"Az okt. 15-i kormányülésen kinevezték a magyar-német egyetem alapításával kapcsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait, s így a munkabizottság már a jövő hét elején elkezdheti tevékenységét - nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Az államtitkár továbbá elmondta, hogy a kormányülésen meghosszabbították az önálló magyar állami egyetem alapításának lehetőségét tanulmányozó korábbi bizottság tevékenységének határidejét azzal a céllal, hogy tapasztalatait átadhassa az új bizottságnak, az elkészített felméréseket pedig véglegesíthesse, és a kormányhatározat értelmében létrehozott munkacsoport rendelkezésére bocsássa. A kormányhatározat által megszabott, az egyetem akkreditálása véglegesítésének állítólagosan "rövid" határidejére vonatkozó aggodalmak kapcsán Kötő rámutat: tekintettel arra, hogy az egyetemelőkészítő-bizottság, illetve azok a munkacsoportok, amelyek az RMDSZ oktatási főosztályának keretében dolgoznak előrehaladtak a munkában, a bizottság be fogja tudni tartani a kormányhatározat által megjelölt időpontokat. "Természetesen, az akkreditációs bizottság a törvények értelmében még néhány hétig elhúzhatja az időt, de túlzott aggodalmakat nem fogalmaznék meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt azért, mert olyan törvényesen szabályozott eljárásról van szó, amely érthető és ellenőrizhető, másrészt, pedig időben beszerezhetők az intézmény ideiglenes működéséhez és a felvételizéshez szükséges jóváhagyások, amelyek feltételeket teremthetnek ahhoz, hogy már a következő iskolai évben beinduljon az új intézmény működése" - mutatott rá Kötő József. /Betartható határidők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

A nyári árvizek károsultjainak megsegítéséről számolt be Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának vezetője. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által, 10 millió lejjel az árvízkárosultak megsegítésére megnyitott bankszámlára már jelentős pénzösszeg gyűlt össze, egyrészt magánszemélyek, másrészt intézmények adományából. Az RMDSZ és a Duna Televízió Marosvásárhelyen közösen szervezett adománygyűjtő gálaestet, melyen mintegy 95 millió lejt sikerült összegyűjteni az árvízkárosultak javára, ugyanakkor 10 millió forintnyi adomány gyűlt össze a marosvásárhelyi gálaestnek, a Duna tv által történő közvetítése nyomán. Nagy Zsolt elmondja: az összegeket az önkormányzatokon keresztül elsősorban a nagycsaládosoknak szánják, építőanyagra, házak felújítására, illetve nagyobb mennyiségű vetőmag felvásárlására azon községekbe, ahol az ár súlyosan érintette a mezőgazdasági területeket. Az ifjúsági főosztály vezetője elmondta, hogy az RMDSZ szakemberei jelenleg olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely a Maros gyűjtőmedencéjébe tartozó folyók rendezésének szabályozására irányul. Továbbá az RMDSZ határozattervezetet dolgozott ki a károkat szenvedett lakosság mezőgazdasági hiteltérítés határidejének elnapolására, kedvezményes hitelekben való részesítésre, a vetőmagkészletek biztosítására és a szántóföldek felújítására vonatkozóan. /Összefogás az erdélyi árvízkárosultakért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

"Magyar Ifjúsági Konferenciát (MIK) rendeznek októberben Magyarországon, amely a tervek szerint a határon túli ifjúsági szervezeteknek biztosítana intézményesített keretet az együttműködésre és segítené az információáramoltatást a szervezetek és a magyar közigazgatási szervek között. Június 5-én Szegeden találkoztak a vajdasági, horvátországi, szlovéniai, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, magyarországi és a nyugati államok fiataljait tömörítő szervezetek képviselői, hogy előkészítsék a Magyar Ifjúsági Konferenciát. A megbeszélésen részt vett a marosvásárhelyi Kósa András is, aki az RMDSZ Ifjúsági Főosztályát képviselte. Kósa András elmondta, hogy a határon túli ifjúsági szervezetek egymás közötti és a magyarországi ifjúsági szervezetekkel kialakított kapcsolatai nem nevezhetőek kielégítőnek, ezért régóta megfogalmazódott az igény a MIK létrehozására. A budapesti Márton Áron Kollégiumot szeretnék kiépíteni a határon túli magyar fiatalok intézményévé. A kollégium a diákok hazatérését segítő intézménnyé válhat. Tovább kívánják fejleszteni a Budapesten létrehozott Metszéspont irodát, amely a határon túli magyarok ifjúsági irodája. A mostani zárónyilatkozatban szerepel, hogy "a határon túli magyar közösségek iránti felelősség elvének értelmében az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) rendszeresen megrendezi a Magyar Ifjúsági Konferenciát, amely a magyar állam, a határon inneni és túli ifjúsági társadalom párbeszédének fóruma lesz." A találkozón Romániából képviseltette magát az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya, a református egyház, a Magyar Ifjúsági Tanács és a csángó magyarok szervezete. A Magyar Ifjúsági Tanácsban hat ifjúsági szervezet van, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, az Ifjú Keresztény Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Ezek mind országos szervezetek. - Hamarosan bizottság alakul a konferencia előkészítésére. A rendezvényen jelen lesz az Ifjúsági és Sportminisztériumnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának és a Külügyminisztériumnak is egy-egy képviselője. A MIK programorientált lesz, tehát ifjúsági projekteket finanszíroz majd. /Farczádi Attila: Hamarosan megtartják az I. Magyar Ifjúsági Konferenciát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./"

Javában tart az egyetemi beiratkozások, felvételik időszaka. Fülöp-Fischer Ildikót, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa elmondta, hogy az ország összes egyetemi központjából kaptak visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy a jogra felvételiző magyar diákok történelemből nem vizsgázhatnak anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese biztosította a kolozsvári felvételizőket, hogy itt nem lesznek hasonló jellegű gondok. Fülöp-Fischer Ildikó reálisnak tartja a magyar tagozat számára az idén fenntartott helyek számát. /Kezdődnek az egyetemi felvételik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

"Kolozsvár mindkét magyar tannyelvű szakiskolai osztályában megkezdődött szept. 6-án a rendszeres oktatás. A Könnyűipari Iskolaközpontban, a ruhakonfekció szakos osztályban már az egyházi jellegű tantárgyak oktatási gondjait oldják meg; az iskola aligazgatónője, Simion Margit székelyföldi hasonló jellegű iskolákkal is keresi már a kapcsolatot tapasztalatcsere céljából. - Nagy F. István, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta, hogy legalább kétszer ennyi magyar tagozatos szakiskolai diák kellene hogy legyen Kolozsváron, mint amennyi most van. /Szabó Csaba: Megkezdődött az oktatás a magyar szakiskolai osztályokban. Az RMDSZ elégedetlen Kolozsvárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban konzultációt tartottak az erdélyi magyar nyelvű egyetem telepítésének tárgyában. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök és Antal Attila ifjúsági főosztályvezető a székelyföldi önkormányzatok képviselőivel és felsőoktatási szakemberekkel tanácskoztak. A megjelentek javasolták, hogy annak a tizenegy erdélyi városnak a képviselői, ahol magyar nyelvű felsőoktatási intézmény már működik, kapjanak helyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létrehozására megalakuló kuratóriumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23. - 1608. sz./

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Jan. 15-én Marosvásárhelyen a magyar ifjúsági szervezetek vezetői találkoztak. Jelen voltak: a MAKOSZ (középiskolások), a MISZSZ (Madiszok), az OMDSZ (diákszervezetek) képviselői, valamint az országos RMDSZ Oktatási és Ifjúsági Főosztályának referense: Pályi Péter. - Az egyre-másra alakulgató Megyei (Területi) Ifjúsági Tanácsok helyzetét Pályi Péter mutatta be. A megalakuló egyeztető tanácsok a megyékben működő ifjúsági szervezetek mindegyikét tömörítik, a vallásos ifjúsági szervezetek azonban hiányoznak soraikból. A találkozón sürgették a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az RMDSZ közötti megállapodást. Egyeztetni kellene ugyanis a területi ifjúsági egyeztető tanácsokhoz való RMDSZ viszonyulásról, az Ifjúsági Főosztály helyzetéről, az RMDSZ belső választásáról és a helyhatósági választásokról. Többen kifogásolták, hogy az elmúlt időben jónéhány ifjúságot is érintő törvény látott napvilágot, de ennek kidolgozásában, véleményezésében nem vettek részt. Ez fontos lett volna, hiszen a kivándorlási hullám egyik része a sportolókat érinti. /Ifjúsági találkozó Marosvásárhelyen. Közös megoldást sürgetnek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály volt vezetője volt a vendége Marosvásárhelyen a Karácsonyi Zsigmond újságíró és Kósa András szociológus által vezetett XXI. zóna nevű vitaklubnak, ahol a politikai utánpótlásról és az RMDSZ ifjúságpolitikai elképzeléseiről volt szó. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői profi politikusokká váltak az elmúlt tíz esztendő folyamán. A fiatal RMDSZ-politikusok - mint például Birtalan József, Kelemen Hunor, Demeter János vagy Niculescu Antal - bebizonyították rátermettségüket, hozzáértésüket. - A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, decemberi ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács kemény hangú állásfoglalást tett közzé, amelyben kilátásba helyezte, hogy amennyiben az általuk felvetett kérdésekben nem találnak meghallgatásra az RMDSZ-nél, akkor esetleg külön listákon indulhatnak a közelgő helyhatósági választásokon. Nagy Zsolt értetlenül fogadta az állásfoglalást, mert az abban felvetettek nem teljesen felelnek meg a valóságnak. 1998 őszétől 1999 májusáig, ameddig az Ifjúsági Főosztály vezetője volt, öt alkalommal is találkoztak az ifjúsági szervezetek vezetőivel, mindannyiszor főosztály kezdeményezésére. Ennek ellenére ezek a megnyilvánulások létező, valós gondokat tükröznek, bizonyos elégedetlenségeket jeleznek. Nagy Zsolt megjegyezte, a múlt év decemberében egy januárra esedékes találkozóra invitálta az ifjúsági szervezetek vezetőit, amelyen a belső- és a helyhatósági választásokról, az ifjúsági szervezeteknek a jelöltállításban való részvételéről, valamint az RMDSZ-szervezetek és az ifjúsági szervezetek közötti viszonyról lett volna szó. Eddig nem érkezett válasz az ifjúsági szervezetektől. /Szentgyörgyi László: RMDSZ-es elégedettség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

Márc. 25-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Szovátán, egyúttal a szövetség által alapított Ezüstgyopár-díjat ünnepélyesen átadták negyvennyolc kiemelkedő teljesítményű magyar pedagógusnak. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke sikeresnek tartotta közgyűlést. A beszámolókat, a tevékenységi terveket írásban kapták meg a közgyűlés résztvevői, így az időt a tartalmas vitára fordíthatták. Három nagy kérdéskör foglalkoztatta a hozzászólókat: a szórványkérdés, a tankönyvkiadás, valamint a reformfolyamat alakulásának aggasztó volta. A szórvány legnagyobb gondja a szakképzett pedagógusok és a minőségi oktatás hiánya, emiatt adják a szülők gyermekeiket román iskolába. Gond a gyermeklétszám folyamatos csökkenése is. A rendezvényen az RMDSZ vezetői is megjelentek: Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, dr. Kötő József, a Tanügyminisztérium államtitkára, valamint Nagy F. István az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának vezetője. /Sarány István: Ezüstgyopár-díjak pedagógusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1992-től a Hargita Megyei Tanács tagja az Európai Régiók Szövetségének és ez lehetővé tette a Centurio képzési programhoz való csatlakozást. Ennek keretében márc. 29-ápr. 2-a között a Bécsi Ifjúsági Főosztály elnökének meghívására 24 romániai fiatal ifjúsági vezetőképző szemináriumon vett részt Bécsben. A tanulmányút célja a tapasztalatcsere és ismeretek szerzése - összegzett András Andrea, a program romániai koordinátora, a Hargita Megyei Tanács ifjúsági előadója. A program koordinátora elmondta: a meghívókat ifjúsági szervezetek képviselőinek, ifjúsági projektekkel foglalkozó szakembereknek, ifjúsági politikával foglalkozó személyeknek, szociális munkásoknak küldte el, a 30 helyre csupán 24-től érkezett visszajelzés, ebből 11 román, ugyanennyi magyar és 2 német fiatal utazott el végül Bécsbe. A romániai csoport az Európai Integrációs osztályt látogatta meg, ahol a Phare, Ispa és Sapard programokkal valamint ifjúsági politikával és a pályázatírás gyakorlati részével ismerkedtek. /Vezetőképzés romániai fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozásáról rendelkező, kompromisszumként született kormányhatározat jogi akadályai megszűntek. Kötő József oktatásügyi államtitkár kifejtette, hogy a kormánybizottság kidolgozott egy jelentést az önálló magyar egyetem kapcsán. Közben jóváhagyták a Petőfi-Schiller-tervezetet és elkészült az erre vonatkozó jelentés is. Az alapelv a komplementaritás volt, olyan szakok létrehozása, amelyeken nincs pillanatnyilag magyar nyelvű oktatás: jog, közgazdaság, műszaki tudományok és mezőgazdaság. Elképzelés szerint a multikulturális egyetem Kolozsvár központú, de többpillérű lenne. Kolozsváron jogi, közgazdasági és műszaki fakultás működne, Marosvásárhelyen az élelmiszeripari és kertészeti, a műszaki tudományok közül pedig informatika, mekatronika, pszichológia. Ehhez kapcsolódna a nagyszebeni részleg. Ezeknek a tervezett képzéseknek kidolgozták a tantervét, az akkreditációs feltételeknek megfelelően felmérték az oktatói személyzetet, kiszámították az infrastruktúrához szükséges anyagi kereteket. A kormány asztalán lévő tervezet gyakorlatilag az akkreditációs szint biztosításáról gondoskodott. - Jelenleg már három alternatíva van. Az első a Babes-Bolyai tagozatainak megteremtése. Az utóbbi időben erőteljesen fejlődtek a magyar oktatói vonalak: 39 képzési forma létezik, ezeken több ezer diák tanulhat anyanyelvén. Létrejött a paritásos bizottság is, amely a magyar tagozat döntési joga terén jelent előrelépést. Második alternatíva az időközben létrejött magánegyetem, amely oktatási formáinak véglegesítésén most dolgozik a kuratórium. Harmadik pedig a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem-kínálat. A Felsőoktatási Tanács kompetens a hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozásában. Az RMDSZ Oktatási Főosztálya meg is kezdte a konzultációt a szakmai testületekkel. /Gál Mária: Kell-e nekünk a Petőfi-Schiller-egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Ápr. 13-án Takács Csaba ügyvezető elnök találkozott az ifjúsági szervezetek képviselőivel. A tanácskozáson részt vettek a megyékben működő ifjúsági szervezetek városi és falusi szervezeteinek vezetői, Csík terület ifjúsági szervezetei, Szilágy, Bihar, Máramaros, Hargita, Hunyad, Kolozs, Bukarest, Bákó, Arad megyei ifjúsági szervezetek képviselői, az RMDSZ területi szervezeteinek ifjúsági alelnökei. Takács Csaba rávilágított arra, hogy a jelenlegi kapcsolatot az ifjúság és a Szövetség között együttesen át kell szervezni. A megbeszélés során felmerült alternatívák között szerepelt a már több megyében működő - több ifjúsági szervezetet tömörítő - egyeztető tanácsok, szervezetek létrehozásának lehetősége. A résztvevők véleménye szerint, azokban a megyékben, ahol az RMDSZ vezető testületében nincs ifjúsági alelnök, e tisztség betöltése segítené az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolattartást, együttműködést. Hangsúlyozták, hogy ez az együttműködés akkor lenne a leghatékonyabb, ha az alelnök személyét az ifjúsági szervezetek javasolnák. A tanácskozáson részt vevő szervezetek közül néhány (Csík terület Ifjúsági Szervezete és az Udvarhelyi Ifjúsági Tanács) azzal a kéréssel fordult az RMDSZ vezetőihez, hogy szüntessék meg a Magyar Ifjúsági Tanács döntéseinek diszkriminatív jellegét. Fontos feladatként fogalmazódott meg a regionális, információbázistól elzárt ifjúsági szervezetek bevonása egy olyan kialakítandó információs hálózati rendszerbe, amely közvetlen kapcsolatot tud tartani az RMDSZ Ifjúsági Főosztályával is. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban az ügyvezető elnök elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek majdnem mindegyike több mint másfél évvel ezelőtt megfogalmazott kérése ellenére sem élt időben azzal a lehetőséggel, hogy a helyi és területi szervezetek szintjén, az RMDSZ-szel együttműködve, minél nagyobb számban tudjanak bejutó helyeken jelen lenni az RMDSZ önkormányzati választási listáin. A részvevők közül többen kérték, hogy az ifjúsági szervezetek és az általuk szervezett programok támogatására benyújtott pályázatok elbírálását végző testületek politikamentesen működjenek. Elfogadták az ügyvezető elnök azon javaslatát, hogy készüljön egy országos ifjúsági mintára épülő közvélemény-kutatás, melynek tematikája a romániai magyar ifjúságot foglalkoztató és érintő problémák megoldásához nyújtana hiteles információkat. A tanácskozáson felmerült az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Ifjúsági Főosztályának működtetése is, melynek újjászervezését az Ügyvezető Elnökség május 1-jére megoldja, különös tekintettel arra, hogy az ifjúsági szervezetek igényt tartanak a főosztály koordinációs, információközlő munkájára és szakmai együttműködésére. /Takács Csaba ügyvezető elnök találkozója ifjúsági szervezetek vezetőivel. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

A Kolozsvárt havonta megjelenő Civil Fórum beszámol a szervezetek tevékenységéről. A civil szervezetek szerepe a romániai magyarság, a magyar közösség intézményépítésében ma történelmi jelentőségű, szögezte le a Civil Fórum utóbbi számában. Több magyar civiltömörülés alapítványként működik. Májusban tartották az országos második civil fórumot A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben címen, ahol a Kolozsvári Magyar Diákszövetség gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a jelenlegi műemlékvédelem problémáit taglalta, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének az Oktatási Főosztálya az oktatással kapcsolatos témaköröket elemezte. Hasonló rendezvény volt a Civil Európa - Civil Magyarország tanácskozás erdélyi és magyar vállalkozók részvételével vagy a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek évente megtartott fóruma. További összejövetelek lesznek, például Királyfürdőn a nyolcadik diákönkormányzati szabadegyetem vagy szeptemberben a harmadik alkalommal megszervezett alapítványközi szaktalálkozó. /Civil szervezetek nyara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Szept. 11-én kétnapos tanácskozás kezdődött Csíkszeredán, a megyeházán a romániai magyar nyelvű oktatásról. A rendezvény szervezői a Tanügyminisztérium Kisebbségi Főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási főosztálya voltak. Részt vettek a minisztérium részéről Kötő József államtitkár, két minisztériumi főigazgató, igazgatók, szakfelügyelők, no meg képviseltették magukat azon megyék tanfelügyelőségei, ahol magyar nyelvű oktatás zajlik. Dr. Kötő József elmondta, hogy a romániai magyar nyelvű oktatás lépést tart a tanügyi reformmal, előrelépés tapasztalható az iskolák szerkezeti átalakításában. A demográfiai fogyás miatt számos iskolában magyar osztályok szűntek meg. /Tanácskozás a romániai magyar nyelvű oktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

"Jan. 29-én a romániai magyar felsőoktatás önállósodásáról, illetve ennek politikai esélyeiről tartott értekezletet Kolozsváron a Bolyai Társaság. A tanácskozáson az érintett felsőoktatási intézmények, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetői, valamint Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke vett részt. /Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya Toborzó - magyar tannyelvű képzés a romániai felsőoktatásban címmel 120 oldalas füzetet adott ki. Az összeállítás részletes leírást nyújt a magyar nyelvű képzést biztosító állami intézményekről, valamint a magán felsőoktatásról. A kiadvány tartalmazza az intézmény felépítését, a különböző képzési területeket, szakokat és szaktársítási lehetőségeket. /Cseke Gábor: Újszerű "toborzó" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Jún. 15-17. között az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői Marosfőn gyűltek össze, hogy megbeszéljék problémáikat. Az "itthoni fiatalok" elégedetlenek a pályázati pénzek elosztásával és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) - az önálló, hivatalosan bejegyzett országos ifjúsági szervezeteket tömörítő testület - általuk kirekesztőnek vélt politikájával. Ezért a továbbiakban a mozgalom teljesen különválva, de az RMDSZ mellett akar haladni. Papp Gy. Attila puhatolózott, igaz-e az a szóbeszéd, hogy ezen szervezeteket az RMDSZ csúcsvezetésének utasítására hozták létre? Szabadi Kinga, a kányádi RMDSZ-szervezet "ifjúsági csoportjának" vezetője elmondta, hogy Ladányi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke "segített" a csoport létrehozásában. Etéden szintén a területi RMDSZ-t tudják az ifjúsági csoport mögött. A Harmónia Alapítványtól Dali Erika elmondta: "A MIT-en keresztül nem sikerült pályázatokat nyerni, a Területi Ifjúsági Tanács viszont segít nekünk. Persze hogy melléjük állunk." Benedek Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke sietett leszögezni: "Mi politikamentesek vagyunk. Az más, hogy az RMDSZ-szel szorosan együttműködünk." Két szervezet - az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület - nem értett egyet a céljainkkal, ők be sem léptek. A másik főszervező, Borboly Csaba, a Csíki Területi Ifjúsági Tanács vezéregyénisége, aki hozzátette, hogy szerinte a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium elsősorban az RMDSZ csúcsvezetését bíráló csoportokat támogatja. Ezért nyilatkozatban kérték fel ezen intézményeket, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat az RMDSZ vezetőségével és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a támogatások egyformán hozzáférhetővé váljanak a romániai ifjúsági közösségek részére. Borbolyék ezzel közvetve elismerték: őket az RMDSZ képviseli. A marosfői tanácskozáson szétosztott Munkaanyag szerint "a Területi Ifjúsági Tanácsokat a területi RMDSZ-szervezetek hozták létre, tehát azok az RMDSZ részét képezik. Azokban a megyékben, ahol nincs Ifjúsági Tanács, ott a megyei/területi ifjúsági alelnökök munkáját és tevékenységét segítő szervezetek alkotnak egy formális ifjúsági csoportosulást. Fontos és nem elhanyagolható dolog, hogy az Ifjúsági Tanácsok minden esetben erőteljesen részt vesznek az RMDSZ munkájában, és azt ugyanígy segítik. Így biztosítva van nemcsak megyei/területi szinten az RMDSZ-szervezetek működőképessége, hanem az utánpótlás is: megmutatkozhatnak azok, akik felkészültek a felelősségteljes szerepvállalásra. (...) Lényeges, hogy a Területi Ifjúsági Tanácsok által létrehozott Itthon, Fiatalon Mozgalom nem a Magyar Ifjúsági Tanács ellenében jött létre, hanem az ifjúság közvetlen és egészséges önépítkezésének eredménye." Ugyanakkor nem tudják elfogadni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács jelenleg kisajátítja a romániai magyar ifjúsági közösségek számára elkülönített jogosítványokat. A marosfői tanácskozásra meghívást kapott az RMDSZ néhány vezetője is: Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Ráduly Róbert csíki területi elnök, mindhárman a román törvényhozás tagjai. A tanácskozás alaphangját Ráduly képviselő ütötte meg: az Itthon, Fiatalon Mozgalom maradjon meg mozgalomnak, és ne soroljon be strukturálisan az RMDSZ-be. Ladányi László /a Verestóy szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezetője/ erre azt válaszolta, hogy "az RMDSZ melletti politizálásban látjuk a jövőt, nem pedig a folytonos ellenkezésben" - Markó Béla kifejtette, hogy sok kifogása van a MIT és az RMDSZ viszonyát illetően. Szerinte az RMDSZ-nek kell egy ifjúsági szekciót, frakciót létrehoznia. "Újra létre kell hozni az ügyvezető elnökségen az ifjúsági főosztályt" - fogalmazott Markó, Papp Gy. Attila hozzátette: annak tudatában mondta ezt, hogy az SZKT egyszerűen kiutálta soraiból a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőit. Papp Gy. Attila így foglalta össze: van egy ifjúsági testület, a MIT, amely megpróbál önállóan gondolkodni, cselekedni, létezni. Az RMDSZ reakciója erre az, hogy létrehoz egy másik testületet, hogy megmutassa: ki az úr a háznál. /Papp Gy. Attila: A marosfői kibeszélés. Csaba királyfik csillagösvényen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./ "

"Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"A képességvizsgák lezajlottak, a fellebbezési időszaknak is vége. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Oktatási és Ifjúsági Főosztály vezetője leszögezte: A nagy ijedelem, hogy a magyar középiskolai osztályok üresen maradnak, részben alaptalannak bizonyultak. - Igaz, hogy a tanulók számítógépes elosztását végző internetes program az összeomlott, de a szakemberek gyorsan elhárították a zavart. Végül is az elosztó rendszer kiállta a próbát. Az üres helyek az augusztus 20-án kezdődő pótképességvizsga után elkelnek. Az előzetes jelzések szerint Kovászna megye az országos listán a kullogók közé soroltatott. Végül kiderült: a kovásznai eredmények, ha nem is a legjobbak, de mindenképpen a középmezőnybe tartoznak a 62,41 %-os eredményességgel. - A legjobb statisztika Bukaresté: a 14 magyarul tanuló diák közül 13 átment. Beszterce-Naszód következik 83,68 %-kal, Szeben 80,95-tel, Temes 74,13-mal, Hargita 73,24-gyel, Hunyad 68,83-mal, Maros 68,15-tel, Kolozs 65,70-nel, Kovászna 61,20-szal, Bihar 61,07-tel, Fehér 60,31-gyel, Arad 59,70-nel, Brassó 56,70-nel, Szatmár és Szilágy 56,58-cal, Máramaros 50,42-vel. - Az elmúlt évekhez hasonlóan a legkeresettebbek az elméleti középiskolák matematika-informatika és idegennyelv profiljai. Továbbra is mérsékelt a középszintű szakképzés iránti érdeklődés. Annak ellenére, hogy a módosított tanügy törvény ma már lehetővé teszi az anyanyelvű oktatást a szakképzésben is, az igény mégis szinte elenyésző iránta. - A kisebbségi gyerekek esélyeit a diszkriminatív paragrafusok is számottevően gyengítették. Nyilvánvaló hátrányt jelentett, hogy a négy vizsgatantárgyból kettőt nem az anyanyelvükön tanultak. Román nyelvből erdélyi viszonylatban a sikertelenül vizsgázók aránya 10,7%, ez az arány magyar vonatkozásban 28 %. Jelentős különbség van a városi és a vidéki tanulók tudásszintje között. - Kiderült az is, hogy a tantervek, tankönyvek és a vizsgakövetelmények nincsenek megfelelően összehangolva. - A romániai magyarok nem kerültek be számos oktatási reformbizottságba. Megengedhetetlen az, hogy gépiesen átveszik a román kerettanterv megszabta kötelező óraszámot, ehhez hozzáadják a magyar nyelv és a magyar vonatkozású tantárgyak óraszámát, s kiderül, hogy napi 8 órát ül a gyermek az iskolában öt napon keresztül. A magyar felsőoktatásnak nincs képviselője az akkreditációs bizottságban. /Cseke Gábor: Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy látja: A nagy ijedelem alaptalannak bizonyult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Aug. 28-án Kolozsváron tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Határozatot fogadtak el a 10/2001-es, az 1945. március 6. és 1989. december 22. között önkényesen elkobzott ingatlanok jogállásáról szóló törvény alkalmazását felügyelő országos struktúra létrehozásáról, melynek koordinációjával Kerekes Gábor önkormányzati alelnököt bízták meg. A területi szervezetek szintjén kijelölt önkormányzati képviselő vezetésével minden RMDSZ önkormányzati képviselettel rendelkező településen a kérdéskörnek egy felelősét kell megjelölni. A helyi önkormányzati tisztségviselők feladata lesz a lakosság tájékoztatása és a tulajdonosok törvényes érdekeinek érvényesítése az önkormányzatok szintjén. Az Ügyvezető Elnökség javasolta: az SZKT döntsön arról, hogy a testület elkövetkezendő ülésére az RMDSZ területi elnökei számoljanak be a restituciós törvények (18/1991, 1/2000 és 10/2001 számú törvények) alkalmazásával kapcsolatos tevékenységükről és eredményeikről. Nagy F. István oktatási alelnök iskolakezdési időszakról szóló tájékoztatójában kiemelte az Aradon és Máramarosszigeten induló önálló magyar iskolák fontosságát. Az Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztálya az iskolakezdési időszakban állandó ügyeletet tart a felmerülő gondok kezelése érdekében. Az Ügyvezető Elnökség megvizsgálta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására vonatkozó, június hónap folyamán, a HTMH-hoz eljutatott javaslatának kiegészített változatát. A további feladatok ellátásával testület megbízta Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt. A testület megtekintette a Reform Tömörülés RMDSZ platform június 30-július 1. közötti elnökségi üléséről készült emlékeztető dokumentumot. Az elnökség véleménye az, hogy a dokumentum hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Az RMDSZ Reform Tömörülés elnevezésű platformja politikai cselekvésének elsődleges célja a Szövetség közösség érdekében kifejtett tevékenységének hiteltelenítse és a vezető tisztségek elvtelen eszközökkel való megszerzése - derül ki a dokumentumból. A dokumentum egyértelműen igazolja a platform elmúlt években kifejtett közéleti tevékenységét, ezért érthetetlen a nyilvánosságra került irattól való elhatárolódás. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az Elnökséget az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítésére hivatott bizottság összehívásáról és a történelmi magyar egyházak vezetőivel való közös tanácskozás céljából. Az ülésre aug. 31-én kerül sor Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban. /RMDSZ Tájékoztató, aug. 28. - 2025. sz./"

"Háromszéken a prefektúra folytatni akarja a "tankönyvkommandót." Bár Horia Grama prefektus ezt cáfolta, valójában azonban elrendelte a tanárok etnikai alapon történő kategorizálását. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, szóbeli felkérést kapott a prefektúráról a gimnáziumok, szakközépiskolák tankönyvhelyzetéről szóló jelentés elkészítésére. A főtanfelügyelő értetlenül állt a prefektus azon kijelentése előtt, miszerint az általa vezetett intézmény is több mint 90 ezer könyvet kapott. Elmondta, a tanfelügyelőség nem kapott egyetlen adományt sem, ám jó a kapcsolatuk a Duna Televízióval, és a magyarországi tévéadó gyűjtési akcióiból érkeztek könyvek. Eljutatták az iskolák könyvtáraiba, a könyveket, ahol leltárba vették az adományt. "Különbség van könyv és tankönyv között, ám a prefektúrán ezt nem akarják tudomásul venni. Szándékosan összemossák a két fogalmat" - adott hangot véleményének Keresztély Irma. Elmondta azt is, Kovászna megyében is kezdeményeztek hasonló könyvgyűjtési akciót a Pruton túli román gyerekek számára. Albert Álmos polgármester kifejtette, az iskolák az önkormányzatok vagyonlistáján szerepelnek, és egyetlen bizottság sem jogosult ellenőrzésükre. Felszólította a tanintézmények vezetőit, ne engedélyezzék, hogy bárki kivizsgálja az iskolák felszereltségét, didaktikai eszköztárát. A prefektus reagált a polgármester kijelentéseire és kifejtette, a város vezetőjének nincs joga megtiltani a felhatalmazott hatóságok ellenőrző akcióit. /Farkas Réka: Tankönyvkommandó alakult Háromszéken. A prefektus jelentést kért a tanfelügyelőségtől a tanári karok etnikai összetételéről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Harmadik hete folyik a tankönyvüldözés Háromszéken, sőt, időközben kibővült a pedagógusgárda etnikai összetételét kutató vizsgálódással. Az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi állásfoglalása óta, a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi csoportja kivételével, mindeddig sem a pedagógusszövetség, sem a háromszéki RMDSZ tisztségviselői, parlamenti képviselői/szenátorai nem hallatták hangjukat. A Háromszék kérdésére Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának alelnöke közölte: versengés kezdődött a prefektusok között, ki tud a magyar közösségről minél elmarasztalóbb jelentést letenni a kormány asztalára. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ oktatási főosztálya miért nem foglalt állást mindeddig a pedagógustestület etnikai összetételének vizsgálatával és a tankönyvüldözéssel kapcsolatban, Nagy F. István elmondta, hivatalosan nem keresték meg őket ebben az ügyben. Birtalan Ákos háromszéki RMDSZ-képviselő elmondta, mindeddig azért nem interpellált, mert úgy tartja, azt az RMDSZ csúcsvezetésének kell megtennie a parlament mindkét házában. /Fekete Réka: Magyar könyvek és pedagógusok összeírása. Veszélyforrás-e a magyar betű? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./"

Az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum oktatásra vonatkozó fejezete többek között új magyar karok és tanszékek beindításának a lehetőségét írja elő a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Az egyetem százegy tagú szenátusban jelenleg csupán huszonkét magyar nemzetiségű tanár van, ez megkérdőjelezi az újabb próbálkozások sikerességét. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese elmondta: a román kollégák eddig elsősorban azért nem merték felkarolni a magyar karok létrehozásának gondolatát, mivel nem létezett az ehhez szükséges politikai akarat. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az oktatási főosztály vezetője a Szabadságnak elmondta: a kétpárti együttműködési szerződés oktatásra vonatkozó fejezete a BBTE tanári karával, valamint a civil szférával történő egyeztetések során kristályosodott ki. Nem tagadta: a végleges szöveg eltér a tárgyalási alapként benyújtott eredeti szövegtől. Annak ellenére, hogy a magyar egyetemisták száma folyamatosan növekedett 1990 óta, sok szakon még most sincs képviselve a lakosság nemzetiségi összetételének arányában. Jelenleg, a diákság egészének csupán 3,7%-a magyar, míg a magyarság számaránya közel 7%. /Borbély Tamás: Szélesebb körű autonómiát Egyeztetések új magyar karokról, tanszékekről a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Febr. 23-án tartotta évi küldöttközgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolt a szervezet egyéves tevékenységéről. Fontos eseményként értékelte a státustörvény életbe léptetését. A kolozsvári magyarság összeírását még nem sikerült befejezni. Lakatos András oktatási alelnök hiányosságként említette a megfelelő kapcsolattartás kiépítését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási főosztályával, valamint egy, az egész romániai magyar közoktatást átfogó stratégia kidolgozását a kilencosztályos általános oktatás bevezetését illetően. Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke úgy vélte, hogy 1996 után teljesen elfeledkeztek az autonómiatörekvésekről, az erdélyi magyarság "miniparlamentjének" tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) "báb-" és "súlytalan" intézménnyé degradálták, a szövetség pedig "hierarchikus pártként" kezdett el működni. Kónya-Hamar Sándor hanagsúlyozta: az újabb karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen konkrétumként szerepel a dokumentumban, a kormánypárt és nem az RMDSZ feladata meggyőzni az egyetemek szenátusát ezek szükségességéről. Amennyiben viszont a kormánypárt meg akarja kerülni a kolozsvári áldatlan helyzet rendezését, abból vita lesz és nem protokollum, mondta Kónya-Hamar Sándor. /Papp Annamária: Évi küldöttközgyűlését tartotta az RMDSZ. Módosították a Kolozs megyei szervezet alapszabályzatát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Kónya szerint amióta Teodor Pop-Puscas kolozsvári rendőrparancsnok rohamrendőrökkel vitette be Gheorghe Funart kihallgatásra – mivel többszöri idézés ellenére sem volt hajlandó a parancsnokságra menni – az ezredest folyamatosan zaklatja a polgármester, és már több mint 400 millió lejes bírságot rótt ki rá a városháza egy építkezése miatt. "Oda fajult a zaklatás, hogy a parancsnok kénytelen volt az RMDSZ-hez fordulni, tőlünk kérve, hogy a lehető legmagasabb fórumokon képviseljük ügyét" – fejtette ki a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A képviselő felhívta a jelen levő helyi RMDSZ-elnökök figyelmét, sürgősen egyeztessenek a helyi önkormányzatokban a magyar nyelvű helységnévtáblák ügyében. Idén 93 újabb helyi RMDSZ-szervezet jött létre a megyében. Az ülésen Bitay Levente megyei ügyvezető alelnök az RMDSZ-tagsággal kapcsolatosan elmondta, míg 1990-ben a megyében 60 ezer tagot számláltak, ez tíz év alatt 48 ezerre csökkent. Az alelnök elégedetlenségét fejezte ki a dési és tordai szervezetekkel kapcsolatban, mert tőlük soha nem kapott egyetlen kimutatást sem a tagság létszámáról. /Lázár Lehel: Politikai párt az RMDSZ? Kolozsváron ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Márc. 1-jén tartott megbeszélést Marosvásárhelyen a magyar egyetemi oktatókat, felsőfokú tanügyi intézményvezetőket tömörítő Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, a megbeszélésen részt vettek az RMDSZ vezetői is. Nagy F. István ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta: a közeljövőben várható, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter levélben megkeresi a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, amelyben az új magyar tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. A tanácskozás résztvevői megvitatták az RMDSZ oktatási főosztálya által kidolgozott, a magyar felsőoktatás helyzetének javítását célzó dokumentumot. A kormánypártban, úgy látszik, "pislákol" a politikai akarat a magyar nyelvű felsőoktatás szerkezeti önállóságának a megteremtésére vonatkozóan. A most véglegesített változat szerint két karnak a létrehozását tervezik, amely a humántudományokat és a reáltudományokat foglalná magába. A már működő két hittudományi kar (katolikus és református) is beolvadna ebbe a struktúrába, mindkettő a humán tantárgyak közé. A terv szerint a humántudományok kara 13 tanszéket foglalna magában, míg a reáltudományok kara hét tanszékből állna. Ezzel a struktúrával megoldódna a jogi és a közgazdasági karok helyzete is, amelyek nem külön karokként, hanem a létrehozandó karok tanszékeként működnének. Így a jogtudomány tanszéke a humán tudományok karát képező tanszékekhez tartozna, míg a közgazdaság tanszéket a reál tudományok karához csatolnák. A kolozsvári Ion Andreescu Formatervezői és Képzőművészeti Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetőségei nem mutatnak megértést a magyar közösség igényével szemben, ezért Nagy F. István szerint nem lehet tovább halogatni ezt a kérdést. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ változatlanul az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozását tekinti a legfontosabbnak. /Borbély Tamás: "Pislákoló" remények. Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Ápr. 26-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, valamint a Szatmár megyei RMDSZ oktatási kérdésben szervezett tanácskozást Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs Központban. Kónya László főtanfelügyelő?helyettes szerint az oktatási intézmények magukra vannak hagyva, ezért az iskolaigazgatóknak úgy kell menedzselniük a rájuk bízott intézményt, hogy az előrelépéshez szükséges keretet egyéb forrásokból teremtsék elő. A csökkenő gyereklétszám, a szakképzett pedagógusok hiánya is súlyos probléma Szatmár megyében. Visnyai Csaba megyei tanácsos arra a sajnálatos jelenségre hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy már a 8. osztályos gyerekek közül is igen nagy számban tanulnak tovább Magyarországon. A megyei tanácsos ugyanakkor a magyar tagozaton működő szakiskolák nehézségeire is rámutatott: az ott tanító tanárok magyar nyelvű tankönyvek hiányában románul kénytelenek tanítani a szaktantárgyakat. Nagy F. István szerint az 1989 óta beindított magyar tannyelvű iskolahálózat túl bőre sikeredett, és mára az a feladat, hogy azt visszafejlesszék. Az RMDSZ oktatási főosztályának alelnöke szerint a hangsúlyt a minőségre kell helyezni, ezért azokat az iskolákat (az óvodák és az I?IV. osztályok kivételével), ahol ez nem biztosított, meg kell szüntetni. /Elek Anikó: Maratoni tanácskozás oktatási kérdésekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Idén is megjelent a Toborzó — a magyar tannyelvű képzés a romániai felsőoktatásban. Kiadta az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási Főosztálya. A 226 oldalas füzet fejezetei: I. Magyar nyelvű képzést biztosító állami felsőoktatási intézmények. II. Magán felsőoktatási intézmények: 1. Egyházi felsőoktatási intézmények. 2. Alapítványi felsőoktatási intézmények. III. Magyarországi felsőoktatási intézmények Romániai Konzultációs Központjai. IV. Posztliceális oktatás (technikumok). /(Csomafáy Ferenc): Egy hasznos könyv elé. Toborzó 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A legutóbbi RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén a romániai magyar oktatás helyzetét is áttekintette a testület. A demográfia adatai csökkenő tendenciát jeleznek Romániában, ez a csökkenés pedig fokozottabban jelentkezik a romániai magyar közösség, és főként az iskoláskorú népesség esetében. Míg 1992-ben a magyar nemzetiségű iskoláskorúak részaránya 6,4% volt, jelenleg 6 % alá csökkent ez az arány. Az intézményi autonómia a szórvány vagy a szórványosodás helyzetében komoly asszimilációs veszély forrása lehet. A magyar tanítási nyelvet választók részaránya az országosan nyilvántartott tanulók létszámának 4,34 százaléka, ami 225.000 iskoláskorú gyermeket jelent. Románul tanul vagy beiskolázatlan közel 70.000 tanuló, az iskoláskorú magyar népesség kb. 35 százaléka. A magyar nyelven tanulók arányszáma az óvodától a középiskoláig 6,6 százalékról 3,8 százalékra csökkent, míg a szak- és a posztliceális oktatásban ez az érték 2,5 százalék. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. A romániai magyar felsőoktatásban a magyar nemzetiségű hallgatók részaránya folyamatosan csökken, emellett egy egész sor képzési területhez tartozó szakon nincs magyar képzés: a műszaki tudományok és a mezőgazdasággal kapcsolatos szakirányok terén, valamint a jogász-, közgazdász-, zenei és képzőművészeti oktatásban a magyar nyelvű képzési lehetőségek erősen korlátozottak vagy teljes mértékben hiányoznak. Vekov Károly nehezményezte, hogy az RMDSZ kiadványában nem található tényleges stratégia a helyzet javítására, Toró T. Tibor pedig Markó Béla szövetségi elnök azon kijelentését tartotta furcsának, miszerint az RMDSZ nem kíván idén módosítást követelni az oktatási törvényben. Mátis Jenő a "romániai magyar közösség megmaradása érdekében" kidolgozott határozattervezetet olvasott fel, amelyet eljuttatnak az RMDSZ oktatási főosztályához. Markó Béla a Népújságnak elmondta, hogy igenis létezik stratégia a magyar nyelvű oktatást illetően. Szerinte most építkezni kell, alkalmazni a létező törvényt és majd amikor ezt a keretet kitöltötték, akkor kell a törvény módosításáról beszélni. /Antalfi Imola: Szövetségi elemző az anyanyelvi oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./