Megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa
Összefogásra, az értékek megbecsülésére és a majdani önálló székelyföldi régió létrejöttébe vetett bizalomra buzdított a három székely megye – Hargita, Kovászna és Maros – tanácselnöke azon a hétvégi marosvásárhelyi ülésen, melyen megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT).
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök az egyetlen ujj tehetetlenségének példájával próbálta ecsetelni az összefogás fontosságát. „Egy ujjal a legapróbb kavicsot sem vagyunk képesek felemelni” – fogalmazott a háromszéki elöljáró. Ellenpéldaként kifejtette, hogy a több ujj, azaz az érdekvédelmi szövetség mintegy 1300 székelyföldi választott képviselője olyan erőt ad a magyarságnak, mely egyértelművé teszi, hogy a régióban gyakorlatilag egyetlen döntés sem születhet az RMDSZ megkerülésével. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba tanácselnök is az önkormányzatiság erejére hivatkozott, amikor kijelentette: csupán idő kérdése, hogy mikor válhat a Székelyföld Románia önálló régiójává.
„Addig is legyünk büszkék sajátosságainkra” – biztatta az esemény házigazdája, Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök a vásárhelyi alakuló ülésen megjelent mintegy hatvan polgármestert, alpolgármestert és tanácsost. 
A jövő évi választásokra gondolnak
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében kifejtette, a régiók szerinti felosztást az eltérő igények, prioritások és cselekvési tervek tették szükségessé. „Az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a kezdet kezdetétől felvállalta, és a mai napig is prioritásként kezeli. Ennek eredményeként az elmúlt 21 évben a székelyföldi önkormányzatok megerősödtek és megőrizték a többséget. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács megalakulása Kököstől Nyárádszeredáig minden önkormányzat érdekeit felvállalja, tevékenységüket összehangolja” – hangoztatta Kelemen.
A szövetségi elnök felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az önkormányzati tanács tagjai a közösség érdekeit képviselik, de azon túl olyan üzeneteket kell megfogalmazniuk, amelyek a térség jövőképét tartalmazzák. Kelemen Hunor a tanácsalakítás politikai oldalára is kitért. Nem rejtette véka alá, hogy ezzel a lépéssel az RMDSZ az önkormányzati választásokat próbálja minél hatékonyabban előkészíteni. „2012-ben verseny lesz az önkormányzati választásokon, és nem lesz könnyű dolgunk a Székelyföldön. De nekünk ezt a versenyt meg kell nyernünk!” – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök. Úgy vélte, ha a helyhatósági választásokat a szövetség megnyeri, másképpen tud készülni majd a parlamenti választásokra. „Ma vannak olyan magyar emberek, magyar pártalapítók, akik azt mondják, hogy az erdélyi magyarságnak nem kell parlamenti képviselet. Ezt az álláspontot mi visszautasítjuk, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy továbbra is képviseljük a romániai magyarság érdekeit a román parlamentben” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Köszönet a walesi hercegnek
„Nem vagyok híve a székelykedésnek, de híve vagyok annak, hogy a Székelyföld mutassa meg saját arcát és fogalmazza meg saját céljait” – fejtette ki Markó Béla kormányfőhelyettes, aki megköszönte Károly brit trónörökösnek azt a szolgálatot, amelyet kijelentéseivel az elmúlt napokban Erdélynek és a Székelyföldnek tett. Mint ismeretes, a herceg Románia legértékesebb exportcikkének nevezte Erdélyt. Borbély László is a regionalizálódási kezdeményezés gazdasági vetületét próbálta érzékeltetni. A szövetség politikai alelnöke felsorolt néhány pályázati lehetőséget, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkező időszakban élhetnek. „Nagyon fontos, hogy a régió fogalmazza meg céljait, prioritásait és éljen is velük” – hangsúlyozta Borbély, aki szerint a három székely megyének egyértelműen azonos célkitűzései vannak. A hatékony együttműködés, a pályázási lehetőségeken túl, számos befektetést vonzhat a régióba, értékelte a környezetvédelmi miniszter arra bíztatva a helyhatóságok képviselőit, hogy nyugodtan kérdezzenek és tanuljanak egymástól, az csak a térség javára válhat. Miközben az alapszabály és a működési szabályzat megvitatása nem sok újat hozott, az elnökválasztás meglepetést okozott. Titkos szavazással Péter Ferenc, Szováta polgármestere került a testület élére, aki eddig igencsak ritkán nyilvánult meg politikusként, jobbára az önkormányzatra összpontosított. Az elnökségben a három megyei tanácselnök mellett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, illetve Petres Sándor és Sófalvi László, a Hargita megyei tanács alelnökei kaptak helyet. A héten megalakul a Közép-Erdélyi Önkormányzati Tanács is, míg a partiumi testület várhatóan június elején tartja alakuló ülését.
Kampányfogást sejt az ellenzék
„Porhintésnek, kampányfogásnak tartom, hogy az RMDSZ megalakítja a regionális önkormányzati tanácsokat” – kommentálta a SZÖT megalakulásának hírét Papp Előd. Az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségének székelyföldi tagja a Krónikának úgy nyilatkozott: az RMDSZ annak tudatában alakítja meg regionális önkormányzati tanácsait, hogy az EMNP kezdeményezői korábban bejelentették, regionálisan szervezik meg a bejegyzés előtt álló pártot. Papp szerint az önkormányzati tanácsoknak nem lesz semmilyen hatáskörük, a politikai irányvonalat a párt országos vezetése határozza meg, és hozza meg a döntéseket is. „Ez az egész készülődés azt mutatja, hogy komolyan veszik az új pártot” – jelentette ki a politikus.
A SZÖT megalakulásáról Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is hasonlóképpen vélekedik. „Nincs semmi új az RMDSZ-ben, ha politikai döntést kell hozni, azt a központi vezetés teszi. Az, hogy a testület elnöki tisztségére nem valamelyik befolyásos önkormányzat vezetőjét választották, hanem Péter Ferenc szovátai polgármestert azt mutatja, az RMDSZ ismét nem engedi önállóan dönteni az önkormányzati képviselőket” – nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetője. Hozzáfűzte: Péter Ferencet emberként tiszteli, de szerinte Borbély László bizalmi embere, aki így rajta tartja majd a szemét az új testületen. (Hány tagúak a testületek?. A három – székelyföldi, partiumi és belső-erdélyi – önkormányzati tanács tagjainak számát az RMDSZ a 2008-as helyi választások eredményei alapján határozta meg. Eszerint a székelyföldi polgármesterekből, alpolgármesterekből és tanácsosokból álló szervezet 62 tagot számlál, a partiumi 57-et, a belső-erdélyi 28 főből áll majd. Az alapszabály értelmében valamennyiüket területi szervezeteik delegálják.)
Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Uniós szintű kisebbségvédelmet (RMDSZ-kezdeményezés)
Nemzetközi és erdélyi szintű összefogást kezdeményez az RMDSZ: határozattervezetet terjeszt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának június 3-án Eisenstadban ülésező kongresszusa elé, amelyben javasolja, hogy a mintegy nyolcvanhat tagszervezetet számláló testület hasznosítsa az Európai Unió által létrehozott állampolgári kezdeményezés eszközét, az európai uniós politikában való részvétel új formáját.
Mint ismeretes, a Szövetségi Képviselők Tanácsa április 2-i ülésén Európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme érdekében címmel határozatot fogadott el. A dokumentum leszögezi: a szövetség célja egy olyan európai uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatása, amely az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és közösségek széles körű jogait tartalmazza az önrendelkezéstől – beleértve az Európai Unióban meghonosodott autonómiaformák alkalmazhatóságát – a nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogokig. A szövetség széles körű konzultációt kezdeményez e témában a Kárpát-medencei és erdélyi magyar érdek-képviseleti és civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel. A konzultáció eredményeként összeállított cselekvési terv egyik fontos eleme, hogy a szövetség a Lisszaboni Szerződés által teremtett állampolgári kezdeményezés jogintézményére is támaszkodni kíván, amelynek értelmében legalább egymillió – legkevesebb hét tagállamból származó – polgár közvetlenül kérheti az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. A 2012. április 1-jén életbe lépő állampolgári kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a romániai magyarság – és tágabb értelemben az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek – jogkövetelő törekvéseit új keretben érvényesítsék. Az RMDSZ bízik abban, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és tagszervezetei támogatásával széles körben tudatosítható, hogy az állampolgári kezdeményezés valós eszközt jelent a kisebbségi jogérvényesítésben.
Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács alakul
Az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével holnap megalakul a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács. A regionális önkormányzati tanácsok létrehozását a szövetség tizedik kongresszusán határozták el, ennek értelmében született meg május 20-án Marosvásárhelyen a Székelyföldi Önkormányzati Tanács is. A szórványvidékeken élő magyarokat képviselő új testület alakuló ülését Kolozsvárra hívták össze, és a tervek szerint kész működési szabályzattal és megválaszott vezetőséggel zárul a zárt ajtók mögötti összejövetel. A Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács megalakulását követően a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa is ülésezni fog.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belső-erdélyi önkormányzati tanács alakul
A Székelyföldi Önkormányzati Tanács múlt hét végi létrejöttét követően holnap Kolozsváron megalakul a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács, az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével. Mint ismeretes, az RMDSZ Nagyváradon, idén februárban tartott X. kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében az önkormányzati érdekképviselet új testületeként létrejönnek a regionális önkormányzati tanácsok.
Az ülésre az Iskola Alapítvány kolozsvári székházának üléstermében kerül sor; napirenden szerepel a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács működési szabályzatának megvitatása és elfogadása, valamint a tanács elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendkívül fontosnak tartja a régiók szerinti leosztást, hiszen tudatában van annak, hogy eltérőek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek.
Meggyőződésünk, hogy a regionális tanácsokra épülő struktúra lehetővé teszi a különböző régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását” – fogalmazott Horváth Anna nemrégiben kinevezett, önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettes. A Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács megalakulását követően az RMDSZ Főtitkárságának kolozsvári, Majális utcai székházában ülésezik a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT). Új Magyar Szó (Bukarest)

Belföldi hírek
Ilyen régió nem létezik
A bukaresti külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létező, mindenféle “alkotmányos és törvényes alap” nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet.
A tárca tegnap kiadott közleménye szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdek-képviseleti irodát Brüsszelben. Csakhogy Bukarest nem ismeri el Székelyföldet ilyen önálló területi-közigazgatási egységnek.
Három hét múlva eldől
Június 16-án tárgyalja érdemben az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését a bukaresti törvényszék – adta hírül tegnap a párt létrehozását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Az új magyar párt bejegyzését első ízben május 26-án tárgyalták, a szervezet ideiglenes elnökségét Toró T. Tibor képviselte. Az EMNP jogi bejegyzése ellen három óvást nyújtottak be. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon a párt programjában. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri a törvényszéktől, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Egy magánszemély azért nyújtott be óvást, mert szerinte a párt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók.
Júniusban lesz kisebbségi törvény
A koalíciós partnerekkel aláírt egyezmény értelmében a parlamenti ülésszak végéig elfogadják a kisebbségi törvényt – erősítette meg tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Mivel az idő sürget, valószínűnek tartom, hogy a felelősségvállalás eszközével élünk. Egyelőre bízom abban, hogy koalíciós partnereink betartják a szavukat, és megvalósítjuk mindazokat a közös célokat, amelyeket a protokollumban rögzítettünk – mondotta. Röviden beszámolt a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésén elhangzottakról is: a megyei szervezetek nagy része már elkezdte az Erdélyi Konzultációt, az emberek jól fogadják, szívesen válaszolnak, és ha sikerül tartani az ütemet, június végére már a kiértékelés is elkészülhet, ennek alapján dolgozza át az RMDSZ a cselekvési terveit.
Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács
A közép-erdélyi és a szórványmegyék RMDSZ-es önkormányzati képviselőiből tegnap Kolozsvárott megalakult a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács; elnökévé Póka András Györgyöt, Kalotaszentkirály polgármesterét választották meg, az elnökség tagjai: Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Krecsák Adalbert, Nagyenyed alpolgármestere és Máthé István, Bethlen alpolgármestere. Kelemen Hunor szövetségi elnök emlékeztette a jelenlévőket, hogy egy héttel ezelőtt már megalakult a Székelyföldi Önkormányzati Tanács, június első felében pedig a partiumi szervezetek is megalakítják saját önkormányzati struktúrájukat, és kijelentette: e három tanács rendkívül fontos a szövetség számára a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülésben, hiszen minden valószínűség szerint éles versenyre számíthatunk.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önkormányzati Tanács alakult régiónkban
Május 27-én tartotta alakuló ülését a Belső-Erdély és a Szórvány Önkormányzati Tanácsa, amelynek elnöke Kalotaszentkirály-Zentelke polgármestere, Póka András György lett – nyilatkozta tegnap délután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter. Ugyanaznap zajlott a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyet az RMDSZ-platformok tanácskozása előzött meg. A tanácskozáson a politikai helyzetről egyeztettek . A TEKT keretében a tárgyalások az RMDSZ belső ügyeiről, szervezési kérdésekről, a közelmúltban indított erdélyi konzultációs folyamatról szóltak.
Mint ismeretes, az RMDSZ új alapszabályzata székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakítását határozza meg. Marosvásárhelyen május 20-án jött létre a Hargita, Kovászna és Maros megyék által alkotott székelyföldi tanács. A belső-erdélyi mellett a jövő hét végéig megalakul a nyugati (Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros) megyék részvételével a partiumi önkormányzati tanács is – magyarázta Kelemen Hunor.
A politikus kiemelte, hogy a jelenleg zajló erdélyi konzultációs folyamat keretében a visszajelzések többnyire pozitívak. A megkérdezettek szívesen válaszolnak a megfogalmazott kérdésekre, így a június végére megszabott határidőt, a jelenlegi helyzetből ítélve, be tudják tartani. Az RMDSZ a feldolgozott válaszok nyomán levont következtetések alapján közép- és hosszú távú politikai stratégiát dolgoz majd ki.
A TEKT leltározta a megyei koalíciók működésében adódott problémákat is: a nagy többség véleménye az volt, hogy továbbra is meg kell teremteni a feltételeket, illetve tartalommal kell megtölteni az együttműködési kereteket ahhoz, hogy a kormánykoalíció tovább működhessen. – Jelenleg nincs arra irányuló többségi vélemény, hogy ezt a következő napokban, hetekben újra kellene gondolni – hangsúlyozta Kelemen Hunor. De ez a koalíciós partnerek részéről is megfelelő nyitottságot, megértést feltételez – tette hozzá.
Mint kiemelte, a koalíciós együttműködés feltételezi, hogy az oktatási törvény nem módosul majd a szenátusban, illetve a kormánypártok megegyezésének részét képezi a kisebbségi törvény is, amelyet a júniusban véget érő parlamenti ülésszak keretében kell elfogadnia a képviselőháznak. A TEKT előkészítő ülése volt a hétfői bukaresti elnökségi ülésnek, valamint a június 25-re tervezett, újonnan alakuló Szövetségi Képviselők Tanácsának. Ezeknek a testületeknek a februári RMDSZ kongresszus után kell meg-, valamint újraalakulniuk.
ZAY ÉVA 
Szabadság (Kolozsvár)

Megalakult az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Tanácsa
Június 2-án Margittán megalakult a Partiumi Önkormányzati Tanács, amely Bihar, Szatmár, Szilágy, Arad, Temes és Máramaros megyék RMDSZ-es önkormányzati képviselőiből áll.
A Tanács elnökévé Szabó Ödön Bihar megyei tanácsost választották meg, az elnökség tagjai: Pop Imre, Kraszna polgármestere, Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Vida Noémi nagybányai helyi tanácsos.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a Tanács alakuló ülésén felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket, hogy két héttel ezelőtt már megalakult a Székelyföldi Önkormányzati Tanács, egy héttel ezelőtt a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács. „A jó döntéseket a megfelelő időben kell meghozni. Éppen ezért 2011 februárjában, az RMDSZ kongresszusán az alapszabályzatban rögzítettük a regionális önkormányzati tanácsok megalakulását. Az RMDSZ számára már megalakulásakor az önkormányzatiság elve volt az egyik legfontosabb célkitűzés, ezt az elmúlt időben folyamatosan erősítette. A Szövetség mindig azt szorgalmazta, hogy minél több döntés kerüljön az önkormányzatokhoz” – jelentette ki a szövetségi elnök.
A három regionális önkormányzati tanács megalakulása után megmarad továbbra is az országos testület, összehangolva a regionális tanácsok működését és képviselve az általános érdekeket. Miután megalakult mindhárom Regionális Önkormányzati Tanács, és ezek elnökeit is megválasztották, júniusban megalakul a Szövetségi Állandó Tanács, amelynek tagjai lesznek a Tanácsok elnökei, ezzel is megadva azt a súlyt mindhárom régiónak, ami megilleti őket.
(RMDSZ-közlemény)
Nyugati Jelen (Arad)

Újraalakult az RMDSZBelső-erdélyi Önkormányzati Tanácsa
„A júniusi helyhatósági választások jó eredményei azt igazolták, hogy az erdélyi magyar emberek bíznak az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőiben. Ez arra kötelez minket, hogy a lehető legjobban képviseljük helyi közösségeink érdekeit az önkormányzatokban, hisz a mindennapi életüket nagymértékben befolyásoló döntések itt születnek” – jelentette ki Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere, a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács újonnan megválasztott elnöke pénteken Kolozsváron, a testület ülését követően.
Az RMDSZ Főtitkárságának székházában tartott újraalakuló ülésén jelen volt Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Horváth Anna, önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettes, Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, valamint a szövetség Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldöttei. A 27 tagú testület elfogadta új működési szabályzatát, megválasztotta az országos alapszabályzat által előírt négytagú elnökségét, amelynek tagjai: Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere, Krecsák Szöllősi Adalbert nagyenyedi önkormányzati képviselő, Máthé István, Bethlen alpolgármestere, valamint Kovács Attila Brassó megyeiönkormányzati képviselő.
„Nagyon jó döntésnek bizonyult az RMDSZ nagyváradi kongresszusán elfogadott alapszabályzati előírás, amely lehetővé teszi, hogy szövetségünk önkormányzati munkáját regionális szinten is hatékonyan tudjuk összehangolni. Olyan regionális önkormányzati tanácsot szeretnénk az elkövetkezőkben is működtetni, ahol közösen tudjuk megosztani a jó példákat, és ahol ezután is együtt keressük a válaszokat az önkormányzatok előtt álló kihívásokra” – nyilatkozta Póka András György.
Népújság (Marosvásárhely)

Önkormányzatok szerepe a választásokon (Megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa)
Hargita Megye Tanácsának gyűléstermében tartotta alakuló ülését tegnap az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT). Az elnökség újraválasztása és a SZÖT működési szabályzatának módosítása előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében figyemeztetett, a parlamenti választásokon a román szavazók magas részvétele várható, ezért nagyon fontos a mozgósítás, az erdélyi magyar közösség nagyszámú részvétele, melyben az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk.
„Hiszen az erős önkormányzataink mellett szükség van a bukaresti parlamenti képviseletre, mert nekünk ott kell lennünk, amikor olyan kérdésekről döntenek, amelyek egyenes módon befolyásolják közösségünk sorsát. Ilyen például az alkotmány módosítása, amelyre biztosan sor kerül a következő négy évben, és amely kapcsán az RMDSZ-nek nagyon határozott és pontos módosító javaslatai vannak. Ismét napirendre kerül a régiók átszervezése, és nem lesz közömbös egyetlen székely vagy magyar ember számára sem az, hogy ez hogyan, milyen felosztás szerint történik majd. Nekünk ott kell lennünk Bukarestben, hogy úgy, ahogy ezt ezelőtt két évvel tettük, ismét megakadályozzuk Székelyföld vagy az Érmellék szétszabdalását. A mi politikai erőnktől függ az, hogy milyen módon valósul meg a régiók átszervezése, a mi politikai erőnket pedig az erdélyi magyar közösség akarata és támogatása adja” – részletezte az elkövetkező időszak kihívásait Kelemen Hunor. Az erdélyi magyar pártok közötti együttműködésről az RMDSZ elnöke elmondta, ez ismét nem valósult meg. „Az RMDSZ ajtaja most is nyitva állt, ugyanúgy, mint tavasszal. Azonban választási koalíció megkötésére nem vállalkoztunk, hiszen azzal 8 százalékos lett volna a bejutási küszöb, az erős román részvétel pedig az 5 százalékos küszöböt is veszélyezteti, nem is beszélve az ellenpártok azon szándékáról, hogy külön indítanak jelölteket. Ez az erdélyi magyar közösség jövőjét veszélyezteti, amit felelőtlen politikai kalandnak tartok” – szögezte le a szövetségi elnök. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács ülésének egyik napirendi pontja a tanács új működési szabályzatának elfogadása volt, melynek értelmében a SZÖT legfőbb testületét, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést kétévente össze kell hívni. A gyűlés során megválasztották az új elnökséget, melynek értelmében Kovászna megyéből Antal Árpád és Tamás SÁndor, Maros megyéből Péter Ferenc és Simon István, míg Hargita megyéből Borboly Csaba, Petres Sándor és Rafai Emil látja el a SZÖT vezetését. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke az elkövetkezendő négy évben is Péter Ferenc, Szováta polgármestere lesz. Az elmúlt napokban tartotta alakuló ülését a Közép-erdélyi Önkormányzati Tanács és a Partiumi Önkormányzati Tanács is. A három regionális tanács tagjaiból szombaton Zilahon alakul meg az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Horváth Anna az RMDSZ Belső-erdélyi Önkormányzati Tanácsának új elnöke
Horváth Annát választotta elnökének pénteki újraalakuló ülésén az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldötteit tömörítő Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács.
„Nekünk nem szabad egyik vagy másik oldal utánfutójává válnunk, nekünk mindig olyan demokratikus alapértékeket kell képviselni, amelyek hiányában veszélybe kerülhet egy kisebbségi közösség, veszélybe kerülhet a jogállam. Nem lesz egyszerű feladat, de ez a helyes döntés” – hangsúlyozta a kolozsvári ülésen tartott politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor.
„Az utcai tüntetések résztvevői közül csakis azokkal értünk egyet, akik tiszta közéletet akarnak. A legionáriusok, a kisebbségellenesek, a szélsőségesek körével viszont nem szabad azonosulnunk. Aki a közéletben jártas, jól tudja: a tüntetések mögött egy olyan erős hatalmi harc áll, amely arról szól, hogy a következő esztendőkben kik hozzák meg a döntéseket ebben az országban: azok, akiket az állampolgárok választottak, vagy pedig olyan intézmények, amelyeknek semmi közük a politikai döntéshozatalhoz. Az utóbbiak megerősödésével Románia akár oda is eljuthat, hogy hosszú éveken keresztül zárójelbe teszi a jogállamiságot, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását ” – idézte az RMDSZ hírlevele az szövetségi elnököt.
„Ez a testület annyira lesz hasznos, amennyire mi azzá tesszük, amennyire mi fel tudjuk tölteni tartalommal a működését”  -  fogalmazott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alakuló ülésen. Szerinte az RMDSZ önkormányzati munkatársainak a mindennapi ügyvitel mellett a politikai felelősségvállalás is feladatuk kell legyen. „Ma már az emberek nemcsak azt várják el önkormányzati vezetőinktől, hogy jó településgazdák legyenek, hanem jó közösségi vezérek is. Ebből pedig más típusú felelősség is származik” -  mondta.    
A résztvevők egyetértettek abban, a mindennapi munkájukat a felesleges bürokrácia lehetetleníti el a leginkább, az, hogy a helyi döntések nagy részét nem lehet helyben meghozni. A találkozó alkalmával leszögezték azt is, hogy több tervezésre és feladatkijelölésre van szükség az önkormányzati munkában, az önkormányzatokat érintő kérdésekben pedig egységes álláspontot kell képviselniük a szervezet különböző testületeinek. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak az önkormányzatokkal közösen kell kidolgozni a helyi közösségeket érintő törvénykezdeményezéseket.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában tartott újraalakuló ülésén a 27 tagú testület elfogadta új működési szabályzatát, valamint megválasztotta elnökségét. Ennek tagjai: Máthé István, Bethlen alpolgármestere, Lőrinc Helga, Nagyenyed alpolgármestere, Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere részt vesznek a jövő héten Marosvásárhelyen újraalakuló Országos Önkormányzati Tanács ülésén.
maszol.ro

Csak a tiszta közéletért tüntetőkkel tud egyetérteni az RMDSZ
Nekünk nem szabad egyik vagy másik oldal utánfutójává válnunk, nekünk mindig olyan demokratikus alapértékeket kell képviselni, amelyek hiányában veszélybe kerülhet egy kisebbségi közösség, veszélybe kerülhet a jogállam. Nem lesz egyszerű feladat, de ez a helyes döntés – hangsúlyozta pénteken az RMDSZ közleménye szerint politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács alakuló ülésén, amelyen az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldöttei elnöküknek választották Horváth Annát.
„Az utcai tüntetések résztvevői közül csakis azokkal értünk egyet, akik tiszta közéletet akarnak. A legionáriusok, a kisebbségellenesek, a szélsőségesek körével viszont nem szabad azonosulnunk. Aki a közéletben jártas, jól tudja: a tüntetések mögött egy olyan erős hatalmi harc áll, amely arról szól, hogy a következő esztendőkben kik hozzák meg a döntéseket ebben az országban: azok, akiket az állampolgárok választottak, vagy pedig olyan intézmények, amelyeknek semmi közük a politikai döntéshozatalhoz. Az utóbbiak megerősödésével Románia akár oda is eljuthat, hogy hosszú éveken keresztül zárójelbe teszi a jogállamiságot, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását” – idézi a közlemény az RMDSZ elnökét.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alakuló ülésen úgy fogalmazott: „Ez a testület annyira lesz hasznos, amennyire mi azzá tesszük, amennyire mi fel tudjuk tölteni tartalommal a működését”.
A közlemény szerint a résztvevők egyetértettek abban, a mindennapi munkájukat a felesleges bürokrácia lehetetleníti el a leginkább, az, hogy a helyi döntések nagy részét nem lehet helyben meghozni.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában tartott újraalakuló ülésén a 27 tagú testület elfogadta új működési szabályzatát, valamint megválasztotta elnökségét. Ennek tagjai: Máthé István, Bethlen alpolgármestere, Lőrinc Helga, Nagyenyed alpolgármestere, Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere részt vesznek a jövő héten Marosvásárhelyen újraalakuló Országos Önkormányzati Tanács ülésén – tájékoztat az RMDSZ közleménye.
Népújság (Marosvásárhely)

Azokkal értenek egyet, akik tiszta közéletet akarnak
„Nekünk nem szabad egyik vagy másik oldal utánfutójává válnunk, nekünk mindig olyan demokratikus alapértékeket kell képviselni, amelyek hiányában veszélybe kerülhet egy kisebbségi közösség, veszélybe kerülhet a jogállam. Nem lesz egyszerű feladat, de ez a helyes döntés” – hangsúlyozta politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor, a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács alakuló ülésén, amelyen az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldöttei elnöküknek választották Horváth Annát. „Az utcai tüntetések résztvevői közül csakis azokkal értünk egyet, akik tiszta közéletet akarnak. A legionáriusok, a kisebbségellenesek, a szélsőségesek körével viszont nem szabad azonosulnunk. Aki a közéletben jártas, jól tudja: a tüntetések mögött egy olyan erős hatalmi harc áll, amely arról szól, hogy a következő esztendőkben kik hozzák meg a döntéseket ebben az országban: azok, akiket az állampolgárok választottak, vagy pedig olyan intézmények, amelyeknek semmi közük a politikai döntéshozatalhoz. Az utóbbiak megerősödésével Románia akár oda is eljuthat, hogy hosszú éveken keresztül zárójelbe teszi a jogállamiságot, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását”.
Nyugati Jelen (Arad)