Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
RMDSZ Kézdivásárhelyi Szervezet
29 tétel
1993. április 3.
Ápr. 2-án Sepsiszentgyörgyön rendezett az RMDSZ tiltakozó nagygyűlést a román prefektusok kinevezése ellen. Mintegy húszezren jöttek el. Nemes Antal városi RMDSZ-elnök, Váncsa Árpád, a magyar ifjúsági szervezet, a kézdivásárhelyi RMDSZ, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői mondtak beszédet, felszólalt Movila Maria, a Román Embervédő Liga tagja is. Magyari Lajos költő-szenátor hangsúlyozta, gátat kell vetni a kisebbségellenes erők tevékenységének. Az elfogadott nyilatkozat helyszíni tárgyalásra hívta a kormányt. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, ápr. 3./
1996. július 11.
Júl. 11-én tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete, dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./
1996. július 15.
Dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a kézdivásárhelyi RMDSZ. A tehetséges fiatal jogász, a Magyar Kisebbség szerkesztője elmondta, hogy a parlamenti választáson jelölteti magát, amennyiben a szervezet támogatását elnyeri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1996. augusztus 9.
"Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöksége aug. 8-i rendkívüli üléséről nyilatkozatot tett közzé, kifejtve, hogy megtárgyalták Orbán Árpád megyei tanácselnök és László Gyula megyei tanácselnök-helyettes ellen indított, a kormányfő nagyszámú ellenőrző csoportjának Kovászna megyei vizsgálatát kiváltó rágalomhadjáratot. Az alapos vizsgálat nem erősítette meg a feljelentésben szereplő korrupciós vádakat. A több hónapja tartó, gazdasági feljelentésnek álcázott politikai támadás Kovászna megye magyar lakosságának több mint 80 ezer szavazatával megválasztott tisztségviselő indokolatlan eltávolítását célozza. A nyilatkozat utalt a kártérítést követelő, a megyéből állítólag elüldözött románok meg-megújuló támadásaira, a sepsiszentgyörgyi gépgyárban lezajlott "zendülésre", amelyet szintén a megye közigazgatási vezetői ellen fordítottak, és emlékeztetett arra, hogy 1992 nyarán hasonló ármánykodás eredményeképpen leváltották Kovászna és Hargita megye magyar prefektusait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./ "
1996. december 6.
"Tamás Sándor /sz. Zágon, 1966/ Eötvös Lóránt Tudományegyetem jogi karát elvégezte, majd a politológiai szakot. Az egyetem elvégzése után Nagyváradon telepedett le, Tőkés László püspök közéleti tanácsosa volt 1996 júliusáig, amikor megválasztották a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökének. Egyik alapítója a Budapesten megalakult Dósa Elek Társaságnak, főszerkesztője a Magyar Kisebbség /Nagyvárad/ folyóiratnak, a parlamenti választás eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megye képviselője. Évek óta tudatosan készült közéleti szereplésre, vallotta. Azok közé tartozik, akik reformot szeretnének az RMDSZ politikájában. Nehemiás prófétára hivatkozott, akik amikor építik a falat, egyik kezükben fegyvert tartanak, a másikkal rakják a falat. Fel kell térképezni a jogsérelmeket, fel kell emelni szavukat, bátran ki kell állniuk igazuk mellett, másrészt társadalomépítésre, közösségépítésre kell fektetni a hangsúlyt. Egyik távlati célja Románia társadalmának építése, tovább menve: a Kárpát-medence, Közép-Kelet-Európa társadalmának építése. Vagyis: "ne vonjuk ki magunkat a nagyobb, globális dimenzióból." Fontos Háromszék, tágabban a romániai magyar nemzeti közösségnek a gazdasági felemelkedése", ezt a vállalkozások fellendítésével lehetne elérni. Fontos a történelmi magyar egyházakkal a kapcsolat fenntartása, hiszen az egyház át tudta menteni az értékeket, meg tudta őrizni a nemzeti kultúrát. Vissza kell követelni az egyházi ingatlanokat. - Kevés egyesület és alapítvány alakult, minél több kis szervezetre lenne szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"
1997. április 30.
"Ápr. 30-án, a Temesvári Magyar Ház ünnepén, Toró T. Tibor Temes megyei és Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-elnökök aláírták a két szervezet testvéri együttműködési szándékát megfogalmazó nyilatkozatot. A szándék valóra váltására, illetve az egyeztetett akcióprogram kidolgozására közös munkacsoportot hoztak létre. A kezdeményezést a két RMDSZ-szervezet kísérletnek szánja, és ha beválik, tapasztalatait hasznosításra ajánlja az RMDSZ többi tag- és társszervezete számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./"
1997. május 5.
"Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./"
1997. augusztus 27.
"Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete az év elején pályázatot írt ki egy emlékmű felállítására a volt kaszárnya előtti téren, az 1848-49-es szabadságharc és az I., illetve II. világháború kézdivásárhelyi hőseinek emlékére. A nyár folyamán elbírált tizenkét beérkezett pályamunka szerzői közül az első díjat megosztva Bocskai Vincze és Jecza Péter szobrászművészek kapták. Az ősz folyamán megkezdődik az emlékmű kivitelezése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 27., 1100. sz./"
1997. november 24.
Nov. 22-én beszámoló közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Tamás Sándor elnök beszámolóját és a szervezet Ellenőrző Bizottságának a jelentését. A beszámoló közgyűlés után lakossági fórumra került sor, amelynek témája a tanügyi törvény és a földtörvény módosítása után kialakult helyzet elemzése volt. A rendezvényen megjelent Markó Béla szövetségi elnök, aki a tanügyi törvény helyzetéről tartott átfogó beszámolót. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./
1997. december 18.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete és a Felsőháromszéki Vállalkozók Klubja közös meghívásának eleget téve 1997. december 18-án Örsi Imre, az Állami Vagyon Alap Igazgatótanácsának tagja találkozott a kézdiszéki vállalkozókkal. A találkozón Örsi Imre és Tamás Sándor Kovászna megyei (kézdiszéki) képviselő többek között a privatizációs folyamatról tájékoztatta a jelenlévőket. 8/ Az 1997-es Berzsenyi-díjat, amely "odaítélhető itthon, kisebbségben és a diaszpórában élő személynek, aki a romlás, szétszóratás és a szétszóródás annyi ténye ellenére is kis közösségek szellemi összetartozását emberség és magyarság jegyében példaszerű erkölcsiséggel szolgálja és képviseli", Lászlóffy Csabának ítélte oda a Berzsenyi Társaság elnöksége. Az 1988-ban alapított díjat a társaság elnöke, az alapító Takáts Gyula kaposvári költő nyújtotta át dec. 11-én a kitüntetettnek, Kaposváron, a városháza dísztermében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
1998. január 20.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének választmánya jan. 19-én tartotta idei első rendes ülését, amelyre a város tanácsosait és polgármesterét is meghívták. A tanácskozás fő témája az ez évi március 15-i emlékező ünnepség megszervezése volt, különös tekintettel a kerek évfordulóra. Ma már nemcsak Erdély-szerte számít jelentős eseménynek a hagyományossá vált, Kézdivásárhelyen évről évre megrendezett emlékünnepség, ahová a hideg idő ellenére is minden alkalommal legalább tíz-tizenöt ezer ember jön el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./
1998. október 22.
Okt. 22-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Kézdivásárhelyi Szervezete. Tamás Sándor parlamenti képviselőnek, a szervezet elnökének részletes beszámolóját vita követte, melynek során szóba kerültek a közösséget érintő legfontosabb problémák, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnöki beszámolót. A tisztújításon újraválasztották a jelenlévők Tamás Sándort. A közgyűlés ezt követően többes jelöléssel és titkos szavazással megválasztotta a Kézdivásárhelyi RMDSZ választmányát és etikai bizottságát. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 1354. sz./
1999. február 27.
Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
2000. november 9.
Tamás Sándor háromszéki képviselő /sz. Zágon, 1966/ Budapesten szerezte meg az egyetemi diplomát. Természetesnek tartotta, hogy az egyetem elvégzése után hazatér. A Reform Tömörülésnek alapító tagja, jelenleg az alelnöke. 1994-ben tagja lett az SZKT-nak, az RT jelöltjeként. 1995-ben, amikor elvégezte az egyetemet, hazaköltözött Erdélybe és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének volt a közéleti tanácsosa Nagyváradon. 1996-ban, hazaköltözött Kézdivásárhelyre. Rövidesen a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökévé választották, 1996 őszén pedig az RMDSZ parlamenti képviselőjévé. A parlamentben három és fél évig a jogi, fegyelmi és mentelmi szakbizottságban, majd a szövetség érdekében az utolsó félévben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakbizottságban tevékenykedett. Részt vett a föld és erdőtulajdon visszaállításáról szóló 2000/1-es törvény megalkotásában. Három képviselőtársával, Birtalan Ákossal, Ráduly Róberttel és Garda Dezsővel saját költségen egy kis tájékoztató könyvecskét adtak ki, hogy az emberek megismerjék jogaikat, a földtörvénnyel kapcsolatban. Ezen túl pedig rengeteg találkozót tartottak. Más törvények kidolgozásában is közreműködött. Felszólalt az úgynevezett Agache-ügyben, az ártatlanul megvádolt kézdivásárhelyi lakosok védelmében. Kudarcnak érzi, hogy nem sikerült leállítani azt a kezdeményezést, amit a Nagy-Románia Párt és a PDSR tett a mezőgazdasági kutatás címszó alatt. Országos szinten több mint 83 ezer hektár területet próbáltak visszatartani a reprivatizáció alól. E törvénytervezetet nem sikerült teljes mértékben megállítani, csak részben. /Éltes Enikő: Nem csak a "törvénygyárban" kell dolgozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. március 17.
"Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"
2001. május 26.
"Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-képviselő elmondta, hogy május 24-én rendőrök jelentek meg Héjja Dezső lakásán: elviszik, hogy a 4 év börtönbüntetést letöltse. Héjja Dezső egészségi állapota nagyon súlyos, gyakorlatilag mozgásképtelen, mindkét lába lebénult. Kórházba kellett utalni. Egyúttal kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását.. Kérésére az első fokon eljáró bíróságnak, azaz a bukaresti törvényszéknek kell választ adnia. /(Szonda Szabolcs): A büntetés letöltésének elhalasztását kérik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"
2002. október 29.
"Nem lehet elárverezni Reiner Antal házát, mivel azt az Agache-per elítéltje egy másik családdal közösen birtokolja. Tamás Sándor képviselő az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: ilyen esetben az eladás nem lehetséges, így a jegyzőkönyvet a család valószínűleg megtámadja. A képviselő tájékoztatása szerint az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete ehhez ügyvédet fogad, és honoráriumát is fizeti. Az Agache-ügy másik fejleménye, hogy a végrehajtón keresztül Héjja Dezső nyugdíjának egy részét a megyei nyugdíjpénztár novembertől visszatartja (a törvény a nyugdíj egyharmad részét engedélyezi), és Agachénak utalja át. Héjja Dezső ugyanakkora összeggel tartozik a meglincselt milicista fiának, mint a börtönben raboskodó Reiner Antal. Tamás Sándor képviselő elmondta, Héjjának és Reinernek gyűjtést kezdeményeznek. A napokban egy bankszámlát nyitnak, amelyre az adakozó szellemű polgárok pénzt ajándékozhatnak az Agache-ügy e két szereplőjének. /Bartos Lóránt: Nem adható el Reiner Antal háza. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./"
2003. április 14.
"Ápr. 11-én Kézdivásárhelyen Polgári Mozgalom alakult. Jelen volt Borsos Géza tanár, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságának és a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, továbbá a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom több markáns egyénisége, Tamás Sándor parlamenti képviselő és Török Sándor polgármester, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke. Borsos Géza elmondta: senki nem akar egységet bontani, de nem kell összetéveszteni az RMDSZ egységét a nemzetrész, a székelység cselekvési egységével. Dr. Fekete Károly állatorvos, a kézdivásárhelyi Polgári Mozgalom kezdeményező csoportjának vezéregyénisége vitaindítóként kérdéseket tett fel: az RMDSZ miért nem a szatmárnémeti kongresszus előtt szervezte meg az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát, Háromszék megyének miért van román prefektusa? Orbán Dezső, Torzsa József, Bartók Ferenc, dr. Dezső Dénes, Jancsó János, Jancsó Csilla, Göthér József szintén az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét marasztalta el. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget, a testület tagja lett: dr. Fekete Károly, Fekete Miklós, Göthér József, Laczkó Áron, dr. Dezső Dénes és Baka Valér. /Iochom István: Polgári Mozgalom alakult Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./"
2003. október 24.
"Koszorúzással, gyertyákkal tisztelegtek Erdély-szerte az 1956-os forradalom hősei és eszméje előtt. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget. Szilágyi Árpád, az Egyesült Államokból Romániába visszatelepedett volt politikai fogoly szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A Székely Károly Szakközépiskolában 1956-tal kapcsolatos dokumentumokból, fényképekből és könyvekből álló tárlat nyílt. Az akciókról és a megtorlásról tartott érdekfeszítő előadást okt. 22-én Nagyváradon Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, az erdélyi 56 kutatója, valamint Pákh Tibor budapesti ügyvéd, aki aktív részese volt a budapesti eseményeknek, emiatt 1971-ig ült a Kádár-rezsim börtöneiben. Mindketten egybehangzóan domborították ki a magyar 56 egységét, nemzeti jellegét és történelmi jelentőségét, kifejtve: még ma is "erőteljes posztkommunista maszatolás" folyik az események és főleg a megtorlások körül, ugyanis a diktatúra verőlegényei, pribékjei, vérbírái, foglárjai, "átnevelő tisztjei" közül sokan élnek, vagy leszármazottaik révén részesei a hatalomnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Magyar Polgári Egyesület és az Ifjúsági Polgári Egyesület szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében rendezett emlékesten Szerefi Ilona népdalokat énekelt, Beregszászi Olga pedig régi magyar katonanótákat adott elő saját gitárkísérettel. Tőkés László püspök megköszönte az előadók szolgálatát, és reményteljes, öntudaterősítő, felemelő nemzeti ünnepet kívánt a jelenlévőknek. Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetsége koszorúkat helyezett el a város temetőiben, főhajtással tisztelegve az elhunyt bajtársak sírhantjánál. Délután az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál gyűltek össze, a megemlékezésen részt vettek a történelmi egyházak, az RMDSZ városi szervezete és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács képviselői is. Török Ferenc, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi elnöke beszéde után az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Csaba nyílt párbeszédre hívta meg Sepsiszentgyörgyre, november negyedikére az RMDSZ csúcsvezetőségét, a polgári körök képviselőit és Toró T. Tibor parlamenti képviselőt. A megemlékezés alatt két rendőr figyelte az egybegyűltek minden mozdulatát, a rendőröket nem nyugtalanította, hogy valaki "bozgor" bekiáltással próbálta megzavarni a kegyeletteljes emlékezést. Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákszövetségének és a városi művelődési ház Fókusz Klubjának vendége volt a forradalom vérbefojtását követő megtorlás két politikai elítéltje. Az úgynevezett Dobai-perben 20 évre ítélt Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi református lelkész előadásában az 1956-os események és a megtorlás hátterét vázolta fel 56 előzményei és következményei című előadásában. Sorstársa, a Szoboszlay-perben 25 évi börtönre ítélt Lőrincz Károly a meghurcoltatás több mozzanatát elevenítette fel. Kézdivásárhelyen a református temetőben levő, az 56-osok emlékére emelt kopjafánál az emlékezőket Bokor Tibor, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszédében 1956 fontosságát hangsúlyozta. Lőrincz Károly volt elítélt reményét fejezve ki, hogy minél többen, minél többször ünnepelik meg a magyar forradalmat. "Vissza kellene hozni annak a napnak a varázsát, mert az emlékezésen túl október 23-a a szomorúságot is jelenti számomra, amikor látom, hogy Magyarországon megosztottság övezi az 1956-os megemlékezéseket" - ezt Dávid Gyula foglalta össze a kolozsvári Heltai Klubban az okt. 23-i megemlékezésen. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) elnöke, András Imre az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökére, Kacsó Tiborra emlékezett. Az emlékezők hozzátették: az akkori hóhérokban van annyi erkölcstelenség, hogy 1956 magyar forradalmát és szabadságharcát magukénak tudják, és az áldozatokkal együtt ünnepelnek. Mózes Árpád evangélikus püspök sajnálta, hogy 1956 erdélyi történéseiről és a megtorlásról nagyon kevés szó esik, emiatt a fiatalabb nemzedék mit sem tud a történtekről. /A nemzet legnagyobb összefogására emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"
2003. december 3.
"Huszonöt tagúra bővült választmánnyal kezdheti el - újra - elnöki tevékenységét Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ szervezet élén. Az elmúlt hétvégén lezajlott tisztújító közgyűlésen a háromszéki honatyát újraválaszották. Az ügyvezető elnöki teendőket Török Sándor, a város polgármestere látja el. /Kibővült választmány - új-régi elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2007. december 11.
Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke november 26-án bejelentette lemondási szándékát Baka Mátyás területi elnöknek. Az operatív tanács nem fogadta el Tamás Sándor lemondását a városi szervezet éléről. Azt is eldöntötték, hogy egyelőre Baka Mátyás és Molnár Endre, a kézdiszéki területi szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke is tisztségben marad. Ami a megyei RMDSZ-be való beleolvadást illeti, az operatív tanács tagjai határozottan kiálltak a tíz éve eredményesen működő területi szervezet fenntartása mellett. /Iochom István: Tamás Sándor marad az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2008. február 14.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének bővített választmányi ülésén Dénes István, az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör platformja elnökének kérésére arról is döntöttek, hogy a városi szervezet soraiba fogadja a platform tagjait, akik saját jelöltekkel óhajtanak indulni az RMDSZ által március 16-án szervezendő előválasztásokon. Valamikor a céhes városban az RMDSZ legerősebb platformja a Fidesz mintájára alakult Reform Tömörülés volt, de egyik alelnökének árulása nyomán teret veszített, s akárcsak a Katona Ádám és Bakk Dávid László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, kisszámú tagsággal rendelkezik. /Iochom István: Újabb RMDSZ-platform Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2008. február 20.
A közös előválasztások megszervezését a Magyar Polgári Szövetség elutasította, ellenben a Székely Tanács kézdiszéki vezetői elfogadták, így rajta lesz a listán Bakk Dávid László széki elnök és Laczkó Áron városi elnök neve is – közölte Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. /Iochom István: Negyven jelölt (RMDSZ-előválasztások Kézdivásárhelyen) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./
2008. február 22.
A kézdivásárhelyi és a Bihar megyei szervezet példáját követve február 21-én a csíki RMDSZ is közös előválasztásra hívta a helyi politikai ellenzék jelöltjeit a helyhatósági választásokra. Hajdú Gábor bejelentette, hogy Ráduly Róbert jelenlegi polgármestert támogatják, de jelentkezhetnek még jelöltek az április 6-i előválasztásokra. Rádulynak máris ellenjelöltje van, Papp Előd, akit a Magyar Polgári Párt indít. Közös lista indítását szorgalmazta a helyi RMDSZ a kézdivásárhelyi előválasztáson is. A Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete elutasította a felkínált lehetőséget. Kézdivásárhelyen az előválasztáson megméretkezik a Székely Tanács megbízott széki elnöke, Bakk László, valamint a jelenleg is tanácsosi mandátummal rendelkező Laczkó Áron, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke is. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szintén közös előválasztásra tett javaslatot a Magyar Polgári Egyesület (MPE) vezetőségének, amely elutasította az indítványt. Az MPE az MPP bejegyzésének véglegesítésétől tette függővé az RMDSZ-szel való együttműködés módozatait. A két szervezet vezetői már tárgyaltak is a közös előválasztásról. /RMDSZ: nyitott előválasztások. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2008. március 13.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete negyedik alkalommal szervezte meg a középiskolások számára kiírt Zúg Március szónokversenyt. A versenyt Iochom Zsolt, a Református Kollégium végzős tanulója nyerte. A nyertes március 15-én a főtéren, este pedig az Óriáspince-tetőn is elmondja ünnepi beszédét. /Iochom István: Zúg Március. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2008. július 1.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy néhány fiókszervezetben „átalakításra” van szükség. Kelemen Hunor a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi és tusnádi fiókszervezetet nevezte meg. /Négy szervezetet fejezne le Kelemen Hunor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./
2012. szeptember 10.
Parlamenti pályázók Háromszéken – Képviselő lehet Markó Attila
Az RMDSZ háromszéki szervezetéhez ma 14 óráig tehetik le pályázataikat mindazok, akik képviselő- és szenátorjelöltekként szeretnének megméretkezni a december 9-i parlamenti választáson. A kézdivásárhelyi szervezet már eldöntötte, kinek az indulását támogatja.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének pénteki választmányi ülésén döntés született arról, hogy Olosz Gergely jelenlegi parlamenti képviselőt a szenátori, Fejér László Ödön megyei tanácsost pedig a képviselői tisztség megszerzésében támogatják.
Információink szerint ezzel a párosítással a péntek reggelre Kézdialmásba összehívott felsőháromszéki polgármesterek is egyetértenek. Korábban Hegedűs Ferenc neve is felmerült mint képviselőjelölt, de ő végül úgy döntött, helyi szintű tervei megvalósításán dolgozik.
Tamás SÁndor megyei elnök kizárta annak lehetőségét, hogy az RMDSZ bárkivel is választási szövetségre lépne, és esélyt lát mind a hat (négy képviselői, két szenátori) háromszéki mandátum elnyerésére. Az eddigi jelentkezőkről nem kívánt nyilatkozni, a kérdésben a végső szó a szeptemberi 25-re időzített széki küldöttgyűléseket illeti meg, akkor áll össze az RMDSZ megyei jelöltlistája.
Mi úgy tudjuk, az orbaiszékiek Thiesz János kovásznai alpolgármestert látnák szívesen a képviselőházban, Márton Árpád minden bizonnyal újabb mandátumra pályázik, míg a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöki székét nemrég elfoglaló Édler András jelenlegi parlamenti képviselő „helyére” Markó Attila, a Mikó-ügyben börtönbüntetésre ítélt korábbi államtitkár indulhat. A másik szenátori hely sorsa feltehetőleg Albert Álmos jelenlegi szenátor és Demeter János, a megyei tanács alelnöke között dől el.
Székely Hírmondó
2015. április 30.
Itthon maradásra buzdítanak
Harmadik kiadásához érkezett Mi leszel, ha...? Pályaválasztás tabuk nélkül című, az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezete és a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár közös szervezésében hét közepén tartott esemény.
A beszélgetésnek színfoltjaként említhető az a tény, hogy a művészettörténet és építészet területéről meghívott előadók egykor ugyanazon az egyetemen folytatták tanulmányaikat. Még ha az életben más-más utakon is indultak el, véleményük egyben megegyezett: a fiatalok ne engedjék, hogy bárki is befolyásolja őket a továbbtanulásban, az egyetem kiválasztásában.
Dobolyi Annamária művészettörténész segítségével a tanulók betekintést nyerhettek a művészettörténelem világába, míg Hodor Eszter építészmérnök és Gál Zoltán építész pedig többek között arról tartottak értekezést a fiataloknak: mi a különbség a két említett szakág között. Erőss Sándor belsőépítész arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy egy esetleges egyetemváltás eseten milyen nehézségekkel szembesülhetnek, továbbá melyek azok az apró hibák, amelyek miatt akár egy évet is elveszíthetnek a tanulmányi éveikből.
Nagyoláh Ágnes lakberendező elmondta, szakmájában elengedhetetlen feltétel a rugalmasság, ám nem csupán saját részéről, hanem az ügyfelek szempontjából is, mivel a terv nem mindig egyezik meg az emberek gondolataiban kialakított képpel. Az előadók különben külföldön szerzett tapasztalataik után itthon képzelik el jövőjüket és arra biztatták a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy az egyetemi évek után, amennyiben külföldre is mennek dolgozni, jöjjenek majd haza, mert itt is van lehetőség az érvényesülésre.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
2017. április 19.
Húsvéti varázslat Kézdivásárhelyen
Húsvéthétfőn a hideg idő ellenére mintegy 2500–3000 résztvevővel zajlott a kézdivásárhelyi sportcsarnok környékén az első alkalommal megtartott Húsvéti varázslat családi rendezvény. Az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezete által, a Wegener Pro Sanitate Alapítvány társszervezésében, valamint a Zarah Moden Kft. és a New Fashion Rt. készruhagyárak főtámogatásával létrejött rendezvényt hagyományteremtő szándékkal indították el.
Az eseményre kilátogató felnőtteknek és kisgyermekeknek a szervezők igazi húsvéti hangulatot teremtettek. Bekapcsolódott több helyi civil szervezet: a Pro Pectus Egyesület, a Helen Doron Nyelviskola, a KreaKids Stúdió, a Zöld Nap Egyesület, az Antanténusz Egyesület, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Benji Állatvedő Egyesület stb. A látogatók találkozhattak Nyuszi Gyuszival és Cuki Nyuszival, kézműves-tevékenységeken, népi gyerekjátékokon vehettek részt, angol nyelvű mondókákat tanulhattak, volt állatsimogató, vásári zenebona, jó hangulat, a helyi óvodások és kisiskolások, valamint a Bod Péter Tanítóképző Gyöngyvirág néptánccsoportjának táncosai ünnepi műsort adtak elő. A kicsik Meseországba is ellátogattak, kipróbálták a lovas hintózást, a groufie-fotózást, arcfestést, mézeskalács-díszítést, a szobrászkodást, élő malmozást, és megismerhették Háromszék 7 csodáját virtuális szemüvegeken keresztül. A nőegyesület tagjai egész nap zsíros kenyérrel és meleg teával kínálták a megjelenteket, a legkisebbek pedig a rendezvény ideje alatt a kindertojásokat kereshették. Az elsősegély-ellátásról a sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület önkéntesei gondoskodtak.
Az RMDSZ Nőszervezetének munkájában fontos szerepet kapnak a közösségépítő tevékenységek, az értékmegőrzés, a hagyományápolás – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Ájgel Ágnes, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének elnöke: „A mai eseményen sok szép húsvéti vers és ének lesz hallható, szól a zene, táncolni is lehet. Megismerhetjük a hagyományos locsolási szokásokat, és a sort még folytathatnánk, hiszen számos népszokásunk van még, amely az ünnepkörhöz tartozik, és amelyekről manapság mintha kicsit megfeledkeznénk. Úgy gondoljuk, érdemes az ünnepet újraértelmezve a hagyományokat továbbörökíteni, s megmutatni, megtanítani gyermekeinknek ezek szépségét, jelentését” – mondotta többek között. Fejér Melinda, az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezetének elnöke köszönetét fejezte ki mindazon intézményeknek, egyesületeknek, szervezeteknek, vállalkozóknak és magánszemélyeknek, amelyek/akik hozzájárultak a Húsvéti varázslat megszervezéséhez, sikeréhez. „Egy álmunk vált valóra azáltal, hogy az első alkalommal megszervezett esemény ilyen nagy sikernek örvendett. Boldog vagyok, hogy több száz gyerek arcára tudtunk ma mosolyt varázsolni, a családoknak pedig tartalmas és értékes pillanatokat szerezni. A Húsvéti varázslatot ezentúl minden évben megszervezzük” – emelte ki a főszervező.
A rendezvény ideje alatt eladott tombolákból, valamint a színpadon elhelyezett adománydobozba begyűlt jelentős összeget a szervezők Kelemen Kata tanítónő másfél éves beteg kislánya, Hanna támogatására ajánlják fel. A tombolán közel száz nyereményt sorsoltak ki. Bakk-Vitális Mária Kinga főtámogató, a két német tőkéjű nadrággyár vezérigazgatója meglátása szerint Sárkány Hanna, a Wegener Pro Sanitate Alapítvány rendezvényszervezője és Fejér Melinda csillagos tízest érdemel szervezésből.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)