Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
RMDSZ Maros Megyei Nőszervezet
2 tétel
2014. november 26.
Fiatalok az idősekért
Az Európai Unió forrásaiból az Európa a polgárokért pályázati kiírás által finanszírozott Fiatalok az idősekért című tizenötezer eurós nyertes projektre két hete érkezett meg az uniós finanszírozás a Vámosgálfalvi Polgármesteri Hivatal bankszámlájára.
A projektet indítványozó Balog Elemér polgármester, valamint a tervezéssel és lebonyolítással megbízott Szabó Edit Edina közgazdász és Szentgyörgyi Anna, az RMDSZ megyei Nőszervezetének alelnöke, helyi tanácsos elmondták, tavaly decemberben nyerték meg a pályázatot. Augusztusban lezajlott a projektbe foglalt tevékenységsorozat, a sikeres pályázat bizonyítékaként pedig nemrég utalták át a megpályázott pénzösszeget.
A támogatás a határokon átnyúló közös programok támogatását célozta, az augusztus 28–szeptember 1. közötti tevékenységek pedig az idősebb generációra való odafigyelést, a közvetlen segítségnyújtást, az interkulturális párbeszédet hivatottak ösztönözni. A projektbe 45 egyedül élő személyt, több önkéntes fiatalt vontak be, akik a magyarországi testvértelepülésekről, Nagyhegyesről és Csepelről érkeztek, és a vámosgálfalvi önkéntes fiatalokkal közösen vettek részt a tevékenységekben. Négyes-ötös csoportokban keresték fel a fiatalok segítségére számító idős embereket, akiknek a háztáji munkában segédkeztek: kerítést javítottak, festettek, udvart takarítottak, ástak, locsoltak, ültettek, a betakarítási munkákból is kivették a részük, de kipróbálhatták a tehénfejést is, ami főképp a budapesti fiatalok számára jelentett rendkívüli élményt, és a csörögesütéstől sem ódzkodtak.
A projekt közvetlen kedvezményezettjei a vámosgálfalvi idősebb korosztály tagjai voltak, akik jelezték a fiatal munkaerő iránti igényüket. A közvetett kedvezményezettek csoportja a csepeli, nagyhegyesi és vámosgálfalvi önkéntes fiatalokból állt, akik lelkiismeretesen végezték el a felvállalt munkát, dokumentálták, lefényképezték, a kiértékelés során bemutatták a segítségnyújtás lépéseit, elmondták élményeiket, tapasztalataikat, ami a projekt közösségépítő részét képezte. Azáltal, hogy a testvértelepülések fiataljai betekinthettek a vámosgálfalvi kultúrába, baráti kapcsolatok alakultak ki, valamint közösen betekintést nyertek az idősebb generáció életterébe, mindennapi gondjaiba is. A felvállalt tevékenységeket lelkiismeretesen, jó kedvvel végezték, ugyanakkor empátiával viszonyultak az idős emberekhez.
A projekt megvalósítása elérte célját, ugyanis a közösen eltöltött tartalmas idő, az önfeledt szórakozás mellett a fiatalokban is tudatosult az egymásra figyelés, az egymástól való tanulás, az, hogy legyen türelmük meghallgatni és segíteni az idősebb korosztályt, jobb emberekké válni. Az önkormányzatnak szándékában áll a továbbiakban is a helyi tanács támogatásával – akárcsak az idén – hasonló jellegű pályázaton részt venni, ugyanis a község idős emberei elégedettek voltak a kezdeményezéssel, és kifejezték azon óhajukat, hogy jövőre is haszonélvezői lehessenek a hasonló ackióknak.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)
2015. október 14.
Huszonöt éve a község és a térség kulturális életében
Ünnepelt a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte október 10-én a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. A rendezvénynek a segesvári Gaudeamus Ház adott helyet. "Szeretném, ha ez az egyesület még sok évig fennmaradna, már csak névadója iránti tiszteletből is" – jelentette ki Szabó József elnök.
Máthé Loránd diák Petőfi Sándor A nemzethez című versével nyitotta meg a rendezvényt, amelyen Nagy Judit, az egyesület kulturális alelnöke köszöntötte a meghívottakat: dr. Grezsa István miniszteri biztost, Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Kispálné dr. Lucza Ilonát, a magyarországi Országos Petőfi Társaság elnökét, a kiskőrösi Petőfi- szülőház és emlékmúzeum igazgatóját, Kiskunfélegyházáról Tóth Imre Gyulánét – a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány elnökét, Csép Éva Andreát, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnökét, Ferencz Orsolya énekművészt, a Petőfi-program ösztöndíjasát, az Országos Petőfi Sándor Társaság tagjait és minden jelenlevőt. Az egyesület elnöke, Szabó József az egyesület megalakulásának körülményeiről számolt be, ismertetve az elmúlt 25 év megvalósításait, a kulturális és gazdasági téren elért eredményeket. Köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatásukkal, hozzáállásukkal, kétkezi munkával lehetővé tették, hogy negyedszázados évfordulót ünnepelhessenek. A rendezvény résztvevői egy időszakos kiállítást is megtekinthettek Petőfi életéről és életművéről. Az ünnepség a segesvári Kikerics néptánccsoport és a Mircea Eliade Főgimnázium diákjainak előadásával zárult. A kettős ünnepről szólva Szabó József lapunknak elmondta, egyrészt az Országos Petőfi Sándor Társaság A költő öröksége határok nélkül című konferencia megszervezésére kérte fel a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet, másrészt idén november 18-án lesz az egyesület 25 éves, ezért úgy gondolták, a két eseményt kissé korábban, egyszerre ünneplik meg.
– Negyed évszázad hosszú idő az egyesület életében. Melyek voltak a kiemelkedő tevékenységek az elmúlt évtizedek során?
– Valójában hosszú idő 25 év az egyesület életében, annál is inkább, hogy szórványban fejti ki tevékenységét. Megalakulásakor sem én, sem mások nem gondoltunk arra, hogy az egyesület 25 év múlva is szerepet vállal a község és a térség kulturális életében. Gábos Dezső, a fehéregyháziak tanító bácsija, a korábbi Petőfi- ünnepségek szervezője hívott meg engem is 1990. november 18-ra, a helyi iskola egyik tantermébe egy Petőfi témájú megbeszélésre. Lelkes fehéregyházi és segesvári emberek társaságában indítványozta a helyi Petőfi-kultusz ápolását célul kitűző művelődési egyesület létrehozását. Így alakult meg még ezen a napon a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, és egy hónappal később jogi bejegyzést nyert a segesvári bíróságon. Amikor kiemelkedő tevékenységekről kell szóljak, elsősorban a minden évben sorra kerülő március 15-i és július végi Petőfi-ünnepélyek szervezésére gondolok. De, mint művelődési egyesület, Petőfi-vers- és prózamondó versenyeket, költőkről, írókról megemlékezéseket, esteket, zenehallgatást, vetítéseket, karácsonyi ünnepségeket, gyereknapokat, humanitárius akciókat is szerveztünk. Legutóbb két nagyobb rendezvényünkön az aradi vértanúkra emlékeztünk tizenkét diák szereplésével, majd a helyi pedagógus hölgyek a szabadságharc nagy asszonyainak sorsát, küzdelmes életét ismertették a hallgatósággal. Két nagyobb megvalósítást is említhetek az elmúlt években, melyben az egyesület tevékenyen részt vállalt: Kiskunfélegyháza városával közösen egész alakos Petőfi-szobrot illetve domborműveket állítottunk a múzeumkertben, illetve gondolok itt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett kiállításra, ahol szintén jelentősen közreműködtünk. A második nagyobb megvalósítás – a mindig fejlesztés alatt álló – Illyés Közalapítvány támogatásával létrehozott Petőfi Magyar Ház, mely nem csupán az egyesületünk székhelye, hanem más helyi magyar közületeknek, szervezeteknek, néha magánjellegű rendezvénynek is helyet ad.
– Hogyan tovább, milyen terveket dédelget mint a Petőfi-múzeum gondnoka, egyesületi elnök?
– Ha egy szórványban tevékenykedő magyar egyesület eléri a 25. évét, akkor talán eddigi tevékenysége nem bizonyult hiábavalónak. Szeretném, ha ez az egyesület még sok évig fennmaradna, már csak névadója iránti tiszteletből is. Az egyre nehezedő gazdasági helyzet, szórványlétünk miatt valójában a terveket csak dédelgetem mind egyesületelnöki, mind pedig emlékhelygondnoki minőségemben. Kulturális téren szeretném, ha az emlékezők kicsiny, de hűséges tábora újra bővülne. A rendszerváltást követően úgy éreztük, Petőfit idézve, hogy: "Föltámadott a tenger, a népek tengere". Alig fértünk a múzeumkertben. Mára viszont úgy érezzük, hogy ez a tenger visszahúzódott, és kellene, hiányzik valami, ami újra megmozdítsa. Gazdasági téren a Petőfi Magyar Ház és környezetének fejlesztése is foglalkoztat. Az utóbbi években az emlékhely, a múzeum állaga sokat fejlődött, mégis mindkettő segítségért kiált. A sokat megért évszázados tuják egyre nehezebben veszik fel a harcot a szélsőséges időjárással. A múzeum tetőszerkezete, falai, környezete felújítást igényel, a felületi tatarozások már nem vezetnek eredményre. Hiszem, hogy az emlékhely és múzeum segélykiáltása eljut azokhoz, akik tehetnek érte, és az 1848–49-es hősök és Petőfi Sándor emléke Segesvár–Fehéregyházán nem morzsolódik fel a közömbösség vagy az anyagiak oltárán. Látogatói vélemények szerint is: ez a hely többet érdemel.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)