Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Reuters
14 tétel
2000. november 29.
Romániában 11 százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb - októberben éves összevetésben 43 százalékos - inflációját mérik. A kormány idei éves inflációs célkitűzése 27 százalék, jövőre 20-21 százalékos fogyasztói szintű drágulást várnak. A lakosság 44 százaléka az EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebből él. A 12 tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb - írta választási elemzésében a Reuters. Az egy főre jutó bruttó hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején jellemző 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak, a feltételek teljesítésében mutatkozó mulasztások - egyebek mellett törlesztési hátralékok - miatt. /A választások gazdasági háttere. Ahogyan azt Nyugaton látják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2002. február 21.
Románia a jövő hónapban hivatalosan is visszafogja idei GDP növekedési várakozását, de továbbra is azzal számol, hogy gazdaságnövekedési üteme nem lesz kisebb 4,5 százaléknál. Nem végleges adatok szerint tavaly a román GDP 4,9 százalékkal nőtt. A Reuters által megkérdezett elemzők 4,1 százalékos román gazdasági növekedésre számítanak az idén. /Visszafogják az idei GDP növekedést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2008. augusztus 28.
Lemond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ha nem sikerül elfogadtatnia a költségvetést és az adótörvényeket – nyilatkozta a kormányfő a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök nem először beszélt lemondásról. 2006-ban, a tévészékház ostroma után azt nyilatkozta: ha csak három percre is, de a zavargások és a távozását követelő tiltakozássorozat láttán megfordult a fejében, hogy lemond. Végül máshogyan döntött, mert úgy ítélte meg, „a helyes döntés, hogy maradni kell... ezt a küzdelmet végig kell játszani”. Idén májusban a Reuters hírügynökség idézte a miniszterelnököt, aki azt mondta: mennie kell a kormánynak, ha bukik a költségvetés. /Gyurcsány lemond, ha bukik a költségvetés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2009. január 27.
A valutában lehívott személyi kölcsönök és ingatlanhitelek nagy mennyisége az egyik legnagyobb gond Kelet-Európában, többek között Romániában és Magyarországon, mivel a lej és a forint gyengül – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank ügyvezető igazgatója. A pénzintézet kilenc, Kelet-Európában működő nemzetközi nagybankkal együtt kérelmet nyújtott be az EU intézményeihez és az Európai Központi Bankhoz, hogy terjesszék ki a válságkezelő intézkedéseket erre a régióra is. /Románia és Magyarország legsúlyosabb gondja a nagy valutahitel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2010. április 16.
„Nem árulunk zsákbamacskát”
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek a magyarországi választásokon győztes Fidesznek arról az ígéretéről, hogy kettős állampolgárságot nyújtanak majd a határon túl élő magyaroknak.
A diplomata hangsúlyozta: az állampolgárság csak egyedi eljárással adható meg és az állampolgárság megszerzése mindig egyéni alapon történik majd, és csak azok a magyarok kaphatják meg, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet.
„Magyarok ezrei vagy tízezrei élnek világszerte, akiknek megvan magyar állampolgárságuk is a francia, brit, amerikai állampolgárság mellett” – jelentette ki Martonyi, megjegyezve: „E lehetőség egyelőre nem adatik meg a szomszédos országokban élő magyaroknak. Csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha ebben az országban telepszenek le, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük van ebben az országban.”
„Van egy olyan félreértés, hogy ez az állampolgárság valamilyen tömeges, automatikus megadása lehetne. Nem így van. Nálunk van kettős állampolgárság (...) csak arról van szó, hogy ez egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával” – mondta az interjúban a leendő külügyminiszter, aki egyszersmind úgy vélekedett, hogy ez az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival.
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szintén a kettős állampolgárság kérdéséről beszélt tegnap az MR1-Kossuth rádió reggeli műsorában. Szerinte erősebb lehet Magyarország, ha a határon túli magyarokra nem teherként tekint, hanem olyan lehetőségként, amely a magyar térségpolitikában egy fontos hozzáadott értéket jelent. Mint mondta, a Fidesz alapvetően abban gondolkozik, hogy a magyar államigazgatást át kell hatnia egy olyan nemzetpolitikai szemléletnek, amely „nem áll le a jelenlegi határoknál, hanem az egész nemzetben, az egész Kárpát-medencében gondolkodik”.
Martonyihoz hasonlóan Németh is úgy véli: a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése nem okoz majd feszültségeket Magyarország és a többi ország között. „Ha például Románia kiadja a román állampolgárságot a Moldovában élő románok számára, akkor joggal feltételezhetjük, hogy semmilyen ellenvetés nem lesz egy ugyanilyen jogszabállyal szemben” – fogalmazott, majd hozzátette, a Fidesz mindenesetre készen áll a konzultációkra.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek a magyarországi választásokon győztes Fidesznek arról az ígéretéről, hogy kettős állampolgárságot nyújtanak majd a határon túl élő magyaroknak.
A diplomata hangsúlyozta: az állampolgárság csak egyedi eljárással adható meg és az állampolgárság megszerzése mindig egyéni alapon történik majd, és csak azok a magyarok kaphatják meg, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet.
„Magyarok ezrei vagy tízezrei élnek világszerte, akiknek megvan magyar állampolgárságuk is a francia, brit, amerikai állampolgárság mellett” – jelentette ki Martonyi, megjegyezve: „E lehetőség egyelőre nem adatik meg a szomszédos országokban élő magyaroknak. Csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha ebben az országban telepszenek le, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük van ebben az országban.”
„Van egy olyan félreértés, hogy ez az állampolgárság valamilyen tömeges, automatikus megadása lehetne. Nem így van. Nálunk van kettős állampolgárság (...) csak arról van szó, hogy ez egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával” – mondta az interjúban a leendő külügyminiszter, aki egyszersmind úgy vélekedett, hogy ez az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival.
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szintén a kettős állampolgárság kérdéséről beszélt tegnap az MR1-Kossuth rádió reggeli műsorában. Szerinte erősebb lehet Magyarország, ha a határon túli magyarokra nem teherként tekint, hanem olyan lehetőségként, amely a magyar térségpolitikában egy fontos hozzáadott értéket jelent. Mint mondta, a Fidesz alapvetően abban gondolkozik, hogy a magyar államigazgatást át kell hatnia egy olyan nemzetpolitikai szemléletnek, amely „nem áll le a jelenlegi határoknál, hanem az egész nemzetben, az egész Kárpát-medencében gondolkodik”.
Martonyihoz hasonlóan Németh is úgy véli: a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése nem okoz majd feszültségeket Magyarország és a többi ország között. „Ha például Románia kiadja a román állampolgárságot a Moldovában élő románok számára, akkor joggal feltételezhetjük, hogy semmilyen ellenvetés nem lesz egy ugyanilyen jogszabállyal szemben” – fogalmazott, majd hozzátette, a Fidesz mindenesetre készen áll a konzultációkra.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 16.
Martonyi: Kettős állampolgárság egyéni alapon
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek.
Martonyi emlékeztetett rá, hogy a szomszédos országokban élő magyarok egyelőre csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha Magyarországon telepszenek le. – A szavazati jog más dolog – folytatta Martonyi János, aki szerint az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival. Félreértésnek mondta, hogy az új kormány az állampolgárság valamilyen „tömeges”, automatikus megadására készül. – Csak arról van szó, hogy a kettős állampolgárság megadása egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával – mondta Martonyi.
Ezt erősítette meg tegnap Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában, mondván: egyéni kérelem alapján igényelhető állampolgárságról van szó, a magyar állampolgársági törvény semmiben nem fog különbözni a térség állampolgársági törvényeitől. A politikus hozzátette: a Fidesz javaslatának lényege, hogy a magyarok, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak, vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet, azok egyéni kérelem alapján, Magyarországra való áttelepedés nélkül is igényelhetnék a magyar állampolgárságot.
Népszabadság
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek.
Martonyi emlékeztetett rá, hogy a szomszédos országokban élő magyarok egyelőre csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha Magyarországon telepszenek le. – A szavazati jog más dolog – folytatta Martonyi János, aki szerint az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival. Félreértésnek mondta, hogy az új kormány az állampolgárság valamilyen „tömeges”, automatikus megadására készül. – Csak arról van szó, hogy a kettős állampolgárság megadása egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával – mondta Martonyi.
Ezt erősítette meg tegnap Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában, mondván: egyéni kérelem alapján igényelhető állampolgárságról van szó, a magyar állampolgársági törvény semmiben nem fog különbözni a térség állampolgársági törvényeitől. A politikus hozzátette: a Fidesz javaslatának lényege, hogy a magyarok, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak, vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet, azok egyéni kérelem alapján, Magyarországra való áttelepedés nélkül is igényelhetnék a magyar állampolgárságot.
Népszabadság
2012. január 16.
Arafattól a napi politikáig: felszínen a társadalmi feszültségek
Vasárnapra futótűzszerűen terjedtek az országban az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések, amelyek a múlt héten lemondott Raed Arafat egészségügyi államtitkár-helyettes iránti szolidaritás kifejezéseként kezdődtek, majd az aktuális társadalmi, gazdasági helyzettel és a politikai hatalommal szembeni nagyfokú tiltakozásba torkolltak. A dominóeffektus-szerű megmozdulások hangsúlyos hulláma pénteken este indult: az egészségügyi törvénytervezet visszavonását követően Bukarestben többszázan a Cotroceni-palota elé vonultak, kormány- és államfőellenes rigmusokat skandálva. A tiltakozások szombaton is országszerte folytatódtak. Bukarestben könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen, többen megsérültek. Vasárnap estére Kolozsváron mintegy ötszázan vonultak fel a város utcáin, a fővárosban pedig ismét erőteljes összetűzések történtek a demonstrálók és a rendfenntartó erők között, lapzártáig a sérültek számáról nem érkezett hír.
Kolozsvár Főterén szombaton kezdődtek a tiltakozások: mintegy félszázan fejezték ki általános elégedetlenségüket az országban uralkodó állapotok miatt. A megmozdulás eredetileg a Raed Arafat volt egészségügyi államtitkár-helyettes melletti szimpátia-demonstrációként indult – akárcsak az ország többi városában –, de rövidesen szélesebb skálájú sérelmekre is kiterjedt.
A Mátyás-szobor tövében ilyen feliratokat lehetett látni: „Ne bilincseljék meg a demokráciát!”, „Ne ítéljenek bennünket halálra!”, „Az egészségnek nem kell luxuscikké válnia!”, „Hiszek Raed Arafatban”. Vasárnap délben a metsző hidegben ismét összegyűltek a Boc- és Băsescu-ellenes rigmusokat skandáló polgárok, akiknek száma az esti órákra már ötszázra emelkedett.
A kolozsvári vasárnapi tüntetésre kivonult csendőrség szóvivője a sajtónak elmondta: utasítást kaptak arra, hogy csakis incidensek esetén avatkozzanak be. Arra a kérdésre, hogy pontosan mit értenek incidens alatt, nem érkezett válasz. A tüntetők ma átadják követeléseik listáját Florin Stamatiannak, Kolozs megye prefektusának. Igényléseik között szerepel egyebek között Traian Băsescu államfő és a kormány lemondása, az állampolgárok javát szolgáló méltányos egészségügyi rendszer létrehozása, a bérek és nyugdíjak emelése, a tanügy költségvetésének kiegészítése, a verespataki aranykitermelésre irányuló szerződés felbontása, valamint az állami televízió politikától való mentesítése is.
Mint ismeretes, Raed Arafat múlt kedden mondott le egészségügyi államtitkár-helyettesi tisztségéről, miután Traian Băsescu államfő élő adásban bírálta amiatt, hogy nem ért egyet az új egészségügyi kerettörvénynek a sürgősségi ellátásra vonatkozó előírásaival.
Az államelnök pénteken az egészségügyi törvénytervezet visszavonását kérte Emil Boc kormányfőtől a Cotroceni-palotában elhangzott nyilatkozatában. Döntését azzal indokolta, hogy meglátása szerint sem az adófizetők, sem pedig az egészségügyben dolgozók többsége nem óhajtja a rendszer reformját. „Hazugságoknak” minősítette azokat a felvetéseket, hogy a javasolt jogszabály a SMURD magánosításához, felbomlásához vagy előnytelen átalakításához vezetne, a közegészségügyi sürgősségi ellátás színvonala pedig romlana.
Pénteken este Emil Boc kormányfő felkérésére Ritli László egészségügyi miniszter vissza is vonta a közvitáról a törvénytervezetet.
Ugyanaznap este már többszázan vonultak a bukaresti Egyetem térről a Cotroceni-palota elé, kormány- és államfő-ellenes rigmusokat skandálva, illetve Arafat melletti szimpátiatüntetések zajlottak Brassóban, Temesváron és Nagyszebenben is. Marosvásárhelyen már csütörtökön mintegy 1500 személy gyűlt össze a rohammentő-szolgálat és megalapítója iránti támogatásuk kinyilvánítása céljából. Raed Arafat nyilvános felkérést intézett a polgárokhoz, ne vonuljanak az utcákra, és ne engedjék magukat politikai szempontból befolyásolni az interneten vagy az elektronikus médiában terjedő felszólítások vagy egyéb eszközök által.
Mindemellett szombaton az ország több nagyvárosában, így Kolozsváron, Jászvásáron, Ploieşti-en, sőt Galacon is szimpátiatüntetések zajlottak Raed Arafat, a romániai rohammentő-szolgálat megalapítója mellett, az események azonban többnyire Băsescu-, illetve kormányellenes megnyilvánulásokba torkolltak. Bukarestben a rendőrség szombaton már könnygázt vetett be, és letartóztatásokat eszközölt a tüntetők ellen, akik a kormány és Băsescu távozását követelték, a hatalom megszorító intézkedései miatt hangsúlyosan lecsökkent lakossági életszínvonalra hivatkozva. Az AFP, az Associated Press és a Reuters hírügynökség megállapítása szerint 2004-től kezdődően az utóbbi napok eseményei minősíthetők a legjelentősebb romániai tüntetéseknek. Beszámolnak arról is, hogy kilenc személy megsérült a tüntetők és a rendfenntartó szervek közötti összetűzések során, köztük egy televíziós újságíró, illetve néhány csendőr is. Megjegyzik, hogy a rendőrség által feltartóztatott 29 demonstráló között erőszakos megnyilvánulásaikról híres futball-rajongók is voltak. A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a Bukarest – Ilfov megyei mentőszolgálat és a SMURD szombaton déli két óra és éjfél között 29 civilt és csendőrt látott el, hat személyt kórházba szállítottak.
Aurel Moise, a román csendőrség közrendészeti és közbiztonsági osztályának vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte: az országban szombaton szervezett tüntetéseken 3–4 ezer ember vett részt, és mintegy ezer csendőr vigyázott a rendre. Mint mondta, Bákó volt az egyetlen város, ahol a tiltakozók engedélyt kértek és kaptak a megmozdulásra.
Aurel Moise szerint január 14-én országos szinten ötven figyelmeztetést vagy bírságot róttak ki, főként súlyos csendháborítás és engedély nélküli gyülekezésekben való részvétel miatt.
Bukarestben az Egyetem téren tegnap is több száz ember tüntetett, a Boc-kormány távozását kérve. A dominóeffektus-szerűen terjedő megmozdulásokból Szatmárnémeti, Brassó, Déva, Vajdahunyad, Resicabánya és Krajova városa sem maradt ki. Kolozsváron vasárnap estére már mintegy ötszáz főre emelkedett a város utcáin demonstráló, a Főtér és az Bocskai (Avram Iancu) tér között felvonuló polgárok száma. A hatósági engedéllyel nem rendelkező tüntetők között a csendőrök röplapokat osztogattak, amelyek arról tájékoztatták őket, hogy bírságot kockáztatnak.
Lapzártakor: Bukarest belvárosát feldúlták, gyújtogattak a tüntetők. Több demonstráló Molotov-koktéllal, kövekkel dobálózott, a csendőrség könnygáz bombákat vetett be.
Emil Boc kormányfő vasárnap bejelentette, hogy a hétfői koalíciós egyeztetésen egy újabb egészségügyi törvénytervezetről tárgyalnak majd, amely nem írja elő a közegészségügyi sürgősségi ellátás magánosítását, sem a SMURD megszüntetését. Az új javaslatot a politikai szereplőkkel és a civil társadalom képviselőivel dolgozzák majd ki – hangsúlyozta. Mint kifejtette, az egészségügyi rendszer reformjára szükség van, a megoldás pedig nem az erőszakos megnyilvánulásokban rejlik. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a kormány sorsát a törvényhozásnak kell eldöntenie, a politikai állandóság pedig kiemelten fontos válság idején.
A Szociál-liberális Szövetség (USL) közleményben jelezte, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kérik a „jelenlegi politikai helyzet és az előzmény nélküli társadalmi feszültségek” megtárgyalása és a megfelelő megoldás kidolgozása érdekében. Mindemellett internetes aláírásgyűjtő kampányt indítanak az államfő lemondatására. Az űrlapot a http://uslonline.ro/petitie/ honlapon tölthetik ki a szándékukkal egyetértő polgárok. Az USL szerint csak az államfő leváltásával, és előrehozott parlamenti választásokkal lehet kilépni a válságból.
Szabadság (Kolozsvár)
Vasárnapra futótűzszerűen terjedtek az országban az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések, amelyek a múlt héten lemondott Raed Arafat egészségügyi államtitkár-helyettes iránti szolidaritás kifejezéseként kezdődtek, majd az aktuális társadalmi, gazdasági helyzettel és a politikai hatalommal szembeni nagyfokú tiltakozásba torkolltak. A dominóeffektus-szerű megmozdulások hangsúlyos hulláma pénteken este indult: az egészségügyi törvénytervezet visszavonását követően Bukarestben többszázan a Cotroceni-palota elé vonultak, kormány- és államfőellenes rigmusokat skandálva. A tiltakozások szombaton is országszerte folytatódtak. Bukarestben könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen, többen megsérültek. Vasárnap estére Kolozsváron mintegy ötszázan vonultak fel a város utcáin, a fővárosban pedig ismét erőteljes összetűzések történtek a demonstrálók és a rendfenntartó erők között, lapzártáig a sérültek számáról nem érkezett hír.
Kolozsvár Főterén szombaton kezdődtek a tiltakozások: mintegy félszázan fejezték ki általános elégedetlenségüket az országban uralkodó állapotok miatt. A megmozdulás eredetileg a Raed Arafat volt egészségügyi államtitkár-helyettes melletti szimpátia-demonstrációként indult – akárcsak az ország többi városában –, de rövidesen szélesebb skálájú sérelmekre is kiterjedt.
A Mátyás-szobor tövében ilyen feliratokat lehetett látni: „Ne bilincseljék meg a demokráciát!”, „Ne ítéljenek bennünket halálra!”, „Az egészségnek nem kell luxuscikké válnia!”, „Hiszek Raed Arafatban”. Vasárnap délben a metsző hidegben ismét összegyűltek a Boc- és Băsescu-ellenes rigmusokat skandáló polgárok, akiknek száma az esti órákra már ötszázra emelkedett.
A kolozsvári vasárnapi tüntetésre kivonult csendőrség szóvivője a sajtónak elmondta: utasítást kaptak arra, hogy csakis incidensek esetén avatkozzanak be. Arra a kérdésre, hogy pontosan mit értenek incidens alatt, nem érkezett válasz. A tüntetők ma átadják követeléseik listáját Florin Stamatiannak, Kolozs megye prefektusának. Igényléseik között szerepel egyebek között Traian Băsescu államfő és a kormány lemondása, az állampolgárok javát szolgáló méltányos egészségügyi rendszer létrehozása, a bérek és nyugdíjak emelése, a tanügy költségvetésének kiegészítése, a verespataki aranykitermelésre irányuló szerződés felbontása, valamint az állami televízió politikától való mentesítése is.
Mint ismeretes, Raed Arafat múlt kedden mondott le egészségügyi államtitkár-helyettesi tisztségéről, miután Traian Băsescu államfő élő adásban bírálta amiatt, hogy nem ért egyet az új egészségügyi kerettörvénynek a sürgősségi ellátásra vonatkozó előírásaival.
Az államelnök pénteken az egészségügyi törvénytervezet visszavonását kérte Emil Boc kormányfőtől a Cotroceni-palotában elhangzott nyilatkozatában. Döntését azzal indokolta, hogy meglátása szerint sem az adófizetők, sem pedig az egészségügyben dolgozók többsége nem óhajtja a rendszer reformját. „Hazugságoknak” minősítette azokat a felvetéseket, hogy a javasolt jogszabály a SMURD magánosításához, felbomlásához vagy előnytelen átalakításához vezetne, a közegészségügyi sürgősségi ellátás színvonala pedig romlana.
Pénteken este Emil Boc kormányfő felkérésére Ritli László egészségügyi miniszter vissza is vonta a közvitáról a törvénytervezetet.
Ugyanaznap este már többszázan vonultak a bukaresti Egyetem térről a Cotroceni-palota elé, kormány- és államfő-ellenes rigmusokat skandálva, illetve Arafat melletti szimpátiatüntetések zajlottak Brassóban, Temesváron és Nagyszebenben is. Marosvásárhelyen már csütörtökön mintegy 1500 személy gyűlt össze a rohammentő-szolgálat és megalapítója iránti támogatásuk kinyilvánítása céljából. Raed Arafat nyilvános felkérést intézett a polgárokhoz, ne vonuljanak az utcákra, és ne engedjék magukat politikai szempontból befolyásolni az interneten vagy az elektronikus médiában terjedő felszólítások vagy egyéb eszközök által.
Mindemellett szombaton az ország több nagyvárosában, így Kolozsváron, Jászvásáron, Ploieşti-en, sőt Galacon is szimpátiatüntetések zajlottak Raed Arafat, a romániai rohammentő-szolgálat megalapítója mellett, az események azonban többnyire Băsescu-, illetve kormányellenes megnyilvánulásokba torkolltak. Bukarestben a rendőrség szombaton már könnygázt vetett be, és letartóztatásokat eszközölt a tüntetők ellen, akik a kormány és Băsescu távozását követelték, a hatalom megszorító intézkedései miatt hangsúlyosan lecsökkent lakossági életszínvonalra hivatkozva. Az AFP, az Associated Press és a Reuters hírügynökség megállapítása szerint 2004-től kezdődően az utóbbi napok eseményei minősíthetők a legjelentősebb romániai tüntetéseknek. Beszámolnak arról is, hogy kilenc személy megsérült a tüntetők és a rendfenntartó szervek közötti összetűzések során, köztük egy televíziós újságíró, illetve néhány csendőr is. Megjegyzik, hogy a rendőrség által feltartóztatott 29 demonstráló között erőszakos megnyilvánulásaikról híres futball-rajongók is voltak. A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a Bukarest – Ilfov megyei mentőszolgálat és a SMURD szombaton déli két óra és éjfél között 29 civilt és csendőrt látott el, hat személyt kórházba szállítottak.
Aurel Moise, a román csendőrség közrendészeti és közbiztonsági osztályának vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte: az országban szombaton szervezett tüntetéseken 3–4 ezer ember vett részt, és mintegy ezer csendőr vigyázott a rendre. Mint mondta, Bákó volt az egyetlen város, ahol a tiltakozók engedélyt kértek és kaptak a megmozdulásra.
Aurel Moise szerint január 14-én országos szinten ötven figyelmeztetést vagy bírságot róttak ki, főként súlyos csendháborítás és engedély nélküli gyülekezésekben való részvétel miatt.
Bukarestben az Egyetem téren tegnap is több száz ember tüntetett, a Boc-kormány távozását kérve. A dominóeffektus-szerűen terjedő megmozdulásokból Szatmárnémeti, Brassó, Déva, Vajdahunyad, Resicabánya és Krajova városa sem maradt ki. Kolozsváron vasárnap estére már mintegy ötszáz főre emelkedett a város utcáin demonstráló, a Főtér és az Bocskai (Avram Iancu) tér között felvonuló polgárok száma. A hatósági engedéllyel nem rendelkező tüntetők között a csendőrök röplapokat osztogattak, amelyek arról tájékoztatták őket, hogy bírságot kockáztatnak.
Lapzártakor: Bukarest belvárosát feldúlták, gyújtogattak a tüntetők. Több demonstráló Molotov-koktéllal, kövekkel dobálózott, a csendőrség könnygáz bombákat vetett be.
Emil Boc kormányfő vasárnap bejelentette, hogy a hétfői koalíciós egyeztetésen egy újabb egészségügyi törvénytervezetről tárgyalnak majd, amely nem írja elő a közegészségügyi sürgősségi ellátás magánosítását, sem a SMURD megszüntetését. Az új javaslatot a politikai szereplőkkel és a civil társadalom képviselőivel dolgozzák majd ki – hangsúlyozta. Mint kifejtette, az egészségügyi rendszer reformjára szükség van, a megoldás pedig nem az erőszakos megnyilvánulásokban rejlik. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a kormány sorsát a törvényhozásnak kell eldöntenie, a politikai állandóság pedig kiemelten fontos válság idején.
A Szociál-liberális Szövetség (USL) közleményben jelezte, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kérik a „jelenlegi politikai helyzet és az előzmény nélküli társadalmi feszültségek” megtárgyalása és a megfelelő megoldás kidolgozása érdekében. Mindemellett internetes aláírásgyűjtő kampányt indítanak az államfő lemondatására. Az űrlapot a http://uslonline.ro/petitie/ honlapon tölthetik ki a szándékukkal egyetértő polgárok. Az USL szerint csak az államfő leváltásával, és előrehozott parlamenti választásokkal lehet kilépni a válságból.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. augusztus 29.
Hírsaláta
TESTVÉR SZENTMIKLÓSOK. A magyar országgyűlés elnöke, Kövér László magánemberként részt vett a Székelyföld egyik legkisebb faluja, Székelyszentmiklós és szülővárosa, Szigetszentmiklós testvértelepüléssé avatása tiszteletére szervezett ünnepségen. Az alig negyven lakost számláló Nyikó menti falu unitárius templomában talán soha sem látott számú hallgatóság előtt tartott istentiszteletet Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház Erdélyi püspöke és Farkas Dénes nyugalmazott lelkész. (Duna Televízió)
IGAZSÁGTALAN ÉS TÖRVÉNYTELEN, DE MEGSZAVAZZUK. A külföldi sajtó is beszámolt Băsescu visszatéréséről. A Le Figaro részletesen beszámol a hatalmon lévő pártok parlamenti bojkottjáról, s az Alkotmánybíróság jelentéséről, melyet Ştefan Minea olvasott fel a parlament előtt. A Reuters is a Szociál-Liberális Szövetség bojkottjáról cikkezik, amellyel akadályozni próbálták Băsescu elnök visszatérését. Azt írják, hogy a patthelyzetet tulajdonképpen Victor Ponta pártelnök-miniszterelnök Dél-Afrikából küldött SMS-ei oldották fel. Az Associated Press arra emlékezteti olvasóit: Victor Ponta a parlamenti ülés előtt ígéretet tett, hogy pártja nem akadályozza az államelnök visszatérését, még akkor sem, ha az alkotmánybíróság döntését „igazságtalannak és törvénytelennek” tartja. ISMÉT FRANCIA–ROMÁN DIPLOMÁCIAI BOTRÁNY. Újabb francia–román konfliktusra szolgáltathat alapot, hogy egy francia és belga paleontológusokból álló kutatócsoport „cigánydinónak” keresztelt egy újonnan felfedezett dinoszauruszfajt arra hivatkozva, hogy az egy korábban, Romániában felfedezett „unokatestvérére” hasonlít. A névadás arra utal, hogy az utóbbi években egyre több gondot okoznak Franciaországban a főleg Romániából bevándorolt romák, akiknek egy része illegális táborokban vert tanyát, és koldulásból vagy lopásból tartotta fenn magát, a francia társadalomban ennek nyomán egyre többen azonosítják Romániát a cigányokkal. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
TESTVÉR SZENTMIKLÓSOK. A magyar országgyűlés elnöke, Kövér László magánemberként részt vett a Székelyföld egyik legkisebb faluja, Székelyszentmiklós és szülővárosa, Szigetszentmiklós testvértelepüléssé avatása tiszteletére szervezett ünnepségen. Az alig negyven lakost számláló Nyikó menti falu unitárius templomában talán soha sem látott számú hallgatóság előtt tartott istentiszteletet Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház Erdélyi püspöke és Farkas Dénes nyugalmazott lelkész. (Duna Televízió)
IGAZSÁGTALAN ÉS TÖRVÉNYTELEN, DE MEGSZAVAZZUK. A külföldi sajtó is beszámolt Băsescu visszatéréséről. A Le Figaro részletesen beszámol a hatalmon lévő pártok parlamenti bojkottjáról, s az Alkotmánybíróság jelentéséről, melyet Ştefan Minea olvasott fel a parlament előtt. A Reuters is a Szociál-Liberális Szövetség bojkottjáról cikkezik, amellyel akadályozni próbálták Băsescu elnök visszatérését. Azt írják, hogy a patthelyzetet tulajdonképpen Victor Ponta pártelnök-miniszterelnök Dél-Afrikából küldött SMS-ei oldották fel. Az Associated Press arra emlékezteti olvasóit: Victor Ponta a parlamenti ülés előtt ígéretet tett, hogy pártja nem akadályozza az államelnök visszatérését, még akkor sem, ha az alkotmánybíróság döntését „igazságtalannak és törvénytelennek” tartja. ISMÉT FRANCIA–ROMÁN DIPLOMÁCIAI BOTRÁNY. Újabb francia–román konfliktusra szolgáltathat alapot, hogy egy francia és belga paleontológusokból álló kutatócsoport „cigánydinónak” keresztelt egy újonnan felfedezett dinoszauruszfajt arra hivatkozva, hogy az egy korábban, Romániában felfedezett „unokatestvérére” hasonlít. A névadás arra utal, hogy az utóbbi években egyre több gondot okoznak Franciaországban a főleg Romániából bevándorolt romák, akiknek egy része illegális táborokban vert tanyát, és koldulásból vagy lopásból tartotta fenn magát, a francia társadalomban ennek nyomán egyre többen azonosítják Romániát a cigányokkal. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. december 19.
Drágul a villanyáram – 11 százalékos áremelés várható
A korábban tervezettnél nagyobb mértékben drágul jövőre a villanyáram ára – az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) belement abba, hogy 8 százalék helyett végül 11 százalékos legyen a drágítás.
Mint a szakember részletezte, 2012-ben a Hidroelectrica részesedése a romániai villanyárampiacon közel 50 százalékos volt, azaz 5,5 terrawatt volt a 11,8 terrawattra rúgó összfogyasztásból, ez viszont negatív rekordot jelent olyan körülmények között, hogy 2010-ben a romániai lakosság 19,8 terrawatt villanyáramot fogyasztott. Remus Borza arra hívta fel a figyelmet, hogy az általuk értékesített mennyiség ára alig felét jelentette az előállítási költségeknek.
„A Hidroelectrica egy megawatt áram előállítására 142 lejt költ, miközben az ANRE számunkra 71 lejes árat határozott meg erre a mennyiségre. Tehát minden megawatthoz mi még egy ekkora összeggel voltunk kénytelenek hozzájárulni. Képzeljék el a kár értékét. Csak idén megközelíti a 100 millió eurót” – érvelt az áremelés szükségessége mellett a Hidroelectrica vezetője.
(Csökken jövőre az orosz gáz exportára
Ezer köbméterenként 400 dollárról 370-re csökkenthet a Gazprom által Európába exportált orosz gáz ára a Reuters értesülései szerint. A kivitel mennyisége ugyanakkor a vállalati forrás szerint el fogja érni a 152 milliárd köbmétert, míg az idén a lanyha kereslet miatt alig haladja meg a 140 milliárdot. A Gazprom Európa földgázszükségletének hozzávetőleg negyedét elégíti ki.)
Krónika (Kolozsvár)
A korábban tervezettnél nagyobb mértékben drágul jövőre a villanyáram ára – az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) belement abba, hogy 8 százalék helyett végül 11 százalékos legyen a drágítás.
Mint a szakember részletezte, 2012-ben a Hidroelectrica részesedése a romániai villanyárampiacon közel 50 százalékos volt, azaz 5,5 terrawatt volt a 11,8 terrawattra rúgó összfogyasztásból, ez viszont negatív rekordot jelent olyan körülmények között, hogy 2010-ben a romániai lakosság 19,8 terrawatt villanyáramot fogyasztott. Remus Borza arra hívta fel a figyelmet, hogy az általuk értékesített mennyiség ára alig felét jelentette az előállítási költségeknek.
„A Hidroelectrica egy megawatt áram előállítására 142 lejt költ, miközben az ANRE számunkra 71 lejes árat határozott meg erre a mennyiségre. Tehát minden megawatthoz mi még egy ekkora összeggel voltunk kénytelenek hozzájárulni. Képzeljék el a kár értékét. Csak idén megközelíti a 100 millió eurót” – érvelt az áremelés szükségessége mellett a Hidroelectrica vezetője.
(Csökken jövőre az orosz gáz exportára
Ezer köbméterenként 400 dollárról 370-re csökkenthet a Gazprom által Európába exportált orosz gáz ára a Reuters értesülései szerint. A kivitel mennyisége ugyanakkor a vállalati forrás szerint el fogja érni a 152 milliárd köbmétert, míg az idén a lanyha kereslet miatt alig haladja meg a 140 milliárdot. A Gazprom Európa földgázszükségletének hozzávetőleg negyedét elégíti ki.)
Krónika (Kolozsvár)
2013. szeptember 26.
Ponta: Románia számára katasztrofális lenne a verespataki-beruházás elutasítása
Victor Ponta román miniszterelnök úgy véli, katasztrofális lenne országa számára, ha elutasítaná a verespataki aranybánya-beruházást, és ezáltal azt üzenné a külföldi befektetőknek, hogy ellenük van.
A kormányfő a Reuters Investment Summit keretében egy bukaresti konferencián mondott beszédében jelentette ki, hogy a verespataki beruházás esetleges elutasítása révén gazdasági szempontból nem érné nagy kár Romániát, de ha azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy a külföldi beruházók ellen van, és nem akarja kihasználni adottságait, akkor ez katasztrófa lenne Románia számára. Ponta szerint ezért a verespataki beruházás elsősorban jelképként és nem gazdasági szempontból nagyon fontos beruházás.
A miniszterelnök szerint Romániának ki kell használnia természeti erőforrásait a környezetvédelmi szabványok tiszteletben tartása mellett. Hozzátette: ha ezeket a normákat tiszteletben tartja a beruházó, akkor Romániának a kitermelés elindítását kellene támogatnia.
Ponta bírálta az előző kormányokat, amelyeknek szerinte nem volt elég bátorságuk ahhoz, hogy az olyan vitatott beruházásokat, mint a Verespatakon tervezett aranybányát, vagy a palagáz kitermelését elkezdje. Egy amerikai felmérés szerint ugyanis Romániának annyi palagáztartaléka van, hogy az száz évig fedezné a belföldi gázfogyasztást.
A Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat immár csaknem 15 éve Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni az erdélyi Verespatakon. A tervet sokan azért ellenzik, mert ciántechnológiával termelnék ki a 330 tonna aranyat és az 1600 tonna ezüstöt.
A román kormány augusztus végén egy olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kimozdítaná a holtpontról a beruházást. A kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) azonban egyelőre megoszlanak a vélemények a beruházással kapcsolatosan, mivel a liberálisok ellenzik, a Ponta által vezetett szociáldemokraták pedig az utóbbi időben támogatják azt, míg azelőtt ők maguk is ellenezték. MTI
Erdély.ma
Victor Ponta román miniszterelnök úgy véli, katasztrofális lenne országa számára, ha elutasítaná a verespataki aranybánya-beruházást, és ezáltal azt üzenné a külföldi befektetőknek, hogy ellenük van.
A kormányfő a Reuters Investment Summit keretében egy bukaresti konferencián mondott beszédében jelentette ki, hogy a verespataki beruházás esetleges elutasítása révén gazdasági szempontból nem érné nagy kár Romániát, de ha azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy a külföldi beruházók ellen van, és nem akarja kihasználni adottságait, akkor ez katasztrófa lenne Románia számára. Ponta szerint ezért a verespataki beruházás elsősorban jelképként és nem gazdasági szempontból nagyon fontos beruházás.
A miniszterelnök szerint Romániának ki kell használnia természeti erőforrásait a környezetvédelmi szabványok tiszteletben tartása mellett. Hozzátette: ha ezeket a normákat tiszteletben tartja a beruházó, akkor Romániának a kitermelés elindítását kellene támogatnia.
Ponta bírálta az előző kormányokat, amelyeknek szerinte nem volt elég bátorságuk ahhoz, hogy az olyan vitatott beruházásokat, mint a Verespatakon tervezett aranybányát, vagy a palagáz kitermelését elkezdje. Egy amerikai felmérés szerint ugyanis Romániának annyi palagáztartaléka van, hogy az száz évig fedezné a belföldi gázfogyasztást.
A Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat immár csaknem 15 éve Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni az erdélyi Verespatakon. A tervet sokan azért ellenzik, mert ciántechnológiával termelnék ki a 330 tonna aranyat és az 1600 tonna ezüstöt.
A román kormány augusztus végén egy olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kimozdítaná a holtpontról a beruházást. A kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) azonban egyelőre megoszlanak a vélemények a beruházással kapcsolatosan, mivel a liberálisok ellenzik, a Ponta által vezetett szociáldemokraták pedig az utóbbi időben támogatják azt, míg azelőtt ők maguk is ellenezték. MTI
Erdély.ma
2014. november 27.
Már 2016-ra készül kilépésével az RMDSZ
Romániai Magyar Demokrata Szövetség kilép a nemrég zajlott román elnökválasztáson alul maradt Victor Ponta kormányából - döntötte el Kolozsváron a szövetség állandó tanácsa. Az RMDSZ a lépéssel már a 2016-os választásra készül - mondta az InfoRádiónak Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. A végső döntést december 13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa mondhatja ki.
"A választóink akaratát, hangját meg kell hallani és ez elsősorban arról szól, hogy a választók fele, a magyar közösség fele kell erőteljesebben fordulnunk és a kormányzati eszközöknek a használatát ebben a pillanatban nem tartják mérvadónak" - fogalmazott az InfoRádiónak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Hozzátette, ezért született a döntés, illetve javaslat, mert végül is a december 13-i Szövetségi Képviselők Tanácsa fog erről dönteni. Az RMDSZ állandó tanácsa azt javasolja, hogy lépjenek ki a kormányból. Különösen, hogy ezzel a kilépéssel az RMDSZ politikai instabilitást nem okoz, a kormánynak e nélkül is megvan a parlamenti többsége.
"Azt gondolom, hogy a következő időszaknak a nagy kihívása az lesz, hogy a parlamenti pártok megértik-e azt, hogy minden egyes döntéssel egyetlen célt kell követni. Márpedig ez a cél nem lehet más, mint az embereknek az elvárásait teljesíteni" – mondta.
Kelemen Hunor kiemelte: minden egyes beterjesztést, ami gazdasági növekedést, az életfeltételek jobbítását, munkahelyteremtést, azt meg fogják szavazni.
"Természetesen megpróbáljuk azt a párbeszédet megerősíteni, ami a megszerzett kisebbségi jogoknak a megerősítéséhez, megőrzéséhez szükséges. Nekünk egyetlen egy szempontot kell követni: hogy úgy készítsük fel a szervezetet és a közösségünkkel egy olyan nagy párbeszédet, konzultációt, közösségépítést folytassunk, erősítsünk meg, hogy 2016-ban mindazt, amit 25 éven keresztül értékként meg tudtunk őrizni, tehát az önkormányzati és a parlamenti képviseletet, folytatni lehessen."
Klaus Iohannis, a Viktor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel szemben nemrég megválasztott jobboldali román államfő a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva már kedden azzal számolt, hogy a következő hetekben megkezdődhet a törvényhozók elvándorlása Victor Ponta kormányzó koalíciójából, ami a kormányerők jelenlegi - még RMDSZ-el számított - 65 százalékos többsége ellenére jövőre olyan méretet ölthet, hogy akár le is válthatják a kabinetet. Igaz, egy friss közvélemény-kutatás alapján a román választópolgárok többsége nem támogatja Victor Ponta kormányának lecserélését egy jobboldali kormányra.
Pászkán Zsolt, az EuroCom romániai sajtófigyelő igazgatója az RMDSZ lépését részben azzal magyarázta, hogy Kelemen Hunornak időt kell nyernie a jövőre várható szervezeti kongresszus előtt, másrészt így készül fel az RMDSZ a román politika átrendeződésére.
"A román politikai életben megindul egy újabb helyezkedés és erre a helyezkedésre az RMDSZ-nek kellően nyitottnak kell bizonyulnia és ehhez ez a legjobb módszer. És ugyan az RMDSZ kilépése a kormányból nem bolygatja meg a politikai életet - látszólag - de létrehoz egy olyan helyzetet, amikor a következő kilépő már igen" - fogalmazott.
Pászkán Zsolt úgy látta, hogy ha az RMDSZ valóban kilép a koalícióból, a Ponta-kormány első nagy próbatétele a jövő évi költségvetés elfogadása lehet
inforadio.hu.
Romániai Magyar Demokrata Szövetség kilép a nemrég zajlott román elnökválasztáson alul maradt Victor Ponta kormányából - döntötte el Kolozsváron a szövetség állandó tanácsa. Az RMDSZ a lépéssel már a 2016-os választásra készül - mondta az InfoRádiónak Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. A végső döntést december 13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa mondhatja ki.
"A választóink akaratát, hangját meg kell hallani és ez elsősorban arról szól, hogy a választók fele, a magyar közösség fele kell erőteljesebben fordulnunk és a kormányzati eszközöknek a használatát ebben a pillanatban nem tartják mérvadónak" - fogalmazott az InfoRádiónak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Hozzátette, ezért született a döntés, illetve javaslat, mert végül is a december 13-i Szövetségi Képviselők Tanácsa fog erről dönteni. Az RMDSZ állandó tanácsa azt javasolja, hogy lépjenek ki a kormányból. Különösen, hogy ezzel a kilépéssel az RMDSZ politikai instabilitást nem okoz, a kormánynak e nélkül is megvan a parlamenti többsége.
"Azt gondolom, hogy a következő időszaknak a nagy kihívása az lesz, hogy a parlamenti pártok megértik-e azt, hogy minden egyes döntéssel egyetlen célt kell követni. Márpedig ez a cél nem lehet más, mint az embereknek az elvárásait teljesíteni" – mondta.
Kelemen Hunor kiemelte: minden egyes beterjesztést, ami gazdasági növekedést, az életfeltételek jobbítását, munkahelyteremtést, azt meg fogják szavazni.
"Természetesen megpróbáljuk azt a párbeszédet megerősíteni, ami a megszerzett kisebbségi jogoknak a megerősítéséhez, megőrzéséhez szükséges. Nekünk egyetlen egy szempontot kell követni: hogy úgy készítsük fel a szervezetet és a közösségünkkel egy olyan nagy párbeszédet, konzultációt, közösségépítést folytassunk, erősítsünk meg, hogy 2016-ban mindazt, amit 25 éven keresztül értékként meg tudtunk őrizni, tehát az önkormányzati és a parlamenti képviseletet, folytatni lehessen."
Klaus Iohannis, a Viktor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel szemben nemrég megválasztott jobboldali román államfő a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva már kedden azzal számolt, hogy a következő hetekben megkezdődhet a törvényhozók elvándorlása Victor Ponta kormányzó koalíciójából, ami a kormányerők jelenlegi - még RMDSZ-el számított - 65 százalékos többsége ellenére jövőre olyan méretet ölthet, hogy akár le is válthatják a kabinetet. Igaz, egy friss közvélemény-kutatás alapján a román választópolgárok többsége nem támogatja Victor Ponta kormányának lecserélését egy jobboldali kormányra.
Pászkán Zsolt, az EuroCom romániai sajtófigyelő igazgatója az RMDSZ lépését részben azzal magyarázta, hogy Kelemen Hunornak időt kell nyernie a jövőre várható szervezeti kongresszus előtt, másrészt így készül fel az RMDSZ a román politika átrendeződésére.
"A román politikai életben megindul egy újabb helyezkedés és erre a helyezkedésre az RMDSZ-nek kellően nyitottnak kell bizonyulnia és ehhez ez a legjobb módszer. És ugyan az RMDSZ kilépése a kormányból nem bolygatja meg a politikai életet - látszólag - de létrehoz egy olyan helyzetet, amikor a következő kilépő már igen" - fogalmazott.
Pászkán Zsolt úgy látta, hogy ha az RMDSZ valóban kilép a koalícióból, a Ponta-kormány első nagy próbatétele a jövő évi költségvetés elfogadása lehet
inforadio.hu.
2014. december 18.
Románia rugalmas hitelvonalat akar az IMF-től
Románia úgynevezett rugalmas hitelkeretet nyitna a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) a jövő évben - ezt Victor Ponta jelentette ki, akit a Reuters idézett szerdán. A kormányfő elmondta, hogy Lengyelország példájára szeretne Románia is rugalmas hitelkeretet.
Ponta reményét fejezte ki, hogy kormánya sikeresen lezárja a jövő évben lejáró elővigyázatossági típusú hitelszerződést. Úgy vélte, hogy Romániának nem lesz szüksége újabb elővigyázatossági hitelmegállapodásra, ezért gondolkodnak más típusú hitelkeretről. A kormány tagjai eddig úgy nyilatkoztak, hogy 2015-től Romániának nem lesz szüksége IMF-hitelmegállapodásra.
Bukarestnek jelenleg 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése van az IMF-el és az Európai Bizottsággal, amelyet a két intézmény fele-fele arányban biztosít. Az IMF által vezetett nemzetközi hitelezői küldöttség várhatóan januárban megy ismét Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatásra.
A kormány és a nemzetközi hitelezők között idén nézeteltérés támadt a Ponta-kabinet bizonyos intézkedéseivel kapcsolatban. Bukarest a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette 5 százalékkal a munkáltatói nyugdíjjárulékot. Emiatt az IMF nyáron a felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából.
MTI
maszol.ro
Románia úgynevezett rugalmas hitelkeretet nyitna a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) a jövő évben - ezt Victor Ponta jelentette ki, akit a Reuters idézett szerdán. A kormányfő elmondta, hogy Lengyelország példájára szeretne Románia is rugalmas hitelkeretet.
Ponta reményét fejezte ki, hogy kormánya sikeresen lezárja a jövő évben lejáró elővigyázatossági típusú hitelszerződést. Úgy vélte, hogy Romániának nem lesz szüksége újabb elővigyázatossági hitelmegállapodásra, ezért gondolkodnak más típusú hitelkeretről. A kormány tagjai eddig úgy nyilatkoztak, hogy 2015-től Romániának nem lesz szüksége IMF-hitelmegállapodásra.
Bukarestnek jelenleg 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése van az IMF-el és az Európai Bizottsággal, amelyet a két intézmény fele-fele arányban biztosít. Az IMF által vezetett nemzetközi hitelezői küldöttség várhatóan januárban megy ismét Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatásra.
A kormány és a nemzetközi hitelezők között idén nézeteltérés támadt a Ponta-kabinet bizonyos intézkedéseivel kapcsolatban. Bukarest a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette 5 százalékkal a munkáltatói nyugdíjjárulékot. Emiatt az IMF nyáron a felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából.
MTI
maszol.ro
2015. január 12.
Dr. Vekov Károly: Hogyan lett Erdély a románoké?
A Levelek a békekonferenciáról. Párizs–Versailles 1919–1920 (Multi Press International, 2003) című kötet* elsősorban azt az időszakot öleli fel, amikor Ion I. C. Brătianu román miniszterelnök mellett, aki a román tárgyalóküldöttséget vezette, Alexandru Vaida Voevod, mint az erdélyi Igazgató Tanács – Erdély román „kormánya” – képviselője a küldöttség második embereként tevékenykedett (szervezett, tárgyalt, intézkedett) 1919. február és 1920. február között.
Számos fontos, nyilvános iratokban nem szereplő lépésre derül fény a szövegekből: például egyes határkérdések esetében (mint a Bánság felosztása elsősorban Románia, ill. Szerbia, és kisebb mértékben Magyarország között). Szó esik Románia majdani nyugati határáról, a máramarosi közös cseh–román határról, de szó van Besszarábiáról és Bukovináról is stb., hol részletesen, hol csak utalásszerűen. De nyilván gyakran szó esik a magyarokról és Magyarországról, legtöbbször elmarasztalóan, sőt gúnyosan és becsmérlően és gyűlölettel, nemkülönben Károlyiról és Kun Béla politikájáról, hasonló hangnemben.
A beszámolókból körvonalazódik az a szívós törekvés, hogy elindíthassák a román hadsereget, eredetileg az etnikai határokig, majd a Tiszáig, ezután pedig vérszemet kapva, Budapest elfoglalására. Maga Vaida Voevod javasolja a mozdonyok, vasúti kocsik, de még a mezőgazdasági gépek elvitelét is hadizsákmányként, mint Mackensen által „elrabolt” és Magyarországon hagyott felszerelésekét, aminek nyomán a románok az egyik legnagyobb és legkínosabb cirkuszba keverednek a békekonferencia nagyjaival az őket úgymond megillető javakról.
Vaida Voevod melengetett álma úgy kivonulni Magyarországról, hogy újabb polgárháború törjön ki, aminek nyomán a nagyhatalmak kénytelenek legyenek őket felkérni az ismételt bevonulásra. Különben is előszeretettel hangoztatja a diverziók megszervezésének szükségességét, akár Budapesten és környékén, akár a Bánságban, kompromittálandó a szerbeket. Ennek a logikának a jegyében, míg Brătianu demokratikus magyar kormányt szeretne látni Budapesten, Vaida Voevod egy bolsevik kormányt, mert az jobb a román érdekek szempontjából (a magyarokat mindenképpen kompromittálja).
Többször is megfogalmazott cél minél tovább megakadályozni, hogy a magyar delegáció eljusson Párizsba, hogy jusson elég idő a románoknak a magyarok befeketítésére és hogy ne álljon módjukban megfelelő ellenpropagandát kifejteni és befolyásolni a nagyhatalmakat (akik odavannak, ha bárókról, grófokról vagy hercegekről van szó!). Mindenképpen az egyik elsődleges feladat a magyarellenes propaganda folyamatos kiépítése és működtetése: brosúrák kiadása (álnéven), újságcikkek megjelentetése minél több sajtóorgánumban szerte a világban. A Bernben létrehozott sajtóiroda látja el, sejthető, milyen anyagokkal, a nagy hírügynökségeket (Reuter, Havas stb.), de ilyeneket juttatnak el a részt vevő politikusoknak is. Még az is kiderül, hogy hivatalosan nyilvánosságra sem hozott anyagokat is meg tudtak szerezni megfelelő módszerekkel.
Vaida Voevod a kemény kéz, az erőfelmutatás politikusa, a propaganda jelentőségének felismerője. Ugyanakkor kitűnő taktikus, a szavak mestere és a lélektani hadviselést sem megvető politikus. Kérlelhetelenül magyargyűlölő, aki viszont a magyar viszonyokat ismerő embereket tartja szükségesnek felhasználni a magyarokkal szemben. Maniu levelezőtársa pragmatikus, aki nem ismer párt- vagy felekezeti szempontokat, csakis nemzetieket, amelyeknek alárendel mindent (szükség esetén lázadások, tüntetések megszervezése románok által igényelt területeken).
Lenézi a regáti viszonyokat és mentalitást, az ottani szervezési képtelenség kemény kritikusa; látszólag a „tisztakezűség” bajnoka, de csakis belföldön, aki látja a nagyhatalmi törekvéseket Erdély altalajkincseinek a megszerzésére, szemben az erdélyiek érdekeivel (tudhatni, hogy a háború után Tardieu milliomos lesz!). Nem válogat az eszközökben. Folyamatosan jelentős összegeket kér Maniutól költségeire, azaz hogy lefizethesse az újságírókat, de másokat is (megadva pontos árakat).
Változatos és széles skálájú módszereket alkalmaz: lefizetés, propaganda-utaztatás, hiúságok kielégítése diplomákkal, kitüntetésekkel, díszdoktori címekkel, akadémiai tagsággal, ünnepélyes fogadtatásokkal, utaztatásokkal Erdélyben magyar atrocitások megismertetésére, díszebédekkel. S ha nem pénzzel, akkor a sokak által kedvelt, de drága cigarillókkal. (!) Nyomatékosítás végett: diverziók szervezése vagy a civilek, pl. mócok, erdélyi, bánsági románok felfegyverzése; küldjenek „tonnányi beadványokat” a torontáliak (Bánság határai elleni tiltakozásul). Az úgynevezett magyar atrocitások bemutatása újságíróknak vagy politikusoknak eljuttatott fényképalbumokkal legalább olyan elfogadott módszer, mint azt állítani: a magyarok öltöztettek be román egyenruhába elesetteket, azt inszinuálván, hogy ők követték el az illető atrocitásokat.
Egyrészt szükségesnek tartja Erdély autonómiájának megőrzését Nagy-Románia keretén belül még egy ideig (!), másrészt máig hatóan megfogalmazza a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó passzusának tényleges tartalmát és értelmezését román részről, és elutasítja a Romániához kerülő kisebbségek tényleges autonómiáját, még a szászokét is (csak felekezeti és nyelvi jogokról véve tudomást). A kisebbségeket csak annyira használja (svábok) vagy használná (zsidók), amennyire a román érdek azt pillanatnyilag megkívánja, amúgy a kisebbségek asszimilációját tartja végcélnak. Amit a románok nagy ívben el akartak kerülni Erdélyben – a népszavazást –, azt szükség esetén el tudná viszont képzelni a Bánságban. Szerinte rendkívül káros a Dunai Konföderáció eszméje, amelyet naivságnak tart, noha az angolok ezt szorgalmazzák.
Észlelve a nagyhatalmak diktátum-politikáját, Vaida Voevod kitűnő politikai érzékkel megszervezi a kisebb nemzetek szövetségét (csehek, szlovákok, szerbek, lengyelek, görögök) és néha velük kapartatja ki a tűzből a román gesztenyét. Sikerül is velük egyeztetnie a kártérítési ügyek, a korona és állami értékpapírok lepecsételése, bevonása/elkobzása, az ellenséges javak lefoglalása stb. ügyében.
A levelekben számos kiváló portré található Brătianu, Clemenceau és mások mellett kollégáiról is. Vaida Voevod jó emberismerő: a fizikum és lelkialkat összefüggéseinek remek megfigyelője, aki mindezek tudatában cselekszik, a szónak is nagy mestereként.
És befejezésül egy érdekes adalék a románok, így Vaida Voevod viszonyulásához a magyarokhoz és Magyarországhoz. Szerinte a magyar kormány határozata, amellyel az 1918. december elsejei román nagygyűlés küldötteinek ingyenes gyulafehérvári utazását biztosították, illetve annak engedélyezése, hogy a román katonai egységek felesküdjenek a román zászlóra, nem volt más, mint az erdélyi románság különállásának elismerése, azaz Magyarország lemondása állami jogosítványairól, beleértve a románok lakta területeket, s így az erdélyi románoknak semmi köze többé Magyarországhoz: ezért csatlakozhattak Romániához, melynek állmpolgárai, szemben az ellenséges Magyarországgal.
A kötet szinte minden egyes lapja fájó magyarázatul szolgál arra: miért voltak oly tragikus következményei annak, hogy a román békedelegáció tagjaként Vaida Voevod 1919 kora tavaszától 1920 februárjáig gőzerővel tevékenyked(het)ett, miközben a magyarországi események (Károlyi politikája, majd a Tanácsköztársaságé) a magyarság képviselőinek távolmaradását eredményezik. Ezt az időbeli hátrányt már nem lehetett behozni! Az úgynevezett trianoni béketárgyalások (nem alul- vagy felül-, hanem „belülnézetben”) folyamatosan figyelmeztetnek az elszalasztott alkalmak felelőseinek megbocsáthatatlan mulasztására, hibáira, vétkeire.
A szomorú tényeken túl a szélesebb olvasóközönség „testközelből” ismerheti meg a nagyhatalmak könyörtelen önzését.
Dr. Vekov Károly
egyetemi tanár
* Alexandru Vaida Voevod: Scrisori de la Conferinţa de pace. Paris–Versailles 1919–1920. (Levelek a békekonferenciáról. Párizs–Versailles 1919–1920). Multi Press International, 2003, 607 l.
irodalmijelen.hu
A Levelek a békekonferenciáról. Párizs–Versailles 1919–1920 (Multi Press International, 2003) című kötet* elsősorban azt az időszakot öleli fel, amikor Ion I. C. Brătianu román miniszterelnök mellett, aki a román tárgyalóküldöttséget vezette, Alexandru Vaida Voevod, mint az erdélyi Igazgató Tanács – Erdély román „kormánya” – képviselője a küldöttség második embereként tevékenykedett (szervezett, tárgyalt, intézkedett) 1919. február és 1920. február között.
Számos fontos, nyilvános iratokban nem szereplő lépésre derül fény a szövegekből: például egyes határkérdések esetében (mint a Bánság felosztása elsősorban Románia, ill. Szerbia, és kisebb mértékben Magyarország között). Szó esik Románia majdani nyugati határáról, a máramarosi közös cseh–román határról, de szó van Besszarábiáról és Bukovináról is stb., hol részletesen, hol csak utalásszerűen. De nyilván gyakran szó esik a magyarokról és Magyarországról, legtöbbször elmarasztalóan, sőt gúnyosan és becsmérlően és gyűlölettel, nemkülönben Károlyiról és Kun Béla politikájáról, hasonló hangnemben.
A beszámolókból körvonalazódik az a szívós törekvés, hogy elindíthassák a román hadsereget, eredetileg az etnikai határokig, majd a Tiszáig, ezután pedig vérszemet kapva, Budapest elfoglalására. Maga Vaida Voevod javasolja a mozdonyok, vasúti kocsik, de még a mezőgazdasági gépek elvitelét is hadizsákmányként, mint Mackensen által „elrabolt” és Magyarországon hagyott felszerelésekét, aminek nyomán a románok az egyik legnagyobb és legkínosabb cirkuszba keverednek a békekonferencia nagyjaival az őket úgymond megillető javakról.
Vaida Voevod melengetett álma úgy kivonulni Magyarországról, hogy újabb polgárháború törjön ki, aminek nyomán a nagyhatalmak kénytelenek legyenek őket felkérni az ismételt bevonulásra. Különben is előszeretettel hangoztatja a diverziók megszervezésének szükségességét, akár Budapesten és környékén, akár a Bánságban, kompromittálandó a szerbeket. Ennek a logikának a jegyében, míg Brătianu demokratikus magyar kormányt szeretne látni Budapesten, Vaida Voevod egy bolsevik kormányt, mert az jobb a román érdekek szempontjából (a magyarokat mindenképpen kompromittálja).
Többször is megfogalmazott cél minél tovább megakadályozni, hogy a magyar delegáció eljusson Párizsba, hogy jusson elég idő a románoknak a magyarok befeketítésére és hogy ne álljon módjukban megfelelő ellenpropagandát kifejteni és befolyásolni a nagyhatalmakat (akik odavannak, ha bárókról, grófokról vagy hercegekről van szó!). Mindenképpen az egyik elsődleges feladat a magyarellenes propaganda folyamatos kiépítése és működtetése: brosúrák kiadása (álnéven), újságcikkek megjelentetése minél több sajtóorgánumban szerte a világban. A Bernben létrehozott sajtóiroda látja el, sejthető, milyen anyagokkal, a nagy hírügynökségeket (Reuter, Havas stb.), de ilyeneket juttatnak el a részt vevő politikusoknak is. Még az is kiderül, hogy hivatalosan nyilvánosságra sem hozott anyagokat is meg tudtak szerezni megfelelő módszerekkel.
Vaida Voevod a kemény kéz, az erőfelmutatás politikusa, a propaganda jelentőségének felismerője. Ugyanakkor kitűnő taktikus, a szavak mestere és a lélektani hadviselést sem megvető politikus. Kérlelhetelenül magyargyűlölő, aki viszont a magyar viszonyokat ismerő embereket tartja szükségesnek felhasználni a magyarokkal szemben. Maniu levelezőtársa pragmatikus, aki nem ismer párt- vagy felekezeti szempontokat, csakis nemzetieket, amelyeknek alárendel mindent (szükség esetén lázadások, tüntetések megszervezése románok által igényelt területeken).
Lenézi a regáti viszonyokat és mentalitást, az ottani szervezési képtelenség kemény kritikusa; látszólag a „tisztakezűség” bajnoka, de csakis belföldön, aki látja a nagyhatalmi törekvéseket Erdély altalajkincseinek a megszerzésére, szemben az erdélyiek érdekeivel (tudhatni, hogy a háború után Tardieu milliomos lesz!). Nem válogat az eszközökben. Folyamatosan jelentős összegeket kér Maniutól költségeire, azaz hogy lefizethesse az újságírókat, de másokat is (megadva pontos árakat).
Változatos és széles skálájú módszereket alkalmaz: lefizetés, propaganda-utaztatás, hiúságok kielégítése diplomákkal, kitüntetésekkel, díszdoktori címekkel, akadémiai tagsággal, ünnepélyes fogadtatásokkal, utaztatásokkal Erdélyben magyar atrocitások megismertetésére, díszebédekkel. S ha nem pénzzel, akkor a sokak által kedvelt, de drága cigarillókkal. (!) Nyomatékosítás végett: diverziók szervezése vagy a civilek, pl. mócok, erdélyi, bánsági románok felfegyverzése; küldjenek „tonnányi beadványokat” a torontáliak (Bánság határai elleni tiltakozásul). Az úgynevezett magyar atrocitások bemutatása újságíróknak vagy politikusoknak eljuttatott fényképalbumokkal legalább olyan elfogadott módszer, mint azt állítani: a magyarok öltöztettek be román egyenruhába elesetteket, azt inszinuálván, hogy ők követték el az illető atrocitásokat.
Egyrészt szükségesnek tartja Erdély autonómiájának megőrzését Nagy-Románia keretén belül még egy ideig (!), másrészt máig hatóan megfogalmazza a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó passzusának tényleges tartalmát és értelmezését román részről, és elutasítja a Romániához kerülő kisebbségek tényleges autonómiáját, még a szászokét is (csak felekezeti és nyelvi jogokról véve tudomást). A kisebbségeket csak annyira használja (svábok) vagy használná (zsidók), amennyire a román érdek azt pillanatnyilag megkívánja, amúgy a kisebbségek asszimilációját tartja végcélnak. Amit a románok nagy ívben el akartak kerülni Erdélyben – a népszavazást –, azt szükség esetén el tudná viszont képzelni a Bánságban. Szerinte rendkívül káros a Dunai Konföderáció eszméje, amelyet naivságnak tart, noha az angolok ezt szorgalmazzák.
Észlelve a nagyhatalmak diktátum-politikáját, Vaida Voevod kitűnő politikai érzékkel megszervezi a kisebb nemzetek szövetségét (csehek, szlovákok, szerbek, lengyelek, görögök) és néha velük kapartatja ki a tűzből a román gesztenyét. Sikerül is velük egyeztetnie a kártérítési ügyek, a korona és állami értékpapírok lepecsételése, bevonása/elkobzása, az ellenséges javak lefoglalása stb. ügyében.
A levelekben számos kiváló portré található Brătianu, Clemenceau és mások mellett kollégáiról is. Vaida Voevod jó emberismerő: a fizikum és lelkialkat összefüggéseinek remek megfigyelője, aki mindezek tudatában cselekszik, a szónak is nagy mestereként.
És befejezésül egy érdekes adalék a románok, így Vaida Voevod viszonyulásához a magyarokhoz és Magyarországhoz. Szerinte a magyar kormány határozata, amellyel az 1918. december elsejei román nagygyűlés küldötteinek ingyenes gyulafehérvári utazását biztosították, illetve annak engedélyezése, hogy a román katonai egységek felesküdjenek a román zászlóra, nem volt más, mint az erdélyi románság különállásának elismerése, azaz Magyarország lemondása állami jogosítványairól, beleértve a románok lakta területeket, s így az erdélyi románoknak semmi köze többé Magyarországhoz: ezért csatlakozhattak Romániához, melynek állmpolgárai, szemben az ellenséges Magyarországgal.
A kötet szinte minden egyes lapja fájó magyarázatul szolgál arra: miért voltak oly tragikus következményei annak, hogy a román békedelegáció tagjaként Vaida Voevod 1919 kora tavaszától 1920 februárjáig gőzerővel tevékenyked(het)ett, miközben a magyarországi események (Károlyi politikája, majd a Tanácsköztársaságé) a magyarság képviselőinek távolmaradását eredményezik. Ezt az időbeli hátrányt már nem lehetett behozni! Az úgynevezett trianoni béketárgyalások (nem alul- vagy felül-, hanem „belülnézetben”) folyamatosan figyelmeztetnek az elszalasztott alkalmak felelőseinek megbocsáthatatlan mulasztására, hibáira, vétkeire.
A szomorú tényeken túl a szélesebb olvasóközönség „testközelből” ismerheti meg a nagyhatalmak könyörtelen önzését.
Dr. Vekov Károly
egyetemi tanár
* Alexandru Vaida Voevod: Scrisori de la Conferinţa de pace. Paris–Versailles 1919–1920. (Levelek a békekonferenciáról. Párizs–Versailles 1919–1920). Multi Press International, 2003, 607 l.
irodalmijelen.hu
2015. május 14.
Meghatározták Románia menekült kvótáját
Romániának az első szakaszban 657 menekültet kellene befogadnia az Európai Bizottság által ma bemutatott, a migráció kezelését célzó javaslatcsomag keretében, mely arról rendelkezik, hogy az Európai Unió tagállamai hány személyt fogadnak be – tájékoztat a brit Reuters hírügynökség.
Az egyre növekvő európai, és többnyire Olaszországot érintő menekülthullám miatt az Európai Bizottság ma javaslatcsomagot terjesztett elő a rászorulók befogadására. A kezdeményezés szerint május végéig olyan, előzetes tervet fogadnának el, melynek révén az uniós tagállamok 20 ezer menekültet fogadnának be. Év végéig elkészítenék az állandó tervet is. Hogy a különböző tagállamoknak hány személyt kellene bevállalniuk, azt az illető ország bruttó nemzeti összterméke, lakossága, munkanélküliségi aránya, valamint a már ott tartózkodó menekültek száma határozza meg.
A Reuters forrásokra hivatkozva azt közli, hogy az előzetes becslések alapján az első 20.000 menekült közül több mint 3.000-et Németország, majdnem 2.400-at Franciaország, több mint 2.300-at az Egyesült-Királyság, szinte 2.000-et Olaszország, csaknem 1.550-et Spanyolország, több mint 700-at Hollandia, ugyancsak 700-nál többet Portugália, szinte 500-at Belgium fogadna be. Romániára 657 személy jutna.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
Romániának az első szakaszban 657 menekültet kellene befogadnia az Európai Bizottság által ma bemutatott, a migráció kezelését célzó javaslatcsomag keretében, mely arról rendelkezik, hogy az Európai Unió tagállamai hány személyt fogadnak be – tájékoztat a brit Reuters hírügynökség.
Az egyre növekvő európai, és többnyire Olaszországot érintő menekülthullám miatt az Európai Bizottság ma javaslatcsomagot terjesztett elő a rászorulók befogadására. A kezdeményezés szerint május végéig olyan, előzetes tervet fogadnának el, melynek révén az uniós tagállamok 20 ezer menekültet fogadnának be. Év végéig elkészítenék az állandó tervet is. Hogy a különböző tagállamoknak hány személyt kellene bevállalniuk, azt az illető ország bruttó nemzeti összterméke, lakossága, munkanélküliségi aránya, valamint a már ott tartózkodó menekültek száma határozza meg.
A Reuters forrásokra hivatkozva azt közli, hogy az előzetes becslések alapján az első 20.000 menekült közül több mint 3.000-et Németország, majdnem 2.400-at Franciaország, több mint 2.300-at az Egyesült-Királyság, szinte 2.000-et Olaszország, csaknem 1.550-et Spanyolország, több mint 700-at Hollandia, ugyancsak 700-nál többet Portugália, szinte 500-at Belgium fogadna be. Romániára 657 személy jutna.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma