Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. október 3.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform szept. 30-án Székelyudvarhelyen tartott ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsának szept. 22-én, Gyergyószentmiklóson hozott elvi döntését, miszerint sürgős feladat Székelyföld autonómia-statútumának vitája a térség lakosságának bevonásával. Az EMK ismételten tiltakozik a magyar többségű vidékek, főképpen a Székelyföld militarizálása, a román katonaság fölös számban történő, indokolatlan betelepítése ellen, mert ez az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. Az EMK kéri az egész magyar nemzeti közösség támogatását az anyanyelvi oktatásért folytatott harcban. Az EMK fontosnak tartja, hogy a magyar kormányzat minden alkalommal az RMDSZ-szel összhangban foglaljon állást a romániai magyarság jogsérelmeinek orvoslása ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3./
1995. október 4.
Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./
1995. október 9.
"Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ "
1995. október 10.
Okt. 7-én Csíkszeredában kibővített ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Meghívottként jelen volt Berki Anna, a magyar Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának helyettes vezetője és dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója. Kiértékelték az 1995. évi Bolyai Nyári Akadémiát és a következő év programját körvonalazták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./
1995. október 11.
"Okt. 6-án és 7-én zajlott le Csíkszeredában a Csíki Területi RMDSZ, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és a Julianus Alapítvány közös rendezésében a Lármafa Napok hagyományossá váló rendezvénye. A találkozó előadói - Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmánya intéző bizottságának elnöke, Tőkés József, az MVSZ titkára, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és mások - a magyarság jelenlegi gondjaira hívták fel a figyelmet. A találkozón képviseltette magát a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ A csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány először 1993 őszén rendezte meg a székelyföldiek és a romániai szórványmagyarság találkozóját. A résztvevők akkor elhatározták, két év múlva újra találkoznak. A Julianus Alapítvány nem feledkezett meg erről. A találkozón dr. Jakubinyi György érsek celebrálja a szentmisét Csíksomlyóban, a kegytemplomban, majd a városi művelődési házban folyik a tanácskozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A tanácskozáson azok vallottak munkájukról, akik részt vállaltak az anyanyelvi oktatás megőrzésében, a szórványmagyarság összefogásában. Sebestyén Ottó zernyesti plébános az egyházak nagyobb szerepvállalását sürgette. Vetési László tiszteletes azokról a személyiségekről beszélt, akik képesek egy kisebb település éltetőivé válni. A dicsőszentmártoni dr. Kakassy Márton a nagyobb méretű önszerveződésben látja a szórványpusztulás ellenszerét. Felszólalt Gergely István csíkcsobotfalvi plébános, a gyermekotthonokból kikerült több mint száz fiatalnak munkát adó Csibész Alapítvány elnöke, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, aki azt vallotta: "Akik egyszerűen a dolgukat teszik, nem is beszélnek róla, csak teszik - ez a megmaradás." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
1995. október 12.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Antal István, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke okt. 11-én Budapesten találkozott Lábody László címzetes államtitkárral, a HTMH elnökével. Megbeszélést folytattak a gazdasági együttműködés különböző területeire vonatkozó kérdésekről, tájékoztatták egymást a román állampolgárokat érintő kárpótlási folyamatról, a törvények által biztosított lehetőségek érvényesítéséről. Takács Csaba átadta Markó Béla elnök és az Ügyvezető Elnökség meghívását egy romániai látogatásra, amelyet az államtitkár elfogadott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 12./
1995. október 13.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése levelet intézett a Szocialista Internacionálé Titkárságához Londonba, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit vázolva hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarok nem előjogokat követelnek hanem ugyanazokat jogokat, amelyekkel a román többség születésénél fogva rendelkezik. Kérik az Internacionálét, hogy vesse latba tekintélyét a tanügyi törvény módosításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5., 633. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1995. október 13.
Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./
1995. október 16.
Okt. 14-én Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Reform Tömörülés külkapcsolatainak bővítése, megfogalmazták a Reform Tömörülés RMDSZ-en belüli helyét és újraértékelésének szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./
1995. október 17.
Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából okt. 14-én Marosvásárhelyen emlékünnepséget szervezett az EMKE és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 17., 641. sz./
1995. október 18.
A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./
1995. október 18.
Székely Ervin RMDSZ-képviselő okt. 16-án interpellált Kővári Zoltánnak, a nagyszalontai Elméleti Líceum biológiatanárának nyugállományba helyezése ügyében. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség először jóváhagyta a munkaviszony meghosszabbítását, mert ő az iskola egyetlen szakképzett biológiatanára, majd váratlanul mégis felbontotta a munkaszerződést. Nagy a valószínűsége, hogy azért döntöttek így, mert Kővári Zoltán ellenezte az új tanügyi törvényt. Az intézkedés tehát politikai indíttatású. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./
1995. október 19.
Okt. 19-én az RMDSZ vezetői a szövetség bukaresti székházában tartották a soros sajtóértekezletet. Markó Béla az egyetemisták sztrájkjára utalva emlékezetett arra, hogy az RMDSZ nem csupán az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedései miatt kifogásolta a tanügyi törvényt. Tokay György bejelentette, hogy az RMDSZ törvényességi óvást nyújtott be az idegen országok zászlait, illetve himnuszait tiltó törvénnyel kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 643. sz./
1995. október 20.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete politikai kerekasztal-sorozatának részeként Nagyváradon, okt. 20-án Dudás Károly vajdasági író, lapszerkesztő tartott előadást A vajdasági magyarság sorskérdései címmel. A hallgatóság tudomást szerezhetett az ottani magyarság két politikai szervezet közötti megosztottságról, az erőszakos betelepítésekről, a szétvert iskolarendszerről és más gondokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. október 21.
Kolozsváron tanácskozott okt. 21-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa /TEKT/, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, akik elemezték az aktuális politikai eseményeket. A napirenden a privatizációs tájékoztatás és a helyhatósági választásokra való előkészület szerepelt. Az RMDSZ Országos Privatizációs Szakcsoportja képviselői a területi privatizációs irodákról és a helyszíni tájékoztatásról beszéltek. A TEKT elfogadta Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei elnökének javaslatát, hogy a privatizációs tájékoztatással kapcsolatos terepmunkát kössék össze a helyhatósági választások előkészítésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. október 24.
Borbély László RMDSZ-képviselő beszédet mondott az Európai Unió parlamentje és a román parlament vegyes bizottsága brüsszeli ülésén, okt. 16-án. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg, így a decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták fölül a prefektusok és a helyi tanácsok hatáskörét utóbbiak hátrányára szabályozó törvényt, továbbá a polgármester-leváltásokat. Nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Románia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. Az államosított házakra vonatkozó törvény csak szűk keretek között helyezi vissza jogaikba a volt tulajdonosokat. - Iliescu elnök megbékélésre vonatkozó javaslata akkor nyerhet reális érvényt, ha törvényes garanciák biztosítják a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai azonosságának fenntartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./ Az Európai Parlament elnöke nem tudja elfogadni azokat a román tiltakozásokat, amelyek kifogásolták az Európa Parlament /EP/ júliusi állásfoglalását, /ebben aggodalmát fejezte ki a román tanügyi törvény, továbbá a nacionalista indulatok felerősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt/, mert ezt román belügynek minősítették. Klaus Hansch, az EP elnöke a brüsszeli vegyes bizottsági ülésen elmondta, hogy az említett állásfoglalást kifogásoló levelet kapott a román szenátustól és képviselőháztól. /Magyar Hírlap, okt. 18./ Mennél közelebb kerül Románia az európai integrációhoz, annál jobban meg kell barátkoznia ezzel a gyakorlattal, jegyezte meg. - Az EP háromfős tényfeltáró bizottságot küld Romániába, jelezte Borbély László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. október 24.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége okt. 23-i ülésén elemezte a két legfontosabb belpolitikai eseményt, a legnagyobb kormánypárt és a Nagy-Románia Párt szövetségének felbomlását és az egyetemisták országos jellegű tiltakozó akcióját a tanügyi törvény egyes előírásai ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 646. sz./
1995. október 28.
Okt. 28-án Beregszászon, a századik évfordulóját ünneplő magyar főgimnázium udvarán felavatták a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását, Bethlen Gábor mellszobrát, az iskola felvette a fejedelem nevét. Az ünnepségen részt vettek az EMKE képviselői. Beszédet mondott dr. Kötő József, az EMKE főjegyzője, majd együttműködési megállapodást írtak alá az EMKE és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 951. sz./
1995. október 28.
Okt. 28-án kibővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei választmánya, a napirenden a helyhatósági választásra való felkészülés és a privatizációban való részvétel kérdése szerepelt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 1., 652. sz./
1995. október 30.
Okt. 24-26-a között a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Megvizsgálták, hogy a tagországok kormányai milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a Parlamenti Közgyűlés határozatait. A bizottság elnökének Kerekes Károlyt, a romániai delegáció tagját választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 650. sz./
1995. október 31.
"Okt. 30-án a képviselőházi állandó bizottság ülésén úgy határoztak, hogy javasolják a hírhedt "zászlótörvény" módosítását: idegen zászló kifüggesztése, illetve himnusz eléneklése akkor számít bűncselekménynek, ha azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSZ szerint ez sem fogadható el, mert alkotmányellenes és sérti a kisebbségi állampolgárok identitáshoz való jogát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31. 651. sz./"
1995. október 31.
Okt. 30-án Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciója nevében tiltakozott a kormány okt. 22-i határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust és a prefektust. A szenátor követelve a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését célzó diszkriminatív határozat visszavonását. Ugyanebben a kérdésben Kekeres Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében a tiltakozást, hangsúlyozva, hogy Maros megye lakosságának 41 %-a magyar, a magyar alprefektus felmentése indokolatlan. Az intézkedés bizonyítéka a kormány etnikai megkülönböztetésen alapuló politikájának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./
1995. október 31.
Okt. 31-én tárgyalta a képviselőház a pártokról szóló törvényt. Függőben maradt a Nagy-Románia Pártnak az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó javaslata. Erről az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád és Tokay György fejtette ki a szövetség véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./
1995. november 1.
Dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének meghívására Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tokay György képviselő nov. 5-8-a között Dél-Tirolba látogatnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 1., 652. sz./
1995. november 2.
Az RMDSZ nov. 2-i, bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette, hogy a romániai magyarság folytatja tiltakozó akcióit a tanügyi törvény jogkorlátozó intézkedései ellen, példaként említette Kozma Szilárd, Katona Ádám éhségsztrájkját, marosvásárhelyi közéleti személyiségek éhségsztrájk-láncát, amellyel Cs, Gyímesi Éva oktatásügyi alelnök is szolidaritást vállalt. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ egyetért Tőkés László püspöknek a román és magyar államfőhöz intézett alternatív megbékélési javaslatával, hiszen a szövetség vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása alapján lehetséges. Elfogadhatatlan, hogy Traian Chebeleu nem a javaslatról mond véleményt, hanem a javaslattevő személyét, Tőkés Lászlót minősíti, igen vitatható módon. Chebeleu abból indul ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, tehát nincs szükség újabb garanciákra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./ A parlamenti munkáról Tokay György képviselő elmondta, hogy a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt és az RNEP terjesztett elő. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a legdemokratikusabbnak kikiáltott törvény három hónapot élt meg, a társadalmi realitás igazolta az RMDSZ fenntartásait. Seres Dénes szenátor a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális autonómiák európai chartájának ratifikálására. A kormány szándékosan halogatja a ratifikálást. Mátis Jenő képviselő egy román parlamenti delegáció tagjaként Finnországban tett látogatásáról számolt be, a finnországi svéd kisebbség helyzetének modellértékű megoldásáról /egyetemi oktatás, nyelvhasználat, autonómia, stb./ /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./
1995. november 4.
"Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./ "
1995. november 6.
"Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./"
1995. november 6.
Az RMDSZ Tanügyi Válságkezelő Bizottsága nov. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett, jelen voltak az RMDSZ vezetői és néhány parlamenti képviselő is. A bizottság fontosnak tartja a kapcsolattartást és a tájékoztatást az RMDSZ és a civil szervezetek között. A diáktüntetések bebizonyították, hogy az oktatási törvény módosításra szorul. A félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezetet sürgősen napirendre kell tűzni, hogy a kisebbségi közösségek érdekei is érvényesülhessenek. A bizottság szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. - A kisebbségi problémák, ezen belül az anyanyelvi oktatás kérdésének megoldása nélkül elképzelhetetlen a megbékélés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./
1995. november 6.
Nov. 4-én Kolozsváron ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/, melyen a magyar nemzeti közösség képviseletében egyházi vezetők, a művelődési élet kiemelkedő személyiségei, egyesületek, szervezetek, alapítványok képviselői tanácskoztak a tennivalókról az anyanyelvi oktatás minőségi reformja, az egyházi iskolák visszaszerzése, az anyanyelvi oktatás önszerveződő intézményrendszerének kialakítása, az alapítványi források felhasználása /diákok szociális segítése, ösztöndíjrendszer létrehozása, iskolabusz-hálózat a szórványvidéken/ terén. Vitaindító előadásokat tartottak Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Kelemen Árpád professzor, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma oktatási szaktestületének elnöke és Buchwald Péter szenátor. A jelenlevők megbízták a SZET oktatási bizottságát, hogy a tennivalókat összegezze és cselekvési programokká, projektekké átdolgozva indítsa el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./
1995. november 7.
Háromhetes amerikai szolgálati körútja során nov. 2-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Washingtonban részt vett Raoul Wallenberg mellszobrának felavatásán, majd Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyarságának meghívott képviselőivel együtt megjelent a washingtoni osztrák nagykövetségen a Magyar-Amerikai Koalíció jótékonysági gálaestjén, amelyen jelen volt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke is, és amelynek fő védnöke Hillary Clinton, az elnök felesége. Védnökséget vállaltak még Christopher Dodd szenátor és Tom Lantos képviselő, George Pataki, New York, illetve V. Voinovich, Ohio állam kormányzója. A jótékonysági adományokat egy, a közép-európai magyar intézményeket a Nyugattal összekapcsoló kommunikációs hálózat kialakítására fordítják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./