Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa határozata értelmében létrejött az RMDSZ Szövetségi Választási Bizottsága, amelynek feladata az előválasztások törvényességének, átláthatóságának, és demokratikus jellegének biztosítása. A Szövetségi Választási Bizottság elnöke Takács Csaba ügyvezető elnök, tagjai: Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az Országos Kampánystáb elnöke, Markó Attila, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnöke, Ungvári Zrínyi Imre, a Szövetségi Etikai Bizottság elnöke, valamint Veress Emőd jogász. /Létrejött a Szövetségi Választási Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Markó Attila Burján Emil nyílt levelére (RMSZ, szeptember 23.) válaszolva szabadkozott: ő nincs az RMDSZ „csúcsvezetésében”, ő az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságának elnöke és a kormány mellett működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára. Markó Attila leszögezte, hogy az RMDSZ valamennyi parlamenti képviselőjét védelmezi. Az RMDSZ ugyanakkor saját háza táján néha kritikákat is megfogalmaz különböző személyek tevékenységét illetően. Markó Attila azt állította, hogy a Burján Emil által említett konkrét ügynek nem ismeri a részleteit. Markó Attila továbbá dicsérte a Romániai Magyar Szót, mely helyet ad a lapot, vagy az RMDSZ-t bíráló írásoknak, ugyanakkor az Erdélyi Napló „polgári hetilap” sohasem közölt olvasói véleményt, amely bírálta volna a lap egyoldalúságát. /Markó Attila: Válasz egy nyílt levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Január 13-án egyidőben ülésezett az RMDSZ Alapszabályzat- és Program-módosító bizottsága Kolozsváron, ugyanekkor tartotta alakuló ülését az a bizottság, amely az európai uniós csatlakozást követő RMDSZ-stratégiát hivatott kidolgozni. Lakatos Péter, a bizottság elnöke közölte, a stratégia az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának alapjául is szolgál. Mindhárom tanácskozáson jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, valamint Takács Csaba ügyvezető elnök is. /Kongresszusi előkészületek az RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Az RMDSZ választási programját szeptember 20-án szavazza meg Marosvásárhelyen a szervezet „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A programot előzőleg 19-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is megvitatta, a végső szó azonban az SZKT-é. Markó Béla szövetségi elnök már jelezte, hogy a testület várhatóan megszavazza a program véglegesített változatát. Lakatos Péter képviselő, a programszerkesztő bizottság elnöke szerint a dokumentum megfelel egy kormányprogram feltételeinek is, ha az RMDSZ (a november 30-i választásokon való sikeres szereplés esetén) kormányzati szerephez jutna. Az RMDSZ az autonómia és a modernizáció feladataira helyezi a hangsúlyt, szeretné a fejlesztési régiókat átszervezni, tekintettel arra, hogy a jelenleg megrajzolt régiók nem kedveznek Székelyföld fejlődésének. /Választási programról szavaz az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

A Lakatos Péter parlamenti képviselő által vezetett programalkotó bizottság 11 fejezetre osztotta az Együtt Erdélyért című választási „kiskátét”, amelynek az első fejezete az önazonosság megőrzéséről szól. Az RMDSZ az autonómiaformákat a törvényhozás útján kívánja érvényesíteni, és szorgalmazza az általános decentralizáció és szubszidiaritás elvének az alkalmazását. Az RMDSZ továbbra is céljának tekinti a kisebbségi törvénytervezet elfogadását. /Modernizáció és autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Ügyvivő elnököt nevez ki Markó
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) mai ülésén nevezi meg Markó Béla azt a személyt, aki ideiglenesen ellátja az ügyvezető elnöki teendőket. Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az RMDSZ alapszabályzata összeférhetetlenséget állapít meg Kelemen Hunor kulturális miniszter ügyvezető elnöki tisztsége és kormányzati megbízatása között.
A helyzet feloldására rendelkezésre álló 30 napos határidő a hétvégén lejárt. Veress Emődtől, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság vezetőjétől megtudtuk, a testület értelmezése szerint az RMDSZ alapszabályzata lehetővé teszi Kelemen Hunor számára, hogy felfüggessze ügyvezető elnöki tisztségét, amíg miniszteri mandátuma tart, ha a szövetségi elnök ideiglenes ügyvezető elnök kinevezését javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának.
Veress szerint Markó Béla jóval a határidő előtt megkereste a bizottságot azzal a kérdéssel: feloldható-e az összeférhetetlenség Kelemen ügyvezető elnöki tisztségének felfüggesztésével. „Határozatunk szerint ez lehetséges, ha a szövetségi elnök olyan ideiglenes ügyvezető elnököt javasol, aki főállásban el tudja látni ezt a tisztséget. Ezt az összeférhetetlenséget azért állapítottuk meg annak idején, mert a poszt teljes embert igényel” – mondta az ÚMSZ-nek Veress.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Takács Csaba „újratöltve”
A szatmári származású, Csíkszeredában élő Haschi András lehet a mezőgazdasági tárca államtitkára. Tegnap a SZÁT arról is döntött, hogy Takács Csaba lesz az ideiglenes ügyvezető elnök.
Ismét Takács Csaba) látja el az RMDSZ ügyvezető elnöki teendőit, miután a kulturális miniszterré kinevezett Kelemen Hunort saját kérésére felfüggesztették a tisztségből. Egy tegnap kiadott közlemény szerint, amelyet Markó Béla szövetségi elnök ír alá, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) felfüggesztette Kelemen Hunort az ügyvezető elnöki tisztségből.
A testület döntése Kelemen kérésére született, és arra az időre érvényes, amíg Kelemen kulturális miniszterként tevékenykedik. Az intézkedés alapja az RMDSZ alapszabályzatának az a kitétele, miszerint ügyvezető elnöki teendőket és kormányzati tisztséget ugyanaz a személy nem láthat el. Markó Béla szövetségi elnök a SZÁT döntését megelőzően a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságtól kért ezzel kapcsolatosan értelmezést.
A bizottság szerint Kelemen Hunor ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja. Markó javaslatára a SZÁT Takács Csabát bízta meg a szövetségi elnöki teendők ellátásával. A megbízott ügyvezető elnök megerősítését a Szövetségi Képviselők Tanácsának következő ülése elé terjesztik, áll a közleményben. Takács Csaba 1993-tól 2007-ig dolgozott az RMDSZ ügyvezető elnökeként. Ezt követően közéleti szerepet nem vállalt, és a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét töltötte be.
Szintén tegnapi ülésén a SZÁT arról is határozott, hogy Haschi Andrást, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatóságának osztályvezetőjét jelöli a mezőgazdasági minisztériumi államtitkári tisztség betöltésére. Haschi 1972-ben született Szatmárnémetiben, Csíkszeredában 15 éve él. A nevezésére még a kormánynak is rá kell bólintania. Ez pedig – mint az elmúlt időszak tapasztalatai mutatták – nem mindig történik egyik napról a másikra, a már lassan két hete ismert államtitkárjelöltek közül néhányat csak az elmúlt hétvégén helyeztek tisztségbe.
Így most már Moldován József a Kommunikáció és Információs Társadalom Minisztériumának, Borbély Károly pedig a Gazdasági Minisztérium államtitkára. A miniszterelnök továbbá aláírta Tánczos Barna államtitkári kinevezését a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumba. Szintén határozat született Nagy Zoltán államtitkári kinevezéséről Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjébe, ugyanitt Pásztor Gabriella államtanácsosi tisztséget fog betölteni. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Takács Csaba lett az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke
Markó Béla szövetségi elnök javaslatára Takács Csabát bízta meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az RMDSZ operatív döntéshozó testülete ugyanakkor felfüggesztette ügyvezető elnöki tisztségéből Kelemen Hunort arra az időre, amíg művelődési miniszterként tevékenykedik.
A tisztségéből történő felfüggesztését maga Kelemen kérte, mert a szövetség alapszabályzata szerint ügyvezető elnöki teendőket és kormányzati megbízatást ugyanaz a személy nem láthat el. Eszerint a miniszter ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja.
Takács Csabának a megbízatás nem új, hiszen 1993-tól 2007-ig az RMDSZ ügyvezető elnöke volt. „Így természetesen nem jelentenek újdonságot a rám váró feladatok sem. Ennek ellenére nem hoztam meg könnyen azt a döntést, hogy egy időre ismét visszatérjek a napi politikához” – nyilatkozta tegnap lapunknak Takács Csaba.
Tájékoztatása szerint a kérdésről többször konzultált a szövetségi elnökkel és az RMDSZ más vezetőivel, a végső döntést a SZÁT tegnap reggeli ülése előtt hozta meg. „Soha nem menekültem a munkától” – magyarázta a politikus, aki az utóbbi hónapokban visszavonult a közélettől, a Communitas Alapítvány elnökeként tevékenykedett.
Takács Csabának egyébként korábban már volt egy „nagy visszatérése”: 2008 őszén az RMDSZ országos választási kampányát vezette. Tegnap lapunknak hangsúlyozta: megbízatása csupán addig tart, amíg az ügyvezető elnök miniszteri mandátuma.
Amint már beszámoltunk róla, Kelemen Hunor tisztségéből történő felfüggesztését a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB) határozata tette lehetővé. A testülettől Markó Béla szövetségi elnök kért korábban véleményezést az ügyben. Az SZSZFB elnöke, Veress Emőd korábban az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: döntésük értelmében Kelemen Hunor megtartathatja ügyvezető elnöki tisztségét, ha miniszteri mandátuma idejére teendőit egy megbízott ügyvezető elnök látja el, aki „teljes állásban” végzi munkáját.
„A szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi kritériumot is éppen azért vezettük be annak idején, mert az ügyvezető elnöki feladatok egész embert kívánnak” – érvelt lapunknak a jogász.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Ügyvivő elnököt nevez ki Markó
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) mai ülésén nevezi meg Markó Béla azt a személyt, aki ideiglenesen ellátja az ügyvezető elnöki teendőket. Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az RMDSZ alapszabályzata összeférhetetlenséget állapít meg Kelemen Hunor kulturális miniszter ügyvezető elnöki tisztsége és kormányzati megbízatása között.
A helyzet feloldására rendelkezésre álló 30 napos határidő a hétvégén lejárt. Veress Emődtől, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság vezetőjétől megtudtuk, a testület értelmezése szerint az RMDSZ alapszabályzata lehetővé teszi Kelemen Hunor számára, hogy felfüggessze ügyvezető elnöki tisztségét, amíg miniszteri mandátuma tart, ha a szövetségi elnök ideiglenes ügyvezető elnök kinevezését javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának.
Veress szerint Markó Béla jóval a határidő előtt megkereste a bizottságot azzal a kérdéssel: feloldható-e az összeférhetetlenség Kelemen ügyvezető elnöki tisztségének felfüggesztésével. „Határozatunk szerint ez lehetséges, ha a szövetségi elnök olyan ideiglenes ügyvezető elnököt javasol, aki főállásban el tudja látni ezt a tisztséget. Ezt az összeférhetetlenséget azért állapítottuk meg annak idején, mert a poszt teljes embert igényel” – mondta az ÚMSZ-nek Veress.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Nem megy a tisztújítás – Az ügyvezető elnökség segítségével választ elnököt az udvarhelyi RMDSZ
Várhatóan a héten dolgozza ki az RMDSZ ügyvezető elnöksége által felállított koordináló testület a szeptember 30-án sorra kerülő székelyudvarhelyi tisztújítás menetrendjét, beleértve azt, hogy milyen feltételekkel lehet indulni a városi szervezet elnöki tisztségéért folyó versenyben.
A székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéért folytatott belső harc tavaly decemberben, a szervezet tisztújító ülésén kezdődött, és azóta sem csitult el a viszály. Ennek eredményeként szinte minden hónapra jutott egy-egy tisztújítás.
Bár a sorozatosan megszervezett elnökválasztásokat a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság szabályzatellenesnek nyilvánította, a két pártra szakadt helyi szervezet végül már egymás tudta nélkül szervezett tisztújító gyűléseket, így kerülhetett sor arra is, hogy egyazon időben ketten is magukénak tartották a tisztséget.
A felső vezetés végül megsokallta a helyzetet, és az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát küldték Székelyudvarhelyre, hogy tárgyaljon a konfliktus feloldásának lehetőségéről.
A körzeti vezetőkkel, korábbi elnökökkel folytatott tárgyalás eredményeként végül Bunta Levente széki elnököt kérték fel arra, hogy a következő tisztújításig lássa el a városi RMDSZ elnöki teendőit, és biztosítsa az ügyvitelt. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége teljes mértékben kézbe vette az ügy irányítását, és első lépésként június végén koordináló testületet nevezett ki, amelynek hatásköre a városi szervezet elnökét megválasztó küldöttgyűlés megszervezése.
A tisztújítást koordináló testületben honatyák, illetve a helyi, valamint a széki RMDSZ vezetői kaptak helyet, név szerint Antal István, Asztalos Ferenc, Bunta Levente, Grünstein Szabolcs, Fehér István, Kovács Péter ügyvezető alelnök és Verestóy Attila.
A testület július 2-án meg is tartotta első ülését, melyen megegyeztek abban, hogy a tisztújító küldöttgyűlést szeptember 30-án tartják. Ezt az elkövetkező 10 napon belül még egy ülés követi, ahol az elnöki tisztségre való jelölések menetéről dönt majd a koordináló testület, tájékoztatta lapunkat Kovács Péter ügyvezető alelnök.
„Egyébként tudatosan nem avatkozott bele eddig egyetlen felsőbb szerv sem az udvarhelyi szervezet belső ügyébe, csak amikor láttuk, hogy sokadszorra is zsákutcába kerülnek, akkor döntöttünk úgy, hogy szükséges a közbelépés. Biztos vagyok abban, hogy szeptember 30-án, a közösen felállított és betartott szabályok nyomán sikerül majd egy olyan elnököt választani, aki teljes egészében be tudja tölteni mandátumát. Az elsődleges cél nem az elnök kiléte, hanem az, hogy végre működjön a szervezet” – magyarázta Kovács.
Bunta Levente az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere lapunknak kifejtette, szerinte a lakók nem érezték meg a helyi szervezet működésképtelenségét. A rájuk tartozó feladatokat ugyanis esetenként különböző tisztségviselők látták el, így nem mutatkozott különösebb hiány semmilyen téren. „Tudni kell, hogy Székelyudvarhelyen van az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet központja, és ők rendezték az ügyes-bajos dolgokat” – összegzett Bunta.
Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nemzeti létparancs
Az erdélyi magyar közélet alapvető struktúrája két évtizedig igen egyszerű volt, még akkor is, ha 2003 után a nemzet sorsalakítása iránt érdeklődő polgárnak egyre több szervezet nevét kellett megtanulnia.
Egyik oldalon álltak a román hatalommal paktálók, az autonómia-program meghirdetését előbb minden eszközzel akadályozók, majd a képviseletét szabotálók, szociológiai szempontból a korábbi rendszer haszonélvezői, az új rendszer zsoldosai, a karrieristák és a megvezetettek. A másik oldalon a magyar érdek képviselői, akik nem a vélt vagy valós román elvárásokhoz mérték a célokat, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség létérdekeihez, a korábbi ellenállók, a politikában eladdig részt nem vevők, valamint azok, akik Saulusokból tényleg Paulusokká lettek. E törésvonal nemcsak a politikai vonalvezetésben, hanem a hatalom-technikában, a módszerekben is tetten érhető volt. Az egyik oldalon Hargita megyei listahamisítás, Neptun-ügy, Nagy Benedek-féle puccskísérlet, alapszabályzat-sértő ultimátum-visszavonás, Petőfi-Schiller tragikomédia, Kincses Előd alapszabályzat-ellenes felfüggesztése a 2000-es önkormányzati választás hajrájában, a Szabályzat-felügyelő Bizottság manipulációja, központilag vezényelt kiszorítósdi, a másik oldalon konok ragaszkodás az alapszabályzathoz, átláthatóság követelése, programhűség.
Ezt a képletet tette tönkre a Magyar Polgári Párt elnökének politikai ámokfutása. Amikor az alapító elnök szembesült azzal, hogy a megyei elnökök többsége nem az ő oldalán áll, s nem elképzelhetetlen a párt alakuló kongresszusán a leváltása, kezdetét vette egy olyan, az írott és íratlan normákat lábbal tipró politikai kurzus, amihez képest az RMDSZ Markó-korszakának szabálytalankodásai apró csínytevéseknek tűnnek, s amihez foghatót csak a bukaresti módszereket az ott töltött évtizedek alatt asszimiláló Domokos Géza manőverei között találhatunk. Ezek láttán még a magyarországi jobboldal gödörásói (ebbe ugye, a közmondás szerint maguk esnek bele, magukkal sodorva sajnos szervezetüket is többnyire), a diktatórikus hajlamú Giczy György, Torgyán József és Csurka István is elismerően csettinthetnek. Manipuláció a megyei elnökök aláírásával, szavazati jog odaítélése a meghívottaknak, kizárások okkal és teljességgel ok nélkül. A nemzeti oldal zászlóshajójának, a teljes autonomista tábor pártjának elképzelt MPP-ből Szász Jenő zsebpártja lett a maga szektariánus követőivel és a túszul ejtett, jobb sorsra érdemes, kénytelen-kelletlen maradó középgárdával. Még ez is feldolgozható lenne, ha a párt sikeres volna, és ha lenne egy következetes politikai vonalvezetése, ha tántoríthatatlanul képviselné a nemzeti érdeket. A diktatúra lehet akár hatékonyabb is, mint a demokrácia megfelelő diktátor esetén, ezt tanítja nekünk az ókori történelem.
Nem lenne ugyan könnyű mindezt lenyelni azoknak, akik az RMDSZ-en belül közel másfél évtizedig követeltek demokratikus vezetést, de a közösségi érdek felül kell írja az egyéni lelki problémákat. No de miféle következetes vonalvezetésről és nemzetszolgálatról beszélhetünk akkor, amikor Szász Jenő egyik pillanatban székely autonómiáról beszél, másik pillanatban Cotroceni-be megy koccintani december elsején, megismételve a Kempinsky szállóban 2002-ben megesett gyalázatot? Amikor egyik pillanatban következetességről, elvhűségről, önrendelkezésről szónokol, a másikban hibának nevezi azt, hogy végre-valahára az erdélyi magyarság bátor képviselői, beleértve épp az ő pártjának tagjait is, azokra a történelmi pillanatokra emlékeznek – tételesen Észak-Erdély visszatérésére és Horthy Miklós kormányzó erdélyi bevonulására –, melyek a magyar közösségnek ténylegesen ünnepnapjai voltak az elmúlt kilencven évben?
A belső demokráciát, a magyar érdeket és a politikai következetességet egyszerre fontosnak tartó tábor lépéskényszerbe került. Ha nem alapítja meg saját szervezetét, saját pártját, az erdélyi magyar szavazó választhat az elhasznált, a román politikának harminc ezüstért bármikor behódoló RMDSZ és az egy politikai kalandor által kisajátított MPP között. Lényegében az alternatíva-képzés szükségszerűsége húzódik meg Tőkés László és Toró T. Tibor egy új párt bejegyzési szándékáról szóló, nagy port felkavart nyilatkozatai mögött. A képviselet nélkül maradt nemzeti demokraták színeinek megjelenítése az erdélyi magyar politikai palettán ma nemzeti létparancs.
Borbély Zsolt Attila, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Megújul az RMDSZ „alkotmánya”
Az RMDSZ X. kongresszusa
Ügyvezető elnökség helyett főtitkárság, a kormányzati kapcsolatokért és az RMDSZ külpolitikájáért felelős politikai alelnök, regionális RMDSZ-szervezetek létrehozása, kétszintű politikai döntéshozatal, Kulturális Autonómia Tanács – íme néhány eleme az RMDSZ alapszabály-módosításának.
Az RMDSZ kongresszusain fontos napirendként szerepelt az alapszabályzat elfogadása, illetve módosítása. Ilyen tekintetben a soron következő, tizedik sem képez kivételt. A nagyváradi kongresszus elő terjesztendő újabb tervezetről holnap, a Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi ülésén folytatnak majd vitát.
Struktúraváltás – tizennyolc év után
Vitathatatlan igazság: egy politikai alakulat alapszabályzata olyan, mint egy ország alkotmánya: az elfogadás pillanatában a lehető legközelebb van a megfogalmazott igényekhez, idővel azonban ezek az igények átalakulnak, illetve újabbak jelennek meg. Az RMDSZ alapszabályzatának módosítása a kongresszus kizárólagos hatásköre. A dokumentum olyan keretet jelent, amely a szervezet mindennapjait is meghatározhatja. Kongresszusról kongresszusra kiderül, hogy hol kell hozzányúlni, melyek azok az elemek, amelyek esetleg nem, vagy csak részlegesen működnek, illetve milyen módosítások szükségesek ahhoz, hogy a szövetség a leghatékonyabban végezhesse a munkáját.
A jelenlegi RMDSZ-struktúrát lényegében 1993-ban alakították ki. A szövetség akkori vezetői állammodellben gondolkodtak; létrehozták a szervezeten belüli három hatalmi ágat: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a parlament, az Ügyvezető Elnökség a kormány, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság pedig az igazságszolgáltatás hatáskörét látta el. Ez a struktúra 18 éven keresztül működött. Az évek során voltak ugyan változások, de a struktúra lényegében nem módosult. A jelenlegi körülmények között az RMDSZ hatékonyabban tud működni, ha ez a rendszer változik – ezért mutatkozik szükségnek az alapszabályzat módosítása.
Új elemek
Az egyik fontos új elem az alapszabályzat-tervezetben az, hogy az Ügyvezető Elnökség megszűnik, helyét pedig átveszi a Főtitkárság. Amint már szó volt róla, hosszú éveken keresztül az ügyvezető elnökség a szövetség kormányaként, vagyis országos politikai döntéshozó testületeként is működött. Az ügyvezető elnökség átalakulása főtitkársággá nem csak névcserét jelent, hanem szétválasztja az országos politikai döntéshozatalt a szervezet működtetésétől és a társadalomszervezési hatáskörtől.
A főtitkárság elsődleges feladata a társadalomszervezés lesz, vagyis az a tevékenység, amely koordinálja, segíti, kiszolgálja a helyi szinteken létező közösségfejlesztő és -építő tevékenységeket, kezdeményezéseket, programokat. De a szervezet országos szintű adminisztrációját is a főtitkárság fogja ellátni, legyen az szervezési vagy pénzügyi jellegű, munkaadói tevékenység, megyei szervezetek koordinációja, vagy szervezetépítés.
A tervek szerint létrejön egy állandó kommunikációs iroda, feladata egyebek mellett a szövetség kommunikációjának átértékelése és hatékonyabbá tétele lesz. A sorozatos választási kampányokra való felkészülés érdekében állandó kampányiroda létrehozása is napirenden szerepel. Az elképzelések szerint a főtitkárság hatáskörébe tartozik majd az RMDSZ internetes jelenlétének az ellátása, ebben a vonatkozásban is újítás várható.
Létrejön a politikai alelnökség intézménye is. Az RMDSZ első számú politikai szereplője és képviselője továbbra is a szövetségi elnök marad. Ezt a feladatkört azonban csapatban lehet a leghatékonyabban ellátni, és ez adja a politikai alelnöki tisztség létrehozásának a racionalitását. A politikai alelnök felel a kormányzati kapcsolattartásért, összehangolja és felügyeli a központi és dekoncentrált kormányzati tisztségviselők munkáját. Nagyobb hangsúly kerül a szövetség külpolitikájára, melyet ezentúl a szövetségi elnök megbízása alapján a politikai alelnök lát majd el.
Regionális szerveződés
Az alapszabályzat tervezett változtatásai között fontos helyet foglal el a regionális szervezetek megalakítása. A módosítás a székelyföldi területi szervezetek igényének tesz eleget; ennek megfelelően két vagy több területi szervezet regionális struktúrát hozhat létre. Nem kötelező, de ha van erre igény, akkor az RMDSZ újalapszabályzata erre lehetőséget ad. Ennek a módosításnak vegyes volt a fogadtatása, de az alapszabályzat-módosító bizottság egyetértett vele, hiszen az RMDSZ-ben az alulról jövő kezdeményezéseknek helyet kell biztosítani. A regionális szervezetek struktúrájára, működésére vonatkozó részleteket nem az Alapszabályzat tartalmazza, hanem a megalakuló testületek fogják azokat kidolgozni.
A regionális építkezés kapcsán mindenképpen meg kell említeni a regionális önkormányzati tanácsok létrehozásának szándékát. Alapját az a felismerés jelenti, hogy önkormányzataink problémái nem egységesíthetők, hiszen nyilvánvalóan nem lehet egy kalap alatt tárgyalni egy székelyföldi és egy bánsági polgármester, vagy akár tanácsos feladatait, gondjait. A javaslat szerint az RMDSZ három regionális önkormányzati tanácsa jön létre. A székelyföldi Hargita, Maros, és Kovászna megyét fogja majd át; a partiumi Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy megyékből áll, a belső-erdélyi pedig Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben, Krassó-Szörény megyét tömöríti.
Döntéshozatali szintek
Az alapszabály-tervezet értelmében létrejönne egy kétszintű országos politikai döntéshozatali struktúra, amely a szövetségi elnökségből, illetve a Szövetségi Állandó Tanácsból állana.
A szövetségi elnökségben helyet kapna szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a legalább két mandátumot letöltött volt szövetségi elnökök, a főtitkár, a parlamenti frakcióvezetők, az SZKT elnöke, de a tagok között lenne az RMDSZ-szel együttműködő országos ifjúsági egyeztető tanács képviselője, illetve minden olyan megye RMDSZ-szervezetének elnöke, ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a magyarság aránya legalább 15 százalékos. Végül bekerülne a szórványmegyei szervezetek évente változó egy képviselője és az Országos Önkormányzati Tanács elnöke.
A Szövetségi Állandó Tanácsot a szövetségi elnökség tagjai, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, a három regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a platformok évente illetve a szórványmegyékben működő megyei szervezetek évente változó két-két képviselője alkotná.
Végül fontos új elem az is, hogy megalakul a Kulturális Autonómia Tanács; a testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek, illetve rétegszervezetek képviseleti, érdekegyeztető, tanácsadó és – saját hatáskörén belül – döntéshozó fóruma lesz, amely a romániai magyar nemzeti közösség érték- és érdek-pluralizmusát jeleníti meg. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kelemen az egyetlen
Megy, mint a karikacsapás 
Az elmúlt hetekben zajló küldöttállítási folyamat lezárult, ennek eredményeként az RMDSZ 12. kongresszusán 778 szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt, a szövetségi elnöki tisztségért egyedül Kelemen Hunor indul – számolt be Kovács Péter kongresszusi biztos.
Az Újratervezés szlogennel fémjelzett eseménynek a kolozsvári Diákművelődési Ház ad otthont április 17–18-án, itt fogják eszerint Kelemen Hunort egyöntetűen vagy elsöprő többséggel újraválasztani.
„A Kongresszuson 383 küldött korporatív mandátummal rendelkezik, vagyis olyan tisztséget tölt be, amely által hivatalból vehet részt az eseményen. Ezek a személyek a Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Főtitkárság tagjai, illetve RMDSZ-es megyei tanácsalelnökök, polgármesterek és városi alpolgármesterek. A választott mandátumok száma 395, a nevesítést a megyei/területi szervezetek, a platformok, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Nőszervezet tették meg”– tájékoztatott az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter kongresszusi biztos elmondta, a jelöltállítási folyamat során nem iktattak óvásokat, Kelemen Hunor szövetségi elnök jelöltségét pedig a Szövetségi Szabályzat Felügyelő Bizottság (SZSZFB) elfogadta, a procedúra a szabályoknak megfelelően zajlott. 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Előválasztás Marosvásárhelyen: fény az alagút végén?
Marosvásárhely, Székelyföld fővárosa kiemelt helyszín, magyar szempontból nemzetstratégiai jelentőségű város. Szellemi-oktatási központ, hatalmas történelmi múlttal. A Trianon előtti utolsó népszámláson, 1910-ben a lakosság 89,3 százaléka vallotta magát magyarnak, míg 6,7 százaléka románnak. A rendszerváltás után, 1992-ben még 51,4–46,1 százalék volt az arány a magyarok javára, ez 2011-re 44,87–51,97 százalékra romlott.
A magyarság 2000-ben elvesztette a polgármesteri tisztséget, amelyet azóta egy pökhendi, dölyfös, demagóg és magyarellenes politikus tölt be. Már a 2000-es RMDSZ-vereség is bundagyanús volt, hiszen Markó Béla, aki ekkorra már a teljes Neptun-vonal támogatásának örvendett, a kampány teljében, alapszabályzat-ellenesen váltotta le Kincses Elődöt a Maros megyei szervezet éléről. Ráadásul azzal az abszurd indoklással, hogy az elnök az előválasztáson legitimációt szerzett tanácsosi listát iktatta a román hivatalosságoknál, nem pedig a Neptun-klikk listáját.
Ha akkor erőt, egységet mutat a helyi RMDSZ, jó eséllyel meglett volna a Fodor Imre polgármesterségéhez szükséges néhány száz szavazat, amelynek elvesztését az RMDSZ azóta is előszeretettel varrja a szekusgyanús, azóta szerencsésen megszűnt Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt nyakába.
Az eredmény(telenség) nyomában
Ami ezután történt, egyenesen tragikus, és aligha magyarázható másként, mint azzal, hogy az RMDSZ nem is akarta visszaszerezni a polgármesteri széket. A szövetség-párt sorozatban indított olyan, az erdélyi magyar közéletet erőteljesen megosztó jelölteket, akikről előre lehetett tudni, hogy nem képesek mindenkit megmozgatni, akikre a választók egy része garantáltan nem szavaz. A legszomorúbb a legutóbbi, 2012-es választás volt, amikor Vass Levente személyében megtalálták az alkalmas jelöltet, aki mögött felsorakoztak az egyházak, a civil szféra és nagyrészt a politikum is, de akit az RMDSZ nem volt hajlandó koalíciós jelöltként indítani. A jelölt és a párt közötti kötélhúzás következményeként az RMDSZ Frunda Györgyöt indította, aki semmivel nem volt alkalmasabb a város magyarságának integrálására, mint korábban Kelemen Atilla és Borbély László. Az eredmény(telenség) persze ugyanaz lett.
Ehhez képest kurzusváltásnak tűnik, hogy a 2016-os választások magyar jelöltjét már idén előválasztáson jelölnék ki, és ha minden igaz, három magyar párt közös jelöltjeként indulna. Erről az érintett szervezetek helyi vezetői közös sajtótájékoztatón adtak hírt. Egyelőre egy hivatalos jelölt van, Soós Zoltán RMDSZ-es tanácsos, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, akit Vass Levente is támogat. Ugyanakkor a néppárt is jelezte, hogy indít jelöltet az előválasztáson, akinek kilétére lapzárta idején még nem derült fény, egyelőre Portik Vilmos neve merült fel ebben az összefüggésben.
Korai lenne még örülni, 2012-ben is sokakat optimizmussal töltött el, hogy végre-valahára összefognak a magyar politikai erők, ahhoz, hogy előbb az MPP jelentse be, nem támogatja azt a jelöltet, akit egyébként „ő” talált ki évekkel korábban, s javasolt elsőként polgármesterjelöltnek, majd nem sokkal később az RMDSZ hátráljon ki mögüle. De örülni lehet annak, hogy végre mozdul valami a magyar–magyar konszenzuskeresés témájában, még ha a részvételi feltételek elég szigorúnak látszanak is. A jelölteknek ugyanis 1350 támogató aláírást kell felmutatniuk, a határidők nagyon szorosak, miközben az idő mégsem sürget épp olyan nagyon. Az erdélyi magyar politikai élet belső logikájának szemszögéből premiernek számít ez a választás, hiszen eddig csak az RMDSZ ernyője alatt került sor e módszer alkalmazására.
Irány és jel
Az „előválasztás” szerves részét képezte az RMDSZ korábbi, valójában csak 1993 és 1996 között úgy, ahogy működő belső demokráciájának, amelynek fő kérdése az volt, miként lehet intézményesen biztosítani befelé a politikai sokszínűséget, kifelé pedig az egységes magyar akarat képviseletét. Erre elvi síkon a „belső parlamentarizmus”, az államelvű önépítkezés volt a válasz. Az államszerkezet mentén felépülő belső struktúra, a parlamentnek megfelelő SZKT, a kormánynak megfelelő ügyvezető elnökség, a bíróságokkal analóg bizottsági rendszer és az alkotmánybíróságnak megfelelő belső normaértelmező fórum, a Szabályzatfelügyelő Bizottság. Mindezek mellett több megyében intézményesítették az „előválasztást” is, hogy azok a politikusok kerüljenek fel az RMDSZ képviselői és szenátori listáira, akik a legnagyobb támogatottsággal rendelkeznek a választói bázis körében. Egy létező állam esetében az egész intézményrendszer működését – a közös értékeken és érdekeken túl – a legitim erőszak biztosítja. Az RMDSZ esetében az autonomisták abban reménykedtek, hogy a szabályszerű és funkcionális államelvű működéshez elégséges lesz a közösség ellenőrző ereje, a vezetők elkötelezettsége, normakövetési hajlandósága, a közös dokumentumok, a program és az alapszabályzat, valamint az egyetemes magyar létparancsok.
Nos, nem így történt. A Markó-féle vezetés elszabotálta a nemzeti önkormányzat kiépítésének legfontosabb lépéseit (nemzeti kataszter, belső választás, autonómiastatútumok), majd puccsszerűen kormányra vitte a szervezetet, feladva mind a társadalomépítés célkitűzését, mind az önálló külpolitika eszközét. A nemzeti önkormányzat kényszerzubbony volt az új, zsákmánypárt-logikára épített politika számára, amelyet kongresszusról kongresszusra lazítottak, míg teljesen át nem szabtak.
A választási törvény módosításával és a 6:3-as kiskapu megszűntével könnyen lehet, hogy az RMDSZ rákényszerül a marosvásárhelyihez hasonló egyezségekre, hiszen az 5 százalékos küszöb teljesítéséhez valamennyi magyar szavazatra szükség lehet a választáson. A közbizalom RMDSZ általi fokozatos eljátszásával, egyezségek sorozatos felrúgásával, a következetlen, eseménykövető, értékalap nélküli politizálásával olyan helyzet alakult ki, amelyben lehetetlennek tűnik visszaépíteni az 1993-as állapotokat. Ezzel együtt, a három magyar párt együttműködésre van ítélve. Kérdés, hogy időben felismerik-e a politikai szereplők és a szavazók, hogy egyetlen létesélyünk a célirányos, autonómiaelvű magyar cselekvési egység. A május 31-re tervezett marosvásárhelyi előválasztás apró biztató jel, amely ebbe az irányba mutat.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

MIÉRT Szórványkonferencia és RMDSZ Szórványnapok Temesváron
A Temes megyei RMDSZ szeptember 19-én, szombaton a Gerhardinum Teológiai Líceum dísztermében tartotta meg Küldöttgyűlését, amelyen az országos elnökséget Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettese képviselte. A 117 küldöttből 67-en jelentek meg a közgyűlésen, így a megyei szervezet döntéshozó fóruma határozatképes volt.
A jelenlevőket Fazakas Csaba művelődési alelnök köszöntötte, majd átadta a szót Halász Ferenc elnöknek, aki beszámolója során a tisztújító Küldöttgyűlés óta eltelt 8 hónap tevékenységeiről számolt be a közgyűlésnek. Az év elején újraválasztott megyei elnök kiemelte, hogy idén júniusban felállt az új elnökség is. A 11 tagú csapatban hivatalból helyett kapott Halász Ferenc megyei elnök mellett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Sütő-Udvari Magda TKT-elnök, Csáki Károly önkormányzati tanácselnök és az ifjúságot képviselő Oláh Gábor TEIS-elnök. A művelődési alelnöki tisztséget továbbra is Fazakas Csaba tölti be, az oktatási alelnöki feladatokat Kiss-Pataki Adél látja el, szervezési alelnökök Nagy Zoltán (Temes megye) és Molnár András (Temesvár). A hosszú évekig betöltetlen ügyvezető elnöki tisztséget Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor vállalta, a gazdasági alelnök feladatait Kálmán Attila látja el.
Jó híreket hallottunk a magyar nyelvű oktatásról: idén 87-re nőtt a magyar nyelvű előkészítő osztályosok száma, a tavalyi 87 és az előző években tapasztalt 60-70-es létszámhoz képest. A temesvári Gerhardinum Teológiai Líceumban beindult egy újabb magyar előkészítő osztály, 13 gyermekkel, de sikerült a magyar nyelvű IX. osztályt is elindítani. A Bánsági Közösségi Egyesület és az RMDSZ szervezte kulturális rendezvények, megemlékezések gazdag kínálatának számba vétele után Halász Ferenc bejelentette: november 6-án országos Szórványkonferenciát szervez a MIÉRT Temesváron, november 14–15-én pedig Temesváron kerül sor az RMDSZ Szórványnapok központi rendezvényére, amelyre 150 vendéget várnak.
Molnár Zsolt parlamenti képviselő politikai beszámolójában ismertette a bukaresti politikai sakkjátszma jelenlegi állását, amelynek tétje a jövő évi választások megszervezése. A választási előkészületekről szólva a képviselő azt is elmondta, miért nem lehetett gyakorlatba ültetni az egykamarás parlamentről szóló 2009-es érvényes népszavazás eredményét: ehhez alkotmánymódosítás szükséges, ami egy másik népszavazást feltételez. Molnár Zsolt szerint az új választási törvény az RMDSZ számára előnyös előírásokat tartalmaz, de a választási küszöb 5%-ról 3%-ra csökkentését a helyhatósági választások esetében nem sikerült elfogadtatni a parlamenttel. A képviselő szerint nagyon fontos lenne jövőre visszaszerezni a magyar képviseletet a Temes megyei tanácsban, mert így a megyei tanácselnök megválasztásába is beleszólhatna a magyar közösség képviselője.
A közgyűlés új SZKT tagokat választott Păștean Erika végvári iskolaigazgató és Molnár András temesvári jogász személyében. Módosult a Szabályzatfelügyelő Bizottság összetétele, Kusztora Kinga foglalja el Molnár András helyét, az Etikai Bizottságban pedig dr. Szabadai Zoltán Kovács Zsombor helyét.
Egy kérdésre válaszolva Molnár Zsolt parlamenti képviselő beszámolt a szabadfalui Petőfi emlékmű felújításával kapcsolatos újdonságokról: az RMDSZ gyűjtést szervezett az emlékmű javára, amelynek során összegyűlt a munkálatok költségét majdnem fedező összeg (17 000 lej). A Műemlékvédő Hatóság engedélyezte az emlékmű felújítását, de a munkavégzéshez szükséges engedélyt nem sikerült a Városházától megszerezni, mert a Szabadfalu főterén található park, ahol az emlékmű áll, nincs telekkönyvezve!
A közgyűlés munkálatainak végén Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettese értékelte az elhangzottakat, kiemelve az oktatás, az intézményfejlesztés és a közösségépítés területén elért pozitív eredményeket, a bánsági magyar polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati tanácsosok megvalósításait, amelyekről személyesen győződött meg előző Temes megyei látogatása során. „Szükségünk van az önkormányzati vezetőkre, mert másként foglalkoznak a magyar közösség gondjaival azokon a településeken, ahol képviseletünk van a helyi önkormányzatban, vagy akár polgármesterünk vagy alpolgármesterünk van tisztségben. A nagyobb problémák megoldásához pedig erős bukaresti képviseletre van szükség, úgy vélem, külön helyi ambíció, hogy a parlamenti képviseletet se veszítse el jövőre Temes megye, ehhez kívánok mindenkinek jó munkát! – mondta befejezésül Ilyés Gyula.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Székelyudvarhelyi előválasztás: Bunta Levente már bíróságot emleget
Megszavazta kedd este a székelyudvarhelyi RMDSZ küldöttgyűlése, hogy csak RMDSZ-tagok szavazhatnak a polgármesterjelöltről döntő márciusi előválasztáson. A területi szervezet azonban szabályzatellenesnek tartja, és érvényteleníteni készül a határozatot. A városi szervezet elnöke, Bunta Levente polgármester már bíróságot emleget.
Érvényteleníteni készül az Udvarhelyszéki RMDSZ a székelyudvarhelyi szervezet kedd esti küldöttgyűlésén hozott határozatot, amely szerint kizárólag RMDSZ-tagok vehetnek részt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltek sorrendjéről döntő március 13-i előválasztáson.
Mint korábban megírtuk, Bunta Levente városi elnök, polgármester és jelöltaspiráns a küldöttgyűlést azért hívatta össze, mert nem értett egyet az udvarhelyszéki szervezetnek azzal a döntésével, hogy a regisztrációhoz kötött székelyudvarhelyi előválasztásokon nem RMDSZ tagok is részt vehessenek.
Akaratát kedd este sikerült is érvényesítenie: a mintegy ötvenfős küldöttgyűlés nagy többséggel, néhány tartózkodás mellett szavazta meg a határozatot. Az ülés után Bunta Levente az uh.ro-nak elmondta, a városi szervezet szabályzata szerint jártak el, és pontosan olyan előválasztást tartanának, mint Csíkban, ahol szintén nem szavazhatnak RMDSZ-tagok. Ha pedig az udvarhelyszéki szervezet ezzel nem ért egyet, akkor a szabályzatfelügyelő bizottsághoz, vagy akár bírósághoz fordulnak.
Akár négy jelölt is lehet az előválasztáson. Mint ismert, eddig hivatalosan Arros Orsolya közgazdász, az Udvarhelyszéki Nőszervezet elnöke és Bunta Levente jelentette be, hogy indul az előválasztáson. A Székelyhon beszámolója szerint Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, illetve Benedek Árpád Csaba alpolgármester is gyűjti már a támogató aláírásokat az előválasztáson való részvételhez, ám még egyik sem döntött arról, hogy meg is méretkezzen március 13-án. 
Bíró Barna Botond: érvénytelenítjük a határozatot
Az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke, Bíró Barna Botond elöljáróban a Maszolnak szerdán elmondta, hogy a területi szervezet teljes mértékben a SZKT-határozat által megszabott jelöltállítási menetrendet és szabályzatot követte. Szintén az SZKT döntése értelmében kiegészítő határozatokat is hozott a területi elnökség a jelöltállítás szabályzatához.
Emlékeztetett, hogy a székelyudvarhelyi szervezet két alkalommal is jelezte, hogy a „legdemokratikusabb módszerrel, urnás előválasztással” döntenének a polgármesterjelöltjükről. E javaslat alapján döntött úgy az Udvarhelyszéki RMDSZ, hogy nem RMDSZ-tagok is részt vehessenek az előválasztáson.
Bíró Barna Botond szerint a kedd esti határozatával a küldöttgyűlés megszegte a városi szervezet alapszabályzatát, ezért ezt a területi szervezet érvényteleníti. „A városi szabályzatban azt írja: a székelyudvarhelyi RMDSZ tiszteletben tartja és végrehajtja a területi szervezet és az SZKT határozatait. Tehát nem bírálhatják felül az Udvarhelyszéki RMDSZ döntéseit” – magyarázta.
Az ügyvezető elnök csúsztatásnak nevezte, hogy a városi küldöttgyűlés csíkszeredai mintára hozta meg a határozatát. „Ez nem így van. Csíkszeredában nem csak az RMDSZ-tagok, hanem bárki szavazhat az előválasztáson. Sőt Csíkszeredában mindig is nyitott előválasztások voltak” – jegyezte meg.
A szabályzat az Udvarhelyszéki RMDSZ mellett szól
Bíró Barna Botond elmondta azt is, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ „saját munkája ellenőrzéseképpen” a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordult. Azt kérdezték a testülettől, hogy betartotta-e a területi szervezet a jelöltállítás procedúráit, illetve milyen következménye lesz annak, ha a már eldöntött eljárást menet közben megváltoztatják.
A bizottságtól azt a választ kapták, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ szabályosan járt el. A testület ugyanakkor „a jogi előreláthatóság miatt” nem javasolja a procedúra megváltoztatását – tájékoztatott Bíró, hozzátéve, hogy a regisztráció már jó ideje megkezdődött Székelyudvarhelyen, és már több mint 800-an jelezték, hogy részt vennének az előválasztáson. maszol.ro

Összeültek, hogy elutasítsák Buntáék határozatát
Érvénytelenítette az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete a városi szervezet azon határozatát, mely az idei önkormányzati választások előkészítését tárgyalta.
Egyetlen napirendi pont, az RMDSZ udvarhelyi városi szervezetének február 9-én elfogadott határozatának megvitatására ült össze csütörtökön a szövetség udvarhelyszéki elnöksége. A tizenöt tagú elnökségből csupán ketten hiányoztak, köztük Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester – tájékoztatnak a széki szervezet közleményében. 
A kommünikében kitérnek, mivel a városi szervezet döntése több határozatnak ellentmond (említenek SZKT-határozatot, udvarhelyszéki területi elnökségi és választmányi határozatot, illetve működési szabályzatot), és hamarosan itt az előválasztás ideje, „az elnökség egyhangú szavazattal érvénytelenítette az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének szóban forgó határozatát”.
A közleményben ugyanakkor hozzáteszik, hogy „a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság február 8-án hozott értelmezési határozata szerint a területi szervezet elnöksége hatáskörének megfelelően, szabályszerűen rendelkezett az urnás előválasztás eljárási rendjéről”. A bizottságra hivatkozva írják, hogy az „előválasztási szabályzat szükségtelen módosítása sértené az előreláthatóság elvét, és ez által a személyek választásához, illetve választhatóságához való alapjogot”. Székelyhon.ro

Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT
Vállalni kell a felelősséget!
– Az elmúlt tíz napban sokan megkérdezték, van-e még értelme ilyen körülmények között, mindazok után is, ami Sepsiszentgyörgyön történt, választott tisztségért hajtani, jelölést vállalni, indulni a választásokon? Tudom, ma nem könnyű meggyőző igent mondani. Tudom, hogy nem egyszerű meghozni a döntést. De meg kell hozni. Vállalni kell a felelősséget, és ami ezzel jár: a harcot. Vállalni kell a képviseletet, a közösség ügyét. Annak minden személyes kockázatával. Mert azt vállaltuk, hogy szolgálatot végzünk, a közösség szolgálatában állunk – adta meg a szombati Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének alaphangját Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
– Hosszú érdekképviseleti harcunk, majd közösségünk, településeink fejlődéséért kifejtett munkánk után ma ismét ott tartunk, hogy az RMDSZ legfőbb teendője a közösség védelme, a magyar emberek biztonságának megteremtése – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az RMDSZ számára továbbra is a magyar érdek és a közösség biztonsága a legfontosabb. A szövetség határozottan kiáll igaza mellett, és világosan, erős hangon állást foglal az igazságtalanság ellen a nehéz időkben is, amikor újabb és újabb eszközöket vetnek be a magyar közösség ellen. Mint mondta, az utóbbi idők gyakran meglepő közéleti vagy társadalmi történései ellenére is vállalniuk kell azt a közösségi munkát, amelyre a szervezet huszonhat évvel ezelőtt is vállalkozott, és amelyet kitartóan végez mindmáig.
Bírósági eszközök a magyarság jogainak csorbítására
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ valamennyi felelős politikusának eszközként kell tekintenie a szervezetre, nem úgy, mint egy önmagáért való célra.
– A mi szövetségünk a romániai magyarok szövetsége, erős eszköze a politikai és érdekképviseletnek. Olyan értékes eszköz, amit nem szabad elengedni. Azt kell megmutatnunk, hogy a mostoha körülmények között is tudunk olyan jelölteket állítani, akikben megbízik a közösség, akik hiteles emberek, és a közösség problémáira jó, eredményre vezető választ tudnak adni. Akik a politikát, a közösség képviseletét szolgálatnak tekintik, akiknek van elképzelésük a jövőről.
Felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, elfogadhatatlan helyzetekre, amelyekkel a magyar közösségnek szembesülnie kellett az utóbbi időben, és arra, hogy "ami ellenünk történik, az nem véletlen, hanem tervszerű és folyamatos. Hivatásos feljelentők, buzgón intézkedő hatóságok munkálkodnak azon, hogy megszerzett jogainkból visszavegyenek". Példaként az anyanyelvhasználat korlátozására, a kétnyelvű vagy magyar nyelvű feliratok eltüntetésére vonatkozó bírósági döntéseket, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a Katolikus Státus tulajdona körüli vizsgálódást, a leállított restitúciót említette, illetve azt, hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, legutóbb pedig Sepsiszentgyörgyön  "lefejezték" a város vezetését. – A korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak eltávolítani a közösségek éléről, akik igazolták, hogy képesek építkezni, jövőt teremteni. Ha jobban belenézünk a vádiratba, korrupció sehol sem merül fel, de nem tesznek különbséget a közigazgatás során felmerülő tévedés és a korrupció között. Hangsúlyozta: Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét annak ellenére eltiltották a munkájától, hogy a vizsgálatnak már ebben a stádiumában is bizonyította ártatlanságát.
Az elnök szerint bírósági eszközöket használnak a közösség szimbólumainak, nyelvhasználati jogainak visszavonására, és bár van törvény erre, akadályozzák a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen nem alkalmazzák az oktatási törvényt. Ezzel szemben viszont olyan törvénytervezeteket nyújtanak be egymás után, amelyek egyértelműen magyarellenesek: az anyanyelvhasználatot, a himnuszéneklést vagy az RMDSZ-t tiltanák be, a polgármestereket pedig a román zászló őreivé tennék. – Ezek a próbálkozások lassan olyan helyzetet teremtenek, amelyek miatt a magyar emberek még megmaradt, cseppnyi bizalma is elpárolog az olyan állami intézmények iránt, mint a bíróság vagy ügyészség – jelentette ki, és felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése és az Európai Emberjogi Bíróságon megnyert perek, a több százezer eurós kártérítés kifizetésének kötelezettsége között hatalmas ellentmondás van. Ugyanebben az európai országban pedig megtörténhet az is, hogy az egészségügyben megalázzák a magyar betegeket.
– Az olaszteleki és a nagyváradi kislány esete is azt mutatja, hogy a diszkrimináció, a magyarellenes indulat már nincs tekintettel sem arra, hogy valaki beteg, sem arra, hogy hány éves. Az olaszteleki kislánnyal történteket mindenki ismeri, de kevesebb figyelmet kapott az, amikor Nagyváradon alig egy éve hasonló eset történt – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint ilyen körülmények között igaza van annak, aki mindennek kapcsán azt kérdezi: mi folyik itt?
Kiállni, képviselni, kiharcolni
Kiállni, képviselni, kiharcolni – Kelemen Hunor szerint ez a hármas jelszó kell vezérelje a továbbiakban az RMDSZ munkáját.
– Kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést. Képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig. Kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztünk, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapnunk – jelentette ki a szövetségi elnök.
A szombati ülésen az SZKT megválasztotta az Állandó Bizottságot, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot, illetve a Szövetségi Ellenőrző Bizottság tagjait. A szövetségi elnök Kovács Péter ügyvezető elnököt kampánykoordinátori, Nagy Zoltán Leventét kampánykoordinátor-helyettesi tisztségbe javasolta, javaslatát a Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta.
A testület határozatot fogadott el a romániai magyar közösség szociális helyzetének javítását célzó intézkedésekről, elfogadta a szövetség szórványra vonatkozó cselekvési tervét, amelynek gyakorlatba ültetése az ügyvezető elnökség feladatkörébe tartozik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

A túlélés nagymestere 
Lassan szállóigévé lesz Fricz Tamás politológus azon diagnózisa, mely szerint Magyarország egy következmények nélküli ország. Szó, ami szó, nálunk bukni nagyon nehéz, pontosabban esetleges, a politikusi siker illetve kudarc nincs közvetlen összefüggésben a pozitív vagy negatív teljesítménnyel. 
Többnyire az bukik, aki elveszti a pártvezetés bizalmát. Ehhez viszont nem kell hagyományos értelemben vett politikai hibát véteni. Elég rákérdezni például a párt kétes pénzügyeire (mint a MIÉP esetében) vagy csak egyszerűen tengelyt akasztani az elnökkel (Torgyán-féle FKGP). Önmagában az, hogy valaki politikai hibát vét, hazugságon érik, nem teljesít semmit programjából, korrupciós ügybe keveredik, napvilágra kerül zilált magánélete vagy netán bíróság ítéli el, nem jelent feltétlen bukást. 
Erdélyben sem sokkal jobb a helyzet. Markó Béla túlélte, hogy 1993 és 1995 között a rá bízott legfontosabb programpontok közül (kataszter, belső választás, autonómia-statutumok) semmit sem teljesített. Sőt: 1995 óta még két ízben (1999-ben és 2003-ban) újraválasztották, annak ellenére, hogy e kulcsfontosságú közösségi kérdésekben azóta sincs előrelépés. Azt is túlélte, hogy az ominózus 1996-os kormányzati szerepvállalás kapcsán kijelentette: ha e történelmi kísérlet kudarcba fullad, lemond. A prognosztizálható kudarc "megvolt", az RMDSZ nemhogy az autonómia megvalósítását nem érte el 1996 és 2000 között, de még a kormányzati partnerek által megígért minimumot sem: a közigazgatásbeli nyelvhasználat végül csak a következő ciklusban rendeződött s nem éppen kielégítő módon, az ingatlan visszaszolgáltatás jogi rendezése szintén, (s mindmáig megy a huzavona a gyakorlatba ültetés szintjén) s önálló állami magyar egyetem továbbra sincs. Markó Béla pedig még mindig elnök. 
Tokay György önként vonult vissza annak dacára, hogy pártállami múltjára már 1993-ban fény derült (lásd ehhez Szőcs Géza 1993 január közepén a brassói kongresszuson bemutatott pamfletjét, mely bőven idéz Tokay hét éves pártújságírói munkásságából), hogy részt vett a Neptun-ügyben, hogy az Egyesült Államokban (!) azzal vádolta Tőkés Lászlót (!), szervezete tiszteletbeli elnökét, hogy apokaliptikus látomásai vannak, (a 2002-es népszámlálás tragikus módon igazolta, hogy szó sem volt "látomásokról": 200.000 lélek elvesztése tíz év alatt egy másfél-kétmilliós közösség esetében békeidőben példátlan veszteség), hogy elhatárolódott a tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, melyet még a román oldalról is volt, aki felvállalt (!),1996 elején azzal vádolta meg az RMDSZ egy részét minden ok nélkül, hogy "faji alapra akarja helyezni a szervezetet", minisztersége idején pedig kijelentette, hogy az erdélyi magyarok nem kívánnak pozitív diszkriminációt az anyaország részéről vízumügyben. Példákat lehetne még sorolni, de olyat aligha említhetnénk, mely felülmúlná Frunda György szenátor produkcióját. A román és magyar oldalon mindmáig sztárszenátornak tekintett politikus a túlélés nagymesterre. Sikerült megszerezze az RMDSZ vezetőinek bizalmát annak dacára, hogy a Független Magyar Párt politikusaként került be a parlamentbe. (E szervezetet még a Markó-vonal is szekus-gyanús képződménynek tartotta, ebből jött létre a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt, melynek elnöke Kiss Kálmán, az RMSZDP totális esélytelenségét látva 2004-ben előbb székely etnikai szervezetet próbált létrehozni, majd e terv meghiúsulása után a Nagyrománia Párt listáján (!) indult a választásokon. Csutak István volt képviselő 1993-as visszaemlékezése szerint éppenséggel Frunda egyik mai szövetségese, a szintén Neptun megjárt Borbély László járta körbe a képviselőket azzal, hogy vigyázzanak Frundával, mert az FMP embere és titkosszolgálati ügynök. FMP-s múltját maga Frunda sem tagadta. 
1993-ban ő volt az, akinek javaslatára végül is nem került bele az RMDSZ programjába a területi autonómia. (E követelést csak 1995-ben sikerült programszinten kodifikálni.) Ezt 1996-ban kerek perec letagadta már idézett Erdélyi Naplós interjújában. Ugyanebben az évben, midőn a román hatalom magyarellenessége a csúcsokat verdeste, arról nyilatkozott, hogy akkor lenne a legboldogabb, ha kormányon látná saját szervezetét , illetve részt vett a nyilvánvalóan diverziós célzatú, kizárólag Románia külföldi imázsának javítását célzó Neptuni tárgyalásokon , melyet a Markó-szárny által dominált RMDSZ SZKT is kemény hangon ítélt el.  1996-ban elnökjelöltként megpróbálta legimitálni a Neptun-gate-et azzal, hogy az atlantai tárgyalásokkal állította azokat párhuzamba. (Holott a neptuni akció előkészítése titkos volt, csak a román hatalmat támogató David Binder tudósított róla, az RMDSZ-es résztvevőknek nem volt megbízásuk a szervezettől s akció célja Románia külpolitikai tőkéjének gyarapítása volt. Az Atlantai tárgyalás a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlott, az RMDSZ részéről minden politikai irányzatot felölelő legitim delegáció vett rajta részt. A célokat illetően mindkét félnek megvolt a maga számítása. A román hatalom továbbra is arra törekedett, hogy párbeszédkészséget mutasson, az RMDSZ pedig arra, hogy nemzetközivé tegye az erdélyi magyarság megoldatlan problémáit. A két esemény összemosását még Markó Béla is elutasította .) Az 1996-os választási kampány teljében a Heti Világgazdaságnak adott interjújában hamis állítások sorát engedte meg magának az elnökjelöléssel kapcsolatban, valamint - s ez még sokkal súlyosabb - a román-magyar alapszerződés lábjegyzetét illetően. Ez, mint ismeretes, azt rögzíti, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem vonatkozik a kollektív jogokra és az autonómiára. Frunda beállítása szerint azt rögzíti, hogy "a cikkelyben foglaltak nem vezethetnek elszakadáshoz". 1996-ig az autonómiának a szegregációval való összefüggésbe hozása a kifejezetten magyarellenes erőknek, vagyis a román félnek valamint az SZDSZ-nek volt a sajátja. (Magyar Bálint 1993-ban egy Szegeden tartott előadásában kísérelte meg a szomszédok prizmáján keresztül nézni az autonómiatörekvéseket . De Tamás Gáspár Miklósnak is volt olyan megnyilatkozása abban az időben, miszerint "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." )
Az 1999-es RMDSZ-kongresszuson, midőn a kettős állampolgárság kérdése szóba került, Frunda azzal az állításával hökkentette meg a hallgatóságot, miszerint Horvátország nem adott állampolgárságot a határain kívül élő horvátoknak, csak útlevelet és választójogot. (A horvát példa a 2004. december 5-i népszavazásnak köszönhetően az egyik fő hivatkozási alapja lett a nemzet oldalnak, így talán nem kell ecsetelnem Frunda csúsztatási kísérletének nevetségességét s azt bizonygatnom, hogy Horvátország természetesen állampolgárságot adott minden azt igénylő horvátnak.)  2002-ben, midőn a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ügyében a Szabályzatfelügyelő Bizottság határozata rámutatott az RMDSZ eljárásának törvénytelenségére , azt állította, hogy a határozat nem jogerős és a dokumentumot nem volt hajlandó felolvasni. (Nota bene a nem jogerős döntés is a testületre tartozott volna. Érdekes jogi megoldás lenne az első fokú bírósági határozatok eltitkolása az érintettek, valamint a nyilvánosság elől. A felolvasás megtagadásának oka az volt, hogy az SZFB állásfoglalása tartalmazta azt a passzust, miszerint a döntés jogerős és a Markó-klikk csak kétes szabályosságú manipulációval érte el, hogy a bizottság térjen vissza a döntésre. Mire a visszatérés megtörtént volna, a MIT helyeit a 2003-as kongresszuson a nomenklatúrális szempontok alapján életre hívott Markó-hu Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) küldöttei foglalták el.)  Emlékezetes ugyanezen időben tett nyilatkozata is, mely szerint már elértük a kulturális autonómiát. Miközben Frunda nyilatkozatának idején működtek a tankönyv-kommandók, melyek a személyiségi jogokat semmibe véve székely gyerek iskolatáskájában kutattak magyarországi tankönyveket keresve, a román hatalom mindmáig ott akadályozza a csángók magyar oktatását, ahol tudja, miközben mind a magyar nyelvű oktatás intézményes keretéről, mind pedig a magyaroknak szánt tananyag tartalmáról Bukarestben döntenek. Nesze neked autonómia! Napjainkban Frunda György azzal került az újságok címoldalára, hogy nyilatkozata szerint igyekezni fog meggyőzni az európai fórumokat a román választási törvény demokratizmusáról. A Helsinki bizottságtól az Európai Néppártig, nem kevesen találtak eddig kifogásolnivalót abban, hogy a román szabályozás az etnikai szervezetek számára sokkal szigorúbb feltételeket támaszt, mint a pártok számára. (Ennek értelmében egy kisebbségi szervezet az általa képviselt közösség legalább 15%-ának támogatását kell élvezze, vagy legalább 25.000 tagot kell számláljon, úgy hogy 15 megyében is legkevesebb 300 tagja legyen. E feltételek sokkal keményebbek bármely kisebbség számára, mint a pártoktól megkövetelt 50.000 tag, ami egyébként szintén rendkívül szigorú követelmény.) Frunda tehát bárhonnan jött, bárhányszor mond ellent önmagának, állíthatja a legnagyobb jogi abszurdumot, megmarad pozíciójában. A jelenség sajnos Kárpát medencei szintű. A többségi hatalom számára kényelmes figurák Bugár Bélától, Kasza Józsefen át Markó Béláig vagy Frunda Györgyig mindaddig csúcspolitikus maradnak, amíg egy hiteles magyar szervezet meg nem buktatja az őket hordozó komprádor-alakzatot, az MKP-t, a VMSZt valamint az RMDSZt, a nemzeti érdekek kiárusítására szakosodott álnemzeti triumvirátust. 
Borbély Zsolt Attila
a HUNSOR Erdélyi tudósítója
a cikk megjelent a Kapu oldalain is 
hunsor.se/bzsatudositasai

MKT, mérleg és tervek
Be kell vonni a civileket a döntéshozatalba
Egy héttel az RMDSZ országos kongresszusa, egy nappal a FUEN-értekezlet befejezése után került sor szombaton az Arad Megyei Küldöttek Tanácsának értekezletére. Az időpont nem lényegtelen, hiszen az RMDSZ zilahi kongresszusa határozottan kiállt a hazai magyarság jogai mellett, és jövőjét illetően jó néhány fontos határozatot hozott.
Az Aradi Bábszínház épületében megtartott összejövetelen a színpad két oldalán br. Wesselényi Miklós portréja alatt a kongresszus jelszavául is választottNem hátrálunk meg! felirat volt olvasható, s az aradi összejövetel is ennek jegyében zajlott. Manapság odáig jutottunk, hogy nincs hova hátrálnunk, hisz most, az erdélyi magyarság Romániához való (a mi szempontunkból kényszerű), majdnem száz évvel ezelőtti csatlakozása után nemigen van választási lehetőség: vagy feladjuk nemzeti identitásunkat, vagy harcolunk annak megőrzéséért.
Egy jó héttel ezelőtt, zilahi kongresszusán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – mint korábban is, egyöntetűen, de ezúttal még retorikájában is határozottabban és egyértelműbben – a megmaradás mellett foglalt állást. A számában egyre csökkenő hazai magyarságnak aligha lehet más választása – ha csak önszántából le nem mond identitásáról –, mint megpróbálni annak megőrzését.
Hadnagy Dénes Arad megyei MKT-elnök elsőként Székely Istvánt, az RMDSZ országos elnökségének ügyvezető alelnökét kérte fel szólásra.
Rövid, lényegre törő beszédében Székely azt emelte ki: a magyarság érdekvédelmi szervezete az újratervezés időszakát éli, miután világos, hogy még nagyon sok a rá váró teendő. A következő időszakban, például, rendkívül fontos a nyelvi jogok kérdése, minthogy az erre vonatkozó törvények ezer sebből véreznek. Az érdekvédelmi szervezetnek törekvése a tagság és a civilek viszonyának újragondolása, az, hogy a döntéshozásban a civilek tapasztalataival számolni kell – mindez pedig a civilszervezetek súlyának növelését feltételezi. Látható a politikától való elfordulás tendenciája, ezért a Szövetség számára különösen fontos a lakossághoz (nyilván a magyarokról van szó – szerk.) való visszatalálás. Székely István azt is kiemelte: ne csak a nyugdíjaskorúakra, hanem a fiatalokra is koncentráljunk, hiszen nekik – a hölgyekkel együtt – kell egy számu(n)kra elfogadható országot felépíteni.
Beszédét követően a megyei MTK-elnök belejentette az ülés 14 napirendi pontját, majd a beszámolókra került sor.
Faragó Péter, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke, parlameneti képvislő beszédét így indította: „Lassan 100 éve, hogy az erdélyi, az Arad megyei magyar közösség megéli mindennapjaiban Wesselényi Miklós szavait, gondolatait. Az elmúlt egy évszázad alatt sok generációnak kellett kisebbségben megőriznie identitását, kultúráját, magyarságát. És amit az előző nemzedékek megtehettek, meg is tették, mert bizony sem a királyi Románia, sem a kommunista államforma nem volt kíméletes hozzánk.
Az 1989. decemberi események után sokan azt gondolták, hogy egy nyugati típusú demokrácia, valamint az Európai Unióba való integráció megoldja közösségünk minden gondját-baját. 27 évvel a rendszerváltás után biztosan kijelenthetjük, hogy nem így történt”. (...) A többség minden alkalmat megragad, hogy elmondja: Románia mintaállam a kisebbségek jogait illetően. Miközben ez messze nem igaz, hisz ott, ahol magyar iskolákat záratnak be, ott, ahol visszaállamosítanak egyházi ingatlanokat, ahol magyar politikai vezetőket megfélemlítenek, jogtalanul meghurcolnak, ott, ahol nincs közösségi önrendelkezés, ott semmiképp nem beszélhetünk mintaállamról. „Én ebben láttam a legnagyobb veszélyt az elmúlt években, hogy nem habzó szájú politikusok ontják ránk szidalmaikat, hanem az erőszakszervezeteken keresztül próbálják a közösséget megfélemlíteni, vezetőit elhallgattatni.” Csak a módszer finomodott, a cél ugyanaz, mint ami eddig is volt: az identitását feladó, beolvadó, elfogyó magyar közösség!
Továbbá: „Mindössze 9 százalékos magyarsággal (Arad megyében – szerk.), két megyei és két városi tanácsossal és aradi alpolgármesterrel, öt polgármesterünkkel csak mi tudjuk, hány kilincset kell lenyomnyi, hány órát kell végigtárgyalni, alkudozni, taktikázni, hogy meglegyen a pénz kultúránk, hagyományaink megőrzésére, településfejlesztésre, magyar színházunkra, egyházainknak, minden iskolának, ahol magyarul is oktatnak, hogy csak a legfontosabbakat soroljam.”
„A jövő évi centenárium nem ugyanazt jelenti nekünk, mint a román többségnek. Hogy nekik mit jelent, és hogy úgy istenigazából mit tudnak felmutatni az elmúlt 100 évből, az számomra kérdéses. Az viszont biztos, hogy számunkra a be nem tartott ígéreteket jelenti. És ezt el is kell mondanunk, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatból semmit nem tartottak be, hogy elvárjuk azok betartását Romániától. Mert a magyar–román viszony, a többség–kisebbség viszonya csak akkor fog rendeződni, ha szabadon használhatjuk anyanyelvünket, ha zavartalan lesz az oktatásunk az óvodától az egyetemig, ha jogaink és javaink biztonságban lesznek, ha a kulturális vagy igény szerint a területi önrendelkezés jogával élhetünk!”
A megyei RMDSZ-elnök beszámolóját követően számos más szakbizottsági beszámoló is elhangzott – némelyik, nagyon röviden: az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak (elnök Bátkai Sándor) vagy a Szabályzatfelügyelő Bizottságnak (elnök Cziszter Kálmán) például nem volt miről beszélnie, általánosságokon kívül, hiszen az elemzett elmúlt időszakban egyetlen észrevétel, reklamáció sem érkezett a szabályok megsértéséről, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (elnök Pozsár Ibolya) jelentése is csupán a folyó pénzügyek ismertetésére vonatkozott, de semmilyen rendellenességről sem tudott beszámolni.
Az MKT-ülés (miután a vitában, többek között, Erdélyi István, Király András oktatásügyi államtitkár, volt megyei RMDSZ-elnök, Bognár Levente Arad városi alpolgármester, volt megyei RMDSZ-elnök, Czernák Ferenc felszólalásait is meghallgatta) a második fő „blokkra”, a választásokra tért át. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnökévé elsöprő szavazattöbbbséggel Faragó Pétert válaszották újra, kijelölték az MKT vezetőtestületét is, amely júniusban választja meg szaktestületeit és vezetőit.
Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)