Határon túl dől el a választás?
Lázálom és szégyenérzet
Népszava-összeállítás
Jelentősen befolyásolná a határon túli magyar állampolgárok választójogának tervezett megadása a voksolások végeredményét, és ellehetetlenítené a közvéleménykutatásokat, előrejelzéseket is. A Republikon Intézet felmérése szerint a nagyszámú és aktív külhoni magyar voksoló miatt előfordulhat, hogy a magyar törvényhozás összetétele, a kormányt alakító pártok kiválasztása a határokon túl dőlne el, a Magyarországon élő állampolgárok akaratától függetlenül.
A határon túli magyar állampolgárok választójogának megadása komoly feladat elé állítaná a közvéleménykutatókat, hiszen „ellehetetlenítené a választási előrejelzéseket” – válaszolta lapunk kérdésére a Medián ügyvezető igazgatója. Hann Endre szerint fizikailag is nehéz feladat lenne a környező országokban élő, szavazásra jogoult közösségeket megtalálni, ráadásul ennek hatalmas költsége akár a többszörösére is drágíthatná egy amúgy sem olcsó közvélemény-kutatás elkészítését. A szakember szerint ráadásul teljesen új módszertanra lenne szükség, vagyis a határon túli szavazókat is figyelembe vevő súlyozási és viszonyítási modellt kellene kialakítani. A mintavétel pontosítására használt súlyozás – a statisztikai hivatalnak a magyar választók demográfiai összetételére vonatkozó adatsoraival – már jól bejáratott módszerrel könnyű feladat, ám a jövőbeni határon túli magyar állampolgárok jellemzőiről nem lesz könnyű megbízható demográfiai statisztikákat szerezni – tette hozzá.
Az pedig már inkább a politikusokat foglalkoztathatja, hogy a Republikon Intézet felmérése szerint a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának megadása jelentős befolyással lenne a magyar belpolitikára.
Az elemző műhely „Különleges kisebbség” címmel adta közre tegnap megállapításait arról, milyen következményekkel járhat a határon túliak választójoga a voksolások eredményére. Összehasonlító elemzésük szerint bár más európai országban is akad példa arra, hogy egy állam a határon túl élő állampolgárainak valamilyen szintű beleszólást ad az anyaország ügyeibe, az, hogy egy ország erős jogokat adjon olyan nagy lélekszámú választói csoportnak, mint a magyar határon túli kisebbség, szinte példátlan.
Ugyanis – állapította meg a Republikon – a határon túli magyar népesség rendkívül nagyszámú; potenciálisan elérheti a választásra jogosultak akár harmadát. A kettős állampolgársági törvény akár ötmillió határon túl élő magyart érinthet, közülük pedig minden második a Magyarországgal közvetlenül szomszédos országokban él, legtöbben Romániában, Szlovákiában és Szerbiában. Az elemzés szerint a szomszédos országokban élő szavazók minden ország esetén sokkal aktívabbak, mint távolabbi országba került társaik.
Ha tehát a határon túli magyarságnak a kormányzat választójogot adna, azzal egy olyan választói tömeget emelne be a magyar politikába, melyhez hasonló nagyságrendű választói bázissal egyetlen magyar párt sem rendelkezik – állapította meg az intézet. A Republikon következtetése szerint így az az abszurd helyzet sem lehetetlen, hogy a magyar országgyűlés összetétele, a kormányt alakító pártok kiválasztása a határokon túl dőlne el, a Magyarországon élő magyar állampolgárok akaratától függetlenül.
A hatályos törvény rendelkezéseivel válaszolt és cáfolta lapunk kérdésére a nemzetpolitikai államtitkárság, hogy az idei népszámlálásnál a határon túli magyar állampolgárokat is összeírnák. Az államtitkárság szerint a népszámlálási törvényből kiderül, „a népszámlálás nem terjed ki a külföldön élő, magyarországi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárokra.” A lapunk birtokában került kormányzati dokumentum ugyanakkor ezzel ellentétes szándékra utal, ennek érdekében pedig őszig akár módosítható is a vonatkozó jogszabály. Új Magyar Szó (Bukarest)

A jövő Európája a régiók Európája
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a magyarországi Republikon Intézet szervezésében, Eurooptimizmus és euroszkepticizmus – Vélemények az Európai Unióról Magyarországon és a régióban című konferencián szólalt fel december 6-án Budapesten.
"Bár még mindig a nemzetállamok korát éljük, az európai politikák egységesítése racionális döntésnek tűnik, amelyet a tudatos európai identitás, illetve a jólét és a szabadságtörekvések eredményeztek. A romániai magyar kisebbség számára Európa és az európai identitástudat kulcsfontosságú elem a közösség saját meghatározásában a román többséggel szemben. A nemzeti kisebbségek egyébként mindig is erősebb identitástudattal rendelkeznek, hiszen ez kulturális túlélésük legfontosabb eszköze. A romániai magyarság – a kommunizmus hosszú és diszkriminációkkal telített évei után – Románia csatlakozásában látta azt a garanciát, amely biztosítani fogja számára az etnikai kisebbségi jogok betartását. A közösség reménykedve fordult Európához a vasfüggöny lebontása után, és várta, hogy a román állam integrálódjon az európai közösségbe" – fogalmazott a konferencián Borbély László.
Elmondta, amint utólag kiderült, a demokrácia felé vezető út Románia számára egy hosszú és bonyolult folyamatot jelentett, és még mindig nem ért révbe.
"1990 márciusában egy hajszálon múlott, hogy meg tudtunk akadályozni egy szervezett etnikai tisztogatást Marosvásárhelyen. Akkoriban nem volt más választásunk: a nemzetközi jogszabályok és az Európa Tanács előírásainak segítségével próbáltuk megvédeni kisebbségi jogainkat. Ez vezetett ahhoz, hogy 1993-ban Románia Európa tanácsi tagságát illetően egy átfogó, tizenöt pontos memorandumot nyújtottunk be, amelynek nyomán évekig monitorizálták Romániát. Ez volt a romániai magyar érdekvédelem első olyan dokumentuma 1989 után, amelyet az ET figyelembe vett" – magyarázta a szövetség politikai alelnöke. Hozzátette, a román társadalom fokozatos fejlődésével a magyar közösség képviselői számára lehetőség nyílt kormányzati szerepvállalásra, amely nagy előrelépésnek számított.
"Az RMDSZ által benyújtott 15 pontból mára sok minden megvalósult, egyrészt nemzetközi nyomásra, amely a ’90-es években sokkal erősebb volt, mint most, hiszen ma azt tapasztaljuk, hogy Európa sokszor nem kéri számon az államoktól a kisebbségi jogok betartását. Vannak pozitív és negatív példák: Olaszországban, illetve egészen pontosan Dél-Tirolban azt látjuk, hogy egy etnikai alapú helyi autonómia tökéletesen tud működni, míg a görögországi trákiai törökök hivatalosan nem is nevezhetik magukat törököknek, és nincsenek elismerve mint nemzeti kisebbség. A skála széles, van még min javítani" – hangsúlyozta beszédében Borbély.
Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: a romániai magyar kisebbség éveken át szoros köteléket érzett Európával, de Románia csatlakozása után rájött arra, hogy az EU már nem ellenőrzi, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a nemzeti kisebbségi jogokat. "Sajnos, sok ország – köztük Románia is – folyamatosan megszegi a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nemzetközi egyezményt, és bár a tagállamok aláírták azt, az EU-nak nem áll módjában az országokat az egyezmény által előírt szabályzat betartására kényszeríteni. Mi több, sok állam a mára már elavult nemzetállam fogalmát próbálja megerősíteni. A nemzetállamok ideje lejárt, és a romániai magyar közösség a kilencvenes évek óta küzd ez ellen, az alkotmányba mélyen begyökerezett koncepció ellen, azt hangsúlyozva, hogy a magyar kisebbség nem része a román nemzetnek. A jövő Európáját a régiók Európája jelenti, amely demokratikusabb, polgárközelibb, vagyis egy olyan nemzeteket összefogó csillagkép, amely a jövőben minden olyan stratégiai együttműködést kihasznál, amely eddig nem volt kihasználva" – nyilatkozta Budapesten Borbély.
Hozzátette: több innovációra, hatékonyabb együttműködésre van szükség, mert csak így jöhet létre egy erős és egységes Európa. "A romániai magyar közösség egy határozott Igent üzent Európának, hiszen elkötelezettebbek vagyunk mint valaha voltunk, mert ki szeretnénk venni a részünket egy olyan közös koncepció megfogalmazásában, amely hosszú évekig a szabadság és a demokrácia mentsvára, és a nemzeti sokszínűség példaképe lesz" – fogalmazott Borbély László.
Népújság (Marosvásárhely)