„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója nem fogadja el Lazar Ladariu díszpolgárrá avatását, aki „ellentétet szított, arrogáns, xenofób, sovén magatartást tanúsított elsősorban a magyar közösséggel szemben, de támadott neves román személyiségeket is. Smaranda Enache is emiatt adta vissza a címet, amivel sok román értelmiségi is egyetértett”, jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Elmondta, az RMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett ennek a tanácsi határozatnak az utólagos visszavonására. Benedek István szerint a frakció azt javasolta – és ezt a román fél is elfogadta –, hogy ezentúl csak konszenzussal lehet díszpolgári címet adományozni. Az RMDSZ-frakció nem vesz részt a díjkiosztáson, mert az L. L. által vezetett újság a törvényszékre, a tanácsra, a polgármesteri hivatalra s magára a polgármesterre is nyomást próbált gyakorolni. /Mózes Edith: Dr. Benedek István: Remélem, eljutunk oda, hogy ezt a díjat vissza lehet vonni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Makkai János, aki februárig a Népújság főszerkesztője volt, visszautasította dr. Benedek Istvánnak, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ- frakcióvezetőjének a kifogását amiatt, hogy a napilap ellenségesen ír működésükről. /Makkai János: Visszajátszás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./ Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok nem kívánják megszavazni a főtéri föld alatti parkolók létesítését célzó határozattervezetet, amelyet Dorin Florea polgármester készített elő. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ helyi elnöke szerinte mély-, illetve emeletes garázsokat másként is lehet létesíteni a város központi övezetében. Példaként a Kultúrpalota mögötti telket hozta fel, továbbá a Színház tér mögötti telket, valamint a volt Szentgyörgy téri parkot említette. Az mese, amit az előtanulmányban egy kolozsvári cég állít, hogy egy-két éven belül meg lehetne építeni a főtér alatti parkolót. Gondoljunk csak bele, amennyiben az ásatások archeológiai leletekre bukkannak, mennyi ideig tart azok feltárása. Arról nem is beszélve, hogy mekkora költségbe vernénk a várost” – érvelt Benedek István. Az elmúlt hetekben több magyar politikus és közéleti személyiség is szót emelt a főtér feltúrása ellen, úgy vélték, hogy annak burkolt célja a városközpont arculatának a megváltoztatása lenne. Dorin Florea polgármester kijelentette: amennyiben valaki a város fejlődését célzó terv ellen szavaz, annak személyesen is felelnie kell a lakosság előtt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ ellenzi Marosvásárhely főterének feltúrását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének volt elnöke, a Maros Vízügyi Igazgatóság volt igazgatója három vizsgálati szerv zárójelentését, melyek egyhangúan alátámasztják, hogy megalapozatlannak bizonyultak a még az igazgatói megbízatása alatt ellene a sajtóban felhozott vádak. A Cuvantul Liber című helyi napilap egész sor törvényszegéssel vádolta meg a volt intézményvezetőt. Végül mindhárom vizsgálati szerv megalapozatlannak találta a Dávid ellen felhozott vádakat. A vizsgálat eredményeivel az igazgatóságnak kellett volna a nyilvánosság elé állnia. Dávid azért tárta a nyilvánosság elé a vizsgálati eredményeket, mert a vádak részben az RMDSZ-t is illették, lévén, hogy politikai egyezség nyomán volt ő az intézmény vezetője. A tájékoztatón a marosvásárhelyi RMDSZ jelenlegi elnöke, dr. Benedek István a testvérvárosi küldöttségek utazási költségei kapcsán a napokban kirobbant sajtóbotránnyal kapcsolatos álláspontját ismertette. Jómaga tíz éve nem vett részt egyetlen küldöttségben sem, de kiállt amellett, hogy a testvértelepülési kapcsolatokat ápolni kell. Ezek a kapcsolatok hasznosak lehetnek, az együttműködésben gazdasági és idegenforgalmi lehetőségek vannak, amikből a város hasznot húzhat. /(benedek): Dávid: minden vádpont hamis volt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

A Marosvásárhelyre tervezett Stefan Gusa-szobor miatti felháborodás kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője, aki nehezményezte, hogy sokan őt személyesen, valamint a tanács RMDSZ-frakcióját teszik felelőssé azért, hogy a temesvári forradalmárokba lövető főtiszt, Gusa szobrának felállításáról szóló határozattervezetet megszavazta a tanács. Dr. Benedek István szerint a magyarság szempontjából az a fontos, hogy a Gusa-szoborért cserébe a román tanácsosok egyetértettek azzal, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Sütő András szobrát is. Hangsúlyozta, nem a magyar tanácsosokat minősíti, ha egy vitatott személyt jelölnek a román kollégák. A tanácsban kisebbségben vannak, emlékeztetett Benedek István. /Menyhárt Borbála: „Számunkra az a fontos, hogy lesz Sütő-szobor!” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Tíz-tizenöt megyei közintézmény élére a saját szakembereit szeretné kinevezni a marosvásárhelyi RMDSZ. Benedek István, a szövetség városi szervezetének elnöke szerint a politikusokban „kellene annyi jóérzés legyen”, hogy a Maros megyei intézmények egy részének élére magyar szakembereket nevezzenek ki, mivel a lakosság több mint 40 százaléka magyar ajkú. Benedek István hozzátette: megbeszéléseket kezdeményezett ez ügyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi vezetőjével, Dorin Florea polgármesterrel, ugyanis sok intézmény működése kifogásolható, mióta menesztették onnan az RMDSZ javaslatára korábban kinevezetteket. A Krónika kérdésére Dorin Florea kijelentette: „A kinevezésekkor mindig a szakmai hozzáértést helyeztem előtérbe, ezért is értettem egyet azzal, hogy Bárczi Győző ismét alprefektusi tisztséget töltsön be, mert úgy vélem, a magyarságnak is kell képviselője legyen a megyevezetésben. Viszont azt is látnunk kell, hogy az ország számára rendkívül nehéz időszakban az RMDSZ egyszer sem mondta ki határozottan, hogy támogatja a jelenlegi kormányt. ” /Máthé Éva: Magyar vezetőket követelnek Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Kezdődik a FIERD- tábor
Buli a tónál
Hamarosan – egészen pontosan pénteken déli tizenkét órakor – elkezdődik a második FIERD- tábor a Bözödi-tó partján. A Fiatalok Erdélyért nevű, csupán egy éve alakult ifjúsági szervezet által létrehozott, idén megismétlendő tábor számos rendezvénnyel, előadással, vetélkedővel, koncerttel és bulival várja az ifjabbakat és idősebbeket, akiknek jelképes összegért buszokkal való szállítást biztosítanak Marosvásárhelyről Bözödre.
Pénteken a táborozók bejelentkezése, a sátortábor felállítása a vetélkedőkön részt vevő, fiúkból és lányokból álló, legfeljebb 15 fős csapatok benevezése zajlik, este 7 órától elkezdődnek az első nap koncertjei: először az Offline zenél, majd a Megasztárból ismert Tabáni István lép fel a tóparti színadon. Este kilenctől a legendás Piramis koncertezik, míg 12 órától hajnalig dzsesszbuli a bemutatásra nem szoruló Dömével.
Szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek a vetélkedők (köztük harácsolás, sörivóverseny és Toldi-vetélkedő, általános Ki mit tud) este nyolctól Stand-up Comedy a méltán elhíresült székelyföldi Open Stage részvételével. Napközben a tábor tudományos bázisaként működő FIERD- sátorban zajlanak a meghívott vendégek előadásai és az azokat követő "rövidnadrágos" beszélgetések. Az idei tematika: Erdélyi magyar fiatalok szerepvállalásának lehetősége a közéletben, valamint az üzleti életben. Fiatal magyar vállalkozók sikerességének lehetőségei Erdélyben a gazdasági válság közepette. A szórványvidéken élő magyarság nemzeti identitása megőrzésének esélyei. Etnikumközi kérdések Maros megyében 20 évvel a fekete március után. Magyar-román és magyar-magyar viszonyok átrendezése a budapesti kormányváltás következményeként. Közigazgatási reform Romániában: területi autonómia vagy decentralizált székelyföldi régió? Az előadásokra szombat délután 14 és 16 óra között kerül sor, meghívott előadók: Széll Lőrincz (az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke), Zahorán Csaba (a Terra Recognita Alapítvány történésze) és Miklós Gábor (a budapesti Közgazdasági Egyetem oktatója). A koncertek ugyancsak este kilenc órakor kezdődnek, ekkor lép fel a magyar rocklegenda Ossian, majd a hazai Detox. 24 órától Huli Buli. A programsorozat vasárnap sem ér véget: 12 és 16 óra között kocsmajátékok a Kikapcs- sátorban (a versenyzők bizonyíthatják testi és szellemi erejüket a sakk, table, malom, csocsó, kártya, skandenberg és egyéb meglepetés- vetélkedőkön), 16 órakor eredményhirdetés és díjazás, 17 órakor népi tánc (az erdőszentgyörgyi táncegyüttes előadása a nagyszínpadon), 18 órakor pedig további koncertek következnek: fellép a Vírus, a Crash, Keresztes Ildikó és a Defender, a napot ismét Huli Buli zárja. Hétfőn 12 órakor hazamenet, a szervezők felkérik a táborozókat: előtte segítsenek megtisztítani a tó partját.
A Fiatalok Erdélyért (FIERD) egyesület 2009 júliusában alakult meg. Az ifjúsági szervezet létrehozását az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete XI. körzetének fiatal tagjai kezdeményezték, akikhez mások is csatlakoztak. A kezdetben hét alapító taggal induló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet tevékenységeinek köszönhetően rövid időn belül nagy elismertséget és népszerűséget nyert a marosvásárhelyi magyar fiatalok, elsősorban a középiskolások körében.
2009 augusztusában az akkor alig egy hónapja alakult FIERD sikeresen megszervezte Bözödön első ifjúsági táborát, amelynek megismétlését 2010-ben maguk a táborlakók is elvárják. A bözödi ifjúsági tábor megszervezése jelentette az egyesület számára azt a dobbantót, amelynek köszönhetően a FIERD Marosvásárhely egyik legnépszerűbb magyar ifjúsági szervezetévé vált – áll a tábor honlapján (www.tabor.fierd.ro), ahol a buszok menetrendjét is megtekinthetik a látogatók. A táborba a napijegy 15 lejbe, három napra 40 lejbe kerül, ami tartalmazza a sátorhelyet is a táborban kialakított sátortáborban.
Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

Borbély: Bölöni László jó megoldás lenne 2012-re
„E pillanatban nem szerencsés dolog egy együttműködési szerződés aláírása”
Hónapok óta folynak a tárgyalások az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és a többi magyar szervezet között arról, hogy közös polgármesterjelöltet állítsanak a jövő évi helyhatósági választásokon. Pár nappal ezelőtt azonban nem sikerült megegyezni és együttműködési szerződést aláírni. A történtekre Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke reagált, aki egy héttel korábban bejelentette, nem kíván újból indulni a megmérettetésen.
– Miért nem vállalja a jelölést?
– Régebb eldöntöttem ezt, és eljött az ideje, hogy bejelentsem, látva a szárnyra kelt spekulációkat. Nem bánom, hogy 2008-ban vállalkoztam, egyedi élmény volt számomra, bár nem térnék ki arra, mi volt az oka, hogy nem tudtuk visszaszerezni Marosvásárhelyt. De továbbra is drukkolok, és mindent megteszek, hogy visszaszerezzük Marosvásárhelyt, s egy olyan személyiséget jelöljünk, aki nemcsak a magyarok, hanem a románok érdekeit is képviseli, mert a mostani egy áldatlan állapot, tizenkét éve tart, a város érdeke, hogy a mostani polgármestert leváltsa, és egy olyan ember jöjjön a helyébe, aki tesz a városért. Én nem vállalom, az RMDSZ számára a legnagyobb kihívás, hogy megjelölje azt a személyt, aki sikeres lesz.
– Folynak már ebben a témában a tárgyalások az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között. Az elmúlt napokban kísérlet is történt egy együttműködési megállapodás aláírására, amelyből az RMDSZ végül kihátrált.
– A jó szándék biztos megvan azokban, akik tárgyaltak, de sem taktikailag, sem időpont szempontjából nem lett volna szerencsés az aláírás. Elmondanám, hogy világos legyen mindenki számára: a Magyar Polgári Párt annyit ért el 2008-ban, hogy egy tanácsossal kevesebb jutott be az RMDSZ részéről mind a városi, mind a megyei tanácsba. Ők maguk gyakorlatilag nem jutottak be sehová: egy polgármesterük van a megyében és néhány tanácsosuk. Az RMDSZ-nek 39 polgármestere és több mint 500 tanácsosa, tehát ilyen szempontból az MPP egy pártocska, amely nem tudott bizonyítani 2008-ban. De mindenkivel tárgyalni kell, a dialógust fenn kell tartani. Azonkívül van egy másik szervezet, amely pártot akar létrehozni, de még nincs bejegyezve. Tehát ebben a pillanatban véleményem szerint nem szerencsés taktikailag sem egy együttműködési szerződést vagy akár szándéknyilatkozatot aláírni. Ezt megbeszéltük a városi szervezettel, és nem írtuk alá. Erről tárgyalt az állandó tanács, ezért született a nyilatkozatunk, amely kimondja: az RMDSZ tárgyalóbizottságot nevez ki. Tényleg összefogásra van szükség, de megvan mindennek a pontosan felépített forgatókönyve. Az alapszabályzat szerint a municípiumok esetében a polgármester személyét a városi szervezet a megyei szervezettel közösen dönti el.
– A tárgyalásokra visszatérve: az MPP kategorikusan kijelentette, hogy RMDSZ-jelöltet semmiképp sem támogat. Véleményük szerint pártsemleges, közismert, köztiszteletben álló személynek kell lennie. Ilyen összefüggésben Bölöni László nevét említették.
– Éppen ezért nem aktuális a szerződés aláírása, mert ha van egy olyan személyiség, aki nemcsak a magyarság bizalmát élvezi, de a románokét is – akit akár közvélemény-kutatás, akár tárgyalások alapján kell kijelölni – az akár RMDSZ-es, akár független jelölt lehet, de a lényeg, hogy nem kikötésekkel kezdjük a tárgyalásokat. Milyen tárgyalás az ilyen?
Bölöni Lászlóval kapcsolatban viszont kellene tisztázni néhány dolgot: 2008-ban tényleg felröppentették a nevét. Én azonnal felhívtam, hiszen jó barátok vagyunk, megkérdeztem, valóban akar-e indulni. Elmondtam neki, ha úgy gondolja, hogy ez segít Marosvásárhelynek, és élvezi a magyar szervezetek bizalmát, én visszalépek, és őt támogatom. Ő döntött úgy végül, hogy nem indul. Azt is megemlíteném, hogy 2008-ban nem volt más magyar jelölt.
– Szász Jenő szerint ön és Frunda György beszélte le Bölöni Lászlót a jelöltségről…
– Ez nem igaz, az viszont igaz, hogy a tavaly ősszel személyesen beszéltem vele, s megkértem, gondolkozzon azon, hogy 2012-ben induljon a választásokon. Én mellszélességgel támogatnám, hogy ő legyen a marosvásárhelyiek jelöltje. Azt mondta, ha megszületik az összefogás, akkor gondolkozik ezen. Azóta kétszer találkoztunk, legutóbb ezelőtt két héttel, és valószínű, hamarosan választ ad. Amikor arról lesz szó, hogy vállalja, leülünk, tárgyalunk erről a szervezetekkel, mert Bölöni László valóban jó megoldás lenne 2012-re.
MÓZES EDITH
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ-es jelöltet támogat az EMNT
Vass Levente miniszteri tanácsost támogatná az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt a jövő évi helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi a választmány, illetve a küldöttgyűlés véleményére kíváncsi. „Kétszer már megittuk a levét a felülről érkező kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak” – szögezte le a Krónikának Benedek István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke, hozzáfűzve: a jelöltet „nem az országos vezetésnek és nem is a többi pártocskának” kell megneveznie.
Miután a Bölöni-féle lufi kipukkadt, a marosvásárhelyi jobboldali magyar alakulatok egy RMDSZ-tisztségviselő nevét vetették fel lehetséges közös polgármesterjelöltként. Vass Leventét, Cseke Attila miniszteri tanácsosát mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mind a Magyar Polgári Párt (MPP) hajlandó támogatni a jövő évi helyhatósági választásokon. Egyedül az RMDSZ nem döntött még. A párton belüli megosztottság az esetleges jelölt megítélésére és támogatottságára is rányomja a bélyegét. Míg a megyei vezetés nagyjai támogatják Vasst, a városi visszafogottabb, a választmány, illetve a küldöttgyűlés véleményére kíváncsi. Közben a román sajtó egy része már rég kikezdte az egykori diákvezért, azt furcsállva, miként forgathat auditáló egészségügyi cégein keresztül eurómilliókat.
Az EMNT javasolta, az MPP támogatja
Az EMNT Vass Levente mellett több más személyt javasolt, mint például Dávid Lászlót, a Sapientia EMTE rektorát vagy Albert Attila vállalkozót. Mégis az orvos-politikusban vélik felfedezni azt a személyt, akit saját pártja, az RMDSZ vagy legalábbis annak bizonyos szárnya támogat. „Lényeges, hogy olyan személyt javasoljunk, aki mellett kiáll az RMDSZ is, majd a választásokon felsorakozik a város összmagyarsága” – vélekedett a Krónikának Jakab István, a nemzeti tanács megyei elnöke. Érdeklődésünkre, miszerint azon túl, hogy megfelelő jelöltnek tartják, mennyire hisznek Vass esélyeiben, az EMNT vezetője bizakodónak mutatkozott. „Vassal meg lehetne nyerni a választásokat – akár Dorin Florea ellenében is” – válaszolta, hozzáfűzve, hogy ehhez a magyarságnak össze kell fognia.
Az MPP számára elfogadható az EMNT által felvetett valamennyi név. Ennek ellenére László György megyei elnök szerint még mindig Bölöni László egykori válogatott futballista, későbbi sikeredző lenne a legmegfelelőbb választás. „Mielőtt bárkiben gondolkodni kezdenénk, Bölönit kellene hivatalosan és közösen felkérni. Az ő válasza után még mindig lehet gondolkodni, és lépni” – nyilatkozta. Kérdésünkre, hogy mennyire tartanák megfelelőnek Vass jelölését, László György kijelentette: az MPP azt az embert fogja támogatni, akit a másik két párt is jelöl vagy elfogad. „Vass Leventét karizmatikus, jól felkészült személynek ismerem, aki a korát illetően is jó választásnak bizonyulhat. Viszont az MPP nem fogja senkire se ráerőltetni az akaratát” – szögezte le László.
Vassnak az RMDSZ-ben kell megvívnia a harcot
Paradox módon, annak ellenére, hogy évek óta – helyi vagy akár országos szinten – az RMDSZ által „kicsikart” tisztségeket tölt be, Vass Leventének a saját szervezetében kell megvívnia a legkeményebb harcot. A városi körzetek képviselői közül többen azért nem támogatják, mert nem ismerik. Mások meg azért nem örülnének az esetleges jelölésének, mert – mint fogalmaznak – „volt alkalmuk megismerni”. A városi szervezet elnöke, Benedek István semlegesen viszonyul hozzá. „Az egyetemen diákom volt, ügyes fiúként ismertem meg. De azóta sok idő telt el, és ezek során semmiféle kapcsolatot nem ápolt a marosvásárhelyi RMDSZ-szel. Most sem jelezte, hogy indulna, csak egy magánbeszélgetésünk alkalmával mondta el, hogy amennyiben a szövetség őt jelöli, vállalja” – ecsetelte a helyzetet Benedek. Kérdésünkre, hogy esélyesnek tartja-e Vasst, az orvosprofesszor annyit mondott, jelen pillanatban ő ezt nem tudhatja. Bárki is lesz a jelölt, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ezúttal nem fogadja el a felülről jövő ukázt. „Kétszer már megittuk a levét a felülről érkező kezdeményezésnek. Harmadjára nem szabad kitennünk a város magyarságát egy újabb, hasonló pofonnak” – szögezte le Benedek István. Ezelőtt hét évvel, annak ellenére, hogy a körzetek Csegzi Sándor alpolgármestert javasolták, a szervezet megyei elnöke, Kelemen Atilla a vidéki polgármesterekkel folytatott nyárádselyei poharazgatáson bejelentette, versenybe száll Florea ellenében. Négy esztendővel később, 2008-ban Borbély László ütötte ki a csúcsvezetés segítségével a választmányi ülésen nála több szavazatot szerző Csegzit. Mindkét politikus már az első fordulóban csúfos vereséget szenvedett Floreától. Benedek szerint a városi szervezet nemcsak a felülről jövő ukázt, hanem az ellenzéki alakulatok javaslatait is elveti. „A jelöltet a választmányon, majd a küldöttgyűlésen keresztül nekünk kell megneveznünk. Nem az országos vezetésnek és nem a többi pártocskának. Ahogy nem az RMDSZ mondja meg a maga hét százalékával, ki legyen a kormányfő, úgy sem az MPP, sem az EMNT nem diktálhat nekünk” – vélte Benedek.
Lapunk megkeresésére Vass Levente annyit mondott, megtisztelve érzi magát, ha három különböző alakulat is benne látja az esetleges közös jelöltet. „Jól esik, de nem nekem, hanem a három szervezetnek kell kimondania, hogy közös jelöltként indítana” – jelentette ki szűkszavúan a miniszteri tanácsos.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely: RMDSZ-es személyt támogatna az MPP és az EMNT a polgármesteri tisztség kapcsán
Az RDSZ-es Vass Leventét, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosát indítaná közös jelöltként a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért az EMNT és MPP, azonban a helyi RMDSZ még nem egyezett bele a javaslatba. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke a Krónikának kijelentette, a városi a választmány, illetve a küldöttgyűlés véleményére kíváncsi az ügyben, a marosvásárhelyi RMDSZ többé nem fogad el “fentről érkező ukázokat”. Emlékeztetett, a helyi szervezet engedékenysége már két alkalommal, 2004-ben Kelemen Atilla és 2008-ban Borbély László indulásakor is balul sült el, amikor is Dorin Florea jelenlegi polgármester már az első körben leelőzte a két jelöltet. (krónika)
Transindex.ro

Veszélyben a magyar orvosképzés
Már csak az RMDSZ politikai befolyásának köszönhetően lehetne megakadályozni azt, hogy ne lépjen érvénybe a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) által elfogadott egyetemi charta, ami hátrányosan érinti a magyar tagozatot. Az új charta szerint a magyar tagozatot még azok a jogok sem illetik meg, amelyekkel eddig rendelkezett.
Csendes tiltakozást helyezett kilátásba tizenkét európai fővárosban a román nagykövetségek előtt a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület, amely a MOGYE magyar tagozatát ért diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet. Ádám Valerián, az egyesület titkára az MTI-nek elmondta: a tiltakozásra azt követően kerül sor, hogy az egyetem román többségű vezetősége több olyan döntést hozott, amelyek hátrányosan érintik a magyar tagozatot.
A romániai magyar orvosokat és egyetemi oktatókat tömörítő civil szervezet főként azt kifogásolja, hogy az egyetem román többségű szenátusa által elfogadott új egyetemi charta nem tartja tiszteletben az új oktatási törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a multikulturális egyetemeken a magyar tagozat főtanszékekbe/intézetekbe szerveződjön, vagyis az oktatás nyelve szerint különüljön el, és nagyobb döntési jogkörnek örvendjen. A magyar tagozat oktatói tüntetőleg kivonultak az egyetemi szenátusi szavazásról, de a testületben a régi charta szerint a román tagozat képviselői kétharmad arányban vannak jelen, így az megszavazhatta az intézmény új alapvető szabályzatát. A magyar tagozat képviselői szerint azonban így sem teljesen szabályosan zajlott a szavazás, mivel az egyik elhunyt román szenátusi tagot rendkívül rövid alatt helyettesítették új taggal, és nem tartották tiszteletben a szenátusba való beválasztás egyetemi szabályzat által rögzített procedúráját.
Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese a Krónika című napilapnak elmondta: az új egyetemi charta visszalépést jelent, hiszen rosszabb, mint a régi. Egyrészt a magyar tagozatnak nem biztosít döntéshozatali jogot, másrészt az új oktatási törvény által lehetővé tett tagozatalakítási lehetőséget startból kizárja. Ádám Valerián közölte: a tervek szerint a román nagykövetségek előtti tiltakozás egyidőben zajlik majd az európai fővárosokban augusztus 11-én romániai idő szerint este hét és kilenc óra között. Az egyesület Marosvásárhelyen is imával egybekötött tiltakozást tervez, de ezt az akciót egyelőre nem engedélyezte a helyi rendőrség.
Az egyesület titkára szerint azért időzítették augusztus 11-re a megmozdulást, mert az oktatási minisztériumnak egy nappal korábban kellene jóváhagynia az új oktatási törvény szerint a romániai egyetemek által elfogadott új chartákat. Ádám Valerián szerint amennyiben a minisztérium visszaküldi a marosvásárhelyi egyetemnek a kifogásolt szabályzatot, elállnak a tiltakozástól.
Az egyetemi charta ellen foglalt állást Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki Daniel Funeriu oktatási miniszterrel korábban folytatott tárgyaláson kifejtette: a szaktárcának nem kellene jóváhagynia a szabálytalanul elfogadott dokumentumot. Szabadság (Kolozsvár)

A magyar pártok közösen emlékeznek meg október 6-áról
"Ha tőlünk függ, akkor lesz Paunescunak szobra Vásárhelyen, amikor Gusának, vagyis soha"
Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke és Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a három magyar politikai alakulat közösen emlékezik meg október 6-án az aradi vértanúkról, illetve a marosvásárhelyi székely vértanúkról.
A sajtótájékoztatón jelen volt Csegzi Sándor, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke, hangsúlyozni kívánta, hogy a megemlékezésnek nem lesz kampányjellege, jó alkalom arra, hogy az összefogásra utaló, Európát átfogó eseményre való megemlékezés kapcsán "mutassunk egyértelmű összefogási szándékot Marosvásárhelyen a magyar politikai szervezetek között".
Jakab István hangsúlyozta: – A marosvásárhelyi magyarság mindig is lelki motorja volt az erdélyi magyarságnak. Nagyon fontos, hogy október 6-án a magyar politikai pártok együtt kívánnak megemlékezni az aradi és a székely vértanúkról. Az emlékezés kegyelete, amely összhangot teremt bennünk, azt is jelzi, hogy egységesek tudunk lenni minden olyan ügyben, amely a magyarság számára fontos, és együtt tudunk hangot adni minden olyan történésnek, amely a magyarság jövőjét biztosítja.
László György: – Ha Marosvásárhelyen – de Erdélyben is – a magyar közösséget képviselő politikai szervezetek megpróbálnak együttműködni, akkor az csakis e közösség politikai múltjának tudható be. Most, félretéve a politikai hovatartozásunkat, arra hivatkozva, hogy ha nem sok közös van bennünk, mégis van egy történelmünk, közös múltunk, így a magyar közösség érdekében félreteszünk minden nézeteltérést, és október 6-án Marosvásárhelyen együtt fogunk emlékezni. Remélem, ez az első jó lépés annak érdekében, hogy életképes érdekképviseletet tudjunk létrehozni az erdélyi magyarságért.
Október 6-ig megoldódhat a MOGYE ügye
Újságírói kérdésre válaszolva Benedek István kijelentette: Az egyetem problémája reális, egy rossz menedzsmentnek és egy rossz charta megszavazásának az eredménye, ami nem vette figyelembe a jelenlegi tanügyi törvényt. Ezt nem teheti meg egyetlen egyetem sem az egyetem autonómiájára hivatkozva, és remélem, hogy Markó Béla miniszterelnök- helyettes úr, aki a tanügyért is felelős, illetve Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megteszi személyesen is a szükséges lépéseket, s különösen Markó Béla tud hatni az egyetem vezetőségére és a tanügyminisztériumra, s felszólítja őket, hogy a törvényeket be kell tartani. "Úgy gondolom, hogy a miniszterelnök-helyettes és az Európai Parlament alelnökének személyes jelenléte az egyetemen, illetve a tárgyalások a következő napokban meghozzák az eredményt".
Ádám Valérián, az RMOGYKE ügyvezetője, aki egy kolléganőjével együtt bejött a sajtótájékoztatóra, bejelentette, hogy ha az RMDSZ és a magyar szervezetek "visszavonulót fújnak" a MOGYE ügyében, akkor az október 6-át követő héten tüntetést szerveznek a civil szervezetek.
Az RMDSZ-politikusok reményüknek adtak hangot, hogy október 6-ig megoldódik a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye. Kiss István, az MPP alelnöke szerint a magyar pártok közösen lépnek fel a MOGYE ügyében.
Iskolaneveket a magyar lakosság arányának megfelelően!
Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Adrian Paunescunak szobrot akarnak állítani Marosvásárhelyen, illetve hogyan viszonyulnak az iskolanévadáshoz, Benedek István kijelentette: – Ez nagyon egyszerű. Az iskola nevét az iskola vezetőtanácsa dönti el, majd a városi tanács szavaz róla. Ami csak konzultatív jellegű. Sajnos, az iskolák vezetőtanácsaiban Vásárhelyen a román tanárok többségben vannak. Mivel Marosvásárhely magyar lakossága kb. 46%, úgy illett volna, hogy az iskolák 46%-ának is magyar neve legyen. Magyar íróról, tanárról, az iskolaalapító Bernády Györgyről iskola legyen elnevezve. Ez nem történt meg. Azt gondolom, az elkövetkezendőkben lesz elegendő politikai józanság az iskolák vezetőségeiben részt vevő tanárokban, s belátják, ez így nem mehet tovább. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az iskolák neve a magyar lakosság arányának megfelelő legyen Marosvásárhelyen. Meg kell találni ennek a módját.
A Paunescu-szoborral kapcsolatosan azt mondta: "Akkor lesz Marosvásárhelyen szobra Paunescunak, ha tőlünk függ, amikor Gusának. Vagyis soha!"
Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés László nyilatkozata a marosvásárhelyi polgármester-választás tárgyában
A napokban az etikus és ügyszerű nemzeti politikától teljességgel idegen hangnemben nyilatkozott a polgármester-jelölésről az RMDSZ Maros megyei elnöke. A Vass Levente jelölésével kapcsolatos hasonló megnyilatkozások egyben félrevezetőek is. Megengedhetetlen, hogy a kisebbik kormánypárt egyes tisztségviselői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt együttműködési készségét – közvetlen vagy közvetett módon – az RMDSZ egyoldalú választási kampány- és propaganda-céljaira használják fel.
Mindezeket szem előtt tartva, ezúton tartjuk szükségesnek tisztázni, hogy – a helyzet jelenlegi állása szerint – nevezett Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT/EMNP közös, hanem kizárólag a Maros megyei/marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje.
Mi a plurális és demokratikus magyar összefogás hívei vagyunk, s ennek megfelelően nem az RMDSZ jelöltjét, hanem a marosvásárhelyi magyarok közös jelöltjét kívánjuk a helyhatósági választásokon elindítani és támogatni. Vass Levente pedig – Smaranda Enache mellett – csupán egyike a szóba jöhető közös jelölteknek.
Éppen ezért, a koalíciós egyezség alapján álló, közös jelöltállításra a továbbiakban is készek vagyunk, és ennek értelmében a mihamarabbi megállapodást szorgalmazzuk.
Nagyvárad, 2011. november 7.
Tőkés László, az EMNT elnöke 
Erdély.ma

Maros megyei EMNT: nem tudták, mit nyilatkozzanak
Tudja, hogy az aggodalom szülte, de mégsem tartja szerencsésnek Tőkés László hétfői állásfoglalását Kali István, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke. Tőkés állásfoglalása olyannyira meglepte az EMNT marosvásárhelyi vezetőit, hogy – saját bevallásuk szerint – hétfőn azért nem válaszoltak az újságírók telefonhívására, mert még nem tudták, mit nyilatkozzanak. „Előbb egyeztetnünk kellett Tőkés Lászlóval, majd egymással, hogy ne mindenki mást-mást mondjon” – látta be a kedden a Krónika telefonhívására immár válaszoló Kali István, a szervezet megyei alelnöke.
Amint arról beszámoltunk, Tőkés László EMNT-elnök a november 7-én kiadott közleményében leszögezte, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT közös, hanem kizárólag a Maros megyei/marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje.
Tőkés ugyanakkor Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnökének nevét is bedobta a köztudatban, mint olyan személyét, akit az EMNT támogathat a 2012-es helyhatósági választásokon. Állásfoglalásával Tőkés László megkérdőjelezte a nemzeti tanács helyi döntését, melynek értelmében éppen az EMNT javasolta az RMDSZ-nek Vass Levente indítását.
Koalíciót szeretne a megyei EMNT is
Kali István megjegyezte, az EMNT-elnök állásfoglalása „nem biztos, hogy szerencsés kinyilatkozás” volt. „Tőkés László elveszítette a türelmét az RMDSZ-szel szemben és azért adta ki a nyilatkozatot. De mi is éppen úgy aggódunk az EMNT és az RMDSZ viszonyáért, mint ő. Koalíciót szeretnénk jövőre, de az RMDSZ még mindig vacillál” – értékelte a helyzetet Kali.
Szerinte amennyiben az RMDSZ kisajátítja magának Vass Leventét és a koalíció megkötése helyett arra szólítja fel a többi magyar alakulatot, hogy csatlakozzon a párt jelöltjéhez, új helyzet áll elő.
„Legyen világos: mi csak koalíciós jelöltként tudjuk elképzelni Vass Leventét” – szögezte le a Maros megyei EMNT vezetője. Mint ismeretes, éppen a nemzeti tanács „találta ki” és javasolta az RMDSZ-nek Vasst, mint közös polgármester-jelöltet. A másfél hónappal ezelőtt szervezett belső választásokon a fiatal orvos-politikus és a mellette kampányoló megyei és bukaresti vezetők fontos aduként használták fel Vass külső támogatását.
Benedek: Tőkés nem ismeri a vásárhelyi helyzetet
Nem lelkesedett Tőkés László nyilatkozata miatt Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke sem. Megítélésében a jelenlegi EP-alelnök nem ismeri eléggé a vásárhelyi helyzetet. „Az emberei vagy rosszul tájékoztatják Tőkés Lászlót, vagy ő nem ismeri a marosvásárhelyi realitást” – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Benedek. Akárcsak Kali, a városi RMDSZ elnöke sem tartja szerencsésnek Tőkés „bekavarását”. Kérdésünkre, hogy azon túl, hogy megkavarta a kedélyeket, serkenti-e az RMDSZ-t abban, hogy mielőbb koalíciót kössön az EMNT-vel, Benedek István nem tudott válaszolni. „Ez nem csak tőlem függ. Amúgy nem egy könnyű feladat, annál is inkább, hogy újabb és újabb, váratlan tényezők bukkannak fel” – fűzte hozzá.
Mint arról tájékoztattunk, Tőkés nyilatkozata Vass Leventét is kellemetlenül érintette. Ennek ellenére a miniszteri tanácsos továbbra is az RMDSZ és az EMNT közös jelöltjének tekinti magát. Ezt a nemzeti tanács helyi és megyei vezetői újból megerősítették.
A Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, Kelemen Ferenc viszont reméli, hogy Tőkés megadta a jelt és az irányvonalat, így az EMNT is csatlakozhat az MPP-hez és a Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache személyében független, de mégis közös jelöltet támogathat.
(Kelemen Atilla: van még idő a megegyezésre. A Maros megyei RMDSZ elnöke szerint az EMNT helyi szervezete már csak „félszájjal” támogatja Vass Leventét, mert elbizonytalanította őket Tőkés közleménye. Kelemen Atilla a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta: a közleményt nem kívánja kommentálni, de a marosvásárhelyi RMDSZ-nek van egy jelöltje, Vass Levente, aki mellé oda lehet állni. Szerinte még bőven van idő a tárgyalásra a választásokig hátralevő tizennégy hónap alatt. Kelemen leszögezte: ezt a döntést Marosvásárhelyen kell meghozni, nem máshonnan irányítani, ugyanakkor „politikai játszmának” nevezte, hogy az „elvi megegyezés” után, aláírt egyezség hiányában az EMNT kihátrál, „mondvacsinált indokok mögé bújva”.)
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Amire Marosvásárhely tanít
Eljött az ideje a szólásnak. Nem csak az egyetemi tanárokénak, általában a romániai magyar értelmiségének.
Persze, a helyhatósági választásokig valószínű van még egy esztendő, de a romániai politikai életben – és nem csupán ott – semmi nincs kőbe vésve. Könnyen elképzelhető tehát jónéhány változás mind a választások kiírása és lebonyolítása, mind a jelöltállítások szabályozása tekintetében.
Persze, a helyhatósági választásokig valószínű van még egy esztendő, de a romániai politikai életben – és nem csupán ott – semmi nincs kőbe vésve. Könnyen elképzelhető tehát jónéhány változás mind a választások kiírása és lebonyolítása, mind a jelöltállítások szabályozása tekintetében. Annyi azonban bizonyos, hogy a romániai magyar politikai élet viszonyrendszerében mindannak, ami Marosvásárhelyen történik, megkülönböztetett fontossága van.
A helyzet közismert: amikor az EMNT és az erre ráépítendő EMNP helyi szervezete dönteni próbált a majdani polgármesterjelölt ügyében, és erről az RMDSZ helyi szervezetével is tárgyalt (mi több, valamiféle egyezségre is jutottak), akkor az EMNT-központból leszóltak: jóval fontosabb meglátások forognak kockán, semmint hogy arról a nagypolitikához nem értő kis helyi politikusok dönteni tudnának.
Csakhogy a kis helyi politikusok nagyon udvariasan, nagyon diplomatikusan, de kötik az ebet a karóhoz, nem hajlandók feladni az álláspontjukat, amelyet a helyi viszonyok ismeretében ők maguk dolgoztak ki. Ráadásul megszólaltak azok a marosvásárhelyi magyar egyetemi tanárok is, akik így együtt, a felszínen, mostanig soha nem avatkoztak be az erdélyi magyar politikai vitákba.
És alighanem ideje volt. Még pontosabban fogalmazva: eljött az ideje a szólásnak. Nem csupán az egyetemi tanárokénak, hanem általában a romániai magyar értelmiségének. A rendszerváltás utáni évek lelkes-lázas útkeresése után, az ezredfordulót követően pedig még inkább, az értelmiség szép csendesen visszahúzódott a maga csigaházaiba, és hagyta, hogy kizárólag a választott vagy önjelölt politikusok és politizálók, a nem egyszer családi-baráti alapon alacsonyabb vagy magasabb polcokra emelt köztisztviselők, a látszólag mindenhez értő újságírók és néhány, a politikai pletykákat felkapó, megrögzött világhálós fórumozó alakítsa ki a társadalmi közbeszédet. Amely rendszerint nem is jutott túl ezeken a körökön: bármiféle vita vagy nézetkülönbség ugyanazokhoz a jól ismert szereplőkhöz tért vi-ssza, és mivel a mindentudók javarésze bármilyen más véleményt mereven elutasítva osztotta és osztja az észt, az értelmiségiek számára nem maradt más, mint bezárkozni a szakmába és az otthonokba; annál is inkább, mivel a gazdasági válság amúgy is a megélhetés kényszere felé fordítja mindazokat, akik nem részesülnek az egyesek számára még mindig meglehetősen bőséges költségvetési forrásokból vagy a politikai és gazdasági élet összefonódásának más előnyeiből.
A közéleti értelmesség nyilvánvalóan nem csupán az értelmiségiek sajátja, de kétségtelen, társadalmi részvállalásuk nélkül az előremutató átalakulásoknak ez a legfontosabb eszköze igen lényeges hiányt szenved.
Márpedig eljött az idő, ha nem is ennek a teljes felszámolására, de legalább részleges pótlására. Annál is inkább, mivel az elmúlt két évtizedben az értelmiségiek köre alaposan kibővült, hiszen egész sor olyan új romániai magyar intézményt sikerült létrehozni vagy a régieket megújítani, amelyekben szinte észrevétlenül új meg új nemzedékek csatlakoztak és csatlakoznak mindazokhoz, akik még mindig szívügyüknek tartják a romániai magyarság – ittlétét is megtartó – európai jövőjének a kialakítását.
Ha az értelmiség nem hallatja nyíltan a hangját és csupán valahol a háttérben pusmog, akkor – amint a közelmúlt tapasztalata is bizonyítja – a romániai magyar közéletben olyan légüres tér támad, amelyet szíves-örömest betöltenek a nagyhangúak, a populisták, a politikai epigonok, akik a legkisebb körültekintés nélkül örökkévaló és megcáfolhatatlan igazságoknak állítják be az imitt-amott felcsipegetett politikai morzsákat vagy sugallatokat. Azaz, hogy nap mint nap tapasztalt példával éljek: ha nem működik a szakmai, az ész alapú, a világ legjobb eredményeit ismerő és felhasználó gyógyítás, akkor azonnal érkeznek a harmadik szemükkel a vesékbe látó, mindkét kezükben varázspálcákat lengető és vízereket kitapogató gyógyítók, az eredmény pedig a se pénz, se posztó állapot lesz.
Legyen tehát álláspontunk! Marosvásárhely erre tanít.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

EMNT: az RMDSZ kizárólag saját jelöltjeként kívánja indítani Vass Leventét Marosvásárhelyen – RMDSZ: az EMNT hazudik
Sajtóközleményeikkel, nyilatkozataikkal és cselekedeteikkel keserű hétvégét szereztek egymásnak az RMDSZ, az EMNT és az EMNP marosvásárhelyi vezetői. A nemzeti tanács és a néppárt képviselői azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy „derült égből villámcsapásként” kisajátították Vass Leventét, akit kizárólag a tulipán védjegye alatt indítanának a polgármesteri szék visszaszerzéséért. A szövetség vezetői „övön aluli ütésként” értékelték az EMNT vádjait, melyek – Kelemen Atilla megyei elnök szerint – egy magánbeszélgetésen elhangzottak elferdítésére épülnek.
Január 3-án, pénteken délben minden jel arra utalt, hogy még összeállása előtt robban a tavaly nyáron megálmodott helyi magyar-magyar koalíció. A jelenlegi állás szerint egyre inkább úgy tűnik: nem lesz magyar pártkoalíció Marosvásárhelyen, mert az RMDSZ nem hajlandó elkötelezni magát az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) oldalán. Ha ez nem történik meg, válaszként a Vass Levente jelölését szorgalmazó nemzeti oldal már nem lesz hajlandó támogatni az RMDSZ orvos-politikusát.
Vass még bízik a különböző magyar szervezetek vezetőinek józanságában és tárgyalókészségében és reméli, hogy végül csak sikerül valamiféle egyezségre jutni.
Csalódás érte az EMNP-t
Az indulatok már pénteken délelőtt felkorbácsolódtak, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnöksége nevében Jakab István levelet juttatott el a sajtónak. Azon túl, hogy megköszöni a történelmi magyar egyházfők egy nappal korábban közzétett támogatónyilatkozatát, az EMNT megyei elnöke azzal vádolta meg Kelemen Atillát, az RMDSZ megyei vezetőjét, hogy az egy nappal korábbi egyeztetéseken felrúgta szervezete korábbi álláspontját, és ellentmondást nem tűrve közölte: Vass Leventét csak az RMDSZ színeiben kívánják indítani a helyhatósági választásokon.
„Marosvásárhelyen a magyarság érdeke megkívánja, hogy valós együttműködéssel mozgósítsuk a magyar választópolgárokat, és sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a tervezett formában a »szövetség« önös érdekei miatt ez nem valósulhat meg. Csalódás ugyanakkor, hogy az RMDSZ újfent bizonyítja: vezetői adott szavában nem lehet megbízni” – áll többek között a nyilatkozatban.
Jakab szerint rendkívül szomorú, hogy azok után, hogy a tavaly az EMNT, történelminek nevezett gesztusként, éppen az RMDSZ berkeiből javasolt valakit közös jelöltnek, a kormánypárt most teljesen más értelmezést ad az összefogásnak.
„Mihelyt Kelemen Atilla az RMDSZ mögé való felsorakozásként értelmezi az összefogást, be kell látnunk, hogy Marosvásárhelyen még mindig korai a magyar politikai pártok együttműködéséről álmodni” – állapította meg hétvégi sajtótájékoztatóján Jakab István.
Az EMNP marosvásárhelyi elnöke, Portik Vilmos bemutatta azt az általuk megfogalmazott koalíciós szerződés-tervezetet, amit a két félnek vasárnap kellett volna aláírnia. Ennek értelmében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Magyar Együttműködés Marosvásárhelyért – RMDSZ-EMNP nevet viselő választási koalíciójuk közös jelöltként indítja Vass Leventét, akinek választási kampányát egy szintén közös bizottság irányítaná.
Kelemen visszautasító gesztusát értékelve, Portik úgy fogalmazott: derült égből villámcsapásként érintette őket.
Kelemen szerint hazudik az EMNT
Az RMDSZ megyei vezetője szerint azonban korántsem így állnak a dolgok, mint ahogy az EMNT és az EMNP képviselői bemutatják. Kelemen elmondása szerint Jakab egy csütörtöki magánbeszélgetés alkalmával vetette fel a pártszövetség ötletét, amire ő azt válaszolta, hogy erről az RMDSZ állandó tanácsa hivatott dönteni, amit péntekre hívtak össze.
„Ezek után pénteken reggel 8 óra 10 perckor felhívott Jakab István, és sajnálattal közölte, hogy a központi vezetés kivette a kezéből a döntés jogát, és most már csak azt tudják elfogadni, ha Vass Levente teljesen független jelöltként kiáll az RMDSZ-ből” – pergette vissza a történtek kronológiáját Kelemen Atilla, aki szerint a következő egy órában szétküldött, az RMDSZ-t súlyos vádakkal illető nyilatkozat már egyenesen „övön aluli ütés volt”.
A politikus egyszerűen hazugságnak tartja a levélben megfogalmazottakat. Az EMNT levelére reagálva, a későbbiekben az RMDSZ is nyilatkozatot adott ki. A szövetség ebben abbéli reményét fejezi ki, miszerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt rövid időn belül felülbírálja jelenlegi álláspontját.
„Marosvásárhelynek egyértelmű érdeke, hogy a magyar összefogás jelöltje megnyerje a polgármester választást, visszanyerje többségi erejét a tanácstestületben, és a megye magyarsága megőrizze vezető tisztségét a megyei tanács élén” – olvasható a nagyobbik magyar párt állásfoglalásában.
Eshet az ellenzéki támogatás?
Arra a kérdésre, hogy mit tesz az EMNT és az EMNP, ha az RMDSZ a továbbiakban is ragaszkodik álláspontjához és ezt Vass Levente is felvállalja, Portik Vilmos leszögezte: ez esetben szóba sem jöhet az általuk „kitalált” jelölt támogatása.
„Legyen világos: mi nem támogatjuk az RMDSZ jelöltjét. Nem azt kérjük, hogy lépjen ki a pártból, hanem azt, hogy a választásokon függetlenként induljon. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy azok is Vassra szavazzanak, akik egyébként semmi szín alatt nem pecsételnének a tulipánra” – fejtette ki a párt vásárhelyi elnöke. Szerinte az EMNP nem vállalhat fel egy efféle kompromisszumot, és nem kíván egy eleve vesztes harcba részt venni. Portik szerint egy pártkatona jelöltnek sokkal kisebbek az esélyei, mint egy függetlennek, hisz púpként kell hordoznia a hátán az RMDSZ-kormányzás ódiumát.
A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy jelen helyzetben a néppárt gondolkodik-e saját polgármester- illetve megyei tanácselnök-jelölt állításában. „Korai még erről beszélni, de benne van a pakliban. Legalább is a megyei önkormányzatot illetően. Marosvásárhely polgármesterségét illetően, valószínűleg nem indítunk senkit Vass Levente ellenében, tagjaink és szimpatizánsaink belátására bízzuk, hogy kire szavazzanak” – vélekedett Portik Vilmos.
A párt országos megbízott elnöke azonban ennél nagyobb kiskaput hagy nyitva. „Meggyőződésünk, hogy amikor a képviseleti monopóliumához kétségbeesetten ragaszkodó RMDSZ elárulja közösségét, akkor a közösségnek magának kell kézbe vennie képviseletének ügyét – állítja közleményében Toró T. Tibor, aki a továbbiakban hozzáteszi: – A Néppárt országos szervezete ezúton biztosítja messzemenő támogatásáról az EMNT Maros megyei szervezetét és Vass Leventét: tagjai és szimpatizánsai minden segítséget megadnak nekik mind a jelöltséghez szükséges aláírások összegyűjtéséhez, mind a sikeres választási szerepléshez. Hisszük, hogy Marosvásárhely visszaszerzése nem csak a város magyarságának, hanem az egész erdélyi magyarságnak közös ügye”.
Nem egyeztettek „a nép fiával”
Azt a kérdést, hogy az elmúlt hónapokban tisztázták-e Vassal, hogy függetlenként vagy kizárólag az RMDSZ színeiben indul, Portik Vilmos azzal hárította el, hogy a jelöltjük egyetlen EMNT-RMDSZ közös tárgyaláson sem volt jelen, ahol ez a kérdés is terítékre kerülhetett volna.
„A népet a nép fia tudja a legjobban képviselni, ehhez neki nincs szüksége pártszínekre. Vass Leventét a rátermettsége és a vezetői készsége teszik támogathatóvá” – tette hozzá a néppárt helyi elnöke.
Hogy az RMDSZ-től való függetlenedéséről nem volt szó, ezt maga Vass Levente is megerősítette. Lapunknak úgy vélekedett, hogy egy várost nem lehet független polgármesterként, politikai támogatás nélkül vezetni. Miután tudtára adtuk, hogy a kérdés nem a város vezetéséről, hanem egyelőre annak a jognak a megszerzéséről szól, az orvos-politikus azzal visszakozott, hogy ez nem tőle függ. A kellemetlen helyzetbe sodort Vass azonban reméli, hogy az elkövetkezendő hetekben a magyar politikai pártoknak mégiscsak sikerül valamilyen egyezséget kötniük.
Mint arról beszámoltunk, Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke január végén azt mondta: Vass Levente személyében már megvan a jelölt, akit az EMNP megyei és helyi szervezete egyezmény nélkül is támogat, már csak a Magyar Polgári Párt (MPP) csatlakozását várják. Azt viszont elutasította Benedek, hogy koalíciós megállapodást írjanak alá, vagy hogy előválasztást tartsanak a közös polgármesterjelölt kiválasztására.
Néhány nappal korábban a marosvásárhelyi magyar történelmi egyházak képviselői közös nyilatkozatban állást foglaltak Vass Levente támogatása mellett.
Vass Leventét egyébként az EMNT javasolta polgármester-jelöltnek 2011 nyarán, később az RMDSZ is jelezte: őt támogatja, az MPP azonban a kezdeti támogatás után visszakozott.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ: magyarellenes a 2-es számú marosvásárhelyi iskola vezetője, leváltását kérik
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyarul írott adománylevél miatt tessékelték ki az iskola épületéből, és bírságolták meg azt a marosvásárhelyi szülőt, aki hétfőn délelőtt a helyi 2-es iskola titkárságán szerette volna iktatni az okiratot. Megtudtuk: a konfliktus nem megfelelő kezelése miatt a 2-es iskola igazgatónőjének az eltávolítását kéri az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, valamint Csegzi Sándor alpolgármester.
Mossa kezeit. Codruţa Băciu intézményvezető úgy véli, nem követett el törvénytelenséget
Amint tegnapi lapszámunkban beszámoltunk róla, mivel Horváth Kovács Ádám semmiképpen nem volt hajlandó román nyelvre fordítani az adománylevelet, Codruţa Băciuţ igazgatónő kihívta a rendőrséget, amely közintézménybe való illetéktelen behatolás miatt 500 lejre büntette meg a pedagógusi végzettséggel rendelkező férfit. Az anyanyelvű okirat arról a mintegy ezer lej értékű adományról tanúskodott, amelyet a magyar gyerekek szülei gyűjtöttek össze. A pénzből elkészítették a termek kétnyelvű feliratozását, majd a hétvégén fel is szerelték a táblácskákat.
Az oktatási intézmény vezetője tegnap elismerte, hogy az általa jól ismert szülő nem sértegette, nem hangoskodott, csak épp nem akarta lefordítani a szöveget. „Mivel én nem értek magyarul, annyit kértem, két-három mondatot írjon románul, és akkor iktatjuk az okiratát. A szülő, aki egyébként kifogástalanul beszél románul azt mondta, hogy amíg nem fogadjuk el a magyarul írt levelet, nem távozik. Ekkor döntöttem úgy, hogy hívom a rendőrséget” – elevenítette fel a történteket Codruţa Băciuţ. Az igazgatónő hozzátette: az illető személy nem jelentkezett be a folyósón lévő szolgálatos tanulónál, így illetéktelen behatolónak számít.
Codruţa Băciuţ több ízben is megismételte: ő nincs a kétnyelvű feliratok ellen, sőt el is fogadja azokat. Az igazgatónő szerint azonban iktatott adománylevél híján a táblácskák törvénytelenül kerültek az ajtók fölé. Ugyanakkor azt is sérelmezi, hogy egy olyan hétvégén kerültek az ajtók fölé, amikor ő nem tartózkodott az iskolában. Márton Imre igazgató-helyettes viszont elmondta: az intézményvezető hiányában, a munkaköri leírása alapján, ő átveheti az intézményvezető hatáskörét. Ennek tudatában engedélyezte a hétvégi táblaszerelési akciót. Kérdésünkre, hogy ezek után kezdeményezi azok eltávolítását, Băciuţ azt válaszolta, hogy az ügyet az iskola vezető tanácsa elé terjeszti, majd az dönt a feliratok megőrzéséről vagy eltávolításáról.
Bretfelean a rendőreit dícséri
A helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean parancsnok elmondta, azért küldött ki hat rendőrt az iskolába, mivel sem neki, sem a szolgálatos tisztnek nem volt honnan tudnia, miről van szó. A parancsnok szerint a tanárok vagy a gyerekek esetleges bántalmazása sem lett volna kizárható. „Minket a sürgősségi diszpécserközpontból, a 112-es számról értesítettek, hogy gond van a 2-es iskolában. Munkatársaim a törvénynek megfelelően jártak el, amiért dicséret illeti őket. Az 500 lejes, minimális összegű bírság is teljesen jogos. Egy közintézménybe, az 1991/61-es törvény értelmében, csak azt követően szabad bemenni, hogy a kapus vagy a szolgálatos igazol” – fejtette ki Bretfelean.
Felvetésünkre, miszerint a törvényes rendelkezések alapján az irodájában tartózkodó újságírót is 500 lejes pénzbírsággal sújthatja, mivel ő sem mutatta fel személyazonosságiját a rendőrség portásánál, Bretfelean mosolyogva vágta ki magát: „Önt ismerem és rendelkezem az adataival.” Amint megírtuk, Horváth Kovács Ádám nem hajlandó kifizetni a büntetést, és a bírósághoz fordul annak eltörlése érdekében.
Az RMDSZ Băciuţ menesztését kéri
Megtudtuk: a konfliktus nem megfelelő kezelése miatt a 2-es iskola igazgatónőjének az eltávolítását kéri az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, valamint Csegzi Sándor alpolgármester. „A városházára naponta érkeznek magyar nyelven írott dokumentumok, senki nem kérdőjelezi meg azok jogosultságát, annál is inkább, mivel a közigazgatási törvény lehetővé teszi az anyanyelv használatát. A kétnyelvű feliratok elhelyezése ellen sem emelt senki szót. Az önkormányzatban is teljes egyetértés van az iskola Bernády Györgyről való elnevezéséről. Mindezek fényében még zavaróbb az igazgatónő magatartása, aki egyáltalán nem objektív, konfliktust gerjeszt, vagy legalább is nem hajlandó azt kezelni” – adott hangot elégedetlenségének Csegzi Sándor, aki szerint a hétfőn történtek után Codruţa Băciuţnak távoznia kellene az intézmény éléről.
Az igazgatónő magatartása annál is súlyosabb, vélekedett Benedek István RMDSZ-elnök, mivel ezelőtt egy évvel éppen az intézményen belüli multikulturalitás és kétnyelvűség hiánya miatt büntette meg az iskolát az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Azóta a folyosók ajtaira és falaira több kétnyelvű felirat és pannó került ki, viszont a történelmi jellegű összeállítások továbbra is a román dominanciát hivatottak fitogtatni. „Nem tolerálhatjuk, hogy valaki így viselkedjék a magyarokkal. Úgy érzem, Codruţa Băciuţ elég rosszat tett az etnikumközi kapcsolatoknak, hogy a főtanfelügyelő leváltsa tisztségéből” – szögezte le Benedek.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Feljelentik az iskolaigazgatónőt
A marosvásárhelyi RMDSZ a város egyik iskolaigazgatójának leváltását kérte a megyei tanfelügyelőségtől, amiért az kihívta a rendőrséget, amikor az egyik szülő egy magyarul írt adománylevelet mutatott be az iskola nevét tartalmazó kétnyelvű táblával kapcsolatosan.
Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerdán egy sajtótájékoztatón mondta el, hogy a 2-es számú általános iskola igazgatója, Codruţa Băciuţ kihívta a helyi rendőrséget, amikor az egyik szülő egy magyarul írt adománylevelet mutatott be az iskola nevét tartalmazó kétnyelvű táblával kapcsolatosan. Benedek elmondta, az incidens kedden történt és a szervezet kérte a Maros megyei tanfelügyelőségtől az igazgató leváltását, elégedetlenek azzal, ahogyan a helyzetet kezelte. Elmondta, az igazgatónak semmi kifogása nem volt akkor, amikor a gyermekek szülei pénzt gyűjtöttek a kétnyelvű táblákra, ám amikor megkapta a magyar nyelvű adománylevelet, hívta a helyi rendőrséget és azt mondta a szülőnek, hogy „Romániában élünk”. A Bernády akciócsoport – amely Bernády Györgyről, Marosvásárhely egykori híres polgármesteréről neveztetné el az intézményt – közölte, feljelentik az igazgatónőt hatásköre túllépése miatt, és Codruţa Băciuţ mellett Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes lemondását is kérik.
(paprikaradio.ro)
erdon.ro

Dicséret a diszkriminációért
Megdicsérte tegnap Valentin Bretfelean, Marosvásárhely helyi rendőrségének főnöke azokat a beosztottjait, akik előző nap bekísérték és 500 lejes büntetést róttak ki a 2. számú általános iskola titkárságán magyar nyelvű beadványt iktatni óhajtó szülőre.
Horváth-Kovács Ádám, a vegyes tannyelvű iskola szülői bizottságának tagja anyanyelvén írt adománylevelet akart leadni Codruţa Băciuţ igazgatónőnek, aki előbb megpróbálta meggyőzni, hogy fordítsa le románra, aztán a rendfenntartók segítségét kérte, és elvezettette a „behatolót”.
Valentin Bretfelean rendőrfőnök az MTI kérdésére elmondta, a 112-es sürgősségi hívószámra érkezett riasztás arról, hogy egy férfi illetéktelenül behatolt az iskolába. A riasztást a rendőrség valamennyi egysége megkapta, ezért történt az, hogy hat rendőr is egyszerre érkezett a helyszínre. Kijelentette, a legkisebb kiszabható bírságot rótták ki Horváth-Kovácsra, aki maga is elismerte vétkességét. A rendőrfőnök szerint csak a törvényt alkalmazták. Visszautasította, hogy egyesek etnikai színezetet próbálnak adni a történetnek.
Horváth-Kovács Ádám adománylevéllel akarta hivatalosítani a magyar szülők anyagi hozzájárulásával elkészített és saját kezűleg felszerelt magyar nyelvű táblácskákat, amelyekről az iskolaigazgató úgy vélekedett, hogy törvénytelenek. Codruţa Băciuţ a sajtó érdeklődésére kifejtette, nincs kifogása a kétnyelvű feliratok ellen, csak a törvényesség betartásához ragaszkodik. Elmondása szerint a magyar nyelvű táblákat nem az ő távollétében kellett volna felszerelni. Az igazgatónő azt is kifogásolta, hogy adománylevél nélkül szerelték fel a feliratokat, valamint hogy a szülő, bár jól beszél románul, nem volt hajlandó néhány mondatban lefordítani az adománylevelet, hogy ő is megérthesse azt, hiszen nem ismeri a magyar nyelvet. A magyar aligazgató viszont úgy vélekedett, az ő feladata átvenni az igazgató hatáskörét, amennyiben az nem tartózkodik az intézményben. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének vezetősége tegnap az üggyel kapcsolatos sajtótájékoztatón kijelentette, kérni fogják az igazgatónő eltávolítását a tanintézmény éléről. Csegzi Sándor alpolgármester felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy a városházán naponta több magyar nyelvű iratot iktatnak, mivel a törvény szerint erre lehetőség van, és ez soha nem okoz nézeteltérést, ahogy a kétnyelvű feliratok elhelyezése sem képezte vita témáját. A 2-es számú általános iskola Bernády Györgyről való elnevezése kapcsán is teljes volt az egyetértés a tanácsban, ezért is érthetetlen az igazgatónő viselkedése, aki nemhogy nem kezeli kellően a konfliktusokat, de magatartásával tovább gerjeszti azokat. „Nem tolerálhatjuk, hogy valaki így viselkedjen a magyarokkal. Úgy érzem, Codruţa Băciuţ elég rosszat tett az etnikumközi kapcsolatoknak, hogy a főtanfelügyelő leváltsa tisztségéből” – jelentette ki Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint a szülő helyesen járt el, amikor magyarul akarta az adománylevelet iktatni, hiszen erre törvényes lehetősége volt.
A Bernády György-névadással kapcsolatosan Kolozsváry Zoltán, az önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője úgy véli, a tanév végéig megtörténik az, most csupán a törvény alkalmazásáról folyik a vita, vagyis arról, hogy az oktatásügyi minisztériumnak kell jóváhagynia a névváltoztatást, vagy elég az önkormányzat határozata is.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

MOGYE-ügy kipipálva
Elfogadta tegnap a kormány a marosvásárhelyi magyar karról szóló határozatot
„Az RMDSZ kitartó és következetes politikai küzdelme nyomán a kormányülésen elfogadtuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározatot” – jelentette be az Ungureanu-kabinet tegnapi ülése után Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kormányhatározat elfogadására tíznapos közvita után került sor. Mint ismeretes, a koalíciós pártok március 12-i, hétfői találkozása után egyeztek meg a felek abban, hogy a március 13-i, keddi kormányülésen első olvasatban elfogadják azt a kormányhatározatot, amely a magyar kar létrehozását biztosítja a vásárhelyi egyetemen. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor személyesen találkoztak Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, hogy a kormányhatározat szövegéről, tartalmáról egyeztessenek.
Kelemen Hunor: csak a törvény betartását kértük
„Minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasználtunk annak érdekében, hogy a MOGYE-n megalakulhasson az önálló magyar kar, ezt szavatolja a most elfogadott kormányhatározat. Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetősége miatt történt, hiszen ők voltak azok, akik nem akarták a törvényt alkalmazni. Az önálló kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és a szövetség nevében viszszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A kormányhatározat a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a kezébe adja sorsuk alakítását, az RMDSZ minden olyan feladatot elvégzett, amire egy politikai alakulatnak lehetősége volt” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, köszönettel tartozik az RMDSZ minden képviselőjének és szakemberének, akik szívós, rendületlen munkája nélkül nem alakulhatott volna meg az önálló magyar kar a marosvásárhelyi egyetemen.
325 magyar hely
A kormányhatározat az alkotmány 108-as cikkelyének, illetve az oktatási törvény 132-es paragrafusa 5. bekezdésének szellemében született meg. A MOGYE-n belül megalakul egy új, önálló kar, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar és angol nyelven, gyógyszerész-képzés magyar nyelven, valamint nővérképző magyar és román nyelven. A kormányhatározat előírása szerint az új kar köteles lebonyolítani a belső választásokat, illetve megtenni azokat az adminisztrációs lépéseket, amelyek során elfoglalják az üres állásokat. Az új, önálló kar esetében is a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Intézmény állapítja majd meg a maximális diáklétszámot. A karon 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Baba: német is lesz
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter a kabinet ülése után azt mondta: a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézményen belül szervezeti önállóságot ír elő a romániai többnyelvű egyetemeken. A tárcavezető szerint a kabinet német nyelvű orvosképzést is indítana a MOGYE-n, ez azonban távlati terv, tette hozzá.
Markó: győzött a józan ész
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint a kormányhatározat hosszú viták eredménye. „Mégiscsak a józan ész győzött és nem azok, akik minden módon feszültséget akartak kelteni románok és magyarok között, és akiknek részben sikerült is elrontani a közhangulatot” – mondta Markó. Hozzátette, a karnak költségvetési önállósága lesz, és az is fontos, hogy a magyar oktatói közösség maga gondoskodhat az utánpótlás kineveléséről. Király András a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal meg kell kezdenie az új kar megszervezését. A határozat határidőket is megállapít, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyetem és az új kar vezetőségének megválasztása után ősszel már különálló kar keretében folytatódjék a magyar orvos- és gyógyszerészképzés a MOGYE-n.
Markó Béla és Kelemen Hunor együttes erővel győzködték a kormányfőt a törvény betartásának fontosságára
Kierőszakolt kar
Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézmény vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával. A törvény 132. paragrafusa kimondja, alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése azonban arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetemen belül.
Az USL támadni készül
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta bejelentette, hogy a szociálliberális pártszövetség bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen, ha etnikai szegregációt vezet be a MOGYE-n.
Új Magyar Szó (Bukarest)

SZKT: ezt a választást megnyertük
Az eredmények mellett a hiányosságok okait is keresni kell, ahol szükséges, akár az átszervezés is szóba jöhet – hangzott el a Szövetségi Képviselők Tanácsának vasárnapi, marosvásárhelyi ülésén, ahol a júniusi helyhatósági választási tapasztalatok elemzése mellett az őszi parlamenti választásokra való felkészülés is a napirendi pontok között szerepelt.
Kelemen Hunor szövetségi elnök poltikai beszámolójában köszönetet mondott azért, hogy a romániai magyarok 2012. június 10-én, 22 év után is kitartottak az RMDSZ mellett, ami a jelenben a jövőtervezést biztosítja számukra. Köszönetet mondott annak a 10 ezer képviselőnek, aki részt vett a – fogalmazása szerint egyik legnehezebb – kampányban.
„Megnyertük ezt a választást a számok tükrében, 70 ezer szavazattal többet szereztünk, mint 2008-ban” – ismertette a számokat Kelemen, kitérve a megyei eredményekre is, illetve arra, hogy 203 polgármestere van az RMDSZ-nek a 2008-ban nyert 184-hez képest. Amit a szövetségi elnök szerint nem a 184-hez kell feltétlenül hasonlítani, hanem ahhoz a 9-hez, amelyet az EMNP szerzett. „Az erdélyi magyarság, az RMDSZ megnyerte a választásokat, a magyar-magyar versenyt is megnyerte 2012-ben” – fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy azzal a felelősséggel és bizalommal, amelyet megkapott az RMDSZ a 2012-es helyhatósági választásokon, élni kell, de úgy, hogy oda kell figyelni a kritikákra, vagy azokra a törekvésekre, amelyek az RMDSZ gyengítését célozzák. Kelemen Hunor az utóbbi időkben tapasztalt magyarellenességre is kitért. Arra a magyarellenességre, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli vitában volt tapasztalható, illetve amely a Kövér László erdélyi körútját és politikai magatartását követte. „Nem vagyunk háborúban, nem vagyunk ellenfelek, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az RMDSZ nem írható le, az erdélyi politikában az RMDSZ nem kerülhető meg. Olyan tanulságai ezek a kampánynak, amelyeket nekünk őszintén meg kell fogalmaznunk és kimondanunk” – mondta Kelemen Hunor.
A „két másik magyar párt által tanúsított megosztási kísérletéről” a szövetségi elnök úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a verseny nem mozgósít, ahogy a negatív kampány sem. A politikus szerint a negatív kampánynak az lett az eredménye, hogy az emberek – biztonságra, kiszámíthatóságra vágyva, ám a megosztást látva – inkább otthon maradtak és nem mentek el szavazni. „A politikai importtal nem helyettesíthető a jó minőségű erdélyi áru.
„Az erdélyi emberek tudtak dönteni, bölcsen döntöttek. Nem szeretik, ha gyarmatként kezelik őket, sem Bukarest, sem Budapest, vagy Brüsszel részéről. Nem szeretik, ha valaki maga alá akarja gyűrni az erdélyi magyar közösséget. Ezeket a konklúziókat meg kell fogalmaznunk, a sikert alázattal és a szolgálat, a közösség iránti szolgálat vállalásával kell kimondani, nem szabad elszállnunk azáltal, hogy több szavazatot szereztünk. A parlamenti választásokra ennek a figyelembevételével kell felkészülni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
„Minden magyar számított”
Kovács Péter az erdélyi konzultációval kezdte a főtitkárság egy éves tevékenységéről szóló beszámolóját. Tájékoztatása szerint a konzultáció során 80 ezer családot, közel 200 ezer magyar embert kerestek meg. A politikus szót ejtett a népszámlálási kampányról, a civil konzultációról, a családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervről, a családbarát önkormányzati programról. „Tiszta és országos üzeneteket fogalmaztunk meg, azt, hogy minden magyar számít. Elmondtuk, hogy céljainkat a magyarok írták. Hangsúlyoztuk a jelenlét fontosságát, azt, hogy egy erős decentralizációs folyamatnak vagyunk a részesei” – mondta Kovács Péter, kitérve a választási eredményekre, valamint azokra a kudarcokra mis, amelyeket nem lehet egyértelműen a román pártok erőteljesebb kampányával, mozgósításával magyarázni.
A hozzászólók között Borbély László politikai alelnök arról a mostanában tapasztalt magyarellenes kampányról beszélt, amely például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának megsemmisítésekor is megnyilvánult. Felháborítónak nevezte, hogy Markó Attilát, Nagy Zsoltot és másokat politikai meghurcoltatásnak tettek ki a rendszerváltás után 22 évvel. Az SZKT eseményeire visszatérünk.
Tánczos alázatra intett
A hozzászólások során Tánczos Barna – a Székelyföldi Frakció részéről – köszönettel illette a „székelyeket”, elsősorban Tamás SÁndort és Borboly Csabát a Hargita, illetve Kovászna megyében elért kimagasló választási eredményekért. A volt mezőgazdasági államtitkár ugyanakkor alázatra intett.
„A Minden magyar számít szlogent szem előtt tartva, nem lehet másként tekinteni a közösségre, csak úgy, hogy valóban minden magyar számítson. Mert valóban számít minden magyar, és bízom abban, hogy polgármestereink tudnak keresztényi alázattal dolgozni. Még akkor is, ha kígyót-békát kiáltottak rájuk a kampányban az ellenfeleik. Ha kővel dobálnak, nekünk akkor is kenyérrel kell visszadobnunk. Minden magyar számít – ezt a politizálást kell nekünk továbbvinni” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
Szolidarizálnak Markó Attiláékkal
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium jogos tulajdonosának való visszaszolgáltatásáért három év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Markó Attilát és Marosán Tamást, illetve Silviu Climet. A Mikó-ügy külön napirendi pontként is szerepelt az SZKT ülésén. Kelemen Hunor kiemelte, hogy a szövetségnek minden segítséget meg kell adnia azoknak az embereknek, akik ellen bírósági ítélet született.
Borbély László a választási eredményekre visszatérve arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy meg kell megvizsgálni, milyen okok vezettek a Maros Megyei Tanács elnöki tisztség és néhány helyi polgármesteri szék elvesztéséhez. A marosvásárhelyi szervezet újraszervezése is napirendi ponton volt, ugyanis az RMDSZ csúcsvezetése szerint helyi szinten nem tettek meg mindent a jobb eredmények érdekében. Borbély szerint „azokban a helységekben, ahol ügyes csapat volt, meg volt szervezve, ott írásba adtam volna, hogy megnyerik, máshol meg írásba adtam volna, hogy nem nyerik meg.”
Antal Erika
Maszol.ro/Új Magyar Szó (Bukarest)

A TKT tisztújítást írt ki a megye több helységében
Szeptember végéig át kell szervezni a marosvásárhelyi szervezetet is
Maros megyében az RMDSZ megőrizte a polgármesterek számát, 38 polgármesterünk van, remélem, legalább 45-46 alpolgármesterünk lesz, több helyi tanácsosunk van, mint 2008-ban, tehát a Maros megyei magyarság egyértelműen arra szavazott, hogy az RMDSZ-t továbbra is az egyetlen olyan legitim érdekvédelmi szövetségnek tartja, amely képviselni tudja a magyarság érdekeit a helyi tanácsokban és a megyei tanácsban, nyilatkozta tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Az alelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy nem voltak problémák. Ezekben a helységekben tisztújítást tartanak. Ezért egy öttagú bizottságot neveztek ki, amely elvégezte az elemzéseket, és a TKT egyhangú döntéssel tisztújítást írt ki Szászrégenben, Vajdaszentiványban, Makfalván, Beresz-telkén, Szászbogácson, valamint Marosludas, Erdőszentgyörgy és Dicsőszentmárton kerületekben, és a marosvásárhelyi szervezet újraszervezéséről döntött. – Ez azt jelenti, hogy felelősen elemeztük a helyzetet, most kell megújítani azokat a szervezeteket, ahol gyengébb eredmény volt. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükségünk továbbra is azoknak a munkájára, akik eddig is dolgoztak a szervezetben akár Vásárhelyen, akár vidéken. A felelős szervezet le kell vonja a konzekvenciákat, és akkor kell újítson, változtasson, amikor egy nagyon nehéz parlamenti választás következik. Ezért öttagú bizottságot neveztek ki, amely elvégzi az elemzéseket, és ideiglenesen, a szeptemberi határidőig vezeti a szervezetet.
Borbély a következőkben arról szólt, hogy a marosvásárhelyi iskolanevek területén áldatlan állapot alakult ki a rendszerváltás után, csupán két iskola viseli magyar személyek nevét akkor, amikor Marosvásárhely lakóinak 44%-a magyar. Ezzel nemcsak hogy nem érthetünk egyet, hanem a törvény értelmében azokban a helységekben, ahol nemzeti kisebbség létezik, ott az illető nemzeti közösség arányának megfelelően, a helyi tanács kötelező módon figyelembe kell ezt vegye. Tehát itt, Marosvásárhelyen, az iskolák 45%- ának magyar nevet kellene viselnie, nemhogy egy iskolának Bernádyról való elnevezése ellen tiltakozzanak egyesek éveken át! Ezért felkérték a marosvásárhelyi RMDSZ-frakciót, érvényesítse ezt az előírást a tanácson belül, és első lépésként a 2-es iskolát már ősztől nevezzék el Bernádyról.
A továbbiakban arról beszélt, hogy kötelezni fogják a polgármestert, tartsa be a törvényeket és a jóérzés szabályait, és biztosítson irodát a két alpolgármesternek a főépületben, és ruházza fel őket hatáskörrel. Borbély arról is beszélt, hogy lesz egy beszélgetésük Csegzi Sándorral, aki szintén jóérzésből át kellett volna adja az irodáját az újonnan megválasztott alpolgármesternek, hogy döntse el, mit tesz a továbbiakban. – Véleményünk szerint az, hogy Csegzi Sándor el akarja fogadni a polgármester-tanácsosi funkciót, konfliktushelyzethez vezet a továbbiakban.
Népujság: Milyen kritériumok alapján választották ki a marosvásárhelyi szervezet tevékenységét elemző bizottságot?
Borbély László: Benedek István az eddigi elnöke a városi szervezetnek, Kelemen Márton a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, Brassai Zsombor a megyei szervezet ügyvezető alelnöke, Csép Andrea nemcsak a fiatalságot képviseli, de tag az Állandó Tanácsban, Peti András a marosvásárhelyi tanács frakcióvezető-helyettese. Ennek alapján választottuk ki a bizottságot.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Öttagú bizottság vezeti az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét
Ideiglenesen öttagú bizottság vezeti az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét – közölte Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének ügyvezető alelnöke. Benedek István nem tölti már be a marosvásárhelyi elnöki tisztséget, és Csegzi Sándor sem választmányi elnök, de a tizenhárom körzetnek sincsenek már elnökei, mivel megszűnt a szervezet struktúrája.
A székház ajtaja továbbra is zárva van, a kulcs pedig Benedek Istvánnál van, aki a strukturális átszervezést végző öttagú bizottság tagjaként tartja azt magánál. „Az eddigi marosvásárhelyi szervezet beszüntette a tevékenységét, az ügyfélfogadást a megyei szervezet végzi. Mindezt addig, amíg létrejön az új struktúra, és megtartjuk a megfelelő alakuló üléseket. Hangsúlyozom: entitásként nem szűnt meg az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, csak a struktúrája, és egyebek mellett az új struktúra kidolgozását is az öttagú bizottság (Brassai Zsombor, Peti András, Csép Andrea, Kelemen Márton, dr. Benedek István – szerk. megj.) végzi. A határidő szeptember 30.” – fogalmazott a megyei ügyvezető alelnök.
Brassai Zsombor elmondta, az átszervezést az indokolja, hogy a 22 éves struktúra nem megfelelő a hatékony mozgósításhoz, ezért a bizottság olyan struktúrát dolgoz ki, amely képes megszólítani a megközelítőleg 58 ezres marosvásárhelyi magyarságot. „Dr. Benedek István nem a szervezet elnöke, Csegzi Sándor nem a választmány elnöke, a körzeteknek sincsenek immár vezetői” – hangsúlyozta Brassai Zsombor.
Hozzátette, már a legutóbbi választmányi ülés sem volt jogerős, mert a testületet felfüggesztették. „Amint feláll az új struktúra, az alapszabály lép érvénybe, vagyis összehívjuk a tagokat, és ők választanak új elnököket. Olyanokat, akik képesek mozgósítani, akik akár kampánycsapatként is tudnak dolgozni” – szögezte le a megyei szervezet ügyvezető alelnöke.
Gáspár Botond
Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely: éleződik a vita az RMDSZ megyei és helyi vezetői között
Cáfolta Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-elnök Brassai Zsombornak, a szövetség Maros megyei ügyvezető alelnökének azon állítását, hogy rendes vezetőség helyett öttagú bizottság vezetné a helyi szervezetet.
„A híresztelések, és Brassai Zsombor ügyvezető alelnök zavaros, ellentmondásos és félretájékoztató nyilatkozatai ellenére van marosvásárhelyi RMDSZ, van annak elnöke, választmánya, van 13 körzete és a körzeteknek elnökei és tagjai” – jelentette ki Benedek István a Brassai nyilatkozatára reagálva.
Mint arról beszámoltunk, Brassai Zsombor korábban kijelentette: Benedek István már nem tekinthető az RMDSZ vásárhelyi elnökének, mint ahogy Csegzi Sándor sem a választmány elnökének, és a 13 körzetnek sincsenek már elnökei, mivel megszűnt a szervezet struktúrája. A városi szervezetet ideiglenesen öttagú bizottság vezeti, mondta Brassai, aki maga is tagja az ötfős testületnek.
Ezzel szemben Benedek István hétfőn ismét elmondta: ő nem tud semmiféle határozatról, amely szerint felfüggesztették volna a vásárhelyi szervezet tevékenységét.
„Egyébként egy olyan szervezetről beszélünk, amelynek több száz dolgozó tagja és székháza van, s amelyet újraszervezni, átszervezni lehet ugyan, de megszüntetni nem” – nyomatékosította Benedek. Elmondta, hogy a városi önkormányzati képviselő-testületben sikerült megtartaniuk az eddigi tíz helyet, a városi szervezetre erőltetett polgármesterjelöltjük, Frunda György viszont mintegy tízezer szavazattal szerzett kevesebbet, mint Dorin Florea. Az eset kapcsán felmerült – a szervezet működését javítandó – az átszervezés gondolata, amelyre több határozat is született.
„Úgy gondolom, eljött a cselekvés órája, és az elkövetkezendőkben meg kell tenni mindent, hogy az újraszervezéssel hatékonyabbá tegyük a vásárhelyi RMDSZ működését. Hogy ez esetleg a vásárhelyi szervezet elnökének leváltásával járna, még konkrétan nem merült fel” – állítja Benedek.
„Engem nem Borbély László vagy Brassai Zsombor tett meg elnöknek, hanem egy több száz tagból álló közösség demokratikus úton választott meg. Ezért úgy vélem, egyrészt nekik tartozom elszámolással, másrészt csak ők válthatnak le” – nyilatkozta a Krónikának Benedek, aki arról sem tud, hogy Csegzi Sándort leváltották volna a választmány éléről.
A polgármesteri tanácsos a Krónikának elmondta: a sajtóban megjelent üzengetéseken kívül ő semmiféle hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy valaki is feloszlatta volna az általa vezetett testületet.
Kérdésünkre, hogy ha létezik az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, mégis miért zárta be két héttel ezelőtt a Dózsa György utcai székházát, Benedek kifejtette: ha a megyei szervezet bizonyos vezetői beleszólást követelnek a városi szervezet munkájába, akkor a személyzet bérezésébe is pótoljanak bele. Az elnök szerint nem méltányos, hogy kizárólag ő, a saját zsebéből fizesse a titkárnőt, az egy emelettel fennebb levőket pedig csak a szervezet megtisztítása érdekelje. Az elnök hozzátette, a jövő hét folyamán megnyílik az iroda, ahol a városi szervezeten kívül több RMDSZ-platform is működik.
„Eddig nem tettem szóvá, de Szabó Árpád Maros megyei kampányfőnök sajnálatos megbetegedése után Brassai Zsombor vette át a választási kampány irányítását, ebből következően nem hiszem, hogy ildomos a városi szervezetre és a körzeti elnökökre hárítania a Frunda György által elszenvedett vereség felelősségét. Talán ideje lenne már rájönni, hogy az RMDSZ a teljes magyar közösség érdekképviselete, és nemcsak egyes kiválasztottaké” – nyilatkozta Benedek István. Hozzátette, két kivétellel, az összes körzeti elnök írásban vagy szóban felháborodásának adott hangot a felülről jövő átszervezés kapcsán.
Arra a kérdésre, hogy a sokat emlegetett átszervezés nem irányul-e éppen személye ellen, a városi elnök azt válaszolta: bár a politikában sok minden történhet, ennek ellenére úgy gondolja, eddigi tevékenysége és eredményei alapján helye van a szervezetben. Benedek István azt is elmondta, ha fölöslegesnek bizonyul az RMDSZ-ben, vagy nélküle jobban mennének a dolgok, akkor nem habozna, hogy átadja a helyét. „A személyes érdekeimet pillanatig nem helyezném a közösségiek elé” – szögezte le Benedek István.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

"A marosvásárhelyi RMDSZ-t meg kell újítani!"
– Interjú dr. Kelemen Atillával –
A marosvásárhelyi magyar közvélemény rendkívül nagy érdeklődéssel követte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete körüli bonyodalmakat. Vélemények hangzottak el a sajtóban pró és kontra. A dolog lényege: a helyhatósági választásokat követően döntés született, hogy a városi szervezetet újra kell szervezni. Az újraszervezéssel egy öttagú bizottság foglalkozik, amelynek feladata megállapítani a teljesen új struktúrát, amelyet majd a szeptember 30-ra kitűzött újraalakuló ülésen elfogadnak.
A városi szervezet újraszervezésének szükségességéről, a kialakult helyzetről, az őszi parlamenti választásokra való felkészülésről beszélgettünk dr. Kelemen Atilla megyei elnökkel.
– Elnök úr a minap úgy fogalmazott, hogy egy ideig ki volt vonva a forgalomból. Örülünk, hogy visszajött, egészséget kívánunk önnek. Amíg nem volt itthon, sok minden történt Marosvásárhelyen, s különösen a vásárhelyi RMDSZ-ben...
– Nem látom olyan tragikusnak, mint ahogy egyesek beállítják, azt hiszem, hogy a marosvásárhelyi szervezet megújulása nem téma. Meg kell újítani. Ezt nem feltétlenül úgy kell felfogni, hogy akik eddig aktiváltak ebben a szervezetben, most mind egy szálig kidobjuk, és utána teljesen új emberekkel indulunk. Nem. Régen felvetődött a kérdés, hogy a tizenhárom városi körzet nem tudja ma már azt a mozgósítást véghez vinni, amit a magyarság elvárna tőlük, és természetesen új koncepcióra van szükség. Ez a koncepció nem ma született meg, hiszen már évek óta beszélünk arról, hogy hat-hét, esetleg nyolc kerületté kellene átszervezni a tizenhármat. Ennek bizonyos aktualitását az adja, hogy néhány körzeti elnök az utóbbi időben, pont a választások idején cserben hagyta az RMDSZ-t. Tehát ezekben eleve újítani kell. Meg kell szervezni, nem úgy, ahogy ezelőtt három és fél évvel zajlottak a választások, hogy a gyűlésterem ajtajában térden kiállított tagsági könyvet osztogattak néha egészen furcsa csapatoknak. Úgy gondolom, egy egészséges megújulás a városi szervezetnek csak előnyére fog válni. Természetesen az új struktúrában a régieket is el tudom képzelni, meg kell találni a helyüket a régieknek is ezekben, és azt az új lendületet, amit esetleg ez az átszervezés hozni tud, jó lenne, ha még a parlamenti választások előtt kamatoztatni tudnánk.
Az átszervezéssel megbízott csoport egy nagyon érdekes gondolattal foglalkozik: a városban létező választókerületek köré építené ezeket az új körzeteket, hogy ezek kontrollja, mozgósító ereje hasson ezek felé a kollégiumok felé.
Úgy gondolom van egy csomó jó ötlet, és minden ilyesmire nyitott kell legyen egy szervezet, úgy ahogy a megyében is több olyan választókerületünk van, például a dicsőszentmártoni, a marosludasi, szászrégeni kerület. Ezeket is újra kell szervezni. Tehát nemcsak Marosvásárhelyen van probléma, a megyében is vannak olyan munkáink, amit gyorsan el kell végezni, hogy megfelelően tudjanak képviselni az őszi választásokon.
– Természetesen máshol is vannak gondok. Azonban Vásárhelyen volt egy botrányos választmányi ülés, amelyen több körzeti elnök, sőt volt olyan körzeti választmány is, amely testületileg visszalépett, mert az emberek úgy érezték, hogy semmibe veszik a két évtizedes munkájukat.
– Én rossznak találom ezt a lemondást, és semmi olyant nem tudok elfogadni, hogy csak megújult struktúrában gondolkozzék valaki. Mindent, ami jó, fel kell használni, minden újat, ami a szervezetet előre viszi, használni kell. Számomra az olyan szlogenek, mint a szervezet megfiatalítása üres szóvirág, hiszen azt, aki jó egy szervezetben, korától függetlenül használni kell. Sok ügyes fiatalt ismerek, akit szintén használni kell, de nagyon sok olyan időset is, akit kár lenne csak azért holtvágányra tenni, mert elért egy bizonyos korhatárt. A szervezet úgy működik, hogy mindenkinek a hatékonyságát kell felmérni, és lehetőleg nem személyes bosszúhadjáratokat folytatni, mert annak semmi értelme, és abból semmi jó nem származik.
– A városi szervezet újraalakuló ülését szeptember 30-ra tűzték ki. Nem gondolja, hogy kissé késő, hiszen alig egy hónap múlva kezdődik az őszi választási kampány? Ki fog mozgósítani például, ha még nem működik esetleg olajozottan a szervezet?
– Attól függ, hogy az előkészületeket ez a bizottság hogyan tudja keresztülvinni. Nem tartom ezt a dátumot kőbe vésett időpontnak. Ha idejében úgy elő tudjuk készíteni ezt a megújítást, hogy ez termékeny legyen, akkor meg kell lépni, ha nem, akkor majd el kell dönteni, melyik az a dátum, amelyik a legalkalmasabb.
– Egyesek úgy érzékelik, hogy gazdátlanná vált a marosvásárhelyi RMDSZ.
– Valóban vannak ilyenek, de határozottan állítom, nem így van. Az RMDSZ városi szervezetének van egy elnöke, az elnök benne van abban a bizottságban, aki ezért az egész átszervezésért felel. Az elnök úr tudott a bizottság összes döntéséről, és úgy gondolom, a tapasztalatát hasznosan tudja kamatoztatni majd ebben az átszervezésben is.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Megszűnt az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete
Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa előtt elmondott, a választási eredményeket és a szervezeti életet értékelő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Marosvásárhelyen gondok vannak a szervezeti életben, amit elodázhatatlanul orvosolni kell. Megállapításai alapos kivizsgálásokon és elemzéseken alapszanak és teljesen helyesnek bizonyultak.
A 2012-es önkormányzati választások után a Területi Állandó Tanács egy bizottságot állított fel, melynek elemzése nyomán megállapítást nyert, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet megért az újjászervezésre, jelenlegi struktúráját át kell szervezni, társadalmi küldetését újra meg kell fogalmazni.
A bizottság megállapította, hogy a tizenhárom körzetre tagolt szervezet, lévén hogy ezek közül több is működésképtelennek bizonyult, már nem képes ellátni azt a szervezési munkát, mely révén ténylegesen szervezeti egységbe foghatnák össze Marosvásárhely magyar lakosságát.
Marosvásárhelyen az elmúlt tíz évben fokozatosan leépült az önkormányzati képviselet. Ezért nincs megoldva egy sor olyan kérdés, ami a marosvásárhelyi magyarok számára fontos.
Messzemenően elismerjük és méltányoljuk mindazon körzeti munkatársaink tevékenységét, akik immár több mint két évtizede önzetlenül áldozatot hoznak a szövetségért, de ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy az eredményességhez sajnos nem elegendő a jó szándék.
Egy komoly szervezet természetszerűen képes kell legyen az önbírálatra és a megújulásra is! Az SZKT döntésének végrehajtását a parlamenti választások idejére felfüggesztettük, de továbbra is jogerős. Ennek értelmében elrendeljük a marosvásárhelyi szervezet újjászervezésének folytatását.
A magunk részéről ezt a vitát befejezettnek tekintjük! Az újjászervezésre vonatkozó döntés megszüntette a régi szervezet testületeit és tisztségeit, ezért a marosvásárhelyi RMDSZ nevében a továbbiakban senki sem nyilatkozhat, csakis a megyei szervezet elnöksége, illetve az átszervezés feladatával felruházott bizottság.
Bízunk abban, hogy az ügy fontossága felülírja az egyéni ambíciókat, indulatokat, és végre 2013-ban összefogással sikerül megerősíteni a magyarság politikai képviseletét Marosvásárhelyen is.
Az RMDSZ Maros megyei Ügyvezető Elnöksége nevében
Dr. Kelemen Atilla elnök,
Szabó Árpád ügyvezető elnök,
Brassai Zsombor szervezésért felelős alelnök
A Maros Megyei RMDSZ Ügyvezető Elnöksége 2013. január 7-re, Marosvásárhelyre összehívott rendes gyűlése alkalmával, elemezve az előre meghirdetett napirendi pontokat, a következő
HATÁROZATOT
hozta:
Figyelembe véve a Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsának 5/2012. számú határozatát, valamint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa 2012. július 1-jei döntését a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet újraszervezésére vonatkozóan,
Tekintetbe véve a sikertelen választási eredményeket a 2012. december 9-i parlamenti választásokon, illetve az egyik legfontosabb döntéshozó testületének, a választmány vezetőjének az RMDSZ jelöltjével szemben való indulási kísérletét, valamint a Szabályzatban meghatározott kötelezettségek súlyos megszegését, ezáltal végérvényesen és visszavonhatatlanul erkölcsi és bizalmi kárt okozva a Szövetségnek,
Az RMDSZ Alapszabályzata alapján egyhangú szavazattal
ELHATÁROZZA:
1. Azonnali hatállyal megszünteti a marosvásárhelyi RMDSZ városi szervezetének döntéshozó és végrehajtói testületeit: közgyűlését, választmányát és elnökségét, valamint felmenti tisztségéből annak elnökét.
2. Az RMDSZ városi szervezet vagyonát, minden jogával és kötelezettségével együtt átruházza ideiglenesen a kinevezett öttagú bizottságra.
3. Az új testületek megalakulásáig, ideiglenesen, ügyvivő jogkörrel a kinevezett bizottság veszi át a városi szervezet irányítását.
4. Jelen határozat elfogadása pillanatától lép érvénybe.
Marosvásárhely, 2013. január 7.
Népújság (Marosvásárhely),

Frunda után az élet
Forrong az élet Marosvásárhelyen. A városi RMDSZ-szervezet kampányeredménytelensége miatti elégedetlenség legutóbb Markó Béla hangján szólalt meg. Talán mert az exelnök mondandója még mindig jól rezonál. Rendcsinálás lesz, s ha már ők is úgy gondolják, akkor bizonyára meg is van rá minden ok.
Mert az RMDSZ-en kívüli világ szerint már régen megérett a helyzet a változásra. Nem valamilyenre, hanem lényegire. Az utóbb választási ciklusok „frontvárosbeli” vereségei ugyanis régóta üzennek. Eddig senki sem figyelt rájuk. Most mintha. Bár a kép még mindig erősen áttűnéses. Például a Frunda-ügy miatt. Az ex-szenátor miniszterelnöki tanácsossá való buktatása szinte kéri a párhuzamot Szász Jenő, az MPP exelnöke intézetvezetői felkenésével: a parkolópálya irányába mutatnak. A választási kampány idején elkövetett voluntarista akcióival Frunda nem egyszer verte ki a biztosítékot az RMDSZ-főtitkárságon, ám háborúban csak kivételesen nagy bűnök miatt állítanak főtisztet kivégzőosztag elé. Az ingatag identitású román hölgyek sztárügyvéd államelnökjelöltje egyébként is védettnek számított. Mögéje felsorakozott a vásárhelyi kemény mag, amely attól a zsarolásba hajló intéstől sem riadt vissza, hogy bármilyen felső beavatkozás esetén testületileg visszalép a választásoktól. És ha igen, az RMDSZ versenyképes jelöltgárda nélkül marad Marosvásárhelyen. A parlamenti választások előtti vásárhelyi hangyabolyba tehát csak igen magas rizikófaktor mellett lehetett belenyúlni, s ezt Kelemen Hunor – akiről két változat is keringett: vagy nem mer, vagy még nem akar beavatkozni – is pontosan érzékelte. Mint ahogy bizonyára azt is, hogy túl sokáig már nem lehet halogatni a dolgot, hiszen egyre nehezebb elmagyarázni a generációs átlényegülésen átesett Székelyföldön, hogy Marosvásárhelyen miért is nem kerülhet sor fiatalításra. Frunda választási bukása ezért is jött kapóra, hiszen immár az élet – a nagy forgatókönyvíró – nyújtott segédkezet a változások elindításához.
Frunda persze még Ponta előszobájában is sokat árthat a romániai magyarságnak, de legyünk azért optimisták: valami elkezdődött. Valami, ami közelebb vihet akár a reménybeli új magyar politikai egység kialakításához is. De ahhoz feltétlenül, hogy belátható időn belül a vásárhelyi magyarság kevésbé érezze magát elfoglalt szülők melletti elhanyagolt gyereknek. És talán még ahhoz is, hogy lassan kialakulhasson egy olyan magyarcentrikus városvezetési koncepció, amelyre az elmúlt évtizedekben nem jutott idejük a bukaresti teendőkkel elfoglalt politikusoknak.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Ujjat húztak Markóval – ők bánják
Talán még a legvérmesebb RMDSZ-hívek sem tagadják, hogy a decemberi parlamenti választás nem úgy alakult, ahogyan azt a nyári helyhatósági megmérettetés után támadt hurráoptimizmusukban várták. Igencsak rezgett a léc, s ezen az a tény sem változtat sokat, hogy végül mégiscsak összejött a bűvös öt százalék. Igaz, hiába volt az USL-lel kötött titkos paktum, a kormányzásba nem vették be a szervezetet.
Markó közben nekirontott a vásárhelyi szervezetnek, mondván, hogy a választási eredmények miatt meneszteni kellene a vezetőket, méghozzá azonnal. Egyébként alig fél esztendeje, hogy egyszer már nekifutottak az átszervezésnek, de a választási kampány miatt nem fejezték be. A városi RMDSZ-ről tudni kell: mikor Borbély Lászlónak, mikor másnak volt szálka a szemében. Ezúttal azonban nem várt ellenállásba ütköztek az országos vezetők, hisz hat körzet január 2-án nyílt levélben ellenezte a markói szándék érvényesítését. Az események alakulása újfent bebizonyította: széllel szemben nem lehet... Alig öt nappal az ominózus tiltakozó nyílt levél után megszületett a megyei szervezet döntése: 7-étől kezdődően megszüntette a városi RMDSZszervezetet. A történtek egyáltalán nem előzmény nélküliek, hisz azt a 90-es fekete március után is szétkergették már.
Mindenesetre manapság nem túl gyakori, hogy valakik szembehelyezkedjenek az országos vezetőkkel. Már nagyon régen fordult elő, hogy valamely helyi szervezet ki merjen állni a maga igaza mellett, talán akkor történt meg utoljára, amikor még az önkormányzati modelltől volt hangos az erdélyi magyar sajtó, s belső választásokat követeltek a merészebbek.
Amint a pártosodás útjára lépett az alakulat, s kezdett kizárólag a kormányzás bűvkörében élni, elszoktak az önálló gondolkodástól, cselekvéstől az emberek.
Ahogyan teltek-múltak az évek, egyre távolabb sodródott a szervezet az esetleges belső megújulás lehetőségétől. Pedig változás, a mellény újragombolása nélkül szinte lehetetlen lesz visszatérni a helyes útra, a kezdeti célokhoz. Kérdés: egyáltalán akar-e bárki is visszakanyarodni oda? Ha nem, akkor továbbra is marad minden a régiben, s egyre távolabb kerülünk mind az önrendelkezéstől, mind az önálló állami magyar tannyelvű tudományegyetemtől, illetve a vásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatától. Amiként a Kossuth utcától, valamint a Bernády iskolától is – hogy csak a vásárhelyiek otthonosságérzetét jelentősen befolyásoló tételeket soroljam.
S ha így lesz, akkor négy esztendő múltán már túl magasnak bizonyulhat ama léc...
Szentgyörgyi László
Vásárhelyi Hírlap