Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. november 1.
Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./
1998. február 24.
"Az RMDSZ Szabadelvű Köre Eckstein-Kovács Péter elnök kézjegyével levelet intézett a Szabad Demokraták Szövetsége Ügyvivő Testületéhez és a Fidesz-Magyar Polgári Párt Elnökségéhez annak kapcsán, hogy az utóbbi időben a romániai és magyarországi médiákban fölvetült: Magyarország esetleg arra kényszerül, hogy bevezesse a vízumkényszert azokkal a szomszédos országokkal, amelyek csak később csatlakoznának az Európai Unióhoz. A levélben a Szabadelvű Kör annak a reményének ad kifejezést, hogy a két magyarországi párt, "ha a kérdés egyáltalán napirendre kerülne"felelősséggel keresi majd a megoldást, és olyan válaszokat fogalmaz meg e kihívásra, amelyek nem okoznak visszalépést a szomszédos országokkal és az ott élő magyarokkal való viszonyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./"
1998. április 24.
Ápr. 24-én az RMDSZ Szabadelvű Köre és a Nemzeti Liberális Párt rendezésében Liberális pártok szervezési kérdései címmel konferenciára került sor Kolozsváron. A szervezetépítés tárgykörében tartott előadást Székely István, az RMDSZ szervezési kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, Anton Ionescu NLP-képviselő, volt szállításügyi miniszter és Haraszti Miklós (SZDSZ), volt országgyűlési képviselő Magyarországról, majd a konferencia második részében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a Sfera Politicii főszerkesztő-helyettese, Szász Alpár Zoltán (Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológiai tanszéke) és Keszthelyi András (SZDSZ) értekezett a politikusok kiválasztásáról és a közigazgatási és gazdasági hivatalnokok szelekciójáról. Az előadásokat beszélgetések követték. A konferencián részt vettek az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, helyi és központi vezetői, valamint a két párt helyi közigazgatási tisztségviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 1252. sz./
1998. október 5.
Okt. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a szövetség bukaresti székházában Frits Bolkensteint, a Liberális Internacionálé elnökét, aki a nemzetközi liberális tömörülés küldöttségének élén látogatást tesz Romániában. A delegáció, amelynek tagja volt Szabó Zsolt, a Hollandiában kormányzó liberális párt /VVD/ külügyi titkára is, elsősorban a romániai politikai helyzet és ezen belül a magyar nemzeti közösség gondjai iránt érdeklődött. Az általános politikai helyzet és a román-magyar kapcsolatok alakulásának ismertetése után Markó Béla beszámolt a koalícióban nemrég kialakult válságról és az RMDSZ álláspontjáról a tanügyi törvény vitájában. A találkozón Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke és Niculescu Antal államtitkár az RMDSZ liberális platformjáról, illetve az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kialakult, sok tekintetben jónak és gyümölcsözőnek mondható kapcsolatokról tájékoztatta a vendégeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz./
1999. június 18.
"Június 18-án Székelyudvarhelyen tartotta az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör országos gyűlését. Az alapszabályzat és a program módosítása után a részvevők megtárgyalták a belső választásokkal kapcsolatos teendőket. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. - Az országos gyűlést megelőzően, június 17-én a platform vezetői "Szabadelvű Perspektívák" címmel polgári fórumot tartottak Székelyudvarhelyen, melyen a civil szervezetek tagjai, vállalkozók és más érdeklődők vettek részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18. - 1498. sz./"
1999. november 1.
Okt. 30-án A romániai magyar politikai elit és a hatalom (1989-1999) címmel vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör Kolozsváron. A rendezvényt Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, a liberális platform vezetője nyitotta meg. Ezután Egyed Péter, Bakk Miklós, Magyari Nándor László és Székely István tartott előadást, majd a vita követekezett. Eckstein-Kovács Péter szerint a vitafórum eredményes volt. /Erdei Róbert: Eszmecsere a romániai magyar politikai elit és hatalom viszonyáról Vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2000. március 30.
Fodor Sándor úgy érzi, hogy Cs. Gyimesi Éva Colloquium Transsylvanicum /Mentor, Marosvásárhely, 1998/ című tanulmánykötetét inkább vitára provokáló párbeszédnek szánta, semmint tanításnak. Fodor Sándor vitatta a szerző többes szám első személy használatát tiltó állítását. Cs. Gyimesi Éva példamutatóként idézte Láng Zsoltot: "Irodalmunk - ezt a szót használja minden, bolsevizálódó formáció". Igenis van ilyen, hogy "irodalmunk". A könyv alapján megállapítható, hogy Cs. Gyimesi Éva kiáll az elzárkózás-kirekesztés ellen, ugyanakkor türelmetlen politikus. Amilyen rokonszenvesen ír a csíkszerdai Kulturális Antropológiai Munkacsoportról, "olyan leplezetlen ellenszenvvel szól az Erdélyi Múzeum-Egyesületről - Erdély mindeddig legrangosabb tudományos (magyar) fórumáról". Szemére veti, hogy nem nyit a fiatalok felé. Vajon a fiatalok igénylik ezt a nyitást, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Próbált-e a Collegium Transsylvanicum Alapítvány kapcsolatba lépni az EMÉ-vel? Cs. Gyimesi Éva könyvében kifejtette, hogy akinek van nyilvános állásfoglalása, az gyanús. "Vagy külhoni távirányítást követve pártoskodik..." Itt Cs. Gyimesi Éva az 1997 februári egyetem-vitára célzott, amikor ő az önálló magyar egyetem /mielőbbi/ létesítése ellen foglalt állást, ami "meglepő módon rímelt egy akkor magyarországi potentát véleményével holmi "boldog-boldogtalanokkal" szemben, akik egyfolytában Bolyai egyetemet hajtogatnak." - jegyezte meg Fodor Sándor, aki itt Törzsök Erikára célzott. /Fodor Sándor: Gondolatébresztő. = A Hét (Bukarest), márc. 30./ Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek a Szabadelvű Kör 1997. jan. 31-i ülésén elhangzott előadása:Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./
2000. április 4.
Márc. 31-én Kolozsváron, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezésében gazdasági tanácskozás zajlott. Témája: a pénzügypolitika szerepe a gazdasági stratégiában, hatása a gazdasági növekedésre. Bauer Tamás, magyarországi országgyűlési képviselő (Szabad Demokraták Szövetsége) a magyar gazdaságpolitika tapasztalatairól és teendőiről beszélt. Paul Mitroi, a Nemzeti Liberális Párt helyettes államtitkára az adórendszert mint fékező vagy serkentő tényezőt ismertette, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke pedig arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a külföldi beruházások a középtávú stratégia megvalósításában. A tanácskozásról Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Szabadelvű Kör alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ gazdasági programja közel áll a liberális gazdaságpolitikai elgondolásokhoz. Magyarországon a gazdaság területén sikerült kialakítani egy olyan konszenzust, amely ahhoz vezetett, hogy például az adótörvénykezés '93 óta nem változott. Végrehajtották a privatizációt. Romániában ez nem történt meg. A bizonytalan törvénykezési és gazdasági helyzet miatt a külföldi befektetők nem érzik jól magukat Romániában. /Rácz Éva: A barátságos környezet fontos a befektetők számára - nyilatkozta lapunknak Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2000. július 18.
Markó Béla szövetségi elnök júl. 17-én az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Péter platformelnök (kisebbségvédelmi miniszter) vezette küldöttségét. Főként az őszi választásokra való felkészülés teendőit beszélték meg. A felek egyetértettek abban, hogy az RMDSZ-nek minél pontosabb és tényszerű kampányüzenetet kell megfogalmaznia, amelynek tartalmaznia kell a regionális stratégiát, vagyis Románia magyarok által is lakott régióinak sajátos fejlesztési elképzeléseit. /Markó és a Szabadelvű Kör, = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2001. január 22.
"Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2001. május 29.
"A liberalizmus, a liberális politikai kurzus esélyeiről értekeztek a hétvégén a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform képviselői Marosvásárhelyen. Alig tucatnyian hallgatták végig az előadásokat. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a kör elnöke szerint a platformok léte jótékonyan hat az RMDSZ-en belüli világnézeti sokszínűsége szempontjából. Az RMDSZ-ről azt állította: túlontúl konzervatív, nem eléggé nyitott az újra. Magyari Nándor László egyetemi tanár a magyar nyelven folyó iskolai oktatás aktuális kérdéseiről szólt. A legsürgősebb feladat: a tantervek átalakítása. A ma használatos tankönyvek nagy része holt anyag, ezen felül pedig diszkriminatív előítéleteket gerjesztő információkat tartalmaz. /Sz. L.: Marosvásárhely. Mérsékelt érdeklődés az RMDSZ liberálisai iránt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./"
2001. június 9.
"Jelentős nemzetközi részvétellel kezdődött jún. 8-án az a háromnapos konferencia, amelyet Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok címmel az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja szervezett Szovátafürdőn. Az eseményen részt vesz, és beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László képviselő, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Péter Pál és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök is. A megnyitó beszédeket követően többek között Guglielmo Frinzi, a Román-Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke is tart előadást. /Vállalkozók tanácskozása Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"
2001. június 13.
"Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./"
2001. szeptember 13.
"Az RMDSZ-platformvezetők eltérően értékelik az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közötti szept. 10-i tárgyalások sikerességét. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör nevű RMDSZ-platform vezetője szerint a két párt közti együttműködés jó ütemben indult, de néhány hónap múlva lassulás következett be. Ha ez a lassulás tovább tart, el kell gondolkodni, hogy érdemes-e felújítani még ezt a protokollumot. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte: a kormánypárt továbbra sem akar foglalkozni a számunkra sorsdöntő kérdésekkel, és az RMDSZ vezetése sem akarja komolyabban napirendre tűzni ezeket, példa erre az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, amelyet ismét elodáztak. Ennek ellenére nem értékeli úgy, hogy a paktumot azonnal fel kellene bontani. Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője úgy vélekedett: Ha igaz, hogy két hét múlva kész lesz a helyi közigazgatási törvény alkalmazási jogszabálya, hogy az RMDSZ valóba ígéretet kapott arra, miszerint elhárítják az akadályokat a termőföldek és erdők visszaszolgáltatása útjából, hogy az egyházi ingatlanok törvénytervezete is napirendre kerül, a magyar felsőfokú oktatást kiszélesítik, a közszolgálati televízió és rádió magyar adásai is kibővülnek, akkor üdvözölni tudom ezt a megállapodást. A platformvezető szerint az ígéreteket szigorúan követni kell, a szakítópróba az egyházi ingatlanok kérdése legyen. /Kormánypárti fogadkozások. Platformvezetők az RMDSZ-SZDP tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"
2002. január 29.
Jan. 28-án az RMDSZ parlamenti frakcióiban a jelenlevők szűkszavú tájékoztatást hallgathattak meg a hétvégén Slanic Moldován véglegesített RMDSZ–SZDP egyezményről. A Szabadság által megkérdezett politikusok, valamennyien egy-egy RMDSZ platform vezetői, többnyire a sajtóból merítették információikat, s nem tudtak érdemben nyilatkozni arról, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-n megszavazzák-e a ma aláírásra kerülő kétpárti egyezményt, vagy sem. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke kifejtette: az általa vezetett platform tagjai konzultálni fognak az SZKT előtt, hogy lehetőleg egységes álláspontot fejtsenek ki a kétpárti egyezmény "ratifikálásakor". Amennyiben az RMDSZ-kívánságlista nagy részére a kormánypárt pozitív választ ad, akkor meg fogja szavazni az egyezmény jóváhagyását. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint az RMDSZ arra kötelezte volna magát, hogy a parlamentben minden esetben együtt szavazzon az SZDP-vel. "Erre szerintem nem szabad elkötelezni magunkat"- mondotta Eckstein-Kovács Péter. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője elvárta volna, hogy jan. 28-án kézhez kapják az egyezmény szövegét. A képviselő szerint csak akkor lehet pozitívan viszonyulni az egyezményhez, ha az alapkérdésekben — az egyházi ingatlanok, illetve az egyetem helyzetében — előrelépés várható. Ehhez viszont pontos határidőket és garanciákat kell szabni, hozzátéve, hogy felfüggesztik az együttműködést, amennyiben nem tartják be az egyezményeket. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke sajnálta, hogy az a csapat, amelyik a tárgyalásokat folytatta, csak az indulásnál vette igénybe az RMDSZ pluralizmusát, és a tárgyalások folyamán nem konzultált velük arról, hogy esetleg hogyan lehetne javítani az egyezségen. /Székely Kriszta: Aláírásra vár az RMDSZ–SZDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2002. március 4.
Országos tanácskozást tartott márc. 2-án Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Kör (SZEK) platformja, amely ideológiai alapjának a liberális értékeket tekinti. A SZEK a magyar kisebbség integrációjáját szorgalmazza, és a gazdasági liberalizmus megvalósítását Romániában. Állásfoglalásukban kifejtették: "a magyar kisebbség integrálásához szükséges az RMDSZ párttevékenységének és a közösség megszervezésének a megerősítése." Az általuk elképzelt önszerveződés a közösségi integrálódás három szintű modelljére épülne: integrálódás a román állam intézményes kereteibe, a kulturális értelemben vett magyar nemzetbe, valamint az önmagát megszervező romániai magyar közösségbe. Úgy vélték, túlsúlyban van az állam szerepe a gazdaságban, ami csökkenti a gazdaság teljesítőképességét. Kifejtették: "Újra kell gondolni a román gazdaságfejlesztési régiók feladatait, és ezen belül hangsúlyosabban kell foglalkozni a két erdélyi régióval. A liberálisok nagy előrelépésnek tekintik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalakulását és az RMDSZ–SZDP protokollum magyar fakultások létrehozására vonatkozó fejezetét. A SZEK szorgalmazta az arányos képviseletet, a nemek esélyegyenlőségét. A médiáról megállapították: a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorok részben formálisak, részben elszigetelő jellegűek. – A Nemzeti Liberális Párt (NLP) nem képviseli egyértelműen a liberális értékeket, ezért nem tanácsos a SZEK-nek Valeriu Stoica pártjával mutatkozni. A platform elnökének egyhangúlag újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert. A régi-új elnök segédei Péter Pál gazdasági, Kerekes Gábor külkapcsolatokért, Bara Gyula arculatépítésért, valamint Egyed Péter kultúráért felelős alelnök. Markó Béla szövetségi elnök dicsérő szavakkal illette a SZEK-et, amellyel "jól lehetett együttműködni". Markó szerint egy hónap után a protokollum mérlege negatív eredményt tükröz, ennek ellenére még korai lenne felbontani a kormánypárttal kötött megállapodást. Eckstein-Kovács Péter kifejttte: a platform erős pontja, hogy az RMDSZ belcsatározásokban nemigen vett részt, inkább pozitív ötletadó stratégiamegoldás szerepet képzeltek el maguknak. Salat Levente szerint az RMDSZ-en belül belső demokrácia-deficit tapasztalható, és figyelmeztetett a választótábor fokozatos lemorzsolódására. Salat a magyar nyelvű sajtót nem megfelelő informálással vádolta, szerinte a román sajtóból jobban lehet tájékozódni az RMDSZ belügyeiről. Magyari Nándor szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ identitáspolitikára alapozza legitimitását, míg Bíró Béla, a bukaresti hungarológia tanszék tanára a szövetséget zárt kasztnak nevezte, amelybe betörni lehetetlen. Bakk Miklós politológus szerint az RMDSZ jelenleg pártként működik, és a társadalomszervezési feladatteljesítésben fogyatékosságok tapasztalhatók. /Borbély Tamás: A szabadelvűek az önszerveződésre összpontosítanak. Kolozsváron tartotta IV. Országos Konferenciáját a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Magyarország elemi érdekének tekinti Románia NATO-csatlakozásának támogatását, jelentette ki a Szent-Iványi István. A magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ-küldöttség élén márc. 2-án egynapos látogatást tett Kolozsváron, ahol részt vett a RMDSZ egyik platformjaként működő Szabadelvű Kör negyedik országos találkozóján, majd megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Takács Csaba ügyvezető elnökkel. /Magyar támogatás a NATO-csatlakozáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2002. március 5
A kormánypárt megállapodást kötött az RMDSZ-szel, amelyben léteznek bizonyos előírások a magyarok intézményekben való arányos képviseletével kapcsolatban, amely általános utalásokat tartalmaz, jelentette ki márc. 4-én Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentései kapcsán. A kormánypárt főtitkára szerint Eckstein-Kovács Péternek az RMDSZ vezetéséhez kell fordulnia, az SZDP pedig csak abban az esetben veszi figyelembe javaslatait, ha azokat a szövetség is elsajátítja. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ Szabadelvű Körének márc. 2-án, Kolozsváron megrendezett konferenciáján javasolta, hogy az európai normák biztosította lehetőségek alapján az RMDSZ kérje a magyarság állami intézményekben való arányos képviseletét helyi és regionális szinten. Eckstein javasolta, hogy a magyar közösségnek a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálatok kötelékében is legyenek képviselői. /Gusa: Általános utalások vannak a protokollumban a magyarok arányos képviseletéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/
2002. október 17.
"A Szabadelvű Kör és a Társadalmi Párbeszéd Csoport Mit vár a civil társadalom az RMDSZ-től címen vitaestet szervezett Bukarestben. Az RMDSZ olyan kompromisszumokat kötött, amelyek megingatták a vele szembeni bizalmat. Eltávolodás észlelhető a román civil társadalom és az RMDSZ között, ami könnyen nézeteltéréssé válhat - hangzott el a vitaesten. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint fontos, hogy ez a jelzés eljusson az RMDSZ-hez. Dinu Zamfirescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja szerint az RMDSZ feladott olyan értékeket, amelyeket mindig is képviselt, amikor megszavazott olyan törvényeket, mint a titoktörvény, a replikatörvény, a párttörvény és - bizonyos mértékben - a Pruteanu-féle nyelvtörvény. /Salamon Márton László: Civilben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./ A Társadalmi Párbeszéd Csoport és az RMDSZ Szabadelvű Köre által szervezett bukaresti vitaesten viszont kiderült: nem csak Reform Tömörülés vagy Tőkés László áll szemben az RMDSZ vezetésével. A Szabadelvű Kör társrendezőként való feltűnése azt jelenti, hogy az eddig a csúcsvezetés támogatójaként ismert platform is fontosnak tartja erősíteni az önvizsgálatra való hajlamot. /Csinta Samu: Össztűz. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2002. november 21.
"Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártküldöttség élén nov. 20-án hivatalos látogatásra érkezett Romániába. A pártelnököt felesége és Ara-Kovács Attila külügyminisztériumi helyettes államtitkár kísérte el erdélyi útjára. Kuncze Gábor Nagyváradon az Erdélyi Riport hetilap munkatársaival és a helyi RMDSZ vezetőivel találkozott, majd Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péter szenátorral, a szövetség Szabadelvű Kör platformjának elnökével tárgyalt. Szóba került az erdélyi magyarság létszámának csökkenése. Kuncze Gábor elmondta: megvizsgálják, hogy az SZDSZ irányította tárcák miképpen járulhatnak hozzá az RMDSZ és az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósításához. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy liberális pártként az SZDSZ természetes partnere az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Kuncze Gábornak címzett - szerkesztőségünkbe is eljuttatott - levelében adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kolozsvári szervezők nem tették lehetővé az SZDSZ elnökével való találkozását. Konya-Hamar ebben "azt a fajta megosztó szándékot" vélte felismerni, amely "nemcsak az erdélyi, de a kolozsvári magyarságot" is célba vette. /T. Sz. Z.: Gyakorlatias kapcsolatokra törekszik az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnök megkezdte erdélyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"
2002. november 27.
"Az RMDSZ-en belüli különböző platformok program- és alapszabályzat-módosító javaslatainak bemutatása során a lap az Eckstein-Kovács Péter szenátor által vezetett Szabadelvű Kör indítványait mutatta be. A Szabadelvű Kör javasolja a platformok szerepének növelését, az ügyvezető elnökség hatáskörének növelését, különböző központokban történjen meg a döntéshozás. A programba egy családra vonatkozó fejezetet is be kellene iktatni. Szerintünk megmaradhat a tiszteletbeli elnöki cím. /Köllő Katalin: Maradhat a tiszteletbeli elnöki cím. A Szabadelvű Kör módosító indítványai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"
2002. december 3.
"A Reform Tömörülés (RT) hétvégi döntése nem veszélyezteti az RMDSZ-kongresszus legitimitását - vélték a Szabadság által megkérdezett platformvezetők. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kijelentette, hogy mérlegelik a kongresszuson történő részvételt vagy távolmaradást. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kifejtette: a kongresszus lebonyolítását semmiképpen sem befolyásolja az RT döntése. Nincs szó RMDSZ és RT közötti konfliktusról, az alapszabályzat szerint az RT a szövetségnek egy platformja. A szövetségi elnök egyeztetett mind a tíz platformmal, az alapszabályzat- és programmódosító bizottság minden módosító javaslatot elemez, és alternatívaként minden javaslat megjelenik. Szó sincs arról, hogy két szervezet leüljön és tárgyaljon - zárta az elnökhelyettes. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke kijelentette: nem érti, a Reform Tömörülés miért nem vesz részt a kongresszuson. Nem hiszi hogy az egyházakra vonatkozóan hízelgő lenne, ha az alternatíva szerint a kongresszus töltené be a legfőbb szerepet, míg az egyházak csupán harmadrangú szereplőként jelennének meg. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke sajnálta, hogy így döntött az RT. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke szerint egyesek értelmezhetik az RT távolmaradása következtében az RMDSZ-kongresszust illegitimnek, de a távolmaradás nem olyan arányú, hogy ezt föl lehessen vetni. Vekov szerint nem az RT válságának, hanem az RMDSZ válságának a következménye a kongresszusi döntés. /B. T.: Az RMDSZ-kongresszus legitimitása és az RT távolmaradása. Egyesek rossz döntésnek, mások megfontolandónak tartják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"
2003. február 1.
"Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./"
2003. február 22.
"Az RMDSZ-en belül hivatalosan elismert tíz platform közül kilenc képviseltette magát febr. 21-én RMDSZ csúcsvezetősége és a platformok vezetői közötti tanácskozáson, Marosvásárhelyen, jelezte Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke. A megbeszélésen a platformvezetők egyrészt arról konzultáltak Markó Béla szövetségi elnökkel, hogy miként működjön a PKT, másrészt a protokollummal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. /(köllő): Megalakult a Platformok Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ "
2003. február 25.
"A Nastase-kormány külpolitikájának támogatására is vállalkozott a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött megállapodásban az RMDSZ. Az idei megállapodás szerint: "A PSD és az RMDSZ vállalják, hogy külkapcsolataikban képviselik Románia alapvető érdekeit, a PSD-kormány külpolitikáját, és kölcsönösen előzetesen tájékoztatják egymást a felmerülő különleges problémákról." Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke valószínűnek tartotta, hogy egy figyelmetlenség folytán alakult ekképpen a megállapodás szövege, remélve, hogy a módosulásnak nem lesznek gyakorlati következményei. "Ami az aláírt szövegben áll, az azonban veszélyes, mert a kormány külpolitikájával esetenként egyet lehet érteni, de mindig egyetérteni, az olyan kötelezettség, amit, gondolom, nem szívesen vállalna az RMDSZ" - tette hozzá a szenátor. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint - ha módosult is a szöveg - nem hiszi, hogy akár az RMDSZ-nek, akár a PSD-nek változna az álláspontja a tavalyihoz képest. Szilágyi Zsolt képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja úgy vélte, az RMDSZ egyfajta biankó csekket írt alá a Nastase-kormánynak. Szerinte korábban sem szolgálta az erdélyi magyarság érdekeit, hogy a szövetség hallgatott, amikor a különböző kormányok a kisebbségi kérdés példa értékű megoldottságát hirdették külpolitikájukban. "Ha nem mutatjuk meg a nemzetközi színtereken a valós helyzetünket, és teret engedünk a megnyugtató tévhiteknek, aligha várhatjuk, hogy ez a helyzet megváltozzék" - jelentette ki Szilágyi. A képviselő úgy vélte, a kedvezménytörvény módosítása a legjobb példa arra, hogy kialakulhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarság érdekei nem egyeznek meg sem a Bukarest, sem a Budapest által képviseltekkel. /Gazda Árpád: RMDSZ-biankócsekk? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"
2003. március 3.
"Ismét Kuncze Gábort választotta elnökké a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tisztújító küldöttgyűlése márc. 1-jén, Az SZDSZ küldöttgyűlésén az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke és Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, a Szabadelvű Kör alelnöke. Az RMDSZ vezetői rövid megbeszélést folytattak az SZDSZ elnökével és ügyvivőivel, valamint a kongresszuson jelen lévő Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Göncz Árpád volt köztársasági elnökkel. Üdvözlő beszédében Markó Béla értékelte, hogy az SZDSZ kezdettől fogva megértette: az RMDSZ-nek alapvető érdeke minél közelebbi viszonyban lenni minden, az erdélyi magyarságot segíteni akaró magyarországi párttal. /RMDSZ-delegáció az SZDSZ küldöttgyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"
2003. március 6.
"Az RMDSZ Szabadelvű Köre nem kapott meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által március 14-én Kolozsváron tartandó Márciusi Fórumra, nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor, a platform vezetője a Szabadságnak. Vekov Károly képviselőtől, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője közölte: hivatalos döntés született arról, hogy a platform részt vesz a fórumon. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kijelentette: elnökségi döntés született arról, hogy a megyei RMDSZ március 15-én ünnepli a forradalom napját, a fórum szervezésében nem vesznek részt. /(köllő): Ki lesz jelen a fórumon? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"
2003. június 30.
"Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"
2003. október 15.
"Négynapos erdélyi körúton járt az RMDSZ meghívására Magyar Bálint oktatási miniszter. Okt. 12-én az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör vezetőivel találkozott. A miniszter a vele készült beszélgetésben kifejtette: "Meg szerettem volna a helyszínen nézni, hogy az erdélyi magyar nyelvű oktatásnak, kutatásnak, kulturális tevékenységnek milyen igényei vannak." Felvidéken az erőket Révkomáromra összpontosítják. Erdélyben át kell tekinteni, melyek azok a területek, amelyeken a felsőoktatás fejlesztése nem pusztán a magyar nyelvhez tradicionálisan-kulturálisan kötődő szakokra terjed ki - mint pedagógusképzés, néprajz, történelem -, hanem a reálterületekre is, amelyek ugyancsak sikeres életpályákat ígérnek. Erdélyben bonyolítja a helyzetet, hogy folyamatosan bővülő állami magyar felsőoktatási szféra létezik. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen egyre több tanár egyre több diákot tanít magyar nyelven, ugyanakkor a magyar nyelvű oktatás autonómiája kari szinten nem biztosított. Magyar Bálint az első magyar vezető politikus, az SZDSZ vezetői között van, aki a magyar egyetemről kedvezőtlenül nyilatkozott: a Sapientia Egyetem struktúrája az "egyetem alakításának a gyermekbetegségeit magán hordja: kis létszám, nem teljesen világos minőségbiztosítás minden területen, egyenetlen színvonal, s nem teljesen érthető stratégia az egyes területeken." A távlatokat illetően hasonlóképpen vélekedett Tőkés László. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének álláspontját ecsetelve a püspök három kardinális hiányosságként említette, hogy továbbra is megmaradt az első szakasz, mely szerint Románia nemzetállam, továbbá az alaptörvényben nem kaptak helyet a romániai magyarság társnemzeti státusára és az autonómiára vonatkozó javaslatok. Tőkés szerint tehát "azért kell nemmel szavazni, mert a pozitívumoknál jóval többet nyom a latban mindaz, ami a jogszabályból hiányzik." "Nem akarjuk szentesíteni ezt az alkotmányt. Így tehát a nemmel való szavazást ajánljuk híveink figyelmébe, de ez nem zárja ki a választó lelkiismereti szabadságát" - fogalmazott Tőkés László. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek kiemelte: nem a teljes alkotmányról, hanem annak módosításairól van szó, ezek pedig előrelépést jelentenek. "Két rossz körül a kisebbik rosszat kell választanunk, ezért szavazzunk igennel, bár a lelkiismeret szabadságát mindenkinek meg kell adni" - fejtette ki az érsek. /Benkő Levente: Püspöki nem, érseki igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./ "
2004. február 23.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./