Megtiszteltetés számára, hogy az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kongresszusi küldötté választotta, mondta Muzsnay Árpád. Fontos, hogy azok a vidékek, ahol magyarok, laknak, minél nagyobb mértékben ki tudják használni az uniós lehetőségeket. Muzsnay a fiatalítás szükségességét említette az RMDSZ-ben, mert a rendszerváltozás óta felnőtt egy új nemzedék. /V. I. : A változó körülmények új megközelítést igényelnek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 9./

Szatmárnémetiben október 6–án az aradi vértanúkra emlékezve a Zárda templom falán található Gonzeczky-emléktáblát megkoszorúzta a helyi a RMDSZ. Tisztelettel adóztak a Zárda templom építésének irányítója, Gonzeczky János emlékének, aki 1849. október 8–án vértanúhalált halt a magyar szabadságharcért. /Koszorúzás a Gonzeczky-emléktáblánál október 6. alkalmából. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./

Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Szatmár megyében a nyári önkormányzati választások egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e megtartani az RMDSZ jelöltjének a szatmárnémeti polgármesteri tisztséget. Négy évvel ezelőtt bravúrnak számított, hogy Ilyés Gyula győzött a negyven százalékban magyarok lakta városban. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke bizakodó. Esélyeiket az is növeli, hogy a magyar ellenzék csak mértékkel kíván versenybe szállni. Hegedűs Pál, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, sem Szatmárnémetiben, sem Nagykárolyban nem szándékoznak polgármester-jelöltet állítani. Olyan községekben, illetve kisvárosokban viszont, ahol erős a helyi szervezetük – például Tasnádon, Ákoson vagy Lázáriban –, ha bejegyzik a pártjukat, pályázni fognak a tisztségre. ”Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester újra kívánja jelöltetni magát. Nagykárolyban az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum (NDF) közti megegyezésen múlik, hogy ismét a szövetség állíthat-e polgármestert a városban, vagy sem. A legutóbbi népszámláláson ugyanis a 23 ezres város lakóinak 52 százaléka vallotta magát magyarnak. Kovács Jenő RMDSZ-alelnök már bejelentette indulási szándékát, többek véleménye szerint azonban a második mandátumát töltő Bekő Tamás jelenlegi polgármester is újrázna. Kovács Jenő az 1996–2000-es ciklusban volt polgármester Nagykárolyban. Akkor az Új Demokrácia Pártja színeiben nyert, rá egy évre viszont beiratkozott az RMDSZ-be. /Babos Krisztina: Megvédenék a tisztségeket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Lemondott Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Az alig pár hónapja megválasztott új elnök a szervezet megyei állandó bizottsága előtt jelentette be elhatározását. Ennek okáról egyelőre nem nyilatkozott. Draveczki Károly, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője közölte, Csehi „nem bírta a nyomást”, más elfoglaltságára és egészségi állapotára hivatkozott. Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ elnöke nem tartja szerencsésnek a döntést. /Sike Lajos: Lemondott Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Cáfolta a lemondásáról szóló híreszteléseket Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök. „A helyhatósági választásokig mindenképpen maradok. Hogy utána mi lesz, az az elért eredményektől függ” – nyilatkozta. Csehi Árpád szemenszedett hazugságnak nevezte a Gazeta de Nord-Vest című lapban megjelent információkat, amelyek szerint egészségi okokra hivatkozva lemondott elnöki tisztségéről. A román nyelvű újság szerint távozásának valódi oka, hogy nem értett egyet az RMDSZ országos vezetőségével a megyei szervezetben dúló széthúzás miatt. A Gazeta de Nord-Vest szerint ugyanis sem a városi, sem a megyei szervezet vezetője nem támogatja Ilyés Gyula újbóli jelölését a szatmárnémeti polgármesteri tisztségre, miközben az országos vezetés kiáll Ilyés mellett. A lap szerint a városi RMDSZ-szervezet vezetője, Kereskényi Gábor azért ellenzi Ilyés indulását, mert magának akarja a polgármesteri széket. /Babos Krisztina: RMDSZ-es széthúzás vagy PSD-s intrika? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Egyetlen jelölt, Ilyés Gyula jelenlegi szatmárnémeti polgármester jelentkezett a hétvégi határidőig a városi RMDSZ-nél a polgármesteri tisztségre. „Megítélésünk szerint Ilyés Gyula jó munkát végzett az elmúlt években. ” „S valljuk be őszintén, más pártok jelöltjeivel szemben is egyedül ő indulhat jó eséllyel” –tájékoztatott Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti városi RMDSZ elnöke. /Sike Lajos: Ilyés Gyula a szatmári jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Az RMDSZ szatmárnémeti választmányának 35 tagja közül, mindössze 23 jelent meg, hogy meghallgassa a tanácsosok és Szatmárnémeti polgármesterének négyéves munkájáról szóló beszámolókat. Kereskényi Gábor, a városi szervezet elnöke vezette az ülést. Ilyés Gyula polgármester 32 oldalas beszámolóját nyomtatásban is elhozta és átadta a választmány tagjainak, ezért beszámolójában munkájának csak a leglényegesebb részét ismertette. Sikerült többet teljesítenie, mint az előző három mandátumban dolgozó polgármestereknek összesen. Az RMDSZ nagyon jól teljesített, sikeres négy évet zárnak, mondta a polgármester. A hivatal informatizálási programjáért díjat kaptak. Szatmárnémeti hivatalos honlapját 2007-ben a legjobb önkormányzati honlapnak nyilvánították. Csillag Tibor jogász, aki két mandátumot teljesített a tanácsban, úgy érzi sikeresen tudott együtt dolgozni a tanácsosokkal. Ugyancsak búcsúzott a szintén második mandátumát töltő Gittinger Orsolya jogász, aki az egyik legerősebb képviselete volt az RMDSZ–nek. /Cs. M. : Elkezdtük, folytatjuk–Szatmárnémetiért együtt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 6./

Szatmárnémetiben a Zárda templom falán lévő Gonzeczky-emléktáblánál rótták le tiszteletüket október 6-án az 1848-49-es szabadságharc mártírjaira emlékezők. Az ünnepséget Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnöke nyitotta meg. Gonzeczky János tábori lelkész szabadságharcos, valamint iskolaalapítói érdemeit Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, szenátorjelölt méltatta. /A Zárda templomnál emlékeztek a vértanúkra. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 7./

Szatmár megyében az RMDSZ szenátorjelöltjei a voksok 36,15, a képviselőjelöltek pedig 36,15 százalékát szerezték meg. A megyében Günthner Tibor (51,99%) már az első körben bejutott a szenátusba, Erdei Dolóczki István (52,82%) pedig a képviselőházba. A szavazatok újraszámlálását kéri a szatmárnémeti RMDSZ a négyes számú képviselői választókörzetben, ahol Varga Attila képviselőjelöltnek négy szavazaton múlott a leadott voksok több mint 50 százalékának megszerzése. Varga Attila 12. 691 voksot kapott, a mandátumszerzéshez pedig 12. 695 szavazatra lett volna szüksége. A szövetség reméli, hogy a több mint 700 érvénytelenített szavazólap között akad négy, melyek tévedésből kerültek be az érvénytelenek közé. /Lázár Lehel: Varga Attila voksainak újraszámlálását kérik Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Április 20-án Tőkés László püspök hálaadó istentiszteletet tartott Gencsen annak örömére, hogy az egyházközségben végleg elcsitult az ellenségeskedés Az előző pap, Báthori Gyula ártó tevékenysége nyomán hitében megrongált gencsi gyülekezet számára is nyitva a lehetőség az új egység megteremtésére. A négy évig tartó gyűlölködésről, zaklatásról egy könyvet is megjelentettek „A gonosz útja elvész... “ címmel. Tőkés László elmondta: a Gencsen kialakult áldatlan helyzetet sikerült megoldaniuk, de könnyebb dolga lett volna a püspökségnek, illetve a helyi közösségnek, ha a Szatmári RMDSZ is besegít a küzdelmeikbe. Szomor Attila helyi lelkész elmondta: az életfa egy ősi magyar szimbólum, és felállításával a gencsi református gyülekezetben helyreállt békét ünneplik. /Hálaadó ünnepség Gencsen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

Dr. Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő lemondott az Identitas Alapítvány elnöki tisztségéről. Döntését munkakörének bővülésével indokolta, továbbá azzal, hogy komoly nézeteltérései voltak néhány emberrel a szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezet vezetőségének köréből. Az alapítvány az RMDSZ Szatmár megyei választmányából áll, ők döntenek utódjáról. Varga Attila elmondta: a parlamenti munkán kívül ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári és szatmárnémeti tagozatai mellett a Sapientia jogi karán is tanít majd. Az Identitas Alapítvány csapatából távozott még két alapember, Gnánt (Krammer) Csilla és Kovács Jácint. „A szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezetnél morális romlás, értékromlás, és színvonalromlás tapasztalható, ezért belső önvizsgálatra van szüksége” – jelentette ki Varga Attila. /Babos Krisztina: Lemondott Varga Attila. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./

A prefektúra levélben szólította fel Szatmárnémeti önkormányzatát, vonja vissza határozatát, miszerint a református Láncos templom előtti Béke tér ezentúl Jean Calvin nevét viselje. A névváltoztatásra vonatkozó határozatot október végén fogadták el. Kereskényi Gábor alpolgármester, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke és Túrós Loránd városi képviselő sajtótájékoztató keretében elmondta: felháborítónak tartják, hogy a 21. században, az Európai Unióban még felmerülhetnek hasonló jellegű kérdések. „Semmilyen szín alatt nem vagyunk hajlandóak visszavonni ezt a határozatot. Jó lenne, ha végre nem tekintenék másodrendű állampolgároknak a magyarokat” – szögezte le Kereskényi. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: prefektusi nem a Kálvin tér elnevezésére. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Elismerő okleveleket nyújtottak át Szatmárnémetiben
Szatmár megye – Az RMDSZ Szatmárnémeti szervezete negyedik alkalommal nyújtotta át azokat az elismerő okleveleket, amelyekkel a magyar közösségben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeket díjazza.
Minden évben három kategóriában adnak át elismerést: közéleti tevékenység, oktatás, valamint sport- és ifjúság. Idén három olyan személy vehetett át oklevelet, akik hosszú évtizedek óta tevékenykednek területükön. Draveczky Károly az RMDSZ berkein belül tette nélkülözhetetlenné magát, és küzd még most is a magyarság érdekeiért. Cziprisz Imre pedagógusként és aligazgatóként írta be nevét a Szatmár megyei magyarság történelmébe, míg Csiszár Ferenc mesteredző tanítványai sorra térnek haza világ- és olimpiai bajnokságon szerzett érmeikkel.
Forrás: Erdon.ma

Elkezdődött Trianon sebeinek gyógyítása
Kárpát-medence-szerte megemlékezéseket, emlékműavatásokat szerveztek a hétvégén a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján. A rendezvényeket első ízben szervezték meg hivatalosan is a nemzet egységének jegyében, azt követően, hogy a magyar Országgyűlés az elmúlt héten a Magyar Összetartozás Napjává nyilvánította a szerződés aláírásának napját, június 4-ét.
Erdély-szerte megemlékeztek a hétvégén a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulójáról. Tegnap mintegy ezer, Nagyváradról, Kolozsvárról és a Székelyföld különböző szegletéből érkezett személy válaszolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és „zarándokolt” el Gyimesbükkbe. Az eseményen Tőkés László EP-képviselőn kívül jelen volt Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete is.
„A lelki határokat nem lehet felülírni”
A megemlékezés a katolikus templomban kezdődött, ahol Salamon József helyi plébános prédikációját hallgathatták végig a hívek és meghívottak. Az ünnepi szentmisét követően a résztvevők jelentős része a csíkszeredai huszárok vezetésével átvonult a tavaly felújított Kontumáci-kápolnához. Itt Deáky András nyugalmazott pedagógus, a határ „őrzője” ismertette a hely jellegzetességeit, beleértve a Rákóczi György építtette vár romjait, az egykori utolsó magyar vasúti őrházat, valamint a Mária Terézia támogatásával felépült kápolnát.
Füzes Oszkár felszólalásában a csíksomlyói búcsú példájából kiindulva, amikor „piros-fehér-zöld takaró borította dombokat”, rámutatott: az országhatárokat bármikor felülírhatja a nemzetközi jog, pontosabban a nemzetközi jogtalanság. A lelki határokat azonban az ellenfél nem tudja megváltoztatni, a nemzet határai ott húzódnak, ahol mi azokat meghúzzuk, mutatott rá. „Minden magyar gyereknek, anyának, férfinak és szónak megvan a maga helye ezeken a határokon belül, és én csak megköszönni tudom, hogy ez így van” – hangsúlyozta a nagykövet.
Tőkés László elsősorban lelkészként, egykori püspökként szólt a hallgatósághoz, hangsúlyozva: elérkezett az idő a trianoni korszak lezárására. Nincs már helye az önsajnálatnak, annak, hogy mindig másban keressük a kudarcok okát – figyelmeztette hallgatóságát az EP-képviselő. „Egy gyógyuló Magyarországból, gyógyító anyaország lesz lassanként” – mutatott rá Tőkés László, aki szerint ennek tudatában ideje felszámolnunk belső Trianonunkat.
A beszédeket a zágoni Mikes Kelemen vegyes kórus és a csíkszeredai Árvácska együttes előadásai tették színesebbé, a megemlékezés szeretetünnepséggel zárult.
Trianon-emlékművet avattak Farkaslakán
A trianoni szerződés aláírására emlékeztek tegnap a Székelyudvarhely melletti Farkaslakán is, ahol felavatták Erdély első Trianon-emlékművét. A Millenniumi emlékparkban tartott eseményen Albert Mátyás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd leleplezték az Apostoli kettős kereszt nevű emlékművet. A Magyar Polgári Párt (MPP), a farkaslaki önkormányzat, valamint a Tamási Áron Kulturális Egyesület által szervezett ünnepségen jelen volt Kövér László fideszes országgyűlési képviselő is, aki beszédében a Trianon óta eltelt 90 év történéseit idézte fel.
„90 évvel ezelőtt a harangszó a darabokra tépett Magyarországon szólalt meg, ideje szembenézni a trianoni örökséggel, ideje észrevenni, hogy senki nem emel fel, és senki nem véd meg minket, ha mi nem becsüljük meg önmagunkat” – fejtette ki Kövér László, aki szerint a történelem nemcsak rombol, hanem időnként esélyt ad, így új reményekkel léphetünk tovább.
„Az emlékmű nemcsak a múlt, hanem a jövőbeli felemelkedés szimbóluma is” –mutatott rá az öt méter magas emlékmű avatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kérdéssel fordult a hallgatósághoz: van-e küldetése annak az embernek, aki június 4-én, a magyar nemzet gyásznapján született.
„Az ember elvi és erkölcsi küldetését nem a születés dátuma határozza meg, azonban tennünk kell érte, hogy a mostani magyarországi változások mindenkinek új esélyt adjanak” – adta meg a választ a politikus. Az emlékművet – amely nemzeti összetartozásunkat szimbolizálja – a különböző egyházak képviselői áldották meg, a több mint kétórás rendezvényt a farkaslaki iskolások szereplése tette színesebbé, a rendezvény a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult.
Nagy Demeter István, Dénes Emese
Pályázat Trianonról Szatmárnémetiben
A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából az RMDSZ szatmárnémeti szervezete pályázatot hirdet a helyi iskolák diákjai számára Egy a nemzet címmel – jelentette be Kereskényi Gábor elnök. A fiatalabb generáció körében nincs kibeszélve, feldolgozva a téma, mert sok helyen még mindig tabunak számít, mutatott rá. Kereskényi szerint sokszor a nyugati vendégek sincsenek tisztában azzal, hogy nem homogén a lakosság összetétele, hanem itt 40 százalékos magyar közösség él.
Tíz évvel ezelőtt az RMDSZ egy könyvet jelentetett meg. 2010-ben már nem a múlttal szeretnének foglalkozni, hanem előretekinteni, ezért írnak ki pályázatot diákok számára. Két kategóriában lehet nevezni, az elsőben 1-12. osztályos tanulók számára hirdetnek rajz- és plakátversenyt, a másodikban az 5–12-esek esszéit fogadják. A verseny fődíja kategóriaként 300 lej, a második és harmadik helyezett 200, illetve 100 lejt vihet haza. A pályázat leadási határideje június 18., a beérkezett anyagokból novemberben kiállítást szerveznek, illetve egy kiadványt is megjelentetnek.
Gozner Gertrud
Krónika (Kolozsvár)

Összefogással idén is lesz PMN
Szatmár megye – A privát és a közszféra összefogásával kerül megrendezésre augusztus 26. és 29. között a kilencedik Partiumi Magyar Napok rendezvény, melynek fő célja a hagyományőrzés erősítése és a történelmi önismeret fejlesztése.
Az augusztus 26. és 29. között megrendezésre kerülő kilencedik Partiumi Magyar Napok tervezett programját ismertette tegnap Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke, Stier Péter, a rendezvény koordinátora és Magyar Lóránd, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének alelnöke. Bár a szervezők szűkös anyagi kerettel gazdálkodhatnak, mégis igyekeznek minden korosztály és minden réteg számára változatos programot szervezni. A költségek egyharmadát a Szatmár Megyei Tanács, egyharmadát a Szatmárnémeti Helyi Tanács állja, egyharmadát pedig vállalkozók támogatásaiból fedezik. Ilyen formában a rendezvény példaértékű lesz arra, hogy gazdasági válság idején is lehet nagyszabású rendezvényeket szervezni a magán és a közszféra összefogásával. A szervezők célja az volt, hogy ha már Partiumi Magyar Napok, akkor ne csak szatmárnémeti helyszíneken legyenek a rendezvények, hanem a Partium más településein is. Ez anyagi okok miatt idén nem valósulhatott meg, de sikerült az, hogy az előadók több településről érkezzenek.
A tervezett programokból
A négynapos program közül egy esemény az, amelyre tíz lejes belépődíjat kell fizetni. Ez nem más, mint az augusztus 26–án, csütörtökön 19 órakor az Északi Színházban kezdődő József Attila-est, Földes László (Hobo) előadásában. Az előadásra augusztus 15–től lehet jegyet vásárolni. Pénteken 18 órakor az Északi Színházban lesz a hivatalos megnyitó, melyet egy nyíregyházi néptáncegyüttes műsora követ. A Kossuth–kert nagyszínpadán 20 órától Hobo Blues Band koncert, 22 órától a kaplonyi Retro Mania szórakoztatja a közönséget. Szombaton a Kossuth–kertben egy kis– és egy nagyszínpadon folytatódik a rendezvény. A kisszínpadon gyerekek számára mutatnak be bábjátékokat, gyermekelőadásokat és ugyancsak gyerekek számára szerveznek gyerekműsorokat. Az Ady Endre Társaság szervezésében egy magyarországi lovagrend lovas, íjász és fegyverbemutatón idézi fel az elmúlt korok történelmét. 18 órától a kisszínpad mellett táncházat szerveznek, a nagyszínpadon lesz néptáncbemutató, fellépnek a tasnádi Teletinik, a Kolozsvári Opera művészei operett részleteket adnak elő, lesz Bródy koncert. Vasárnap 11 órától ismét gyerekműsorok várják a kicsiket a kisszínpadon. Bemutatkozik a nagybányai Turul Lovagrend, hallhatunk Rákóczi–korabeli zenét. Idén sem marad el a politikai talk show, amelyre meghívást kapnak politikusaink, közéleti személyiségeink, akiknek kérdéseket lehet feltenni a kettős állampolgárságról és megye problémáiról. 16.30 órától a nagyszínpadon népzenei műsor fog következni, majd a Harag György Társulat művészei szórakoztatják a közönséget. Fellép Ihos József (Kató néni), majd Varga Feri és Balázsi Betti koncertezik. A Vasile Lucaciu sétányon, a múzeum melletti téren 21.30 órakor Charlie és a Tátrai Band koncertje zárja a rendezvényt.

Magyarellenes felirat Szatmárnémetiben
Feljelentést tesz ma a szatmárnémeti polgármesteri hivatal, illetve a városi RMDSZ-szervezet a Szatmárnémeti Pálfalva felőli bejáratánál levő helységnévtáblára festett gyalázkodó felirat miatt.
A megyeszékhely nevét román, magyar és német nyelven hirdető táblán a napokban magyarokat sértő felirat jelent meg: a „Muie ungurilor” (szoptok, magyarok), melynek szerzője egyelőre ismeretlen. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére elmondta: úgy véli, a dolog a város hatáskörébe tartozik, ha viszont az önkormányzat nem lép, feljelentést tesz ez ügyben a szövetség megyei szervezete. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ-szervezet elnöke, alpolgármester szerint ma két feljelentést is tesznek: egyiket a szövetség városi szervezete nevében közösség elleni uszítás miatt, de a polgármesteri hivatal is bírósághoz fordul a közvagyon rongálásának vádjával. „Nagyon remélem, hogy mindössze elszigetelt esetről van szó, és nem jelenséggel állunk szemben – fejtette ki Kereskényi Gábor. – Szatmár megyére nem jellemzők az etnikai villongások. Az elmúlt húsz évben a választási kampányidőszakokat kivéve magyarellenes uszításra nemigen volt példa.” Az alpolgármester megemlítette azt is, hogy 1990-ben sem volt táptalaja Szatmárnémetiben etnikai alapú konfliktusok szításának, hiszen a „fekete márciust” a szatmári megyeszékhelyre tervezték eredetileg, és csak akkor tették át a magyarellenes provokáció helyszínét Marosvásárhelyre, amikor a szervezők látták, hogy a városban sem a román, sem a magyar lakosság nem hajlik a nyílt ellenségeskedésre.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Vélemények a kisebbségi kultúra jövőjéről
A tanácskozáson számtalan időszerű téma hangzott el
A posztModern Távlatok műhely által szervezett, A kisebbségi kultúrák — vidéken című tanácskozáson a generációváltásról is szó esett. Kérdés: kik lesznek a jövőben a kulturális rendezvények szervezői.
A posztModern Távlatok műhely által az elmúlt héten szervezett tanácskozás a generációváltást is boncolgatta. Kereskényi Sándor, a tanácskozás szervezője arra a kérdésre kereste a választ, hogy várható–e generációváltás a kultúraszervezésben. Stier Péter, az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kulturális bizottságának alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ-en belül elkezdődött a generációváltás, megvan még az idősebb korosztály, kezdenek felzárkózni a fiatalok, de hiányoznak a negyvenesek. Az olyan nagyszabású rendezvények szervezésére is vállalkoznak majd fiatalok, mint a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, a Gellért Sándor vers– és prózamondó verseny, az Élő Rákóczi, a Páskándi– és a Jakabffy–napok stb.
Kónya László főtanfelügyelő–helyettes szerint a kisebbségi harc fő eszköze a civil mozgalom. Sajnos kevés a kezdeményező fiatal. Probléma az is, hogy a tanárok nem mennek el még azokra a rendezvényekre sem, amelyek az ő szakkörükön belül történik. Meg kell találni a módját annak, hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására.
Más vélemények
Rist Gabriella, a Német Demokrata Fórum kulturális tevékenységeit ismertette. Ezen a területen nincsenek problémák, hiszen a svábság egyre csökkenő létszáma miatt nagyobb az összetartás. Szinte valamennyi sváb lakta településen van fúvószenekar és néptáncegyüttes. Igli Brigitta fiatal képzőművész abban látja a problémát, hogy egyre több fiatal hagyja el a megyét. Egy egységes értékrendszert kellene kialakítani és megkülönböztetni a művészetet a műkedveléstől. Nagyon hiányzik a kritika. Dr. Tallián Ferenc azokat az időszakokat említette meg, amikor a kultúra virágzott Szatmár megyében. Thoroczkay Sándor arról beszélt, hogy van néhány jól bejáratott hagyományos rendezvény Szatmár megyében, de ezek egy része kezd egyhangúvá válni. Ezeket eladhatóbbakká kellene tenni. Csirák Csaba Márton Áron püspököt idézte, aki azt mondta, hogy: „Erdélyt a magyar anyák veszítették el.” Vigyázzunk, nehogy így járjon a magyar kultúra is! Úgy kell tanítani, hogy a tanítvány túlszárnyalja a tanárt.
erdon.ro

Helytörténeti konferencia és Bem megemlékezés
A Szent István Kör megalakulásának 20. évfordulója alkalmából helytörténeti konferencia lesz szeptember 3–án, szombaton a Szatmár Megyei Múzeum (Árpád u. 21) nagytermében.
Szeptember 4–én, vasárnap pedig a Szent István Kör, Kolcs Község Polgármesteri Hivatala és a Szamoskrassói Református Egyházközség szervezésében a hagyományos Bem-megemlékezésre kerül sor Szamoskrassón. A rendezvényt a Communitas Alapvítvány, az Identitas Alapítvány, valamint a Szatmárnémeti RMDSZ támogatja.
Előadások
„Húsz év helytörténeti kutatásai Szatmárban” címmel szerveznek konferenciát szombaton. 11 órakor a megjelenteket köszönti és a konferenciát megnyitja Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke, majd a következő előadások hangzanak el: 11.20 órakor Istvánovits Eszter, nyíregyházi régész Szatmár vidéke a honfoglalás korában; 11.40 órakor Németi János kutató (Nagykároly) és Romát Sándor tanár (Csanálos): Honfoglalás kori és kora-Árpád kori leletek Nagykároly környékéről; 12 órakor Szőcs Péter régész: Szatmár középkori műemlékei. Újabb kutatások és eredmények; 12.20 órakor Boór Béla tanár: Kalandos és temetkezési egyesületek Németiben; 12.40 órakor Bura László tanár: Szatmári iskolatörténeti kutatások húsz éve; 15 órakor Fazekas Rózsa nyíregyházi levéltáros: Források a Károlyi család történetének kutatásához; 15.20 órakor Bara Júlia kolozsvári művészettörténész: A Károlyi család építkezései Szatmár megyében a 18. században; 15.40 órakor Terdik Szilveszter budapesti művészettörténész: Görög katolikus művészet a 18. századi Partiumban; 16 órakor Gottfried Barna: A Székely Hadosztály szatmári tevékenysége (1918/1919); 16.20 órakor Sárándi Tamás muzeológus: Szatmár 20. századi történetének forrásairól. A magyar katonai közigazgatás 1940 őszén Szatmár vármegyében; 16.40 órakor Thoroczkay Sándor tanár: A szatmárnémeti Szent István Kör húsz éve. 17 órától vita és kerekasztal beszélgetés zárja a tanácskozást.
Vasárnap 11 órakor ünnepi istentisztelet lesz a szamoskrassói református templomban, igét hirdet Sipos László helyi lelkipásztor, beszédet mond Pék József, a Magyar–Lengyel Baráti Társaság elnöke és Varga Attila országgyűlési képviselő; 12 órakor megkoszorúzzák a Bem–szobrot, köszöntőt mond Domokos Sándor polgármester. A szamoskrassói gyerekek emlékműsorát követően nyílik meg a „Bem József hazatérése” című kiállítás. erdon.ro

82 éves korában elhunyt Dr. Bura László
Dr. Bura László helytörténész, néprajzkutató, pedagógus, újságíró, nyelvész, pedagógiai szakíró 2008 óta Szatmárnémeti díszpolgára volt. Élete során több szatmári oktatási intézmény létrehozásában vett részt, alapító tagja volt a Szatmárnémeti RMDSZ-nek és ott bábáskodott a nemrég megszüntetett Szatmári Magyar Hírlap születésénél is. Számos helytörténeti írás, tanulmány szerzője volt, szombat éjszakai halálával hatalmas űrt hagyott a megye kulturális életében. Életútja ismertetésében Kaiser Ernő laudációjából idézünk.
Szatmárnémetiben született 1932. március 31-én; Szülővárosában végezte a középiskolát, 1950-ben érettségizett az Állami Magyar Fiúlíceumban. A Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakot végzett 1950-1954 között, magyartanári oklevelet szerzett. IV. éves korában gyakornoknak nevezték ki az egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékére, az államvizsga után ugyanott dolgozott főgyakornokként. 1955. március 26-án letartóztatták, a Nagyváradi Katonai Törvényszék 6 év börtönbüntetésre ítélte államellenes szervezkedésért. Ügye újratárgyalásakor (1956. június végén) megszüntették ezt a vádpontot, de megmaradt az 5 év büntetés tiltott kiadvány terjesztéséért, amelynek letöltése alól azonban az 1955. évi kegyelmi Dekrétum felmentette.
1956. szeptember 1-től Mezőpetriben majd Szatmárnémetiben általános iskolában tanított, megnősült, mind a négy gyermeke egyetemet végzett. 1971-től az akkor létesített Magyar Líceum tanára 1990 januárjáig (az iskola neve közben többször megváltozott), 1987-1989 között fél katedrája a Mihai Eminescu Líceumban volt (az oda helyezett magyar osztályokat tanította).
1968-ban beiratkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem filológiai karára doktori képzésre, 1972-ben megszerezte a filológia doktora tudományos címet. Nyelvészeti tárgyú doktori értekezést írt, témája a faipari kismesterségek szakszókincsének kutatása.
Az 1989. december 26-án az akkor megalakult RMDSZ alapító tagja, négy éven át a Szatmár megyei vezetőségének tagja. 1990 januárjában megválasztották az akkor vegyes tannyelvű gimnázium 5-ös számú Ipari Líceum igazgatójává.
1990. január végén kezdődött Bura László iskolaszervezői munkássága. A kétnyelvű líceumból a II. félévben 10 párhuzamos magyar tannyelvű osztállyal plusz esti tagozattal működő líceum lett, és 1990 őszétől visszaszerezte a Kölcsey Ferenc Líceum nevet. 1991-ben hozzájárult ahhoz, hogy a líceum épületében annak tanáraival meginduljon az ún. Református Szemináriumi Líceum, és a Római Katolikus Szemináriumi (későbbi nevén Hám János) Líceum.
1994. augusztus 31-én nyugdíjba ment, a megyei tanfelügyelőség azonban kinevezte a Hám János Líceum igazgatójává, melyet a következő tanévtől 3 éves egészségügyi posztszekunder tagozattal kiegészítve Hám János Iskolaközponttá alakított. 65. életéve betöltésekor 1997. november 30-tól végleg nyugdíjba ment.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara 1999. október 1-től Szatmárnémetibe kihelyezett Tanítóképző Főiskolai Tagozatot indított. Az egyetem Szenátusa Bura Lászlót adjunktusi beosztásban előadóvá nevezte ki, egyúttal a Főiskola helyi tanulmányi igazgatójává. Az intézmény működését irányította 2004-ig, azóta a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara kihelyezett (bolognai típusú) egyetemi tagozatán óraadó tanár volt.
Munkáját számos díjjal ismerték el: 1996-ban Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Életmű-díjjal tüntette ki, 2004-ben kapta meg az Identitas-díjat, 2005-ben nyelvészeti és néprajzi munkákért a Szatmár Megyei Tanács kulturális díjával tüntették ki, 2008-ban Szatmárnémeti díszpolgára lett - hogy csak néhányat soroljunk fel a rengeteg elismerésből.
Dr. Bura László halálával pótolhatatlan veszteség érte a szatmári, erdélyi tudományos és kulturális életet.
Nyugodj békében, Laci bácsi.
Bura László (Szatmárnémeti, 1932. március 31. − Szatmárnémeti, 2014. augusztus 31.)
szatmar.ro

Pataki Csaba a SZÁT-ról: nem fehér vagy fekete a helyzet
„Azt akarjuk elérni, hogy a megkérdezésünk nélkül ne hozhassanak olyan döntéseket, melyek hatása a magyar közösségekre nézve is következményekkel jár” – összegezte szerdán Pataki Csaba Szatmár megyei RMDSZ-elnök a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtöki ülésével kapcsolatos elvárásait. 
Mint ismeretes, a testület ülésén születik határozat arról, hogy az RMDSZ kormányon marad-e vagy sem. Pataki Csaba szerint a szövetség Szatmár, Szilágy és Bihar megyei vezetői egyeztettek a SZÁT-ülésen képviselendő közös álláspontról, konkrétumokat azonban nem mondott arról, hogy tulajdonképpen miben állapodtak meg.
„Nem fehér vagy fekete a helyzet” – fogalmazott. Hozzátette, azok az önkormányzatok és közösségek, amelyekben nagyobb beruházások történtek az elmúlt hónapokban, pozitívan értékelik az RMDSZ kormányszereplését, mások nem.
Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti szervezet elnöke kifejtette: megyei szinten nem hozott túl sok eredményt a kormányszerep, mivel egy alprefektusi széken kívül mást nem sikerült kialkudniuk, ugyanis tárgyalópartnereik nem voltak elég nyitottak.
Kitérő választ adtak továbbá arra a kérdésre is, hogy tárgyalnak-e a szatmárnémeti alpolgármesteri székről, illetve egy új többség kialakításáról a Nemzeti liberális Párttal. Pataki Csaba szerint nem funkciók megszerzésére törekszenek, hanem projektekben gondolkodnak. Hozzátette: „senkihez sincs hozzákötve a szövetség”, szabadon tárgyalhatnak bármely politikai alakulattal.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Kulturális műsor és rendhagyó divatbemutató a jótékonysági előadáson
A Szatmárnémeti RMDSZ Nőszervezete péntek délután jótékonysági előadást rendezett a filharmóniában. A műsor célja az adománygyűjtés volt a szatmári megyeközpontban felállítandó Széchenyi-szobor érdekében. Ügyes diákok léptek színpadra, énekeltek, szavaltak és táncoltak, a legkisebbek pedig bemutatták újrahasznosított anyagokból készült ruháikat.
A Szatmárnémetiben állítandó Széchenyi-szobor ügyének előmozdításáért szerveztek jótékonysági előadást péntek délután a filharmóniában a helyi RMDSZ Nőszervezetének tagjai.
"Milyen legyen a szobor? Erre a kérdésre nem ma keressük a választ. Hisz nem tartunk még ott, hogy számolgassuk, mennyibe kerül vagy ki lesz a kivitelezője. De jelezni kívánjuk mindenkinek, hogy egyet akarunk: méltó emléket állítani annak a férfiúnak, akit kortársai csendes nagysággal párosult nemes egyszerűségként jellemeztek, amellyel Széchenyi István a magyar nemzet sorsát önzetlenül, jobbító szándékkal vezette a társadalmi felemelkedés felé" - mondta nyitóbeszédében Poszet Kinga, a nőszövetség elnöke.
Thoroczkay Sándor nyugalmazott történelemtanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke Széchenyi életéről beszélt, Sike Lajos - az Országos Széchenyi Kör szatmárnémeti szervezetének elnöke és a szoborállítás ötletgazdája - pedig egy kötetlenebb hangvételű előadásban beszélt a szerelemről, mint a gróf életében meghatározó és sok eseményt befolyásoló tényezőről.
A kulturális műsorban Stier Alexa zongorázott, Gábor Boglárka és Pataki Édua szavaltak, láttunk balett-előadást, hallottunk népdalokat refis diákoktól és táncra is perdültek Nagy Orbán tanítványai. Mazsorettes lánykák mutatták meg tudásukat, majd következett a divatbemutató, amelyen a 6-os, 9-es és a 24-es számú óvoda, valamint a Református Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulói mutatták be újrahasznosítható termékekből készült jelmezeiket, ruhakölteményeiket. A kicsik az egy hét múlva megrendezendő, a Parkok Napja keretében szervezett Virágkarneválra készítették ezeket.
A rendezvény az összegyűjtött adomány átadásával és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Poszet Kinga átadta Sike Lajosnak a filharmónia előterében elhelyezett urnában összegyűlt pénzösszeget - 2150 lejt.
szatmar.ro

Partiumi Magyar Napok – idén 8 napon át
Koncz Zsuzsa és Gerendás Péter, Ossián, Byealex, Zalatnay Cini, Muzsikás Együttes PASO és Neoton Família, soproni Deszka Társulat és budapesti József Attila színház – 4 színpad, 15 helyszín és több mint 100 program vár mindenkit augusztus 17 – 24. között.
Számtalan újdonsággal készülnek az idei, XIV. Partiumi Magyar Napokra a szervezők: idén augusztus 17 – 24. között szervezik meg a régió legnagyobb rendezvényét, a nyolc naposra bővült PMN-t, melynek minden napjára jut egy gyermek/báb- és egy színházi előadás, s a már jól ismert négy színpadon és 15 helyszínen több mint száz program közül válogathatnak a szórakozni vágyók. A hagyományteremtő rendezvény hagyományt teremtett és ugyanazokon az elveken működik, azokat az értékekekt képviseli, mint az ezredfordulón, amikor elindult. Évről – évre fejlődik ez a fesztivál – hiszen miért ne nevezhetnénk így –, a szervezők mindig jobbítva, változatosabbá téve kulturális palettáját. Az évek során bebizonyosodott, hogy az Identitas Alapítvány és az RMDSZ szatmárnémeti szervezete által szervezett PMN-nek van létjogosultsága, értékeink bemutatója s egyben tükre is a szatmári magyarságnak. Bizonyítja, hogy itt vagyunk, voltunk és leszünk és itthon vagyunk ezen a vidéken. A Partiumi Magyar Napok nem csak a szatmáriak ünnepe, hanem az egész régióé, hiszen több ezren látogatnak ide a környező megyékből, de Magyarországról, Kárpátaljáról, sőt, a Felvidékről is.
Színházi és koncertkavalkád
A rendezvény programkavalkádjából Stier Péter főszervező szemezgetett, kiemelve az idei PMN jelentős változásait, amelyek két űrt is pótolnának a szatmáriak életében. „Négy színpadon és 15 helyszínen szórakoztatjuk a régió közönségét, s a tavaly megszűnt Sorompók Nélkül Nemzetközi Színházi Fesztivál hiányát igyekszünk azzal pótolni, hogy a PMN hetében minden nap lesz egy-egy színházi előadás a, vagy a tűzoltótoronynál, vagy a Szakszervezetek Művelődési Házának kis- és nagytermében, vagy az Ács Alajos Stúdióteremben.” – mondta. Az előadások kínálata pedig nem csak bőséges, de különleges is: augusztus 17-én a békéscsabai Jókai Színház adja elő Bernarda Alba házát; 19-én a budapesti József Attila Színház mutatja be a Huszti Péter rendezte Komámasszony, hol a stukker? című komédiát, 20-án a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház lép fel, 21-én pedig a soproni Deszka Társulat mutatja be a Valahol Európában-t, melynek különlegessége, hogy a darabban fogyatékkal élő színészek és egészséges színészek lépnek fel. Természetesen a szervezők a gyermekekről sem feledkeztek meg, hiszen a PMN hetében minden délelőtt a szatmárnémeti, a pécsi és a veszprémi bábszínház művészei várják a kicsiket (és miért ne, a nagyokat is). Ugyancsak egyfajta űr-pótlásként, számtalan dzsessz és blues-koncert várja a műfajok kedvelőit, például 17-én este a Tűzoltótorony tövében Elsa Valle y sus hermanos vagy 22-én a PASO (Pannonia All Stars Ska Orchestra). A népzenét kedvelőknek pedig 18-án a Muzsikás Együttes és Petrás Mária, 20-án pedig a Fonó Zenekar muzsikál.
Hétvégén a PMN Kossuth-kerti és új központi színpadjain pedig szokás szerint számos zenei irányzat, stílus és előadó váltja majd egymást, néha kicsit meghökkentő párosításban, mint 22-én este, amikor Byealexet az Ossián követi. Vasárnap kiáltja világgá (az amúgy már köztudott tényt), hogy nem apáca Zalatnay Cini, őt Wolf Kati követi, majd az új központban a Neoton Familia rajongói vokálozhatnak Évának és Ádámnak kétórás koncertjük alatt. Csenegének számít a PMN zárókoncertje is: tíz év után visszatér Szatmárnémetibe és ritkaságnak számító, szabadtéri koncerten énekel augusztus 24-én, hétfőn este Koncz Zsuzsa és vendége, Gerendás Péter.
A sport, pontosabban focirajongókról sem feledkeztek meg a szervezők, az Albert Flórián Emlékkiállítás és a Fradi – Olimpia öregfiúk meccset követően idén Mészöly Kálmánnal, Détári Lajossal és Urbán Flóriánnal találkozhatnak.
erdon.ro

Nyolcnapossá bővül a Partiumi Magyar Napok
Négy színpaddal, 15 helyszínnel és több mint 100 programmal várja az érdeklődőket Szatmárnémetiben az idei XIV. Partiumi Magyar Napok.
Az augusztus 17–24. között megszervezendő rendevénysorozaton Koncz Zsuzsa és Gerendás Péter, az Ossian, ByeAlex, Zalatnay Cini, a Muzsikás Együttes, a PASO és a Neoton Família is fellép, illetve a soproni Deszka Társulat és a budapesti József Attila Színház előadását is láthatja a közönség. A nyolcnaposra bővült rendezvény minden napjára jut egy báb- és egy színházi előadás.
Az Identitas Alapítvány és a szatmárnémeti RMDSZ által szervezett rendezvény programkavalkádjából Stier Péter főszervező szemezgetett, kiemelve az idei PMN jelentős változásait, amelyek két űrt is pótolnának a szatmáriak életében.
„A tavaly megszűnt Sorompók Nélkül Nemzetközi Színházi Fesztivál hiányát igyekszünk azzal pótolni, hogy a PMN hetében mindennap lesz egy-egy színházi előadás, vagy a tűzoltótoronynál, vagy a Szakszervezetek Művelődési Házának kis- és nagytermében, vagy az Ács Alajos Stúdióteremben” – mondta.
Az előadások kínálata nemcsak bőséges, de különleges is: augusztus 17-én a békéscsabai Jókai Színház adja elő a Bernarda Alba házát; 19-én a budapesti József Attila Színház mutatja be a Huszti Péter rendezte Komámasszony, hol a stukker? című komédiát, 20-án a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház lép fel, 21-én pedig a soproni Deszka Társulat mutatja be a Valahol Európábant, melynek különlegessége, hogy a darabban fogyatékkal élő színészek is fellépnek.
A szervezők a gyermekekről sem feledkeztek meg, minden délelőtt a szatmári, a pécsi és a veszprémi bábszínház várja a kicsiket. Ugyancsak egyfajta űrpótlásként számtalan dzsessz- és blueskoncert várja a műfajok kedvelőit, 17-én este a Tűzoltótorony tövében az Elsa Valle y sus hermanos lép fel. A népzenét kedvelőknek 18-án a Muzsikás Együttes és Petrás Mária, 20-án a Fonó zenekar muzsikál.
Hétvégén a rendezvény Kossuth-kerti és új központi színpadjain szokás szerint számos zenei irányzat, stílus és előadó váltja majd egymást néha kicsit meghökkentő párosításban, mint 22-én este, amikor ByeAlexet az Ossian követi.
Vasárnap Zalatnay Cini kiáltja világgá, hogy nem apáca, őt Wolf Kati követi, majd az új központban a Neoton Família rajongói énekelhetnek a kétórás koncert alatt. Csemegének számít a PMN zárókoncertje is: tíz év után visszatér Szatmárnémetibe, és ritkaságnak számító, szabadtéri koncerten énekel augusztus 24-én, hétfőn este Koncz Zsuzsa és vendége, Gerendás Péter.
A sport-, pontosabban a focirajongókról sem feledkeztek meg a szervezők, az Albert Flórián-emlékkiállítás és a Fradi–Olimpia öregfiúk meccset követően idén Mészöly Kálmánnal, Détári Lajossal és Urbán Flóriánnal találkozhatnak.
Krónika (Kolozsvár)

Fényes nappal téglával betörték a szatmárnémeti RMDSZ-székház ablakát
Ismeretlen tettes kedden délelőtt egy fél téglával bedobta az RMDSZ szatmárnémeti székházának az ablakát – közölte a Szatmár.ro portál.
A fél tégla az RMDSZ-székház gyűléstermének az ablakát törte be. A teremben nem tartózkodott senki, így személyi sérülés nem történt. Az iroda Szatmárnémeti belvárosában, a Mihai Viteazul (egykori nevén Rákóczi) utcában működik egy földszintes épületben, alig húsz méterre a városi rendőrség egyik épületétől. Ablakai a forgalmas utcára néznek.
Az épületben az RMDSZ Szatmár megyei és szatmárnémeti szervezetei mellett magyar civil szervezetek irodái, illetve az RMDSZ parlamenti képviselőinek az irodái működnek.
"Nem tudjuk még, hogy provokációról, etnikai célzatú cselekedetről vagy csak egyszerű huliganizmusról van szó, mindenesetre azt nagyon szomorúnak tartjuk, hogy 2015 nyarán, miközben a Partiumi Magyar Napok lebonyolításán dolgozunk, pár méterre a városi rendőrség székhelyétől ilyen eset történhet" - idézte a Szatmár.ro portál Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, a szatmárnémeti RMDSZ elnökét.
Az esetnek szemtanúja is volt, aki azonban csak meglehetősen felületes személyleírást tudott adni a rendőröknek.
maszol.ro

Jó hangulatban zajlanak a Partiumi Magyar Napok
Félidejüknél tartanak Szatmárnémetiben a Partiumi Magyar Napok. A programok gazdag kínálatában mindenki megtalálta és találja a szája ízének s hangulatának leginkább megfelelőt – közölték pénteken a szervezők.
A eendezvénysorozat előindító bábelőadásán nem csak a kicsik izgulták végig Bárány Boldizsár kalandjait, mint ahogy a Partiumi Magyar Napokat indító Egy kalap alatt kiállításon sem csak a felnőttek vettek részt. Köztudott, hogy sok minden elfér egy kalap alatt, főleg ha azt a képzeletbeli kalapot a kultúra alkotja s karimája alatt egy nagyon kellemes, színes és sokszínű, hangulatos összhatást nyújtó, baba–, festmény–, grafika– és kisplasztika kiállítás látható, igazolandó, hogy milyen jól megférnek egymás mellett a különböző kifejezési formák és művek.
A Görbe Éva, Ankorovits Róbert,Gyarmati Tamás, Rákosi Attila és Lupu Leonard művei egész héten láthatóak (és meg is vásárolhatóak) a Dinu Lipatti Filharmónia előcsarnokában. Alaposan rájuk is csodálkoztak, akik a jó humorú, vérbő, minden porcikájában sugárzóan kubai és fantasztikus Elsa Valle és az „ő férfiai” afro–jazz koncertjére érkeztek. I
A PMN hétfői napja kimondottan forró hangulatban telt az eső ellenére – és nem csak az afrikai és dél–amerikai ritmusoknak köszönhetően. Forró drukkolások közepette zajlott a szatmárnémeti RMDSZ és az FC Sajtó közötti Romász János–emlékmérkőzés, amellyel az alig egy hónapja, 48 éves korában elhunyt, Erdély–szerte ismert és tisztelt, kiváló sportújságíróra emlékeznek barátai és kollégái – és a meccs végeredménye is, hiszen 7–6–ra a sajtósok nyertek. Mindezek mellett autentikus andalúziai hőmérséklet tette még autentikusabbá Garcia Lorca utolsó és talán legjobb drámájának, a Bernarda Alba házának különleges, a békéscsabai Jókai Színház által flamencóra átszabott előadását.
Kedden délelőtt a PMN egyik legközkedveltebb helyszínén, a Tűzoltótórony tövében izgulták végig kicsik és nagyok a Bűbájos lakat visszaszerzésének kalandos történetét a pécsi Bóbita Bábszínház előadásában, délután az egyszer volt magyar fociról beszélgettek Mátyus Jánossal és Mészöly Kálmánnal a labda szerelmesei, illetve Paulovics László festőművésszel Szatmárnémeti arcairól és színeiről a művészet szerelmesei, este a Georg Kreisler egy művésznőre és egy zongoristára írt musicaljében követhették nyomon és lehettek részesei a színésznő, kabarészínésznő, üldözött menekült, dicsőségben sütkérező díva és elhagyott nő, azaz Lola Blau életének.
Majd különleges népzenei csemege várta a borús idő ellenére nagy számban összegyűlt nézőket – hallgatókat a Tűzoltótorony tövében: Magyarország egyik legjelentősebb népzenei együttese, a Muzsikás Együttes. A népzene tiszta forrásából merítő és a csárdások szinte végtelen tárházát felvillantó – a szatmári csárdástól a verbunkóson át a lassú csárdásig – mellett felcsendült egy ugyanolyan forrástisztán csengő hang, a moldvai csángó asszony, Petrás Mária éneke is. Akinek Mária– és Szent István–könyörgéseit meghallva a felhők is fejet hajtottak a kirstálytiszta hang előtt és jobbnak látták teljesen félrevonulni.
Kalandosan kezdődött a szerda is, hiszen Paprika Jancsinak és Vitéz Lackónak Torzonborz rablótól kellett visszaszerezni a csodálatos zenélő kávédarálót – ami a kicsik lelkes biztatásának köszönhetően sikerült is. A délután pedig szintén a kultúrális csemegék jegyében telt, hiszen megnyílt Szemák Zsuzsa A Nő festménykiállítása, XV., XVI. és XVII. századi erdélyi, magyar, és nyugat-európai énekes és hangszeres muzsika szólaltat meg korabeli hangszereken a Római Katolikus Püspöki palota Aranytermében a Carmina Renascentia jóvoltából, este pedig még a csilláron is lógtak és fél–lábon álló hely is alig akadt a budapesti József Attila Színház, Komámasszony, hol a stukker? című előadásán.
Aztán ismét a Tűzoltótorony töve – valóban különleges az a helyszín! – ahol a Budapest Voices ejtette ámulatba a hallgatókat. Hát hogyne, mikor a Tankcsapda, Péterffy Bori, Kispál és a Borz jól ismert, nagysikerű dalai csendültek fel – az egy ütőhangszert leszámítva, a capella, azaz több szólamban. Az ember alig akart hinni a fülének, de ez persze nem akadályozta meg a sokadalmat abban, hogy ne mozduljon a lába és ne táncolja végig az egész koncertet. S a különlegességeknek szerdán éjjel ezzel még nem volt vége: Váczi Eszter & Quartet élettel töltötte meg a Szépművészeti Múzeum udvarát – így köszöntve a csütörtök hajnalt.
A Partiumi Magyar Napok Kiemelt támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Szatmárnémeti Városi Tanács, Szatmár Megyei Tanács, Bethlen Gábor Alap, Földművelődésügyi Minisztérium, Nemzeti Együttműködési Alap, Communitas Alapítvány. Arany fokozatú támogatói: Autonet, Tarr Beton, No Pardon Pub, Igazi Csiki sör, Barta Ati, CBA Nord-Vest. Ezüst fokozatú támogatói: Rosendahl, Farmacenter, Arnisol, Nord Star, Ecomatrix, Transpink, Pizzerie & Motel Al Capone, Ratioterm, Aquastar, Salvator, Ferys Invest, Edmeea Trans, Mark Manufaktur, Hanna Konyhatehnika, Meteor, Diego, Mindig Friss, Quick 24, Hutton, Beta Security, Florisal, Promocraft, Hotel Dana, Business Transaction, Gerbog
maszol.ro

Könyvbemutató és beszélgetés
Az Art Cafféban mutatják be Elek György, Aki nekem virágot álmodott című könyvét.
Az RMDSZ szatmárnémeti nőszervezetének szervezésében április 21-én, csütörtökön 17 órától, az ArtCafféban ( Szatmárnémeti, Ruha István-sétány, a Dinu Lipatti Filharmóniával szemben) kerül sor Elek György szatmárnémeti publicista, Aki nekem virágot álmodott című kötetének bemutatójára és az azt követő, Álmok, vágyak, érzelmek, párkapcsolatok című beszélgetésre.
A program szerint a rendezvényt megnyitja és moderálja Poszet Kinga, az RMDSZ szatmárnémeti nőszervezetének elnöke. Az Aki nekem virágot álmodott című kötetet Tóth Klára pszichológus fogja bemutatni, a kötetből részleteket olvasnak fel a Harag György Társulat színművészei: Laczkó Tekla, Bándi Johanna és Rappert-Vencz Gábor.
Az Álmok, vágyak, érzelmek, párkapcsolatok című beszélgetést Rácz Ervin református lelkész fogja moderálni, a rendezvényt pedig Cserey Csaba ütőhangszerművész koncertje teszi színesebbé.
szatmar.ro

Megemlékezések március 15-én
A szatmári megyeközpontban a hagyományokhoz hűen idén is a Villanyóránál, az Ormos-háznál veszi kezdetét az ünnepség jövő szerdán 16.30-kor. Megkoszorúzzák Petőfi Sándor emléktábláját, majd a diószegi huszárok vezetésével a résztvevők elindulnak az István tér irányába. A Petőfi szobornál 17 órakor veszi kezdetét a koszorúzással egybekötött megemlékezés, melyen imát mond Nm. Ft. Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök és Nt. Király Lajos szatmári református esperes, szavalnak a Hazafias Versek Versmondó Versenyének győztesei. Az esemény a felújított Északi Színházban zárul ünnepi műsorral 19 órai kezdettel, melynek keretében előadást tart Dr. Vesztróczy Zsolt történész, az Országos Széchenyi Könyvtár kutatója, kiosztják a Szatmárnémeti RMDSZ 2017. évi díjait és fellépnek a Harag György Társulat művészei.
Nagykárolyban március 15-én 16 órakor lesz megemlékezés és koszorúzás Petőfi Sándor szobránál. Tasnádon 17 órától a moziteremben tartanak megemlékezést. Sárközújlakon 14 órai kezdettel a Petőfi Sándor Iskolában emlékeznek a forradalom és szabadságharc kitörésére.
Több vidéki településen is 11 órától tartanak március 15-i ünnepséget. Szamosdobon, Szilágypérban, Szoporon, Börvelyben a református templomban ünneplik a forradalom hőseit. Érendréd községben az Irinyi templomban, Érkávson a helyi templomban, Hadadon a kultúrotthonban lesz megemlékezés. Szatmárpálfalván a református templomnál fognak koszorúzni, Kolcs községben Szamoskrassón tartanak istentiszteletet és megkoszorúzzák Bem József szobrát, majd este 19.00 órától Kiskolcson ünnepi istentisztelet és kopjafa-koszorúzás lesz.. Peleskén a római katolikus templom kertjében lesz megemlékezés.
Lázáriban 12 órától emlékeznek a Petőfi-emlékműnél, Kaplonyban 13 órától a kultúrotthonban lesz ünnepi műsor. Bogdándon szintén 13 órától lesz megemlékezés a művelődési házban. Kökényesden 15 órától, Mikolában 16 órától lesz ünnepi előadás a helyi kultúrotthonban.
Más településeken a nemzeti ünnep alkalmából március 19-én tartanak ünnepi programot.
szatmar.ro

Teltház fogadta, vastaps búcsúztatta Eszenyi Enikőt
Eszenyi Enikő az Északi Színház színpadán buja ritmusokkal kalauzolta a szatmári közönséget a vágyak világába.
A remek színésznőnek és a budapesti Vígszínház igazgatójának, Eszenyi Enikőnek a fellépése volt az idei Partiumi Magyar Napok egyik legjobban várt színházi előadása.
A művésznő, aki a Szatmárnémeti RMDSZ nőszervezetének a meghívására érkezett, nagy szeretettel köszöntötte a közönséget, elmondta: igazán különleges élmény számára a szatmári publikum előtt szerepelni, hiszen ő a közeli Csengerben nőtt fel, nagyszülei viszont Szatmárnémetiben éltek.
A vallomást újabb vallomások követték, de már versben és dalban. A színésznő előadása során folyamatosan kapcsolatban volt a közönséggel, a műsorszámok között pedig sztorizással szórakoztatta a nagyérdeműt. Akik több alkalommal is visszatapsolták a művésznőt - neki pedig mindig volt még a tarsolyában egy újabb vers vagy énekszám.
A Partiumi Magyar Napok színházi előadásainak főtámogatója az Autonet Import kft. szatmar.ro