Megjelent a Gyergyó első száma. Amint Garda Dezsőnek, a gyergyói RMDSZ elnökének írásából megtudjuk, 1948-ig élt Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Újság, azóta nem adtak ki magyar sajtóterméket a városban. /Garda Dezső, a gyergyói RMDSZ elnöke: Hitvallás. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), szept. 1., I. évf. 1. sz. - társadalmi-művelődési lap, főszerkesztő: Csata Ambrus./

"Márc. 24-én Gyergyóvasláb község Heveder településén a rendőrök házkutatást tartottak Virág József, Fülöp Márton, Dénes József, Bérnád Antal és Tinca Aurel lakásán. A felsoroltaktól a rendőrök a házkutatásba való írásos beleegyezést csikartak ki. A rendőrség ezzel az akcióval megszegte az alkotmány előírását: "a házkutatásokat kizárólag a magisztrátus rendelheti el, és azokat csak a törvény által előírt formában lehet elvégezni." Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöksége tiltakozik az alkotmány megsértése, valamint az alapvető emberi jogok lábbal tiprása ellen. A tiltakozást Nagy István elnök írta alá. /Törvénytelen házkutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

Gyergyószentmiklóson a Csíky kert épületét megvásárolta a Kriterion Alapítvány és most el akarja adni, hogy egyéb kiadásait fedezze. A gyergyói RMDSZ tiltakozik az eladás ellen, azt kérik, inkább adományozza nekik az épületet az alapítvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Jan. 14-én Gyergyószentmiklóson ünnepelte ötéves jubileumát a Gyergyó Területi RMDSZ, melyen részt vettek Borbély Imre és András Imre képviselők és a csíki RMDSZ küldöttsége. Nagy István területi elnök beszélt először, felolvasta Király Károly levelét, melyben kifejezte egyetértését a szervezet jan. 11-i választmányi ülésének állásfoglalásával /elítélték Nagy Benedeket/. Garda Dezső történelemtanár, a gyergyói RMDSZ első elnöke emlékeztetett: az első választáson dr. Pálffy Attila lehetett volna a terület képviselője, de egy másik csoport megváltoztatta ezt és Nagy Benedek került a jegyzékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./

Frunda György szenátor szerint az Operatív Tanács határozata magasabb rendű, tehát a Csíki és a Gyergyói RMDSZ választmányának eleget kell tenni annak, hogy felfüggesztik Nagy Benedek kizárásáról hozott határozatukat addig, amíg nem dönt ügyében az etikai bizottság. - Nem fogadja el azt, hogy összefüggés lenne Tőkés László lejáratása és az alapszerződés aláírása között. - Szerinte az RMDSZ-en belül a belső választásokat csak közvetett módon lehet megejteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete júl. 28-i ülésén Boros Géza kiemelte, hogy az erdélyi magyarság 60 %-a falun él, ennek ellenére az RMDSZ mindeddig nem foglalkozott kellőképpen a falu problémáival, fontosnak tartja mezőgazdasági és falupolitikai főosztály létrehozását az Ügyvezető Elnökségen belül. Erre vonatkozó javaslatát az Ügyvezető Elnökség nem támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./

A kormány július 13-i ülésén Hargita megye megüresedett prefektusi tisztségébe kinevezte Kontesweller Józsefet, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökét, a Gyergyói Területi Szervezet ügyvezető elnökét. Dézsi Zoltán volt prefektust a helyhatósági választásokon megyei tanácsosnak, majd a Hargita Megyei Tanács alelnökévé választották meg, és ez a tisztség összeférhetetlen a kormányzati tisztséggel. Kontesweller József 1993-től mostanáig Gyergyószentmiklóson, a Polgármesteri Hivatalban a Környezetvédelmi és a Turisztikai Információs Osztályt vezette. 1996-tól a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke, 1997-től az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. 2000. június 4--én városi tanácsossá választották. /Kontesweller József az új Hargita megyei prefektus. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./

Aug. 31-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testület napirendjén szerepelt a területi szervezetek által elfogadott módszer jóváhagyása a parlamenti jelöltállításról. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére elmondta: az operatív tanács jóváhagyta a Kolozs megyei szervezetnek azt a döntését, amely szerint a képviselő- és szenátorjelöltek rangsorolása a küldöttgyűlés feladata legyen, és ne előválasztásokkal történjen. A testület ugyanakkor megvizsgálta a Gyergyó területi szervezet beadványát is. Ez elégedetlenségének adott hangot amiatt, ahogyan a Hargita megyei egyeztető tanács a parlamenti mandátumokat elosztotta. A tanács úgy döntött, hogy nem változtatnak a Hargita megyei egyeztető tanács határozatán. Ennek értelmében az udvarhelyi területi szervezetnek két szenátori és két képviselői, a csíkinek egy szenátori és egy képviselői, a gyergyóinak pedig egy biztos bejutó képviselői hely jut. Az elnökválasztásokkal kapcsolatban a végleges döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szeptember 9-i ülésén hozzák meg. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter bejelentette: a kormány jóváhagyta egy kisebbségkutató intézet létrehozását Kolozsváron. /Parlamenti jelöltállításról tárgyalt az OT. Kisebbségkutató intézet létesül Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

"Elnök nélkül marad az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Lemond a romániai magyar kisparlament (SZKT) elnöki tisztségéből és a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségéből Dézsi Zoltán. Mindez várható alprefektusi kinevezésével áll összefüggésben. ″Az alprefektusi tisztségekbe az RMDSZ által is elfogadott emberek kerülnek, de a Szövetség nem vállalt kormányzási szerepet, ezért nem fogadható el, hogy az alprefektus RMDSZ- tisztségviselő is legyen″ - magyarázta. A politikus egyébként 1994 februárjában Csiha Tamást váltotta fel a Szövetség legfőbb döntéshozó szervének élén. Akkor Borbély Ernővel szemben, 1995-ben pedig Kelemen Atillával és Somai Józseffel szemben nyerte el a tisztséget. 1997-ben a gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségről mondott le, amikor Hargita megye prefektusává nevezték ki. Most a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségétől, az SZKT-elnökségtől és a Gyergyószéki RMDSZ-elnökségtől kell megválnia cserében az alprefektusi kinevezésért. Dézsi szerint az SZKT feltehetőleg nem választ új elnököt következő ülésén. - A testület megújítását, a belső választások megszervezését már 1993 óta előírja az RMDSZ programja. Markó Béla úgy vélte, hogy májusban lehetne urnákhoz hívni az erdélyi magyarságot. - Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés platform SZKT-képviselője az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordult, kérvén a kormánypárttal kötött megállapodásról tartott szavazás felülvizsgálatát. A Szövetség szabályzata értelmében az SZKT elnökének sarkalatos (2/3-os) szavazást kellett volna elrendelnie a protokollumról, az ülésvezető Dézsi Zoltán azonban ezt nem jelentette be. ″Mindenbe bele lehet kötni - jelentette ki a beadványra reagálva Dézsi Zoltán -, a szavazást azonban biztos, hogy nem ismételjük meg.″ Amint az SZKT-elnök felidézte, a határozat ellen szavazók, és a tartózkodók száma a küldöttek ötödrészét sem tette ki. ″Az Állandó Bizottság a szavazás előtt megtárgyalta a kérdést, tudtuk, hogy kétharmados döntésre van szükség″ - jegyezte meg az elnök. Elismerte azonban, hogy hibázott, amikor nem mondta ki hangosan is, hogy sarkalatos szavazás következik. /Gazda Árpád: Dézsi Zoltán leköszön tisztségeiből. - A szabályzatfelügyelő bizottság előtt az RMDSZ-PDSR megállapodás megszavazása = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Rendkívüli ülést tartott az RMDSZ Gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa (TKT). Az amúgy szavazatképtelen ülés legfontosabb hozadéka, hogy a szeptemberi rendes TKT-n Garda Dezső parlamenti képviselőt is kérdőre vonják a Melles Előddel való vitasorozata, valamint a testület tevékenységének a képviselő általi "kommunista és etatista" minősítése miatt. A legközelebbi, szeptemberi TKT-n a föld- és erdőkérdés, a földtörvény alkalmazásának ismertetésére kérnék fel Garda Dezső parlamenti képviselőt. A "különféle" napirendi pontján belül kívánt a testület Garda Dezső képviselőnek a helyi sajtóban megjelent írásaira reagálni, ám az érintett távollétében ez is szeptembere maradt. Ugyanakkor az állandó bizottsági tagként megválasztott Melles Előddel folytatott vitájukról is tájékoztatást kérnek majd. A Kolozsváron tartózkodó Garda parlamenti képviselő a Krónikától értesült a TKT szándékairól. Garda Dezső elmondta: jelenleg nyolc pere van folyamatban Melles Előd erdészmérnökkel. Ezek mögött az áll, hogy a tavaly elfogadott földtörvény Gyergyócsomafalva kivételével zöld utat nyitott az erdők visszaadásának, de a gyakorlatba ültetés az erdészet folyamatos ellenállásába ütközött. Garda szerint az innen fakadó személyes konfliktusai elvi alapokon állnak. "Én az erdőket szeretném védeni, és becsülettel végezni a munkámat, ám egyes RMDSZ-tisztségviselők nem az erdők visszaadásáért, hanem ennek meggátolásáért küzdenek. Remélem, ezt a vizsgálóbizottság is kimutatja majd" - nyilatkozott a Krónikának Garda Dezső. /Gergely Edit: Kommunista módszerek? A gyergyói RMDSZ kérdőre vonja Garda Dezsőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

Az, ami a csángómagyarok kérdésében Romániában történik, a nemzeti kisebbségek semmibevevésének teljes fogalomkörét kimeríti. Nemcsak, hogy szellemi-kulturális megsemmisítési folyamatnak vetették alá évszázadokon keresztül, hanem még vallásuk nyelvétől is megfosztották. Hol és miféle kódex írja elő, hogy egy nemzeti és vallási kisebbség saját anyanyelvén nem gyakorolhatja vallását? A román központi és helyi hatalom a legkövetkezetesebben, minden nemzetközi ajánlás lábbal tiprásával, a jól bevált titkosszolgálati módszerekkel és nyílt rendőrségi akciókkal igyekszik megfélemlíteni mindazokat, akik valamit is tenni akarnak e megfogyatkozott kisebbség (és kultúrája) megmentése érdekében. A leghatározottabban tiltakozunk minden intézkedés ellen, mely a csángómagyarok nemzeti és felekezeti identitásának semmibevételét célozza, és felkérjük az EU illetékes szerveit, hogy védjék meg ezt a nemzeti és felekezeti kisebbséget a román hatalom részéről ért megsemmisítő támadásokkal szemben – olvasható a Gyergyói RMDSZ TKT állásfoglalásában. /A Gyergyói RMDSZ TKT: Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

"Nem oldódott meg a marosfői iskolahelyzet: a döntések ellenére az elmúlt napokban a gyermekek régi iskolájukba mentek. Az RMDSZ csúcsvezetése is bekérte a marosfői iskolahelyzet adatait a gyergyói RMDSZ-től, de tárgyalásai e téren a kormánypárttal a tanügyminiszter-asszony távolléte miatt - aki pillanatnyilag Ukrajnában tartózkodik, - nem hoztak előrelépést. Az RMDSZ üzenete a marosfői szülőknek, hogy tartsanak ki az iskola megtartása - mellett. Rokaly József RMDSZ elnök a magyar tannyelvű oktatás megszüntetésére irányuló törekedéseket Marosfőn az elrománosítási politika tipikus eseteként jellemezte, amely egy magyar közösség felszámolására irányul. Emlékeztetett, hogy Gyergyóditróban évekig biztosítottak román tannyelvű osztályt egyetlen gyermekért, míg Marosfőn az óvodásokkal együtt összesen 62 magyar gyermeket akarnak megfosztani anyanyelvű tanintézményétől. Átnyújtotta a sajtó képviselőinek az RMDSZ Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa nyilatkozatát az PSD-RMDSZ protokollum be nem tartásáról, követelményként kiemelve a maroshévízi magyar nyelvű líceum létrehozását hatósági rendelettel, és a marosfői magyar I-VIII osztályos iskola megtartását. Amennyiben ez nem valósul meg, a Gyergyói Területi RMDSZ szervezet felkéri az RMDSZ Gyergyó területi elnökét, hogy vonja vissza aláírását a helyi protokollumról. /(Gál Éva Emese): Marosfőn kitartanak a szülők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

Lemondott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) és a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsában levő tisztségeiről Borsos Géza József Hargita megyei tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A gyergyószentmiklósi TKT-ülésen közzétett lemondási nyilatkozatában Borsos kijelentette: “A Székelyföldön egypártrendszer uralkodik; az RMDSZ életben tartja a pártállami reflexeket, emiatt nem alakulhattak ki a demokrácia intézményei, nem állhatott helyre a diktatúra alatt felborult keresztény erkölcsi értékrend, a közösség a bomlás jeleit mutatja. Az RMDSZ-ben kialakult a diktatúra, virágzik a korrupció, kiszorult a konzervatív, nemzeti, keresztény értékrend.” Döntése okai között Borsos jelezte: nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, amely „tudatosan háttérbe szorította a Székelyföld érdekeit”. A Communitas Alapítványt említve jelezte: az RMDSZ „fennhatósága alá próbálja vonni közösségünk civil szerveződéseit, de nem enged betekintést a magyar közösség civil építkezésére szánt bel- és külföldi pénzek elosztásának módjába”. Borsos Géza kifejtette: a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa „elveszítette önállóságát, kritikátlan végrehajtójává vált a pártközponti utasításoknak.” Borsos Géza mellé felzárkózott Ambrus Albert-Árpád, a gyergyócsomafalvi RMDSZ elnöke és két választmányi tag is. /Gergely Edit: Lemondott Borsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Február 16-án dr. Garda Dezső képviselő sajtótájékoztatón fejtette ki méltatlankodását amiatt, hogy a február 13-án tartott Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ ülésén úgy minősítették Melles Előd megyei tanácsos négyéves tevékenységét, hogy nem vették figyelembe az erdők visszaadásakor az RMDSZ célkitűzései ellenes tevékenységét. Garda egy 2000. szept. 27-én kelt, Melles Elődnek, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetőjének aláírásával is ellátott átiratot bocsátott az újságírók rendelkezésére. Ebben Melles Elődék kifejtik véleményüket, miszerint a közbirtokossági és magánerdőket összevonva, a tulajdonosok vagy örököseik legfeljebb 10 hektár erdős területet kaphassanak vissza, holott akkor ilyen korlátozást nem tartalmazott egyetlen törvény sem. /Bajna György: Méltatlankodik a képviselő. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./ Február 13-án, a TKT ülésén Gyergyószentmiklóson először az RMDSZ megyei tanácsosai, Borsos Géza, Melles Előd és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke számoltak be tevékenységükről, kiemelve az eredmények csapatmunka-jellegét. A megyei tanácsosok munkáját Dézsi Zoltán TESZ-elnök értékelte, megemlítve, hogy a szűkös költségvetésből a beruházások önrészeit is igyekeztek biztosítani a településeknek. Az ülésen dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifogásolva, hogy Melles Előd megyei tanácsos akadályozta az erdők visszaadását, egy dokumentumot osztott szét fénymásolatban. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő azt is nehezményezte, hogy Gál Éva Emese újságíró TKT-hez címzett beadványát nem fogadta el, és nem tűzte napirendre a területi RMDSZ, arra hivatkozva, hogy határozati javaslatot csak TKT-tag terjeszthet elő. Gál Éva Emese beadványában – a több, mint két évig zajló, a Romániai Magyar Szóban megjelent újságcikkeiért meghurcoló becsületsértési per miatt – kérte Melles Előd felmentését RMDSZ funkcióiból. Dézsi Zoltán TESZ-elnök Melles Előd védelmében szólalva fel, tisztességteleneknek nevezte Garda Dezső parlamenti képviselő „jelentgetéseit" és parlamenti felszólalásait. Ezután Boros Géza megyei tanácsos, SZKT-tag lemondott minden RMDSZ-ben betöltött tisztségéről, kifogásolva az RMDSZ egypártrendszerét, s fölróva, hogy a TKT nem volt hajlandó megvitatni a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett székelyföldi autonómia-tervezetet. Az ülésen Ambrus Árpád csomafalvi RMDSZ-elnök is fölolvasta lemondási nyilatkozatát, amelyet két választmányi tag is aláírt. /Gál Éva Emese: TKT Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Néhány napja megjelent az újabb gyergyószentmiklósi helyi tévéadó, az Objektív tévéstúdió. Nem rögzítették szerződésben a használandó csatornát, a műsor most a 40-es csatornán fogható, de Gyergyószentmiklóson a lakosok 20–25 százalékának van korszerűbb készüléke. Ennek következtében az idősek és a kevésbé tehetősek nem követhetik az Objektív adásait. Egyenlő esélyt kellene biztosítani mind a Fény tévéstúdiónak mind az Objektív tévének. Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének egyik alelnöke, Hodgyai Géza médiatulajdonos (a Fény tévét, az Új Kelet hetilapot és két helyi rádióadót is működtet) bizonyára készségesen segít majd ebben. /Bajna György: Az esélyegyenlőségért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Újabban a Gyergyó Területi RMDSZ vezetősége a TKT-üléseket olyan hétköznapokra hívja össze, amikor dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Bukarestben tartózkodik, s nem vehet részt az ülésen. Garda Dezső elmondta, hogy mellőzése rendszeres. Nem hívták meg például a színházi kollokvium alkalmával szervezett gyergyószentmiklósi tanácskozásra. Ezt utólag azzal indokolták, hogy a kulturális szférában mozgó emberek vettek rajta részt. Ugyanakkor a tanácskozáson jelen volt Melles Előd erdőmérnök is, aki nem foglalkozik kultúrával. Nem hívták meg a faipari üzletember-találkozóra sem, ahol Antal István parlamenti képviselőnek kellett ismertetnie azt az erdőgazdálkodási törvényt, amelynek éppen Garda a kezdeményezője. Garda a megyei TKT-ülésen felmutatott egy dokumentumot, amely igazolta, hogy Melles Előd akadályozta az erdők visszaadását. Melles Előd a dokumentumot hamisítványnak nevezte, de az erdészeti igazgatóság nem tartotta hamisítványnak, hanem felhasználta abban a perben, amelyet a gyergyószentmiklósi földosztó bizottság ellen kezdeményezett. A TKT nem engedte napirendre tűzni a kérdést, egy későbbi TKT-ülésre napolva el, ami azóta sem történt meg. Garda Dezső nem érti, hogyan lehet Melles Előd újra megyei tanácsosjelölt? Ez a szabályok legdurvább megsértését jelenti. /Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

A gyergyóalfalvi RMDSZ máj. 3-án óvást nyújtott be a területi küldöttek tanácsához /TKT/ a TKT azon döntése ellen, amely az Alfalut, Csomafalvát, Újfalut, Marosfőt magában foglaló déli kisrégió megyei tanácsosjelöltjeként Gyergyóújfalu jelöltjét, Melles Elődöt választotta Gyergyóalfalu jelöltjével, Illyés Béla Károllyal szemben. Alfalu mellé felsorakoztak a medence községei is, az óvást aláírta Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete és Csomafalva RMDSZ szervezete, valamint Garda Dezső parlamenti képviselő. A május 3-i TKT ülésén Dézsi Zoltán TESZ-elnök javaslatára kizárták az ülésről a sajtó képviselőit. A TKT ülésén javasolták Melles Elődnek, Újfalu jelöltjének, az RMDSZ egységének megóvása érdekében vonja vissza jelölését a megyei tanácsosi tisztségről. Melles Előd ezt megtette, így a déli kistérség RMDSZ tanácsosjelöltje Illyés Béla Károly lett Alfaluból. /Gál Éva Emese: Alfalu mellé álltak a községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Kialakulóban egy székelyföldi (területi) televíziós hálózat, mutatott rá Hodgyai Géza, az Entel Kft. vezetője, a Kelet Info Media Group vezérigazgatója. Napi 24 órán át sugározhatnak tartalmas műsorokat. A helyi adók is szerepet kapnak, mert bejöhet a csíkszeredai, a marosvásárhelyi, az udvarhelyi, a gyergyószentmiklósi hírcsomag is. Egy esztendő áll rendelkezésre a hálózat kiépítésére. Minden városban lesz szerkesztőség. A koordinálást az Entel Kft. fogja végezni. Hodgyai Géza a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet egyik alelnöke, de ígérte, hogy a Kelet Info Group politikailag nem lesz elkötelezett. /Bajna György: Születőben a székelyföldi tévéhálózat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

A gyergyói panasz szerint a Német Demokrata Fórum ügyvédjét az MPSZ–NDF-óvások Hargita megyei helyszínei között a gyergyói területi státusiroda Skodájával szállították. Árus Zsolt, az MPSZ gyergyószéki elnöke szerint: „a Gyergyó területi RMDSZ fegyverként használta a magyar államtól kapott szolgálati autót egy belmagyar vitában”. Árus Zsolt mint a státustörvény gyergyói végrehajtását felügyelő testület tagja kért kivizsgálást Virág Zsolt, a Gyergyó területi RMDSZ kampányfőnöke ellen, mert ő vezette a „státus-Skodát” a gyergyói és a maroshévízi törvényszékre, majd ugyanezzel a járművel máj. 14-én a megyei törvényszéken lezajlott tárgyalásokra Csíkszeredába is utazott. Virág Zsolt tagadta a vádakat. Árus Zsolt panaszát a Gyergyó területi RMDSZ-nél is iktatta, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalához is eljuttatta. Beadványára eddig egyik féltől sem kapott választ. /Gergely Edit: Kivizsgálás indult a gyergyói „státus-Skoda”-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Több mint két évig tartó per folyt, amelyet két erdészmérnök Melles Előd és Laczkó Terézia indított Gál Éva Emese és a Romániai Magyar Szó ellen, olyan 2000 őszén megjelent újságcikkek miatt, amelyek az erdők visszaadását szolgálták. Az erdészmérnökök Teodor Rus nevű ügyvédje hamis vádakat hozott ellene, írta Gál Éva Emese. Melles Előd RMDSZ tisztségviselő megyei tanácsos és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja. Nem méltó RMDSZ tisztségviselésre olyan személy, aki az RMDSZ célkitűzéseit fölvállaló újságírót perelt be, állapította meg az újságírónő. Ezért 2004 januárjában beadvánnyal fordult először a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezethez, amelyben kérte, hogy vonja meg bizalmát Melles Elődtől, illetve mentse fel RMDSZ-tisztségeiből, majd miután a területi szervezet elutasította kérelmét, a beadvánnyal az országos RMDSZ Etikai Bizottságához fordult. Panaszát 2004. február 5-én iktatták. Az Országos Etikai Bizottságtól azóta sem kapott választ. Melles Előd jelenleg is a Gyergyó Területi RMDSZ Állandó Bizottságának tagja. Vajon miért érdeke az RMDSZ-nek, hogy egy ilyen embert támogasson egy becsületes újságíróval szemben? /Gál Éva Emese: Várom az etikai bizottságtól a választ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Szept. 16-án sajtótájékoztatót tartott a területi RMDSZ Gyergyószentmiklóson. Dézsi Zoltán TESZ-elnök arról tájékoztatott, hogy a Gyergyószéki Székely Nemzeti Tanács elnökének levelére a székelyföldi területi autonómia érdekében kiírandó referendum ügyében a TKT igennel válaszolt, s az RMDSZ programjának megfelelően támogat minden autonómia-törekvést. A feltételek most értek be, hogy 2007-ig a székelyföldi regionális autonómia valósággá váljon. /(Gál Éva Emese): Dézsi Zoltán: igen a gyergyói SZNT levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Gyergyószentmiklóson várhatóan dec. 14-én dönti el a város vezetősége, hogy a Hargita megyei prefektúra utasítására visszavonja-e az autonómiaügyben kiírt népszavazási határozatot. A gyergyócsomafalvi önkormányzat közben pereskedik a kormányhivatallal, és újabb referendum kiírására készül Ha sikerül ismét meghozniuk a népszavazás kiírását jóváhagyó döntést, nem hiszi, hogy bármi kifogást találnának ellene a Hargita megyei prefektúra jogászai. November végétől Dézsi Zoltán alprefektus, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke látja el a prefektusi teendőket is, az intézmény a hét végén arra szólította fel a gyergyószentmiklósi önkormányzatot, vonja vissza a népszavazásról szóló határozatát. /Gergely Edit: Csomafalván újból döntenek a tanácsosok a népszavazásról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

Csak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hívhatja össze a státustörvény végrehajtásának országos felügyelőtestületét annak a gyergyói visszaélésnek a kivizsgálására, amelyet Árus Zsolt a gyergyószéki felügyelőtestület tagjaként már egy éve bejelentett: a Gyergyó Területi RMDSZ jogtalanul használta a státusiroda Skoda márkájú autóját a 2004. tavaszi választási kampányban, az autót arra használták, hogy a nem RMDSZ-színekben indulni akaró személyek jelölését a törvényszéken megakadályozzák. – Az irodát és a szolgálati gépkocsit a magyarországi adófizetők pénzéből tartják fenn – mutatott rá Árus. Ezért felhívásában a magyarországi pártokhoz is fordult, a Határon Túli Magyarok Hivatala mulasztását kérve számon, amely már egy éve válasz nélkül hagyja az ügyben tett közérdekű bejelentést. /Gergely Edit: Markó Bélának kell lépnie a „státus-Skoda” ügyében? = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Kétharmados többségi szavazattal választották meg a hét végén Gyergyó területi RMDSZ új elnökévé Petres Sándort, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, Petres ezzel Dézsi Zoltánt, Hargita megye alprefektusát váltotta fel. A leköszönő elnök a szervezet elmúlt két évi eredményei között elsőként az önkormányzati választásokon elért rendkívüli RMDSZ-győzelmet emelte ki. Petres Sándor viszont figyelmeztetett: a helyhatósági választásokkor 5000 szavazatot, köztük 3000 RMDSZ-es szavazatot veszített a regionális szervezet; parlamenti választásokkor a gyergyói részen 6000 szavazattal számolhattak kevesebbet. Feszültséget keltett Dézsi Zoltán bejelentése, miszerint Petrest „nem bátorítja” az elnöki feladat vállalására, megyei tanácsi elfoglaltságai miatt. Petres megválasztása után jelezte: évente szociológiai felméréseket rendel a Gyergyói-medencében, a hiteles visszajelzések begyűjtéséhez. Kiemelt feladatkörökként az ingatlanrestitúció kérdését, a turizmus, a fafeldolgozás, valamint a mezőgazdaság területén dolgozókkal való kapcsolatfelvételt és az autonómia kérdéskörét jelölte meg. /Gergely Edit: Stratégiaváltás és autonómiafókusz. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Megválasztása után első alkalommal hívott össze ülést az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének (TESZ) új elnöke, Petres Sándor. Az elnök ismertette azok nevét, akikkel együtt akar dolgozni. A jelöltek csaknem egyhangúan fogadták el, Danguly Ervin művelődési alelnökké történő kinevezése miatt voltak csak tiltakozó hangok. Ügyvezető elnök Szabó Rudolf lett, gazdasági alelnök Ilyés Béla, önkormányzati alelnök Laczkó Albert Elemér, oktatási, szociális kérdésekkel foglalkozó alelnök pedig Farkas Aladár. /Bajna György: Összeállt a területi vezető testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Az RMDSZ gyergyóalfalvi választmánya beadvánnyal fordult a Területi Küldöttek Tanácsához (TKT), amelyben leszögezték: elhatárolódnak a szervezettől mindaddig, amíg a „területi szervezet konkrét lépéseket nem tesz a párbeszéd, az együttgondolkodás és a hatékony közképviseleti munka érdekében”. Úgy vélik, időszerű lenne, hogy tárgyalóasztal mellé üljön Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az autonómiatervezet kidolgozója. A beadvány fogalmazói úgy gondolják, hogy a csíksomlyói zarándoklat után meg lehetne szervezni a találkozót, helyszínnek pedig a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt javasolták. /Jánossy Alíz: Párbeszédért emelnek szót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./