, amelyikben mondjuk Axente Severnek vagy Avram Iancunak is emléket állítanak. Fehér megyében ma nekik köszönhetően van szórványban a magyarság - magyarázta az elnök. - Félő, hogy a javasolt hibridmegoldás az egykori Petőfi-Schiller Egyetem tervéhez hasonlítana."Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-elnök szerint "Megjelent a román elit részéről egy kőkemény nacionalizmus". Verestóy hangsúlyozta, mindez azért jelenhetett meg, mert az ellenfelek megérezték a magyarság széthúzását. A szenátor a belső széthúzással kapcsolatos dolgok mielőbbi rendezését tartja a legsürgetőbb feladatnak. "Ha létezik és egyértelmű a szolidaritás a romániai magyarság körében, ha az RMDSZ valóban be tudja tölteni azt a szerepet, amiért létrehoztuk, meg tudjuk oldani a Szabadság-szobor ügyét, el fogjuk érni az alkotmány kedvező módosítását, és létre tudjuk hozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karokat - sommázta véleményét. Egyvalamit kinevezni szakítópróbának arra utalna, hogy nem látnánk a magyarság szélesebb érdekeit - magyarázta Verestóy. A Kolozs megyei szervezet elnöke, Kónya-Hamar Sándor a határozott fellépést szorgalmazta annak érdekében, hogy a szobor még az idén a talapzatra kerüljön. Meglátása szerint azonban a kormánypárttal kötött megállapodást már csak azért sem lehet felmondani a Szabadság-szoborra való hivatkozással, mert a szobor felállítása nem szerepel az idei évre kötött megállapodásban./Gazda Árpád: Határidő a szoborállításra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság-szobor okt. 5-re történő felállítását nem látja reálisnak. Felmerült, hogy a Szabadság-szobor ügye veszélyezteti a protokollumot, de egyelőre olyan javaslat, hogy felbontsák a megállapodást, nem született, mondta. Az újságíró közbevetette, hogy az aradi RMDSZ már kilátásba helyezte a megyei protokollum felfüggesztését. Markó erre helyesbített: Országos szinten nem hangzott el ilyen javaslat. Valószínűleg határidőhöz kötött "igen" válasz várható, mondta, hozzátéve, nem szeretné megelőlegezni az Operatív Tanács döntését. /Salamon Márton László: Markó feltételekhez kötött "igen"-re számít az Operatív Tanács ülésén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./"
2003. október 4.
"Az ITD Hungary és az udvarhelyszéki RMDSZ társszervezésében okt. 3-án magyarországi és erdélyi magyar vállalkozók számára tartottak előadásokat politikusok és a meghívott szakintézetek vezetői Székelyudvarhelyen. Hargita megye Kereskedelmi és Iparkamarájának elnöke, Bogos Zsolt megítélése szerint Hargita megyében az üzletnek "becsülete van". Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója elmondta, az új kuratórium elsősorban közösségeket, és nem egyéneket kíván támogatni, jövőre a határon túli magyar lakta térségek közül pedig Vajdaság és Kárpátalja kap nagyobb figyelmet - azonban az Erdélyből érkező pályázatok között sem osztanak szét kevesebb forintot, mint eddig. A székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetségének elnöke, Csáka József a térség gazdasági lehetőségeit, Márk Péter, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgató-helyettese pedig a társaság erdélyi befektetéseit ismertette. / Pontos elszámolás, hosszú barátság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./"
2003. október 6.
"Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete elítélte Ráduly Róbert csíki területi elnök körlevelét, amelyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tevékenységének támogatására szólított fel. A testület hasonló okokból felfüggesztette széki alelnöki tisztségéből Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnököt. Ráduly Róbert szerint ez: fokozódó "boszorkányüldözés". /Csinta Samu, Zilahi Imre: Kemény udvarhelyszékiek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"
2003. október 7.
"Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége ülésezett. Az elnökség állást foglalt az alkotmánymódosító népszavazáson az igenszavazattal történő támogatás mellett. Az elnökség nevében Verestóy Attila szenátor közleményt adott ki, ebben elítélte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A "Felhívás a székelységhez" című dokumentum a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz. Az elnökség Farkas Csaba keresztúri RMDSZ-elnök, udvarhelyszéki alelnök távollétében hozott döntést, elfogadhatatlannak ítélték Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntöttek. Ugyanakkor javasolják a székelykeresztúri városi RMDSZ- szervezetnek, hogy döntsenek Farkas Csaba RMDSZ tagságát illetően. Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök körlevelével az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordult a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezkedés támogatása ügyében. Az elnökség szerint ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómiaformák megvalósításában ez idáig elért eredményeket. /Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége nevében Verestóy Attila szenátor: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
2003. október 11.
"Okt. 10-én tartották az udvarhelyszéki RMDSZ küldöttgyűlését, melyen megfosztották Farkas Csabát alelnöki tisztségétől. A testület azzal indokolta döntését, hogy Farkas funkciója összeegyeztethetlen a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének ügyvivői tisztségével. Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök, a helyi szervezet megerősítette őt elnöki tisztségében. Verestóy Attila szenátor bűnösöknek nevezte azokat, akik azt tanácsolják a választóknak, szavazzanak nemmel a referendumon. /Zilahi Imre: Leváltották Farkas Csaba alelnököt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 16.
"Okt. 15-én Székelyudvarhelyen is megalakult a Székely Tanács, amelynek elnökévé Gyöngyössi Jánost választották, az alelnök Jakab Attila, a titkár pedig Andrészek Csaba lett. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának történetét és terveit. Székelykeresztúron okt. 14-én alakították meg a helyi Székely Nemzeti Tanácsot. Farkas Csaba megbízott ügyvivő leszögezte: az SZNT civil szerveződés, amely nem politikai célok elérésére, hanem az önrendelkezéssel kapcsolatos közösségi akarat megfogalmazására törekszik. Az elnöknek megválasztott Székely Attila megjegyezte, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ alelnöki tisztségéből Farkas Csabát is úgy menesztették nemrég, mint 1995-ben őt. Balázs Melinda orvos és Fülöp Lajos múzeumigazgató - akiket az alelnöki és titkári tisztségek betöltésére kértek fel - közölték, csak ideiglenesen, a választásokig vállalják a tisztséget. Székelykeresztúron hiába próbálták fizetett hirdetésként közzétenni az alakuló ülés helyszínét és időpontját a helyi kábeltévé képújságában: azt a választ kapták, hogy tiltó parancs érkezett "fentről". A székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében tegnap este hét órakor kezdődött a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülése, amelyre több mint százötvennégy szimpatizáns gyűlt össze. Szász Jenő polgármester bevezető beszédében ismertette az SZNT megalakulásának miértjét, a célokat, terveket, majd megválasztották az SZNT helyi vezetőit. /Zilahi Imre: Nem politikai célokat követnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"
2003. október 17.
"Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "
2003. november 8.
"Levélben fordult a székelyudvarhelyi RMDSZ Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, amelyben tudomására hozza, hogy a polgármesteri hivatal törvénytelenül, a helyi tanács döntése nélkül nevezte el a városháza dísztermét Szent Istvánról az elnöki látogatás alkalmával. Az RMDSZ-tanácsosokból álló frakció azt is nehezményezi, hogy a Mádl Ferenc tiszteletére adott fogadásra a tanácsosokat nem hívta meg a városháza. A tanács nem kívánja visszavonni a Szent István nevet. Az RMDSZ arra kéri Mádl Ferencet, fogalmazza meg álláspontját a kialakult helyzetről.A polgármesteri hivatalnál elmondták, hogy a tanácsosok által felvetett ügy eltörpül az államelnöki látogatás jelentősége mellett, ezért a hivatal nem foglal állást ebben a kérdésben./Lukács János, Zilahi Imre: Távol tartották Mádltól az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. december 9.
"Forrai Tibor bejelentette, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ egyik legrégibb tagjaként kilép az RMDSZ-ből. Döntését keserű hangú nyilatkozattal indokolta. Az RMDSZ ugyanis kemény, diktatórikus párttá alakult. Amit a felső vezetés művel, teljesen elszakadva a tagságtól, kimeríti a boszorkányüldözés fogalmát. Aki nincs velük, az a kizárás, büntetés sorsára jut. Az RMDSZ nem vállalja Bardóczy Csabát, továbbá Tőkés László püspököt tiszteletbeli elnökként, megfosztotta dr. Farkas Csabát alelnöki funkciójától, indokolatlanul visszahívta Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselőket a különböző parlamenti bizottságokból, nem áll ki a bögözi Wass Albert-iskoláért, az RMDSZ szenátora, széki elnöke nem igényelt magyarigazolványt /Verestóy Attilára gondolt/, az RMDSZ képviselői a szocialista magyar miniszterelnökkel koccintottak a román nemzeti ünnepen , nem tűrték el az Udvarhelyért Polgári Egyesület másságát, csak Kincses Előd kettős állampolgársága esetében fordultak a román igazságszolgáltatáshoz, és elnézték a Nagy-Románia Párt színeiben induló moldovaiaknak ugyanezt, az RMDSZ elkeseredett harcot folytatott a tömbmagyarságban is a függetlenek ellen, feladva közben a marosvásárhelyi polgármesteri széket, nem vállalta fel a z aradi Szabadság-szobor ügyét, nem élt azzal a jogával, hogy beterjessze a több mint 500 ezer magyar aláírással támogatott tanügyi törvényt a román parlamentbe. Az RMDSZ nem vállalta fel saját, Szent Mihály-templomban tett esküjével megerősített programját a székelyföldi autonómia ügyében. /Forrai Tibor: Kilépési nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"
2003. december 13.
"Jövőre Ladányi László városi RMDSZ-elnök indul a szövetség színeiben Székelyudvarhelyen, a polgármester-választáson. Az 1989-es változások óta a Küküllő-parti városnak kizárólag függetlenként megválasztott polgármesterei - Ferenczy Ferenc és Szász Jenő - voltak. 2000-ben Antal István parlamenti képviselő próbálkozott sikertelenül Szász ellenében. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő polgármester egyelőre nem nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi választásokon indul-e egy harmadik mandátumért. /Ladányit indítja az udvarhelyi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"
2004. március 3.
Nyílt levélben fordult Markó Béla szövetségi elnökhöz Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Mint írta: „noha erre kongresszusi döntés kötelezi, az RMDSZ Székelyudvarhely városi meg udvarhelyszéki szervezetének jelenlegi vezetése „idén sem kíván előválasztást tartani", hanem exponenseiknek uralmát ún. elektoros színjátékkal szándékozik meghosszabbítani". A helyzet orvoslására az RMDSZ csúcsvezetésének beavatkozását kérte. Katona Ádám levelében felrótta az RMDSZ-nek, hogy lemondott a „belső önrendelkezésünk megteremtése érdekében folytatandó küzdelemről, továbbá a számunkra hasonlóképpen létfontosságú ún. kettős állampolgárság kialakítása érdekében folytatandó küzdelemről". /Előválasztást szorgalmaz az EMK. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2004. március 8.
Márc. 6-án tartották az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének választmányi ülését Székelyudvarhelyen, a Digital 3 Televízió stúdiótermében. Antal István parlamenti képviselő rámutatott, célszerű lenne, ha azok a személyek, akik eddig is betöltötték a tisztségeket, továbbra is vállalnák a megmérettetést. Ugyanakkor néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet: a külföldi, illetve testvérmegyei kapcsolatok hiányára, valamint arra, hogy a megyei tanács apparátusa nem tájékoztatja kellőképpen tevékenységéről a közvéleményt. /Szász Emese: Készülődés az előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./
2004. március 27.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, Sófalvi László nyilatkozatban ítélte el az MPSZ „újabb polgármegtévesztő akciói"-t. Szerinte az MPSZ- aktivisták rejtett tagtoborzási szándékkal a kettős állampolgárság kérdését vették elő, s úgymond annak támogatására gyűjtenek aláírásokat. „Úgy íratnak alá íveket az egyszerű, félrevezetett emberekkel, hogy azok csak utólag szereznek tudomást arról, hogy egy új, RMDSZ-ellenes szervezet tagjaivá váltak" – figyelmeztet Sófalvi László. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az RMDSZ még a Fidesz-kormány idején a külhoni állampolgárság igénylését támogató több mint százezer aláírást gyűjtött, amelyet Orbán Viktor akkori miniszterelnök nem tartott „időszerűnek". /Tiltakozás politikai léggömberegetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2004. augusztus 28.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége javasolja, hogy a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is vegyenek részt az RMDSZ által szervezett 2004-es parlamenti előválasztáson, amennyiben elfogadják az RMDSZ programját és alapszabályzatát. /Udvarhelyszéki RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2005. április 2.
A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2005. július 19.
Csíkszeredában beiktatták tisztségébe a Hargita Megyei Pénzügyi Vezérigazgatóság új végrehajtó igazgatóhelyettesét, Dimén Dénes közgazdászt. Az Udvarhelyszéki RMDSZ támogatását élvező 32 éves szakember 1999-ben végezte el egyetemi tanulmányait Temesváron, azóta pedig székelyudvarhelyi cégeknél tevékenykedett mint közgazdász. /Új igazgató beiktatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2006. március 16.
Az RMDSZ Székelyudvarhelyen külön ünnepelt: 15-én a városi és udvarhelyszéki RMDSZ a helyi Digital 3 Televízió nagytermében tartott kétórás emlékező estet, melyet a helyi adás közvetített. Az ünnepet Ványolós István tanár, tanácsos méltatta. Beszédében kiemelte, mi, magyarok nagyon szeretünk szenvedni, szeretjük sajnáltatni magunkat. Gyakran esünk a sehova sem vezető politikai széthúzás bűnébe. /Bágyi: Hagyományos műsorral ünnepelt az RMDSZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./
2006. április 6.
Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa bejelentette, feloszlatta a székelyudvarhelyi tanácsot, mivel az önkormányzat több mint három hónapja nem hozott egyetlen érvényes döntést sem. Az elmúlt időszakban kialakult helyzet miatt a városnak most sincs költségvetése. A Népi Akció Párt színeiben bejutott 9 tanácsos a rendkívüli üléseken nem vett részt, míg az RMDSZ 9 taggal maradt frakciója a rendes üléseken nem jelent meg. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a napokban jóváhagyja a költségvetést, így hamarosan a tanárok is megkapják esedékes bérüket. Ezt követően egy konzultációs tanácsot állít fel, nem kíván egyedül döntéseket hozni. Sófalvi László, az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a prefektus határozatát megfellebbezik. /Tóth Adél: Feloszlatták a székelyudvarhelyi tanácsot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. december 19.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ elnökségi ülését tartotta december 15-én. Az ülésről kiadott közleményt dr. Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-elnök írta alá. Az elnökség aggasztónak, az RMDSZ elleni támadásként értékelte, és határozottan visszautasította az RMDSZ szövetségi elnöke, és más RMDSZ-vezetők ellen irányuló lejáratási kampányt. Elutasította a Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen felhozott rágalmakat. A Székely Nemzetei Tanács által kezdeményezett ún. népszavazást az elnökség megtévesztő, félrevezető akcióként értékelte. A Széki RMDSZ elnöke, az elnökséggel konzultálva, a székelyudvarhelyi városi RMDSZ megbízott elnökévé Ványolós Istvánt, a városi RMDSZ oktatási, és egyházügyi kérdésekért felelős alelnökét nevezte ki. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./
2006. december 21.
A Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki szervezetének álláspontja szerint, Székelyföld területi autonómiájáért minden magyar politikai, egyházi és civil szervezetnek közösen kell küzdenie. Megdöbbenéssel vették tudomásul az udvarhelyszéki RMDSZ döntését, amely a népszavazást „megtévesztőnek”, „félrevezetőnek” nevezte, és kiemelte, hogy „ellentmond a népszavazásról szóló törvénynek.” (Hargita Népe, december 19-i szám) A népszavazási törvény és a diszkriminatív választási törvény megváltoztatása a parlamentben ülő RMDSZ-es politikusok feladata lett volna. Az udvarhelyszéki RMDSZ vezetőinek véleménye a szélsőséges román pártok álláspontjához áll közelebb, amikor elutasítják a székelyföldi népszavazást, még akkor is, ha ez nem hivatalos, olvasható az MPSZ udvarhelyszéki elnöksége közleményében. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./ Előzmény: Az udvarhelyszéki RMDSZ közleményét Verestóy Attila szenátor írta alá.
2007. február 5.
Székelyudvarhelyen elmaradt a február 4-re kiírt helyi időközi választás. Erre azért lett volna szükség, mert másfél éve önkormányzati testület nélkül, gyakorlatilag egy személy kezében összpontosul a városvezetés miután döntésképtelensége miatt a prefektus feloszlatta a helyi tanácsot. A nagyrészt RMDSZ- és MPSZ összetételű testület ugyanis hónapokig nem tudott közös nevezőre jutni, felváltva bojkottálva a tanácsüléseket. Az MPSZ saját listát indított, ezt a helyi választási iroda nem fogadta el. Az MPSZ így megóvta a helyi választási iroda döntését, a csíkszeredai bíróság pedig helyt adott kérelmének. Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezetője szerint jogi útvesztőbe terelődött a választások sorsa. Bűnügyi eljárást kezdeményez a Hargita megyei RMDSZ bírók ellen „választási és a választhatósági jog megakadályozása” címén. Öt személy – Bányai Enikő, Szikszai Enikő, Lőrincz Szidónia, Elena Enescu, Gergely Niculina, Besenyei Csilla és Tudorache Gheorghe – ellen fordul az igazságszolgáltatáshoz a szervezet. Az RMDSZ szerint az említett személyek választási törvényt sértettek, emiatt pedig börtönbüntetéssel sújthatók. /Kiss Előd Gergely, Mihály László: Tanácstalanok maradtak az udvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2007. május 30.
A táblabíróság felfüggesztette a székelyudvarhelyi választás időpontjáról /június 3./ szóló kormányhatározatot, továbbá az RMDSZ-t sem fogadta el érdekelt félként, elutasítva belépését a perbe. Emiatt leghamarabb csak a 2008-as helyhatósági választásokkor lesz önkormányzata Székelyudvarhelynek. Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke győzelemként értékelte a táblabíróság ítéletét. Sajnálattal vette tudomásul a táblabíróság döntését Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyenlő létszámú RMDSZ és polgári frakció között kialakult, a döntéshozatalt ellehetetlenítő patthelyzet miatt gyakorlatilag 2005 decembere óta nincs önkormányzata Székelyudvarhelynek, törvényesen azonban csak 2006 júniusában oszlott fel a testület. /Kovács Csaba: Választás csak jövőre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2007. november 27.
Az RMDSZ kapta a szavazatok 14,86 százalékát az európai parlamenti képviselő-választáson, Tőkés László független jelölt pedig a 9,34 százalékát, derül ki a Központi Választási Iroda végleges adataiból. Országos szinten az RMDSZ 282 666, míg Tőkés 175 769 szavazatot kapott. Az RMDSZ a „magyar szavazatok” mintegy 60, míg Tőkés közel 40 százalékát kapta. Szinte valamennyi megyében az RMDSZ kerekedett felül – az egyetlen kivételt Kovászna megye, ahol a választásokon résztvevő 69 973 személy közel fele – 32 028 személy – Tőkés Lászlóra adta voksát, míg az RMDSZ jelöltjeit a választópolgárok 30 százaléka, azaz 20 091 személy támogatta. „Tőkés László fölényes Kovászna megyei győzelme után az alsó háromszéki RMDSZ vezetősége természetesen levonja a következtetéseket” – jelentette ki Albert Álmos. Hargita megyében az RMDSZ mindössze 789 szavazattal előzte meg a független jelöltet. Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek és az ellenzéknek ki kell egyeznie. Fel kell hagyni az RMDSZ és a független jelöltet támogató szervezetek közti csúnya sárdobálással, és egyesített erővel kell készülni a 2008-as parlamenti választásokra – jelentette ki Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő. Csíkszeredában a választók 53 százaléka szavazott bizalmat a független jelöltnek. /Százezres vokskülönbség a RMDSZ és Tőkés László között. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./