"Máj. 20-án a Képviselőház délelőtti ülésén megvitatták az ellenzéki pártok /SZDRP, RNEP, NRP/ 73 képviselője által benyújtott egyszerű indítványt a helyhatósági törvény módosításával kapcsolatban. A kormány időközben visszavonta a törvénytervezetet és sürgősségi kormányrendelettel szándékozik szabályozni a polgármesterek újraválasztásával kapcsolatos kérdéseket, így az indítvány tulajdonképpen tárgytalanná vált. Ennek ellenére a házszabály szerint a vitát megejtették, majd a Ház 180 szavazattal 106 ellenében és 8 tartózkodással elvetette az ellenzéki képviselők indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1030. sz./"

"Antal István Hargita megyei képviselő máj. 20-án, napirend előtti felszólalásában válaszolt Nicolae Ionescu RNEP-es képviselő múlt heti felszólalására a csereháti kisegítő iskola ügyében a koalíciós kormány március 14-én hozott, a Vacaroiu-kormány utolsó, 1346. számú határozatát semmisnek nyilvánító kormányrendeletével kapcsolatban. Az RMDSZ képviselője rámutatott arra, hogy mind az Adevarulban május 12-én megjelent cikk szerzője, akit a legjobb indulattal sem lehet újságírónak nevezni, hiszen egyetlen célja a közvélemény félretájékoztatás és az etnikai feszültségek szítása -, mind pedig a nemzeti egységpárti képviselő, aki valótlan, állításaival ugyancsak félre akarta vezetni a T. Házat és viszályt akart kelteni a kormánykoalíciós partnerek között teljesen hamisan állítják be a Ciorbea-kormány e kérdésben hozott határozatát. Antal István ismertette a valós helyzetet, és azt, hogy a kormány döntése nem változtat az adományozók eredeti célján - jelesül, hogy kisegítő iskola működjön a székelyudvarhelyi árvák számára ?, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot, és kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek, és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1031. sz./"

"A Szenátusban máj. 20-án az államtitkot képező információk cseréjének kölcsönös védelméről szóló magyar-román kormányközi egyezményt becikkelyező törvénytervezet vitájában az RMDSZ-frakció részéről Frunda György és Szabó Károly szenátorok szólaltak föl. Frunda György a két hadsereg közötti példamutató, a bizalmatlanság falának lerombolásában logikusan soron következő lépésnek nevezte a szerződés megkötését. Szabó Károly szenátor arra mutatott rá, hogy az együttműködés gyakorlata tette szükségessé ezt az egyezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./"

"A Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága állásfoglalást tett közzé Segesvári Miklós Hunyad megyei alprefektus lemondási kérelmével kapcsolatban. A Hunyad megyei RMDSZ vezetősége kiválónak minősíti Segesvári Miklós alprefektusi tevékenységét és nem tartja indokoltnak alprefektusi tisztségéről való lemondását. Miután rámutat arra, hogy a Cuvantul Liber c. helyi lapban megjelent cikk egy bíróságilag még befejezetlen ügy rosszindulatú szellőztetése, és hogy a rendőrségi vallomás zsarolás hatására keletkezett, amit az alprefektus hivatalosan vissza is vont, a periratok pedig nem igazolják Segesvári Miklós bűnösségét, a Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága egyhangúlag kéri Markó Béla szövetségi elnököt, vizsgálja felül a lemondást és csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedése után határozzon. Hasonlóképpen közleményt adott ki az ügyben több politikai párt (RSZDP, SZDRP), továbbá a Romák Általános Szövetségének Hunyad megyei szervezete, valamint a helyi írott és elektronikus média, illetve a központi sajtó több Hunyad megyei tudósítója. Az állásfoglalások egybehangzóan pozitívan értékelik Segesvári Miklós politikai és szakmai hozzáértését, a megye érdekében kifejtett munkáját, és kérik a miniszterelnököt, illetve az RMDSZ vezetését, hogy ne fogadják el, illetőleg vizsgálják felül döntésüket az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1030. sz./"

"Máj. 25-én Emil Constantinescu elnök meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezik Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A háromnapos látogatást a Külügyminisztérium szóvivője, Gilda Lazar asszony fontos eseménynek minősítette, amely illeszkedik a román-magyar kapcsolatokban az utóbbi hónapokban végbement rendkívül pozitív fejleményekhez, melyek közé sorolta a román kormányfő márciusi, a külügyminiszter decemberi, a Szenátus elnökének áprilisi magyarországi látogatását, továbbá számos kormány- és parlamentközi találkozót, kétoldalú egyezményt. A látogatás programjából kiemelkednek az Emil Constantinescu elnökkel tervezett megbeszélések, a Victor Ciorbea kormányfővel, a Parlament két Házának elnökeivel, továbbá egyes pártok vezetőivel esedékes beszélgetések. Göncz Árpád a program szerint Bukarestben felszólal a parlament két házának együttes ülésén, majd látogatást tesz Kolozsváron és Marosvásárhelyen is. A magyar köztársasági elnök máj. 25-én ellátogat az RMDSZ bukaresti székházába is, ahol természetesen találkozik az RMDSZ országos vezet?ivel, a szövetség szenátusi és képvisel?házi frakcióinak vezet?ivel és több tagjával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1032. sz./"

"Máj. 22-én, csütörtökön a szenátusban megvitatták és megszavazták a szenátorok és képviselők, valamint a parlamenti apparátus személyzetének javadalmazására vonatkozó 53/1991. sz. törvényt módosító, Márton Árpád Kovászna megyei képviselő által kezdeményezett törvényjavaslatot. A törvénytervezetet a Képviselőház már korábban elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23., 1033. sz./"

"Máj. 25-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök. Emil Constantinescu államelnökkel folytatott tárgyalása után közös sajtóértekezletet tartottak, értékelve a kapcsolatokat, amelyek - Constantinescu szerint - modellül szolgálnak a térségben, amelyet konfliktusok gyötörnek. Göncz Árpád a Victor Ciorbea miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről elmondta: örömmel nyugtázta az alapszerződés megvalósításában elért eredményeket, a kisebbségi kérdések megoldására tett lépéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Máj. 25-én Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök az RMDSZ székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A magas rangú vendéget és a kíséretében lévő személyeket Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, a szövetség több szenátusi és képviselőházi választottja fogadta. Markó Béla történelmi jelentőségűnek nevezte a Magyar Köztársaság elnökének látogatását az RMDSZ székházában egy olyan történelmi helyzetben, amikor a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete részt vállal a kormányzásból, s amikor végre beindult a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, köztük a magyar kisebbség helyzetének rendezése. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a két ország és nemzet a romániai magyar kisebbség által is egymásra van utalva, mint ahogy közösek az érdekeink az európai integráció vonatkozásában is. Göncz Árpád elmondta, azért jött el az RMDSZ székházába, hogy találkozzon a szövetség vezetőivel és megtudja, mi a magyarság legitim érdekképviseletének a véleménye a Romániában végbement változásokról, a román-magyar kapcsolatok fejlődéséről, az alapszerződés megvalósításának menetéről. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását olyan lépésnek ítélte meg, amit nem lehetett és nem is lett volna szabad megkerülni. Göncz Árpád elnök az RMDSZ vezetői előtt is megerősítette, amit Románia elnökével, Emil Constantinescuval, és Victor Ciorbea miniszterelnökkel a nap folyamán lezajlott találkozói során nyomatékosan kijelentett: Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy Románia az első körben, Magyarországgal együtt csatlakozzék a NATO-hoz, csakúgy mint az Európai Unióhoz, és a magyar kormány minden tőle telhető támogatást megad ahhoz, hogy Románia az első körben váljon a NATO tagjává. A találkozón szó esett a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a romániai reformról, az ebben Magyarország által nyújtandó segítségről, a kisebbségi kérdés megoldásának menetéről, az ezt szolgáló törvények elfogadásáról. Göncz Árpád gratulált az RMDSZ-nek felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt vesz a kormányzásban, és biztosította a szövetség vezetőit Magyarország, a magyar kormányzat segítségéről e felelősségteljes vállalkozásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1034. sz./ "

"Május 27-én a képviselőházban, a napirend előtti felszólalások során Garda Dezső Hargita megyei képviselő a ROMSILVA önálló ügyvitelű vállalat monopólium-helyzetével való visszaéléseire hívta fel a Ház figyelmét, többek között a kenőpénzeket adó fakitermelő kft-k jogtalan előnyökhöz juttatására, és arra, hogy a tőlük bezsebelt összegeket az erdőkerületi hivatalok fényűző székházak építésére, luxusautók beszerzésére fordítják, miközben a gyergyói fakitermelő vállalat dolgozói, például, egy hónapig nem termelhették ki a viharok által kidöntött faanyagot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1035. sz./"

"Máj. 27-én a Magyar Honvédség Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének küldöttsége dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudományok kandidátusa, igazgatóhelyettes és dr. Ujj András ezredes, vezető kutató látogatást tett az RMDSZ képviselőházi frakciójának irodájában. A magyar katonai küldöttséget elkísérte Keresztes Tamás alezredes, a Magyar Köztársaság bukaresti katonai és légügyi attaséja. A vendégek megtekintették a Parlamenti Palotát, majd a frakció részéről fogadta őket Rákóczi Lajos, a Képviselőház védelmi, nemzetbiztonsági és közbiztonsági bizottságának tagja. A megbeszélésen kölcsönös tájékoztatásra került sor a két ország fegyveres erőinek korszerűsítési törekvéseiről, aktuális katonapolitikai kérdésekről, különös tekintettel a NATO-integrációra. Szó esett a romániai fegyveres erők albániai és boszniai küldetéséről, valamint a Magyar Honvédség által foganatosított létszámcsökkentésről és más intézkedésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./"

"Máj. 28-án a kormány benyújtotta a szenátushoz a 69/1991-es helyhatósági törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel a kormányrendelet hatályba lépett. Az új szabályozás számos olyan általános jellegű módosítást tartalmaz, amely az autonómia elveinek érvényt szerezve nagyobb hatásköröket biztosít a helyi közigazgatási szerveknek. Így például a 20. cikkely 2. bekezdését kiegészítő (m1) pont rendelkezése szerint a megyei tanácsok hatásköréből a helyi tanácsok hatáskörébe kerül, a törvény megszabta keretek között, az utcák és terek, valamint a helyi érdekű létesítmények névadása, illetve ezek elnevezéseinek a megváltoztatása. A módosított törvény a helyi autonómia elvének érvényesítésével egyidejűleg, a vonatkozó és Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumok szellemében számos új rendelkezést tartalmaz a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát illetően a helyi közigazgatásban, illetve a két- vagy többnyelvű helységnevek és feliratok alkalmazása tekintetében. A törvény 23. cikkelyének 6. bekezdése arról rendelkezik, hogy a tanácsülések napirendjét, azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség meghaladja a lakosság 20%-át, kérésre e kisebbség anyanyelvén is közzéteszik. Ilyen esetekben a tanácsi határozatokat is közzéteszik az illető kisebbség anyanyelvén (29. cikkely, 4. bek.). A törvény 25. cikkelyének 2. bekezdése szerint "Azokban a helyi tanácsokban, amelyekben a tanácsosok legkevesebb egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a tanácsüléseken – kérésre – az illető kisebbség nyelvét is használhatják. Ezekben az esetekben a polgármesteri hivatalnak biztosítania kell hiteles tolmács jelenlétét. A tanácsülések dokumentumai román nyelven készülnek." Ugyancsak 20 % fölötti kisebbségi lélekszám esetében az 55. cikkely (3/1) kiegészítő bekezdése értelmében a közönségkapcsolatokat is fenntartó közhivatalnoki állásokba olyan személyeket alkalmaznak, megfelelő létszámban, akik az illető kisebbség nyelvét is ismerik. Az 58. cikkely 2. és 4. bekezdései pedig előírják, hogy az említett számarány esetén az adott kisebbséghez tartozó állampolgárok szóbelileg és írásban használhatják anyanyelvüket a helyhatóságokkal és azok szerveivel való kapcsolataikban, és ugyanazon a nyelven kaphatnak választ kérelmeikre. Hasonlóképpen ezekben a helységekben a helyi közhatóságok biztosítják a helységnév, a közintézmények és kiszolgáló egységeik feliratozását és a közérdekű közlemények kifüggesztését az illető kisebbség nyelvén is. (Mindamellett a hivatalos okmányok román nyelven készülnek.) Amennyiben a helyhatóság képviselője vagy hivatalnoka nem ismeri az adott kisebbség nyelvét, hiteles tolmácsot vesznek igénybe, akinek jelenlétét a polgármesteri hivatal biztosítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./"

"Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a területi rádióstúdiók által sugárzott magyar nyelvű adások kérdéséről tartottak tanácskozást szerdán, máj. 28-án a szövetségi elnök marosvásárhelyi hivatalában. A megbeszélésen részt vettek a Román Rádió Területi és Helyi Stúdiók Főosztályának vezetője, Gheorghe Verman vezérigazgató-helyettes és munkatársai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióstúdiók képviselői, továbbá Márton Árpád képviselő, a Képviselőház művelődés-, művészet- és médiaügyi bizottságának tagja és Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal médiakapcsolatokkal megbízott igazgatója. A tanácskozás célja azoknak a konkrét módozatoknak és lehetőségeknek a felmérése volt, amelyek révén a területi stúdiók műsorrendjének módosításával, a magyar nyelvű adások egyidejűségének megszüntetésével, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek javításával biztosítható lenne a többórás folyamatos magyar nyelvű adás sugárzása, illetve vétele egész Erdély területén. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy az illetékes szakértők a közeljövőben elkészítik a megvalósítás rövid és hosszú távú szakaszait, anyagi és műszaki feltételeit felmérő tanulmányokat. Ugyanakkor a Román Rádió vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az Igazgatótanács döntése értelmében a kisebbségi nyelveken is sugárzó stúdiók vezetőségébe ? ahol ez még nem történt meg ? a kisebbségi szerkesztőségeket képviselő főszerkesztő-helyetteseket neveznek ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1037. sz./"

"Május 26-30. között zajlottak le Genfben az ENSZ Emberi Jogi Albizottsága keretében működő kisebbségi munkacsoport III. rendes ülésszakának munkálatai. A kisebbségi munkacsoportot 1995-ben hozták létre, az ENSZ Kisebbségjogi Nyilatkozatának elfogadása után. A munkálatokon több mint 50 ország kormányának képviselői, továbbá nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetek és kisebbségi érdekvédelmi szervezetek képviselői voltak jelen. Az RMDSZ korábban is képviseltette magát e munkacsoport ülésszakán, hol mint az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek szervezetének /UNPO/ tagjaként, hol külön meghívottként. Az idei ülésszakon, akárcsak tavaly, Niculescu Antal kormányszakértő volt jelen, ezúttal a román kormányküldöttség tagjaként. Az RMDSZ kormánytisztviselője felszólalt a munkálatok során. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában elmondotta, hogy a tavaly novemberi választások eredményeként Romániában végbement változások során a kisebbségek helyzetének kezelésében is jelentős változás észlelhető, és kiemelte, hogy az RMDSZ-nek, mint a romániai magyar nemzeti kisebbség legitim érdekképviseleti szervének a kormányzásban való részvételével megteremtődtek a feltételek a nemzeti kisebbségek, jelesen az 1,7 millió lélekszámú magyar közösség helyzetének európai normák szerinti rendezésére, amihez az új koalíciós erők politikai akarata is megvan. Niculescu Antal hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldásában jelentős szerep hárul a civiltársadalmi szférára, a sajtóra, különösen ami a lassabban érlelődő mentalitásbeli változásokat illeti a többség-kisebbség közötti viszony vonatkozásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 30., 1038. sz./"

"Máj. 30-án Nagyváradon megyei önkormányzati tanácskozást tartottak Bihar megye RMDSZ-es polgármesterei és alpolgármesterei részvételével. Hivatalos volt egy-egy tanácsos is azokból a helyi tanácsokból, amelyekben az RMDSZ nem rendelkezik apparátusi vezetőkkel. Az Ügyvezető Elnökséget az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztály részéről Székely István ügyvezető alelnök és Boros János önkormányzati főelőadó képviselte. Székely István ismertette az Országos Önkormányzati Tanács terveit valamint a helyhatósági törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó módosításaiból fakadó lehetőségeket, a kétnyelvű helységnévtáblák és közintézményi feliratok gyakorlati kivitelezésének módozatait. Boros János felszólalásában kitért a törvény módosulásának további következményeire, valamint a települési és regionális alapítványok illetve a település-szövetségek létrehozásának fontosságára. A fejlesztéshez és a szociális szolgáltatások javításához szükséges helyi pénzforrások növelésének lehetőségéről dr. Földes A. Béla ügyvezető elnök beszélt. A Sulyok István Főiskola diákjai a PHARE program és más alapítványi programok pályázati lehetőségeit, valamint az idén lebonyolításra kerülő nonprofit menedzserképzés feltételeit ismertették. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./"

"A Magyarország 2000 tanácskozáson előadást tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felszólalásának alapgondolata az volt, hogy a jelenben és a jövőben a kölcsönös érdekek felismerésére kell alapozódnia a magyar - magyar kapcsolatoknak. Ha mi, romániai, erdélyi magyarok szegényedünk szellemiekben, mondotta, attól Önök is szegényebbek lesznek. Ha Önök alkotnak kevesebbet, azt mi is megszenvedjük, tette hozzá. "Egy olyan fontos pillanatban próbálom megfogalmazni közös érdekeinket, amikor a romániai magyarság éppen megpróbál kilépni kisebbségi státuszából, éppen megkísérli felszámolni nemcsak jogi, hanem érzelmi kisebbrendűségét is azáltal, hogy a románok és magyarok közti történelmi szembenállásból kitörve a nemzeti kérdést megkísérli nacionalizmus és demokrácia kérdésévé tenni, megkísérel együtt kormányozni azokkal, akikkel jogok szempontjából még korántsem mondhatja egyenlőnek magát. Kétségtelenül egyedülálló próbálkozás ez, és egyáltalán nem kockázatmentes, érezzük ezt máris, érezzük a kritikákból, érezzük abból, hogy így is milyen nehezen tudunk előrehaladni, és érezzük mindennek a határokon túlmutató felelősségét is. Az általunk most követett modell kihathat az egész térségre, akkor is ha eredményes, akkor is, ha kudarcot vall. Persze, akik azt gondolják, hogy egyik napról a másikra meg fognak oldódni gondjaink, azokat ki kell józanítanunk: ha választásunk helyesnek bizonyul, akkor is hosszú út áll előttünk. Ám egyvalami azt hiszem tagadhatatlan: a romániai magyarság megpróbál saját lábára állni, megpróbálja erejét összeszedni, megpróbál partnerként fellépni, megpróbál kezdeményezni. Megpróbálja önmagát és az országot, amelyben él, közelebb vinni a nyugati létformához, úgymond az európai és euroatlanti struktúrához. Ami nem csupán a magyarok és magyarok, hanem magyarok és románok, Románia és Magyarország közös érdeke is." A 2000. esztendőre kivetülő jövő-képpel kapcsolatban hangoztatta: "Nagy nemzet gőgjével élni viszonylag kis nemzetként valószínűleg nem lehet. De egy kezdeményező, újat akaró és mindig újat adni tudó nemzet magabiztosságával lehetne és kellene élni bizonyosan. Mi Magyarországtól és a magyarságtól, önmagunktól ezt várjuk elsősorban. Persze, amikor még a felemelkedés a cél vagy a süllyedés megállítása, nehéz ilyet követelni. De kit sújt és kit foglalkoztat Európában talán a leginkább a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés megoldatlansága, ha nem minket? Íme egy példa arra, hogy miközben joggal kívánunk támaszkodni az európai normákra és az európai gyakorlatra, aközben mindehhez tudnunk kellene hozzáadni is." (...) "Mi egy kezdeményező, az integráció kényszerű, de létfontosságú versenyében is alkotó, újítóerővel megáldott Magyarországra szeretnénk támaszkodni. És egy olyan Magyarországra, amely tudja, hogy a világ számára végül is nincsen igazán külön Magyarország-kép és magyarság-kép, és hogy egymásra vagyunk utalva itthon is, a nagyvilágban is. Mint ahogy azt szeretnénk, ha a körülöttünk vagy velünk együtt élő népek is ezt gondolnák egymásról és önmagukról. Ezért viszont nekünk is tennünk kell. Úgy is, hogy kezet nyújtunk, de úgy is, hogy kimondjuk mindazt, amit ki kell mondani, hiszen ennek a régiónak a nemzetei valóban egymásra vannak utalva, de hosszú távon együttműködni csak egyenlő partnerként, csak a történelem által ránk hagyott problémák megoldásával és feloldásával lehetséges. (...) Nem egyikünk a felelős a másikért, mondotta befejezésül hanem egymásért vagyunk felelősek mindannyian." - A tanácskozás Horn Gyula miniszterelnök meghívására összegyűlt részvevői zárónyilatkozatot fogadtak el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./ - "

"Az RMDSZ Háromszéki Szervezete Küldöttgyűlést tartott máj. 31-én. A napirenden szerepelt a megyei elnök, a megyei ügyvezető elnök és az Ellenőrző Bizottság beszámolója, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója és a megyei elnök megválasztása. A Küldöttgyűlés megyei elnöknek Márton Árpádot választotta meg és a Háromszéki Küldöttek Tanácsa első üléséig ideiglenes megbízatást adott Papp Attilának ügyvezető elnöki, illetve Elekes Károlynak, Incze Sándornak. Páll Ferencnek és Béres Károlynak az alelnöki feladat ellátására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./"

"Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./"

"A jún. 3-i képviselőházi ülésén, a napirend előtti nyilatkozatok sorában, a Nagy-Románia Párt részéről újabb vehemens támadás érte az RMDSZ-t a székelyudvarhelyi csereháti kisegítő iskola vitás kérdése ürügyén. Asztalos István képviselő erre válaszolva, a Székelyudvarhely városi RMDSZ-elnökével és a Hargita Megyei Tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Elhatároljuk magunkat bármely erőszakos cselekedettől - mondotta és a problémák megoldásához vezető egyetlen járható útnak a törvényesség útját tartjuk. Félreértelmzetteknek nevezte azokat az országos lapokban és tévéadásokban közzétett híradásokat, melyek szerint etnikumok illetve felekezetek közötti konfliktusról volna itt szó. A viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem pedig az árvaházi gyermekek sorsa. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szív Kongregációjának az apácái tulajdonképpen egy hajóban utaznak, egyaránt áldozatai a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./"

"A képviselőház jún. 3-i ülésén, napirend előtti felszólalásában, Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő kifogásolta a Tanügyi törvénynek azt a megszorító rendelkezését, mely szerint a diákság számára a közszállítási eszközök igénybevételéhez biztosított 50 százalékos utazási kedvezmény az állami tanintézetek tanulóin illetve hallgatón kívül csak a hitelesített magánegyetemek diákjait illetik meg, Azt igényelte, hogy ezt a kedvezményt terjesszék ki az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező magánegyetemek hallgatóira is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 4., 1041. sz./"

"Jún. 2-án Kolozsváron, az RMDSZ székházában, Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta Orbán Viktort, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökét és Király Andrást, a FIDESZ külügyi titkárát. A megbeszélésen részt vett Székely István ügyvezető alelnök. A találkozóra azt követően került sor, hogy a FIDESZ - MPP küldöttség megbeszéléseket folytatott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kolozsvári szervezetének vezetőségével, Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektussal, valamint Radu Sarbuval, az Állami Vagyonalap igazgatójával. A vendégek tájékoztatták az RMDSZ ügyvezető elnökét a lefolytatott tárgyalásokról. Megállapítást nyert az a tény, hogy a látogatás jó alkalom volt a román ? magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek felmérésére. Továbbá értékelték a két ország küszöbön álló euroatlanti integrációjának jelentőségét. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a FIDESZ - MPP elnökét az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, kiemelve az önkormányzati és a tanügyi törvény módosításának fontosságát, és a koalíció erre vonatkozó álláspontját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./ Jún. 2-án tartott sajtóértekezletén Radu Sarbu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatta be Orbán Viktort. /Népszabadság, jún. 3./ Orbán Viktor beszámolt kolozsvári látogatása eredményeiről. A beszélgetés tárgya volt Románia és Magyarország általános politikai helyezte, szó esett a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választások esélyeiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./"

"Harmadik napja tartózkodik Kolozsváron az a Bitay Károly magyar külügyminisztériumi tanácsos által vezetett, gazdasági és építészeti szakemberekből álló bizottság, amelynek az a feladata, hogy megfelelő épületet találjon a helyi Magyar Konzulátus berendezkedéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./"

"Kolozsvárott lefolytatott helyszíni szemléje alapján meghozta a város főterére vonatkozó döntését Művelődési Minisztérium Andrei Pippidi vezetésével kiszállt szakértői bizottsága. Ennek értelmében három hónapon belül le kell zárni az itt végzett régészeti ásatásokat, másutt kap végleges elhelyezést a capitoliumi farkas szobra, továbbá ugyancsak másutt fogják felépíteni az új ortodox katedrálist. A sajtónak tett nyilatkozatában Andrei Pippidi kijelentette, hogy a főteret eredeti állapotában kell helyreállítani. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./"

"Jún. 6-án együttes ülésen vitatta meg a parlament két háza az ellenzék által benyújtott első bizalmatlansági indítványt a Ciorbea-kormány programjával szemben. A 12 órás meddő vitában semmilyen érdemleges észrevétel nem hangzott el az ellenzék részéről, amely a kormánykoalíció elleni támadásai során ezúttal is gyakran folyamodott az RMDSZ- és magyarellenes hangulatkeltés eszközéhez. Ciorbea a legsúlyosabb sértésnek nevezte azt az állítást, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása "a román állam egységét veszélyezteti". "Ez a pont, amely magában foglalja a hazaárulás vádját, a maga felelőtlen tartalmával és erőszakos terminológiájával csak azt tárja fel, hogy az ellenzéki pártok képtelenek megérteni és támogatni Románia betagolódását az európai értékrendszerbe" - szögezte le a miniszterelnök. Az RMDSZ parlamenti frakciója nevében Verestóy Attila frakcióvezető és Frunda György, a képviselőházi csoport részéről pedig Vida Gyula, a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke, illetve dr. Elek Barna, a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszerügyi bizottság alelnöke foglalt állást a koalíciós kormányprogram mellett. A vita nyomán a kormánykoalíciós többség fölényes győzelmet aratott: az ellenzék 140 szenátora és képviselője által benyújtott bizalmatlansági indítványt támogató mindössze 158 szavazattal szemben 277 vokssal bizalmat szavazott a kormánynak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 9., 1044. sz./"

"Jún. 9-én Markó Béla szövetségi elnök, Béres András, Borbély László és Kelemen Hunor államtitkárok, valamint Vajda László és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök tanácsosai az RMDSZ bukaresti székházában fogadták a Magyar Biblia Társulat /MBT/ küldöttségét, melyet Dr. Harmati Béla MBT-elnök, a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke vezetett. A találkozón jelen voltak a Romániai Biblia Társaság /RBT/ képviselői is. Adorjáni Dezső, az RBT elnöke és Tarr Kálmán az MBT főtitkára ismertette a két intézmény kapcsolatainak alakulását és azon törekvését, hogy hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez. A megbeszélésen Markó Béla ismertette a romániai magyar közösség törekvéseit és az RMDSZ kormányban vállalt szerepét. Ezt követően Borbély László a helyhatósági törvény módosításáról, Béres András a tanügyi törvény módosítási tervezetéről, különösképpen az egyházi oktatás lehetőségeiről, Kelemen Hunor pedig az egyházi tulajdonban levő kulturális intézmények helyzetéről adott tájékoztatást. Az RMDSZ politikusai részletesen ismertették az egyházi és közösségi vagyonok visszaszerzésére irányuló törekvéseket, Harmati Béla evangélikus püspök és Márkus Mihály református püspök pedig beszámolt a magyarországi kárpótlási folyamat tapasztalatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10., 1045. sz./"

"Jún. 10-én Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta a Sanitas Szakszervezeti Szövetség Marius Petcu elnök által vezetett küldöttségét. A találkozón jelen volt dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a Képviselőház egészségügyi szakbizottságának titkára, és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. A Sanitas szakszervezet képviselői javaslatcsomagot nyújtottak át az RMDSZ elnökének az egészségügyi biztosítási törvénytervezetre, a költségvetési alkalmazottak bérezését szabályozó törvénytervezetre, valamint az egészségügyi asszisztensek státusáról szóló törvénytervezetre vonatkozóan. Megegyezés született arról, hogy a Sanitas Szakszervezeti Szövetség és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az egészségügyi miniszter tanácsosa, az Orvosi Kamara tagja között folyamatos konzultáció során tisztázzák az említett törvényes szabályozásokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10., 1045. sz./"

"Jún. 9-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az ellenzék újabb bizalmatlansági indítványát, amelyet ezúttal a Ciorbea-kormány programjára vonatkozó felelősségvállalás tárgyában nyújtottak be az SZDRP és az RNEP szenátorai és képviselői. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a szenátusi frakció vezetője szólalt fel és verte vissza az ellenzék bizalmatlansági indítványát, illetve érvelt a kormányprogram mellett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 9., 1044. sz./ Az ellenzék által benyújtott második bizalmatlansági indítványt a többség /268-an/ elvetette, csak 152-en támogatták. Ezzel a Ciorba-kormány többségi felhatalmazást kapott arra, hogy gyorsított iramban, ahol lehet, kormányhatározatokkal siettesse a reform megvalósulását. Ion Diaconescu, a képviselőház elnöke javasolta, hogy ne tartsanak parlamenti szünidőt, s igyekezzenek elfogadni a kormány által benyújtott törvénycsomagot. /Nem lesz parlamenti szünet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"

"Jún. 8-án Baróton tartotta soros ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Dr. Demeter János OÖT-elnök meghívására a tanácskozáson részt vett Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. A tanácskozáson megvitatták a 69/1991-es számú helyhatósági törvény módosításából fakadó tennivalókat, kihangsúlyozva a megyei/területi Önkormányzati Konferenciák újraalakításának szükségességét. Az anyanyelv önkormányzatokban való használatával, valamint más, a 69-es törvényt módosító cikkelyekkel kapcsolatosan a testület megállapította, hogy pontos stratégiát és akcióütemtervet fognak kidolgozni, amit eljuttatnak mindazoknak a polgármestereknek és alpolgármestereknek, akik RMDSZ-színekben jutottak be önkormányzati tisztségbe. Ugyanakkor elhatározták egy olyan adatbázis összeállítását, amely tartalmazná azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyeknek segítségével anyagi fedezetet lehet biztosítani különböző önkormányzati programok számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 11., 1046. sz./"

"Jún. 11-én az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportjának tagjai találkoznak Victor Ciorbea miniszterelnökkel a parlamentben. A megbeszélésen többek között szóba kerültek a törvényhozói munka, a koalíciós pártok és a kormány közti viszony, a megyei szintű koalíciós együttműködés kérdései. A kölcsönösen hasznos tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy a hasonló konzultációs találkozókat rendszeresítik, a jövőben a lehetőségekhez mérten havonta szerveznek ilyen megbeszéléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./"

"Jún. 12-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak Eckstein-Kovács Péter szenátor, Elek Barna és Székely Ervin képviselő. Markó Béla bevezetőjében a közelgő madridi NATO-csúcsértekezlet kapcsán megerősítette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja az ország euroatlanti integrációját, síkraszáll Románia mielőbbi felvételéért a NATO tagjainak sorába, ami egyként érdeke Romániának és a romániai magyarságnak. Az RMDSZ megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy Romániát az első körben meghívják a NATO-ba. Belpolitikai téren a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, amire a reformfolyamat gyorsításához feltétlen szükség van. Beszámolt az RMSZ-frakciók tagjainak szerda esti találkozójáról Victor Ciorbea miniszterelnökkel, és a tanácskozást hasznosnak minősítette. Eckstein Kovács Péter az RMDSZ parlamenti munkájáról tartott rövid beszámolót, kiemelve, hogy az RMDSZ teljes egészében támogatta az igazságügyi minisztérium és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető által benyújtott tervezetet, majd ecsetelte a törvény célkitűzéseit és méltatta annak fontosságát. Székely Ervin a Bivolaru-ügy kapcsán az RMDSZ álláspontját világította meg a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében. Sajnálatosnak nevezte a képviselőház döntését, amellyel elutasította az igazságügyminiszter kérését a korrupcióval és a Román Fejlesztési Bank terhére elkövetett tetemes sikkasztással vádolt SZDRP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Kifejtette, hogy bár a 2/3-os minősített többségre vonatkozó előírás indokolt a mentelmi ügyek elbírálásában, az RMDSZ nem zárkózik el azelől, hogy csökkentsék a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges szavazatarányt az egyszerű többségre. Elek Barna az RMDSZ földtörvény-módosítással kapcsolatos álláspontját fejtette ki, kiemelve, hogy a 18-as törvény módosítását a földtörvény egyes alkotmányellenes előírásai és annak rosszhiszemű alkalmazásából fakadó igazságtalanságok és jogsértések orvoslása, mindenekelőtt az egyenlő jogok érvényesítésének igénye tette szükségessé, és ezért az RMDSZ támogatja a tervezetet, amely az eredeti törvényből hiányzó szankciókat is előír. - A kérdések főképpen a helyhatósági törvény módosításával, a tanügyi törvényt módosító tervezet helyzetével kapcsolatos fejleményekre, illetve arra vonatkoztak, hogy mivel elégedetlen az RMDSZ a megyei szintű végrehajtó szervek struktúraváltása miatt, illetve miben látja a megyei szintű koalíciós együttműködés hiányosságait. Egy kérdésre válaszolva Markó Béla nevetségesnek nevezte azt a szenátusi gazdasági szakbizottsági véleményt, hogy a kétnyelvű feliratok, helységnévtáblák felállítása túl sokba kerülne. A tanügyi törvény módosítására vonatkozóan a szövetségi elnök elmondotta, hogy a Törvényhozói Tanács túllépte hatáskörét, amikor politikai megközelítésben mondott véleményt a törvénymódosításról, és a törvény időszerűségét, opportunitását kérdőjelezte meg. A módosításoknak egyébként csak igen kis hányada vonatkozik az anyanyelvi oktatásra mondotta, azok zöme a romániai oktatás általános reformjára vonatkoznak. A szenátushoz benyújtott utolsó változat alapvetően megegyezik a koalíciós egyeztetés során elfogadott szövegváltozattal, csupán árnyalati kérdésekben lesz még szükség további egyeztetésekre hangoztatta az RMDSZ szövetségi elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./"

"Jún. 12-én tartotta tisztújító közgyűlését a Nagybányai RMDSZ. A küldöttek Ludescher István mérnököt választották meg elnöknek. Ludescher István régóta aktív tagja a nagybányai RMDSZ-nek. 1992 óta nagybányai városi tanácsos és elnökké választásáig az RMDSZ vezetőségi tagja volt. A nagybányai RMDSZ vezetőségének tagja még: Csiha Tamás politikai alelnök, Pintér Attila szervezési alelnök, Vida Zoltán oktatási alelnök, Dávid Lajos művelődési alelnök és Farkas Zoltán ügyvezető alelnök. Olajos Pál januári halála óta Csiha Tamás töltötte be ideiglenesen az elnöki tisztséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./"

"A Bukaresti Egyetem Idegen nyelv és irodalom fakultásának rendezésében és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal közreműködésével Kétnyelvűségi Országos Konferenciára kerül sor június 16-án és 17-én Bukarestben. A konferencián három munkacsoportban és két alcsoportban a romániai nemzeti kisebbségek kétnyelvűségéről, a többség és kisebbségek, illetve a kisebbségek közötti szellemi interferenciáról, kultúrájuk kölcsönhatásairól tartanak előadásokat és eszmecserét. Az Idegen nyelv és irodalom fakultáson megrendezésre kerülő országos konferencia alkalmából kétnyelvű kiadványokból szervezett kiállítást is rendeznek a szervezők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 1048. sz./"