Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Renaşterea Bănăţeană [napilap]
3 tétel
1992. január 8.
Egyre-másra jelennek meg Ion Antonescut dicsőítő könyvek, most a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi könyvkiadója, a Tipomur szentelt egy tanulmánykötetet Antonescunak és azt a bukaresti tévéhíradó 1991. dec. 17-én melegen ajánlotta az olvasóknak. Az Antonescut magasztaló könyveket a román fasizmus utolsó élő ideológusa, Iosif Costantin Dragan tartja fent az Antonescu Marsall Alapítvánnyal, ő fizeti a szélsőséges lapokat /Natiunea, Romanul, Europa, Romania Mare, a nagyváradi Phoenix, a temesvári Renastarea Banateana/. - A tévé képernyőjén időnként megjelenik Adrian Motiu szenátor, aki az Erdélyt fenyegető magyar veszélyről beszél. /Barabás István: Kísértetek pedig vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2008. augusztus 26.
Elhunyt Iosif Constantin Dragan, a meggyőződéses vasgárdista, dollármilliárdos üzletember, évtizedeken át a leggazdagabb román, áltörténész, médiacézár. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet vezetője, Vladimir Tismaneanu megállapította, Ceausescu és Dragan kapcsolata nagyszerűen példázza „a hivatalosan meghirdetett kommunizmus és a valóságban érvényesülő ultrasovinizmus perverz összefonódását”. A romániai holokauszttal foglalkozó Elie Wiesel által elnökölt nemzetközi bizottság jelentése szerint Ceausescu hallgatólagos jóváhagyásával Ion Antonescu lelkes ügyvédeként igyekezett rehabilitáltatni a volt fasiszta marsall rendszerét. Dragan 1990 után szélsőséges kiadókat, kiadványokat támogatott, de maga is kisebb médiabirodalmat épített ki, tévé- és rádióadót működtetve, beindítva a Redesteptarea, valamint a Renasterea Banateana című heti-, illetve napilapot, továbbá az Europa Nova kiadót. A „román civilizáció értékeit szorgalmazó” intézményeket hozott létre, így már 1967-ben a Dragan Európai Alapítvány majd 1991-ben Lugoson a Dragan Európai Egyetemet. Hitt a román nép „sokévezredes múltjában”, ezért Rómában Trákkutató Európai Központot hozott létre, olaszországi Nagard nevű kiadója pedig ontotta a „trakológiai” munkákat. Több mint egymillió dollárt fordított Decebal negyven méteres portréjának sziklába faragására, 2004-ben az Aldunánál. Dragan több mint harminc történelmi tárgyú könyvet, tanulmányt közölt, de a történészek megkérdőjelezik Dragan történészi felkészültségét, Alexandru Pippidi pedig egyenesen sarlatánnak és kalandornak tartja a botcsinálta történészt. /Bogdán Tibor: Ceausescu vasgárdistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2011. június 15.
Összetörték a magyar hetilap cégtábláját
Június 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték a HETI ÚJ SZÓ cégtábláját, amely a lap szerkesztőségének otthont adó temesvári Magyar Ház (1989-es Forradalom sugárút 8. sz.) falán volt elhelyezve. 
„Az esemény azért is aggasztó, mert az agresszió kizárólag a magyar nyelvű felirat ellen irányult – áll a HETI ÚJ SZÓ szerkesztősége által a sajtónak eljuttatott közleményben –, a román nyelvű cégtáblák, közöttük a Renaşterea Bănăţeană napilap cégtáblája sértetlen maradt.”
Az ügy kapcsán Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke kedden rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. „A híres bánsági tolerancia már csak egy mítosz csupán – mondta Halász Ferenc –, hiszen nem először vagyunk tanúi magyarellenes megnyilvánulásoknak Temes megyében. A HETI ÚJ SZÓ cégtábláját már másodszor verték le, de összetörték alig egy héttel a felavatása után Klapka György márványból készült emléktábláját és eltűntek a magyar feliratok a nagyszentmiklósi Bartók-szobor talapzatáról is. Az a gondunk, hogy a rendőrség egyik magyarellenes akció tettesét sem találta meg.” Az összetört cégtábla ügyében hétfőn tett feljelentést a temesvári magyar hetilap vezetősége. Az RMDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: a városi önkormányzat nem járult hozzá, hogy Temesvár nevét a kisebbségek anyanyelvén is feltűntessék a város bejáratainál, de az utcai villanyvilágítás bevezetésének emléket állító óriás utcai lámpa soknyelvű szövegét sem fordították le magyarra, annak ellenére, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet ezt nyomatékosan kérte. Ezek a döntések sem a bánsági tolerancia szellemében születtek.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)