Államtitkári és kormányfőtitkár-helyettesi tisztségek az RMDSZ-nek
Előzetes konzultációt tartott hétfő délelőtt az RMDSZ képviselőházi frakciójának gyűléstermében a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyet megbeszélés követett a Demokrata Liberális Párt (PDL) vezetőségével és erdélyi megyei elnökeivel. A TEKT-ülést követő nyilatkozatában Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az egyeztető beszélgetésen többek között a két szervezet közötti helyi-megyei szintű együttműködésről lesz szó. Fontosnak tartotta azt is, hogy megegyezés szülessen a magyar szakemberek jelenlétéről a dekoncentrált intézményekben.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, a Szövetségi Állandó Tanács hétfői ülésén elkezdődött az államtitkári tisztségekkel kapcsolatos döntések meghozatala. Tánczos Barnát a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumba, a szatmári Gáti Istvánt a kormányfőtitkár-helyettesi tisztségbe, Borbély Károlyt pedig a Gazdasági Minisztérium államtitkári tisztségébe jelölte az RMDSZ döntéshozó testülete.
Az RMDSZ és a PDL erdélyi megyei elnökei és a két párt vezetőinek megbeszélésén a felek megállapodtak abban, hogy holnaptól elkezdődnek a megyei szintű koalíciók megalakítására irányuló tárgyalások, és, hogy tíz napon belül eredmény születik a dekoncentrált intézmények vezetését illetően – tájékoztatott a szövetségi elnök az ülést követően.
RMDSZ-tájékoztató. Forrás: Erdély.ma

Helyi kényszerházasságok
Január 20-ig kaptak tegnap határidőt az RMDSZ és a PD-L megyei vezetői arra, hogy megkössék helyi koalíciós megállapodásaikat, s elosszák egymás közt a megyei intézményvezetői posztokat. Az RMDSZ négy államtitkárjelöltjét nevesítette.
Több helyen fogcsikorgatva, ám már mától leülnek tárgyalni a helyi szintű együttműködésről az RMDSZ és Demokrata– Liberális Párt (PD-L) megyei vezetői. A „vidéki” politikusok január 20-ig kaptak a két alakulat országos vezetőitől határidőt arra, hogy aláírják a helyi megállapodást, amelynek tartalmaznia kell az úgynevezett dekoncentrált intézmények igazgatói posztjának egymás közti elosztását is.
Minderről Markó Béla szövetségi elnök számolt be annak a Bukarestben tartott tanácskozásnak a végén, amelyen a két koalíciós partner megyei politikusai ültek – első ízben – egy asztalhoz. A találkozón az RMDSZ és a PD-L országos vezetői is részt vettek.
Lapunk úgy tudja, a megbeszéléseken nagy vitát váltott ki, hogy milyen kritériumok alapján számolják ki megyénként a magyar igazgatók arányát a dekoncentrált intézmények élén. Végül az a megállapodás született, hogy az RMDSZ a magyar lakosság arányában részesüljön megyénként a tisztségekből.
„Felmerült, hogy az RMDSZ politikai súlyának arányában kapjunk megyénként posztokat. Ez több tisztséget jelentett volna, ám az is precedens nélküli eredmény, hogy végre számolnak a magyarság számarányával a helyi vezetői posztok elosztásakor” – mondta lapunknak Kovács Péter.
Az RMDSZ területi szervezeteiért felelős ügyvezető alelnök arra számít, hogy a helyi megállapodások aláírása, az igazgatói posztok elosztása nem lesz zökkenőmentes. „Abban az esetben, ha megyei szervezetek sehogy sem tudnak dűlőre jutni, az RMDSZ és a PD-L országos vezetősége segít feloldani a nézeteltéréseket” – magyarázta Kovács.
Kiss nem lát esélyt
Nézeteltérések márpedig lesznek, mert több helyi RMDSZ vezető vonakodik partnernek elfogadni a demokrata-liberálisokat.
„A PD-L-vel való megyei együttműködést sajnos sötéten látom, ugyan is eddig arról voltak híresek, hogy mindent megígértek, de aztán semmit nem tartottak be. Nem hiszem, hogy ez most változni fog, de természetesen a remény hal meg utoljára” – nyilatkozta lapunknak Kiss Sándor Bihar megyei elnök a PD-L-s politikusokkal tartott találkozó után. Szerinte a tanácskozáson elsikkadtak a mondanivalók. „Három órát beszéltünk a semmiről” – értékelte a találkozót.
Kérdésünkre, hány igazgatói posztot szeretnének Bihar megyében, az elnök elmondta: ha rajtuk áll, az összeset. „A PD-L azt szeretné, ha előbb a helyi együttműködésben állapodnánk meg, s utána osztanánk el az igazgatói tisztségeket. Mi fordítva szeretnénk” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Kiss, aki nem lát esélyt arra, hogy a tíznapos határidő alatt ki tudjanak egyezni a PD-L-vel.
László: nem szeretjük egymást, de tárgyalunk
Az RMDSZ és a PD-L közötti viszony Kolozs megyében sem éppen rózsás, legalábbis László Attila alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök szerint. „Úgy látom, ez az egész akarat kérdése. Ha meg akarjuk oldani a problémákat, megtaláljuk az eszközöket is ezeknek a megoldására” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a politikus.
László elmondta, Kolozs megyében 84 intézményvezetői posztot szeretnének. „Felhívtam a demokrata párti kollegák figyelmét arra, itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a szakmaiságra. Nézzük át, hogyan teljesítettek az eddig kinevezett személyek. Emellett azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a párbeszéd a két párt között legyen civilizált” – mondta az alpolgármester.
László bízik abban, hogy az előírt tíz nap alatt ki tudnak egyezni a demokrata-liberálisokkal. „Számunkra most az is fontos, hogy kiderüljön, kire számíthatunk: csak a mi minisztereinkre, vagy a PD-L-sekre is” – tette hozzá a Kolozs megyei elnök.
Négy fontos kormányzati pozícióra nevezte meg az RMDSZ jelöltjeit tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Eszerint Tánczos Barna a regionális fejlesztési, Borbély Károly a gazdasági, Moldován József a távközlési minisztériumnál kap államtitkári tisztséget, míg Gáti István a kormányfőtitkár helyettese lesz – miután kinevezéseiket a miniszterelnök is aláírja.
A külügyi, az oktatási és a mezőgazdasági államtitkári poszt várományosáról még nem született döntés. Úgy tudjuk azonban, hogy Niculescu Tóni külügyi államtitkár az egyetlen jelölt a tisztségre, a hivatásos diplomata kinevezését Teodor Baconschi miniszter is támogatja. Az oktatási államtitkári posztért Király András volt Arad megyei képviselő és Pásztor Gabriella jelenlegi minisztériumi vezérigazgató verseng egymással.
A mezőgazdasági államtitkári tisztségre közel tíz javaslat érkezett a megyei szervezetektől, „kirostálásuk” még nem történt meg – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Tájékoztatása szerint az ügyvezető elnökség hamarosan a SZÁT elé terjeszti azoknak a jelölteknek a névsorát, akiket a megyei javaslatok közül a poszt betöltésére alkalmasnak talál. A SZÁT „politikai és szakmai” szempontok alapján dönt a jelöltekről, akiket sok esetben meg is hallgat a testület.
Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Tánczos Barnát jelöli az RMDSZ a fejlesztési tárca államtitkári tisztségére
Előzetes konzultációt tartott ma délelőtt a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyet megbeszélés követett a PD-L vezetőségével és erdélyi megyei elnökeivel.
A TEKT-ülést követő nyilatkozatában Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az egyeztető beszélgetésen többek között a két szervezet közötti helyi-megyei szintű együttműködésről lesz szó. Fontosnak tartotta azt is, hogy megegyezés szülessen a magyar szakemberek jelenlétéről a dekoncentrált intézményekben.
Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, a Szövetségi Állandó Tanács ugyancsak mai ülésén elkezdődött az államtitkári tisztségekkel kapcsolatos döntések meghozatala. Tánczos Barnát a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumba, a szatmári Gáti Istvánt a kormányfőtitkár-helyettesi tisztségbe, Borbély Károlyt pedig a Gazdasági Minisztérium államtitkári tisztségébe jelölte az RMDSZ döntéshozó testülete.
Az RMDSZ és a PDL erdélyi megyei elnökei és a két párt vezetőinek megbeszélésén a felek megállapodtak abban, hogy holnaptól elkezdődnek a megyei szintű koalíciók megalakítására irányuló tárgyalások, és, hogy tíz napon belül eredmény születik a dekoncentrált intézmények vezetését illetően - tájékoztatott a szövetségi elnök az ülést követően. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

RMDSZ – húsz év dióhéjban
Húszéves születésnapját ünnepli az RMDSZ a hét végén. A kolozsvári rendezvényt Erdély-szerte hasonló megemlékezések előzték meg.
1989–1990
A szerveződés, az intézményépítés évei. Az RMDSZ első országos szintű, tájékoztató jellegű tanácskozását 1990. január 7-én tartotta Kolozsváron 13 erdélyi megye szervezetei küldötteinek részvételével. Január 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos küldöttgyűlése rögzítette a szövetség ernyőszerepét, 26-án a bukaresti 1. kerületi bíróság hivatalosan bejegyezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Február végére az RMDSZ-nek már közel 600 ezer tagja volt.
1990. március 15.: a romániai magyarság első ízben emlékezhetett meg szabadon az 1848-as forradalomról.
Március 19: Marosvásárhelyen román nacionalista tömeg fejszékkel, husángokkal ostromolta meg az RMDSZ székházát, Sütő András írót fél szemére megvakították.
Április 21–22.: Egységben az erő jelszóval Nagyváradon megtartották az RMDSZ I. kongresszusát, az Országos Elnökség vezetőjévé Domokos Gézát választották.
Május 20.: Az első szabad parlamenti választásokon az RMDSZ 7,2 százalékkal a Nemzeti Megmentési Front után az ország második politikai ereje lett.
1991
Május 24–26.: Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ II. kongresszusát. Domokos Géza maradt az elnök.
Október: A Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét elpanaszoló Har-Kov jelentés borzolta a kedélyeket. A parlamenti vizsgálóbizottság elüldözötteknek minősítette a székelyföldi kényszerkihelyezésük után hazatérő románokat, a magyar kisebbség kollektív bűnösségét megfogalmazva. A továbbiakban az RMDSZ az alkotmány kisebbségellenes kitételei, elsősorban az országot nemzetállamnak meghirdető első cikkelye ellen harcolt. Honatyái emiatt az alaptörvény ellen szavaztak.
1992
Május 5.: Domokos Géza bejelentette, nem jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségébe, és parlamenti mandátumért sem indul.
Szeptember 27.: A parlamenti választáson az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe.
Október 23–25.: A Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén elfogadták a nemzeti kérdésről szóló kolozsvári nyilatkozatot.
1993
Január 15–17.: az RMDSZ III. kongresszusa Brassóban. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát választották meg.
Február 19–20.: Gyergyószentmiklós, megalakul a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
December 20.: Az RMDSZ benyújtotta a parlamentnek a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet viselő tervezetet.
1994
Január 31.: Az RMDSZ, Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök kézjegyével ellátott emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségei betartásáról.
Szeptember 19.: A szenátusban az RMDSZ benyújtotta a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, melyet 492 380 állampolgár támogatott aláírásával.
1995
Április 19.: Először találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ legmagasabb szintű küldöttségei. A tanácskozás a kölcsönös tájékoztatás jegyében zajlott, általános politikai problémákról és a magyar kisebbséget érintő kérdésekről.
Május 24–26.: Az RMDSZ IV. kongresszusa Kolozsváron hosszas vita után elfogadta a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését és a belső választások egyes alapelveit, illetve újraválasztotta Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe.
RMDSZ-„korifeusok”: Markó Béla, Domokos Géza és Takács Csaba a 2007-es aradi kongresszuson
1996
Július 13–14.: Kolozsvári ülésén az SZKT többségi döntéssel elhatározta, hogy Frunda György legyen az RMDSZ államfőjelöltje.
Szeptember 16.: Nem képviseltette magát az RMDSZ a legfelsőbb szinten a román–magyar alapszerződés aláírásán, jelezve fenntartásait a dokumentum kisebbségi vonatkozású kitételei kapcsán.
November 3.: A parlamenti választások összesített eredményei alapján az RMDSZ az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből.
December 6.: Az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírása. Az egyezmény megfogalmazta, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban. A kormány programjában helyet kapnak az RMDSZ programjának fő célkitűzései.
1997
Január 25.: A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó határozatot.
Március 15.: Az 1848-a forradalomra emlékező romániai magyar rendezvényeknek különös színt adott, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök előzmény nélküli ünnepi üzenettel köszöntötte a romániai magyarságot.
1998
Június 29.: Az RMDSZ képviselőházi csoportja beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához törvénykezdeményezését a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról vonatkozóan.
Október 3.: Marosvásárhelyen rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKT a Petőfi–Schiller magyar–német egyetem felállításáról rendelkező 1998. szeptember 30-i kormányhatározatot, és ennek nyomán az RMDSZ további kormánykoalíciós szerepvállalását. Hosszú vita után a testület a kormányon maradás mellett döntött.
1999
Január 26.: Az Operatív Tanács elfogadta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét. A tisztség betöltésére Eckstein-Kovács Pétert javasolta.
Március 30.: Az RMDSZ egyetért a NATO elhatározásával, hogy közbelépjen a koszovói viszály megoldásáért.
2000 Június 4.: A helyhatósági választások nyomán az RMDSZ lett a legerősebb politikai szervezet Erdélyben.
December 27.: Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök protokollumot írt alá az RMDSZ és a Társadalmi Demokrácia Pártja együttműködéséről a kormány parlamenti támogatásáról.
2001
December 22.: Hosszas egyeztetések után, az RMDSZ erőfeszítéseinek is köszönhetően, Adrian Năstase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, amely lehetővé tette magyarigazolvány igénylését a romániai magyarok részéről.
2002
Március 7.: Az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás értelmében a kormány elfogadta a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó rendeletek módosítását, melynek nyomán a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti szimbólumaikat és énekelhetik himnuszukat.
Június 6.: A szenátus elfogadta a román állam által 1945 és 1989 közt elsajátított egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt.
2003
Január 31.–február 2.: Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott VII. kongresszusa elfogadta a szövetség programját és módosított alapszabályzatát, amelyben már nem szerepel a tiszteletbeli elnöki tisztség. A kongresszust köszöntötte Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Február 19.: aláírták az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közti együttműködési megállapodást. A protokollumban nagyobb hangsúlyt kapott az oktatási, egészségügyi és gazdasági gondok megoldása, a tulajdonjog, a szociális, az infrastrukturális kérdések rendezése.
2004
Március 9.: többszöri előkészítő tárgyalások és egyeztetések után Markó Béla és Adrian Năstase miniszterelnök aláírta a két politikai alakulat közötti, 2004-es évre vonatkozó megállapodást.
Április 25.: Aradon, a Tűzoltó téren az RMDSZ, a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a Román-magyar megbékélési parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot.
December 27.: Călin Popescu-Tăriceanu megbízott miniszterelnök nyilvánosságra hozta kormánya összetételét, amelyben a három miniszterelnök-helyettesi tisztségből egyre Markó Béla szövetségi elnököt jelölte. Borbély Lászlót a középítkezési és területrendezési minisztérium élére, Nagy Zsoltot a távközlési és az informatikai ügyek miniszterének, Winkler Gyulát pedig megbízott kereskedelmi miniszteri funkcióba jelölték.
2005
Május 19.: a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét, amely az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként a kormányprogram része.
Június 1.: az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek lényege, hogy az 1963 előtti, a munkakönyvbe be nem jegyzett bérek esetében a nyugdíjak kiszámításánál az országos minimálbér helyett az országos átlagbért vegyék figyelembe.
Október 20.: az első közös magyar-román kormányülés. Az ülés Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese rövid köszöntőbeszédével kezdődött.
2006.
Február 18.: A Janovics Jenő Alapítvány Kuratórium eldöntötte, hogy Marosvásárhelyen hozza létre az erdélyi magyar televíziót, illetve az erdélyi magyar rádiót.
December 28.: Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Megegyeztek abban, hogy az RM DSZ és az EMNT közös bizottsága január 12-éig véglegesíti a közös minimál-programot.
2007
Március 2–3.: Az RMDSZ aradi, VIII. kongresszusa ismét Markó Bélát választotta meg az RMDSZ elnökévé. A kongresszus határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómiáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
Április 19.: A parlament megszavazta az államfő felfüggesztését. Az RMDSZ nem adott kötelező mandátumot képviselőinek és szenátorainak, akik lelkiismeretük szerint szavaztak.
2008
Február 19.: A parlament rendkívüli ülésen elutasította Koszovó függetlenségének elismerését. Az RMDSZ honatyái a függetlenség elismerése mellett szavaztak.
Július 19.: Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn megbeszélést folytatott Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A találkozón a Szövetség írásban nyújtotta át Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát, amely konkrét formában rögzítette az együttműködés elvi alapjait.
December 14.: Ellenzékbe vonult az RMDSZ, mert számára elfogadhatatlan a Demokrata–Liberális Párt ajánlata, miszerint csak államtitkári szinten legyen képviselve a létrejövő kormányban.
2009
Március 24.: Közzétették a Magyar Összefogás 43 nevet tartalmazó listáját az európai parlamenti választásokra. A korábbi megállapodás szerint a jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevezte meg.
Április 3.: Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodásának értelmében megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Az EMEF paritásos, konszenzusos alapon működik, Markó Béla és Tőkés László személyében két társelnöke van.
Október 20.: 285 ezer támogatói aláírást (a szükségesnél 85 ezerrel többet) adott át Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a bukaresti Központi Választási Irodának. Kelemen Hunor a november 22-i államfőválasztáson a szavazatok 3,86 százalékát szerzi meg.
December 23.: Az RMDSZ kormányra lép a Demokrata-Liberális Párt oldalán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Király és Niculescu államtitkárok lesznek
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium RMDSZ által kijelölt államtitkára Király András, a Külügyminisztériumban pedig Niculescu Tóni fogja betölteni ezt a tisztséget – döntött ma a Szövetségi Állandó Tanács.
(rmdsz tájékoztató) Forrás: Transindex.ro

Államtitkárokat nevesített az RMDSZ
Markó Béla RMDSZ-elnök szombaton, Kolozsváron, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülését követő sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a szövetség oktatási államtitkárnak Király Andrást, az aradi Csíky Gergely Líceum igazgatóját, volt képviselőt, míg külügyminisztériumi államtitkárnak Niculescu Tónit jelöli, aki már régebb is betöltötte ezt a tisztséget.
A mezőgazdasági államtitkár személyéről a jövő héten döntenek. „Fel szeretném gyorsítani ezeket a döntéseket, mivel nem engedhetjük meg magunknak, hogy több héten át csak ezzel foglalkozzunk – mondta Markó, hozzátéve: „minél jobban képzett és rátermett embereket szeretnénk jelölni.”
Markó a SZÁT-ülés után azt is közölte a sajtó képviselőivel, hogy nem lesz magyar alprefektus Kolozs megyében. „A Demokrata-liberális Párttal történő egyeztetések eredménye mindig kompromisszum” – vélte Markó.
Az RMDSZ egyelőre hat államtitkárt és egy kormányfőtitkár-helyettest ad a kormánynak. Az hogy lesz-e hetedik államtitkára a szövetségnek, az a kormány végleges szerkezetétől függ.
N.-H. D. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Államtitkárként a kisebbségi oktatásért fog felelni Király András – A barikád másik oldalán
A kormányzati szerepvállalással a népszerűtlen döntések következményeit is vállalnia kell az RMDSZ-nek, a tanügyben is – állítja Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, az oktatási minisztérium új államtitkára.
A Csiky Gergely Iskolacsoport jelenlegi igazgatója saját megfogalmazása szerint a barikád másik oldalára áll, de a magyar nyelvű oktatás érdekeit fogja szem előtt tartani, még akkor is, ha a legújabb rendelkezések kész tények elé állítják, és a költségvetés szűk mozgási teret enged.
– Az RMDSZ-nek fenntartott államtitkári tisztséget a Szövetségi Állandó Tanács döntése értelmében kaptam meg, de csak azután foglalhatom el a hivatalt, miután a miniszterelnök aláírja a kinevezést – nyilatkozta Király András. – Erre sor kerülhet néhány napon, vagy héten belül. Szeretném ezt a félévet lezárni a Csikyben, és csak azután munkába állni a minisztériumban. Ott a kisebbségi oktatás lesz a fő feladatom, de bizonyára más munkaköröket is kapok majd. Ez az államtitkárság felelt eddig például a parlamenttel való kapcsolattartásért.
– Nem hálátlan feladat most államtitkárnak lenni, amikor számos népszerűtlen intézkedést, karcsúsítást készítenek elő a tanügyben?
– Valóban nehéz időszak ez, de az RMDSZ felvállalta a kormánytagságot, aminek ez is velejárója. Reméljük, racionalizálni tudjuk a kormány elképzeléseit. A közösségnek jogos elvárásai vannak az RMDSZ-szel szemben a kormányzati szerepvállalás okán, de a mostani állapotok nem hasonlíthatók a 2004 és 2008 közötti időszakhoz. Eddig a hatalom halogatta, hogy hozzányúljon a közszférához, most megteszi ezt. Hogy úgy mondjam, a barikád másik oldalára állunk, a végrehajtást képviseljük.
– Az a közhangulat, hogy az RMDSZ asszisztál a kis létszámú – főleg magyar – iskolák bezárásához, ami többek között a fejkvóta-rendszer eredménye.
– A tanügyi törvényben és az Országos Oktatási Paktumban is vannak kitételek, amelyek a kisebbségi oktatás esetében pozitív megkülönböztetést alkalmaznak, és azon leszünk az RMDSZ-szel, hogy észszerű, elfogadható változások legyenek. Azok az átiratok, amelyeket a tanügyminisztérium minden megyébe elküldött, és amelyek alapján sokan kész ténynek veszik bizonyos iskolák bezárását, inkább felmérő jellegűek, még nincs eldöntve semmi.
– Megszűnnek iskolák, vagy sem?
– Megszűnhetnek, de ezt nem a minisztérium dönti el. Az önkormányzatok beleegyezése is kell hozzá, hiszen attól függ, hogy egy település hány alkalmazottat és iskolaépületet tarthat fenn. Az biztos, hogy a keretszámok a nagyobb létszámú intézményeknek kedveznek. De itt hangsúlyoznom kell, hogy még parlamenti képviselői mandátumom alatt volt egy törvényjavaslatom – amit most is fenn fogok tartani –, hogy az elszigetelt, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helységekben lévő iskolákat működtessék a létszámtól függetlenül, mert mindenkinek joga van a közoktatáshoz és az anyanyelvű oktatáshoz. Természetesen, ha az utaztatás, az étkeztetés és a felügyelet megoldható, akkor jobb, ha nagyobb közösségben tanul a gyerek, több pedagógus ügyel rá. Ezt mindenütt a helyi sajátosságok figyelembe vételével lehet megoldani, és ha kell, elutazok minden megyébe, hogy közösen döntsünk. Menni fog, mert előbb-utóbb a napközis programot is be fogják vezetni, hiszen a karcsúsítás mellett valós reformra is szüksége van már a tanügynek. Az igaz, hogy a jelenlegi költségvetés elég keskeny pályát szab nekünk.
– A kinevezése kapcsán megkerülhetetlen a kérdés: a politikai karrier előbbre való, mint a szakmai előmenetel?
– Azt hiszem, azzal elértem a politikai pályám csúcsát, hogy parlamenti képviselő lehettem. A minisztériumban egész más dolgozni. Ez egyben szakmai kihívás, ugyanakkor az RMDSZ programját is képviselnem kell. Tagadhatatlan: örülök, hogy rám esett a választás, de nehéz időszak következik.
– Ön a legrövidebb ideig funkcióban lévő igazgató a Csiky Gergely Iskolacsoportban?
– Ezt nem tudom, mert régebben is voltak igazgatóváltások tanév közben, de tényleg nem hittem, hogy ilyen rövid ideig leszek igazgató: szeptemberben két évre előre terveztük a kollégákkal az iskola ügyeit. Mégis, úgy érzem, ennyi idő alatt is sikerült eredményeket elérni, új irányvonalat szabni az intézménynek. Ősztől a szolgáltatások–turizmus szakkal bővül a középiskolai tagozatunk.
– Feltételezem, hogy most már az aradi beruházások is nagyobb figyelmet kapnak majd a minisztériumban.
– 2004 és 2008 között szinte minden magyar iskolát újjáépítettünk, de a Csiky mindig is kiemelt figyelmet kapott, hiszen a megyében itt folyik csak középiskolai oktatás magyarul. Ha nem lett volna az RMDSZ, még mindig egy épületben lennénk a román iskolával, vagy az új szárny építése sem kezdődhetett volna el. Odafigyelünk rá, de a többi magyar iskolát sem mellőzzük.
– A pécskai szülők egy része szeretné, ha magyar középiskolai oktatás indulna Pécskán. Ön pártoltaugyan ezt, de azért korábban megjegyezte, hogy a Csiky igazgatójaként nem teljes mértékben támogatja, hiszen az aradi iskolától vonna el diákokat. Államtitkárként hogyan viszonyul ehhez?
– Minden minőségemben jó kezdeményezésnek tartom, csak ne legyen egyszeri fellobbanás. Egyik iskola sem konkurenciája a másiknak, hanem inkább kiegészítője: a szakokat igény szerint indítják, és tudom, hogy ha Pécskán lenne mezőgazdasági szakképzés magyarul, jó néhány diákunk azt választaná. Viszont nem lehet egy intézményt politikai ráhatással létrehozni, mint az 1990-es években. Van egy akkreditációs folyamat, amit be kell tartani, és biztosítani kell a folytonosságát is. Olyan körülmények között, hogy évente 120-140 nyolcadikos végez magyarul megyeszerte, ez elég nehéz. De dolgozni kell rajta!
– Ki lesz az ön utódja a Csikyben?
– A tantestület tagjai közül nevez ki valakit a tanfelügyelőség. Szeretnénk, ha előbb a kollégák tudnák meg a kilétét, és azután a nyilvánosság.
*
Hadnagy Éva, az iskola aligazgatója érdeklődésünkre elmondta: nem ő lesz a megbízott igazgató, továbbra is csak a helyettesi poszt betöltését vállalja.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Felemás posztosztozkodás
Továbbra is felemás a helyzet az erdélyi megyékben az RMDSZ és a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) közötti helyi együttműködési tárgyalások kapcsán. Míg egyes megyékben már lefolytatták a tárgyalásokat és a két párt országos vezetősége által meghatározott elvek szerint elosztották a helyi intézményvezetői tisztségeket, addig más megyékben még asztalhoz sem ültek.
Előreláthatólag a megyék zömében hétvégén letisztul a helyzet, bár az sincs kizárva, hogy lesznek olyan helyek is, ahol központi beavatkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a helyi vezetők ne essenek egymás torkának.
Hét aligazgató Temes megyében
A demokrata-liberálisokkal kötött kormányzati együttműködés jegyében hét magyar aligazgatót neveznek ki Temes megyében – jelentette be Halász Ferenc, a helyi RMDSZszervezet elnöke. Helyettes főtanfelügyelői tisztségbe nevezik ki Halász Ferencet, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság egyik aligazgatója Csősz János, az állategészségügyi igazgatóság aligazgatója pedig Daróczy Csaba lesz.
A liberálisokkal közös 2004-2008-as kormányzás alatt mindhárman már bizonyítottak ezekben a vezetői állásokban. A munkaügyi felügyelőségnél Szász Ferenc megőrzi aligazgatói tisztségét, amelyet jelenleg is betölt.
„Az RMDSZ által jelölt személyek kerülnek az Országos Lakásügynökség (ANL) helyi irodája, a nyugdíjpénztár és a munkaerő-ügynökség aligazgatói székébe is, de az ő nevüket az aláírt protokollum értelmében még nem hozhatjuk nyilvánosságra” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc. A PD-L helyi szervezetével kötött megállapodást a Temes megyei RMDSZ tegnapi ülésén hagyta jóvá.
Bevonják az SZNT-t is a hatalom bűvkörébe?
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki területi elnökeivel, Veress Dáviddal, Ambrus Árpáddal és Incze Bélával tanácskozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Az SZNT-nek a szerepe a székely társadalom megszervezésében, javaslattételben, a székely identitás erősítésében van, és szeretném, ha az eddiginél intenzívebbé válna a megyei tanács és az SZNT közötti együttműködés a társadalmi élet minden területén.
A romániai belpolitikai fejlemények azt mutatják, hogy Székelyföld megyéi számos új lehetőséget, jogosítványt kaptak, kapnak, s most rajtunk áll vagy bukik, hogy mire megyünk ezekkel a lehetőségekkel” – nyilatkozta Borboly Csaba. Az SZNT-elnökök üdvözölték a tanácskozási kezdeményezést, támogatják az elindított programokat, amelyeket véleményezéssel, javaslatokkal és a helyi közösségek tájékoztatásával, bevonásával tudnak segíteni.
Szakértőket javasolnak a Hunyad megyeiek
A dekoncentrált intézmények működését jól ismerő szakértőket javasol a Hunyad megyei RMDSZ – fejtette ki Winkler Gyula területi elnök, hozzátéve, hogy a demokrata-liberálisokkal csak ma délután ülnek tárgyalóasztalhoz.
„Az általunk javasolt vezetők egy része már bizonyított 2005-2008 között. Hozzáértésükre nagy szükségünk van, ugyanis a gazdasági válság erőteljesen sújtotta Hunyad megyét” – mondta el az Agerpres hírügynökségnek Winkler. A megyei elnök nem volt hajlandó részletezni azt, hogy az RMDSZ milyen intézményeknél szeretné „elhelyezni” embereit.
Besztercén átveszik a PSD helyét?
A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy milyen igazgatói tisztségeket igényeljen a PD-L-vel folytatott tárgyalásokon – vallotta be Kocsis András területi elnök. Hozzátette: várják, hogy az országos politikában szereplő Ioan Oltean megyei PD-L-elnök érjen haza Bukarestből és akkor asztalhoz ülnek.
A megyében eddig egyetlen tisztséget kapott az RMDSZ, de az alprefektusi posztra jelölt Borsos László mindeddig nem vehette át hivatalát, mert nem kapta még meg a közhivatalnoki besorolást. Beszterce-Naszód megyében három intézményt – környezetvédelmi hatóság, nyugdíjpénztár és fogyasztóvédelem – továbbra is a szociáldemokraták által jelölt igazgatók vezetnek és híresztelések szerint ezekre számíthat az RMDSZ.
Igazgatói tisztségekre „váltják be” a Kárpátokon túli alprefektusokat?
Továbbra sem nevezte meg jelöltjét az RMDSZ a már korábban kialkudott mezőgazdasági államtitkári posztra, mert a héten még nem ült össze a jelölést végző Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Betöltésre várnak még a kisebbik kormánypártnak adott alprefektusi tisztségek is két Kárpátokon túli megyében, Argeşiben és Teleormanban.
Ez utóbbi két poszt esetében a SZÁT nem is igyekszik a jelöléssel, Kovács Péter szerint már csak azért sem, mert esély van arra, hogy az RMDSZ más tisztségekre váltsa ezeket. „Nyilván nem közvetlen érdekünk a Kárpátokon túli posztok mielőbbi betöltése. Elképzelhető ugyanis, hogy cseréjükben megkaphatunk más fontos tisztségeket” – magyarázta a politikus, aki emlékeztetett: a Tăriceanu-kormányzat második felében az RMDSZ a Mehedinţi megyei prefektusi funkciót egy államtitkári tisztségre váltotta.
Mint ismert, az RMDSZ hat minisztériumban alkudott ki államtitkári posztot, öt tárcánál már megnevezte jelöltjét is. Ez utóbbiak közül mindeddig csak Niculescu Tónit nevezték ki a Külügyminisztériumba. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Ügyvivő elnököt nevez ki Markó
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) mai ülésén nevezi meg Markó Béla azt a személyt, aki ideiglenesen ellátja az ügyvezető elnöki teendőket. Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az RMDSZ alapszabályzata összeférhetetlenséget állapít meg Kelemen Hunor kulturális miniszter ügyvezető elnöki tisztsége és kormányzati megbízatása között.
A helyzet feloldására rendelkezésre álló 30 napos határidő a hétvégén lejárt. Veress Emődtől, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság vezetőjétől megtudtuk, a testület értelmezése szerint az RMDSZ alapszabályzata lehetővé teszi Kelemen Hunor számára, hogy felfüggessze ügyvezető elnöki tisztségét, amíg miniszteri mandátuma tart, ha a szövetségi elnök ideiglenes ügyvezető elnök kinevezését javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának.
Veress szerint Markó Béla jóval a határidő előtt megkereste a bizottságot azzal a kérdéssel: feloldható-e az összeférhetetlenség Kelemen ügyvezető elnöki tisztségének felfüggesztésével. „Határozatunk szerint ez lehetséges, ha a szövetségi elnök olyan ideiglenes ügyvezető elnököt javasol, aki főállásban el tudja látni ezt a tisztséget. Ezt az összeférhetetlenséget azért állapítottuk meg annak idején, mert a poszt teljes embert igényel” – mondta az ÚMSZ-nek Veress.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Takács Csaba „újratöltve”
A szatmári származású, Csíkszeredában élő Haschi András lehet a mezőgazdasági tárca államtitkára. Tegnap a SZÁT arról is döntött, hogy Takács Csaba lesz az ideiglenes ügyvezető elnök.
Ismét Takács Csaba) látja el az RMDSZ ügyvezető elnöki teendőit, miután a kulturális miniszterré kinevezett Kelemen Hunort saját kérésére felfüggesztették a tisztségből. Egy tegnap kiadott közlemény szerint, amelyet Markó Béla szövetségi elnök ír alá, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) felfüggesztette Kelemen Hunort az ügyvezető elnöki tisztségből.
A testület döntése Kelemen kérésére született, és arra az időre érvényes, amíg Kelemen kulturális miniszterként tevékenykedik. Az intézkedés alapja az RMDSZ alapszabályzatának az a kitétele, miszerint ügyvezető elnöki teendőket és kormányzati tisztséget ugyanaz a személy nem láthat el. Markó Béla szövetségi elnök a SZÁT döntését megelőzően a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságtól kért ezzel kapcsolatosan értelmezést.
A bizottság szerint Kelemen Hunor ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja. Markó javaslatára a SZÁT Takács Csabát bízta meg a szövetségi elnöki teendők ellátásával. A megbízott ügyvezető elnök megerősítését a Szövetségi Képviselők Tanácsának következő ülése elé terjesztik, áll a közleményben. Takács Csaba 1993-tól 2007-ig dolgozott az RMDSZ ügyvezető elnökeként. Ezt követően közéleti szerepet nem vállalt, és a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét töltötte be.
Szintén tegnapi ülésén a SZÁT arról is határozott, hogy Haschi Andrást, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatóságának osztályvezetőjét jelöli a mezőgazdasági minisztériumi államtitkári tisztség betöltésére. Haschi 1972-ben született Szatmárnémetiben, Csíkszeredában 15 éve él. A nevezésére még a kormánynak is rá kell bólintania. Ez pedig – mint az elmúlt időszak tapasztalatai mutatták – nem mindig történik egyik napról a másikra, a már lassan két hete ismert államtitkárjelöltek közül néhányat csak az elmúlt hétvégén helyeztek tisztségbe.
Így most már Moldován József a Kommunikáció és Információs Társadalom Minisztériumának, Borbély Károly pedig a Gazdasági Minisztérium államtitkára. A miniszterelnök továbbá aláírta Tánczos Barna államtitkári kinevezését a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumba. Szintén határozat született Nagy Zoltán államtitkári kinevezéséről Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjébe, ugyanitt Pásztor Gabriella államtanácsosi tisztséget fog betölteni. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Takács Csaba az RMDSZ megbízott ügyvezetője
Kelemen Hunor kérésére az Állandó Tanács felfüggesztette ügyvezető elnöki tisztségéből, arra az időre, amíg miniszterként tevékenykedik. Kelemen Hunor ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja. A Szövetségi Állandó Tanács a szövetségi elnök javaslatára Takács Csabát bízta meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. A megbízott ügyvezető elnök megerősítését a következő SZKT- ülés elé fogják terjeszteni. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Takács Csaba lett az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke
Markó Béla szövetségi elnök javaslatára Takács Csabát bízta meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az RMDSZ operatív döntéshozó testülete ugyanakkor felfüggesztette ügyvezető elnöki tisztségéből Kelemen Hunort arra az időre, amíg művelődési miniszterként tevékenykedik.
A tisztségéből történő felfüggesztését maga Kelemen kérte, mert a szövetség alapszabályzata szerint ügyvezető elnöki teendőket és kormányzati megbízatást ugyanaz a személy nem láthat el. Eszerint a miniszter ügyvezető elnöki tisztségét megtartja, de az ezzel járó teendőket ebben az időszakban nem gyakorolja.
Takács Csabának a megbízatás nem új, hiszen 1993-tól 2007-ig az RMDSZ ügyvezető elnöke volt. „Így természetesen nem jelentenek újdonságot a rám váró feladatok sem. Ennek ellenére nem hoztam meg könnyen azt a döntést, hogy egy időre ismét visszatérjek a napi politikához” – nyilatkozta tegnap lapunknak Takács Csaba.
Tájékoztatása szerint a kérdésről többször konzultált a szövetségi elnökkel és az RMDSZ más vezetőivel, a végső döntést a SZÁT tegnap reggeli ülése előtt hozta meg. „Soha nem menekültem a munkától” – magyarázta a politikus, aki az utóbbi hónapokban visszavonult a közélettől, a Communitas Alapítvány elnökeként tevékenykedett.
Takács Csabának egyébként korábban már volt egy „nagy visszatérése”: 2008 őszén az RMDSZ országos választási kampányát vezette. Tegnap lapunknak hangsúlyozta: megbízatása csupán addig tart, amíg az ügyvezető elnök miniszteri mandátuma.
Amint már beszámoltunk róla, Kelemen Hunor tisztségéből történő felfüggesztését a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB) határozata tette lehetővé. A testülettől Markó Béla szövetségi elnök kért korábban véleményezést az ügyben. Az SZSZFB elnöke, Veress Emőd korábban az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: döntésük értelmében Kelemen Hunor megtartathatja ügyvezető elnöki tisztségét, ha miniszteri mandátuma idejére teendőit egy megbízott ügyvezető elnök látja el, aki „teljes állásban” végzi munkáját.
„A szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi kritériumot is éppen azért vezettük be annak idején, mert az ügyvezető elnöki feladatok egész embert kívánnak” – érvelt lapunknak a jogász.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Újabb magyar prefektusok, tisztségviselők, jelöltek
A pénteki kormányülésen Emil Boc miniszterelnök aláírta Székely Levente prefektusi kinevezését Vaslui megyébe, illetve Ambrus Károly alprefektusi kinevezését Brassó megyébe.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa szombaton megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári tisztségében és Dáné Károlyt az Országos Tankönyvkiadónál betöltött vezérigazgatói tisztségében.
Ugyanakkor szombaton a Szövetségi Állandó Tanács Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Varga Gábort jelölte az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatói tisztségének betöltésére és Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Magyar prefektus Vaslui megyében
Székely Levente, az RMDSZ Galac megyei szervezetének elnöke töltheti be a prefektusi tisztséget Vaslui megyében, míg Ambrus Károly Brassó megyében kapott kormánybiztos-helyettesi mandátumot – kinevezésüket a pénteki kormányülésen írta alá Emil Boc miniszterelnök.
Ugyanakkor Gáti István ezentúl kormányfőtitkár-helyettesként tevékenykedhet, míg Asztalos Csaba államtanácsosként dolgozik ezentúl Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjében. A döntésekre vonatkozó miniszterelnöki határozatok csütörtökön jelentek meg a Hivatalos Közlönyben.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári tisztségében, illetve Dáné Károlyt az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében.
Emellett az RMDSZ említett testülete további jelöléseket eszközölt az alábbi kormánynak alárendelt intézmények élére: Sztankovszky Attilát a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium vezérigazgatói tisztségének betöltésére, Dávid Csabát pedig a Román Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatói székébe. A SZÁT ugyanakkor Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal élére, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére javasolta.
Mint ismeretes, korábban hat magyar kormánybiztos – három prefektus és ugyanennyi alprefektus – kinevezéséről döntött a kormány. Az RMDSZ által javasolt jelöltek közül Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget. Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nevesítette jelöltjeit az állami hatóságok élére az RMDSZ
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa január 30-án Marosvásárhelyen ülésezett. A testület megerősítette Markó Attilát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában betöltött államtitkári, Dáné Károlyt pedig az Országos Tankönyvkiadóban betöltött vezérigazgatói tisztségében - derül ki a Markó Béla elnök által aláírt határozatból.
A SZÁT Sztankovszky Attilát jelölte a Vetőmagok Minőségét Felügyelő Központi Laboratórium, Dávid Csabát a Román Országos Vízügyi Hatóság, Varga Gábort az Állami Találmányi és Védjegy Hivatal, Ladányi Árpád Csabát az Országos Pénzügyőrség vezérigazgatói tisztségének betöltésére.
(hírszerk) Forrás: Transindex.ro

Gombos Csaba a Tarom élén
Már csak Radu Berceanu szállításügyi miniszter aláírása hiányzik ahhoz, hogy az RMDSZ által javasolt Gombos Csaba foglalja el Románia légitársasága, a Tarom vezérigazgatói tisztségét. A negyvenéves, közgazdász végzettségű Maros megyei tanácsost a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a hétvégén nevesítette a posztra.
Az RMDSZ operatív döntéshozó testületének a területi szervezetek által javasolt, összesen négy személy közül kellett kiválasztania a legalkalmasabbat. A jelöltek azonban előbb átmentek az ügyvezető elnökség előzetes rostáján, így végül csak kettejük neve került a SZÁT asztalára.
„Mindkét jelöltet meghallgattuk, s Gombos Csabát alkalmasabbnak ítéltük a posztra” – magyarázta lapunknak Kovács Péter ügyvezető alelnök, a SZÁT tagja, aki nem kívánta megnevezni a másik meghallgatott jelöltet.
Gombos Csabát külföldön érte el az a hír, hogy a Tarom vezérigazgatói tisztségének várományosa lett. „Jó érzés, hogy megbíztak bennem” – kommentálta jelölését az ÚMSZ-nek.
Kérdésünkre elmondta, korábban még nem dolgozott a légi fuvarozáshoz kapcsolódó területeken, ám meglátása szerint az anyagi gondokkal küszködő országos légitársaságnak elsősorban jó menedzserre van szüksége.
„Nekem már van tapasztalatom a krízismenedzsmentben” – mondta Gombos, aki jelenleg a kábeleket gyártó marosvásárhelyi Romcab vállalat vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint amióta átvette a cég vezetését, az évi forgalom hatmillió dollárról huszonötmillió dollárra nőtt.
„A Romcab a vezetésem alatt három év alatt piacelső lett. Természetesen nem ígérem, hogy ezt a Taromnál is rövid időn belül el tudom érni. Munkámat azzal kezdem, hogy megvizsgálom, melyek a légitársaság gyenge pontjai, mi okozza tetemes veszteségeit” – magyarázta Gombos Csaba, utalva arra, hogy a Tarom 21 millió eurós veszteséggel zárta a tavalyi évet.
A vezérigazgató-jelölt életrajzának akadnak kellemetlen mozzanatai is. Tavaly az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) panaszt emelt ellene hamis nyilatkozattétel gyanújával, ám a vádhatóság megalapozatlannak találta a vádakat. Az ANI szerint Gombos vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel egy több mint 1800 négyzetméteres marosvásárhelyi telket, egy háromszobás, összkomfortos tömbházlakást, valamint egy Mercedes márkájú személygépkocsit.
A hatóság panasza akkor született, amikor Gombos az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki tisztségét is megpályázta. „Amint annak idején is elmondtam, a lakásom 69,59 négyzetméteres felülete helyett véletlenül 59 négyzetmétert tüntettem fel. Másrészt az ANI által úgymond kinyomozott, de a vagyonnyilatkozatban nem szereplő 1800 négyzetméteres telkemet és a Mercedesemet még 2004-ben eladtam. Erről az ügyészek is meggyőződtek, így nem kezdeményeztek bűnügyi eljárást” – nyilatkozta tegnap lapunknak a megyei tanácsos.
Egyébként Gombos Csaba neve sportberkekben is ismert. Korábban világbajnoki címet szerzett a keleti harcművészetek egyik válfajában, a wu-shuban.
A Tarom légitársaság vezérigazgatói posztját jelenleg Ruxandru Brumariu tölti be, akit a PSD–PD–L-kormány idején neveztek ki a tisztségre. Érdekesség, hogy Ruxandru Brumariu apja, Nicolae Brumariu 1995-96 között szintén a Tarom vezetője volt. tagja
SZÁT: még két jelölés hátravan a tizenkettőből
A Tarom vezérigazgató-jelöltje mellett további öt országos hatóság és ügynökség vezető pozíciójának várományosát nevesítette hétvégén a SZÁT. Eszerint Nagy Mihályt jelölték az Országos Levéltár, Kocsis Andrást az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség, Nagy Józsefet az Országos Környezetvédelmi Ügynökség, Kovásznai Sándort a Romániai Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Hivatala és Incze Zoltánt az Országos Talajjavító Hivatal élére.
Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk, majdnem minden posztra több jelöltet is meghallgattak. A SZÁT még két nevesítéssel adós. Az RMDSZ vezető testülete várhatóan a következő ülésén dönt arról, kit jelölnek az Országos Építkezési Felügyelőség, illetve az Országos Urántársaság élére. Mint ismert, az RMDSZ a koalíciós partnerrel folytatott alkudozások nyomán összesen tizenkét országos ügynökség és hatóság, illetve állami vállalat vezetői tisztségét kapta meg. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

A „szürke eminenciás” visszatér
Holnapi ülésén erősíti meg tisztségében az SZKT Takács Csaba megbízott ügyvezető elnököt
„Én mindig azt hangsúlyoztam – saját példámmal is –, hogy nem a mindennapi szereplés a fontos. Nem az, hogy mindig odatolakodjunk, ahol nyilatkoztatnak, nem az, hogy ha két hétig nem írt rólunk az újság, akkor odatelefonáljunk a főszerkesztőnek, hanem hogy legyen becsülete annak a munkának, amit nem a rivaldafényben, nem a nyilvánosság előtt végzünk.
Ezeket az embereket kell felfedezzük, egyre több ilyen emberrel kell kapcsolatot teremtenünk, ezeknek az embereknek kell minél több lehetőséget teremtünk. Mert az RMDSZ nem párt, hanem kisebbségi érdekvédelmi szervezet és én erre büszke vagyok” – nyilatkozza az Új Magyar Szónak adott interjúban Takács Csaba, az RMDSZ régi-új ügyvezető elnöke.
Három év után, egy politikai konjunktúra – Kelemen Hunor miniszteri kinevezése – nyomán, ön most újra átveszi az ügyvezető elnöki teendőket. Mi az, amit most másképp kell csinálni ahhoz képest, mint ami évekkel ezelőtt volt?
– Valóban, egy olyan konjunktúra alakította ki ezt a helyzetet, amelyet megértettem, és Markó Béla szövetségi elnök kérésére meghatározott ideig elvállaltam ezt a tisztséget.
Az RMDSZ az elmúlt két és fél-három évben több választási kampányon ment keresztül, egyéves ellenzéki politizálás körülményei között kellett valamilyen módon megszervezni a Szövetség életét, és nem utolsó sorban a politikai változások és társadalmi mozgások terén is sok változást észlelhettem. Persze nem tekinthetem magam kívülállónak, hiszen ebben a periódusban is sok kérdés kapcsán jelen voltam az RMDSZ életében, például a 2008-as választási kampányt is én vezettem – szintén egy politikai konjunktúra következtében.
Mi változott az RMDSZ-ben azóta?
– Az RMDSZ húszéves múltra visszatekintő aktív társadalmi-politikai szervezet. Vannak megítélésem szerint jó irányú változások, de olyan prioritások is változtak ebben az időszakban, amelyeket megítélésem szerint szükséges lesz a következő időszakban újragondolni. Jelentős a fiatalítás az RMDSZ-ben, elmondhatom, hogy például a Szövetségi Állandó Tanácsban az átlagéletkor tizenöt évvel csökkent az öt évvel ezelőttihez képest.
Persze önmagában a fiatalítás nem elég, hanem annak az RMDSZ teljesítményében is látszania kell. A társadalomszervezésre kellene megítélésem szerint több hangsúlyt fektetni, minthogy a közösségben a nyomasztó gazdasági helyzet miatt befele fordulás tapasztalható.
Az elmúlt két hétben, mióta ezt a megbízatást elvállaltam, hangsúlyoztam ezen prioritások újra megfogalmazásának a szükségességét. Tulajdonképpen ezért is térek vissza, mert úgy gondolom, hogy ezen a téren van elég tapasztalatom, elég ismeretem, hogy segítségére legyek a Szövetségnek.
Az aradi, 2007-es kongresszuson tartott beszédében leköszönő ügyvezető elnökként azt mondta: „nekünk ma Romániában még mindig a román nacionalizmussal van a legnagyobb problémánk, nem a magyar-magyar vitával, ugyanis az uniós csatlakozással a román nacionalizmus problematikája még nem oldódott meg”.
– Ahogy mondani szokás, az ördög nem alszik. Az erdélyi magyarok helyzete nagyon nagy mértékben attól függ, hogy Románia milyen ritmusban tudja kiépíteni demokratikus intézményeit, mennyire tudja stabilizálni azokat a rendszereket, amelyek megvédik az etnikai közösségeket mindenfajta visszaéléssel szemben.
Jelenleg a nacionalizmusnak nem a kilencvenes évek elején tapasztalt agresszívabb, rudimentárisabb formáival találkozik az ember, hanem a lopakodó nacionalizmus olyan formáival, mint amilyen például a régióátalakítással vagy a decentralizációval szembeni ellenállás. Arra figyelmeztettem akkor is, hogy ezek ellen a rejtett nacionalizmusok ellen Románia egészét érintő döntések meghozatala révén védekezhetünk, mert ha mi csakis magunkkal vagyunk elfoglalva, akkor nem leszünk eredményesek.
Az elmúlt két és fél-három év alatt, amíg Kelemen Hunor vezette az ügyvezető elnökséget, a legtöbb bírálat arról szólt, hogy nem lehet Bukarestből ugyanolyan hatékonyan végezni ezt a munkát.
– Az RMDSZ kormányzási eszközök révén nagyon jelentősen hozzá tudott járulni az romániai magyarság intézményeinek felépítéséhez, fejlesztéséhez. Egy ügyvezető elnöknek a politikai súlya a bukaresti jelenlét révén is nő, de ennek a jelenlétnek persze tagadhatatlanul hátrányai is voltak. Háttérbe szorult a társadalomszervezésnek az a része, amely nem a kormányzati eszközök révén történik, és ezt kell visszahozni az RMDSZ-be.
Tehát jogos a kritika, de a kormányzati eszközök kihasználásában Kelemen Hunor ügyvezető elnökként Bukarestben többet tudott tenni, mintha Kolozsvárról vezette volna a szervezetet. Kelemen Hunor bizonyított államelnökjelöltként is, és az ő kulturális miniszteri kinevezése nagyon fontos volt, mert a román közvélemény nem fogadott volna el egy kevésbé erős és fajsúlyos személyiséget, aki nem jeleníthette volna meg megfelelően az RMDSZ-t a kormányban, ebben a miniszteri tisztségben.
2005-ben, amikor – ugyanúgy, mint most – kormányra került az RMDSZ, az ügyvezető elnökség szinte „kiürült”. Most ez a veszély nem áll fenn?
– 2005-ben az RMDSZ elkövetett egy hibát, és ügyvezető elnökként ez az én hibám is volt. Az RMDSZ mindig igyekezett a szakemberek sorából megfelelő személyeket találni, amikor szüksége volt diplomatára, fizikusra, közigazgatási szakemberre, Közel-Kelet-szakértőre, nemzetpolitikában jártas emberekre.
2000-ben legalább hetven önkéntes diák dolgozott az Ügyvezető Elnökségen, és az én elképzelésem az volt, hogy a fiatalokat Communitas-ösztöndíjakkal támogatva, belőlük szakembereket nevelhetünk különböző területeken. Akik közül, amikor szükséges, kiemelhetők azok a személyek, akik adott esetben betölthetnek felelős tisztségeket. Akkor az a bírálat ért, hogy „az RMDSZ ne csináljon a fiatalokból pártkatonákat”.
Óriási hiba volt ennek a nyomásnak engedni, de ezt a hibát korrigáltuk, és most egy igen jó csapatot találtam az Ügyvezető Elnökségen. Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök itt van Kolozsváron, ugyanez a helyzet Lakatos András oktatási, Szép Gyula művelődési alelnökkel. Igaz, az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, Tánczos Barna régiófejlesztési államtitkárként jelenleg Bukarestben dolgozik, ő viszont a kormányban betöltött szerepét igen szerencsésen ötvözheti az RMDSZ-tisztséggel.
Takács Csabáról azt mondják, nem a szavak, hanem a tettek embere. A politikában a szavak és a tettek egyaránt fontosak, ön pedig, ha fogalmazhatok így, beérte a szürke eminenciás szerepével.
– Én mindig azt hangsúlyoztam – saját példámmal is –, hogy nem a mindennapi szereplés a fontos. Nem az, hogy mindig odatolakodjunk, ahol nyilatkoztatnak, nem az, hogy ha két hétig nem írt rólunk az újság, akkor odatelefonáljunk a főszerkesztőnek, hanem hogy legyen becsülete annak a munkának, amit nem a rivaldafényben, nem a nyilvánosság előtt végzünk.
Ezeket az embereket kell felfedezzük, egyre több ilyen emberrel kell kapcsolatot teremtenünk, ezeknek az embereknek kell minél több lehetőséget teremtünk. Mert az RMDSZ nem párt, hanem kisebbségi érdekvédelmi szervezet, és én erre büszke vagyok.
Salamon Márton László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: jó döntés volt kormányra lépni
Több lényeges törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadtatása szerepel az RMDSZ legfontosabb feladatai között a következő időszakban, ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezetnek stabilizá­ciós tényezőnek kell maradnia a román kormánykoalícióban ― ezeket a gondolatokat fogalmazta meg szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Politikai beszámolójában Markó az RMDSZ kormányra lépése óta elért eredményeit mutatta be, és felsorolta a szövetség legfontosabb célkitűzéseit. Ezek között az oktatási törvényt, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, valamint a régióátszervezési törvényt említette, hangsú­lyozva: „nem mindegy, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból vagy ellenzékből tárgyal ezekről". Az oktatási törvényről elmondta: „vigyáznunk kell, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából több engedményt tartalmazzon, mint a tavalyi tervezet. Megvannak erre az eszközeink: államtitkárunk van, a miniszterelnök-helyettes ezt a területet is felügyeli. Parlamenti képviselőinkkel együtt törölnünk kell azokat a rendelkezéseket, amelyek bizonyos tantárgyak esetében korlátozzák az anyanyelvű oktatást, sőt, pozitív diszkriminációt kell kiharcolnunk az anyanyelvű oktatásban, hogy az új finanszírozás miatt ne kelljen felszámolni magyar iskolákat és osztályokat" ― fejtette ki Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: az oktatási törvénynek a decentralizációt is meg kell teremtenie, amelynek nyomán a helyi tanács és a közösség „nem csak tetőjavításról dönthet, hanem az iskolák igazgatásáról, a tanárok alkalmazásáról, tantervről is".
Hangsúlyozta, ezzel egy időben kerül napirendre majd a kisebbségi törvény, mely esetében „hosszú és nehéz vitákra" számítanak, és az RMDSZ számára fontos másik projekt a fejlesztési régiók átrajzolása ― mondta Markó, hozzátéve: a kormánykoalíciós partner Demokrata-Liberális Párt egyetért a régiók számának megkétszerezésével.
Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét, lehetőségük van akár 2012-ig, a következő választásokig kormányozni. Bízik benne, a demokratákkal sikerül megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, amely fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a D-LP a romániai megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.
Borbély László környezetvédelmi miniszter hozzászólásában kitért arra, hogy nehéz tárcát irányít, és elmondta, a statisztikákból kiderül, tavaly az erdélyi megyék nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól, hogy idén ez másképp legyen, helyi egyetértésre van szükség, nem vitákra, arra, hogy az RMDSZ-esek együttműködjenek a demokrata-liberálisokkal a különböző pályázatok előkészítésekor.
Az SZKT megerősítette a szövetség ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak azt a korábbi döntését, miszerint Takács Csabát nevezik ki ismét az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségébe. Ő ideiglenesen veszi át Kelemen Hunor helyét, aki jelenleg kulturális miniszter a bukaresti kormányban, az alapszabályzat szerint ez időre felfüggesztették az RMDSZ ügyvezető elnöki funkciójából. Szintén szombaton döntött a testület, és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökké választották Tánczos Barnát.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Három törvénytervezet köti le az RMDSZ energiáját
Marosvásárhelyen ülésezett az Szövetségi Képviselők Tanácsa
Szervesen kapcsolódott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a hétvégi marosvásárhelyi ülése a szövetség „miniparlamentjének” legutóbbi, decemberi tanácskozásához. Magyarán ott kezdték el, ahol abbahagyták, hiszen az ülésen továbbra is tág teret kapott az a kérdés, hogy miért kellett az RMDSZ-nek kormányzati szerepet vállalnia. Markó Béla „fantáziajátékra” hívta a küldötteket, felvázolva, hol tartana a szövetség ma, amikor a két ellenzéki párt saját belső harcukkal van elfoglalva a tisztújító kongresszusok előtt. A tanácskozáson szó esett a következő időszak célkitűzéseiről, így körvonalazódott, hogy mely törvénytervezeteknek a kidolgozása és parlamenti elfogadtatása köti majd le leginkább az RMDSZ energiáját a kormánykoalícióban és a parlamentben. A legélesebb vitát azonban ezúttal nem a szokványos „magyarkérdés” egyike váltotta ki, hanem a kormány által elfogadott új nyugdíjtörvény-tervezet, amellyel több képviselő sem ért egyet. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ideiglenes ügyvezető elnöki tisztségében, a testület alelnökévé pedig Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselőt választották meg.
Az SZKT, a szokástól eltérően, szavazással kezdődött. A küldöttek előbb egyhangúlag jóváhagyták az RMDSZ ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) azt a határozatát, amely szerint Takács Csabát nevezik ki ideiglenes ügyvezető elnöknek, amíg Kelemen Hunor a művelődésügyi minisztériumot vezeti. Kelemen visszatérhet az ügyvezető elnöki tisztségbe, miután véget ér a miniszteri megbízatása. Az SZKT megszavazta a SZÁT-nak azt a határozatát is, miszerint Tánczos Barna legyen a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke.
December 18-án Markó Béla egy indulatos, szenvedélyes, de hatásos beszédével tudta csak kicsikarni a küldöttek többségének a szavazatát a kormánykoalícióba való lépésről. Sok bizonytalanság és kétely maradhatott az SZKT tagjaiban, hiszen Markó a december 18-i gondolatsor folytatásával kezdte mostani politikai helyzetértékelőjét. Ennek nagy része annak ecsetélésében merült ki, hogy mennyivel jobb az RMDSZ-nek most kormányon lenni, mint ellenzékben. Az RMDSZ elnöke „fantáziajátékra” hívta a küldötteket. Markó a szociáldemokratákat és a liberálisokat hozta fel példaként, akik mostanában saját magukkal vannak elfoglalva, és egymás ellen harcolnak a tisztújító kongresszusaik előtt. – Gondoljanak csak bele, hogy hogyan telt volna el az elmúlt másfél hónap, milyen állapotban lenne az RMDSZ, és milyen retorikával beszéltek volna most Önök az SZKT-n – idézte meg Markó az elrettentőnek szánt képzeletbeli hipotetikus valóságot, amivel azt akarta nyomatékosítani, hogy a szövetség jól határozott, amikor a kormányzati szerepvállalás mellett döntött.
Markó szerint könnyebb lett volna ellenzékben, hiszen onnan élesebben lehetett volna bírálni a nyugdíjtörvényt, és nem nyomta volna őket akkora felelősség, mint most, kormányzati pozícióban, de akkor ellenzékből esélyük sem lett volna arra, hogy számos fontos kérdést megoldjanak a kormányzati eszközök segítségével.
Az elmúlt másfél hónap kormányzati munkájáról elmondta: az RMDSZ közbenjárására sikerült elérni, hogy az egyházaknak megmaradnak a saját nyugdíjpénztáraik. Azt is érvényesíteni tudták, hogy a nyugdíjak ne csak az infláció mértékével nőjenek – ahogy eredetileg tervezték a törvényalkotók, hanem vegyék figyelembe az országos átlagbért is. Markó szerint a különleges nyugdíjakhoz hozzá kell nyúlni, hiszen elfogadhatatlan, hogy míg egyesek a közköltséget sem tudják kifizetni, addig mások 150 millió régi lej juttatást kapnak.
Kemény egyeztetések várhatók
A következő időszak terveiről Markó elmondta, hogy több fontos törvénytervezet kidolgozásában és parlamenti elfogadtatásában való részvétel az RMDSZ legfontosabb feladata. Az oktatási, a kisebbségi, valamint a fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezeteket említette példaként. Ezek elfogadtatása érdekében még kemény egyeztetéseket kell folytatniuk a koalíciós partnerükkel, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A PD-L-vel való politikai együttműködés tapasztalatáról elmondta, hogy eddig egyetlen koalíciós viszály sem volt a felek között, bár vannak véleménykülönbségek, de ezeket eddig mindig sikerült „házon belül” megtárgyalni. Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét arra a lehetőségre, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, 2012-ig Romániában nem lesz újabb választás, ezért addig lehet kormányozni. Kifejezte reményét, hogy a demokratákkal sikerül majd megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, ami fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a PD-L a megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.
A hozzászólók közül többen is élesen bírálták a nyugdíjtörvényt. A tervezetet leghevesebben Kerekes Károly, az RMDSZ szociális szakpolitikusa és Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő kritizálta. Kerekes szerint a szövetség vezetősége nem érti meg kellőképpen, hogy milliók életét hosszútávon befolyásoló törvényről van szó. A politikus szerint az ügyvezető elnökségnek fel kellett volna állítania egy szakértői bizottságot a nyugdíjtörvény megvitatása érdekében. Máté András is a széleskörű konzultációt javasolta. Nem ért egyet azzal, hogy a nők esetében is 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Reményét fejezte ki, hogy a PD-L-seket sikerül meggyőzniük arról, hogy a jogszabály módosításra szorul. A küldöttek közül több hölgy is a nyugdíjkorhatár megemelése ellen tiltakozott.
„Valakinek a szemetet is ki kell vinnie”
Markó Béla válaszában elmondta, hogy jelenleg Romániában a nők átlagéletkora hét évvel magasabb a férfiakénál, és öt évvel hamarabb nyugdíjba vonulhatnak, így most egy nő tizenkét évvel több nyugdíjat remélhet, mint egy férfi. Markó szerint az RMDSZ-nek vállalnia kell a kellemetlen döntéseket is, és azt javasolta, hogy akik azt mondják, hogy sem a nyugdíjkorhatárhoz, sem a speciális nyugdíjakhoz ne nyúljanak, azok mondják meg azt is, honnan vegyék azt a pénzt, amit jelenleg évente a költségvetéstől, vagyis a beruházásoktól kell elvonni, és a nyugdíjakra fordítani. – Valakinek a szemetet is ki kell vinnie – mondta Markó utalva ezzel a kellemetlen kormányzati intézkedésekre, amelyeket kormányzati pozícióból – mint mondta – felelősségteljesen fel kell vállalni.
Markó bírálta a területi szervezeteket amiatt, hogy nem válogatták ki elég igényesen az államtitkári tisztségekre javasolt személyeket. – Egész Európát eláraszthattuk volna államtitkárokkal – mondta Markó ironikusan, aki szerint – beismerve, hogy sarkít – a megyei szervezetek azt gondolták: mindenki lehet államtitkár, aki betöltötte a 18. évét. Markó arra kérte a megyei szervezetek vezetőit, hogy a dekoncentrált intézmények élére jól felkészült szakembereket javasoljanak.
BORBÉLY TAMÁS. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Kizárják az RMDSZ-es tanácsosokat Gyergyószentmiklóson
Megvonja a mandátumot az RMDSZ vezetősége attól az öt gyergyószentmiklósi tanácsostól, akiknek a szövetségből való kizárását javasolta a helyi szervezet. A kérést legutóbbi ülésén hagyta jóvá a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – erősítette meg értesüléseinket Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán RMDSZ-színekben mandátumhoz jutott tanácsosok kizárását azt követően kezdeményezte a helyi szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
„Az RMDSZ álláspontja a távhőrendszer felújítására vonatkozóan egyértelmű volt az öt tanácsos számára, hiszen ezt megelőzően aláírásgyűjtést és lakossági fórumot szerveztünk, amelyeken kiderült, hogy a város lakossága a pályázati pénzek bevonásával történő rehabilitációt támogatná” – fejtette ki a Krónika kérdésére Barti Tihamér. Mint mondta, ennek ellenére az öt önkormányzati képviselő az MPP-s tanácsosokhoz hasonlóan megszavazta a kezdeményezést, ezért kezdeményezték a kizárásukat.
„Gáll József MPP-s tanácsos mandátumáról való lemondása is bennünket igazol” – mondta Barti, kifejtve, hogy a szövetség szabályzata értelmében az RMDSZ-tagság megvonásával a kizárt személyek a mandátumukat is elveszítik. Kifejtette, hogy a továbbiakban Bende Sándorra, az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnökére hárul a feladat, hogy a SZÁT döntését közölje a prefektúrával, illetve a helyi önkormányzattal. A mandátum megvonását a jegyzőnek kell a soron következő rendes tanácsülésen napirendre tűznie.
Az öt érintett közül Tinka Kálmán megerősítette lapunknak, hogy kézhez kapta a SZÁT fellebbezésük visszautasítására vonatkozó értesítését, azonban kifejtette: nem nyilatkozik, míg nem egyeztet kollégáival a kérdésben. Mint mondta, közösen, sajtótájékoztatón ismertetik majd álláspontjukat.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Lezárult a Benedek Imre által a Kötő József képviselői mandátuma kapcsán indított per
A jövő héten hirdet ítéletet a Bukaresti Táblabíróság abban a pénteken lezárult perben, amelyet a marosvásárhelyi Benedek Imre indított a Központi Választási Iroda (BEC) ellen a 2008-as parlamenti választások után, azt sérelmezve, hogy a szerinte őt megillető képviselői mandátumot Kötő Józsefnek osztotta ki a BEC.
Benedek Imre marosvásárhelyi orvosprofesszor, aki az RMDSZ képviselőjelöltjeként indult a választásokon, azt sérelmezve perelte be a BEC-et, hogy az intézmény Kötő Józsefnek osztotta ki a parlamenti mandátumot, aki a szövetség ázsiai és afrikai román állampolgárok szavazókörzetében indított képviselőjelöltjének. Máté András Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő, Kötő József ügyvédjének közleménye szerint a Bukaresti Táblabíróság pénteken lezárta a pert, ítéletet a jövő héten hirdet az ügyben.
Benedek a 2008 őszi törvényhozási választások után nyújtott be a BEC döntése ellen óvást, amelyet a Bukaresti Táblabíróság ugyanazon év decemberében részben megalapozottnak talált. Kötő József a Legfelső Ítélő és Semmítőszéken fellebbezett a döntés ellen, a testület pedig 2009 februárjában elfogadta a fellebbezést, az ügyet pedig újratárgyalásra visszaküldte a Bukaresti Táblabíróságnak.
Máté András Levente ügyvéd arra alapozva kérte az ügy újratárgyalását, hogy a BEC a választási eredmények hivatalos közlése után megszűnt, így a Benedek által indított per egy nem létező fél ellen folyik.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa még 2008 decemberében úgy döntött, hogy Benedek Imrét kizárják az RMDSZ-ből. A szervezet volt jelöltjét 2009 elején eltávolították a Maros Megyei Területi Képviselők Tanácsának éléről, majd elveszítette a megyei önkormányzati képviselői mandátumát is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Ügyvivő elnököt nevez ki Markó
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) mai ülésén nevezi meg Markó Béla azt a személyt, aki ideiglenesen ellátja az ügyvezető elnöki teendőket. Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az RMDSZ alapszabályzata összeférhetetlenséget állapít meg Kelemen Hunor kulturális miniszter ügyvezető elnöki tisztsége és kormányzati megbízatása között.
A helyzet feloldására rendelkezésre álló 30 napos határidő a hétvégén lejárt. Veress Emődtől, a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság vezetőjétől megtudtuk, a testület értelmezése szerint az RMDSZ alapszabályzata lehetővé teszi Kelemen Hunor számára, hogy felfüggessze ügyvezető elnöki tisztségét, amíg miniszteri mandátuma tart, ha a szövetségi elnök ideiglenes ügyvezető elnök kinevezését javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának.
Veress szerint Markó Béla jóval a határidő előtt megkereste a bizottságot azzal a kérdéssel: feloldható-e az összeférhetetlenség Kelemen ügyvezető elnöki tisztségének felfüggesztésével. „Határozatunk szerint ez lehetséges, ha a szövetségi elnök olyan ideiglenes ügyvezető elnököt javasol, aki főállásban el tudja látni ezt a tisztséget. Ezt az összeférhetetlenséget azért állapítottuk meg annak idején, mert a poszt teljes embert igényel” – mondta az ÚMSZ-nek Veress.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

„Leader nélkül is van élet”
Interjú Borboly Csabával, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnökével
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a lapunknak adott interjúban kifejti, a civilszervezetek, magánszemélyek és települések közötti együttműködésre alapozó programnak semmi köze az autonómiához. Azt hangsúlyozza, hogy az uniós vidékfejlesztési források töredékét teszik ki a leaderes pénzek, s egy térség enélkül is lehet sikeres a források lehívásában.
A Leader jelentős decentralizáció révén csökkenti a regionális Vidékfejlesztési Ügynökségek befolyását. A Székelyföldnek nem lett volna érdeke pontosan ezért lefedni teljes területét Leader helyi akciócsoportokkal?
– Először is szeretnék eloszlatni egy tévhitet: a Leader programnak semmi köze nincs az autonómiához és a jelenlegi regionális felosztáshoz. Ez települések, civil szervezetek, magánszemélyek együttműködésén alapuló program. A Leader-térségek úgy alakulnak meg, ahogy a helyi partnerek ezt akarják, megyénkben a helyi szereplők széki megoszlásban akarták.
Azok fogtak össze, akik úgy gondolták, hogy együtt tudnak működni, ez a program lényege, ebbe semmi beleszólása nincs sem a megyei tanácsnak, sem a gyulafehérvári fejlesztési ügynökségnek. Négy-öt millió euróról van szó térségenként, ami nem egy világrengető összeg, ennél sokkal többet összepályázhat akár egy 2-3 ezres falu is más uniós programokból.
Foltokban létező helyi akciócsoportokkal elképzelhető összefüggő székelyföldi vidékfejlesztés?
– Ismétlem, a Leader nem a vidékfejlesztés alapegysége, motorja. A vidékfejlesztésen belül a Leader segítség lehet a sikeres fejlesztési politikában, de nem meghatározó a szerepe. A programot arra találta ki az EU, hogy a térségi partnerek közötti együttműködési készségeket fejlessze, ez nem helyettesítheti a markáns fejlesztési cselekményeket, egy térség Leader nélkül is lehet sikeres az uniós források lehívásában, és Leaderrel is lehet sikertelen.
Létezik átfogó székelyföldi fejlesztési koncepció?
– Jó másfél éve vagyok megyeitanács-elnök, ez idő alatt számos stratégiai jellegű fejlesztési anyag elkészült. Szerintem nem ez a lényeg, hanem az, hogy a konkrét célkitűzéseket miként valósítjuk meg. A gazdasági válság amúgy is felülírt minden korábbi fejlesztési koncepciót, mert bebizonyosodott, hogy a korábbi fejlesztéspolitika axiómái nem állták meg a helyüket.
Az elmúlt másfél évben körvonalazódott egy megyei, székelyföldi fejlesztéspolitikai koncepció, lényege az, hogy e térség fejlődését a sok kis egzisztenciára alapozott entitásként akarjuk megvalósítani, hangsúlyozva mindazt, ami megkülönböztet minket másoktól, keresve komparatív előnyeink minél hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit.
Lehet tudni, hogy 2011 és 2013 között milyen fejlesztésekre, és mennyit költene a Székelyföld?
– Székelyföld a köztudatban Hargita és Kovászna megyét, és Maros megye egy részét jelenti, ezért erre pontos választ Hargita megyei tanácselnökként nem adhatok. Amire pontos választ tudok adni, az Hargita Megye Tanácsára vonatkozik, arra, hogy 2010-es költségvetésünk főösszege 60 százalékkal meghaladja a tavalyit, köszönhetően számos európai EU-s projektünknek, ami a mostani válságos, megszorítós időszakban elfogadhatónak tűnik.
Remélem, tartani tudjuk ezt a jó irányt az elkövetkező években is, de a térségbe érkező fejlesztési források alakulása nem csak tőlünk függ. Fontos szereplők e kérdésben a helyi önkormányzatok, különösen a városok, a vállalkozói szféra és a civil szervezetek.
Demokrata-Liberális Párti berkekből röppent fel a hír, hogy nem Maros, hanem Brassó megye lenne Kovászna és Hargita társa az új régiós felosztásban. Ha Marost és Hargitát egy megyehatárokon átnyúló Leader-térség kötné össze, nem lenne ez még egy igen erős érv a természetes összetartozásra?
– Azokon a fórumokon (SZÁT, Koalíciós Egyeztető Tanács), ahol én megfordulok, nem hallottam erről a felvetésről. Amúgy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régióba történő szervezése mellett sokkal nyomósabb érveink vannak, mint ilyen vagy olyan Leader-térség szervezése. És itt most nem venném elő a történelmi, földrajzi, intézményszervezési hivatkozásokat, hanem csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy az EU fejlesztéspolitikájának az alapját a fejlettségben alulmaradt régiók felzárkóztatása, lakosaik életminőségének javítása jelenti.
Ezért az a régió, amelynek átlagos fejlettségi mutatói alacsonyabbak, több pénzt kap egy lakosra, a magasabb fejlettségű mutatóval rendelkező meg kevesebbet. Ezért a székelyföldi románok, magyarok azzal járnak jól, ha viszonylag alacsonyabb fejlettségű megyékkel kerülnek egy régióba. És persze ennek a fordítottja is igaz.
Elemi érdekünk, hogy Románia egyik legfejlettebb megyéjével, Brassóval ne közösködjünk, ugyanis a közösből még a mainál is alacsonyabb arányban részesednénk, és elvonna tőlünk minden forrást. Ha Románia komolyan veszi az uniós fejlesztéspolitika lényegét, akkor nincs más út, mint az, hogy külön fejlesztési régiókba szervezi az elmaradottabb megyéket, és külön régióba a fejlettebbeket, mert a lényeg a fejletlenebbek felzárkóztatása.
S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Gyergyószentmiklós: perelnek a kizárt RMDSZ-tanácsosok
Pert indított az RMDSZ ellen az az öt, a szövetség színeiben mandátumhoz jutott gyergyószentmiklósi tanácsos, akiket a helyi szervezet javaslatára a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megfosztott tagságától – tájékoztatta a Krónikát Kincses Előd, a felperesek ügyvédje.
Mint mondta, megbízói a SZÁT határozatának visszavonását kérik. Az első tárgyalást szeptember 30-ára tűzte ki a bukaresti 2-es körzet törvényszéke, amely a pártokon belüli vitás kérdéseket bírálja el.
Mint ismeretes, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán kizárását azt követően kezdeményezte a helyi RMDSZ-szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
Az öt tanácsos tagságának megvonásáról március 29-i keltezésű átiratában értesítette az önkormányzatot Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei soros elnöke. A törvény értelmében a tanácsnak a kiközléstől számított 30 napon belül a soron következő rendes ülés napirendjére kell tűznie az ügyet, ugyanis a párttagságuktól megfosztott tanácsosok ezzel egyszerre tanácsosi mandátumukat is elveszítik. „Ilyen esettel még nem találkoztam, noha tíz éve a közigazgatásban dolgozom” – szögezte le a Krónika kérdésére Nagy István jegyző, kifejtve, hogy az ügyet a polgármester vagy a tanácsosok tűzhetik napirendre. Közölte: az öt tanácsos kizárása „az RMDSZ belső háborúja”, amihez semmi köze. A törvény szerint a tanácsnak tudomásul vételi határozatot kell elfogadnia. A gyergyószentmiklósi testület rendkívüli ülése április 20-án, a rendes ülés pedig a hónap utolsó szerdáján lesz.
Mezei János polgármester lapunk kérdésére elmondta, a törvény értelmében jár majd el az ügyben. „Elítélem az RMDSZ viszonyulását, hiszen azért büntetik őket, mert a közösség érdekeit helyezték minden más egyéb érdek elé” – szögezte le Mezei. Kincses Előd lapunknak kifejtette: „a kizáró határozat nem jogerős mindaddig, míg a bukaresti törvényszék nem hoz végleges határozatot az ügyben”. Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Bebetonozás
Ha rövid távon a feddhetetlenségi ügynökség működését szabályozó törvény módosítása körüli, tegnap a képviselőházban kabaréba torkollott huzavona, hosszú távon egyértelműen az alkotmány tervezett megújítása fogja tematizálni a bukaresti politikai életet. Az erdélyi magyart pedig még inkább.
Nem tudom, feltűnt-e másnak is, mennyire mentegetőzés-szerűen magyarázta Markó Béla az elmúlt napokban, hogy a kormány – az RMDSZ egyetértésével – alkotmányos kötelezettségének tett eleget, amikor kezdeményezte az államelnöknél a tavaly novemberi népszavazás eredményének a parlament elé terjesztését.
Arról a referendumról van szó, amelyen a résztvevők elsöprő többsége áldását adta az egykamarás parlament létrehozására és a honatyák számának lecsökkentésére, arra a két, Traian Băsescu által kezdeményezett kérdésre, amelynek kapcsán az RMDSZ korifeusai ellenzékben még többek között olyanokat mondtak: veszélyt jelent a parlamenti demokráciára, visszatérés lenne a nagy nemzetgyűléshez. (Buzdították is a magyarokat: vegyenek részt nagy számban a népszavazáson, és szavazzanak kétszer nemmel – hogy aztán most az RMDSZ-es önkormányzati vezetőket okolják a népszavazás sikeréért.)
Egyáltalán nem csodálkoznánk rajta, ha az RMDSZ-vezérkarnak az egykamarás törvényhozással szembeni ellenkezése idővel „szelídülne”, és például annak árán lenyelnék a koalíciós partner békáját, hogy az erdélyi magyarságot rögzített számú mandátum illeti Románia majdani karcsúsított képviselőházában. Az erdélyi magyarság alatt itt természetesen az RMDSZ értendő, nem véletlenül szerepel a kormány kidolgozta alkotmánymódosítási tervezetben, hogy a nemzeti kisebbségeket csak egyetlen szervezet képviselheti a parlamentben.
Mérget vennénk rá, hogy ez a passzus az RMDSZ vezetőinek agyából pattant ki, akik – ha már önkormányzati szinten nem sikerült – legalább parlamenti vonalon szeretnék kiiktatni a politikai alternatívát, bebetonozni magukat. Önmagában persze nem elvetendő a magyaroknak alanyi jogon juttatandó parlamenti mandátum gondolata, ezek betöltéséről viszont belmagyar verseny, választások útján kellene dönteni , és nem mondjuk az RMDSZ Állandó Tanácsában levajazni. Pláne, hogy ez esetben a versenyhelyzet nem gyengítené a közösség bukaresti képviseletét, hanem javítaná annak minőségét.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Mindenkit érinthet a nyugdíjcsökkentés
Annak ellenére, hogy az RMDSZ tegnap utolsó pillanatig amellett kardoskodott, hogy ne csökkenjenek a legkisebb nyugdíjak, egyre valószínűbb, hogy a kormány mai ülésén napirendre kerülő megszorítóintézkedés-csomagban valamennyi nyugdíjra egységesen vonatkozik majd a 15 százalékos csökkentés.
Traian Băsescu államfő tegnap a koalíciós partnerekkel folytatott konzultációsorozatot, találkozott valamennyi kormányon levő alakulat, illetve a nemzeti kisebbségek vezetőivel, képviselőivel, szenátoraival. Ezt követően ugyan voltak olyan híresztelések, amelyek szerint „megmenekülhetnek” a legalacsonyabb nyugdíjak, az államelnök környezetéből kiszivárgott információk szerint erre nincs esély. Később Băsescu kategorikusan leszögezte, nem módosulnak a megszorítások. Ezt hangsúlyozta nyilatkozatában egyébként Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is.
„A nyugdíjak csökkentése nem lehet differenciált, ehhez ugyanis módosítani kellene a nyugdíjpont értékét” – szögezte le Vlădescu. Ezt megelőzően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter találkozott a tiltakozó nyugdíjasok egy küldöttségével, amelynek vezetője szerint a tárcavezető azt ígérte: nem csökkennek az ezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak. A miniszter ezt később cáfolta, mondván, hogy szó sincs az ezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak érintetlenségéről, erről pedig nem volt szó a nyugdíjasokkal való találkozón. A konzultációt követően Markó Béla RMDSZ-elnök, a Boc-kormány miniszterelnök-helyettese úgy nyilatkozott, a szövetség képviselői azt kérték az államfőtől, hogy ne csökkenjen a minimálnyugdíj, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak is maradhassanak a jelenlegi szinten.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint Markó beismerte, hogy a találkozón nem került szóba a Nemzetközi Valutaalapnak küldendő, a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozat módosítása. „A számokat illetően egyetértettünk, hogy ezeket nem lehet megváltoztatni, azaz 25 százalékkal csökkenteni kell a közalkalmazotti béreket, a nyugdíjak pedig 15 százalékkal lesznek alacsonyabbak. De ezeken a számadatokon belül úgy látjuk, hogy meg lehetne találni a megoldást arra, hogy a legkisebb nyugdíjak ne csökkenjenek – fogalmazott Markó. – A következtetés az volt, hogy a kormányban megpróbáljuk megtalálni a konkrét megoldást. Tehát nem az elnök úrnak kell jönnie a megoldással.” Az RMDSZ egyébként azt szeretné elérni, hogy a 600 lej alatti nyugdíjak ne csökkenjenek.
Hasonlóképpen derűlátóan nyilatkozott a Krónikának Lakatos Péter RMDSZ-es képviselő is, aki szintén jelen volt a konzultáción. Mint mondta, nőtt az esély arra, hogy a legkisebb nyugdíjak ne csökkenjenek. A honatya a Krónikának elmondta: a Traian Băsescu elnökkel folytatott megbeszélésen konkrét adatokkal támasztotta alá az RMDSZ álláspontját, amely szerint a nyugdíjcsökkentéssel feleakkora összeget sem lehet megspórolni, mint amire az elnök számít. Mint részletezte, Băsescu azzal érvel a megszorító intézkedés mellett, hogy a nyugdíjak 15 százalékos karcsúsításával mintegy 90 millió eurót lehet évente megspórolni, ez az összeg azonban Lakatos szerint alig valamivel több mint 41 millió.
„Az intézkedés 2 millió kisnyugdíjast érintene. Ezt az összeget ki lehet gazdálkodni máshonnan is” – szögezte le a képviselő. Lakatos úgy véli, Băsescunak komolyan el kellene gondolkodnia a javaslaton, nem pedig presztízskérdést csinálnia abból, hogy kitart eredeti álláspontja mellett. Arra a kérdésünkre, miszerint mit tesz az RMDSZ, ha mégsem sikerül a kormányon belül érvényt szereznie akaratának, Lakatos csak annyit mondott, ennek kapcsán még nem döntöttek. „Semmilyen gazdasági válság vagy eladósodottság nem teszi megengedhetővé a 600 lejesnél kisebb nyugdíjak csökkentését” – fogalmazta meg tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke.
Amennyiben a kormányzati partnerek nem fogadják el az RMDSZ javaslatait, Biró szerint még a héten összehívják a Szövetség Állandó Tanácsát, hogy a további stratégiát elkészítsék. Szerinte azonban a kormányból való kilépés nem lenne jó megoldás. Borbély László környezetvédelmi miniszter eközben bejelentette, a kormány várhatóan már csütörtökön felelősséget vállal a parlament előtt a megszorításokat – egyebek mellett a 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentést, a 15 százalékos nyugdíj-, illetve szociálisjuttatás-csökkentést – tartalmazó törvénycsomagért. Mint ismeretes, az ellenzék bizalmatlansági indítványt dolgozott ki, amelynek megszavazása a kormány bukását jelentené.
Tegnap egyébként többtucatnyi nyugdíjas tüntetett Bukarestben a tervezett megszorítások ellen. A nyugdíjasok láncokkal felszerelkezve érkeztek a tüntetésre, és kilátásba helyezték, hogy a parlament bejáratához kötözik magukat.
Krónika (Kolozsvár)

Ma dől el a Boc-kormány sorsa
A parlament ma szavaz az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról, amelynek megszavazása a Boc-kabinet másodszori bukását jelentheti, elutasítása esetén azonban a parlament által is automatikusan elfogadottnak tekinthetők a kabinet által javasolt drasztikus megszorító intézkedések. Az ellenzék azt követően nyújtott be bizalmatlansági indítványt az Emil Boc vezette kormány ellen, hogy az „felelősségvállalási” eljárás keretében terjesztette a parlament elé a vonatkozó jogszabály-tervezeteket. Miközben mindenki türelmetlenül várja a mai szavazás eredményét, a sajtóban folynak a találgatások arról, hogy a honatyák, és az általuk képviselt politikai alakulatok milyen álláspontot fognak tanúsítani a várhatóan titkos szavazás során.
Emil Boc miniszterelnök tegnap délután még egy utolsó egyeztetésre várta a demokrata-liberális párti képviselőket, akik többségének a meggyőződése, hogy az ellenzék kezdeményezése nem jár majd sikerrel. A kormány elsősorban a demokrata-liberális párti, az RMDSZ-es és a független honatyák támogatására számít, de bíznak a többi tizennyolc nemzeti kisebbség szavazatában is. Ennek ellenére azonban a Boc vezette kormányt még érhetik meglepetések, figyelembe véve, hogy egyes demokrata-liberális párti képviselők nyíltan a megszorító intézkedések ellen foglaltak állást, mint például Daniel Oajdea, aki a hétvégén kijelentette: megszavazza a bizalmatlansági indítványt, s következésképpen már hétfőn kizárták a pártból.
A Boc-kabinet megbuktatásához az ellenzéknek legkevesebb 236 szavazatra van szüksége, az előzetes számítások szerint 22 voks hiányzik ahhoz, hogy a kezdeményezésnek érvényt lehessen szerezni. A szociáldemokraták és a liberálisok azonban nagyon eltökéltnek tűnnek: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn közölte, mindent megtesznek az indítvány elfogadása érdekében. Hasonlóképpen vélekedik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu is, aki tegnap bejelentette, hogy megszavazzák a PSD–PC indítványát. A PNL Kolozs megyei szervezete egyébként hétfőn közölte: az elmúlt napokban 40 ezer aláírást gyűjtött össze a megszorító intézkedések ellen.
Az RMDSZ kitart partnere mellett
Az RMDSZ kitart kormánykoalíciós partnere mellett, és a bizalmatlansági indítvány elutasítása mellett fog szavazni – jelentette be tegnap Markó Béla miniszterelnök-helyettes. „Az RMDSZ kormányalkotó tényező, így természetes, hogy nem szavazhatja meg az indítványt. Ez esetben ki kellene lépnie a kormányból, így jelen pillanatban nem tevődik fel a koalícióval szembeni szolidaritás hiánya” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) tegnapi ülését követően. Markó Béla elmondása szerint az RMDSZ parlamenti frakciói múlt héten megvitatták a kérdést, és úgy döntöttek, hogy az általuk javasolt módosításokkal támogatják a megszorító intézkedéseket.
A SZÁT tegnap elemezte a világgazdasági válság nyomán Romániában kialakult helyzetet, és többek között, megállapította: a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, hogy a román gazdasági helyzet a vártnál kedvezőtlenebb. Mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött rész célok eléréséhez kötik. Fontosnak tartják, hogy az RMDSZ javaslatára sikerült a minimálfizetések és minimálnyugdíjak szintjét megőrizni, és a megszorító intézkedéseket a 2010. december 31-i határidőhöz kötni, ugyanakkor számos fontos szociális támogatási forma nem csökken.
Továbbá a SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását. Ennek érdekében felkérik az RMDSZ minisztereit, államtitkárait, valamint képviselőit és szenátorait, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a decentralizáció felgyorsítására és kiterjesztésére, a központi közigazgatás mélyreható átszervezésére, a dekoncentrált intézmények átalakítására és a megyei tanácsok hatáskörébe utalására, az új tanügyi törvény parlamenti elfogadására és gyakorlatba ültetésére, a szociális ellátórendszer teljes reformjára, valamint a korrupció és a feketegazdaság elleni hatékony és gyors intézkedések gyakorlatba ültetésére.
A SZÁT ugyanakkor felhívja a figyelmet a gazdaságélénkítő intézkedések kiemelt szerepére a gazdasági válság leküzdésében. Továbbá indokoltnak látja, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa júniusi 26-i ülésén elemezze Románia gazdasági helyzetét, és fogadjon el mélyreható válságkezelő és gazdaságélénkítő programot.
„A nyugdíj magántulajdon”
„A nyugdíj az érintett személy magántulajdonát képezi. Eddig csak a nyugdíjak befagyasztására volt példa, arra nem, hogy csökkentették volna. Ha a parlament holnap (maszerk. megj.) megszavazza az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt, akkor elképzelhető, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból. Amennyiben pedig az RMDSZ támogatná az ellenzék indítványát, akkor elveszíthetjük legmegbízhatóbb szavazóbázisunkat: az idősebb nemzedéket” – nyilatkozta a Szabadság körkérdésére Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzáfűzve: a megszorító intézkedésekre vonatkozó egyeztetés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) megkérdezése nélkül történt. Úgy vélte, ha a megszorító intézkedések elfogadása azzal a káros következménnyel jár, hogy elveszítjük legmegbízhatóbb szavazóbázisunkat, akkor számolnunk kell a személyi felelősség kérdésével, amely ez esetben az RMDSZ vezetőségéé.
RMDSZ: felelős politikai alakulat
„Nem lenne ildomos kibújni most, a kormányzási nehézségek közepette a felelősség alól. Tudatában vagyunk a megszorító intézkedések következményeinek. A kormánynak viszont az a feladata, hogy kivezesse az országot a gazdasági válságból. Ha a megszorító intézkedések az adóemelésre vonatkoztak volna, ez a fizetések és a nyugdíjak reálértékének csökkenéséhez vezet. Remélhetőleg ezeket az intézkedéseket év végéig fel lehet oldani. Ugyanakkor szükség van a közigazgatás hatékonyabbá tételére, illetve az ésszerű humánerőforrás-gazdálkodásra, ez pedig leépítésekhez vezethet” – vélekedett Olosz Gergely, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője. Mint fogalmazott, a megszorító intézkedések mellett a kormány feladata az, hogy a gazdaság élénkítésére vonatkozó intézkedéseket hozzon, amely a most felszabadult munkaerőt felszívja.
Lakatos Péter képviselő a kialakult helyzet kapcsán elmondta: a megszorító intézkedéseket az államelnök közölte a kormánykoalícióval és a sajtóval. Habár Băsescu azt mondta, hogy ezeket a megszorító intézkedéseket nem lehet módosítani, az RMDSZ-nek mégis sikerült elérnie, hogy a 350 lejes minimál nyugdíj és a 600 lejes minimálbér ne csökkenjen. Ezzel az intézkedéssel 1,1 millió nyugdíjas helyzetét sikerült megkönnyíteni, vélekedett a politikus. „Nem biztos, hogy az RMDSZ vállalhatja azt, hogy a lakosság 2011-ben is lefaragott nyugdíjat kapjon. Ez majd csak október 15-e táján derül ki, amikor be kell nyújtani a jövő évi költségvetési törvényt, amely a nyugdíjpont értékét is megszabja. A kormánykoalíció felelős alakulataként kevésbé elképzelhető, hogy az RMDSZ-es honatyák az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt megszavaznák” – összegzett.
Megoldás: az ÁFA emelése
Máté András RMDSZ-párti képviselő kifejtette: a tervezett megszorító intézkedések csomagjában foglaltatott módosításokkal nem ért egyet. – A nyugdíjakhoz egyáltalán nem nyúltam volna hozzá, és csupán az 1000 lejt meghaladó béreket csökkentettem volna – hangsúlyozta a politikus. Véleménye szerint megfelelő megoldás lett volna az általános forgalmi adó (ÁFA) 2–3 százalékkal való emelése, az RMDSZ-es honatya nem módosított volna azonban az élelmiszerekre kivetett illetéken. Máté Andrást az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán tanúsítandó álláspontját illetően is faggattuk. A képviselő óvatosan fogalmazott, kiemelte a szavazás titkos jellegét, s kijelentette, hogy erről egyelőre nem kíván nyilatkozni.
Segítenek-e a megszorító intézkedések?
Pálfi Mózes Zoltán RMDSZ-es képviselő közölte: nincs meggyőződve a népszerűtlen intézkedéscsomag szükségességéről. – Nem tudom, mennyire segítenek majd, mennyire javítanak az ország gazdasági helyzetén ezek – mondta a politikus. Románia gazdasági helyzete, az időszerű kérdések és problémák olyannyira bonyolultak, hogy lehetetlen néhány perc alatt leegyszerűsített válaszokat adni, válságkezelő megoldásokat megfogalmazni – válaszolt a képviselő. Pálfi Mózes Zoltán a bizalmatlansági indítvány elfogadására, avagy elutasítására irányuló álláspontját nem árulta el, hangsúlyozta a szavazás titkos mivoltát.
A gazdasági mutatók elemzéséből kiderült, hogy Románia rendkívül súlyos gazdasági helyzetben van – nyilatkozta lapunknak Kötő József RMDSZ-párti képviselő. Megpróbáltunk külföldi megoldásokat is figyelemmel követni, hiszen már Japánban, vagy Spanyolországban is jelentkezett a „görög szindróma” – folytatta a politikus. – A tapasztalat azt mutatja, hogy a közszféra átszervezése , az állami alkalmazottak számának csökkentése a sürgősségi intézkedések egyike, és ezt az utat a román kormánynak sem állt módjában elkerülni – magyarázta. Továbbá, nem egy közgazdász, és üzletember úgy vélekedik, hogy az ÁFA emelése a gazdaság stagnálását, sőt további romlását eredményezné – mondta a képviselő. Kötő József szerint ezek az intézkedések fájdalmas átmeneti- és kényszermegoldás részei, amelyek egyértelműen tragikus eredményekkel, így a társadalom széles rétegeinek elszegényedésével járhatnak. A válságot azonban kezelni kell, így a helyzet javítására szolgáló intézkedéseket előbb vagy utóbb gyakorlatba kell ültetni. – Már kezd szállóigévé válni, de az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy a kisnyugdíjakhoz és fizetésekhez ne nyúljanak, sajnos sikertelenül. Ennek ellentételeként kértük, hogy a válságkezelő intézkedések decemberben záruljanak le, ez a határidő bele is foglaltatott a kormány által összeállított csomagba – jelentette ki a képviselő. – Én mindenesetre szeretném meghallgatni a holnapi (maiszerk. megj.) szavazást megelőző vita érveit ahhoz, hogy szavazatomat leadhassam – válaszolt a politikus.
Alkotmányellenes a csökkentés
– Én alkotmányellesnek tartom a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését – nyilatkozta lapunknak Frunda György RMDSZ-es szenátor. A kormány felelősséggel tartozik azért, hogy aktív válságkezelő döntéseket hozzon. Nem elegendő a fizetések és a nyugdíjak csökkentése, a közszférában eszközölt leépítések, meg kellene növelni azoknak is a számát, akik mentesülnek az átalányadó fizetése alól – jelentette ki a politikus. – A bizalmatlansági indítványt nem fogom megszavazni – kaptunk egyenes választ kérdésünkre Frunda Györgytől. Döntésemnek kettős oka van: egyrészt, újabb, mélyebb politikai válság nem oldaná meg a gazdaságit, másrészt pedig, fenntartom azt a véleményt, ha a politikában valakivel partnerségre léptél, akkor azt tiszteld is – jelentette ki a szenátor.
Szabadság (Kolozsvár)

Marad vagy bukik a kormány?
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, az alakulat honatyái kiállnak a költségvetési megszorítások mellett, a kormány megbuktatását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítvány megszavazását kérik a szövetség képviselőitől, szenátoraitól tegnapi nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökei.
„Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért. Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!” – fogalmaz Gergely Balázs közép-erdélyi, László János székelyföldi, valamint Orbán Mihály partiumi régióelnök. Szerintük az RMDSZ-nek nem szabadna megszavaznia egy olyan törvényt, „amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, a lét peremére szorít több százezer embert”.
Az RMDSZ szolidáris a kormánnyal
Bár korábban a szakszervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is hasonló kéréssel fordult az RMDSZ-hez, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a honatyák nemmel fognak voksolni a bizalmi szavazáson. Ülésezett ugyanis tegnap a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT), ahol az a döntés született, miszerint az ellenzéki indítvány ellen fognak szavazni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően leszögezte, támogatják a kormány által kidolgozott megszorító intézkedéseket, azonban ezzel párhuzamosan szerintük a közigazgatás újjászervezését is célzó reformokra van mielőbbi szükség. „Ha megszavaznánk a bizalmatlansági indítványt, ki kellene lépnünk a kormányból. Ebben a pillanatban nem merül fel, hogy ne legyünk szolidárisak a kormánykoalícióval” – fogalmazott a szövetségi elnök. A SZÁT után kiadott politikai nyilatkozat is a megszorító intézkedések és a reformok fontossága mellett foglal állást.
„A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségvetés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, a vártnál kedvezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányával” – mutatnak rá a dokumentumban.
Folytatódik a sztrájkhullám
A szakszervezetek korábbi bejelentése értelmében ma hatalmas tüntetés várható Bukarestben, amelyen legalább 20–30 ezer személy részvételére számítanak. A tiltakozók egy része a tervek szerint élőláncot is alkot majd a parlament épülete körül, így próbálva meg jobb belátásra bírni a politikumot a megszorító intézkedések kapcsán. Eközben a Kovászna megyei egészségügyi alkalmazottak tegnap bejelentették, szintén mától sztrájkba kezdenek a kormány által tervezett intézkedések ellen, a munkát azonban nem szüntetik be.
„Az egészségügyi dolgozók 80 százaléka írta alá a sztrájk kirobbantásához szükséges nyilatkozatot. 1500 alkalmazottról van szó, akik a hat kórházban, a megyei vérátömlesztő központban, illetve a mentőszolgálatnál dolgoznak. A munkabeszüntetés nélküli sztrájk mellett döntöttünk, mivel azok a közalkalmazottak, akik beszüntethetnék a munkát, feladták a harcot, s inkább alszanak, vagy elmentek szabadságra” – közölte Cătălin Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei vezetője. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Háromszékről mintegy száz szakszervezetis utazik ma Bukarestbe, hogy csatlakozzon a parlament körüli élőlánchoz.
„Ha nem megy át a bizalmatlansági indítvány, akkor eldöntjük, hogy a továbbiakban milyen tiltakozási formákat választunk” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, aki szerint az általa képviselt alkalmazottak körében teljes az elégedetlenség, s semmiképp nem fognak belenyugodni a béreik 25 százalékos csökkentését is célzó megszorító intézkedések életbelépésébe.
Mint hozzáteszik, mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik.
„A SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását” – szögezik le az állandó tanácsi tagok, akik a decentralizáció felgyorsítása és kiterjesztése mellett foglalnak állást. Ennek keretében a már elindított egészségügyi decentralizációt említik, továbbá a központi közigazgatás mélyreható átszervezését sürgetik, amelynek keretében megszüntetnék a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerűbb költséghatárokat alkalmaznának.
Még kellenek voksok
A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokraták eközben folyamatosan számolgatják, hány támogató szavazatot kell még szerezniük, hogy megbuktassák a Boc-kabinetet. Viorel Hrebenciuc, a párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a liberálisokkal közösen 212 szavazatuk van. Ehhez adódik hozzá a Demokrata-Liberális Pártból tegnap kizárt Daniel Oajdea képviselő voksa. (Oajdeától azt követően vonta meg pártja a bizalmat, hogy bejelentette, támogatja a bizalmatlansági indítványt.) Hrebenciuc számításai szerint ugyanakkor amennyiben a 20 RMDSZ-es képviselőnek, illetve 10 szenátornak a 60 százaléka a kormány ellen voksolna, átmenne az indítvány.
Krónika (Kolozsvár)

Árulástól tarthat Emil Boc
„Államcsínynek számít, ha holnap a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) megpróbálja megakadályozni a bizalmatlansági indítvány vitáját és a róla való szavazást” – reagált tegnap Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke arra a hírre, hogy a koalíció nagyobbik pártja minden eszközt bevet majd annak érdekében, hogy a kormány megbuktatását célzó kezdeményezésük ne is kerülhessen a plenáris napirendjére.
A parlamenti aritmetika szerint – amennyiben a honatyák az alakulatuk által előirányozott módon voksolnak – az ellenzék csak 212 szavazatra számíthat, ami huszonkettővel kevesebb a szükségesnél, de több PD-L-s politikus habozik megszavazni a bér- és nyugdíjcsökkentő törvényeket. Ezért várhatóan – mindkét oldalról – az utolsó pillanatig folyik majd a rábeszélés, lobbizás és zsarolás a szükséges szavazatszám biztosítása érdekében.
212, 213...
„A liberálisokkal együtt 212-en vagyunk. Kollégáink jelen pillanatban is dolgoznak az Oprea pártjának (Országos Szövetség Románia Haladásáért – UNPR – szerk. megj.) meggyőzéséért, ugyanis ha ők mellénk állnak, akkor megbuktatjuk a kormányt. Ugyanígy, ha a 31 tagú RMDSZ-kontingens 60 százaléka megszavazná a dokumentumot, elég volna.
A nemzeti kisebbségek tizennyolc szavazata is sokat segíthet” – számolgatott Viorel Hrebenciuc, a PSD jól informált szürke eminenciása. Hozzátette: személy szerint megérti a PD-L-sek „nyakasságát”, mert ők saját kormányukat védik. „Szóval 212-en vagyunk, plusz Oajdea, tehát 213” – korrigálta a számot Hrebenciuc. Ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítvány sikeres legyen, 236 honatyának igennel kell szavaznia.
Úttörő vagy párttörő?
A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) vezetősége tegnap 22-5 arányban Daniel Oajdea iaşi-i képviselő kizárása mellett voksolt, ugyanis a moldvai honatya nyilvánosan bejelentette: a bizalmatlankodók számíthatnak a szavazatára.
„A PD-L határozott álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Meggyőződésem, hogy amennyiben még lesznek az Oajdeáéhoz hasonló ügyek, akkor hasonló mércével járunk el, mint most” – fenyegette meg a párt központi vezetésének döntéseiben kétkedő honatyákat Gheorghe Flutur, a PD-L alelnöke.
Újságírói kérdésre megerősítette, hogy Georgică Severin szenátorra is a kizárás vár, amennyiben tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy tüntetően megszavazza a bizalmatlansági indítványt. Lapzártánk előtt érkezett a hír, hogy a volt televíziós sztár, Teodora Trandafir PD-L-s képviselő is arra készül, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, mert nem ért egyet a nyugdíjak csökkentésével.
Nyíltan ellene, nyíltan mellette
Bár korábban Gheorghe Flutur, az alakulat alelnöke úgy nyilatkozott, hogy nem kötelezik majd honatyáikat arra, hogy a szavazógolyók urnába tétele előtt „bizonyítsák” lojalitásukat, a PD-L tegnapi frakcióülésén eldöntötték, hogy nyíltan szavaznak a bizalmatlansági indítvány ellen annak érdekében, hogy elháruljon a honatyákról a pártütés gyanúja.
Nyílt szavazást vár el képviselőitől és szenátoraitól a két ellenzéki párt is: Victor Ponta PSD-elnök és Crin Antonescu PNL-elnök a párttagság megvonását helyezte kilátásba a hiányzók, a titkosan szavazók vagy a bizalmatlansági ellen nyíltan voksolók számára.
Az RMDSZ kitart
„Az RMDSZ már múlt héten, a két frakció ülésén tisztán megfogalmazta azt, hogy nem fog a saját kormánya ellen szavazni. Tudjuk, hogy nehéz, népszerűtlen döntésnek nézünk elébe, de úgy ítéljük meg, hogy ebből most kihátrálnunk nem lehet” – fogalmazott a szövetség tegnap délutáni frakcióülése után lapunknak Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője.
Elmondta, az RMDSZ továbbra is azt veszi figyelembe, hogy az adóemelés is hasonló helyzetbe juttatná Romániát, hisz inflációgerjesztő tényező lenne, ami szintén a bérek és a fizetések reálértékének csökkenéséhez vezetne. „Az ülésen egyébként senki sem szólalt fel a bizalmatlansági indítvány támogatása mellett” – tette hozzá.
Június 26-án összeül az SZKT
Ugyancsak ülésezett tegnap a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), amely elemezte az ország gazdasági helyzetét, és elengedhetetlenül szükségesnek vélte a decentralizáció felgyorsítását és kiterjesztését, a központi közigazgatás mélyreható átszervezését, a prefektusok hatáskörének csökkentését, az új tanügyi törvény parlamenti elfogadását és gyakorlatba ültetését, a szociális ellátórendszer teljes reformját, a korrupció és a feketegazdaság elleni hatékony és gyors intézkedések gyakorlatba ültetését.
A SZÁT ugyanakkor felhívta a figyelmet a gazdaságélénkítő intézkedések kiemelt szerepére a gazdasági válság leküzdésében. „A SZÁT indokoltnak látja, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június 26-i ülésén elemezze Románia gazdasági helyzetét, és fogadjon el mélyreható válságkezelő és gazdaságélénkítő programot” – olvasható az RMDSZ közleményében.
Élőlánccal tiltakoznak
A szakszervezetek korábbi bejelentése szerint ma húszezer fős élőlánc fogadja majd a parlamentbe igyekvő honatyákat és a közszféra általános munkabeszüntetéssel tiltakozik a bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése ellen.
Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

SZÁT-közlemény
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa tegnap, elemezve a világgazdasági válság nyomán Romániában kialakult helyzetet, elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását. Ennek érdekében az RMDSZ miniszterei, államtitkárai, valamint képviselői és szenátorai kiemelt figyelmet fordítanak az alábbiakra:
• A decentralizáció felgyorsítására és kiterjesztésére, különös tekintettel az egészségügyben megkezdett decentralizáció véglegesítésére.
• A központi közigazgatás mélyreható átszervezésére, megszüntetve a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerű költséghatárok alkalmazásával.
• A prefektusok hatáskörének csökkentésére, a dekoncentrált intézmények átalakítására és a megyei tanácsok hatáskörébe utalására.
• Az új tanügyi törvény parlamenti elfogadására és gyakorlatba ültetésére.
• A szociális ellátórendszer teljes reformjára úgy, hogy a költségvetési támogatásokat a valóban rászorulók kapják.
• A korrupció és a feketegazdaság elleni hatékony és gyors intézkedések gyakorlatba ültetésére.
A SZÁT felhívja a figyelmet a gazdaságélénkítő intézkedések kiemelt szerepére a gazdasági válság leküzdésében. Az RMDSZ által javasolt koherens gazdaságélénkítő intézkedések megfelelnek annak az elvárásnak, amely szerint a hosszú távú rendezéshez szükséges intézkedéseknek ne mondjanak ellent a rövid távú rendezéshez szükséges intézkedések.
A SZÁT indokoltnak látja, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június 26-i ülésén elemezze Románia gazdasági helyzetét, és fogadjon el mélyreható válságkezelő és gazdaságélénkítő programot.
Népújság (Marosvásárhely)