Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja /dec. 10./ alkalmából közzétett üzenetében méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. A hangsúlyozta, hogy a jövőben szükséges a nemzetiségi törvény elfogadása, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása, a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatásának lezárása, a gyanakvás és intolerancia megszüntetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9. - 1618.sz./

Dec. 9-én, a szenátus és a képviselőház együttes ülésen elfogadta a földterületek és erdők visszaadását szabályozó törvényt. Az RMDSZ parlamenti csoportja a törvény elfogadása mellett szavazott, amely minden hiányossága ellenére jelentős lépés a tulajdonviszonyok rendezésének folyamatában, és többek között szabályozza a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásának kérdését is. /A Szenátus és a Képviselőház elfogadta a földterületek és erdők visszaadását szabályozó törvényt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10. - 1619.sz./

Dec. 10-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban ünnepelte 30 éves fennállását a Kriterion Könyvkiadó. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek a kiadó egykori és mai munkatársai, köztük a kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza, aki kerek húsz éven át vezette a romániai nemzetiségi könyvkiadás eme rangos műhelyét. Mint H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója elmondotta, a nemzeti kisebbségek könyvkiadója most elérkezett a privatizációhoz, de eredeti céljait, küldetését a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni akarja. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek és méltatták a Kriterion munkásságát, példaerejű és - értékű tevékenységét a romániai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi és kulturális szervezeteinek képviselői, illetve az utóbbi 10 esztendőben létrejött kisebbségi könyvkiadók képviselői. /30 éves a Kriterion Könyvkiadó. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10. - 1619. sz./

Dec. 10-án tartották a Szilágy megyei RMDSZ-ben Zilahon a tisztújító küldöttgyűlést. A küldöttek egyhangúlag újraválasztották Seres Dénes szenátort területi elnöknek. Seres Dénes újraválasztása a megyei szervezet élére a Szilágy megyei szenátor 1997-től kifejtett szervezetépítő munkájának tulajdonítható. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17. - 1624. sz./

Dec. 20-án a szenátus és a képviselőház együttes ülésen emlékezett meg az 1989 decemberi forradalomról. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében a temesvári forradalom közvetlen részvevője és szemtanúja, dr. Bárányi Ferenc szólalt fel. Égbekiáltónak nevezte, hogy tíz évvel a forradalom után még nem leplezték le és nem vonták felelősségre azokat, akik a felkelőkbe lőttek, s hogy egyesek a gyilkosok közül ma forradalmárként meg nem érdemelt jogokat élveznek, némelyek közülük pedig vezető funkciókat töltenek be. Az RMDSZ Temes megyei képviselője hangsúlyozta, hogy a forradalom szikrája Temesváron, Tőkés László akkori református lelkész otthona előtt lobbant fel, a református hívekkel szolidarizáló, zömükben román, de más nemzetiségű temesváriak is onnan indultak szabadságért, demokráciáért, a diktatúra megszüntetéséért tüntetve. Temesváron is, majd az országossá terebélyesedett felkelésben a többségi románság mellett a magyar nemzeti közösség jóval számarányán felül hozott véráldozatot - mondotta Bárányi Ferenc, majd figyelmeztetett az időnként meg-megerősödő nacionalista magyarellenes uszításra, amely veszélyezteti a demokráciát és árt az ország érdekeinek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20. - 1625. sz./

Országszerte megemlékezéseket tartanak az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Szatmárnémetiben a Szatmár megyei RMDSZ december 27-én ünnepi választmányi gyűlést tartott, s ebből az alkalomból felavatták a felújított székházat is. Brassóban dec. 28-án volt az ünnepi megemlékezés, ugyanezen a napon történt Sepsiszentgyörgyön is. Csíkszerdában Ünnepi Kerekasztalt tartottak. A fórumot közvetítette a helyi kábeltelevízió, a Csíki TV is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 28. - 1629. sz./

"Dec. 28-29-én ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját a Pro Európa Liga. Ebből az alkalomból szervezték meg Marosvásárhelyen "Az állam és társadalom az új Európában" című kétnapos szemináriumot, amelyen a hazai közélet jeles személyiségei vettek részt, köztük Renate Weber, Frunda György, Andrei Roth, és Horváth Andor. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke üzenetében köszöntötte a szeminárium résztvevőit, hangsúlyozva, hogy a Pro Europa Liga az elmúlt tíz esztendő alatt következetesen küzdött a másság, a különbözőség elismertetéséért, a nemzeti és faji toleranciáért, és ezen belül a román-magyar viszony javításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 29. - 1630 sz./"

Jan. 10-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu államfő kormány- és helyi hivatalnokok, valamint egy csoport paraszt előtt nyilvánosan is bejelentette a KDNPP képviselője, Vasile Lupu kezdeményezte, mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatásáról szóló ún. Lupu-törvény elfogadását. /Véglegesen elfogadták a Lupu-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az új törvény az 1996-ban hatalomra került demokratikus pártok - közöttük az RMDSZ - legfontosabb választási ígéreteinek egyikét valósítja meg azáltal, hogy biztosítja a kommunista rendszer által államosított vagy elkobzott termőföldek és erdők 90%-ának visszaszolgáltatását a jogos tulajdonosoknak. A új törvény a volt tulajdonosoknak visszajuttatható földterületek felső határát 10 hektárról 50 hektárra emelte, és 1 helyett 10 hektárra az erdők esetében. A törvény alkalmazása az eredeti terület helyén történik, ha ez lehetséges. Amennyiben nincs lehetőség a tulajdon természetben való visszaadására, akkor az érintett személyek kárpótlásban részesülnek. A törvény kiterjeszti a haszonélvezők körét azokra a román állampolgárokra is, akik nem rendelkeznek romániai állandó lakhellyel. 1989 óta először a törvény kiterjeszti az egyházakra az államosított vagy elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását. a püspökségek 100 hektárig, az esperességek, kolostorok, rendek 50 hektárig, a parókiák, filiák pedig 10 hektárig terjedő termőföldet igényelhetnek és kaphatnak vissza. A törvény a Székelyföldön elterjedt tulajdonformát, a közbirtokot felső határ nélkül állítja vissza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11. - 1636. sz./

Mugur Isarescu miniszterelnök jan. 5-i hatállyal munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát, aki ezentúl a munkaerőpiaccal, a munkanélküliséggel, a nyugdíjbiztosítással és az egészségügyi biztosítással kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd a Miniszterelnöki Hivatalban. Bara Gyula ugyancsak államtanácsosi tisztséget töltött be az elmúlt évben Radu Vasile kormányfő mellett, ezt megelőzően 1996. decemberétől 1998. decemberéig a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára volt, 1998-tól decemberétől tagja az Országos Egészségügyi Pénztár Igazgató Tanácsának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10. -1635. sz./

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

Jan. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta az Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter meghívására hivatalos romániai látogatásra érkezett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest. A találkozón az RMDSZ elnöke tájékoztatta a szlovák miniszterelnök-helyettest az RMDSZ időszerű törekvéseiről, a romániai magyarság érdekképviseletében folytatott munkájáról, a törvényhozásban és a kormányzásban vállalt szerepéről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a kisebbségpolitikai eredményekről és hiányosságokról, a két ország integrációs folyamatáról, a régiófejlesztés, az önkormányzatok helyzetéről és a nyelvhasználati jogokról. A találkozó végén megállapodás született a két kisebbségi szervezet, illetve a szervezetek által jelölt tisztségviselők együttműködéséről, ami egyben elősegíti a két ország kapcsolatainak fejlődését is. /Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest fogadta Markó Béla szövetségi elnök. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1646. sz./

Az RMDSZ és a Határon Túli Magyarok Hivatala kezdeményezésére Budapesten jan. 28-án megnyílt egy olyan információs iroda, amely a külföldön élő román állampolgároknak nyújt a földtörvény alkalmazására vonatkozó tájékoztatást. - A területi információs irodák és a budapesti iroda számára az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége biztosít szakmai és információs hátteret, az RMDSZ parlamenti és kormányzati szakértői bevonásával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1650. sz./

"Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő 1998.03.06/3359-es számú tanügyminisztériumi rendeletről. A rendelet kijelölte a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság hatáskörét. Az államtitkárság hatáskörébe tartozik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás működtetése és vezetése, valamint az oktatási reform végigvitele ezen a területen. Ennek alapján, az utóbbi időben a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság számos intézkedést hozott. Az 1999/151-es oktatási törvény Románia földrajza és A románok történelme tantárgyak esetében a román nyelvet határozta meg az oktatás nyelveként. A kiadott miniszteri jegyzék pontosította: azokban az iskolákban, ahol alkalmazták az 1997/36-os sürgősségi kormányrendeletet, és a 7., illetve 11. osztályban a kisebbségek nyelvén oktatták A románok történelmét, a 8., illetve 12. osztályban is az illető nyelven folyik az oktatás. Ezekben az iskolákban e tantárgy oktatásában csak a 2000/2001-es tanévtől kezdve térnek át a román nyelvre; az 1999/2000-es tanévben a tárgyból a képesség-, az érettségi- és felvételi vizsgák anyanyelven folynak. - A felekezetek által létrehozott iskolákban mindenfajta szak oktatása indítható. Ezek a világi, nem vallásos szakok ugyanúgy állami támogatásban részesülnek a továbbiakban, mint a teológiai szak. - A kisebbségek nyelvén folyó oktatásban a zene oktatása sajátos, a nemzeti tantervre épülő, ám azt a kisebbség igényeinek megfelelően kialakított tantervek alapján történik. - Eddig nem folyt a kisebbségi oktatás kutatása. Az új miniszteri rendelet előírja egy oktatáskutató csoport létrehozását Kolozsváron, a bukaresti Oktatáskutató Intézet fiókintézményeként. A három magyar, három német és három román kutatóból álló csoport elkezdi munkáját. Eddig számos kisebbség esetében pszichikai nyomásgyakorlással megakadályozták az anyanyelvet tanuló diákcsoportok és osztályok létrehozását. Az új rendelet felhatalmazza a kisebbségi szervezeteket, hogy a szülők helyett eljárhassanak ebben az ügyben. Magyar viszonylatban e rendelet reményt ad arra, hogy a csángó gyerekek magyar nyelvoktatásának ügye megoldódjon. /Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő tanügyminisztériumi rendeletről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1655. sz./"

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa febr. 2-án tárgyalást folytatott a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével a BBTE multikulturális jellegéről. Az Andrei Marga rektor-tanügyminiszterrel folytatott eszmecsere után a főbiztos a prorektorokkal is tárgyalt. Dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar tannyelvű oktatási vonaláért is felelős prorektora a Szabadságnak elmondta: a főbiztos - lényegében - három konkrét javaslatot fogalmazott meg. 1. A BBTE hivatalosan jelentse ki, hogy három tannyelvű egyetemként működik. 2. A magyarul és németül tanuló diákok legalább egy tantárgyat románul is tanuljanak. 3. Külön tanszék létesítése a multikulturalitás tanulmányozására. A prorektor az első javaslattal kapcsolatban megjegyezte, hogy kiemelkedő fontosságú a magyar oktatás számára, hiszen eddig a magyar és német nyelvnek korántsem volt olyan szerepe az egyetemen, mint azt egy multikulturális egyetemen természetesnek lehetne tekinteni. Ezt jelzi például az is, hogy az egyetem egyetlen hivatalos nyelve a román. A magyar és német diákok számára javasolt legalább egy román tannyelvű kurzus hallgatása máris megvalósítottnak tekinthető, így erre nem tértek ki részletesebben. Kása Zoltán tájékoztatta a főbiztost arról, hogy a BBTE magyar oktatási vonala tanárainak csak konzultatív szerepük van a döntéshozatali szervekben, így nem dönthetnek maguk az oktatási vonal sajátos kérdéseiben. Andrei Marga miniszter januárban kijelentette, hogy az EBESZ főbiztosával, majd a romániai magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszélések eredményeként megegyezés született arról, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen kialakítják a teljes körű oktatást román, magyar és német nyelven. /Szabó Csaba: Max van der Stoel a multikulturalitásról tárgyalt a BBTE vezetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Márc. 3-án Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A megbeszélésen a főbiztos ismertette eddigi romániai tárgyalásait és az ezek alapján kidolgozott javaslatait a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturális fejlesztésére vonatkozóan. A főbiztos beszámolt Andrei Marga rektor azon ígéreteiről, hogy az új charta szavatolni fogja az egyetem multikulturális és többnyelvű jellegét. Ugyancsak a tanügyminiszter-rektor ígérete az, hogy ősztől magyar tannyelvű csoportok indulnak a közgazdasági és a jogi szakon. Markó Béla előrebocsátotta, hogy az RMDSZ nem mondott le az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, de ugyanakkor támogatja a BBTE mielőbbi átalakulását. Megállapította, hogy a különféle ígéretek ellenére nem történt előrelépés, a magyar oktatóknak és diákoknak továbbra sincs döntési joguk az őket érintő kérdésekben, az egyetem vezetése nem kezdeményezte az önálló, magyar tannyelvű karok és tanszékek létrehozását. A főbiztos hangsúlyozta, hogy ameddig az EBESZ nincs megelégedve a BBTE multikulturális átalakulásával, addig nem lehet számítani az Európai Unió pénzügyi támogatására sem. A főbiztos hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 3. - 1672. sz./

Márc. 9-én találkoztak a koalíciós pártok vezetői a miniszterelnökkel, hogy megbeszéljék a kormánykoalíció előtt álló törvényhozási teendőket és a Victor Babiuc hadügyminiszter pártjából való lemondása során kialakult helyzetet. A tárgyaláson született megállapodást a Demokrata Párt vezetői egyelőre nem írtak alá. A többi koalíciós pártvezető által aláírt egyezménybe a törvényhozási prioritások közé az RMDSZ javaslatára bekerült a helyi közigazgatási törvény elfogadása és az államosított egyházi ingatlanok tulajdonjogának szabályozása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9. - 1676. sz./

Az RMDSZ gazdasági munkacsoportja március 12-én, a képviselőházban elemezte Románia középtávú stratégiájának alapját képező makrogazdasági modellt. A tanácskozáson részt vettek: Bara Gyula államtanácsos, Borbély László, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára, Neményi József, a Versenytanács címzetes államtitkára, Lányi Szabolcs, az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Demeter Attila, a Román Fejlesztési Ügynökség tanácsosa, Czédly József bukaresti alprefektus, Antal István, Birtalan Ákos és Ráduly Róbert képviselők, valamint Tánczos Barna parlamenti szakértő. A megbeszélés során a munkacsoport tagjai felhívták a figyelmet a modell számos hiányosságára és hibájára, és döntöttek arról, hogy észrevételeiket eljuttatják a középtávú gazdasági stratégiát előkészítő szakértői csoport társelnökéhez, Mugur Isărescu miniszterelnökhöz. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./

"Márc. 13-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József tanügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház tanügyi szakbizottságának alelnöke és Nagy F. István oktatásügyi ügyvezető alelnök részvételével oktatáspolitikai tanácskozást tartottak. A napirendi pontok között szerepeltek: Az állami felsőoktatási intézmények magyar oktatási vonalainak szerkezeti átalakítása és szakosodási kínálatának bővítése, újonnan indítandó magyar csoportok beiskolázási számai (jog, közgazdaság). - Az Erdélyi Magyar Alapítványi Egyetem szerepe a romániai magyar felsőoktatásban. - A romániai magyar oktatáskutatás intézményesítése; a bukaresti Neveléstudományi Kutatóintézet kolozsvári fiókjának létrehozás. - Az elméleti és a szakoktatás közötti arány módosítása, a román oktatási reform célkitűzéseinek megfelelően. - A szellemi és testi fogyatékosokat oktató hálózat kiegészítése. - Az iskolahálózat fejlesztése a szórvány területeken. - A romániai magyar felsőoktatásban és közoktatásban oktatók és oktatottak szociális problémáit mérséklő védőháló kérdése. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 13. - 1678. sz./"

Az elmúlt év decemberében Emil Constantinescu elnök nevében "a kommunista erők elleni harcban tanúsított bátorságáért és a szabadságért hozott áldozata elismeréseként" díszoklevelet és emlékérmet nyújtottak át, többek között, Ioan Agache volt milicista tiszt utódainak. Mint ismeretes, az illető személy 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen fegyveresen szegült szembe a forradalmi tömeggel, és a felháborodott emberek áldozata lett. Markó Béla RMDSZ-elnök levélben tiltakozott emiatt Emil Constantinescu államelnöknél. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 13. - 1678. sz./

Márc. 14-én dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő a képviselőházban a magyar forradalom és szabadságharc 152. évfordulójáról emlékezett politikai nyilatkozatában. A felszólaló kiemelte, hogy a márciusi magyar forradalmi események lehetővé tették a társadalom előrehaladását szolgáló reformok megvalósítását. Dr. Garda Dezső kitért arra a tényre, hogy az 1848-as forradalom eseményeit a román történészek nagy része a magyarellenesség szítására használta és használja fel, holott a magyar szabadságharc eseményei a két nép kölcsönös tiszteletét is eredményezhetnék. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

A kormány márc. 16-i ülésén elfogadta Románia középtávú fejlesztési stratégiájának szintézisét, amelyet a parlamenti pártok, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, valamint a tudományos szervezetek képviselőiből álló szakértői csoport készített el. Kidolgozásában az RMDSZ szakértői aktívan részt vettek. Mugur Isarescu kormányfő, aki márc. 17-től Budapesten részt vesz a Jugoszláviával szomszédos országok kormányfői szintű tanácskozásán, március 20-án Brüsszelben leteszi a dokumentumot az Európai Unió asztalára. A középtávú fejlesztési stratégiája szerint 2004-ig felszámolják a romániai gazdaságot lehúzó szerkezeti és működésbeli hiányosságokat, 2007-ig pedig a társadalmi-gazdasági élet mutatói jelentősen megközelítik az európai paramétereket, és ezzel megteremtődnek a csatlakozás feltételei. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 17. - 1682. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége március 14-én Markó Béla szövetségi elnök javaslatára elhatározta, hogy szociális támogatást nyújt az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatai, valamint hozzátartozóik megsegítésére a szövetség Szolidaritási Alapjából. Az ÜE határozata értelmében a marosvásárhelyi események kárvallottai ezentúl minden évben részesülnek szociális támogatásban. A határozatnak megfelelően Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója márc. 17-én személyesen kereste fel és pénzbeni adományt nyújtott át a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozatainak. Az elmúlt tíz évben az RMDSZ számtalan politikai kezdeményezés során szorgalmazta az 1990-es marosvásárhelyi események kárvallottjainak megsegítését, az igazság kiderítését, és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az áldozatok teljes jogi és erkölcsi rehabilitációban részesüljenek - szögezte le Takács Csaba, aki felkereste a véres márciusi események során súlyosan bántalmazott Sütő Andrást, Juhász Ilonát, a jogtalanul több éves börtönbüntetésre ítélt Cseresznyés Pált, valamint az emberi áldozatokat szenvedett Gémes, Kis és Csipor családokat. Az ügyvezető elnök rámutatott: Cseresznyés Pál elítélésével a román hatalom gyakorlatilag az egész marosvásárhelyi magyar lakosságot kívánta büntetni, mintegy felmentve a bűnösség alól azokat, akik a posztkommunista rendszer átmentése érdekében kirobbantották az embertelen vérengzést. /Az RMDSZ a marosvásárhelyi márciusi események áldozataiért. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 17. - 1682. sz./

Márc. 19-én szervezett megbeszélést az "Itthon, fiatalon mozgalom" jegyében a Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa Marosfőn, melyen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, továbbá Borbély László és Pete István államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa is. A területi ifjúsági tanácsok harmadik megbeszélésén a szervezetek megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyek alapján hatékonyabban tudják támogatni az RMDSZ helyi és országos politizálását. Az ifjúság képviselői a jelenlevő RMDSZ-tisztségviselőktől a különböző támogatási rendszerek, programok, más pályázati lehetőségek áttekinthetőségét kérték, megemlítve a politikai utánpótlás biztosításának szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1683. sz./

Márc. 16-17-én Székesfehérváron rendezték meg a magyarországi és határokon túli szakképzési szakemberek találkozóját "Határainkon innen és túl "címmel. A rendezvényen tájékoztató hangzott el a magyarországi szakképzés átszervezéséről, fejlődéséről, továbbá a határon túli magyarok lehetőségeinek reális felméréséről a szakképzés terén és az együttműködési lehetőségekről. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1684. sz./

Márc. 25-én Kolozsváron volt a "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" című rendezvénysorozat első találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tartott vitaindítót, majd Horváth István kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti időszak közvélemény-kutatásainak mutatóit ismertette. Az előadók között volt Takács Csaba ügyvezető elnö, Borbély László ügyvezető alelnök, területrendezési államtitkár, Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója címmel), Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, Bakk Miklós politikai elemző, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke, Makkay József, a kolozsvári Szabadság főszerkesztő-helyettese és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. A következő rendezvényt áprilisban tartják. /Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás - szimpózium Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1688. sz./

Április 1-én Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Operatív Tanácsa és több határozatot fogadott el: Azok a volt tanácsosok és polgármesterek, akiknek a tevékenységi beszámolóját a kiértékelő testület nem fogadta el, csak akkor kerülhetnek rá az előválasztási jelöltlistára, ha megfelelnek a helyi szervezet által megállapított bővített kritériumrendszernek. - Az előválasztási listán szereplő jelöltek számára az RMDSZ minden szempontból egyenlő esélyeket biztosít a kampányban, beleértve az anyagi támogatást is. - Marosvásárhely minden RMDSZ-körzete egyetlen jelöltként a jelenlegi polgármestert, Fodor Imrét támogatta, ezért az Operatív Tanács nem tartotta szükségesnek, hogy az előválasztásokon a polgármester-jelöltről is szavazzanak. Amennyiben hasonló helyzet máshol is előáll, tehát egyetlen jelölt marad a versenyben az RMDSZ előválasztási listáján, ott a helyi szervezetnek nem szükséges az előválasztásokon a polgármester-jelölt személyéről is szavaztatnia. - Az Operatív Tanács nem fogadta el a gyergyócsomafalvi RMDSZ-szervezet álláspontját, miszerint nem tartották szükségesnek RMDSZ-listát állítani az önkormányzati választásokon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3. - 1693. sz./

Ápr. 4-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanuló magyar jogászhallgatókat. A találkozón Markó Béla elmondotta, mennyire fontos, hogy hosszú évek után ismét lehetővé vált, ha csupán magyar csoportok létrehozásával is, hogy fiatal jogászhallgatóink anyanyelvükön sajátíthassák el a szakmát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ továbbra is elkötelezett harcosa az önálló állami magyar egyetem létrehozásának, amelynek keretében természetesen a jogtudományoknak külön fakultása működik majd. Ezért is fontos, hogy újra beindult a magyar nyelvű jogászképzés, hiszen a mostani jogászhallgatók közül kerülnek majd ki a jogtudományok magyar oktatói is. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 4. -1694. sz./

Márc. 27-30. között Pécsi Ferenc, az Interparlamentáris Unió (IPU) román parlamenti delegációjának tagja részt vett a finnugor IPU-csoportok képviselőinek budapesti egyeztető megbeszélésén. A megbeszéléseken Magyarország, Oroszország, Finnország, Észtország, Szlovákia és Románia küldöttei vettek részt. Romániát Pécsi Ferenc képviselte a találkozón. A küldöttségek beszámoltak országaik belpolitikai és gazdasági helyzetéről, véleménycserét folytattak az EU-csatlakozási tárgyalások eddigi eredményeiről és tapasztalatairól, megvitatták a 2000. december 11-13-án Helsinkiben megtartandó és mintegy 600 részvevőre számító Finnugor Világkongresszus előkészítésének kérdéseit, véleményt cseréltek a Parlamenti Elnökök Világkonferenciáján elfogadásra kerülő, a "Nemzetközi együttműködés parlamentáris víziója a harmadik évezred küszöbén" című nyilatkozat-tervezetről, amit az ENSZ székhelyén 2000. augusztus 30.-szeptember 1. között megtartandó Nemzeti Parlamentek Elnöki Konferenciáján kellene elfogadni. Ez a dokumentum voltaképpen a globalizáció kérdéseire vonatkozó állásfoglalás lenne. Megegyezés született arról, hogy a Finnugor Világkongresszuson a magyar delegációban helyet kapnak majd a határon túli magyarok képviselői is. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 4. -1694. sz./