A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

November 4-én Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban tartotta alakuló ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezete. Toró T. Tibor, az EMNT országos alelnöke a bevezetőben ismertette az EMNT célkitűzéseit. „Az EMNT autonomista civil szervezet, amely civil eszközökkel politikai célokat kíván megvalósítani” – mondta Toró – az EMNT-t pártok feletti civil egyesületként kívánjuk bejegyezni”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezeti háttérének megújítása nyomán egy „széles merítésű civil-politikai mozgalommá válik”, amelynek tevékenysége három fő csapásirányt követ: az autonómia koncepció emberközelbe hozatala, a monitoring tevékenység (jelentés a nemzetrész, a régió állapotáról) és a nemzeti egység megteremtése. A résztvevők megfogalmazták észrevételeiket, bírálataikat, építő javaslataikat az elhangzottakkal kapcsolatban. Megjelent Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki sok sikert kívánt az alakuló EMNT szervezetnek. A mintegy harminc alapító tag Gazda István református lelkészt választotta az EMNT Temes megyei szervezetének elnökévé, alelnöki tisztséget vállalt Dukász Magor, Gyuricza Adél és Kása Zsolt. Pataki Zoltán: EMNT alakuló ülés Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Felemás posztosztozkodás
Továbbra is felemás a helyzet az erdélyi megyékben az RMDSZ és a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) közötti helyi együttműködési tárgyalások kapcsán. Míg egyes megyékben már lefolytatták a tárgyalásokat és a két párt országos vezetősége által meghatározott elvek szerint elosztották a helyi intézményvezetői tisztségeket, addig más megyékben még asztalhoz sem ültek.
Előreláthatólag a megyék zömében hétvégén letisztul a helyzet, bár az sincs kizárva, hogy lesznek olyan helyek is, ahol központi beavatkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a helyi vezetők ne essenek egymás torkának.
Hét aligazgató Temes megyében
A demokrata-liberálisokkal kötött kormányzati együttműködés jegyében hét magyar aligazgatót neveznek ki Temes megyében – jelentette be Halász Ferenc, a helyi RMDSZszervezet elnöke. Helyettes főtanfelügyelői tisztségbe nevezik ki Halász Ferencet, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság egyik aligazgatója Csősz János, az állategészségügyi igazgatóság aligazgatója pedig Daróczy Csaba lesz.
A liberálisokkal közös 2004-2008-as kormányzás alatt mindhárman már bizonyítottak ezekben a vezetői állásokban. A munkaügyi felügyelőségnél Szász Ferenc megőrzi aligazgatói tisztségét, amelyet jelenleg is betölt.
„Az RMDSZ által jelölt személyek kerülnek az Országos Lakásügynökség (ANL) helyi irodája, a nyugdíjpénztár és a munkaerő-ügynökség aligazgatói székébe is, de az ő nevüket az aláírt protokollum értelmében még nem hozhatjuk nyilvánosságra” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc. A PD-L helyi szervezetével kötött megállapodást a Temes megyei RMDSZ tegnapi ülésén hagyta jóvá.
Bevonják az SZNT-t is a hatalom bűvkörébe?
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki területi elnökeivel, Veress Dáviddal, Ambrus Árpáddal és Incze Bélával tanácskozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Az SZNT-nek a szerepe a székely társadalom megszervezésében, javaslattételben, a székely identitás erősítésében van, és szeretném, ha az eddiginél intenzívebbé válna a megyei tanács és az SZNT közötti együttműködés a társadalmi élet minden területén.
A romániai belpolitikai fejlemények azt mutatják, hogy Székelyföld megyéi számos új lehetőséget, jogosítványt kaptak, kapnak, s most rajtunk áll vagy bukik, hogy mire megyünk ezekkel a lehetőségekkel” – nyilatkozta Borboly Csaba. Az SZNT-elnökök üdvözölték a tanácskozási kezdeményezést, támogatják az elindított programokat, amelyeket véleményezéssel, javaslatokkal és a helyi közösségek tájékoztatásával, bevonásával tudnak segíteni.
Szakértőket javasolnak a Hunyad megyeiek
A dekoncentrált intézmények működését jól ismerő szakértőket javasol a Hunyad megyei RMDSZ – fejtette ki Winkler Gyula területi elnök, hozzátéve, hogy a demokrata-liberálisokkal csak ma délután ülnek tárgyalóasztalhoz.
„Az általunk javasolt vezetők egy része már bizonyított 2005-2008 között. Hozzáértésükre nagy szükségünk van, ugyanis a gazdasági válság erőteljesen sújtotta Hunyad megyét” – mondta el az Agerpres hírügynökségnek Winkler. A megyei elnök nem volt hajlandó részletezni azt, hogy az RMDSZ milyen intézményeknél szeretné „elhelyezni” embereit.
Besztercén átveszik a PSD helyét?
A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy milyen igazgatói tisztségeket igényeljen a PD-L-vel folytatott tárgyalásokon – vallotta be Kocsis András területi elnök. Hozzátette: várják, hogy az országos politikában szereplő Ioan Oltean megyei PD-L-elnök érjen haza Bukarestből és akkor asztalhoz ülnek.
A megyében eddig egyetlen tisztséget kapott az RMDSZ, de az alprefektusi posztra jelölt Borsos László mindeddig nem vehette át hivatalát, mert nem kapta még meg a közhivatalnoki besorolást. Beszterce-Naszód megyében három intézményt – környezetvédelmi hatóság, nyugdíjpénztár és fogyasztóvédelem – továbbra is a szociáldemokraták által jelölt igazgatók vezetnek és híresztelések szerint ezekre számíthat az RMDSZ.
Igazgatói tisztségekre „váltják be” a Kárpátokon túli alprefektusokat?
Továbbra sem nevezte meg jelöltjét az RMDSZ a már korábban kialkudott mezőgazdasági államtitkári posztra, mert a héten még nem ült össze a jelölést végző Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Betöltésre várnak még a kisebbik kormánypártnak adott alprefektusi tisztségek is két Kárpátokon túli megyében, Argeşiben és Teleormanban.
Ez utóbbi két poszt esetében a SZÁT nem is igyekszik a jelöléssel, Kovács Péter szerint már csak azért sem, mert esély van arra, hogy az RMDSZ más tisztségekre váltsa ezeket. „Nyilván nem közvetlen érdekünk a Kárpátokon túli posztok mielőbbi betöltése. Elképzelhető ugyanis, hogy cseréjükben megkaphatunk más fontos tisztségeket” – magyarázta a politikus, aki emlékeztetett: a Tăriceanu-kormányzat második felében az RMDSZ a Mehedinţi megyei prefektusi funkciót egy államtitkári tisztségre váltotta.
Mint ismert, az RMDSZ hat minisztériumban alkudott ki államtitkári posztot, öt tárcánál már megnevezte jelöltjét is. Ez utóbbiak közül mindeddig csak Niculescu Tónit nevezték ki a Külügyminisztériumba. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Megszűnik a magyar oktatás Temesvár két általános iskolájában
A magyar tagozatokat ősztől Temes megye egyetlen önálló magyar nyelvű tanintézményébe, a Bartók Béla Elméleti Líceumba költöztetnék át. A temesvári 1-es számú általános iskolában vagyunk, a második osztályban. A város legrégibb tanintézményében tavaly ősszel már nem indult első osztály.
- 1990-ben az iskolánk magyar tagozatán még két-két osztály is működött párhuzamosan, mára azonban annyira lecsökkent a gyermekek száma, hogy a minimumot, azaz a tíz gyermeket sem tudjuk összegyűjteni egy-egy osztályhoz – közölte Plopeanu Georgeta, a Temesvári 1. Számú Általános Iskola igazgatója.
A magyar tagozaton most 7 és 10 közötti egy-egy osztály létszáma. Az új iskolai finanszírozási rendszer pedig már nem teszi lehetővé Romániában az ennyi gyerekkel működő városi osztályok megtartását. A decemberben megjelent kormányhatározat szerint a tanári fizetéseket az határozza meg, hogy mennyi diák van egy iskolában. Városi szinten 25-ös létszámú osztályokkal számolnak.
- Ennek az a következménye, hogy egyszerűen nem lesz elég nagy az az összeg, amelyet az iskola meg fog kapni azért, hogy a tanári fizetéseket biztosítsa – magyarázta Kiss Ferenc magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő.
A rendelkezésnek elsősorban a kisebbségi nyelvű oktatás esik áldozatául. Így az iskola magyar tagozatának szeptembertől át kell költöznie a Bartók Béla Líceumba. Ugyanebben a helyzetben van a 26. Általános Iskola is. De nemcsak a kisebbségi iskolák, hanem a művészeti és az alternatív iskolák is a kötelező gyereklétszám alatti osztályokkal működnek. Az RMDSZ abban reménykedik, hogy sikerül majd megtalálni a megoldást a finanszírozásukra. Kérdés továbbá, hogy mi lesz a felszabadult tanerővel.
- Mi, mind az RMDSZ elnökségének, mind a pedagógus szövetség vezetőségének elküldtünk egy javaslatcsomagot, amely erre a módosításra vonatkozik. Kiemelten kezeltük a szórványkérdést, hiszen minket ez érdekel elsősorban – mondta Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke.
- Mindenképp pozitív volt a hozzáállása a temesvári önkormányzatnak, a polgármestereknek és a tanácstagok azon részének, akikkel erről beszéltünk. Egyhangúan azt nyilatkozta mindenki, hogy a temesvári hagyományos oktatási formákat – értem ez alatt a kisebbségi oktatást, az alternatív oktatást, a művészeti oktatást -, mindenképpen támogatni kell – jelentette ki Szabó Ferenc, az RMDSZ helyi tanácsosa.
Ezek szerint arra is van lehetőség, hogy az önkormányzat megszavazza a fenntartásukhoz szükséges jelentős összeget a városháza saját költségvetéséből. Erről egyelőre egy elvi döntés született, amelyet február 23-án a közgyűlés vagy megerősít, vagy nem. Amennyiben igen, akkor a 2010-es évre a probléma anyagi oldalát megoldották, de ez hosszú távon nem nyújt megoldást.
- Ez így lehetetlenné teszi a működését a kisebb létszámú nemzetiségi iskoláknak, aminek pedig nem is annyira hosszútávon, de rövid- és középtávon olyan negatív következményei lesznek, melyek kihatnak a magyar közösségre. Ha azt mondom, hogy megtizedeli a magyar közösséget, akkor még optimistán fogalmaztam – mondta Szabó Ferenc.
Egyelőre a legjobb megoldásnak mindenki számára az tűnt, ha a tagozatokat átköltöztetik a temesvári Bartók Béla Líceumba. Az iskola megerősítésének pozitív vetülete lenne, hiszen az I-VIII. osztályban párhuzamos osztályok indulhatnának, amire eddig nem volt lehetőség. Itt máris lázasan készülnek az átköltöztetett osztályok befogadására.
- A három iskola már most megkezdte az együttműködést annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben történjen meg ez a változtatás. Szülőkkel találkoztunk, pedagógusokkal találkoztunk, és a teljes előkészítést a három intézmény pedagógusai közösen fogják elvégezni – hangoztatta Virginás-Tar Judit, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója.
Mivel fennáll annak a veszélye, hogy a szülők esetleg nem vállalják majd a lakhelyüktől távolabb eső Bartók Béla Líceumba való utaztatást, a vezetőség megoldásokat keres iskolabuszok beindítására is. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumot az elmúlt két évben kívül-belül teljesen felújították, sőt a tetőtér átalakításával újabb osztálytermeket is hoztak itt létre. Így Temes megye egyetlen önálló magyar tanintézménye ma Temesvár egyik legjobban felszerelt iskolája.
Duna TV. Forrás: Erdély.ma

„Átvilágítják” az RMDSZ szervezetek tevékenységét
Átvilágítják az RMDSZ Temes megyei szervezete, illetve a vidéki szervezetek tevékenységét – nyilatkozta ma Halász Ferenc megyei elnök.
A 24 vidéki RMDSZ szervezet tevékenységének kielemzéséről idén januárban döntött a Területi Képviselők Tanácsa. Az elnökség egy-egy tagjából és TKT tagokból álló öttagú csoportok a 2010 február – április időszakban sorra látogatják a vidéki RMDSZ szervezeteket, ahol kielemzik a helyi elnökség, a polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok tevékenységét, számon kérik a tagdíjfizető RMDSZ-tagok számát, a szervezet idei programtervét, stb. A Temes megyei RMDSZ szervezetek kétharmadának átvilágítása már megtörtént, a többire április hónap folyamán kerül sor. Az átvilágítás nyomán elkészül a helyzetjelentés, amelynek alapján, amennyiben szükséges, újjászervezik az RMDSZ tevékenységét, vagy mint Csák, Temesrékas és Varjas esetében újból létrehozzák a régi vezetőség kiöregedése, lemondása miatt teljesen megszűnt RMDSZ szervezetet. Az átvilágítások célja a helyi tisztújítások és a 2012-es helyhatósági választások előkészítése. A Temes megyei és a többi megyei szervezet átvilágítását ezzel párhuzamosan az országos RMDSZ kezdeményezte – mondta Halász Ferenc – ennek érdekében adatokat, információkat kértek a helyi szervezetektől.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Kapcsolatbővítés a szórványvidékkel
Hargita Megye Tanácsa és a Reconstructio 2005 Egyesület Összetartozunk közösségépítő programjának 2010.-re szóló egyezményét Borboly Csaba és Sütő Udvari Magda elnökök ma délben látták el kézjegyükkel a Magyar Ház Civil termében.
Az eseményen részt vett Hargita megye önkormányzatának küldöttsége, a program keretében 2009-ben támogatott Temes megyei szervezetek képviselői, a Temes megyei RMDSZ szervezet elnöke és Temes megye alprefektusa.
Borboly Csaba Hargita megyei elnök a találkozó során bejelentette: a Beszterce és Temes megyei magyar közösségek mellett Kolozs megyei, valamint a Kárpátokon túli közösségeket is bevonnának az Összetartozunk szórványgondozási programba. Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanács programirodájának vezetője ismertette az Összetartozunk program 2010. évi Temes megyei vonatkozású terveit. Az idei kulturális csereakciókban kézművesek, képzőművészek és hagyományőrzők vesznek részt, de várják a Temes megyeiek részvételét a Hargita megyei önkormányzat szervezésében sorra kerülő pedagógusok fórumán, a szüreti bálon és a civil konferencián.
A Hargita megyei önkormányzat és Temes megyei partnere, a Reconstructio 2005 Egyesület közötti együttműködési egyezmény aláírása után Borboly Csaba hargitai tanácselnök az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: „Annak örvendek, hogy a múlt év őszén kitűzött célokat nagyjából teljesíteni tudtuk, megtörténtek a kapcsolatfelvételek és az első közös események, kulturális cserék, aminek köszönhetően nőtt a bizalom a program iránt mindkét irányból. Ebben az évben a fő célunk az, hogy próbáljuk meg „decentralizálni” együttműködésünket: ne megyei szinten találjuk ki, hogy mi a jó a közösségeinknek és azt próbáljuk erőltetni, hanem próbáljuk meg a Temes és Hargita megyei közösségeinket egymással összekapcsolni. A programtervünkben elég sok rendezvény szerepel, amelyek akár a tudtunk nélkül is megvalósulhatnak. A Hargita megyei tanács pályázati kiírásaiban plusz pontokat ítélünk meg azoknak a pályázó szervezeteknek, amelyek Beszterce és Temes megyei partnereket vonnak be ifjúsági, sport, kulturális, gazdasági vagy turisztikai programjaikba. Én bízom benne, hogy ki fognak teljesedni ezek a kapcsolatok és a székelységnek nem csak Magyarországgal, hanem az eddig számunkra „légüres teret” jelentő szórványvidékkel is szerteágazó és tartalmas kapcsolatrendszere alakul ki.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar feliratokat követelnek Temesváron
Elégedetlenek a temesvári magyarok, mert a város műemlék épületeire kifüggesztett tájékoztató táblákon nem szerepel magyar felirat, holott a bánsági városban 25 ezres magyar közösség van – jelentette ki tegnap Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök.
„Zavar, hogy a tájékoztató táblákon szerepel spanyol felirat, magyar viszont nem, holott a városnak 25 ezer magyar nemzetiségű lakója van, és a Temesvárra látogató magyar turisták száma jóval nagyobb, mint a kétbusznyi spanyolé” – fogalmazott a politikus.
Halász Ferenc azt is nehezményezte, hogy a nemrég kihelyezett hatalmas lámpáson – melylyel az elektromos közvilágítás bevezetésének állítanak emléket –, szintén nem szerepel magyar, illetve szerb felirat. A hat méter magas lámpást, amelyet a Bánsági Történeti Múzeum előtt kifüggesztett világítótest mintájára készítettek, abból az alkalomból függesztették ki, hogy 145 évvel ezelőtt, 1884-ben Temesvár volt az első elektromos közvilágítással rendelkező európai város.
„A közvilágítás bevezetésekor Temesvár a magyar állam része volt, a polgármestert Török Jánosnak hívták, és az elektromos közvilágítás bevezetésére vonatkozó dokumentáció magyar nyelven született” – hangsúlyozta a Temes megyei RMDSZ elnöke.
Az önkormányzat azzal védekezett a vádakra, hogy civil kezdeményezésről van szó – egy román civil szervezet állt elő az óriáslámpa felállításának ötletével – és nem az ő hibája, ha az akció finanszírozója csupán a nemzetközi nyelveken való feliratozást támogatta.
Halász Ferencnek az sem tetszik, hogy bár a belvárosi Bocşa utca felvette Telbisz Károly egykori polgármester nevét, az utcanévtáblákon ez nincs feltüntetve, sőt a régi táblákat újakra cserélték, azonban ezeken is a régi megnevezés szerepel. Telbisz Károly 29 évig, 1885 és 1914 között vezette a Béga-parti települést, Temesvár az ő elöljárósága alatt vált modern nagyvárossá.
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor nem akarja „visszaközpontosítani” a művelődési intézményeket
Szombaton a Bánság fővárosába látogatott Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki a város polgármesterével, a prefektussal és a városházának alárendelt kulturális intézmények vezetőivel a 63-as sürgősségi kormányrendelet által előírt kötelező létszámcsökkentésekről tárgyalt.
A Magyar Házban Kelemen Hunor a Temes megyei RMDSZ-vezetőkkel és polgármesterekkel találkozott, ahol a magyarság gondjaira-bajaira kerestek megoldásokat. A találkozón részt vett Bognár Levente, Arad alpolgármestere, aki a Maros-parti önkormányzatnak alárendelt kulturális intézmények számára kért támogatást.
A találkozók után Kelemen Hunor a magyar sajtó képviselőinek a következőket nyilatkozta: „Hétfőn a koalíción belül egyeztetünk a 63-as kormányrendeletről. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármesternek, a Filharmónia, valamint a magyar és a német színház igazgatóinak kedd reggelig választ ígértem arra, hogy tudjuk-e a kormányrendeletet úgy értelmezni, hogy azoknál a kulturális intézményeknél, amelyek az önkormányzat kötelékében vannak, leépítések lesznek ugyan, de ne kelljen olyan drasztikus megoldást alkalmazni, amely a megszüntetéshez, összevonáshoz vezetne.
Egy kulturális intézmény felépítése évtizedekbe telhet, ezért nem vagyok annak a híve, hogy megszüntessük – főleg – a nagy hagyománnyal rendelkező kulturális intézményeket, de annak se vagyok a híve, hogy összevonjuk őket. Arra kértem a polgármestert, hogy ilyen megoldásokban ne gondolkozzon. A polgármester mind a magyar, mind a német színházat fenn szeretné tartani, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek minimális leépítések. A sürgősségi kormányrendeletben van egy olyan kapaszkodó, miszerint azokra az intézményekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzatok hoztak létre. Ezeket az intézményeket – a temesvári és az aradi filharmóniát, valamint a temesvári magyar és német színházat – nem ez az önkormányzat hozta létre, ezeket megörökölték a polgármesteri hivatalok a decentralizáció különböző időszakaiban. Ezzel az érvvel próbálnánk kis haladékot kapni és majd szeptemberben megoldást találni a parlamentben. Másik érvünk az, hogy amikor a bürokrácia leépítéséről beszélünk, a közalkalmazottakra gondolunk. A művészek, zenészek, muzeológusok nem közalkalmazottak, nem közhivatalnokok a szó szoros értelmében, bár költségvetésből kapják a fizetésüket. Ezért kivételek a 63-as kormányrendelet hatálya alól az oktatási, az egészségügyi és a szociális intézmények, véleményem szerint a kultúra is ide tartozik! Remélem hogy hétfőn, az egyeztetések után találunk egy olyan megoldást, amely ezeknek az intézményeknek a jövőjét ilyen tekintetben biztosítja.”
A Nyugati Jelen kérdésére, hogy megoldást jelentene-e ebben a helyzetben polgármesteri hivataloknak alárendelt kulturális intézmények minisztériumi hatáskörbe vonása, Kelemen Hunor határozottan kijelentette: „Ezt startból kizártam, mert ez újabb központosítást jelentene! Nem hiszem, hogy ebben a pillanatban ez lenne a megoldás. Nem azért mentünk Bukarestbe, hogy újabb intézményeket a kormányzati szférába vonjunk, hanem azért, hogy minél több hatáskört és intézményt az önkormányzatok felé próbáljunk vinni. Nem látok arra semmiféle lehetőséget ebben a pillanatban, hogy a minisztérium kötelékébe újabb kulturális intézményeket vonjunk be, sőt még néhányat az önkormányzatoknak át kellene adni, mert nem az a szándék, hogy központosítsunk”.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Összetörték a magyar hetilap cégtábláját
Június 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték a HETI ÚJ SZÓ cégtábláját, amely a lap szerkesztőségének otthont adó temesvári Magyar Ház (1989-es Forradalom sugárút 8. sz.) falán volt elhelyezve. 
„Az esemény azért is aggasztó, mert az agresszió kizárólag a magyar nyelvű felirat ellen irányult – áll a HETI ÚJ SZÓ szerkesztősége által a sajtónak eljuttatott közleményben –, a román nyelvű cégtáblák, közöttük a Renaşterea Bănăţeană napilap cégtáblája sértetlen maradt.”
Az ügy kapcsán Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke kedden rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. „A híres bánsági tolerancia már csak egy mítosz csupán – mondta Halász Ferenc –, hiszen nem először vagyunk tanúi magyarellenes megnyilvánulásoknak Temes megyében. A HETI ÚJ SZÓ cégtábláját már másodszor verték le, de összetörték alig egy héttel a felavatása után Klapka György márványból készült emléktábláját és eltűntek a magyar feliratok a nagyszentmiklósi Bartók-szobor talapzatáról is. Az a gondunk, hogy a rendőrség egyik magyarellenes akció tettesét sem találta meg.” Az összetört cégtábla ügyében hétfőn tett feljelentést a temesvári magyar hetilap vezetősége. Az RMDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: a városi önkormányzat nem járult hozzá, hogy Temesvár nevét a kisebbségek anyanyelvén is feltűntessék a város bejáratainál, de az utcai villanyvilágítás bevezetésének emléket állító óriás utcai lámpa soknyelvű szövegét sem fordították le magyarra, annak ellenére, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet ezt nyomatékosan kérte. Ezek a döntések sem a bánsági tolerancia szellemében születtek.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar–szláv összefogás helyett magyar–magyar együttműködést javasol az EMNT Temes megyei szervezete
Nyilatkozat
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezete örömmel veszi tudomásul az Alkotmánybíróság idei választásokról szóló döntését, melynek értelmében a helyhatósági választások időpontja marad a törvények által előírt periódusban, június hónapban.
Szervezetünk üdvözli, hogy nem a politikai érdekeknek, hanem az alkotmány szövegének megfelelő döntés született és a kisközösségek számára jóval fontosabb önkormányzati megmérettetés nem szorul háttérbe a parlamenti választások által keltett – Bukarestből irányított – politikai hangzavarban.
Ugyanakkor, a helyi választások közeledtével az EMNT sajnálattal veszi tudomásul, hogy az RMDSZ Temes megyei szervezete ismét a térség szláv nemzeti kisebbségeivel készül szövetkezni a megyei és temesvári önkormányzati mandátum megszerzése érdekében. Ez a megközelítés négy évvel ezelőtt is (barátságosabb demográfiai mutatók mellett) csak szerény részeredményt hozott, ráadásul ennek a partnerségnek az elmúlt négy évben a magyar közösség számára érezhető hozadéka nem volt.
Mindezek tehát egyértelműen rávilágítanak a magyar–magyar együttműködés fontosságára és szükségességére, éppen ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezete választási stratégiájának újragondolására kéri az RMDSZ Temes megyei vezetőit. Továbbá szorgalmazza az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt Temes megyei szervezetei közötti párbeszédet és közös cselekvést.
Az EMNT Temes megyei szervezete a magyar–szláv összefogás helyett magyar–magyar együttműködést javasol: olyan közös magyar temesvári és megyei tanácsosjelöltek indítását szorgalmazzuk, akik nem csak a pártérdeket látják, akiket magukénak éreznek a magyar politikai szervezetek és akiket jó szívvel támogatnak a bánsági magyar civilszervezetek, valamint a történelmi egyházak is. Egy ilyen mértékű együttműködés sikere példaértékű lehet Erdély bármelyik szórványmegyéje, illetve szórványtelepülése számára.
Temesvár az elmúlt 22 évben többször mutatott követendő példát. Miért ne lenne ez lehetséges most, 2012-ben is.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezetének elnöksége
Nyugati Jelen (Arad)

Ne engedjük, hogy a bánsági magyar ügy kétes pártérdek-érvényesítési kísérletek áldozata legyen!”
VÁLASZ A NYÍLT LEVÉLRE az EMNP és EMNT Temes megyei szervezeteinek többnyire azonos vezetőihez
A temesvári és a Temes megyei magyarság sorsáért felelősen cselekvő RMDSZ megyei és helyi szervezetei az elmúlt 22 év alatt nyitottak voltak minden olyan kezdeményezés előtt, ami az identitásvesztés és fogyatkozás megakadályozását vagy lassítását szolgálta.
A Temes megyei RMDSZ az eltelt időszakban szorosan együttműködött a történelmi egyházakkal és a civilszervezetekkel, melyeket a rendelkezésére álló eszközökkel folyamatosan támogatott, többeket már a megalakulás pillanatától.
A Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsa (továbbiakban TKT) 2012. február 29-i gyűlésén határozottak értelmében az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmával szervezett ünnepi rendezvényeit nem használja fel kampánycélra.
A TKT tagjai az EMNP országos és megyei elnökének, az önkormányzati választásokon való magyar–magyar együttműködésre vonatkozó kérését kimerítő vita után okafogyottnak nyilvánította, mivel az elfogadott jelöltállítási szabályzat 1. pontja értelmében: „Javaslattételi joga van mindenkinek, akit a magyar közösség sorsa érdekel”. Ennek szellemében lehet mindenki jelölt. A rangsorolás következtében választási listára kerülő nem RMDSZ tag írásban vállalja a tagság felvételét és az RMDSZ programját, ahogyan történt a 2009-es európai parlamenti választásokon a „Magyar Összefogás Listája” esetében is.
Az EMNP Temes megyei vezetői előtt érthetetlen ok az, hogy nem az RMDSZ vezetői, hanem a Temes megyei RMDSZ vezető testülete, a TKT utasította el a kérést, mivel a szabályzat mindenkinek esélyt ad a sorvadó temesközi magyar közösség megmaradását zászlajára tűző cselekvő tevékenységre.
A Mikó Imre terv Kós Károly Közösségi Központban tartott ismertetésére – még kevésbé az erről szóló egyeztetésre – a Temes Megyei RMDSZ elnöksége nem kapott meghívót. A Demokrácia Központ székhely igényére adott nemleges választ azzal indokoljuk, hogy az eredeti cél – a magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott tanácsadás – mellett nyilvánvaló volt, hogy ez az iroda az új párt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtőhelye lesz. Az RMDSZ első perctől átérezte a kettős állampolgárság kiemelt fontosságú közösségi jelentőségét, ezért a temesvári Magyar Házban működő irodájában – a Demokrácia Központ által nyújtott tanácsadással egyenértékű – segítséget nyújtott minden fajta anyaországi támogatás nélkül.
A Temes Megyei RMDSZ a történelmi egyházakkal és a civilszervezetekkel való egymásra utaltságát és az ebből fakadó együttműködést mindig is komolyan vette. Ennek megyeszerte számos eredménye született, melyeknek a magyarság nemzeti öntudatát erősítő szerepe erkölcsi, oktatási és művelődési szempontokat figyelembe véve vitathatatlan.
Meglepetésünkre szolgál az EMNT és az EMNP Temes megyei szervezetei szinte azonos vezetőségének fenntartása az RMDSZ és a szláv kisebbségek összefogása tárgyában az önkormányzati választásokon. Ez egy négyéves folyamat, melyet az RMDSZ a 2008-as helyhatósági választások előtt az EMNP jelenlegi országos elnökének hathatós közreműködésével és jóváhagyásával indított el. Ennek a nyílt levélben intoleráns módon lefitymált összefogásnak köszönhető, hogy a 2004-ben Temesváron elveszített önkormányzati képviseletet visszaszereztük.
A 2012-es választásokon a megyei RMDSZ számára a Temesváron elért eredmények megtartása mellett hangsúlyosan kiemelt célja a megyei képviselet visszaszerzéséért folyó küzdelem. Ennek érdekében nem fordítunk hátat hűséges szövetségeseinknek és arra kérünk minden felelős magyar embert, hogy közös ügyünket ne engedje holmi kétes pártérdek-érvényesítési kísérletek áldozatául esni.
Ui. A Temes Megyei RMDSZ ezennel a közleményháborút és a nyílt levelezgetést a maga részéről lezárja. Erőforrásainkat a következőkben a magyar közösség további építésére és megerősítésére fordítjuk. Szórványban élő, számarányában megfogyatkozott nemzettársaink jövőjének egyik biztosítéka, hogy jelen legyünk a rólunk szóló döntéshozatal minden szintjén. Ennek érdekében kérünk mindenkit, hogy tudatos és felelősségteljes támogatásával álljon közös ügyünk mellé.
Temesvár, 2012. március 7.
A Temes Megyei RMDSZ Területi Képviselőinek Tanácsa
Nyugati Jelen (Arad)

Kirakatjogszabály magyar támogatás nélkül
A kisebbségi törvénytervezet hétéves kálváriája
A magyarok számára elfogadhatatlan formában szavaztatná meg az új parlamenti többséggel Victor Ponta kormányfő a kisebbségi törvénytervezetet. Az RMDSZ indítványa 2005 tavaszán jelent meg, és a Tãriceanu-kormány jogszabály-tervezeteként került a törvényhozás elé. Azóta több mint hét esztendő telt el anélkül, hogy a román parlament érdemben tárgyalta volna, elfogadására soha nem volt politikai akarat.
Sokat vitatott tervezetet terjesztettek a közvélemény elé 2005 márciusában a kisebbségi törvény szövegének megalkotói, Markó Attila és Márton Árpád RMDSZ-es politikusok. A kormány honlapján fellelhető szöveget a Tãriceanu-kabinet kormányülésein már 2005-ben módosították annak érdekében, hogy a kabinet saját törvénykezdeményezésként fogadja el. „Az RMDSZ mindennel megpróbálkozott. Kérésünkre abba is beleegyeztek a demokrata-liberális vezetők, hogy három szakbizottság helyett egy – a kisebbségi és emberjogi – véleményezze a törvénytervezetet, de ez sem hozott sikert. A párt vezetőinek és az államfőnek a látszólagos támogatása ellenére nem volt politikai akarat a törvény elfogadására” – fogalmazott Márton Árpád. A képviselő a jogszabály több éven át tartó parlamenti és szenátusi kényszerpihenőjét vázolva elmondta: a szenátus és a képviselőház szakbizottságaiban rendszerint nem jött össze a fele plusz egy tagból álló kvórum, ami az érdemi munka feltétele lett volna. A 2004-2008 közötti időszakban, majd 2010-ben, a demokrata-liberális kormányzás idején az RMDSZ és a román kormánypártok között írásos egyezség is született a törvény elfogadásáról, illetve a jogszabály-tervezet tételesen szerepelt a kormányprogramban is, a román politikusok azonban ezt nem tartották tiszteletben.
Autonómia, mint tabu
A román politikusokat elsősorban a kulturális autonómia körülírása zavarta. Márton Árpád szerint, ha az RMDSZ belement volna a kulturális autonómia fogalmának kiiktatásába, a jogszabály valószínűleg már 2006-ban átmegy a parlamenti szűrőn. Hasonlóan „nehezen emészthető” rész volt az is, hogy a kisebbségek vétójogot kaphassanak saját oktatási és kulturális intézményeik ügyeiben. A háromszéki képviselő konkrét példaként említi a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriáját: ha működne a kisebbségi törvény, a román többség nem dönthetett volna önkényesen a magyar kar felszámolásáról. Vegyes lakosságú vidékeken a kisebbségi törvény széles körű garanciát jelentene a magyar oktatási és kulturális intézmények autonómiájára. A képviselő szerint a tanügyi törvény már tartalmaz olyan kisebbségvédelmi előírásokat, amelyek a kisebbségi törvénytervezet szakbizottsági vitáin komoly ellenállást váltottak ki. A magyarországi és szerbiai törvénykezéssel ellentétben a román politikum azonban nem hajlandó elismerni a nemzeti kisebbségek közösségi jogait, de a kisebbségi törvénytervezet kényszerpihenője azzal is magyarázható, hogy a romániai magyarságon kívül a többi kisebbség nem igényli a kulturális autonómiatanácsot, a közösségi jogok intézményes elismerését –állítja a képviselő.
Egypártrendszeri törekvések
A kisebbségi törvénytervezet az erdélyi magyar politikusokat is megosztotta, hiszen soha nem volt róla érdemi vita, előírásait a szövetség vezetői kész tényként tálalták az RMDSZ parlamenti és szenátusi frakciójában. A 2008-ig Temes megyei RMDSZ-képviselőként politizáló Toró T. Tibor az RMDSZ vezetőinek tiltakozása ellenére módosító indítványokat terjesztett be. A ma az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeként tevékenykedő politikus azokkal ellentétben, akik a területi autonómia kodifikációjának hiánya miatt a teljes kezdeményezést elvetésre javasolták, parlamenti képviselőként is a tervezet jó irányba való módosítására törekedett. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, illetve Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azonban – attól tartva, hogy a kisebbségi törvénytervezet elfogadása útját állhatja a székelyföldi autonómiatörekvéseknek – nem támogatta ezt. Toró ma is úgy véli, hogy a rendszerváltás óta ez volt az első jogalkotási kísérlet, amely – ha hiányos és tökéletlen formában is, de – a román kormány kezdeményezéseként került a parlament elé, ezáltal pedig nagyobb eséllyel lehetett volna törvény belőle, mint az egyéni képviselői indítványokból. A Néppárt elnöke szerint, ha „az RMDSZ vezetői – obskúrus háttér-megállapodásokkal – nem arra koncentráltak volna, hogy a tervezetbe kódolják az egypártrendszeri képviseleti monopóliumot, hanem minél szélesebb magyar társadalmi konszenzus megteremtésére törekednek, könnyebb lett volna külpolitikai nyomást gyakorolni a román döntéshozókra. Megakadályozható lett volna az, ami végül megtörtént: a törvénytervezet eltévedt a bizottságok közötti ügyrendi útvesztőben, és hét év sem volt elegendő ahhoz, hogy eljusson a döntéshozó plenáris ülésig.”
Ellentmondások Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár szerint a törvénytervezet első része az eddig már de facto gyakorolható kisebbségi jogokat foglalja össze, vajmi keveset ad hozzá, másik része pedig a kulturális autonómia intézményesítéséről szól. „Ez utóbbival szemben a legfőbb kifogás az, hogy a tervezet felemás módon szabályozza a kulturális autonómiatanácsok megalakítását. A kisebbség hegemón szervezete, az RMDSZ belső döntésévé alacsonyítja a tanács megválasztását, tehát kétségessé teszi a ténylegesen plurális és korrekt megmérettetés lebonyolítását” – jelezte Bakk Miklós, aki úgy véli, hogy ha az RMDSZ nem kíván választási alapon kulturális autonómiát, akkor is megkapja az autonómiatanácsok hatáskörének legjavát. „Noha az állami hatóságokkal szemben az autonómiatanács több esetben is csupán javaslattételi, illetve vétójoggal rendelkezik, elfogadhatatlan módon hatósági kinevezési jogkört kap a kisebbségi civil társadalom által létrehozott kulturális és oktatási intézmények vezetősége fölött. Ezeket a kitételeket román szakértők és civil társadalmi aktivisták is bírálták, például Gabriel Andreescu és Smaranda Enache. A rövid ideig működő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómiabizottságában szó volt ugyan ezek kijavításáról – sőt olyan híresztelések is lábra kaptak, miszerint az eredeti változatot a parlamenti bizottságok már módosították – erről azonban semmilyen nyilvános és biztos információnk nincs” – világított rá a politológus a törvénytervezet legkirívóbb ellentmondásaira.
Ütköző autonómiatörekvések?
A három autonómiaforma – a személyi, a területi és a sajátos státusú önkormányzati – kodifikációjáról a kilencvenes években kialakult egységes koncepciót az élet meghaladta, túllépett ezen. „Akkoriban az autonómiaformákat még egy globális kerettörvényben képzelték el, amely egyaránt szabályozta a regionalizmust és a személyi elvű autonómiát. Ma az tűnik célszerűnek, hogy az autonómiakérdést ültessük a regionalizmus hordozóhullámára. Azaz: a kulturális autonómiára nézve csupán egy szűk kerettörvényt javasolnék, amely átengedné a kulturális autonómia intézményesítését a régióknak, és azt a regionális társadalom adottságainak, valamint a konkrét etnikai térszerkezetnek megfelelően végeznék el. Az országos szintre csak nagyon kevés kérdés kerülhetne. A mostani tervezetben megjelenő kulturális autonómia, illetve Székelyföld regionális autonómiája tulajdonképpen ütköző koncepciók, hiszen egy erős kompetenciákkal rendelkező Székelyföldnek nincs szüksége a belőle kiemelt és Bukaresthez kötött autonómiatanácsra” – állítja a politológus. Toró inkább a lépésről lépésre történő építkezést tartja járható útnak. „A kisebbségi törvénytervezetet az áttörés lehetőségeként értékeltem, mert – ha bölcsen használjuk ki a kedvező politikai konjunktúrákat – a létrehozott intézmény fokozatosan újabb és újabb hatáskörökkel ruházható fel” – állítja a pártelnök, jelezve, hogy a kulturális autonómiáról szóló fejezet cikkelyeinek jelentős korrekciójára lenne szükség. Az eredeti törvénytervezetben a kulturális autonómia döntéshozó testülete csak központi szinten létezik, márpedig meg kell teremteni a területi rendszerét is, és nem a prefektúrákhoz hasonló dekoncentrált módon, hanem az önkormányzatokkal rokonítható decentralizált formában. Toró szerint a fő problémát azonban a működtetéshez szükséges pénzügyi források elkülönítése és előteremtése jelentette, márpedig enélkül az autonómia csak formális, működésképtelen jogi keret marad. Mint ahogy az is ellentmondásos, hogy a tervezet nem rendelkezett az autonómiatanács megválasztásához szükséges választói névjegyzék létrehozásának kötelezettségéről, vagyis a közösségi regisztráció folyamatáról, illetve az általános, közvetlen választások lebonyolításának garanciáiról, ami a kisebbségi társadalom belső demokráciájának fontos eszköze. A néppárti politikus szerint mindez orvosolható lehetett volna szövegszerű módosításokkal, ha van rá politikai akarat. De, mint fogalmazott, erre soha nem volt törekvés az RMDSZ-vezetők részéről.
Kirakattörvény készül
Márton Árpád szerint Victor Ponta kormányfő kisebbségi törvény iránti „elkötelezettsége” azzal hozható összefüggésbe, hogy a szociálliberális kormánytöbbség legalább négy kisebbségi szavazatnak köszönheti megalakulását. Cserébe a miniszterelnök a kisebbségek számára olyan törvényt ígért, javasolt, amely a romániai magyarság számára ugyan elfogadhatatlan, ám több kisebbségi vezető felismeri benne pénzügyi és egyéb számításait. Bakk Miklós szerint egy ilyen törvénynek nincs értelme. „Nem lehet kizárólagos érv az egyéb romániai kisebbségekkel való szolidaritás: világossá kell tenni, hogy a magyar kérdés Romániában több és más, mint kisebbségi probléma” – fogalmazott a kolozsvári egyetemi tanár. Toró T. Tibor úgy véli, ami most zajlik, az csupán színjáték, ami mögött újabb elvtelen paktum körvonalazódik a jelenlegi szocialista-liberális kormánytöbbség és az RMDSZ egyes, baloldallal szimpatizáló vezetői között. „Megmutatják nekünk a »mumust« – egy teljesen ivartalanított jogszabály elfogadásának lehetőségét –, aztán az RMDSZ »kiharcolja«, hogy ez mégse történjen meg. Az őszi választási kampányban az lesz a nagy siker, hogy megvédtük eredményeinket: ugyan még mindig nincs jogszabály a kisebbségek jogállásáról, ám érvénybe léphetett volna egy működésképtelen, ha mi nem vagyunk” – mondta a politikus.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Levették a román zászlót a szabadfalui emlékműről
„Szeretném azt hinni, hogy a józan ész győzedelmeskedett Temesváron”
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének csütörtöki sajtótájékoztatóján Halász Ferenc megyei elnök mutatta be a március 15-i ünnepi megemlékezések programját.
Halász Ferenc röviden ismertette a Temes megyei szervezetépítési stratégiát, és beszámolt a kongresszusi előkészületekről. A sajtótájékoztatón részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, aki ismertette az országos RMDSZ elképzeléseit az ország régiós átszervezéséről.
A szabadfalui Petőfi-emlékműre kitűzött román zászlóval kapcsolatos fejleményekről Halász Ferenc RMDSZ-elnök az alábbiakat nyilatkozta lapunknak:
„Tekintettel az utóbbi időben felfokozódott nemzeti hangulatra, székely zászlózásra, úgy látszik a zászlókitétel Temes megyében is egyeseknek ötleteket adott. A hét elején arra figyeltünk fel, hogy a szabadfalui Petőfi emlékműre, ahol az RMDSZ hagyományosan megrendezi a március 15-i megemlékezéseket, habár semmilyen zászlótartó nem létezik, valaki egy nagy román zászlót kötött fel. Számunkra világos volt, hogy azt szerették volna kiprovokálni, hogy az RMDSZ vagy a magyarok távolítsák el azt a zászlót. Értesítettük a sajtót és a polgármesteri hivatalnak küldtünk egy átiratot, amelyben jeleztük ezt a problémát. Kértük, hogy lépjenek közbe annak érdekében, hogy a zászlót távolítsák el az emlékműről. Nem tudom, hogy a polgármesteri hivatal közbelépett-e vagy sem, de tény, hogy március 14-én délelőtt a zászló már nem volt ott, és remélem, hogy a holnapi nap folyamán, a délután 4-kor kezdődő főrendezvényünket nem fogja megzavarni semmilyen incidens. Ez a zászló-ügy példátlan eset, hiszen az elmúlt 23 esztendőben soha nem fordult elő Temesváron, hogy valakik megpróbálták volna megzavarni a március 15-i eseményeket. A nacionalizmusnak voltak itt más megnyilvánulásai, de március 15-ét mindig civilizáltan ünnepeltük meg, incidensre a román részvételtől függetlenül soha nem került sor. Nagyon szeretnénk, hogyha az elkövetkezőkben is békésen emlékezhetnénk meg március 15-ről. Úgy értékelem, a zászló kitevését, hogy ez egy provokáció volt, de amennyiben megoldódott, hajlandó vagyok azt hinni, hogy Temesváron a józan ész győzedelmeskedett és nyugodtan fogjuk megünnepelni március 15-ét.
– Ön szerint mi válthatta ki ezt a gesztust: a székely zászló ügye, az autonómia-tüntetés vagy a március 15-i megemlékezésre való előkészületek?
– A provokáció előjátéka a székely zászló ügye, ami érdekes módon 2009–2010 óta kint van a Székelyföldön, és eddig senkinek nem szúrt szemet. Azóta volt az autonómiatüntetés is, amit meggyőződésem, hogy a román fél részéről sokan nem néztek jó szemmel. Bizonyára ezekhez kapcsolódik, hogy Temesváron is megpróbálták egy kicsit felkorbácsolni a kedélyeket március 15-e kapcsán. Most úgy néz ki, hogy a kedélyek lecsillapultak az ünneplés előestéjén, és remélem, hogy ez a lecsillapult kedélyállapot az elkövetkezőkben is megmarad Temesváron.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

Bejegyezték a Bánsági Közösségért Egyesületet
„A közösséget összekovácsoló magyar élményt szeretnénk nyújtani az embereknek”
Március végén jegyezték be a legújabb Temes megyei magyar civilszervezetet, Bánsági Közösségért Egyesület néven.
Az alapítók szándéknyilatkozata szerint az egyesület létrehozásának fő célja képviselni a bánságban élő szórvány magyarság érdekeit, megőrizni és ápolni a kulturális értékeket, elmélyíteni a magyar identitástudatot. Az Egyesület lévén lehetőség nyílik külső támogatást szerezni, európai forrásokat megpályázni a kulturális tevékenységek lebonyolításához a Bánsági régióban, illetve a minőségi kultúrát a vidéki területekre is eljuttatni. Az új civilszervezet elnöke Molnár Zsolt parlamenti képviselő, alelnöke Kiss Endre, az alapító tagok között van Molnár András (titkár), valamint, Halász Ferenc, Marossy Zoltán, Fazakas Csaba, Kaba Gábor, Daróczi Csaba. A fentiekből kiderül, hogy az új civilszervezetet valójában az RMDSZ Temes megyei szervezete jelenlegi vezetőségének a tagjai alapították.
– Miért volt szükség egy új, az RMDSZ-hez közel állónak látszó civilszervezet létrehozására? – kérdeztük Molnár Zsolttól, az egyesület elnökétől.
– A projektünknek nincsen politikai felhangja! A civilszervezet egy forma, amit meg kell tölteni tartalommal. Vannak magyar civilszervezetek, amelyek nagyon jól végzik a dolgukat, jó programokat, rendezvényeket szerveznek. Úgy látjuk azonban, hogy minden civilszervezet a saját kicsi szeletével foglalkozik. A kicsi szeletek között hézagok keletkeztek: ezeket az űröket kívánjuk mi betölteni a Bánsági Közösségért Egyesület által. A meggondolás az volt, hogy programokat, eseményeket szervezünk olyan helyekre, ahol nem voltak lehetőségek, nem volt helyi kapacitás. Úgy láttuk, hogy szükség van egy olyan egyesületre, amely átfogó programokat tud szervezni az egész bánsági magyarság számára.
– Hogyan viszonyul az új egyesület a többi bánsági magyar civilszervezethez?
– A hiánypótló tevékenységeken kívül, amelyekért létrejött a Bánsági Közösségért Egyesület, partnerei szeretnénk lenni bárkinek, akinek kezdeményezései, ötletei, vagy akár jól működő, hagyománnyal rendelkező programja is van. Úgy gondoljuk, szórványhelyzetben csakis összefogás által tudunk közösséget építeni, a közösségeink jövőjét biztosítani. Elnökként maximálisan nyitott vagyok mindenki felé, és úgy érzem, hogy meg tudjuk találni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a közös tevékenységünk hozzáadott értéket tud biztosítani a közösségi élethez. Remélem, sikerül olyan együttműködéseket kialakítani, amelyek gyümölcsözőek az egész közösség számára.
– Milyen típusú programokat szervezne az egyesület?
– Igyekszünk olyan eseményeket szervezni, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a magyarok találkozzanak, beszélgessenek, magyar élményben részesüljenek, ami közösséggé kovácsolja az embereket. Fontosnak tartjuk azt, hogy együtt szórakozzunk, hogy a szabadidőnket próbáljuk meg együtt eltölteni, ezért szabadtéri családi napot szervezünk, ez lesz az első programunk. Felmértük a Temes megyei kulturális kínálatot is: azt tapasztaltuk, hogy bizonyos településeken, közegekben hiányok vannak. Igyekszünk majd a kulturális kínálatot is bővíteni, nem csak Temesváron, hanem vidéken is. Kulturális rendezvényeket próbálunk majd vidékre “exportálni”, de azt is el szeretnénk érni, hogy a vidéki közönséget tudjuk bevonzani pl. a Csiky Gergely Színházba.
Harmadik fontos tengely lenne a magyar nyelvű információszórás bővítése. Igyekszünk a jelenlegi csatornákat kiegészíteni, szélesebb képet adni az eseményekről saját szóróanyagok, kiadványok által.
***
A Bánsági Közösségért Egyesület első rendezvénye a Családi nap lesz, amelyet a Temes Megyei Tanács által szervezett Etnikumok Fesztiválja keretén belül, a temesvári Falumúzeum magyar háza melletti téren szerveznének meg. A rendezvény a szabadtéri családi és közösségi programok ötvözete, mely által kikapcsolódási és szabadidős programokat kínálnak a résztvevőknek.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad).

Nyilvántartásba veszik a Temes megyei magyarokat
A nyári vakáció előtt még egy utolsó sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Temes megyei szervezete a temesvári Magyar Házban, Halász Ferenc megyei elnök és Molnár Zsolt parlamenti képviselő részvételével. A megyei szervezet elnöke beszámolt a tavaszi-nyáreleji időszakban lezajlott kisrégiós találkozók eredményeiről. Ezeken a találkozókon, amelyeken a helyi RMDSZ-szervezetek vezetői, önkormányzati képviselők mellett részt vettek a civilszervezetek képviselői is, kielemezték a 2012-es parlamenti választási eredményeket és felleltározták a helyi magyar közösségeket érintő problémákat. A találkozók alkalmat adtak Molnár Zsolt parlamenti képviselőnek is a bemutatkozásra és a helyi közösségek képviselőivel való ismerkedésre.
„A magyarlakta településeken szeptember végéig el kell készíteni a magyar közösségek aktuális adatbázisát, erre a helyi RMDSZ-szervezetek határidőt is kaptak” – mondta Halász Ferenc elnök, aki arról is beszámolt, hogy az RMDSZ a politikai tevékenységeken túlmenően nyitott a társadalmi-kulturális tevékenységek irányába és Családi napot, Trianon-megemlékezést szervezett, illetve erdélyi kirándulást szervez Bethlen Gábor fejedelem születésének 400. évfordulója alkalmából.
Molnár Zsolt parlamenti képviselő képviselőházi tevékenységéről számolt be, kiemelve egy Cseke Attila Bihar megyei képviselővel közösen benyújtott törvényjavaslatot, amely kilenc minisztériumhoz tartozó 18 dekoncentrált intézmény decentralizálását tenné lehetővé. „Ellenzékben a lehetőségeink korlátozottak – mondta Molnár Zsolt –, de minden alkalommal megkongatjuk a vészharangokat, amikor a parlamenti többség rossz irányba viszi a döntéseket, mint pl. a mezőgazdasági adó esetében.” A Temes megyei képviselő kitért a Szövetség alkotmánymódosító javaslataira is, amelyek az RMDSZ-frakció közös munkájának a gyümölcsei. „Pozitívum, hogy bekerült az alkotmánymódosító bizottság javaslatai közé a kulturális autonómiának a csírája – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt.
– Ezeket a javaslatokat még az alkotmánybíróság, a jogi tanács és különböző szervek át kell vizsgálják, erre ősszel fogunk visszatérni. Abban az esetben, ha ez a cikkely megmarad, nyitott lesz az út a kulturális autonómia felé! Természetesen azzal a feltétellel, hogy a kisebbségi törvényt abban a formájában, ahogy javasoltuk el is tudjuk fogadtatni a parlamenttel. A kisebbségi törvény a parlamentben várja a sorsát, sajnos nem sikerült vele kapcsolatban előrelépést elérni, se az előző parlamenti mandátumban, se a mostaniban.” Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma

A hétvége hírei
Márton Áron-szobrot avattak
Márton Áron-szobrot avattak szombaton Gyulafehérváron a római katolikus érseki palota udvarán. A Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával készült szobrot, Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész alkotását Jakubinyi György érsek szentelte meg.
A Bánság jelképes egyesítéséért
Nyolc szerbiai és tizenkét romániai bánsági település magyar közösségeinek a képviselői tanácskoztak pénteken és szombaton a Temes megyei Buziásfürdőn. Az RMDSZ Temes megyei szervezete és Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő a szerbiai és romániai Bánság magyar közösségei közötti kapcsolatépítés szándékával szervezte meg a találkozót. A rendezvény résztvevői az együttműködés lehetséges területeiről tárgyaltak, és testvér-települési kapcsolatok alapjait rakták le. Szerbia fontos lépéseket tett az Európai Unió felé, és mély szimbolikus gesztussal fordult a szerbiai magyar közösség felé a közelmúltban, így elérkezettnek láttuk az időt, hogy a határ két oldalán rekedt magyar közösségeink által szimbolikusan újraegyesítsük a történelmi Bánságot – nyilatkozta Molnár Zsolt. Hozzátette, az Európai Unióban számos példa van arra, hogy a határ két oldalán élő kisebbségi közösségek uniós forrásokat használtak fel identitásuk megóvására. A résztvevők által aláírt közös nyilatkozat szerint a bánsági magyar közösségek együttműködése híd lehet a Belgrádban, Budapesten és Bukarestben tevékenykedő államvezetők között.
Az elnöki hivatal elnézte a naptárt
Július 29. helyett egy hónappal korábban, június 29-én közölt a román himnusz napja alkalmából üzenetet Traian Băsescu államfő. Az elnöki hivatal honlapján szombaton megjelent üzenetben az elnök nyomatékosította: „június 29., amikor minden román a nemzeti himnuszt ünnepli, jó alkalom arra, hogy megértsük, milyen fontos az összefogás a nemzeti értékek ügyében”. Băsescu azt is hangsúlyozta, az állampolgárok szerepvállalása nélkül az ország nem lehet stabil, gazdag és büszke. Azt követően, hogy a hazai hírtelevíziók kiszúrták a kínos bakit, az elnöki hivatal hibaigazítást közölt, amelyben „sajnálatos technikai hibára” hivatkozva ismerte el a tévedést, és kért bocsánatot. Az újságírók által később elért Băsescu megengedhetetlennek tartotta a hibát, és hozzátette, tízszázalékos fizetésmegvonással fogja büntetni a felelősöket.
Turista vagyok, nem magyar
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesülete Turista vagyok, nem magyar feliratú pólót ajándékozott pénteken Bajnai Gordonnak Kolozsváron. Sorbán Attila Örs, az egyesület elnöke elmondta, azt kívánták üzenni a pólóval, hogy az erdélyi magyarok vendégszeretők, de nem felejtették el, hogy az a kormány, amelynek Bajnai Gordon előbb minisztere, később miniszterelnöke volt, hogyan viszonyult a határon túli magyarokhoz. Bajnai Gordon a miniszterelnöksége alatt egyszer sem látogatott el Erdélybe, csak most, a választások előtt egy évvel szavazatokért kuncsorogni jött ide – jelentette ki az EMI elnöke. Hozzátette, a felirattal a Magyar vagyok, nem turista szövegű pólókra kívántak visszautalni. Ezeket a pólókat a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i népszavazás után viselték előszeretettel Magyarországon az erdélyi magyarok, Erdélyben pedig a nemzeti összetartozás érzését fontosnak tartó magyarországiak. Bajnai Gordon úgy vélekedett az ajándékról, hogy az efféle eszközök megszokottak a modern politikában, emiatt nem kell megsértődni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egymásra találtak a történelmi Bánság magyarjai Buziásfürdőn
Történelmi találkozóra került sor június 29-én, szombaton a buziásfürdői CARP-panzióban: a Temesi Bánság és a Szerbiai Bánság magyarlakta településeinek képviselői közös konferenciát tartottak, ahol bemutatták a határ két oldalán élő magyar közösségek helyzetét, a magyarlakta városokat és községeket, majd a résztvevők kétoldalú megbeszéléseken keresték a további együttműködési lehetőségeket.
A Marossy Zoltán kormányfelügyelő kezdeményezte magyar–magyar találkozó létrejöttét a Bánsági Közösségért Egyesület, a Temes megyei RMDSZ Önkormányzati Tanácsa, a Communitas Alapítvány, a Buziásfürdői RMDSZ és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő támogatta.
A vajdasági vendégek nyolc településről érkeztek, míg a házigazda Temes megyeiek 12 magyarlakta települést képviseltek. Buziásfürdőt Molnár József mutatta be, a Temesi Bánság magyar közösségeinek helyzetéről Kiss Ferenc tanfelügyelő tartott előadást. A Szerbiai Bánság magyarságát Dobai János torontáltordai polgármester mutatta be a jelenlevőknek. A sok hasonlóság mellett feltűnő különbségek is vannak a határ két oldalán élő magyar közösségek között: több vajdasági magyar településen többségben vannak a magyarok, közöttük néhány olyan is van, ahol 80% feletti a magyar lakosság aránya (Hódegyháza, Magyarittabé, Torontáltorda stb). A határ innenső oldalán viszont egy-két település (Ótelek, Végvár) kivételével már mindenütt kisebbségben élnek a magyarok, közigazgatási szinten nincs már magyar többségű község a Temesi Bánságban.
A konferencia befejező részében a zsombolyai Kaba Gábor ismertette a határon átnyúló román–szerb projektek tapasztalatait, az EGTC-k (Európai Területi Társulások) létrehozásában rejlő lehetőségeket. Nagy Emil, a hódegyházi helyi közösség Tanácsának elnöke meghívta a találkozó valamennyi résztvevőjét a hódegyházi (Csóka község) Falunapra, hogy ott folytassák a Buziásfürdőn elkezdett megbeszéléseket. A romániai és szerbiai bánsági magyarok első találkozójának tapasztalatait összefoglalva, Marossy Zoltán kormányfelügyelő azt javasolta, hogy augusztus 4-én, Hódegyházán az alábbi területeken keressék az együttműködési lehetőségeket a határ két oldalán található magyarlakta települések képviselői: gazdaság, magyar nyelvű oktatás, kultúra–hagyományőrzés, az ifjúság és az idősek közötti kapcsolatfelvétel.
A találkozó végén a résztvevő települések képviselői közös Közleményt fogadtak el, amelyben a további együttműködés szükségessége mellett foglalnak állást:
„A vízumkényszer megszűnése 2010. június 12-én, valamint Szerbia EU-jelöltségének elfogadása 2012 márciusában új helyzetet teremtett régiónkban.
A Temesi Bánság és a Vajdasági Bánság magyar közösségeinek együttműködése elől nem csak elhárult az akadály, de ez a kívánatos együttműködés híd is lehet a Belgrádban, Budapesten és Bukarestben tevékenykedő államvezetők között.
A Bánságban 14 nemzetiség közösségeivel folytatott együttélés sajátos tapasztalatokkal gazdagíthatja az új Európában helyét építő magyarságot.
Ezért legalább olyan fontosnak tartjuk a velünk élő nemzetiségektől, mint a szomszédos magyarlakta régiók – Bácska, Dél-Alföld, Erdély, Partium – közösségeitől átvehető tapasztalatokat.
Mindehhez szervezett együttműködés szükséges. Ez a találkozó csak egy kezdet, a folytatás rajtunk múlik.
Buziásfürdő, 2013. június 29.
Képviselt települések: Bodófalva, Buziásfürdő, Nagycsanád, Csóka, Detta, Fejértelep, Hódegyháza, Nagykikinda, Magyarittabé, Máriafölde, Ótelek, Ötvösd, Temesság, Szapáryfalva, Temesvár, Temerin, Tiszaszentmiklós, Torontáltorda, Újszentes, Végvár és Zsombolya
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

„Az osztrák emlékmű felállítása veszélyeztetheti a Kulturális Főváros pályázat sikerét”
Temesvár – Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök és Molnár Zsolt parlamenti képviselő kedden rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Hűség oszlopa nevű osztrák katonai emlékmű tervezett felállítása kapcsán a Bălcescu (volt Lahovary) téren. Az RMDSZ elnöke a sajtónak elmondta: nyílt levelet intéztek Nicolae Robu polgármesterhez, amelyben arra kérik, hogy vonja vissza a magyar közösséget sértő szobor felállítására vonatkozó elképzelését. „Az osztrák emlékmű visszaállítása kapcsán a következő napokban részletes beadványt intézünk a polgármesteri hivatalhoz, amelyben megindokoljuk, hogy miért ellenezzük a Hűség oszlopa köztéren való felállítását – mondta Halász Ferenc. Az emlékmű nem véletlenül került a Lippai úti temetőbe, hanem azért, mert ott temették el az 1849-es ostrom idején elesett osztrák katonákat. Az emlékművet azért nevezik a Hűség oszlopának, mert az osztrák abszolutizmus iránti hűséget, a retrográd erők győzelmét jelképezi a szabadságért és a demokráciáért harcoló erők felett. Az emlékmű művészi értékét nem vitatom, de nem érthetünk egyet annak felállításával a Nicolae Bălcescu 1848-as román forradalmár nevét viselő téren.”
„Temesvár polgármestere kétszáz évvel pörgetné vissza a város szellemiségét az emlékmű visszaállítása által” – nyilatkozta az eset kapcsán Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki hozzáfűzte: „Ez a lépés rossz fényt vethet a város Európai Kulturális Fővárosi pályázatára, ugyanis a változatosság mellett elkötelezett Európai Unióban egy ilyen lépés régmúlt időket és főleg idejemúlt eszméket elevenít fel”. A parlamenti képviselő arra emlékeztetett, hogy Temesvár etnikai sokszínűsége értéket jelent az Európai Kulturális főváros címért vívott küzdelem során, de ennek a szobornak a felállítása többet ártana ennek a kezdeményezésnek, mint amennyit használna.
Az RMDSZ további lépéseket is tervez a szoborügyben: aláírásgyűjtést szerveznek a műemlék visszaállítása ellen, és felszólítanak minden felelős magyar intézményt, egyházat és civilszervezetet, hogy támogassa ezt a kezdeményezést.
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar-magyar kapcsolatokat építenek Bánságban
Második alkalommal találkoztak a szerbiai és a romániai Bánság magyar közösségeinek képviselői vasárnap a szerbiai Csóka községhez tartozó Hódegyházán. A falunapok keretén belül szervezett megbeszélésen közel húsz település képviseltette magát.
A házigazda szerepét ezúttal Balázs Ferenc, Csóka község polgármestere és Nagy Emil, a hódegyházi helyi közösség elnöke látta el, míg Temes megyei RMDSZ képviseletében a találkozón részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Marossy Zoltán, a program ötletgazdája, valamint jelen volt Tanács Gábor, a magyarországi Bordány község polgármestere.
A Temes megyei RMDSZ által kezdeményezett program keretében először júniusban, a Temes megyei Buziásfürdőn találkoztak a román-szerb határ két oldalán levő bánsági magyar közösségek képviselői. A kapcsolat létrehozása után a második találkozó hangsúlyosan a testvér-települési párok kialakításáról, valamint a közös programok tartalmi és formai részeiről szólt. A két találkozó közötti előrelépésekről és fejleményekről Marossy Zoltán, volt kormányfelügyelő tájékoztatta a résztvevőket, majd a jelen levő települések beszámoltak a közösen kialakított elképzelésekről és vázolták együttműködéseik tervezett lépéseit.
A megbeszélésen Molnár Zsolt parlamenti képviselő ismételten felhívta a figyelmet az Európai Unió adta lehetőségekre: „meg kell ismernünk a modern Európa játékszabályait és ezek mentén kell kialakítanunk a határon átívelő magyar-magyar kapcsolatokat.” A képviselő hozzátette, hogy magyar összefogás által hárompólusú kapcsolatokat is ki lehet alakítani, melyek tovább mélyítenék a magyar összetartozást és identitást a régióban. Ilyen például a Bordány-Csóka-Detta hármas testvér-települési kapcsolat, amely több éve működik. Molnár ugyanakkor arra tett javaslatot, hogy a következő találkozón már a közös ötletek kivitelezéséről, valamint a szükséges finanszírozási források feltárásáról tanácskozzanak a felek.
Maszol.ro

Nem közeledtek az álláspontok
Temesvár– A nyáron Nicolae Robu polgármester bejelentette, hogy a temesvári Bălcescu (Lahovary) téren fel akarja állítani a Lippai úti temetőben található osztrák katonai emlékművet. Az RMDSZ Temes megyei szervezete Állásfoglalással és Nyílt levéllel válaszolt, amelyben elutasítja a polgármester kezdeményezését. Az emlékmű felállítása kapcsán az RMDSZ találkozót kért a polgármesterrel, amelyre végül szeptember 20-án, pénteken délelőtt került sor. A találkozó eredményéről Halász Ferenc helyi RMDSZ-elnök számolt be a sajtó képviselőinek:
„Az RMDSZ-t Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Fazakas Csaba művelődési alelnök és jómagam képviseltük ezen a találkozón. A beszélgetés során kiderült, hogy a polgármester nem állt el attól a szándékától, hogy köztérre állítsa a „szégyenszobrot”. Mi kifejtettük azon véleményünket: nem óhajtjuk, hogy ez a szobor kikerüljön a temetőből.
Két alapvető érvet hoztunk fel ebben az ügyben. Egyrészt azt mondtuk, hogy bármilyen esztétikai megfontolást felülbírál ennek a műemléknek a tartalma. Ez a műemlék 1853-ban – és ma is – az osztrák abszolutizmusnak állít emléket a magyar szabadságharccal szemben. Ha értékek mentén politizálunk és vezetjük a közigazgatást, akkor ettől nem lehet eltekinteni. Főleg Temesváron nem, amely 1989-ben az első szabad város volt Romániában. Hagyománya van ebben a városban a szabadságért való küzdelemnek. Nem engedheti meg magának 2013-ban, hogy egy olyan emlékművet állítson köztérre, amely egyértelműen az abszolutizmus jelképe, és a társadalom fejlődését gátló eseménynek állít emléket. Másrészt elmondtuk, hogy semmi kifogásunk az ellen, hogy ezt a műemléket restaurálják, adják meg neki a megfelelő figyelmet, de a helye továbbra is a temetőben legyen, mert nem véletlenül került a mai helyére. Ott egy osztrák tömegsír volt, amelyben az 1849-es ostrom várvédői voltak eltemetve. Sajnos az 1990-es évek után ez a tömegsír eltűnt, semmilyen nyoma nem maradt. Az osztrák katonai emlékmű ma az egyetlen szimbóluma annak, hogy ott osztrák katonai tömegsír létezett. A beszélgetésen az álláspontok nem közeledtek, mi kitartottunk amellett, hogy Temesváron semmilyen köztéren ne állítsák fel az osztrák emlékművet. Mi továbbra is gyűjtjük az aláírásokat annak érdekében, hogy a magyar közösségnek ezt az óhaját vegyék figyelembe.”
Halász Ferenc a pénteki sajtótájékoztatón azt is elmondta: javasolták a polgármesternek, tekintettel arra, hogy csak a német kisebbségnek van képviselője a temesvári tanácsban, hogy tartson rendszeres konzultációt és találkozót a kisebbségi szervezetekkel. Ezeken a találkozókon lehetőség nyílna elmondani azokat a sajátos gondokat, amelyeknek az orvoslását a városvezetéstől várják a kisebbségi közösségek. Erre a javaslatra a polgármester pozitívan reagált, ezért az RMDSZ várja a meghívót az első ilyen kisebbségi találkozóra. A Szövetség képviselői a többi kisebbségi szervezet képviselőivel is egyeztettek erről a kezdeményezésről, mindenki óhajtja ezeket a találkozókat. „Ilyen módon elkerülhetjük a félreértéseket és konfliktusokat, amilyenek az osztrák emlékmű kapcsán például kialakultak” – nyilatkozta Halász Ferenc. „Temesvár 2021-ben az Európai Kulturális Főváros címre pályázik és ilyen körülmények között a nemzetiségek aktív bevonása a pályázatba és a program kialakításába plusz esélyt kell hogy jelentsen a város számára.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Le kell törnünk a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos EU-s ellenállást
Az Európai Unió változtassa meg véleményét az államalkotó őshonos nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ismerje el igényeik jogosságát és fogadjon el szabályozást védelmükben.
Ez marad legfontosabb európai célkitűzésünk a kisebbségi polgári kezdeményezés elutasítását követően is, fogalmazott Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője a MIÉRT idei nyári táborának nyerteseit, a Temes megyei RMDSZ tisztségviselőit és bánsági önkormányzati képviselőket látott vendégül Brüsszelben. A látogatócsoporttal szervezett keddi találkozón a képviselő ismertette a polgári kezdeményezés kialakításának történetét és a továbblépés lehetőségeit.
Winkler Gyula szerint az Európai Bizottság döntése ellentmondásos és cinikus, nyilvánvalóan politikai indok áll mögötte. „Felháborodásunkkal nem vagyunk egyedül, hiszen Erdélyen kívül Németországból, Dániából, Hollandiából, Dél-Tirolból és természetesen Magyarországról kisebbségi közösségek és közéleti személyiségek tiltakoztak a döntés ellen. Ez a tény is azt mutatja, hogy a kisebbségi közösségek összefogásával értéket teremtettünk, amelyet fent kell tartanunk és tovább kell éltetnünk. Az első pillanatban a keserűség és a csalódottság munkált bennünk, a következő pillanatban viszont már annak lehetőségeit kerestük, hogyan lehet tovább lépni” – magyarázta az RMDSZ EP-képviselője.
Az RMDSZ véleménye szerint a jogi lehetőségek adottak: a kezdeményezők további indoklást kértek az Európai Bizottságtól, majd az elutasítás megfellebbezése következik a luxemburgi általános ügyek bíróságán. Winkler Gyula hangsúlyozta: „politikai síkon erős brüsszeli jelenléttel biztosíthatjuk, hogy készen álljunk, amikor a jövő évi választást követően, az EU-ban elkezdődik a vita a Szerződések módosításakor, és lehetőség nyílik kialakítani a kisebbségekről szóló intézkedéseket. Tudjuk, hogy rossz a passzivitás, amellyel az EU a kisebbségi kérdéshez viszonyul, de mindent meg kell tennünk a lehetőségek szélesítésére, az ellenállás letörésére. Európai választási programunknak az EU által befolyásolt terültek mindenikére ki kell terjednie, de elsősorban a kisebbségi érdekérvényesítést kell hogy célozza” – hangsúlyozta Winkler Gyula a látogatócsoporttal szervezett találkozón.
Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)

Szórványösztöndíjra pályázhatnak a bánsági magyar diákok
Temes – A temesvári Magyar Hagyományok Napjáról, a szórványösztöndíj-rendszerről, helyi kirendeltség létrehozásáról, a Bánátikum márkanévről, a Temes és Hargita megyei önkormányzati találkozó megszervezéséről folytatott egyeztetést az elmúlt hét végén Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és Alárendelt Intézmények Vezérigazgatóságának vezetője, az Összetartozunk közösségépítő program felelőse a Temes megyei partnerekkel. A találkozón részt vett Molnár Zsolt Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke és Sütő-Udvari Magda, a Reconstructio 2005 Egyesület elnöke is. Molnár Zsolt az október 19-re tervezett Magyar Hagyományok Napjának programjavaslatát ismertetve kérte a Hargita megyeieket, hogy segítsenek gazdagabbá tenni a rendezvényt. A szórványösztöndíj-rendszert e hónapban hirdetik meg a partner szórványmegyékben, így Temes megyében is. A tanulmányi ösztöndíjra 5–8. és 9–12. osztályos diákok pályázhatnak, a közösségépítő ösztöndíjra a középiskolások mellett egyetemisták jelentkezését is várják.
A még hatékonyabb együttműködés érdekében a felek fontosnak tartják egy területi iroda létrehozását, hogy egy ott élő, a helyi problémákat jól ismerő személy segítse a munkát. Ugyanakkor szó esett a Bánátikum márkanév létrehozásáról, amiben ugyancsak segíthet Hargita megye, hisz a megyei tanács által levédett Székely termék jó példaként szolgálhat.
A megbeszélésen körvonalazódott a Marossy Zoltán, a Geml József Társaskör elnöke által kezdeményezett Temes és Hargita megyei önkormányzatok találkozója is, amely a két megye települései közti testvérkapcsolatok kialakítását segítené elő.
A jövő év kiemelt eseményének a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot tartják – hangzott el a megbeszélésen.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

A Millenniumi templom búcsúünnepe
„Ha mi nem engedjük el a Szűzanya kezét, ő biztosan nem engedi el a miénket”
Pontosan száztizenkét évvel ezelőtt, 1901. október 13-án kiemelkedő eseményt ünnepelt Temesvár magyar nemzetiségű lakossága, közöttük a gyárvárosi római katolikus közösség: impozáns új templomuk, a Millenniumi templom felszentelését.
Az idő kerekének forgása idén úgy hozta, hogy a templombúcsút szintén október 13-án, vasárnap tarthatta a helyi közösség. Excellenciás Roos Márton főpásztor és ft. Kapor János plébános meghívására a szentmisét Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püspök mutatta be több egyházmegyés lelkipásztor jelenlétében. A liturgián jelen volt Böjte Csaba ferences szerzetes, valamint nt. Fazakas Csaba temesvári református esperes. Az idei templombúcsún anyaországi vendégeket is üdvözölhetett a helyi közösség: az egyházi rendezvényre Temesvárra érkezett Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke, továbbá a dr. Szűcs Zoltán és dr. Vizi Gabriella kolozsvári magyar konzul. Az RMDSZ Temes megyei szervezete részéről Molnár Zsolt parlamenti képviselő vett részt a szentmisén.
A búcsús liturgiát megelőzően az egybegyűltek a templom előtti térre vonultak, ahol Excellenciás Roos Márton megyés püspök felszentelte az elmúlt hónapokban felújított Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot. A szentelési szertartás keretében dr. Nicolae Robu temesvári polgármester elmondotta: amint tudomást szerzett arról, hogy a város legrégebbi köztéri szobra viszonylag zárt helyen, a temesvár-józsefvárosi plébánia kertjében igen megrongálódott állapotban található, azonnal felvette a kapcsolatot a helyi római katolikus egyház képviselőivel, és az együttműködést siker koronázta. A szobrot Ioan Oprescu restaurátor három hónap alatt teljesen felújította, az elmúlt hetekben pedig felállították kijelölt helyére, a Millenniumi templom előtti, részben ugyancsak felújított térre. Beszédében Nicolae Robu polgármester kitért arra is, hogy a város vezetősége szívén viseli a gyárvárosi római katolikus templom épületének sorsát, és támogatásáról biztosította a helyi közösséget.
Bevezetőjében Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püspök az édesanya iránti gyermeki szeretet szép példájával szemléltette, hogy mit jelent bizalommal a Szűzanyához fordulni az Ő segítségét kérni. – Szent István is ezt tette, amikor országát és népét a Boldogasszony oltalmába ajánlotta, ezért nevezzük Őt mi védelmezőnknek a Magyarok Nagyasszonyának – fogalmazott a főpásztor.
A búcsús szentmise keretében a Millenniumi templom védőszentjének alakját német, valamint román nyelven elhangzott beszédében ft. Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános és ft. Toman Zoltán temesvár-belvárosi segédlelkész idézte meg. A liturgia magyar szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki szentbeszédében ismételten felhívta a figyelmet a krisztusi tanítás egyik alapvető gondolatára, az emberbaráti szeretet gyakorlására a mindennapokban. – A Szűzanya a szolgáló szeretet jelképe. Ha mi nem engedjük el az ő kezét, ő biztosan nem fogja elengedni a miénket – mondotta Csaba testvér, majd így folytatta: – Isten nem csupán meghív a szolgálatra, hanem küld is. Az apostolokat egykoron arra szólította fel, hogy menjenek és terjesszék az evangéliumot, minket pedig arra, hogy a társadalom peremén, a lét peremén élőkön, a szegényeken, elesetteken segítsünk. Merjünk hát mi is lehajolni hozzájuk, vigaszt, irányt, utat mutatni nekik. Hiszem, hogy van jövőnk, csak bíznunk kell az élő Istenben, a szeretet Istenében.
A szentmise befejező részében Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke lépett mikrofon elé, hogy a gyárvárosi híveknek átadja a magyar kormány üdvözletét. – Az ember test, szellem és lélek egysége. A kórházak, sportlétesítmények, iskolák, kulturális intézmények mellett fontos a templomok megőrzése, az Egyház támogatása. A templom ugyanis nem csak szakrális tér, hanem az élő közösség összetartó ereje is. Ha ünnepeinket megüljük, őseinket és hőseinket tiszteltjük, meg tudjuk tartani magyarságunkat – fogalmazott Hegyi László kabinetfőnök, aki ugyanakkor kiemelte: a szülők felelőssége továbbadni a gyermekeknek anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat.
Az ünnepi liturgia zenei részét a Dumitresc Emil kántor vezette templomi kórus tolmácsolta, előadásukban egyházi énekek, számos népének, a Pápai Himnusz és Nemzeti Imánk is felcsendült, melyhez áhítattal és tisztelettel csatlakoztak a templomot megtöltő hívek.
A búcsús szentmisét követően a templom előtti téren a Temesvári Kultúrház gyermekekből álló Bóbita néptánccsoportja, valamint az újszentesi Butykos néptáncegyüttes lépett fel, műsorukkal színesítve az ünnepi eseményt és jelezve, hogy milyen szépre, sokra képes egy szikrányi közös akarat.
A Millenniumi templom felszentelésének idei évfordulója is beszédes példája annak, hogy a gyárvárosi római katolikus közösség lehetőségéhez mérten igyekszik megőrizni ezt az értékes örökséget, jelent építeni, jövőt tervezni, élő hitet vinni a régmúlt dicsőségét őrző falak közé
Sipos Enikő
Nyugati Jelen (Arad)

Temes Megyei RMDSZ
A Magyar Szórvány Napja rendezvényei
Az RMDSZ a 2013-as évet Bethlen Gábor emlékévvé nyilvánította, a nagy fejedelem 1613-ban történt megválasztásának 400. évfordulójára való tekintettel. Már három évvel ezelőtt a Magyar Szórvány Napját a fejedelem halálának napjára emlékezve november 15-re tették (1629).
November 15-én, pénteken
18 órai kezdettel a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség Újvárossy Ernő Termében Bethlen Gábor jó emlékezete címmel vetített képes előadást tart dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület fő levéltárosa, a BBTE Magyar Történeti Intézetének docense.
November 16-án, szombaton
Dettán 10–12 óra között gyerekklub-játszóház
A Geml József Társaskör Nefelejcs népdalcsoportja szombaton Resicabányán vendégszerepel, ahol a helyi Hóvirág népdalkörrel közös énekléssel emlékeznek meg a szórványsorsról.
10 órai kezdettel Temesváron Szórvány Sportnap minden korosztálynak, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. Részt vesznek a szomszéd szórványmegyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény) képviselői is. A vállalkozó kedvűek a következő sportágakban mérhetik össze ügyességüket:
- asztalitenisz – jelentkezés Kiss Endrénél
- sakk – jelentkezés Balla Tamásnál, telefon: 0751-493-846
- backgammon (ostábla, románul table) – jelentkezés Kovács Zsombornál, telefon: 0745-379-479
A Temesvári Magyar Nyugdíjasklub Szórványnapi nótadélutánt tart a Kós Károly Közösségi Központban 15 órai kezdéssel.
16 órakor kezdődik Lugoson az RMDSZ-székházban az ünnep alkalmával összehívott tematikus ifjúsági találkozó.
16 órától Újmosnicán az Újmosnicai Református Egyházközség és Kádár György alpolgármester bográcsos-délutánt szervez a református parókia udvarán.
Ugyancsak a szórványnapi rendezvénysorozat keretében november 23-án szombaton 17 órai kezdettel a Magyar Nemzeti Filharmonikusok Énekkara KÖZÖS OTTHONUNK A ZENE címmel jótékonysági koncertet ad a gyárvárosi római katolikus Millenniumi templomban. A rendkívüli jótékonysági koncert bevételét a Millenniumi templom javítására ajánlják fel.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, jöjjenek el minél többen, ünnepeljünk együtt!
Nyugati Jelen (Arad)

Évértékelő beszélgetés Halász Ferenccel, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökével
„Az RMDSZ-szervezet megérett a generációváltásra”
A tavalyi év választásoktól mentes esztendő volt, amelyben a szervezetépítésre és a magyarság ügyeinek rendezésére koncentrálhatott az RMDSZ Temes megyei szervezete.
Halász Ferenc megyei elnökkel a 2013-as év eredményeiről, újdonságairól, a 2014-es évi tervekről beszélgettünk az újév első napjaiban.
– A tavalyi évben történt legfontosabb változás: néhány éves kiesés után ismét parlamenti képviselőnk van, Molnár Zsolt személyében, ami új lehetőségeket és perspektívákat nyitott a szervezet számára, annak ellenére, hogy országos szinten ellenzékben van az RMDSZ. Másik újdonság az, hogy megújult az RMDSZ Önkormányzati Tanács vezetősége, Csáki-Gál Károly személyében új elnöke van ennek az intézménynek.
A tavalyi év során a temesvári polgármesternek javasoltuk egy Kisebbségi Konzultatív Tanács felállítását, amelyen keresztül – tekintettel arra, hogy nem vagyunk jelen a megyei, illetve a városi tanácsban – hatékonyabban tudjuk képviselni a magyar közösséget. Elküldtük a javaslatainkat a működési szabályzatra, és a következő napokban átküldjük azon prioritásainknak a listáját is, amelyeket a 2014–16 időszakban szeretnénk megvalósítani a magyar közösség számára.
Újdonság volt az is, hogy megalakult az RMDSZ Nőszervezete, amely elkezdte tevékenységét, ami az elmúlt esztendőben a karácsonyi ajándékozásban nyilvánult meg. Bejegyeztünk egy civilszervezetet is, a Bánsági Közösségért Egyesületet, amelynek egyértelműen az a célja, hogy az RMDSZ által szervezett rendezvényekre összegyűjtse a pénzforrásokat.
Gőzerővel folytatjuk a magyar állampolgársággal kapcsolatos tevékenységünket. Az előző évben 420 személy számára tettük lehetővé, hogy kérelmezzék a magyar állampolgárságot. Útlevél-kérvényezéssel és regisztráció elvégzésével is foglalkozunk azok számára, akik az idei magyarországi választásokon részt óhajtanak venni.
– Melyek voltak a 2013-as év legfontosabb eseményei az RMDSZ-szervezet szemszögéből?
– Először azt szeretném kiemelni, hogy elkészült egy olyan eseménynaptár a megyében, amely tartalmazza a legfontosabb rendezvényeket (városi és falunapok, templombúcsúk stb.). Tavaly sikerült minden, a magyar közösség számára fontos esemény alkalmával rendezvényt szervezni (március 15., június 4., október 6., október 23.), amelyekről méltósággal megemlékeztünk. Az Összetartozunk program kissé korlátozottabban működött a tavalyi esztendőben, tekintettel a Hargita megyei tanács elnöke körüli eseményekre, de az oktatás és a művelődés területén itt is sikerült előrelépni. Összehoztuk a bánsági magyar települések találkozóját, amelynek keretében romániai és szerbiai bánsági magyar települések elöljárói két alkalommal is találkoztak. Ez egy olyan együttműködés, amely reméljük, hogy Szerbia EU-s csatlakozása időszakában különösen aktív lesz. Elkezdtük olyan rendezvények szervezését, amelyekből hagyományt szeretnénk teremteni Temes megyében: ilyen a Családi Nap és a Szórványnapi rendezvények, ezeknek a palettáját megpróbáljuk az elkövetkezőkben bővíteni. A 2014-es esztendőben szeretnénk ezt az eseménynaptárt, vagy legalább a legfontosabb eseményeket nyilvánosságra hozni, egyrészt azért, hogy tájékoztassuk a közvéleményt, másrészt azért, hogy kerüljük el a rendezvények „egymásra szervezését”.
A 2014-es eseménynaptár abszolút újdonságai: február végén egy jótékonysági bál megszervezése vállalkozók részvételével, április végén pedig a Magyar Hagyományok Napjának a megszervezése.
– Készül a bánsági magyar közösség saját adatbázisa. A beérkezett adatok alapján mennyire helytállóak a hivatalos statisztikák a magyarság lélekszámát illetően?
– Nagyon fontos célkitűzésünk egy magyar adatbázis elkészítése. A vidéki településekről, ahol RMDSZ-szervezet működik, döntő többséggel már beérkeztek az adatok. Véleményem szerint a statisztikai adatok többé-kevésbé helyesek, ami a magyar lakosság lélekszámát illeti. Nekünk nem áll rendelkezésünkre olyan eszközrendszer, hogy ezeket a statisztikai adatokat pontosítani tudnánk. A beérkezett adatok majdnem minden esetben kevesebb magyart tüntetnek fel, mint ami a statisztikákban létezik. Ez az adatgyűjtés nehézségeinek számlájára írható. 2014-ben ezt a tevékenységet folytatni kell. A legnagyobb gondot a temesvári adatok begyűjtése jelenti, hiszen itt nagyon nehéz megkeresni a 15 000 magyart a 300 000 lakos között! Úgy vélem, hogy 2014-ben sikerül egy használható magyar adatbázist létrehozni, amely hasznosítható a következő választások idején, ugyanakkor közvetlen kapcsolatteremtést biztosít sokkal több magyarral, mint amire jelenleg lehetőség van.
– Sikerült-e valamelyik Temes megyei településen RMDSZ-szervezetet alapítani, vagy újjáéleszteni a 2013-as esztendőben?
– Vannak olyan RMDSZ-szervezetek, amelyek megújításra, tisztújításra várnak, ilyen például Újszentes, ahol az előkészületek már megtörténtek. Ezen túl Varjason, Temesrékason sikerült az RMDSZ-életet felpezsdíteni, Facsádon is próbálkozunk egy sokkal aktívabb tagsági életet kialakítani. A 2014-es prioritások között ez a téma is szerepel, és az adatbázis elkészítése kellő motivációt biztosít nekünk és a helyi közösségek számára is. Itt nem arra gondolok, hogy feltétlenül a politika iránti érdeklődésüket felkeltsük a bánsági szórványban élő magyaroknak, hanem egyáltalán arra, hogy magyar rendezvényekre igény legyen.
Nem csak az RMDSZ-szervezeteket akarjuk újjáéleszteni, hanem aktívan kezdtünk foglalkozni a fiatalsággal is. Rendszeres találkozók megszervezésében gondolkodunk. Tavaly Végváron volt egy ilyen találkozó, és most februárban szervezzük az ifjak számára a következő rendezvényt. Úgy érzem, hogy megérett ez a szervezet a generációváltásra! Az új generáció felépítése, a politika és a magyar közösség iránti érzékennyé tétele nem egyszerű dolog…
– Melyek a 2014-es év prioritásai, újdonságai, legfontosabb eseményei?
– A legfontosabb politikai esemény az Európa Parlamenti választás, amelyre május 25-én kerül sor. Temes megyei magyar jelölt befutó helyen biztosan nem lesz, de aláírásokat és szavazatokat innen is kell gyűjteni, hogy országos szinten az 5% meglegyen. Az év első felét a választási kampánynak és a választás előkészítésének fogjuk szentelni. Eddig négy RMDSZ-es politikus jelezte részvételi szándékát az EP-választásokon, mind a négyen megkeresték a Temes megyei szervezetet a támogatásunkra számítva, de arról még nem döntöttünk, hogy kit fogunk támogatni. Az RMDSZ jelöltlistáját 5-6000 aláírással kellene támogatnunk, ezek összegyűjtése nem kis feladat lesz, komoly szervezést igényel.
A 2014-es esztendő az évfordulók éve lesz: 25 éves lesz az RMDSZ és a 89-es decemberi forradalom, igyekszünk mindkettőt méltóképpen megünnepelni. Idén lesz az 500 évfordulója Dózsa György kivégzésének, ebből az alkalomból is szándékunkban áll megemlékezést szervezni. Tavalyi adósságunk Ormós Zsigmond és Krecsányi Ignác szobrainak a felállítása Temesváron, ezeket a kezdeményezéseket a Magyar Színházzal és a Temesvári Magyar Nőszövetséggel együttműködve próbáljuk megvalósítani.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

Folytatódik az RMDSZ és a BKE színházlátogatási programja
Az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Bánsági Közösségért Egyesület immár negyedik alkalommal szervezett autóbuszos színházlátogatást február 18-án, kedden.
Ez alkalommal Lugosról ötven színházrajongó érkezett autóbusszal Temesvárra, ahol a Parasztopera című előadást láthatták a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban.
A Temes megyei RMDSZ és a BKE színházlátogatási programja tavaly októberben indult, amikor 48 nagyszentmiklósi és máriaföldi néző láthatta a Gardénia című előadást a temesvári magyar színházban. Tavaly decemberben 52 dettai, gátaljai és temessági néző tapsolhatta meg a Parasztopera című előadást. Idén januárban újból a nagyszentmiklósiak és a máriaföldiek (45 személy) vettek részt temesvári színházlátogatáson, ők az Özönvíz előtt című előadást látták.
A Temes megyei RMDSZ színházlátogatási programjával kapcsolatosan Molnár Zsolt parlamenti képviselő kiemelte, hogy a hiánypótló szolgáltatás a vidéki magyar közösségek magyar kulturális eseményekhez való hozzáférését segíti. „A Temes megyei RMDSZ tavaly több olyan programot indított, amely a vidéki közösségek támogatását célozza. Ezek között a színházlátogatások kiemelt szerepet kapnak, hiszen nagyon fontos a magyar nyelvű kultúrához való hozzáférés. Nagy öröm számunkra, hogy a program sikerének következtében idén már közösségi igénnyé vált a színházlátogatások megszervezése" – nyilatkozta Molnár Zsolt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

Emlékalbum-bemutató és koszorúzás a Szabadság-szobor újraállításának a 10. évfordulója alkalmából
Gondozzák, őrizzék!
A címnek választott szavakkal kezdődött az aradi Szabadság-szobor története, melyek Salacz Gyula egykori polgármester szájából hangozottak el 1890-ben, amikor átadta a szobrot az aradiaknak.
Több mint 70 évnyi száműzetés után 15 éve szabadították ki az aradi várbörtönből Zala György szoborcsoportját, majd restaurálás után sikerült ismét felállítani: tíz éve immár, hogy újból köztérre került a 13 aradi vértanú emlékműve.
A mai napot eme jeles és emlékezetes évfordulónak szentelték, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete és a Szabadság-szobor Egyesület egész napos rendezvénysorozattal emlékezett a 2004. áprilisi eseményre.
A Csiky Gergely Főgimnázium zsúfolásig telt dísztermében 16 órakor mutatták be az alkalomra készült jubileumi emlékalbumot Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök jelenlétében. Az országos szervezet elnökén kívül jelen voltak még: Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke, Cziszter Kálmán városi tanácsos és még sokan mások, akik a tíz évvel ezelőtti esemény részesei voltak.
„Az aradiak, Arad megtette magáét, gondozták, őrizték a szobrot mindig úgy, ahogy lehetett, és úgy érezzük, hogy ezt az üzenetet kell továbbadnunk, a szobrot továbbra is gondozni, őrizni kell. Ez a sikertörténet nem egy emberé, ez a közösségünk sikertörténete” – hangzott el Király András beszédében, akinek felkérésére egyfajta spontán emlékalbum bemutatóra került sor. Felszólaltak és emlékeket elevenítettek fel Cziszter Kálmán, Bálint György, valamint Kocsis Rudolf is megosztotta gondolatait a teremben lévőkkel. Horváth Levente, a kiadvány egyik szerkesztője az album megalkotásához vezető vezérelvekről beszélt. Nagyon sokan vannak még, akik valamilyen formában hozzájárultak a szobor létrejöttéhez, ám időhiány miatt nem volt lehetőség mindenkinek felszólalni.
A jelenlegi emlékalbum a harmadik kiadvány, mely a Szabadság-szoborról szól, ezt megelőzték a Kiszabadítottuk! majd Az aradi Szabadság-szobor címet viselő kiadványok.
A Szabadság-szobor Egyesület kiadásában napvilágot látott album egy képes krónika, amely bemutatja, hogyan is valósult meg a magyarság számára oly fontos ereklye, a Szabadság-szobor.
Sokan állnak mögötte, ez valójában egy sikertörténet, ami csak közös erővel jöhetett létre, amint azt Bognár Levente kihangsúlyozta: „ezt csak összefogva, együtt tudtuk megvalósítani”.
Az emlékalbum bemutatóján jelen volt még Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke, Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője, valamint Erdei Dolóczki István az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, valamint egyházi méltóságaink.
A Szabadság-szobor Egyesület nevében Király András elnök több mint 70 emléklapot osztott ki olyan magánszemélyeknek, intézményeknek, akiknek szerepük volt, hogy a Szabadság-szobor létrejöjjön, végleges helyére kerüljön.
17 órakor a főgimnázium díszterméből testületileg kivonult a tömeg a már benépesült Megbékélés Parkjába, ahol köszöntő beszédek sorai után elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Az eseményen Gheorghe Falcă aradi polgármester is tiszteletét tette, aki a szabadság fontosságáról beszélt az egybegyűlteknek.
„Ha a szabadság szimbólumai el vannak rejtve, a szabadság nem létezik, vagy korlátozva van. Városunknak volt egy szimbóluma, mely sokáig rejtve volt, éppen azért becsülnünk kell azokat, akik közreműködésének, munkájuknak köszönhetően ez a szimbólum most itt áll, és méltó jelképe városunknak” – zárta beszédét a polgármester.
„Ma ismét összehozott bennünket a Szabadság-szobor. Nyolc évtized álma valósult meg, amikor 10 évvel ezelőtt a 13 aradi vértanú oltárát sikerült újra köztérre állítani. Sikerült, mert hittünk benne, és hittek benne azok is, akikkel együtt dolgoztunk. (…) Mindvégig hittünk, még akkor is, amikor 2003 szeptemberében leállították a visszaállítás folyamatát. Azok az emberek most nincsenek szabadon, a szobor azonban itt áll szabadon velünk együtt, mert 2004-ben városunk bebizonyította, hogy európai szellemben gondolkodik. (…) Számunkra a szobor nem csak a szabadság, hanem az összetartozás szimbóluma is, mert csak összefogással tudtuk megvalósítani. Köszönet mindenkinek, aki ebből a munkából kivette a részét, kezdve a csákányozástól egészen a felavatásig. Zala György munkája gazdagítja városunkat, és hirdeti a szabadságot, a megértést és az együttműködést” – hangzott el Bognár Leventétől a Megbékélés Parkjában.
Kelemen Hunor néhány szóban visszaemlékezett a 10 évvel ezelőtt történtekre, az akkori aradi eseményekre, majd – akárcsak az előtte szólók – a szabadság fontosságáról beszélt.
„Ez a szobor 124 éves, ebből először 35 évet volt köztéren, 74 évet volt rabságban, míg kemény erőfeszítéssel sikerült kiszabadítani és öt évet a minoriták gondozásában volt, majd 10 éve ismét köztéren van. Ez a szobor a 124 évéből mindössze 45 évet töltött köztéren, szabadságban, és 74 évet rabságban. Ez is azt mutatja, hogy a rabság lehet hosszabb, mint a szabadság esztendői, el lehet zárni a szabadságot, meg lehet próbálni rabságban tartani, de amikor olyan eszméről van szó, amely összeköti az embereket, sorsközösséggé formálja, akkor előbb-utóbb győzedelmeskedni fog a szabadság eszméje. (…)
Azok a kezdeményezések, melyek a szabadság eszméjének a jelképét, ezt a szobrot támadják, nem győzedelmeskedhetnek még egyszer. Nem jöhet el az a pillanat, amikor ez a szoborcsoport ismét fogságba kerül, amikor a gyűlölet kerekedik fölül, és valakik megpróbálják eltüntetni, bezárni. Nem jöhet el az az idő, amikor bennünket megfosztanak a szabadságtól. (…) Hiszünk abban, hogy ez a szoborcsoport, és minden, ami a szabadságot jelképezi, nem kerül többé fogságba, nem engedhetjük” – zárta szavait Kelemen Hunor, és köszönetet mondott mindazoknak, akik hittek abban, hogy a szobor egyszer ismét a köztéren lesz.
„Tíz év elteltével Zala György remekműve mindennapjaink része lett, bizonyítékként, hogy a jól előkészített, bölcs döntések megteremtik annak a lehetőségét, hogy a többség és a kisebbség elfogadja és tisztelje egymás múltját, hagyományait. (…) A Szabadság-szobor sikertörténet – szoktuk mondani, sikertörténet lett, mert mindenki elvégezte a rá bízott feladatot, senki sem kételkedett abban, hogy a helyi vagy az országos RMDSZ vezetés nem fog keményen, következetesen kiállni az ügy mellett a cél érdekében. Így volt ez az elmúlt 25 évben, így volt 10 évvel ezelőtt is, és így van mind a mai napig. Amennyiben további sikertörténetek tanúi, szereplői szeretnénk lenni, akkor azt az egységet kell megőriznünk, amelyet közösségünk felmutatott, és lehetővé tette, hogy ez a szobor ismét köztérre kerüljön. Mivel az egység a feltétele annak, hogy közösségünknek ereje legyen, az RMDSZ meg tudja valósítani azt, amit közösségünk elvár. Ha ezeket teljesítjük, akkor maradunk őrzői múltunknak, gondozói jelenünknek és építői jövőnknek” – Király András beszéde zárta az ünnepi felszólalások sorát, melyet a koszorúzás követett.
A Megbékélés Parkjából az ünneplő tömeg a színházba vonult, ahol az ünnepi műsor előtt sor került az RMDSZ EP-kampányindítójára is.
Takáts D. Ágnes. Nyugati Jelen (Arad)

Temesváron először: Magyar Hagyományok Napja
„Egyik legsikeresebb kampánynyitó rendezvényünk lett a mai”
A Temes megyei RMDSZ április utolsó szombatján első alkalommal szervezte meg a Magyar Hagyományok Napját a Lugosi úti Kemping területén. Az Összetartozunk székely–szórvány partnerség keretében Hargita megyei hagyományőrzőket is meghívták Temesvárra, akik bemutathatták népi táncaikat, ősi foglalkozásaikat és a hagyományos székely termékeket.
A hagyományteremtő szándékkal megtartott rendezvény ez alkalommal a helyi RMDSZ európai parlamenti kampányának nyitóeseménye volt, de a szervezők azt ígérik: jövő tavasszal is megtartják a magyar hagyományok, közösségi értékek ünnepét Temesváron.
A gyönyörű tavaszi időben megtartott, jó hangulatú rendezvény több mint 200 résztvevőjét a Magyar Hagyományok Napjának ötletgazdája, Molnár Zsolt parlamenti képviselő ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Nagyon örülök, hogy ilyen szép számban összegyűltünk temesvári és Temes megyei magyarok. Jó látni, hogy tudunk még találkozni, én is sok régi ismerőssel találkoztam itt. Remélem, hogy sok ilyen alkalmunk lesz, hogy az ismerőseinkkel minél szélesebb körben találkozzunk!” A képviselő hozzátette: a Temes megyei RMDSZ azt szeretné elérni, hogy ezek a közösségi rendezvények gyakrabban, szélesebb skálán, több műfajban valósuljanak meg.
Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök köszöntőjében rámutatott: „Nemcsak a magyar hagyományokat ünnepeljük ma, hiszen egy hónap múlva, május 25-én európai parlamenti választások lesznek és ezt a rendezvényt kampányindító rendezvényünknek is tekintjük.” Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta: visszatekintve az előző évekre, a Magyar Hagyományok Napja lett a helyi RMDSZ egyik legsikeresebb kampánynyitó rendezvénye. „Nagyon remélem, hogy május 25-én mindnyájan, 10-15 ismerős kezét megfogva elmennek szavazni, hogy a hazai önkormányzatokon és a bukaresti parlamenten túl az európai parlamentben is ott lehessünk, ahol az erdélyi és ezen belül a bánsági magyarság érdekeit továbbra is képviseljük” – zárta mondandóját Halász Ferenc.
A Magyar Hagyományok Napján Hargita megyéből érkezett kézművesek mutatták be Székely Termék védjeggyel ellátott hagyományos termékeiket. A vásáron gyergyószentmiklósi házi szörpöket, lekvárokat, küküllőkeményfalvi házi mustárokat, csíkpálfalvi méztermékeket kóstolhattak meg a bánságiak. Népművészeti munkáikkal jöttek Temesvárra Török Csaba fafaragó mester (Csíkszereda), Kilyén Irma bútor- és kerámia-festő művész és Bálint Júlia, a csuhéból készült dísztárgyak, használati tárgyak mestere. A vásár keretében kézműves sarok is működött, ahol a hagyományos mesterségek alapjait sajátíthatták el a gyerekek. A Vinum Hungaricum jóvoltából a magyarországi borvidékek válogatott kézműves borait is megkóstolhatták az érdeklődők.
A bánsági magyar települések bográcsfőző versenyére két temesvári és egy végvári csapat nevezett be. A győztesnek járó serleget a Szabó Ferenc néptáncoktató vezette temesvári csapat emlékezetes túrós-csuszás borjúpörköltje érdemelte ki, ezüstérmes lett Fazakas Csaba, az RMDSZ művelődési alelnöke vezette csapat marhahúsból készült, ínycsiklandó raguja, a bronzérem a végvári Palicsák Zoltán ízletes sertéspaprikásának jutott. Fazakas Csaba református esperes és segédei jóvoltából kürtőskalács-sütöde is működött a kempingben, ahol a vendégek saját maguk süthették meg a hagyományos székely édességet.
A sikeres rendezvény fénypontja volt a hagyományőrző gálaműsor, ahol a Madéfalvi és Csíkcsicsói Ifjúsági Néptánccsoport, a temesvári Bokréta népi táncosai és citerásai, valamint az Eszterlánc és Bóbita csoportok népi táncosai fellépésének tapsolhatott a közönség. A gálaműsor a Scserbin János vezette, Arany Páva-díjas Kazincbarcikai Galagonya Citerazenekar fergeteges koncertjével zárult.
„Temes megyében nagyon erős a néptáncmozgalom, emellett sok helyen hagyományos mesterségeket űznek, és hagyományos termékeket állítanak elő – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő, a rendezvény ötletgazdája. – Hiányzott az összefogó esemény, amelyik ezeket az értékeket fel tudja mutatni. Így alakult ki a Hagyományok Napjának ötlete, ami nemcsak a bánsági hagyományokat próbálja bemutatni, hanem a magyar hagyományos értékeket általában. Meghívtuk a székely testvéreinket is erre a rendezvényre. Nagyon jó kapcsolatunk van Hargita megyével 2010 óta, a székely–szórvány partnerség keretein belül sok akció megvalósult, több rendezvényre, tapasztalatcserére került sor, oktatási és kulturális szinten. Annak örülök, hogy ilyen szép, széleskörű rendezvényt sikerült összehozni, ahol fel tudtuk mutatni hagyományos, autentikus magyar értékeinket. A Temes megyei RMDSZ kezdeményezésére nagyon sokan pozitívan válaszoltak, a megvalósításban nagyon sok ember segített és szeretném nyilvánosan is megköszönni mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a rendezvényhez!”
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Ökumenikus megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján Temesváron
„A legvesztettebb helyzetből is fel lehet állni!”
Mária téri emlékmű és a belvárosi református templom ökumenikus megemlékezés színhelye volt június 4-én, szerdán, a Trianoni békediktátum 94. évfordulóján. A megemlékezésen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország Külügyminisztériuma Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának főosztályvezetője, Csulák Péter kolozsvári konzul, Marossy Zoltán temesi alprefektus, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak képviselői, temesvári és vidéki magyar közösségek tagjai.
A harangjáték közös meghallgatása után a szép számú egybegyűltet Ft. Fazakas Csaba református esperes, a Temes megyei RMDSZ kulturális alelnöke köszöntötte, hangsúlyozva a helyszín különleges jelentőségét, hiszen „500 évvel ezelőtt itt ért véget a Dózsa György-féle parasztháború és 25 éve innen, a református közösségből indult el Tőkés László vezetésével az a rendszerváltó forradalom, amely számunkra ma megengedi a szabad ünneplést”.
Az 500 esztendővel ezelőtt ezen a helyen kivégzett parasztvezér, Székely Dózsa György jelentőségéről, az 1514-es parasztháború eseményeiről és következményeiről Halász Ferenc RMDSZ-elnök, történelemtanár beszélt, a magyar történelem legszomorúbb pillanatának nevezve a tüzes koronával megkoronázott és bajtársai által felfalatott „parasztkirály” szörnyű mártírhalálát. „Az áldozatok sorozata nem volt hiábavaló, minket nem lehet megfosztani a szabadságtól és a magyarságunktól, erre bizonyíték, hogy 1989-ben újból képesek voltunk talpra állni és elindultunk egy olyan úton amelyen a saját jövőnket építjük” – mondta Halász Ferenc.
A Mária téri megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a Dózsa György mártírhalálának emléket állító Szűz-Mária emlékművet, majd bevonultak a református templomba, ahol ökumenikus áhítatra került sor Ft. Fazakas Csaba református esperes, Ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa, Nt. Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus és Nt. Boros Róbert baptista lelkipásztorok részvételével. A Nemzeti Összetartozás Napja tiszteletére mondott ünnepi köszöntők sorát Füzes Oszkár exnagykövet úr nyitotta meg, aki szerint keresve sem lehetne jobb helyet találni a június 4-ei megemlékezés számára Temesvárnál, hiszen ennek a városnak a magyarsága újból és újból bebizonyította, hogy még a legvesztettebb helyzetből is fel lehet állni. „Mi magyarok csak azt kérjük, ami természetes és normális: ahol őshonos magyar közösség él, létszámtól teljesen függetlenül, az egyenjogú legyen a többséggel. (…) Temesvár az összes magyarnak, de a románoknak, a kelet-európaiaknak, a közép-európaiaknak, de bizonyos értelemben egész Európának 1989-ben megmutatta, hogy mi a normális.
Temesvár azóta is azt mutatja meg mindenkinek, hogy amikor egy magyar, magyar akar maradni, akkor mi vagyunk a normálisak” – mondta Füzes Oszkár, aki az anyaország nevében megköszönte a temesváriaknak „konok kitartásukat a magyarságuk, a normálisság, a természetesség mellett”. Hasonló ünnepi gondolatokat fogalmazott meg Csulák Péter, Magyarország kolozsvári konzulja, aki valamennyi jelenlevőnek megköszönte, hogy megőrizték magyarságukat, valamint szüleiknek, nagyszüleiknek, a történelmi magyar egyházaknak és a magyar iskoláknak azt, hogy ebben segítették a bánsági magyarokat.
Marossy Zoltán alprefektus személyében a román kormány először képviseltette magát a június 4-ei ünnepségen, aki arról beszélt, mit jelent a Nemzeti Összetartozás Napja a történelmi Bánság egész területén élő magyarok számára, hisznek-e önmagukban, régiójukban, közös európai jövőjükben.
A himnusz eléneklése után a megemlékezés ünnepi műsorral zárult. Mátray László színművész elszavalta Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című versét, majd a békéscsabai Benedekfi Testvérek, István és Zoltán ünnepi koncertjének tapsolhattak az egybegyűltek. A színvonalas koncert végén a Benedekfi Testvérek bemutatták erre a különleges alkalomra írt, Újjászületés című szerzeményüket, amely az elkövetkező temesvári megemlékezéseknek akár a himnusza is lehet a jövőben. A június 4-ei rendezvény szervezői, a Történelmi Egyházak és a Temes Megyei RMDSZ ezúton is megköszönik Magyarország Külügyminisztériuma Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának a támogatást.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)