"Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke az elmúlt hét végén Kövessi Botonddal, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének ügyvezető elnökével végiglátogatta Hunyad megyét. Petrozsényban a magyar közösség vezetőivel megtekintette a leendő magyar oktatási központ épületét. A zárdaiskola néven ismert ingatlant a hajdani tulajdonos, a Mallersdorfi Nővérek Rendje az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyének ajánlotta használatra. Az RMDSZ saját forrásaiból támogatni fogja e terv megvalósítását, mert ez az egyetlen lehetőség a zsil-völgyi magyar oktatás, és egyben a közösség megmentésére. Szép Gyula ápr. 12-én Déván találkozott a helyi magyar közösség művelődésszervezőivel. /Alakulóban a petrozsényi oktatási központ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./"

"Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Máj. 31-én szívinfarktusban váratlanul elhunyt Hauer Erich /Marosvásárhely, 1964. márc. 25. - Vajdahunyad, 2003. máj. 31./ Vajdahunyad magyar közösségének mozgatórugója, méltó képviselője, támogatója. 1987-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem fizika szakán szerzett oklevelet. 1989 és 1994 között a gyalári líceum tanára, ahol két évig aligazgató is volt. 1994-1997 között elvállalta a Hunyad Megyei RMDSZ ügyvezetői elnökségét, melynek érdekében lemondott tanári állásáról. 1997-től a Dévai Traian Elméleti Líceum fizikatanára, az utóbbi három évben aligazgató volt. Fontos szerepe volt a Hunyad megyei RMDSZ fejlődésében, úgy, mint alapító tag is. Helyi szinten már 1993-tól RMDSZ-elnök 1997-ig, majd 1999-től újraválasztották Vajdahunyadon. Szakmai és kulturális szervezetek tagja (RMPSZ, Corvin Savaria, Geszty Ferenc), újságot szerkesztett (Hunyad Megyei Hírmondó), a Heti Új Szó munkatársa volt, a Petőfi-szobor és Magyar Ház megálmodója. Barátja, Winkler Gyula parlamenti képviselő, megrendülve jegyezte meg: Erich az az ember volt, akire mindig támaszkodni, számítani lehetett. /(Kun Kriza): Im memoriam Hauer Erich. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./"

"Kolozsváron az állami levéltárak helyzetéről értekeztek egyházi méltóságok és történészek. A konferenciát a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye szervezte. Székelyudvarhelyről az Areopolis kutatócsoport tagjai - Gidó Csaba történelemtanár, Róth András könyvtáros-történész - vettek részt, akik az Udvarhelyszéki Református Esperesi Hivatal levéltári rendezését mutatták be. Az állami levéltárak anyagának kutathatósága és az egyházi, községi levéltári rendtartás volt a konferencia témája. Egyetlen állami levéltárban sincs magyar levéltáros, valamint a kutatók nehezményezik a levéltárak anyagainak körülményes hozzáférését, mondta Gidó Csaba történelemtanár. Leggyakrabban az intézmény igazgatójának önkénye okozza ezt az állapotot. Gyakran olyan kifogásokkal tanácsolják el a kutatókat, akiknek magyar vonatkozású adatok kellenének, hogy a levéltár anyaga rendezetlen. Továbbá nemrég lépett életbe egy kutatótermi szabályzat, amely hátrányosan érinti a kutatókat, ugyanis csak egy témával kapcsolatban lehet anyagot kikérni, illetve korlátozzák a kívánt anyagmennyiséget, melyet harminc nap után vissza kell szolgáltatni, és mindez ismét csak fél év múltán kérhető ki a levéltárból. Folytatva a nevetséges szabályzatot: tilos a hordozható számítógép (laptop) használata, bár sehol Nyugaton ilyen előírás nem létezik. A jelenlévők közt ott volt Márton Árpád Kovászna megyei és Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-képviselő, akik ezennel egy levéltári törvénytervezet megvitatásában vettek részt. Javaslat született arra vonatkozóan, hogy az SZDP-RMDSZ-protokollumban megjelenjen a magyar levéltárosi helyek biztosítása, valamint azon levéltárosok büntetése, akik akadályozzák a kutató munkáját. A konferencián döntöttek az állami levéltári anyagok digitalizálásáról. Pillanatnyilag egy levéltáros szak működik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen - a 2002- 2003-as legelső évfolyam -, ahol öt magyar elsőéves tanul. /(barabás): Az állami levéltárak helyzetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"A Hunyad megyei Bácsiban közel ötven éve megszűnt az anyanyelvi oktatás. Ezért határoztak úgy közel egy évtizede, hogy nyári táborozást szerveznek, fogadják a hátrányos helyzetben lévő, 6-12 éves gyermekeket. A táborozást evangélizációval, népdal a tanulással, kirándulással, fürdőzéssel kapcsolják össze. Minden évben két-három egyhetes turnust szerveznek. Az évek során gyermekeket fogadtak Vajdahunyadról, Déváról, Petrozsényból, Vulkányból, Petrilláról és máshonnan is. Az elmúlt években támogatotta őket a Diaszpóra Közalapítvány, az Illyés Alapítvány, az Iskola Alapítvány, a Communitas Alapítvány, a Hunyad megyei RMDSZ, valamint magáncégek. /Kun Árpád: Egyházi, anyanyelvápoló tábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Valótlanságot állított az Apáczaihoz benyújtott pályázatában a Geszti Ferenc Társaság.Új, államilag finanszírozott magyar iskolát és kollégiumot hozna létre Déván a Geszti Ferenc Társaság. Az ehhez szükséges ingatlant 2,4 milliárd lejért máris megvásárolták: egy többszintesre tervezett, félkész betonrengeteget. Déván tíz éve működik a Szent Ferenc Alapítvány, mely jelenleg közel négyszáz gyermeknek biztosít szállást és tanulási lehetőséget, ennek ellenére az új iskola kezdeményezői az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott első pályázatukban azzal indokolták az intézmény szükségességét, hogy Déván megoldatlan a kollégiumi ellátás.Varga Károly dévai vállalkozó, a társaság elnöke úgy véli, az új létesítménnyel nem veszélyeztetik a ferences intézmény létét. "Senki nem vitatja, hogy szükség van az egyházi iskolára, de ugyanolyan szükség van a színvonalas világi iskolára is" - nyilatkozta Varga Károly. Böjte Csaba egyrészt örül annak, hogy a dél-erdélyi szórványban a magyar oktatás fejlesztését célul kitűző intézmény létesül, másrészt viszont aggályainak is hangot adott. A dévai állami iskolában jelenleg öt magyar anyanyelvű tanár dolgozik, közülük is csupán három szakképzett. "Az állásokat meghirdette a tanfelügyelőség, de senki nem jelentkezett. Mi a garancia arra, hogy a leendő iskolának lesznek szakképzett tanárai, nevelői?" - tette fel a kérdést a szerzetes. A tavaly alakult Geszti Ferenc Társaságnak Hauer Erich, a dévai Traian Gimnázium igazgatóhelyettese volt az elnöke. Hauer elhunyta után Varga Károlyt választotta elnöknek a közgyűlés. Winkler Gyula Hunyad megyei RMDSZ-képviselő azt mondta Bőjte Csabának, nem tudta, hogy a ferencesek kollégiumi ellátást is biztosítanak (ez annál is meglepőbb, mivel a ferencesek meghívására a képviselő személyesen jelen volt a kollégium megnyitóján). Winkler Gyula szerint az új állami magyar iskola két év múlva megnyithatja kapuit, addig is az intézményépítés a legfontosabb feladat. Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumi tagja úgy látja, az RMDSZ legmagasabb politikai körei állnak a Geszti Ferenc Társaság lobbija mögött. Ezt csupán azért furcsállja, mert a tíz éve eredményesen dolgozó Böjte Csaba intézménye nem élvez a néhány hónapja bejegyzett társasághoz hasonló támogatást, ráadásul az ingatlanvásárlás időpontja egybeesett a Szent Ferenc Alapítványnál folytatott sorozatos hatósági ellenőrzésekkel. "Összesen 450 millió forintunk volt erre az évre, ebből csupán 250 milliót osztottunk ki az első kiíráskor, 200 millió megmaradt - nyilatkozta a képviselő. - A Geszti Ferenc Társaság nem tudta bemutatni azt a telekkönyvi kivonatot, amellyel igazolhatta volna, hogy tulajdonába került a megvásárolt ingatlan, ezért nem tudtuk támogatni a pályázatát. Miután a második kiírásra sem egészítették ki a pályázatot a kért dokumentummal, Szabados Tamás, az oktatási minisztérium államtitkára levélben fordult a kuratóriumhoz. Ebben arra kérte az Apáczai Közalapítvány testületét, hogy mivel a beérkezett pályázatok "nem tükrözik az előkészületben levő projektek teljes körét", újra halassza el a megmaradt pénzösszeg teljes egészében történő odaítélését. Révész Máriusz arról tájékoztatott, hogy szeptember 4-i ülésén dönt a kuratórium egy újabb kiírásról. A képviselőnek meggyőződése, hogy a sorozatos halasztási kérések hátterében az áll, hogy az RMDSZ mindenáron szeretne támogatást kiharcolni a Geszti Ferenc Társaság pályázatának. Tavaly decemberben Hiller István, akkor határon túli ügyekkel foglalkozó oktatási államtitkár fogadta Bőjte Csabát és Révész Máriuszt, és támogatásáról biztosította a Déván létrehozandó önálló magyar középiskola gondolatát. Nem sokkal ezután Hiller Istvánt kinevezték oktatási miniszternek, és - amint azt Révész Máriusznak beismerte - azóta nem volt ideje az üggyel foglalkozni. Böjte Csaba tíz éve működő alapítványa ezzel szemben soha nem részesült olyan állami támogatásban, amelyet közvetlenül az RMDSZ-nek köszönhetne, bár eredményei szemmel láthatóak. Elég, ha azt említjük, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által gondozott, tavaly és idén érettségizett 15 fiatalból 14-en jutottak be különböző egyetemekre. "Három intézet működik nálunk: a magániskola, a szórványkollégium és a gyermekvédelmi központ - vázolta az alapítvány tevékenységét Böjte Csaba. - Az első kettőre egyetlen lej állami támogatást sem kapunk, a gyermekvédelmi központban gondozott 130 kiskorú után havi 500 ezer lejt fizet az állam, ez viszont alanyi jogon jár. Ezenkívül a közhasznúsági törvény alapján kapunk 600 ezer lejt gyerekenként. Ezt az összeget a tavaly is, meg tavalyelőtt is megpályáztuk, sikertelenül, végül az idén megkértem Winkler Gyulát, hogy segítsen. Így végül valóban megkaptuk az - egyébként törvény által lehetővé tett - támogatást." Egy dologban mindenki egyetért: a szórványban a széthúzás nem vezet semmiféle eredményre. "Isten országát kellene építeni, nem egymást piszkálni" - zárta a beszélgetést Böjte Csaba. /Lukács János: Állami magyar iskola létesülne Déván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"

Tizenkilenc "mellette" és két "ellene" szavazattal fogadták el az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés folytatását a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) márc. 6-i marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ–SZDP protokollum aláírása ellen voksoltak Kónya-Hamar Sándor és Ráduly Róbert képviselők, az RMDSZ Kolozs, illetve Hargita megyei szervezetének elnökei. A Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor elmondta: nem ért egyet azzal, hogy újabb központilag elfogadott egyezménnyel olyasmire kényszerítsék a megyei szervezeteket, amelyeknek nem szívesen tesznek eleget. Szerinte az új protokollum aláírása előtt legalább annak a kettős feltételnek kellett volna érvényt szerezni, amellyel a kormánypárt még tartozott a szövetségnek, ezek pedig a Szabadság-szobor felállítása és a két önálló magyar kar létrehozása a BBTE-n. Kónya-Hamar továbbá azt kifogásolta: a megállapodás szövegét senki nem látta végleges formában, hiszen az még közvetlenül az aláírás előtt is módosult, bizonyos protokollmegkötések pedig olyan általános szinten mozognak, amelyek nem jelentenek konkrét fogódzót. Ráduly Róbert szerint mielőtt az új protokollum aláírásáról tárgyaltak volna, előbb az előző megállapodást kellett volna elemezni. /P. A. M.: A protokollum aláírása ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Papp Előd szerint az RMDSZ-nek sincs Hargita megyei szervezete, így nem indíthat jelölteket a székely megyében – jelezte Papp Előd, aki óvást nyújtott be a csíkszeredai bíróságon. Az RMDSZ-nek ugyanis – állítja – csupán gyergyószéki, udvarhelyszéki és csíkszéki szervezetei vannak. Dézsi Zoltán, a gyergyószéki RMDSZ elnöke szerint mindig is volt Hargita megyei szervezet. Ha elfogadják az óvást, és a Német Demokrata Fórumot is kizárják a versenyből, Hargita megyében csak a román pártok indíthatnak jelölteket. A Hargita Megyei Törvényszéken máj. 10-én tárgyalták a Német Demokrata Fórum vezetősége által benyújtott óvást, amelyben az NDF nevében leadott MPSZ-es /Magyar Polgári Szövetség/ megyei tanácsosi jelöltlista semmissé nyilvánítását kérték. Sükös József, az NDF helyi szervezetének a védőügyvédje felmutatott az NDF Erdélyi Regionális szervezete elnökének kézjegyével ellátott dokumentumot, amelyben Paul-Jürgen Porr beleegyezését adja, hogy a székelyudvarhelyi tagszervezet választási listát állítson. Az ülésen jelen lévő ügyész az NDF által benyújtott óvás visszautasítását javasolta, tehát a máj. 11-i ítélethirdetéssel mégis indulhatnak a fórum listáin az MPSZ jelöltjei. /D. Balázs Ildikó, Erdei Róbert, Gergely Edit: Román tanács lesz Csíkban? = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Már jó ideje nem olvassa sem a magyarországi, sem az erdélyi balliberális pártsajtót, írta Borbély Zsolt Attila. A most szóba hozott cikket egyik barátja hozta el, nézze csak meg, miket írnak apjáról. Székedi Ferenc Tehénszarv és útilapu (Új Magyar Szó, aug. 22.) című írásában a balliberális sajtó tollnokaitól megszokott módon keveri a csúsztatást, a torzítást és a tényhamisítást. Székedit alighanem az zavarta, hogy Borbély Imre az EMI gyergyószentmiklósi táborában kimondta, hogy az RMDSZ 1996 óta a komprádor-logika szerint működik. Székedi azt állította, hogy az RMDSZ-t még soha nem nevezték komprádornak. Valójában Toró T. Tibortól Szilágyi Zsolton keresztül a mostani cikk írójáig már többször mutattak rá az RMDSZ neptuni politikai vonalvezetésének komprádori ihletettségére.      Székedi azt írta: „Borbély Imre, mielőtt Budapestre telepedett volna, olyan temesvári képviselőként koptatta a bukaresti parlament padjait, akit a szervezet helyi tagságának megdöbbenésére a Székelyföldre hajóztak be, és amikor másodszor is függetlenként próbálta megtenni ugyanazt, csakhamar zátonyra futott.” Valójában Borbély Imrét az RMDSZ akkoron érvényben levő alapszabályzatának megfelelően megtartott választmányi gyűléseken választották meg. Az alapszabályzat szellemével és betűjével ellentétben „megalakították” a Hargita megyei RMDSZ-szervezetet, mely mellesleg azóta sem létezik, egyetlen funkciója az volt, hogy összehívhassák azt a manipulált elektorgyűlést, amelynek a román hatalomnak és a Domokos vonalnak egyaránt megfelelő megyei listát kellett hogy formailag „legitimálnia”. A manőver sikerült. A kialakult ex lex állapotban az elnökség hozott kompromisszumos megoldást, a két listát, a szabályszerűt és a manipuláltat „összeházasította”. E listába Domokos Géza még egyszer belenyúlt, és Borsos Gézát kihúzta a befutó helyről. Borbély Imre azért indult a Székelyföldön parlamenti mandátumért, mert kezdettől fogva Székelyföld területi autonómiáját hirdette, már akkor is, amikor ez eretnekségnek számított az RMDSZ-ben. Azért indult függetlenként, mert az RMDSZ megakadályozta, hogy részt vegyen az előválasztáson   Székedi azt állítja, a hitelrontás nyilvánvaló szándékával: Borbély Imre Budapesten telepedett le. A valóság az, hogy Borbély Imre, az MVSZ nemzetstratégiai bizottságának elnöke soha el nem költözött Temesvárról, s nem rendelkezik sem letelepedési engedéllyel, sem magyar állampolgársággal. /Borbély Zsolt Attila: Az újságírói alkalmasságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./

Megalapozatlanként elutasította január 15-én a székelyudvarhelyi bíróság a Hargita megyei RMDSZ beadványát, amely a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási jelének elutasítására vonatkozik. A hét végén az RMDSZ a körzeti választási irodánál is megpróbálta elérni a választási jel iktatásának visszavonását, azonban eredménytelenül. A bírósági tárgyaláson Bíró Enikő, az RMDSZ-t képviselő ügyvéd azzal érvelt, hogy a 2004-es helyhatósági választások alkalmával az Országos Választási Bizottság már kimondta, hogy az MPSZ nem indulhat a választáson. „Székelyudvarhelyen nem az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, és nem is azt kérjük tőlük, hogy ne induljanak a választáson, hanem azt, hogy hagyjon másokat, minket is indulni. ” – fejtette ki Szász Jenő, a szövetség elnöke. /Kovács Csaba: Két pert nyert az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Arra a kérdésre, hogy miért próbálta perrel elérni a Magyar Polgári Szövetség választási jelének visszavonását a Hargita megyei RMDSZ, Ványolós István székelyudvarhelyi RMDSZ-elnök kifejtette, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Szerinte szerint nem volt őszinte a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által javasolt, közös RMDSZ-MPSZ listaállítás. /Kovács Csaba: Visszaadni a tanácsosi tisztség méltóságát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

Székelyudvarhelyen elmaradt a február 4-re kiírt helyi időközi választás. Erre azért lett volna szükség, mert másfél éve önkormányzati testület nélkül, gyakorlatilag egy személy kezében összpontosul a városvezetés miután döntésképtelensége miatt a prefektus feloszlatta a helyi tanácsot. A nagyrészt RMDSZ- és MPSZ összetételű testület ugyanis hónapokig nem tudott közös nevezőre jutni, felváltva bojkottálva a tanácsüléseket. Az MPSZ saját listát indított, ezt a helyi választási iroda nem fogadta el. Az MPSZ így megóvta a helyi választási iroda döntését, a csíkszeredai bíróság pedig helyt adott kérelmének. Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezetője szerint jogi útvesztőbe terelődött a választások sorsa. Bűnügyi eljárást kezdeményez a Hargita megyei RMDSZ bírók ellen „választási és a választhatósági jog megakadályozása” címén. Öt személy – Bányai Enikő, Szikszai Enikő, Lőrincz Szidónia, Elena Enescu, Gergely Niculina, Besenyei Csilla és Tudorache Gheorghe – ellen fordul az igazságszolgáltatáshoz a szervezet. Az RMDSZ szerint az említett személyek választási törvényt sértettek, emiatt pedig börtönbüntetéssel sújthatók. /Kiss Előd Gergely, Mihály László: Tanácstalanok maradtak az udvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A következő másfél év három választási megmérettetéséről, a hazai magyar európai parlamenti képviseletről, valamint az önkormányzatok pályázati lehetőségeiről tanácskoztak a hét végén Csíkszeredában Kelemen Hunor RMDSZ-ügyvezető elnök, Cseke Attila önkormányzati ügyvezető alelnök és az RMDSZ Hargita megyei szervezetének vezetői. Cseke Attila úgy vélte, 2008-ban az RMDSZ választási sikere attól függ, mennyire elégedettek a választók az önkormányzati képviselők munkájával. /Csíkban tanácskozott Kelemen és Cseke. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Kizárják az RMDSZ-es tanácsosokat Gyergyószentmiklóson
Megvonja a mandátumot az RMDSZ vezetősége attól az öt gyergyószentmiklósi tanácsostól, akiknek a szövetségből való kizárását javasolta a helyi szervezet. A kérést legutóbbi ülésén hagyta jóvá a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – erősítette meg értesüléseinket Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán RMDSZ-színekben mandátumhoz jutott tanácsosok kizárását azt követően kezdeményezte a helyi szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
„Az RMDSZ álláspontja a távhőrendszer felújítására vonatkozóan egyértelmű volt az öt tanácsos számára, hiszen ezt megelőzően aláírásgyűjtést és lakossági fórumot szerveztünk, amelyeken kiderült, hogy a város lakossága a pályázati pénzek bevonásával történő rehabilitációt támogatná” – fejtette ki a Krónika kérdésére Barti Tihamér. Mint mondta, ennek ellenére az öt önkormányzati képviselő az MPP-s tanácsosokhoz hasonlóan megszavazta a kezdeményezést, ezért kezdeményezték a kizárásukat.
„Gáll József MPP-s tanácsos mandátumáról való lemondása is bennünket igazol” – mondta Barti, kifejtve, hogy a szövetség szabályzata értelmében az RMDSZ-tagság megvonásával a kizárt személyek a mandátumukat is elveszítik. Kifejtette, hogy a továbbiakban Bende Sándorra, az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnökére hárul a feladat, hogy a SZÁT döntését közölje a prefektúrával, illetve a helyi önkormányzattal. A mandátum megvonását a jegyzőnek kell a soron következő rendes tanácsülésen napirendre tűznie.
Az öt érintett közül Tinka Kálmán megerősítette lapunknak, hogy kézhez kapta a SZÁT fellebbezésük visszautasítására vonatkozó értesítését, azonban kifejtette: nem nyilatkozik, míg nem egyeztet kollégáival a kérdésben. Mint mondta, közösen, sajtótájékoztatón ismertetik majd álláspontjukat.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Gyergyószentmiklós: perelnek a kizárt RMDSZ-tanácsosok
Pert indított az RMDSZ ellen az az öt, a szövetség színeiben mandátumhoz jutott gyergyószentmiklósi tanácsos, akiket a helyi szervezet javaslatára a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megfosztott tagságától – tájékoztatta a Krónikát Kincses Előd, a felperesek ügyvédje.
Mint mondta, megbízói a SZÁT határozatának visszavonását kérik. Az első tárgyalást szeptember 30-ára tűzte ki a bukaresti 2-es körzet törvényszéke, amely a pártokon belüli vitás kérdéseket bírálja el.
Mint ismeretes, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán kizárását azt követően kezdeményezte a helyi RMDSZ-szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
Az öt tanácsos tagságának megvonásáról március 29-i keltezésű átiratában értesítette az önkormányzatot Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei soros elnöke. A törvény értelmében a tanácsnak a kiközléstől számított 30 napon belül a soron következő rendes ülés napirendjére kell tűznie az ügyet, ugyanis a párttagságuktól megfosztott tanácsosok ezzel egyszerre tanácsosi mandátumukat is elveszítik. „Ilyen esettel még nem találkoztam, noha tíz éve a közigazgatásban dolgozom” – szögezte le a Krónika kérdésére Nagy István jegyző, kifejtve, hogy az ügyet a polgármester vagy a tanácsosok tűzhetik napirendre. Közölte: az öt tanácsos kizárása „az RMDSZ belső háborúja”, amihez semmi köze. A törvény szerint a tanácsnak tudomásul vételi határozatot kell elfogadnia. A gyergyószentmiklósi testület rendkívüli ülése április 20-án, a rendes ülés pedig a hónap utolsó szerdáján lesz.
Mezei János polgármester lapunk kérdésére elmondta, a törvény értelmében jár majd el az ügyben. „Elítélem az RMDSZ viszonyulását, hiszen azért büntetik őket, mert a közösség érdekeit helyezték minden más egyéb érdek elé” – szögezte le Mezei. Kincses Előd lapunknak kifejtette: „a kizáró határozat nem jogerős mindaddig, míg a bukaresti törvényszék nem hoz végleges határozatot az ügyben”. Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Búcsúzunk Buzás Lászlótól
2010. június 9-én elhunyt Buzás László, a romániai kommunista-ellenes harc egyik meghatározó alakja. Buzás László 1942. június 29-én született a Hargita megyei Csicsóban. Miután Marosvásárhelyt mezőgazdasági gépészeti szakképesítést szerzett és érettségizett, 1979-ben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán végzett. Mint osztályvezető közgazdász, a Csíkszeredai Építkezési Vállalatnál, majd a Csíkszeredai Traktorgyárnál dolgozott. 1982. november 22-én elkezdődött meghurcoltatása, mely 1983. február 26-i letartóztatásával végződött. Azzal vádolták meg, hogy két „bűntársával” együtt – Borbély Ernő és Biró Katalin – merényletet készített elő Nicolae Ceauşescu román elnök, a Román Kommunista Párt főtitkára ellen. Több mint egy éves megfigyelés és meghurcolás után végül 1983-ban hat évre elítélték hazaárulás vádjával. Romániából kicsempészett információk szerint Buzást kegyetlenül megkínozták, körmeit több alkalommal is kitépték. „Államellenes tettei” kihatottak családjára is, ugyanis bátyját, Buzás Balázst arra hivatkozva mondatták le Csíkszereda polgármesteri tisztségéből, hogy László testvére „olyan dolgokról fantáziált, amelyek soha nem válnak valóra”.
Egy 1984-es kegyelmi rendelet büntetését harmadolta, minek következtében, négy év letöltése után, 1987. február 25-én szabadult. A Szekuritáté folytonos zaklatásai miatt 1989 végén Magyarországra települt át, majd 1990 márciusában visszatért Romániába, ahol megalapította a Romániai Magyar Kisgazdapártot, amelyet elnökként vezetett. A ’90-es években volt az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnöke, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának alapító tagja, Csíkszéki Szervezetének pedig elnöke volt. 2005-ben kiadott könyve, A Securitate karmai között világszerte ismertté tette őt.
Döntéshozók előtt a meghurcoltak ügye
A HHRF számos alkalommal felhívta az amerikai döntéshozók figyelmét az etnikai és politikai alapon meghurcolt baráti társaság helyzetére, ügyük éveken keresztül bekerült abba a tanúvallomásba, amelyet Alapítványunk a washingtoni Kongresszus előtt tett a Romániának megítélt legnagyobb vámkedvezmény megvonása érdekében. Szoros szövetségesünk, az azóta szintén elhunyt Lantos Tamás kongresszusi képviselő is több alkalommal tette szóvá Buzás fogva tartását. Egy 1984. február 20-i levelében arra szólította fel George P. Schutz amerikai külügyminisztert, hogy a soron következő Amerikai–Román Emberjogi Kerekasztal ülésén kérjen magyarázatot Borbély Ernő, Buzás László és Visky Árpád sepsiszentgyörgyi színész fogva tartásáért.
Emberi Jogi Kitüntetésben részesült
1990. november 24-én a Kolozsvári Magyar Színházban a HHRF Emberi Jogi Kitüntetésben részesítette Buzás Lászlót „a romániai magyarság önvédelmi küzdelmében szerzett érdemeiért, közösségéért való ragaszkodásáért, lelkiismeretes és kitartó szolgálatáért”. Buzás mellett a HHRF elismerését átvehette még Szőcs Géza költő, szenátor, az RMDSZ akkori főtitkára, sorstára Borbély Ernő RMDSZ-es képviselő és Páll Béla nyugalmazott matematika tanár. A kitüntetéseket a fentebb említett szövetségesünk, Lantos Tamás kongresszusi képviselő adta át „annak a négy embernek, akik felismertek egy történelmi pillanatot, a közösségükért és egy demokratikus folyamat megindításáért egyéni áldozatot hoztak”.
hhrf.org

Hargita megyében 70 településen gyújtják meg a Székely összefogás tüzét
Amint tudjuk, székely végváraink lármafák segítségével értesítet- ték egymást a közelgő veszélyről. A székelyek nem csak a múltban éltek ezzel az összefogásra, ellenállásra figyelmeztető vészjelzéssel, ezek használatára, sajnos az elmúlt években is rákényszerültek. Négy évvel ezelőtt májusban, ezt követően pedig 2009. februárjában lobbantak lángra ezek a tüzek a székelyföldi falvakban, városokban. Mindig a magyarságot ért hátrányos intézkedések nyomán.
Most is hasonló helyzet fenyeget. A Ponta-kormány legutóbbi intézkedései veszélyeztetik az utóbbi közel két évtizedben kivívott kisebbségi jogainkat. Azokat a jogokat, amelyek a magyar közösség szülőföldön való megmaradásának alapját képezik.
Az RMDSZ Hargita Megyei Szervezetének kezdeményezésére június 4-én, hétfőn este 9 órakor 70 Hargita megyei településen újra meggyújtják a Székely összefogás tüzét. Csíkszeredában erre a Mikó várnál kerül sor. A további helyszínekről a későbbiekben adunk hírt. (szerk.) Erdély.ma

Értesült Mignon a kisebbségi jogsértésekről
Korodi Attilával, az RMDSZ Hargita megyei képviselőjével is tárgyalt Jean-Claude Mignon, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének elnöke Bukarestben az ellenzéki pártok képviselőivel való találkozója során. Korodi Attila a beszélgetés során beszámolt a politikusnak a romániai magyar kisebbséget érintő jogsértésekről.
Jean-Claude Mignon a szenátus és a képviselőház elnökének, Crin Antonescunak, valamint Valeriu Zgoneának meghívására érkezett hivatalos látogatásra Bukarestbe. Az RMDSZ tájékoztatása szerint a találkozót követően Korodi kiemelte: „a közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról hozott döntésektől kezdődően, a közösségi szimbólumaink ellen folytatott jelenlegi politikai harcig mindenről” beszámolt. Felhívta az európai politikus figyelmét arra, hogy a zászlóhasználat miatt csak a két, többségében magyarok lakta megyében alakult ki konfliktus, Románia más megyéiben elfogadottak a helyi szimbólumokból alkotott megyei zászlók. Beszámolt Jean-Claude Mignonnak arról is, hogy bár a legszámottevőbb politikai szereplők azt nyilatkozzák, szeretnék megszüntetni a kisebbségeket érintő politikai feszültséget, ez mégsem történik meg. A képviselő értelmezése szerint a kisebbségi témával a román társadalom más kérdéseiről vonják el a figyelmet.
A Hargita megyei képviselő tájékoztatta továbbá a politikust, hogy az Európa Tanácsnak még mindig vannak olyan, a kisebbségeket érintő ajánlásai, amelyeket Románia nem épített be jogrendjébe. Mint ismeretes, Jean-Claude Mignon hétfőn beszédet mondott a parlamentben, üdvözölve a belpolitikai válság rendezését, amely a Traian Băsescu államfő leváltására tett kísérlet nyomán, tavaly nyáron robbant ki. Úgy vélte, Románia „példaértékűen” megoldotta a kisebbségek kérdését, ugyanakkor aláhúzta, „bizonyos ügyeket még rendeznie kell” ezen a téren.
Jean-Claude Mignon látogatásának tegnapi programpontjai között Traian Băsescu államfővel, Mona Pivniceru igazságügyminiszterrel, valamint Antonescuval, és a civil társadalom képviselőivel való találkozók is szerepeltek.
Szabadság (Kolozsvár),

Hírsaláta
ELÉG EGYETLEN TERV. Ahelyett, hogy részt venne a marosvásárhelyi tüntetésen, a Hargita megyei RMDSZ boldogan mutatja be az Új Magyar Szó internetes oldalán A-, B- és C-tervét a Székelyföld régiósításáról.
Ha kisiklik az A-terv, vélik a Hargita Megyei Tanács elemzőcsoportjának tagjai, a B-tervvel kell előállni, mely Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sorolná egy régióba, de van egy C-tervük is, miszerint Maros, Brassó, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, amelynek Marosvásárhely, nem pedig Brassó lenne a központja. Ha a román hatalom látja a tárgyalókészséget az RMDSZ-ben a B- és C- tervről, sutba vágják az A-tervet, s búcsút inthetünk a Székelyföld Régiónak. ÓVATOSAN, DE FOKOZATOSAN NŐNEK A BÉREK. Idén és a következő években fokozatosan emelkedik majd a havi nettó átlagkereset, a bruttó hazai össztermék (GDP) azonban a korábban becsült 2 százalék helyett csak 1,6 százalékkal növekszik 2013-ban – számolt be az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság. A hivatal ez év végéig a nettó átlagbér 6,8 százalékos növekedésére számít, amely így eléri a havi 1615 lejt, az előrejelzések szerint ugyanakkor 2014-ben további, 5,1 százalékos emelkedés várható. 2016-ra a nettó átlagkereset meghaladja az 1800 lejt. A bizottság a közszférában is növekedést jósol: idén körülbelül 10, jövőre azonban már csak 3 százalékkal nő az állami alkalmazottak bére. (Capital) ÚJABB IMF-HITELT KÉRNEK. A kormány szerdai ülésén eldöntötte, olyan szándéklevelet küld a Nemzetközi Valutataalapnak (IMF), amelyben kéri a most futó hitelmegállapodás lezárásának elhalasztását három hónappal, és a tárgyalások megkezdését egy új, szintén elővigyázatossági hitelmegállapodásról. A kormány leginkább bizonyos állami mamutvállalatok privatizálása, illetve mások élére a magánszférából érkező menedzserek kinevezése terén maradt el, de húzódik a közalkalmazotti szféra reformja is. (Mediafax) EGY ROMÁN DOLLÁRMILLIÁRDOS. A környező országok közül Ausztriának 8, Csehországnak és Lengyelországnak 4–4, Romániának pedig egy dollármilliárdosa van a Forbes magazin idei listája szerint. Ioan Niculae 1,1 milliárd dolláros vagyont halmozott fel az agráriumban, ezzel az 1268. helyet foglalja el az 1426-os listán. A kimutatás szerint az egykori kommunista országok dollármilliárdosai – a dolgok természetéből fakadóan – mind önerőből gazdagodtak meg, szemben a nyugati világ szupergazdagjaival, akik közül sokan őseiktől örökölték hatalmas vagyonukat. (Forbes) KEVÉS, ÉS NEM NÖVELIK. A gyerekpénz összege négy éve változatlan, az infláció nem, az árak és árfolyamok legalább húsz százalékkal emelkedtek. A Szociális Családügyi és Munkaügyi Minisztérium honlapján egy határozat 2009-re 42 lejben állapítja meg a havi támogatás mértékét, azzal a feltétellel, hogy ezt évente kormányhatározatokkal emelik. Ennek dacára azóta sem növelték. 2012 első kilenc hónapjában havonta átlagosan 3 850 310 gyerek kapott állami támogatást, ezeknek 1,6 százaléka fogyatékos.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

ELÉG EGYETLEN TERV. Ahelyett, hogy részt venne a marosvásárhelyi tüntetésen, a Hargita megyei RMDSZ boldogan mutatja be az Új Magyar Szó internetes oldalán A-, B- és C-tervét a Székelyföld régiósításáról.
Ha kisiklik az A-terv, vélik a Hargita Megyei Tanács elemzőcsoportjának tagjai, a B-tervvel kell előállni, mely Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sorolná egy régióba, de van egy C-tervük is, miszerint Maros, Brassó, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, amelynek Marosvásárhely, nem pedig Brassó lenne a központja. Ha a román hatalom látja a tárgyalókészséget az RMDSZ-ben a B- és C- tervről, sutba vágják az A-tervet, s búcsút inthetünk a Székelyföld Régiónak. ÓVATOSAN, DE FOKOZATOSAN NŐNEK A BÉREK. Idén és a következő években fokozatosan emelkedik majd a havi nettó átlagkereset, a bruttó hazai össztermék (GDP) azonban a korábban becsült 2 százalék helyett csak 1,6 százalékkal növekszik 2013-ban – számolt be az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság. A hivatal ez év végéig a nettó átlagbér 6,8 százalékos növekedésére számít, amely így eléri a havi 1615 lejt, az előrejelzések szerint ugyanakkor 2014-ben további, 5,1 százalékos emelkedés várható. 2016-ra a nettó átlagkereset meghaladja az 1800 lejt. A bizottság a közszférában is növekedést jósol: idén körülbelül 10, jövőre azonban már csak 3 százalékkal nő az állami alkalmazottak bére. (Capital) ÚJABB IMF-HITELT KÉRNEK. A kormány szerdai ülésén eldöntötte, olyan szándéklevelet küld a Nemzetközi Valutataalapnak (IMF), amelyben kéri a most futó hitelmegállapodás lezárásának elhalasztását három hónappal, és a tárgyalások megkezdését egy új, szintén elővigyázatossági hitelmegállapodásról. A kormány leginkább bizonyos állami mamutvállalatok privatizálása, illetve mások élére a magánszférából érkező menedzserek kinevezése terén maradt el, de húzódik a közalkalmazotti szféra reformja is. (Mediafax) EGY ROMÁN DOLLÁRMILLIÁRDOS. A környező országok közül Ausztriának 8, Csehországnak és Lengyelországnak 4–4, Romániának pedig egy dollármilliárdosa van a Forbes magazin idei listája szerint. Ioan Niculae 1,1 milliárd dolláros vagyont halmozott fel az agráriumban, ezzel az 1268. helyet foglalja el az 1426-os listán. A kimutatás szerint az egykori kommunista országok dollármilliárdosai – a dolgok természetéből fakadóan – mind önerőből gazdagodtak meg, szemben a nyugati világ szupergazdagjaival, akik közül sokan őseiktől örökölték hatalmas vagyonukat. (Forbes) KEVÉS, ÉS NEM NÖVELIK. A gyerekpénz összege négy éve változatlan, az infláció nem, az árak és árfolyamok legalább húsz százalékkal emelkedtek. A Szociális Családügyi és Munkaügyi Minisztérium honlapján egy határozat 2009-re 42 lejben állapítja meg a havi támogatás mértékét, azzal a feltétellel, hogy ezt évente kormányhatározatokkal emelik. Ennek dacára azóta sem növelték. 2012 első kilenc hónapjában havonta átlagosan 3 850 310 gyerek kapott állami támogatást, ezeknek 1,6 százaléka fogyatékos.
Népújság (Marosvásárhely),

Ellentét az RMDSZ-ben a Rétyen tervezett fakitermelés miatt
Ellentét alakult ki két RMDSZ-es honatya között a Kovászna megyei Rétyre tervezett fafeldolgozó üzem kapcsán: miközben saját bevallása szerint a romániai fakirályként emlegetett osztrák beruházót Olosz Gergely szenátor csábította a háromszéki településre, addig Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő szerint stratégiát kellene kidolgozni a Holzindustrie Schweighofer ellehetetlenítésére. A konfliktus azt követően alakult ki, hogy a Hargita megyei fafeldolgozókat tömörítő szövetség, az Arbor csütörtökön nyílt levélben adott hangot a beruházással kapcsolatos aggályoknak.
A mintegy 150 vállalkozást tömörítő, és ily módon több mint 3000 személynek munkát adó szövetség állítása szerint a Holzindustrie Schweighofer olyan áron vásárolja fel a fát a Székelyföldről, amilyenen a helyi kis cégek nem tudják, s ezáltal az ő megélhetésüket veszélyezteti. Ezért az Arbor kérte az osztrák beruházás azonnali leállítását, a rönkök és a fűrészáru exportjának megszüntetését és egy olyan törvénytervezet kidolgozását, amely előírja, hogy az erdőtulajdonosok a meghirdetett és értékesített rönkmennyiségből elsősorban a késztermékeket előállító vállalkozásokat szolgálják ki.
Korodi: stratégia kell a cégek ellehetetlenítésére
Hasonlóképpen vélekedik Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter is, aki a múlt héten találkozott az Arbor képviselőivel. Korodi Facebook-oldalán vetette fel az osztrák vállalat ellehetetlenítésére vonatkozó stratégia szükségességét. A honatya szerint meg kell védeni a faiparban tevékenykedő Hargita megyei kisebb cégeket és az általuk biztosított munkahelyeket a háromszéki beruházástól. Korodi Attila a közösségi oldalon később arról is beszámolt, hogy
Hargita megyei kollégái hasonlóképpen gondolkodnak. Egy felvetésre, mely szerint hogyan lehetséges, hogy ugyanabban a táborban ugyanazzal a céllal tevékenykedő közszereplők teljesen más véleménnyel vannak az osztrák beruházásról, a képviselő kifejtette: „a pártokban ez nem lenne lehetséges, egy szövetségben pont, hogy ennek helye és haszna van”. Korodi Attila ugyanakkor az MTI-nek elmondta, három éve azon dolgoznak, hogy a Holzindustrie Schweighofer ne tudjon Hargita megyében megtelepedni, és keresik a megoldást egy olyan jogszabály megalkotására, hogy adótöbbletet rójanak ki azokra, akik feldolgozatlan fát szállítanak el a kitermelés térségéből.
Olosz tárgyalni hív
Nincs ok aggodalomra eközben Olosz Gergely szerint. A háromszéki szenátor a Krónika megkeresésére közölte, éppen ezért mielőbbi egyeztetést kezdeményez, hogy minden érintett elmondhassa aggodalmait, tisztázzák a tévhiteket. „Közös érdekünk, hogy a dolgok jól működjenek, az érdekellentéteket ne hagyjuk elharapózni. Minél gyorsabban sort kell keríteni a megbeszélésekre, szerintem a beruházást ellenzők vagy nem rendelkeznek elég információval, vagy szándékosan meglovagolják a tévhiteket, ezeket mindenképpen gyorsan tisztázni kell” – szögezte le. Olosz emlékeztetett, hogy a munkahelyteremtés a háromszéki politikusok egyik prioritása, ezért olyan beruházót szerettek volna a térségbe csábítani, amely hosszú távra tervez, olyan ágazatban tevékenykedik, aminek hagyománya van Háromszéken, tehát talál szakképzett munkaerőt. Ez három területre volt érvényes: a mezőgazdaságra, a fafeldolgozásra és a fémmegmunkálásra. A politikus ismételten hangsúlyozta, hogy a 150 millió eurós befektetéssel 50 hektáron megvalósuló rétyi üzem 650 új munkahelyet biztosít, ám közvetve további 2000 állást generál, például a vendéglátó- vagy a szállítóiparban. „A rendszerváltás óta ez a legnagyobb háromszéki beruházás” – emlékeztetett Olosz Gergely.
A szenátor szerint ugyanakkor az erdőgazdálkodással foglalkozók érdekeit is szem előtt kell tartani, hiszen miközben küzdenek azért, hogy például a tejet vagy a burgonyát nagyobb áron vásárolják fel, miért ne lenne érdekük, hogy az erdőtulajdonosok is magasabb áron adhassák el a fát.
„Tévhit, hogy kivágják az erdőket, hiszen a háromszéki erdők többsége magántulajdonban van, a gazdáknak, a közbirtokosságoknak, sőt a feldolgozónak is érdeke, hogy hosszú távon fenntartható erdőgazdálkodást folytassanak. Az üzemgazdálkodást a törvény szavatolja, Háromszéken a tulajdonosok felelősen gazdálkodnak, 40 százalékkal több fa termelődik évente, mint amennyit kivágnak. Nálunk nincs rablógazdálkodás” – szögezte le a politikus. Olosz szerint az osztrák vállalkozásnak számos előnye van, például helyben és 100 százalékban feldolgozza a fát, megvan a felvásárlópiaca, és az sem kizárt, hogy a helyi vállalkozókat is ellátja alapanyaggal. A másik tévhit elmondása szerint az, hogy az első évben feldolgozott 800 ezer köbméter fát csak Kovászna és Hargita megyéből szerzi be a rétyi üzem. Mint részletezte, tavaly Kovászna megyéből 51 ezer köbméter fát, míg Hargita megyéből 200 ezer köbmétert vittek a szászsebesi üzemükbe, ezt a közel 300 kilométeres szállítást meg lehet spórolni, de a cég Ukrajnából is vásárol alapanyagot. „Rengeteg előnye van a rétyi beruházásnak, erdészekre, erdőmérnökökre, betanított szakmunkásokra lesz szükség, a helyi adóval a helyi közösség fejlesztéséhez is hozzájárul, más műhelyeknek is adhat el alapanyagot, mindannyiunk érdeke, hogy ez Kovászna megye sikertörténete legyen” – érvelt Olosz Gergely.
Csibi: nem azonnali profitban kell gondolkodni
„Románia nincs abban a helyzetben, hogy élő fát, rönköt vagy deszkát adjon el exportra” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének vezetője. Szerinte ezen gyakorlat helyett inkább olyan iparágak megteremtésére kellene koncentrálni, amelyek feldolgozzák helyben kitermelt fát, hiszen ez egyaránt előnyös lenne a helyi közösségek, illetve az ország gazdasága számára egyaránt. „Szerencsére a nézeteinket osztja a fa- és vízügyi minisztérium is, így az erdőtörvény tervezetének legfrissebb verziójában olyan intézkedéseket rögzítenek, amelyek révén megpróbálják megállítani az élő fa, deszka és -rönkök exportját. Ez fontos lépés a közép- és hosszú távú stratégia érdekében” – fejtette ki Csibi Magor, ismételten leszögezve, hogy nem elég megállítani a nem fenntartható erdőkitermelést, ha nem teremtjük meg azt az erdőipart, ami nem az azonnali profitban gondolkodik. „Normális, hogy egy cég pénzben gondolkodik, de az állam egyik szerepe, hogy a cégek profitvágyát összehozza a helyi közösségek érdekeivel és a természet fenntarthatóságával” – összegzett a környezetvédelmi szakember.
(Drámai méreteket ölt az illegális fakitermelés
Az elmúlt két évtizedben Románia több mint 5 milliárd eurót veszített az illegális fakitermelések miatt – mutatott rá hétvégi gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Lucia Varga víz- és erdőügyi miniszter, leszögezve, hogy ez az árvizek egyik fő kiváltó oka is. Mint részletezte, 1990 és 2011 között 80 millió köbméter fát termeltek ki törvénytelenül az országban. „Kétféleképpen lépünk fel. Egyrészt megerősítjük a jogszabályi környezetet, megtiltva az ellenőrizetlen erdőkitermelést, másrészt drasztikus fellépést tanúsítunk azokkal szemben, akik elpusztítják erdeinket” – szögezte le Lucia Varga.)
Krónika (Kolozsvár).

Véget ért a kongresszus
Az RMDSZ 11. kongresszusát összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a meghívottak által elmondottak fontosságát emelte ki.
„A kongresszuson elfogadtuk az RMDSZ módosított programszabályzatát, amelyből kiemelném, hogy kiszélesítettük az állandó tanács működését, hiszen azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Egyébként is növekvőben van az önkormányzatok ereje, és remélem, hogy pénzügyi értelemben is egyre nagyobb mozgásterük lesz. Az elnökséget ezzel szemben leszűkítettük” – összegezte Kelemen.
Kiemelte, hogy a meghívottak mind hangsúlyozták: az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviselőjére, amely szövetséggel, akár hatalmon van, akár ellenzékben, „egyeztetni kell, párbeszédet kell folytatni”. „Fontosnak tartom, hogy itt volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, és Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy számíthatunk a magyar kormányra, Magyarországra minden egyes törekvésünkben, és az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint az erdélyi magyarság legitim képviseletére, hisz ezt 2012-ben két alkalommal is megerősítette az erdélyi magyarság.”
Kelemen cáfolta a román portálokon szombaton megjelent álhírt, miszerint Hargita megyei RMDSZ-es politikusok sokasága kérte a szervezettől, hogy határolódjon el Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől. „Egyetlen RMDSZ-es politikus és tag sem kérte ezt” – húzta alá a szövetségi elnök.
Kozán István
szekelyhon.ro

Marosvásárhely legyen a régióközpont!
December 8-ára népszavazást kezdeményez a Maros, Hargita és Kovászna megyei RMDSZ, amelyben a lakosságot arról kérdezik meg, hogy egyetértenek-e a három székelyföldi megye egyetlen fejlesztési régióvá alakításával, amelynek Marosvásárhely lenne a régióközpontja. Emellett mától kezdődik a szövetség tájékoztató kampánya, illetve a törvény értelmében előírt állandó választási névjegyzékben szereplő személyek 5%-ától való aláírásgyűjtés a referendum megszervezése érdekében.
Szerdai sajtótájékoztatóján jelentette ezt be Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Peti András, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, illetve Péter Ferenc, a megyei szervezet politikai alelnöke. Az illetékesek azt is elmondták, hogy a népszavazás, de a tájékoztató kampány is a Hargita Megyei Tanács elnökével, Borboly Csabával, és a Kovászna Megyei Tanács elnökével, Tamás Sándorral közös projektként és egyidőben zajlik.
„Úgy vélem, hogy a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben megkerülhetetlen annak megkérdezése, épp emiatt referendumot írunk ki a regionalizációról. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel majd, éspedig az, hogy „Egyetért-e azzal, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye egy közös fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely régióközponttal?” A kérdésre igennel vagy nemmel lehet majd válaszolni.
A lakosság felvilágosítása érdekében tájékoztató kampány indul, amelyben a regionalizációt illető fontos információkat osztanak meg a székelyföldiekkel, ugyanakkor a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtést is megkezdik. A hatályos törvény értelmében az állandó választási névjegyzékben szereplő személyek mintegy 5%-a kell igazolja kézjegyével azt, hogy egyetért a referendum megszervezésével, ez pedig Maros megyében abszolút számokban 24-25 ezer embert jelent. „Október 14-ig gyűjtjük össze az aláírásokat, ezt 30 napos közszemlére bocsájtjuk, és ennek értelmében november 14-én megyei tanácsülést hívunk össze, és javasoljuk a december 8-i népszavazást” – ismertette Brassai az ütemtervet.
Peti András alpolgármester természetesnek véli, hogy Marosvásárhely legyen a fejlesztési régió központja, hisz a város egyetemi, egészségügyi, kulturális, vallási központ, emellett nemzetközi repülőtere van, és a városban közlekedési infrastruktúra-tervek várnak megvalósításra.
„Megkérjük a civil szervezeteket, egyházakat, a politikai pártokat, hogy támogassanak ebben a kezdeményezésünkben, mert ez olyan érdekünk, amelyet a megye minden lakosának – nemzetiségtől függetlenül – fel kell vállalni. Ugyanakkor hiszem azt, hogy Dorin Florea polgármester és a román politikai pártok is leteszik a garast a népszavazásért” – szögezte le Brassai Zsombor.
Pál Piroska
Központ
Erdély.ma

Felfüggesztett börtön Pál Árpád volt RMDSZ-es honatyának
Alapfokon három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság Pál Árpád volt Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt összeférhetetlenség miatt.
A bírák az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) feljelentése nyomán hozták meg ítéletüket. Az ANI szerint Pál, aki 2008 és 2012 között volt képviselő, jogellenesen alkalmazta képviselői irodájában a lányát. Az ítélet nem jogerős, ellene Pál fellebbezéssel élhet.
Krónika (Kolozsvár)

Nemes kaláka
Némi szorongással vegyes kíváncsisággal várom az idei március 10-ét. Két év „székelymártír” tapasztalata alapján ingadozom a hit és szkepticizmus között: vajon milyen reakciókat ébresztenek az emberekben a marosvásárhelyi polgármesteri tiltás saját lábaiban botladozó érvei? Megizmosodott-e olyan mértékben a civil öntudat, hogy a postaréti gyertyagyújtók magánemberként vonuljanak majd – mintegy spontán tömeget alkotva – a városközpontba? Vagy, és ez a minimalista elvárás, a gyertyák ellobbanása után mindenki hazahurcolja cafatokra tépett önbecsülését.
Mi tagadás, kétesélyes az ügy. Mert az elmúlt két év autonomista rendezvényei arról árulkodtak ugyan, hogy tömegben immár jól festünk, többé-kevésbé fegyelmezett erőt mutatunk fel, de vajon milyen az, amikor egyedül vagy kis csoportban kell szembenézni a túlkapásokra mindig hajlamos egyenruhásokkal, nem beszélve a szélsőséges megnyilvánulásokra „szakosodott” ellentáborral. Mint amikor először indul egymagában a kisgyerek iskolába, esetleg a boltba, ahol zord, köszönést nem fogadó és nem viszonzó felnőtt eladók leselkednek rá.
A székely vértanúk emlékművénél rendszeresített megemlékezés és az azt követő tüntetés az elmúlt években egyre több erdélyi magyar naptárában szorított magának kiemelt helyet. Növekvő jelentőségét mutatja, hogy a hatalom immár nem ártatlan összejövetelként kezeli, hanem igyekszik futóhomokos terepre szorítani, ahol minden gesztus magyarázható és félremagyarázható. A törvénysértés mezsgyéjén billegő kompromisszum felé sodort – és azóta az árulás, a megfutamodás bélyegét is megkapó – Székely Nemzeti Tanács nem is vállalta a provokátorok által bármikor tilosba billenthető rendezvény megszervezését. Ésszerűnek, felelősnek tűnő döntés egy hirtelen magára maradt szervezet vezetőinek részéről.
A folyamatosság biztosítása viszont létkérdés: több helyi rendezvénnyel kiváltani az egyetlen nagyot, továbbra is piros betűvel feltüntetni az időpontot a határidőnaplókban. Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson lesz, Csíkszeredában viszont, úgy tűnik, továbbra sem alakult ki az a mozgalmi bázis, ami elengedhetetlen a tűz fenntartásához. A kritikus hangoknak azonban nemcsak a helyi SZNT-seket kellene célozniuk, hanem a szervezettségéről híres Hargita megyei RMDSZ-t is. De Vásárhelyen is hiába keressük egyelőre a helyi önkormányzatban jelentős számbeli erőt képviselő tulipános frakció lobbitevékenységét, amely képes lehetett volna semlegesíteni a városházi aknamunkát. Márpedig a tét óriási és pártfüggetlen: fenntartani azt a tudati építményt, amelyet a Székely Szabadság Napja és a Székely Menetelés résztvevői építettek nemes kalákában.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Érdekellentétek nehezítik a Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelmet
Magyarországról nézve sem érdektelen az a vita, amelyet az erdélyi, partiumi magyar közösségek folytatnak Székelyföld autonómiájáról. A többség elfogadja a székely tömbmagyarság törekvését az önigazgatás megvalósítására, de sok fenntartás is megfogalmazódott a szórványmagyarság részéről. Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Tamás Sándor Kovászna, Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-elnökök és Bognár Zoltán politológus a Communitas Alapítvány szervezésében.
Székelyföld autonómiája csak akkor fog megvalósulni, ha a románok és a központosító politikát folytató Bukarest elfogadja. Szomorú, hogy még mindig elég keveset tudnak a románok az autonómiáról, és azt gondolják, hogy a cél Székelyföld Magyarországhoz csatolása. Nem mellékes kérdés mindeközben, hogy mit gondolnak az autonómiáról a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok. Nem egyértelműek ugyanis az érdekek.
Legyen nagyobb a szelet kenyér!
A beszélgetés során többször megfogalmazódott, hogy még mindig nagyfokú ismerethiány jellemzi a székelyföldi autonómiatörekvésekről szóló közbeszédet. Vélhetően ezért gondolták úgy a szervezők és az előadók, hogy az előadás nagy részében jól működő európai példákkal foglalja össze törekvésük lényegét Tamás Sándor székely politikus. Ebből következett, hogy talán kevés idő maradt az ütközőpontok kibeszélésére, a közönség éles kérdése legalábbis rávilágítottak arra, hogy nemcsak a román társadalom részéről merül fel vitapont.
Tamás Sándor azt hangsúlyozta, a területi autonómia egy eszköz a székelyeknek arra, hogy a közügyekben nagyobb döntési szabadsággal rendelkezzenek a helyi közösségek, mert így hatékonyabban tudják megoldani az őket érintő gazdasági, kulturális és szociális problémákat. „Az autonómia lényege, hogy legyen nagyobb az a bizonyos szelet kenyér és így jobban éljünk” – érzékeltette azt a problémát, hogy jelenleg szinte minden fejlesztési kérdésben Bukarest dönt. Azt szeretnék elérni, hogy a személyi jövedelemadó 95%-a Székelyföldön maradjon, a magyar is hivatalos nyelv legyen a közügyek intézésében és etnikai arányosság valósuljon meg a költségvetési intézményekben. Tamás Sándor összegzésében nem feledkezett meg a románoknak járó jogok felsorolásáról sem, külön hangsúlyozva, hogy az autonómia eléréséhez a magyarok összefogása mellett szükség van a román félre és nemzetközi segítségre is.
Érdekellentét a tömbmagyarok és szórványmagyarok között
Az autonómiaformákat kutató Bognár Zoltán politológus mondta ki először a beszélgetés során, hogy számos olyan, a magyarságnak fontos kulturális és oktatási intézmény működik Kolozsváron, amelyeknek konkurenciát támaszthatnak hasonló intézmények a sikeres székelyföldi önrendelkezés megvalósulása után. A szakember álláspontja szerint ezért megállapodásra lenne szükség a felek között. Borboly Csaba pedig ezen a szálon maradva arra irányította rá a figyelmet, hogy egyetlen romániai magyar párt sem foglalt állást egyértelműen, pontosan hogyan töltené meg tartalommal az autonómiát. Azt sem hallgatta el, hogy az autonómiával járó decentralizáció „lehet jó Székelyföldnek, kicsit Szatmárnak, de az erdélyi, partiumi magyarság másik felének a teljes kiszámíthatatlanság jut vele” – ismerte el a szórványmagyarság problémáját.
Akkor miért is lenne jó Kolozsvárnak a székelyföldi autonómia?
Borboly Csaba szerint mindenesetre valamennyi Romániában élő magyarnak segíthet, ha értelmes párbeszéd alakul ki magyarok és románok között Székelyföldön az autonómiáról. Székelyföld továbbá turisztikai különlegesség és erőforrás az országnak – emelte ki.
Tamás Sándor székely politikus álláspontja szerint Székelyföld hátországot biztosít Kolozsvárnak, például sokan jönnek továbbtanulni a kincses városba. (A közönség soraiban ülő székely hallgatók nem fogadták teljes örömmel, hogy egy hátország polgárai lennének.) További előnynek nevezte a háromszéki tanácselnök, hogy a Székelyföldön élő román fél is hasonló álláspontot képvisel a gyakorlati problémákról, hiszen ugyanúgy rossz rájuk nézve is a túlzott központosítás. „Ha világosan beszélünk, van elfogadottságunk és támogatásunk" – szűrte le ennek fényében Tamás Sándor.
hirado.hu
Erdély.ma

Honatyánk hite
 Antal István parlamenti képviselő évnyitó „beköszönése” jó bizonyíték arra, hogy negyed évszázad bársonyszékkoptatás mennyire elszakít a hétköznapi emberek valóságától, mennyire érzéketlenné tesz a közhangulatra, és azt is hűen ábrázolja, hogy a sokszoros újraválasztás milyen kényelmes párhuzamos világot épít fel egy honatya fejében. 
Miközben a kormány, illetve a képviselők, szenátorok túlnyomó többsége – párthovatartozástól függetlenül – mindent megtesz, hogy elvonja végre a figyelmet a saját maguk számára december közepén újra megszavazott luxusnyugdíjról, a Hargita megyei RMDSZ-es választott azzal kezdi az új évet, hogy ismételten védelmébe veszi a több ezer lejes pluszjuttatást garantáló törvénymódosítást. Merthogy ők igenis megérdemlik, főleg a székelyföldiek, akik részt vettek a rendszerváltás után az ország alakításában, fejlesztésében.
A 67 éves, gépészmérnök végzettségű Antal István 1991-ben kezdte parlamenti ténykedését, a képviselőház ipar és szolgáltatások szakbizottságának tagjaként, korábbi elnökeként végzi évtizedek óta csendes munkáját. Nem tartozik az RMDSZ-es honatyák „frontvonalába", a hangadók, megmondóemberek közé, így nem igazán vált a bársonyszékrengető kritikák közvetlen célpontjává. Huszonöt éve úgy végzi a dolgát, ahogy ő tudja – számára ez már életforma.
Így hát természetesnek tartja, hogy küldetése végén teletömjük pénzzel. Mert ha a katonáknak, a diplomatáknak, a pilótáknak visszaadták a luxusnyugdíjat, akkor nekik miért ne?! No meg ugye ott tündökölnek az európai példák a hasonló juttatásokra, amelyek tükrében a romániai honatya egyszerű pária, akit reggeltől estig csak mocskolnak.
A nemrég összeférhetetlenséggel megvádolt Antal István komolyan gondolja, hogy bárkit képes meggyőzni – mert képtelen választóinak fejével gondolkodni. Azokéval, akiknek keresetéből havonta tíz átlagbérnyi pénzt költenek egy plenáris ülésen óránként mintegy 150 lejt kereső honatya fenntartására. Azok fejével, akik 40 évet güriznek 900 lejnyi nyugdíjért. Azokéval, akiknek emberfeletti erőfeszítései nélkül nem lenne mit alakítgatni, fejlesztgetni a bársonyszékből.
Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)