Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
RMDSZ Szövetségi Képviselők/Küldöttek Tanácsa /SZKT/
1517 tétel
2007. február 19.
Az EP-listára vonatkozó SZKT-döntést követően Markó Béla elmondta: amikor az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek felhívását hibásnak minősítette, nem a református egyház egészéről beszélt. Az egyháznak nem szabad beavatkoznia a politikába, mert az egyház minden hívét kell képviselnie. Az EP-képviselőkről elmondta: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ott Brüsszelben mondjanak ellent egymásnak. Markó szerint a megosztottságnak eredménye csak az lehet, hogy az RMDSZ-nek nem lesz képviselője Brüsszelben. /T. SZ. Z. : Markó Béla: Brüsszelben nem keresheti ki-ki a maga igazságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2007. február 19.
Toró T. Tibor képviselő azt látta volna helyesnek, hogy miután az SZKT elutasítja a listát, akkor az Operatív Tanács leül azokkal az RMDSZ-en kívüli politikai és civil erőkkel, akik felkérték Tőkés Lászlót, hogy függetlenként vállalja a megmérettetést, és megpróbál egyeztetni egy olyan listáról, amelyek a legközelebb állnak az erdélyi magyar társadalom politikai értékrendjéhez – mondta Toró. Sokan vannak azok, aki egyetértenek a Tőkés László által képviselt értékrenddel, és úgy gondolják, hogy Brüsszelben valóban képviselni tudja a magyar közösség problémáit. /Toró: Jó eséllyel indul mindkét lista. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2007. február 19.
Az SZKT döntésével egyértelművé vált: az RMDSZ az erdélyi magyarság robusztus, jól szervezett baloldali pártjaként cselekszik. El tudta hitetni a magyarság nagy részével, ő képviseli az általános erdélyi magyar érdeket, másrészt a politikai rendszerbe sikeresen beépítette az erdélyi magyar civil társadalom fölötti hegemóniájának intézményeit. Kiderült, hogy nem közös lista kell, hanem az erdélyi magyar politika szilárd baloldali pólusával szemben kell megteremteni a jobboldalt. Meglehet, Tőkés elbukik ebben az ütközetben – de e munkát most csak ő végezheti el, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Elkerülhetetlen csata. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2007. február 19.
Többféle tanulsága is lehet az SZKT határozatának azon túl is, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó eleget tenni erdélyi ellenzéke kérésének, hogy Tőkés Lászlót befutó – második helyre – tegye fel a listára. Az egyik az, hogy nincs valós erdélyi magyar–magyar párbeszéd, a másik: szakadékok mutatkoznak az egyház (illetve egyes vezetői) és a politikum (egyes politikusok) között. /Kilin Sándor: Tanulságok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2007. február 19.
A pap csak gondozza a hívek lelkét, a politizálást meg bízza az RMDSZ-re, ez volt a lényege az SZKT ülésének. Összefogással három helyet is megszerezhetne az erdélyi magyarság az Európai Parlamentben, de széthúzással lehet, hogy egyet sem. /Szekeres Attila: Jól jönne a hideg zuhany? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2007. február 19.
Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke beszélt az RMDSZ programjának és szervezeti szabályzatának főbb módosítási terveiről. Ezek között szerepel az Autonómia Tanács létrehozatala is. A 14 tagú új szerv havonta legalább egyszer tanácskozik, megszűnik az RMDSZ Egyeztető Tanácsa, az Ügyvezető Elnökség megmarad, de világosabban körvonalazott adminisztratív feladatkörrel. /Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2007. február 20.
„Biztosítani szeretnénk Elnök Urat, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége nem fog beleszólni a márciusban esedékes RMDSZ-tisztújításba, de amennyiben Elnök Úr következetes maradna előző kijelentéseihez, és nemcsak az EU-parlamenti választások esetében, de az RMDSZ csúcsvezetésének megválasztásában is a fiatalítást és az erkölcsi megtisztulást szorgalmazná, azzal messzemenően egyetértenénk” – olvasható az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének legújabb nyílt levelében. A Pap Géza püspök és Tonk István egyházkerületi főgondnok által aláírt, Markó Béla RMDSZ-elnököz intézett levélben az egyházvezetők a szövetségi elnök hétvégi SZKT-n tett kijelentéseire reagáltak. Leszögezték, hogy az SZKT-hoz intézett felhívásukban közölt álláspontjuk nem mond ellent az Igazgatótanács idézett 2003/7-es határozatának, és azt kérték, Markó „tájékozódjon pontosabban egyházkerületünk határozatairól, és politikai érdekből ne tévessze meg kiragadott idézetekkel az egyházkerületünkhöz tartozó választópolgárokat”. A levél aláírói szerint az egyházkerület minden nagykorú tagja szavazattal bír az EU-parlamenti választásokon. /Nyílt levél Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2007. február 20.
„Tőkés László a múltat képviseli”, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem világos, hogy miért lenne gond, hogy valaki a múltat képviseli. A múlthoz tartozik a magyar állami egység, a közös haza emléke, a múltban Kossuthok és Széchenyik vitáztak egymással. Kevés dolog annyira világos az elmúlt közel két évtizedre visszatekintve, mint az, hogy mit is képvisel Tőkés László. Markó Béla kemény autonomista beszédet tartott 1994-ben az Interconfessio Társaság által a Kolozsvári Nyilatkozat második évfordulóján rendezett konferencián, majd cserbenhagyva politikai szövetségeseit, a Neptun lobbi élére állt. Markó Béla vezényelte le a szervezet domesztikálását, a román nemzetstratégia céljainak megfelelő átfazonírozását, melynek eredményeképpen az RMDSZ magyar nemzeti önkormányzatból könnyen kifizethető román zsákmánypárt lett, írta Borbély Zsolt Attila. Tőkés László ezzel szemben mindig az autonómia, a nemzeti önrendelkezés eszméjét képviselte. Ezt tette 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozat vitáján, az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson, a kolozsvári 1995-ös kongresszuson, az ominózus bukaresti SZKT-n 1996-ban (ahol pontos igénylistát mutatott be, amelyet az RMDSZ kormányba lépésének feltételrendszerül szánt), 1998-ban és 1999-ben a Fórum-mozgalom idején, az 1999-es kongresszuson, 1993 és 2003 között az SZKT-kon, majd miután az RMDSZ teljes mértékben elfordult az autonómiától, a belső választástól, az 1993-ban elhatározott menetrendtől, az autonómiagondolat életben tartása és képviselete érdekében hívta életre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Markó igazat mondott: az autonómiagondolat az RMDSZ történetében kétségkívül már a múlt, ilyen értelemben pedig Tőkés László valóban a múltat képviseli. /Borbély Zsolt Attila: Mit képvisel Tőkés László? – avagy múlt és jövő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./
2007. február 20.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta azt a javaslatot, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómiatanács vegye át. Ez a testület részt venne azokban a döntésekben, amelyek a romániai magyarság oktatási, kulturális kérdéseiben megszületnek. A tanács hatáskörét a törvénybe foglaltakkal és az abban szereplő jogosítványokkal kibővítik. A Kulturális Autonómiatanács a kisebbségi törvénybe foglalt jogok érvényesítését segítené elő. Amennyiben a kisebbségi törvényt nem fogadják el, akkor is szükséges, hogy az RMDSZ-nek legyen egy olyan szerve, amely részt vesz a közösség oktatási és kulturális életét érintő kérdésekben. /Gujdár Gabriella: Új testület segítené a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2007. február 23.
Az uniós magyar parlamenti képviselet okán-fokán fortyog a hazai világ. Tőkés László vállalta, hogy függetlenként indul a megmérettetésen, ezt támogatja két református egyházkerület, fél tucat RMDSZ-en kívüli szervezet. Tőkés indulása miatt felfortyant az SZKT. Tőkés püspök szava hiteles, amikor azt állítja, hogy az egész magyarságot kívánja képviselni, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Forr, fortyog a világ... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2007. február 28.
Visky S. Béla, a református teológia tanára idézte az egyházi felhívást: „Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma, Istentől kapott megbízatása alapján, azzal a határozott kéréssel fordul az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet tegyék a második helyre. ” (Szabadság, 2007. február 16.). Visky kifogásolta az „Istentől kapott megbízatása alapján” kitételt. A cikkíró megjegyezte, az evangélikus, az unitárius, a katolikus elöljárók semleges álláspontra helyezkedtek a választási támogatása ügyében, arra szólítva híveiket, hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon. /Visky S. Béla, a református teológia tanára: Nehéz ma reformátusnak lenni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2007. március 1.
Sepsiszentgyörgy vendége volt Tőkés László püspök, aki független jelöltként indul a májusi európai parlamenti választásokon. Az elmúlt tizenhét év történetében először fordul elő, hogy egy voksoláson nem az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselője. Amióta a püspök bejelentette, hogy függetlenként indul az európai parlamenti választásokon, igen éles támadásba lendültek az RMDSZ vezetői, rengeteg vádat megfogalmaztak, s köztük az egyik legsúlyosabb az egységbontás. Tőkés László ajánlotta, hogy kompromisszumra nyújtana lehetőséget, ha Sógor Csaba szenátor felkerülne e lista második, bejutó helyére, de erre sem jött válasz. Megszólalt Sólyom László köztársasági elnök, aki közvetve ugyanezt javasolta, megszólalt az Erdélyi Református Egyházkerület, nyílt levelet intézett az SZKT-hoz Csoóri Sándor aláírótársaival, Mádl Ferenccel, Vizi E. Szilveszterrel, Bábel Balázs kalocsai érsekkel, és alulról is az az elvárás érkezett. Ezt a történelmi pillanatot szalasztotta el az RMDSZ. Elhangzott a javaslat Szilágyi Zsolt és Toró Tibor részéről, hogy Markó Béla és Tőkés László legyenek listavezetők. Tőkés László nem lát garanciát arra, hogy az RMDSZ jelöltjei megfelelő módon képviselik majd az autonómiát, ráadásul Székelyföld nincs igazán bejutó helyeken reprezentálva. A másik sokszor hangoztatott vád, hogy Tőkés László a múltat jelenti. Ez sértő állítás, másfelől az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering is kiállt a püspök mellett, akkor őt is ki lehet rostálni az EP-ből. /Farkas Réka: Létfontosságú az autonómia. Interjú Tőkés Lászlóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2007. március 2.
Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 3.
Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /
2007. március 5.
Március 3-án kora délután Aradon véget ért az RMDSZ nyolcadik kongresszusa. Módosították az RMDSZ alapszabályzatát, elfogadták a szövetség európai parlamenti választási programját, és határozatokat fogadtak el a jövő prioritásairól. Ötödszörre választották újra a szövetség elnökévé Markó Bélát, aki immár tizennégy éve tölti be ezt a tisztet. A szövetség programjába beiktatták a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Az alapszabályzat tekintetében az RMDSZ vezetői fontosnak ítélték, hogy a szervezet megőrizte szövetség jellegét, nem alakították az RMDSZ-t párttá. Javaslatok születtek az önkormányzatiság, a különböző autonómiaformák keretének kialakítása és működtetése érdekében. A bizottság elnöke, Kötő József elmondta: mintegy 90 év után Erdély visszakerült abba az európai civilizációs értékrendbe, amelynek évszázadok során alakítója és védelmezője volt. Az alapszabály-módosító javaslatokat Seres Dénes szenátor ismertette. A legfontosabb módosítások: a szövetség kongresszusa ezentúl kétévente ülésezik, s minden második kongresszuson történik majd tisztújítás; megszűnik az értelmiségieket, egyházi és civil társadalmi vezetőket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), és helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT) foglalja el, amelynek kibővítették hatáskörét; megmarad a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amelyben nagyobb súllyal lehetnek jelen a különböző platformok; a platformok létrehozásához 750 tagra van szükség, úgy, hogy legalább három megyében 150-150 taggal legyen az illető platform képviselve; aki a szövetség ellen, más szervezet képviseletében választásokon vesz részt, négy évig nem lehet az RMDSZ színeiben jelölt a választásokon; akitől a szövetség megvonta a bizalmat nyolc évig nem vehet részt az RMDSZ nevében a választásokon; megszűntették az Operatív Tanácsot (OT), s helyette – két SZKT-ülés között – a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozza meg a szükséges döntéseket; megyei szinten is állandó tanácsokat hoznak létre. Bodó Barna úgy vélte, a szövetség vezetőinek be kellett volna vallaniuk, hogy a SZET működése ellehetetlenült, a KAT viszont nem felel meg a civil szervezetek által támasztott követelményeknek. Nagy Zsolt kifejtette: versenyképes magyarság nem képzelhető el egységes, megreformált RMDSZ nélkül, amelyben számonkérés is működik. Takács Csaba ügyvezető elnök felhívta a figyelmet a szakemberek által készített demográfiai elemzésre. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségnek kell maradnia. A kongresszus elsöprő többséggel választotta újra a szövetség elnökévé Markó Bélát. Markó Béla „Új Erdélyt, új magyarságot” című programbeszédében kifejtette: a romániai magyarság sorsát egy pillanatig sem lehetett elszakítani az ország sorsától, a többség és kisebbség közti együttműködés nélkül sem egyik, sem másik nem jutott volna vissza a közös Európába. Hozzáfűzve, hogy az RMDSZ a Kárpátokon túlra szakadt magyarokról sem feledkezhet el. „Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem” – fejtette ki Markó. Azonban „népünket, jövőnket veszélybe sodró kalandos ötletek támogatását sem ígérhetem” – mondta. A leadott 479 szavazatból 478 volt érvényes és egy érvénytelen. Markó Bélát 436 szavazattal és 42 ellenszavazattal választották meg újabb négy évre a szövetség elnökévé. Elsőként Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke gratulált Markó Bélának újraválasztásához. A választás eredményének közzététele után Markó Béla régi-új elnök úgy vélte, soha nem volt olyan egységes az erdélyi magyarság, mint 1989-ben, és ezt az egységet feltétlenül meg kell őrizni. Ebben a pillanatban nincs alternatíva a szövetségben, és amit eddig cselekedtek alapvetően helyes volt. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke szerint a választási program elsősorban két nagy fejezeten alapszik. Ezek közül egyik a román társadalom és a romániai magyar társadalom modernizációja, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés, az életszínvonal növelése és a mentalitásváltozás terén képzelnek el. A második pedig a romániai magyar közösség személyi elvű, kulturális és területi autonómiája. Az RMDSZ határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómia megvalósításáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről, a romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról, illetve a kongresszus azzal a felhívással fordult a romániai magyar választópolgárokhoz, hogy az EP-választásokon szavazatukkal támogassák az RMDSZ jelöltlistáját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Markó Béla: Erdély legyen a Keleti Svájc! Egységes, következetes és fegyelmezett szövetséget ígért a régi-új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 6.
A Szabadság febr. 20-i számában Viski S. Béla „ref. teol. tanár” tollából terjedelmes írás jelent meg Nehéz ma reformátusnak lenni cím alatt. Tőkés István, Tőkés Lászlónak az édesapja reagált erre: számára nem nehéz, hanem ajándék reformátusnak lenni. Visky S. Béla kifogásolta az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek kollégiuma részéről közzétett felhívást: „Istentől nyert megbízatása alapján azzal a határozott kéréssel fordul – ti. az egyházkerület kormányzó és igazgató testülete – az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet – Tőkés Lászlót – tegyék a második helyre. ” Cikkében kiemelkedő személyiségekre hivatkozással bizonyította, miért nehéz „reformátusnak lenni”. Tőkés István hangsúlyozta, inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embereknek. Nem vétkeznek azok, akik a rossz vezetőknek szemére hányják bűneiket, az igazság elhanyagolását. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége jól teszi, ha hite, lelkiismerete alapján hivatkozik Isten nevére. Egyébként a Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség hirdető táblájára ismeretlen személy fényképet tett, melyen mintegy lábánál fogva felakasztottan függött Tőkés László. /Tőkés István: Viták hevében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2007. március 8.
Az RMDSZ-ben a többségében férfi szövetségi képviselők sorozatosan elutasítják a nők számarányos képviseletének bevezetését. Ez a fajta magatartás nem csak az RMDSZ-re, hanem egész Romániára jellemző. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, már hosszú ideje javasolja, állapítsanak meg egy kvótarendszert, azonban az RMDSZ különböző ürügyekkel elutasítja az ilyen kezdeményezéseket. A szenátor demagógiával vádolja mind Frunda Györgyöt, az SZKT elnökét, mind pedig Márton Árpád képviselőt, akik a javaslat elutasítása mellett érveltek. Böndi Gyöngyike jelenleg Máramaros megye prefektusa. 1996 és 2004 között két mandátumot is szerzett RMDSZ-es képviselőként. A prefektus elmondta: nem azért került a bukaresti parlamentbe, mert az RMDSZ-be „kellett volna néhány nő”, hanem munkája miatt. „Mindenért úgy küzdöttem meg, mint egy férfi” – vallja. Nem ért egyet a „kvóta-rendszerrel”: azért toborozzanak nőket a parlamentbe, hogy az arányok rendbe legyenek. Dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi tanár, az RMDSZ Hargita megyei tanácsosa leszögezte, sohasem volt kisebbrendűségi érzése. Hozzátette: a középgenerációt még mindig elriasztja az „elvtársnők” pártutasításos előmenetele, Elena Ceausescu emléke, aki öt elemivel akadémikus volt és számos nyugati egyetem díszdoktorává választotta. A hagyományos magyar családmodell nem teszi lehetővé a nők politikai szerepvállalását. Dr. Papp Kincses Emese jelen volt azon a SZKT-n, ahol Eckstein javasolta, hogy minden listára tegyenek fel nőket is, és szégyellte magát, amikor Frunda György gúnyos kommentárja után a képviselők felszabadult nevetéssel leszavazták a javaslatot. Az RMDSZ-ből egyébként nemcsak a nők szorultak ki, hanem olyan kontraszelekció érvényesült, hogy számos, a jelenlegi vezetéssel szemben kritikát megfogalmazni merészelő, elkötelezett férfi is távozni kényszerült a politikai életből. Frunda György szenátor egyetért azzal, hogy az RMDSZ alapszabályzatában rögzíteni kell a nők kötelező jelenlétét, de nem harminc százalékban, ahogyan azt Eckstein-Kovács Péter javasolta. Szerinte tizenöt százalék lenne az elfogadható. /Kevés nő vállal szerepet a hazai közéletben. Az RMDSZ következetesen elutasítja a nők számarányos képviseletét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2007. március 10.
Az RMDSZ-kongresszust értékelte először a szövetség Temes megyei szervezetének vezetősége. A sajtótájékoztatón Halász Ferenc elnök az egyik legolajozottabb kongresszusnak nevezte az összejövetelt. Az aradi kongresszuson Toró T. Tibor parlamenti képviselő kérte a jelenlévőket, bírálják felül a Szövetségi Képviselők Tanácsa által megszavazott képviselőjelölt-listát, a befutó helyek egyikére Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét jelöljék, azonban leszavazták az indítványát. “Tizenöt éve határozottan a belső ellenzékhez tartozom, de mindig az egység, a vezetőség tagjai és az övékkel szembenálló véleményen lévők közti párbeszéd megteremtésén fáradoztam. Úgy látszik, ez a munkám hiábavaló volt, és elképzelhető, hogy ezek után külső ellenzékbe vonulok” – mondta Toró T. Tibor. /(pataky): Toró T. : “Elképzelhető, hogy külső ellenzékbe vonulok” . = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2007. március 14.
Megalakulásakor az RMDSZ utánpótlását nevelő ifjúsági szervezetnek számított a MIT, a Magyar Ifjúsági Tanács, mára viszont önálló civil szerveződés. A MIT tizenkét év alatt megtett útját mutatja be a Másfél évtized című könyv, a Magyar Ifjúsági Tanács, az ernyőszervezet tizenkét évéről és az erdélyi magyar ifjúsági élet tizenöt évéről szóló interjúkötet. Sándor Krisztina MIT-elnök kifejtette, a könyvben megszólaló interjúalanyok részletesen beszélnek arról, hogyan kerültek a kezdeti időszak után egyfajta ellenzékbe az RMDSZ-ben. Ezt az ellenzékiséget kezdetben a Reform Tömörüléssel együtt vállalták. Ebben a helyzetben jött volna el az SZKT-tagság megújítása 2001-ben, az RMDSZ vezetői azonban nem fogadták el az SZKT-tagságra jelölt személyek listáját. Ekkor a MIT úgy döntött, nem érdemes bent maradni ebben a rendszerben, mert nincs lehetőség a megváltoztatására. A MIT vezetősége nem tudta elfogadni azokat a döntéseket, amelyeket a csúcsvezetés hozott, a sorozatos megalkuvásokat és a nyomásgyakorlási helyzetek kihagyását, elég a Petőfi–Schiller egyetem terve körüli botrányra gondolni. A MIT tagjai látták, hogy a kormányra lépés után az erdélyi magyarság érdekein a pártérdek kerekedik felül, ezt nem lehetett vállalni. A MIT volt az a szervezet, amelyik először vállalta a nyilvános szakítást az RMDSZ csúcsvezetőségével. Az interjúgyűjteményben az akkori MAKOSZ-elnök, Borboly Csaba (ma MIÉRT-társelnök, Hargita megye tanácsának alelnöke) azt állította, hogy aljas leszámolás áldozata lett, hamis bizonyítékok alapján távolították el a MIT-ből. Sándor Krisztina elmondta, Borboly a sikkasztásra biztató leveleinek az elnökség kezébe kerülését nevezi leszámolásnak, azonban a tények tények maradnak. Nagy Pál a vele készített interjúban kijelentette, hogy két tagszervezet (az OMDSZ – Országos Magyar Diákszövetség és a RODOSZ – Romániai Doktorandusok Szövetsége) csak hátráltatja a MIT-et, inkább hagyni kellene őket a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott ifjúsági szervezet) felé közeledni. Sándor Krisztina rámutatott, az OMDSZ a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, emellett együttműködik a MIÉRT-tel is. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz. A RODOSZ MIT-beli szerepe a múltban több évig az OMDSZ-éhez hasonló volt. A legtöbb ideig elnökségi szerepet vállaló Veres Valér nemzeti liberális szemlélete meghatározta a szervezet álláspontját. Ugyanaz a helyzet a RODOSZ-szal is, mint az OMDSZ-szel: anyagilag függ az RMDSZ-től. A MIT továbbra is olyan szerepet játszik az erdélyi magyar közéletben, mint most, alapvetően civil szövetség. /Bagoly Zsolt: Hat éve járja a maga útját a MIT. Nem lehetett beletörődni az RMDSZ sorozatos megalkuvásaiba. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./
2007. április 5.
Vitatható módon döntötte el az RMDSZ, hogy részt vesz az újabb Tariceanu-kormányban. A szövetség alapszabálya szerint a kormánykoalícióban való részvételről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), a miniszteri és államtitkári rangú tisztségek esetében a jelöltek személyéről pedig a Szövetségi Állandó Tanács (a Szövetségi Operatív Tanács jogutódja) dönt. Markó Béla az elmúlt héten sem az SZKT-t, sem az Állandó Tanácsot nem hívta össze. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető elmondta, a szövetség struktúrájában átmeneti állapot uralkodik. Az Operatív Tanács ugyanis megszűnt, a helyébe jövő Állandó Tanács pedig még nem alakult meg. Márton szerint azonban szükségtelen volt a testületi meghallgatás, hiszen valamennyi kormánytag átment már ezen a szűrőn akkor, amikor 2004-ben kormánytisztségbe került. /Farcádi Botond: RMDSZ kormányzati részvétel – a szabályosság határán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2007. május 17.
Nem vállal újabb RMDSZ ügyvezetői mandátumot Takács Csaba, a leköszönésre a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legközelebbi, június 9-i ülésén kerülhet sor. Az RMDSZ-es berkekben régóta keringő információt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, kijelentvén, hogy Takács kiváló munkatárs volt, és jó barátként válnak el. Ami az utódot illeti, az elnök elmondta: Kelemen Hunor képviselő a legesélyesebb jelenleg az ügyvezető elnöki tisztségre. Az RMDSZ alapszabályzata szerint a szövetségi elnök tesz javaslatot az ügyvezető elnökség tagjaira, az SZKT pedig kinevezi őket. A Transindex hírportál értesülései szerint az ügyvezető elnök azzal indokolja visszavonulását, hogy tizenhét év után már nem képes tartani a tempót, nem tud megújulni, szerinte fiatalabb, dinamikusabb személyre van szükség ebben a pozícióban. Másik fontos funkciójából, a Communitas Alapítvány kuratóriumának az éléről azonban nem távozik. /Távozik tisztségéből Takács Csaba. Kelemen Hunor az esélyes utód. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 22.
„Egy lépést hátra kell lépniük azoknak a politikusoknak, akik az élharcosai voltak a népszavazással kapcsolatos RMDSZ-álláspontnak – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter. – Új arcokra van szükség, akik hiteles politikát tudnak mutatni a magyar közösségnek. Ha józanul végiggondoljuk a dolgokat, csakis ez lehet a megoldás. Új csatába, új emberek kellenek. ” Eckstein nyomatékosan fogja képviselni ezt az álláspontját a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 9-ére összehívott ülésén. „Az RMDSZ másodszor áll a rossz oldalra. Ez pedig olyan presztízsveszteséggel jár, amit csak így lehet orvosolni” – jelentette ki a szenátor. Toró T. Tibor is az RMDSZ-vezetést tette felelőssé azért, hogy rossz döntést hozott a népszavazás ügyében, és csak utólag konzultált erről a területi elnökökkel. „A területi elnökök csak duzzogtak, de olyan állapotok uralkodnak a szövetségben, hogy nem mertek nyíltan véleményt nyilvánítani. Azért vettek részt csak tessék-lássék módra a kampányban, mert nem voltak meggyőződve a döntés helyességéről” – nyilatkozta a képviselő. „Nem kell fejek hulljanak az RMDSZ-ben a hétvégi népszavazási eredmény miatt, de új kommunikációs csatornákat kell találni a választók felé” – jelentette Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor kampányfőnök elismerte a népszavazási eredmény miatti felelősségét, de hozzátette, nem tekinti kudarcnak az RMDSZ szereplését. Kelemen Hunor szerint nem volt elhibázott döntés a szövetség vezetése részéről, hogy Traian Basescu menesztésére kell buzdítani az erdélyi magyarokat. A szavazók nem az RMDSZ-ről mondtak véleményt. Frunda György SZKT-elnök szerint a szavazási eredmény miatti felelősséget nem Kelemen Hunor szintjén, hanem a megyei szervezetek szintjén kell keresni. /Gazda Árpád: Eckstein: egy lépést hátra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 28.
Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) május 26-án Marosvásárhelyen ülésezett. A május 19-i népszavazás volt a téma. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) tagjai szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban hatékonyabb kommunikációra és az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel való minél szorosabb együttműködésre van szüksége – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az ülés után. Markó közölte: a területi elnökök is úgy értékelték, hogy a magyar közösség kevésbé tartotta fontosnak a referendumot. A jelenlevők mindenekelőtt a konzultáció hiányát rótták fel az országos vezetőknek. Markó Béla szerint az RMDSZ jobb, hatékonyabb kommunikációra törekszik, az eddigieknél szorosabb kapcsolatot kíván fenntartani a magyar történelmi egyházak képviselőivel, a civil szférával, az értelmiségiekkel és a szakmai szervezetekkel. A területi elnökök csupán egy parlamenti képviselő magánvéleményének tekintik Eckstein-Kovács Péter nyilatkozatait. (A szenátor arra szólította fel azokat a szövetségi tisztségviselőket, akik az államfő felfüggesztése mellett kötelezték el a szövetséget, hogy vállalják a felelősséget, és lépjenek egy lépést hátra.) A területi elnökök közül többen is szóvá tették, hogy az Állandó Tanács nem kérte ki a testület véleményét a Basescu leváltásával kapcsolatos álláspont kialakítása előtt. Rácz Levente, Fehér megyei elnök nem ért egyet Frunda Györggyel, aki szerint a megyei szervezeteket terheli a felelősség a referendumért. /Sz. K. : Egymásra hárítják a felelősséget a szövetségi vezetők. Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ Markó megjegyezte, az SZKT június 9-i ülése vitatja meg a referendum nyomán kialakult helyzetet. Markó úgy véli, a népszavazási kudarcra nem személyi konzekvenciák levonásával kell válaszolni. /Lokodi Imre: Nem hullnak fejek az RMDSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2007. június 8.
Kelemen Hunor képviselő lesz az RMDSZ hierarchiájának második legfontosabb pozícióját betöltő politikusa – hacsak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem dönt másképp. Takács Csaba eddigi ügyvezető elnök leköszön tisztségéről, utódjául pedig Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunort javasolta. Az ügyvezető alelnökök személyéről is szavaznak. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét az MPSZ-szel sem, ha lesz tisztújítás a szervezetben. A nyitással Markó Béla is egyetért. /Cseke Péter Tamás, Simon Judit: RMDSZ-őrségváltás a Majális utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2007. június 11.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) június 9-i marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla bejelentette, június végéig lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. A népszavazással kapcsolatban Markó feltette a kérdést: „Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?” Basescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!” – jelentette ki. Markó szerint Európa is, sőt a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy „minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni”. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra”. A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Atilla európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként” érte a szervezetet, de ez a tanulságok levonására készteti a szövetséget. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását nem „családon belül” kezdeményezte. Lakatos Péter Bihar megyei képviselő elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, az RMDSZ-nek nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Veres Valér egyetemi tanár kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is. Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek” nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, a felelősséget nem kell másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az erdélyi magyar kerekasztal. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felvetette az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon” támogatáshoz segített magyar településeket. Markó kifejtette: párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében. Az ülésen Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd. A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapították meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról. /Papp Annamária: Markó: Szükség van Romániában a magyar érdekképviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ „Mi támogatjuk az erdélyi magyar politikai élet szereplői közötti reprezentatív kerekasztal létrehozását, aminek kétségkívül az RMDSZ is tagja kellene legyen. Én azonban úgy látom továbbra is, hogy az RMDSZ-ben a megújulásnak semmiféle jele nincs” – fejtette ki Szilágyi Zsolt. /Lokodi Imre: Befelé fordul és kifelé nyit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ „Sem nélkülünk, sem helyettünk nem teszi meg más a munkát” – jelentette ki Verestóy Attila, aki a lemondásra való felszólításra csak azzal reagált, hogy ennek a családja örvendene a legjobban. Antal István képviselő szerint a sajtó nagy mértékben felelős amiatt, hogy a népszavazáson a magyarság kihátrált az RMDSZ mögül. A terem vastapssal állt ki az ügyészek által vizsgált Cseke Attila helyettes államtitkár mellett. /Gazda Árpád: Mérsékelt önvizsgálat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./
2007. június 11.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésével kapcsolatban túlzottak voltak az esetleges személycserékhez fűzött remények. Igaz hogy Eckstein-Kovács Péter több vezető visszalépését követelte, de ezzel az RMDSZ-en belül általánosan elfogadott, tudatos ellenzéképítés-koreográfiába próbált beilleszkedni. A szabadelvűek bírálata betöltötte eredeti szerepét, a közvélemény az eddiginél erőteljesebb belső ellenzéket vélhet felfedezni, ami az RMDSZ megítélésének használ. A kisebbségi közösségek szervezeteiben fokozottabb a megkövesedés veszélye, mint a többségi pártban. Ezzel az RMDSZ nem tud mit kezdeni, írta a lap, hozzátéve, akárcsak ellenzéke, amely képtelen leváltani a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) élén álló Szász Jenőt, „de a közéleti szerepvállalásban alaposan megkopott, sok tekintetben anakronisztikussá vált Tőkés Lászlóval szemben sem sikerült új vezéregyéniséget felmutatniuk. ” Az RMDSZ-ben vitát kell folytatni a belső megújulásról. Ezen az úton az első lépést jelenthetné a Tőkés László független európai parlamenti képviselő-jelölttel való kiegyezés. Az RMDSZ vezetőségének, de főleg a Kelemen Hunor ügyvezető elnök által képviselt „új hullámnak” el kellene gondolkodnia azon, hogy mit kezd a romániai magyar közösséget megillető román állami támogatással, amelynek részrehajló, sokszor politikai szempontok alapján történő elosztásával folyamatos támadási felületet biztosít ellenfeleinek. /Borbély Tamás: A nehezebbik úton. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2007. június 11.
Ismét párbeszédet ajánlott Markó Béla. Tárgyalni kell az egyházakkal, civil szervezetekkel, szakmai és ifjúsági szervezetekkel, értelmiségiekkel – jelentette ki az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, végül kimondta: egy asztalhoz kíván ülni Tőkés Lászlóval is. Leszögezte, nem tisztségekről, funkciókról kell beszélniük, hanem a magyarság jövőjéről. Markó a konkurens politikai szervezeteket név nélkül konjunktúralovagoknak nevezte. Markó egyértelműen fogalmazott: leül Tőkés püspökkel, de nem az EP-listáról kell egyeztetniük, nem közös választási indulásról, hanem a magyarság jövőjének sarkalatos kérdéseiről. Ilyen tárgyalások már voltak, és eredményt, közeledést nem hoztak, írta a lap munkatársa. /Farkas Réka: Tisztességtelen ajánlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./
2007. június 12.
Az erdélyi, romániai magyarság akarategysége az évek múlásával egyre inkább foszladozik, a legalapvetőbb dolgokban sem tudnak megegyezni. Nem lehet a vétket egyértelműen egyik vagy másik politikai irányzat nyakába varrni: a bűn közös. Új pártok, pártocskák létrehívása nem megoldás. A többségi ellenlábasok előszeretettel karolják fel a magyarságot megosztó szándékokat és kezdeményezéseket. Az ügyvezető elnöki személycsere – Kelemen Hunor eddigi ténykedéseit ismerve – nem jelent sokat. Ugyanez vonatkozik az SZKT ,,erős magjának” érinthetetlenségére is. Markó Béla élénkebb párbeszédet ígér. Ilyesmit eddig is tettek, de nem sok foganatja volt. Végre RMDSZ-berkekből is megszólaltak a józanabb hangok: asztalhoz kell ülni Tőkés Lászlóval. Nem elég asztalhoz ülni, a jelöltlista élére kell tenni, mert ő nem fogja méltatlanul képviselni az EP-ben a magyarság ügyét, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: A honi erkölcsi válságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./
2007. június 12.
Az SZKT Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségébe választotta. Cseke Attila kijelentette, sok önkormányzati problémával foglalkozott, megfelelő rálátása van a munkára. Eljött az ideje, hogy az önkormányzatok megpróbáljanak saját projektekkel és saját programokkal a lábukon megállni, mondta. /Lokodi Imre: Cseke Attila: nem lesz „hétvégi Erdély”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2007. június 13.
Kelemen Hunor személyében új ügyvezető elnököt választott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A réginek, a tizennégy esztendőt lehúzott Takács Csabának a szövetség vezetősége Ezüstfenyő-díjat és Bethlen Gábor-plakettet nyújtott át. Tibori Szabó Zoltán újságíró várta, hogy a lapok értékelni fogják Takács Csaba teljesítményét. Nem így történt. Véleményére akkor sem voltak sokan kíváncsiak, amikor hosszú éveken át a szövetség második embere volt. /Tibori Szabó Zoltán: A napszámos produkciója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./