Borbély: szem előtt kell tartani a kisebbségi érdekeket
Az Európai Tanács Rasszizmus és Intolerancia-elleni Bizottságának (ECRI) képviselőivel találkozott hétfőn Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Molnár Zsolt Temes megyei képviselő – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
A szövetség politikusai felhívták a bizottság figyelmét arra, hogy 2005-ben az akkori kormány benyújtott a parlamentnek egy kisebbségi törvénytervezetet, amely hét éve stagnál a képviselőházban, és amelynek megszavazására még mindig nincs politikai akarat.
„A Kulturális Autonómia Tanács létrehozása volt a célunk, amely a romániai magyar közösség számára legitim képviseletet jelentett volna mind a kulturális, mind az oktatással kapcsolatos adminisztratív döntésekben és kötelező jellegű határozatokat hozott volna. A törvény alapvető szelleme az, hogy a kisebbség érdekei ne csak akkor érvényesüljenek, ha az RMDSZ kormányon van" – fogalmazott Borbély László a találkozón, hozzátéve, az Autonómia Tanács azt biztosította volna, hogy a romániai magyarságot közvetlenül érintő kérdésekbe bármikor legyen beleszólásuk.
A szövetség politikai alelnöke az ECRI képviselőinek elmondta: amíg az RMDSZ kormányon volt, mind az oktatási intézményekben, mind a főtanfelügyelőségeken hozzáférésük volt vezetői tisztségekhez. „Most, hogy az RMDSZ ellenzékben van, az oktatási minisztériumban például csak úgy tudtunk egy államtitkári pozíciót megszerezni, hogy az egyik kormányzó párt lemondott a saját tisztségéről. Azt szeretnénk elérni, hogy a magyarság politikai és közigazgatási képviselete ne attól függjön, hogy kormányon vagyunk vagy sem, és ha ellenzékbe kerülünk ne csak abban az esetben jussunk vezetői pozíciókhoz, ha valaki lemond róluk, hisz a kisebbségi érdekeket folyamatosan szem előtt kell tartani, a szövetség politikai helyzetétől függetlenül" – hangsúlyozta Borbély László.
A beszélgetésen Molnár Zsolt Temes megyei képviselő a romániai választási rendszer visszásságairól és a magyar kisebbség választási esélyeiről tájékoztatta a Bizottság képviselőit. "Az egyetlen jó dolog, amit az érvényben levő parlamenti választási törvényről elmondhatunk az, hogy legalább figyelembe veszi az arányosság elvét, még akkor is, ha torzulásokhoz vezet" - nyilatkozta a képviselő, hozzátéve, az öt százalékos választási küszöb sok esetben ellehetetleníti a magyar és a más nemzeti kisebbségek képviseletét helyi szinten.
"Bizonyos régiókban a magyar kisebbség nem rendelkezik olyan számarányokkal, amelyek a bejutási küszöb miatt megengednék számára a jelenlétet a helyi választott testületekben. Ez sok esetben a helyi közösségek gyengüléséhez, kiszolgáltatottságához, a velük szembeni visszaélésekhez vezethet" - zárta mondanivalóját Molnár Zsolt.
Maszol.ro,

ET-jelentésbe került a székely zászló ügye
Diszkriminációval vádolja Bukarestet a magyar nemzeti szimbólumok korlátozása miatt kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottsága (ECRI).
AZ ET emberi jogi szerve szerint a román hatóságok következetlenek: miközben Hargita és Kovászna megyében sorra indulnak a perek a székely zászló kitűzése miatt, más megyékben akadálymentes a szimbólumhasználat.
A jelentés kirívó példaként említi a kovásznai „trikolóros lány” esetét. Felidézi, hogy a diák román nemzeti színű szalaggal ment iskolába a magyar nemzeti ünnepen. Osztályfőnöke levétette vele a szalagot, ami országos tiltakozási hullámot váltott ki. A magyar közösség ellen uszító csoport jött létre Facebookon, felgyújtották a magyar zászlót, ugyanakkor a hatóságok megrótták az iskolaigazgatót és menesztették a trikolórt levétető pedagógust.
„Az intézkedéseket Bukarestben azzal magyarázták, hogy Romániában tiszteletben kell tartani a nemzeti szimbólumokat. Az ECRI megállapítja: a hatóságok eltérő bánásmódban részesítik a magyar, illetve a román nemzeti szimbólumok használatát: miközben az előbbit tiltják, utóbbit bátorítják” – fogalmaz a jelentés, amely felszólítja Bukarestet, hogy szüntesse meg ezt a diszkriminációt.
Mindazonáltal az ECRI elsősorban a romák diszkriminációja miatt marasztalja el jelentésében Romániát. Megállapítja, hogy a politikusok is gyakran tesznek a roma közösséget befeketítő kijelentéseket, amelyeket kritizálatlanul átvesz a sajtó. Akadnak olyan honatyák is – fogalmaz a jelentés –, akik a parlament elé terjesztett törvénytervezeteiben összefüggést sugallnak a romák és a bűnözés jelensége között.
Az ECR dokumentuma kitér az egyházi ingatlanok helyzetére is. Emlékeztet rá hogy korábbi jelentésében is a restitúciós törvény alkalmazására szólította fel a bukaresti hatóságokat. Az ET emberi jogi szerve üdvözli a jogszabály-módosításokat a visszaszolgáltatások terén, ám megállapítja: a restitúció még mindig nehézkesen halad, az önkormányzatok sokszor lassítják a folyamatot. Emellett a dokumentum "megoldatlan problémának" nevezi a Székely Mikó Kollégium restitúcióját.
Markó Attila üdvözölte a jelentést
,,Mint ezt már az előző években is érezhettük, most ismételten beigazolódott, hogy az Európa Tanács odafigyel a romániai nemzeti közösségek, ezen belül a magyar közösség jogainak betartatására” – reagált Markó Attila, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője a jelentésre. Emlékeztetett arra, hogy az ECRI az Európa Tanács egyik legfontosabb szakintézménye, ötévente készít időszakos jelentéseket a tagállamok kisebbségi jogi helyzetéről, ezekben kiemelten a többség–kisebbség viszonyát, a rasszizmust, idegengyűlöletet és intoleranciát vizsgálja.
,,Az Európa Tanács által nemrég elfogadott Kalmár-jelentés után ez a dokumentum újabb bizonyítéka annak, hogy amit a romániai magyar közösség kér, az teljes mértékben összeegyeztethető az európai standardokkal és gyakorlattal. Az Európa Tanács osztja a magyar közösség véleményét, megérti és támogatja igényeit. Ilyen értelemben kifejezetten üdvözlendő, hogy az ECRI – korábbi jelentéseihez hasonlóan – most is határozottan kiáll az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett. Ennek a jelentősége azért is kiemelkedő, mert ezúttal például konkrétan megemlíti a Székely Mikó Kollégium ügyét, mint megoldatlan problémát” - hangsúlyozta Markó Attila.
A képviselő rámutatott, hogy az idei jelentés ,,növekvő feszültségnek” minősíti az állam régióátszervezési törekvéseit, amelyek a magyar közösségben aggodalmat váltottak ki, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az egyre erőteljesebb székelyföldi autonómiatörekvéssel szemben a román hatóságok elutasítóan viszonyulnak.
,,Bár ezek a jelentések nem vonnak maguk után sem szankciókat, sem pedig a tagállamok részéről kötelező magatartást, mégis úgy értékeljük, hogy ez a dokumentum egyértelmű jelzéseket fogalmaz meg Románia irányába arra vonatkozóan, hogy még mindig vannak megoldatlan problémák. Véleményem szerint ezzel a jelentéssel, amely a Kalmár-jelentést félreérthetetlenül és logikus módon követi, az Európa Tanácsban egyértelműen áttevődött a hangsúly a közösségi jogok, a kollektív jogok, az autonómia irányába” - összegzett Markó Attila.
Cs. P. T. maszol.ro

Európa Tanács: hol a kisebbségi törvény?
Hiányolja a kisebbségi törvényt és keményen bírálja Romániát a romákkal szembeni bánásmód miatt egy, az Európa Tanács (ET) által kedden reggel kiadott jelentés.
Az ET rasszizmus- és intoleranciaellenes bizottsága (ECRI) által kiadott, nem kötelező érvényű ajánlásokat megfogalmazó dokumentum felrója Bukarestnek, hogy még mindig nem sikerült elfogadni a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, és azt is negatívumként említi, hogy az 5 százalékos küszöb akadályozza a kisebbségeket abban, hogy a többségéhez hasonló körülmények között válasszák meg képviselőiket.
Ugyancsak bírálja, hogy a rasszista alapú sértéseket nem bünteti a törvény, és nincs olyan intézmény, amely a Btk. rasszizmussal kapcsolatos cikkelyeibe ütköző megnyilvánulásokról gyűjtene adatokat.
A dokumentum a magyarságot is sérülékeny közösségek között említi. A magyaroknak szentelt fejezet – a Székelyföldet beolvasztó – közigazgatási átszervezési tervekre, és a székely zászló tiltására utal, majd felkéri a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.
Az ECRI-jelentés rámutat, hogy míg a székely zászló miatt a hatóságok beperelték a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokat, más megyék zavartalanul használhatják regionális jelképeiket, illetve a hatóságok védelmükbe vették azt az iskolás lányt, aki egy Kovászna megyei iskolában román nemzeti hajszalaggal tüntetett a magyar nemzeti ünnepen és emiatt fenyegetés érte.
Elítélik a Kolozsvári CFR labdarúgócsapat mérkőzésein az ellenfél szurkolók által hangoztatott magyarellenes rigmusokat. A strasbourgi szaktestület ezért az etnikai ellentétek következetes és diszkrimináció-menetes kezelését sürgeti.
Az ET szakértői bizottsága a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá teszi, rámutatva, hogy legutóbbi ECRI-jelentés óta a visszaigényelt kétezer ingatlanból csak 568-nak a helyzete rendeződött. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a restitúció ügyét a holtpontról.
A dokumentum szerint a romániai cigány közösség gyakran válik diszkrimináció vagy a méltóságát sértő kijelentések áldozatává a politikai osztály részéről. A politikusok ezen kijelentéseit a sajtó rendszerint nem bírálja, hanem átveszi – mutat rá dokumentum.
A jelentés készítői aggodalmukat fejezik ki egyes parlamenti képviselőik kezdeményezései miatt, akik az általuk benyújtott törvényjavaslatokban azt sugallják, hogy a romák és a bűnözés között közvetlen összefüggés van, és felróják e kisebbség tagjainak, hogy nem akarnak integrálódni.
A sajtó általában átveszi a romákkal szemben ellenséges álláspontokat, a tévé- és rádióadók pedig a sztereotípiák révén kedvezőtlen színben tüntetik fel a cigányokat, anélkül, hogy utána járna a konkrét eseteknek. A dokumentum arra is kitér, hogy a rasszizmus elleni jogszabályoknak „dinamikusabban” kellene érvényt szerezni, hogy ne maradjanak csupán írott malaszt.
A dokumentum ugyanakkor azt is elismeri, hogy az utolsó ilyen jelentés publikálása, 2006 eleje óta előrelépés is történt az ügyben. A rendőrség a roma kisebbség tagjai közül is toborzott tagokat, a közszolgálati televízió elkezdte a cigány kultúra ismertetését és az előítéletek elleni küzdelmet, az iskolákban pedig roma mediátorok jelentek meg.
Markó Attila, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője a jelentés kapcsán kifejtette: az Európa Tanács által nemrég elfogadott Kalmár-jelentés után ez a dokumentum újabb bizonyítéka annak, hogy amit a romániai magyar közösség kér, az teljes mértékben összeegyeztethető az európai standardokkal és gyakorlattal.
„Az Európa Tanács osztja a magyar közösség véleményét, megérti és támogatja igényeit. Ilyen értelemben kifejezetten üdvözlendő, hogy az ECRI – korábbi jelentéseihez hasonlóan – most is határozottan kiáll az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett. Ennek a jelentősége azért is kiemelkedő, mert ezúttal például konkrétan megemlíti a Székely Mikó Kollégium ügyét, mint megoldatlan problémát” – hangsúlyozta Markó.
„Bár ezek a jelentések nem vonnak maguk után sem szankciókat, sem pedig a tagállamok részéről kötelező magatartást, mégis úgy értékeljük, hogy ez a dokumentum egyértelmű jelzéseket fogalmaz meg Románia irányába arra vonatkozóan, hogy még mindig vannak megoldatlan problémák” – tette hozzá.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor a magyarok jogairól: csalódni fog, aki nagy áttörésre számít Erdélyben
A magyarok jogaiért folytatott küzdelem során nehéz partnereket találni Romániában, a nagy áttörés, amiről sokan álmodoznak, nem következik be. Apró munka van, téglát téglára téve lehet építkezni – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottságának Romániát bíráló jelentése kapcsán nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.
Ismét a kisebbségi őshonos nemzeti közösségek felé fordult a nemzetközi figyelem az utóbbi időben, nem csak az Európa Tanács (ET), hanem például az amerikai külügyminisztérium részéről is – mondta a 180 percben Kelemen Hunor, a romániai kormánykoalícióban résztvevő RMDSZ elnöke. A politikus hangsúlyozta, sok év után a State Department 2013-as jelentésében ismét szó van a kisebbségekről, ismét beszélnek az erdélyi magyarságról.
Kelemen Hunor annak kapcsán nyilatkozott, hogy az ET rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI) kedden közzétette Romániáról készített jelentését, amelyben főleg a romák hátrányos megkülönböztetése miatt bírálja az országot, de a magyarságot is a sérülékeny közösségek között említi.
Az RMDSZ elnöke szerint az amerikai külügy is hasonló problémákat vet fel, mint az ET dokumentuma, amely azt is súlyos kritikával illeti, hogy Románia halasztja a kisebbségi törvény elfogadását.
A politikus arról is beszélt, a magyar nemzeti közösség jogaiért folytatott küzdelemben nehéz partnereket találni Romániában, a helyi politikai elit hozzáállása az ügyhöz hullámzó.
Kelemen Hunor – aki a romániai Ponta-kormány művelődési minisztere és egyben miniszterelnök-helyettese – hozzátette, időszakonként úgy tűnik, a román politikai vezetés bizonyos kérdésekben a magyarok mellett áll, de az a típusú nagy áttörés, amiről sokan álmodoznak, nem következik be. Apró munka, apró lépések vannak, és ezekből, téglát téglára téve lehet építeni valamit. Aki nagy áttörésre számít, az folyamatosan csalódni fog – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor beszélt a tervezett verespataki aranybánya-beruházás helyzetéről is, amelyről elmondta, a bírósági döntések a kérdést abban az értelemben egyelőre levették napirendről, hogy a megvalósításhoz jelenleg nem lehet engedélyt szerezni.
A kormány, a parlament részéről a kérdés ebben a pillanatban le van zárva, a beruházó nyilatkozatai szerint azonban valószínű, nemzetközi per lesz belőle. A fejleményeket meg kell várni, de jelenleg nincs olyan helyzet, hogy megkezdődhetne a kitermelés. Székelyhon.ro

Tanúkihallgatás székely zászló-perben
A marosvásárhelyi bíróságon tegnap kihallgatták a tanúk egy részét abban a perben, amelyben a székely zászló kitűzése miatt kirótt 30.000 lejes pénzbírság jogosságát tárgyalják. A következő tárgyalás időpontját szeptember 22-re tűzték ki.
A marosvásárhelyi helyi rendőrség tavaly decemberben 30.000 lejes pénzbüntetést rótt ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) a székely zászló kitűzése miatt az EMNT (Mihai Viteazul utca 40. szám alatti) székházára anélkül, hogy beszerezték volna a kereskedelmi zászlók kitűzésére jogosító engedélyt.
Az EMNT jogi képviselői, dr. Kincses Előd és Székely Csilla ügyvédek panaszt nyújtottak be a marosvásárhelyi bíróságra, az első tárgyalásra május 5-én került sor. Akkor a bíróság helyben hagyta a már benyújtott írásbeli bizonyítékokat, és elrendelte a helyi rendőrség négy tanújának kihallgatását.
"A négy tanú közül kettőt a tegnapi tárgyaláson ki is hallgattak. Egyikük, Sabau Pop Olimpiu városi tanácsos eskü alatt vallotta, hogy a székely zászló reklámzászló, amelyik az állítólagos Székelyföld zászlója, ezért szerinte jogos a pénzbírság. Azt a kérdésünket, hogy a tanú tudja-e, ki volt Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme, és hogy ő volt az, aki megalkotta a székely zászlót, a bíróság elutasította, de kérésemre a kérdést jegyzőkönyvezték.
A következő tárgyaláson fogják kihallgatni Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség főnökét" – nyilatkozta a Népújságnak dr. Kincses Előd. A tegnapi tárgyaláson az EMNT ügyvédei három perdöntő bizonyítékot nyújtottak be: a segesvári bíróság melletti ügyészség 2010. augusztus 10-i végzését, amelyben megállapítják, hogy a székely zászló e történelmi közösség szimbóluma – az ügyészség álláspontját a román kulturális minisztérium állásfoglalása alapján alakította ki; a marosvásárhelyi táblabíróság 2012. szeptember 26-i határozatát, amellyel jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat határozatát, amely szerint Hargita megye zászlója azonos volt a székely zászlóval. Döntését azzal indokolta, hogy a székely zászló csakis ennek a közösségnek a szimbóluma, és nem Hargita megye valamennyi etnikumáé, és végül a legfontosabbikat, amelyben nemzetközi fórum mondta ki, hogy a székely zászló a középkortól az 1867-es osztrák- magyar kiegyezésig a Székelyföld zászlója volt (az ECRI – Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak a Romániáról szóló, 2014. június 3-án közzétett jelentése tartalmazza).
A következő tárgyalást szeptember 22-re tűzték ki, amikor dr. Kincses Előd reményei szerint "megszületik a döntés, amelyet a fent említett írásbeli bizonyítékok figyelembevételével fog meghozni a bíróság".
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Meghiúsult zászló-újrafelvonás Kézdivásárhelyen
Tegnap a Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Székely Tanács vezetői megkísérelték, hogy székely lobogókat vonjanak fel a Gábor Áron-szobor melletti tartórudakra. A végleges táblabírósági ítélettel eltávolított székely zászlók helyére ugyanakkorákat szándékoztak felhúzni Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke jelenlétében, ám kísérletük kudarcot vallott.
Péter János, az SZNT alelnöke elmondása szerint Szima Csabával, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnökével keresték fel Bokor Tibor polgármestert, vele egyeztettek szándékukról. A városvezető azonban cáfolta állításukat, szerinte valaki nem mond igazat. Az SZNT helyi képviselői szerint arról volt szó, hogy a városháza munkatársai segítenek nekik, és visszaszerelik a zászlórudakra a drótokat.
Tegnap Izsák Balázs és kísérete Kézdiszentléleken értesült arról, hogy a polgármesteri hivatal munkatársai leszerelték a tartórudakat. Visszatérésükkor látták, a hír igaz, meghiúsult a zászló-újrafelvonás, csupán egy percig lobogtatta azokat a Nemere szele a szobor előtt, amíg a fotó elkészült. Bokor Tibor polgármester véleményét is kikértük. Az elöljáró elmondta: azért szerelték le a Gábor Áron téren álló rudakat, hogy azokat ismét felállítsák az egykori kaszárnya előtt levő világháborús emlékműnél. Nem kell elfelejteni, hogy végleges táblabírósági döntés született a székely zászlók eltávolításáról – hangsúlyozta a céhes város polgármestere.
A sikertelen zászló-újrafelvonási kísérlet után Izsák Balázs lapunknak az alábbiakat nyilatkozta: a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság negyedik, Romániáról szóló jelentésének székely zászlóra vonatkozó passzusát Kézdivásárhelyen is érvényesíteni kell. „Ma már nyilvánvaló, hogy nem csak mi mondjuk azt, hogy jogtalan a román hatóságok minden, székely zászlók eltávolítására irányuló lépése. Ezt egy európai független fórum is megállapította, és fel is szólította Romániát, hogy fejezze be a székely zászlók elleni hadjáratot” – fogalmazott az SZNT elnöke.
Elmondta, maga ajánlotta a Kézdiszéki Székely Tanácsnak, hogy szívesen részt vesz a székely zászlók ismételt kitűzésén a város főterén, ám az a kellemetlen meglepetés érte, hogy érkezése napján előbb csak a zászlótartó kellékek tűntek el a két zászlótartó oszlopról, majd rövid időn belül a két oszlop is. „A zászlótartók leszerelése sem az autonómiatörekvést, sem a székely zászló terjedését nem fogja megállítani. Ma nem került sor a lobogók újrafelvonására, de én bízom a kézdivásárhelyiekben, bízom a Kézdivásárhelyi Székely Tanácsban, és meggyőződésem, hogy előbb-utóbb visszakerül a helyére a két székely zászló” – fogalmazott Izsák Balázs.
Lukács Lóránt, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke megkeresésünkre az alábbiakat nyilatkozta: azt üzenem székely testvéreimnek, hogy bátran emeljék a magasba a székely szimbólumokat, hiszen ezeket senki nem veheti el tőlünk, ez a mi örökségünk, amit őseink hagytak ránk. Az volt a szándékunk, hogy ismét lobogjon a székely zászló a város főterén, de erre nem kerülhetett sor, sajnos, nem tudtuk megvalósítani tervünket. Mi, székelyek fogjunk össze, hogy őrizzük meg, védjük meg jelképeinket, és próbáljunk közösen fellépni a Székelyföld területi autonómiájának megteremtése érdekében.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az autonómia: cél és eszköz
A román politikum hangadói sokféleképpen nyilatkoztak az elmúlt negyed évszázadban az autonómiáról. Nevezték középkori megoldásnak – miközben csak Európában több mint féltucat autonómiaváltozat működik közmegelégedésre –, a román egységes nemzetállam felbontására irányuló kísérletnek, az elszakadás felé tett első lépésként. Egyvalami volt közös ezekben a nyilatkozatokban: az elutasítás. Ebben egységes az úgynevezett jobb- és baloldal, ebben egyet gondol Traian Băsescu és Victor Ponta. Utóbbi nemrégiben választ adott a Székely Nemzeti Tanácsnak a Székely Szabadság Napján megfogalmazott memorandumára, s láss csodát, kategorikus, elutasító választ. Miközben ugyebár az RMDSZ miniszterelnök-helyettest is adva a kormánynak, a legmagasabb szinten legitimálja ezt a hatalmi garnitúrát.
Kérdések...
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azóta nyílt levélben vonta kérdőre az RMDSZ elnökét, hat pontban, hat kérdésben sűrűsítve mondanivalóját. A politikában igen gyakori, már-már megszokott hímezést-hámozást elkerülve a lényegre kérdezett rá: egyeztette-e Ponta az elutasító levél tartalmát az RMDSZ-szel? Természetesen arra is, hogy mit kíván tenni az RMDSZ a kollektív jogokra és a területi autonómiára vonatkozó, és Románia által elfogadott 1201-es ajánlás életbe léptetésével kapcsolatban, annak érdekében, hogy Székelyföld egységes fejlesztési régióvá váljon az európai fórumok idevágó ajánlásainak megfelelően – az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról. A kérdések között az is szerepelt, hogy az RMDSZ rá tudja-e venni koalíciós partnerét a székely jelképek üldözése befejezésére, hogy a kormány maradéktalanul tegyen eleget az Európa Tanács Rasszizmus- és Intoleranciaelleni Bizottsága (ECRI) jelentésben megfogalmazott kéréseknek/felszólításoknak, amelyek kitérnek a székely zászló ügyben tanúsított kettős mércére. Végül pedig Izsák Balázs rákérdezett a lényegre egy székely autonómiát támogató, a kanadai kormány mobilizálását célzó akcióra adott kedvező kanadai válasz ürügyén: elég erős-e az RMDSZ arra, hogy előmozdítsa a területi autonómia ügyét, vagy igényt tart a nemzetközi közösség, a világ demokratikus államai támogatására?
Kelemen Hunor reakciója – egy egyenes választ leszámítva, amelyben elmondja, hogy a kormányfőnek nincs előzetes egyeztetési kötelezettsége ilyen esetekben, s így nem meglepő módon ezúttal sem egyeztetett partnerével – sajátosan keveri a valótlanságokat a mellébeszéléssel.
Szerinte megoldott „az anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, vagy az egészségügyben, az oktatási törvény, (…), az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása”.
Érdekes, a köznapi polgár mást tapasztal, hall és olvas. Az anyanyelvhasználat korlátozottságáról köteteket lehetne írni. Kellene is, ez lenne többek között az RMDSZ feladata ahelyett, hogy kormányról legitimáljon egy olyan hatalmat, amelynek uralma alatt magánterületről viszik el Wass Albert szobrát, zaklatják az RMDSZ-szel szemben álló magyar párt támogatóit, üldözik a székely zászlót, hogy csak a legfrissebb és legbotrányosabb eseményeket említsem. Az oktatási törvénynek az RMDSZ programja és az erdélyi magyarság létérdekei szerint tartalmaznia kellett volna az állami magyar egyetem működésére vonatkozó passzusokat, nem szólva a kulturális autonómiáról.
...valódi válasz nélkül
S hogy megoldott kérdés az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása? Tényleg? Akkor miről szól a Mikó-ügy és az a végeláthatatlan lista, amely a még vissza nem szolgáltatott magyar közösségi javakat tartalmazza a Batthyaneumtól a temesvári Magyar Házig? Olyan ráolvasásszerű kommunikációs technika ez Kelemen részéről, mint amikor Gyurcsány Ferenc azt állította, dübörög a magyar gazdaság, vagy mint amikor Frunda György a kétezres évek elején nem átallotta kijelenteni a Népújság hasábjain, hogy szerinte a kulturális autonómia biztosítva van az erdélyi magyarság számára. Csak a pontosság kedvéért: a kulturális autonómia azt jelenti, hogy a közösség visszakapja a központi költségvetésből az általa befizetett adó kultúrára szánt hányadát, amit saját kebeléből választott testület döntéseinek megfelelően a maga belátása szerint költ el, megszervezve oktatási intézményrendszerének teljes vertikumát. Továbbá azt is, hogy döntően maga határoz a felnövekvő nemzedékek alapvető szocializációját, világnézetét, identitás-kapaszkodóit meghatározó tananyagról.
Megtudhattuk Kelemen Hunor válaszából azt is, hogy az RMDSZ nemzetközi síkon mi mindent tett az autonómiáért – érdemes lenne megkérdezni, hogy akkor mit keresett Frunda György a román nagykövet társaságában a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács elnökénél történt meghallgatásán, s miért cáfolta az SZNT képviselői által eladott jogsérelmeket –, valamint azt is, hogy az autonómia megteremtésének útja a „többségi társadalom bevonásával folytatott össztársadalmi párbeszéd”. Nyilván ezért történhetett meg, hogy a parlamenti jegyzőkönyvek szerint az RMDSZ sztárszenátorainak szájából éveken át nem hangzott el hivatalos ülésen az autonómia szó, s alighanem ez magyarázza azt is, hogy távol maradtak az autonómiáról szóló szavazástól.
Másik út
A Székely Nemzeti Tanács ehhez képest következetesen arra törekszik, hogy intézményesen felmutassa az autonómiára vonatkozó közakaratot, és azt nemzetközi fronton népszerűsítse. Ezt célozta a területi autonómiáról szóló mozgóurnás népszavazás, ezt célozta a Székely Önkormányzati Nagygyűlés – amely megszervezési módjának és az RMDSZ-szel való célorientált együttműködésnek a kérdésében e jeles testület tanúsíthatott, volna nagyobb rugalmasságot – és ezt szolgálta az a felhívás is, miszerint a székely önkormányzatok fogadjanak el olyan határozatot, amelyben kinyilvánítják arra irányuló akaratukat, hogy a Székelyföld nevű, autonóm közigazgatási egységbe akar tartozni. Eddig ilyen tartalmú határozatot tíz település önkormányzata fogadott el, sorrendben Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, legutóbb pedig Székelykeresztúr.
Mindebből világossá válik a lényeg. A magyar érdekekben és értékekben, magyar jövőben, nem pedig egyéni klikkérdekekben gondolkodók számára az autonómia egyszerre cél és eszköz. Cél, amit el kell érni, hogy eszközként szolgálhassa a megmaradást.
Az RMDSZ számára viszont az autonómia hivatkozási alap, programpont, ami eszköz arra, hogy e párttá silányodott szövetség négyévente választói támogatást szerezzen. Ez az alapvető nagy különbség az SZNT, az EMNT és az EMNP, valamint az RMDSZ között.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Az EMT tényfeltáró bizottságot javasol az erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében
Tényfeltáró bizottság létrehozását javasolja az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása céljából - jelentette be Lomnici Zoltán, az EMT elnöke pénteken Budapesten, Tőkés László európai parlamenti képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A tekintélyes egyházi vezetőkből és jogászokból álló bizottság feltárná a vagyon-visszaszolgáltatási eljárás jogsértő elemeit és javaslatot dolgozna ki, hogy a román és szlovák állam milyen módon lenne kényszeríthető az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, amelyet mindkét ország az uniós csatlakozásakor kötelezettségként vállalt, mégsem teljesít. A bizottság vezetőjének Tőkés László püspököt kérték fel.
Lomnici Zoltán azt mondta, Magyarország eddig a jó viszonyt szem előtt tartva, kellő óvatossággal vetette fel a kérdést, azonban "jogsértések esetében nincs pardon". A jogsértések elleni küzdelem, például tényfeltáró bizottsággal, "mindannyiunk kötelezettsége" - fogalmazott.
Az EMT elnöke azt mondta: Románia nemcsak a lelkiismereti és vallásszabadságot sérti azzal, hogy nem teljesíti vállalt kötelezettségét és nem adja vissza az elkobzott ingatlanokat, a román kormány igazi célja a magyarság ellehetetlenítése.
Hozzátette, néhány évtized alatt félmillióval csökkent a romániai magyarok száma, és az, hogy hallható még magyar szó Erdélyben, az egyházi közösségeknek köszönhető, és Románia is tudja, hogy az egyházak a magyarság megtartó bázisát jelentik, ezért késlekednek az ingatlanok visszaszolgáltatásával.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia nemzetközi nyomásra fogadta el 2001-ben a restitúciós törvényt az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a kérelmek kevesebb mint felét vizsgálták meg. Az erdélyi református egyházkerület esetében például a 835 elkobzott ingatlanból a kérelmek csupán 36 százalékát vizsgálták meg, és a kérelmek jelentős részét vagy elutasították vagy a visszaadásról szóló határozatot az önkormányzat megtámadta, és ezzel "húzzák az eljárásokat".
A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI) a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá tette legutóbbi, június elején közzétett jelentésében. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a holtpontról a restitúció ügyét.
A képviselő az ET-jelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, elégedettek, mert "szinte előzménytelen" az az érdeklődés és az a fair, elvszerű magatartás, amit az ET és szakbizottsága tanúsított a kérdés vizsgálatakor.
Egy felmérésre hivatkozva Tőkés László arról beszélt: a magyar történelmi egyházak 25 év alatt tulajdonaiknak csak a felét vehették birtokba, használatba az ingatlanok egyharmada került.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél kitér a kötelezettség teljesítése elő, 2010-2013 között "gyakorlatilag leállt a visszaszolgáltatás folyamata", 2008-2012 között mindössze kétszer ülésezett a restitúciós bizottság, és csak akkor gyorsult fel némileg a visszaszolgáltatás, amikor az ET-be, a NATO-ba illetve az EU-ba vették fel Romániát.
A román hatalom arra játszik, hogy húzza-halassza a kérdést, lehetőleg olyan állapotot akar, amelyben nem lesz kinek visszaszolgáltatni a vagyont - mondta.
A politikus szerint fel kell hívni a figyelmet "erre a botrányos ügyre" az Európai Parlamentben is, és fel kell kérni az illetékes nemzetközi hatóságokat, hogy folytassák az ügy "monitorizálását" és fokozott mértékben gyakoroljanak nyomást Romániára, ami - mint fogalmazott - macska-egér játékot folytat a nemzetközi intézményekkel, miközben odahaza elnyomásban tartja a kisebbségeket. Tőkés László ebben a munkában számít a többi kisebbség szolidaritására.
A képviselő örömét fejezte ki, hogy a Fidesz-KDNP EP-listájáról felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar képviselő is bejutott az EP-be és jelezte azt is, reméli, az EP következő ciklusában áttörést érnek el a kisebbségek ügyében. MTI

Tényfeltáró bizottságot állítanának fel az egyházi ingatlanok ügyében
Tényfeltáró bizottság létrehozását javasolja az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása céljából – jelentette be Lomnici Zoltán, az EMT elnöke pénteken Budapesten, Tőkés László európai parlamenti képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A tekintélyes egyházi vezetőkből és jogászokból álló bizottság feltárná a vagyon-visszaszolgáltatási eljárás jogsértő elemeit és javaslatot dolgozna ki, hogy a román és szlovák állam milyen módon lenne kényszeríthető az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, amelyet mindkét ország az uniós csatlakozásakor kötelezettségként vállalt, mégsem teljesít. A bizottság vezetőjének Tőkés László püspököt kérték fel.
Lomnici Zoltán azt mondta, Magyarország eddig a jó viszonyt szem előtt tartva, kellő óvatossággal vetette fel a kérdést, azonban „jogsértések esetében nincs pardon”. A jogsértések elleni küzdelem, például tényfeltáró bizottsággal, „mindannyiunk kötelezettsége” – fogalmazott.
Az EMT elnöke azt mondta: Románia nemcsak a lelkiismereti és vallásszabadságot sérti azzal, hogy nem teljesíti vállalt kötelezettségét és nem adja vissza az elkobzott ingatlanokat, a román kormány igazi célja a magyarság ellehetetlenítése.
Hozzátette, néhány évtized alatt félmillióval csökkent a romániai magyarok száma, és az, hogy hallható még magyar szó Erdélyben, az egyházi közösségeknek köszönhető, és Románia is tudja, hogy az egyházak a magyarság megtartó bázisát jelentik, ezért késlekednek az ingatlanok visszaszolgáltatásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia nemzetközi nyomásra fogadta el 2001-ben a restitúciós törvényt az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a kérelmek kevesebb mint felét vizsgálták meg. Az erdélyi református egyházkerület esetében például a 835 elkobzott ingatlanból a kérelmek csupán 36 százalékát vizsgálták meg, és a kérelmek jelentős részét vagy elutasították vagy a visszaadásról szóló határozatot az önkormányzat megtámadta, és ezzel „húzzák az eljárásokat”.
A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI) a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá tette legutóbbi, június elején közzétett jelentésében. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a holtpontról a restitúció ügyét.
A képviselő az ET-jelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, elégedettek, mert „szinte előzménytelen” az az érdeklődés és az a fair, elvszerű magatartás, amit az ET és szakbizottsága tanúsított a kérdés vizsgálatakor.
Egy felmérésre hivatkozva Tőkés László arról beszélt: a magyar történelmi egyházak 25 év alatt tulajdonaiknak csak a felét vehették birtokba, használatba az ingatlanok egyharmada került.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél kitér a kötelezettség teljesítése elől, 2010–2013 között „gyakorlatilag leállt a visszaszolgáltatás folyamata”, 2008–2012 között mindössze kétszer ülésezett a restitúciós bizottság, és csak akkor gyorsult fel némileg a visszaszolgáltatás, amikor az ET-be, a NATO-ba illetve az EU-ba vették fel Romániát.
A román hatalom arra játszik, hogy húzza-halassza a kérdést, lehetőleg olyan állapotot akar, amelyben nem lesz kinek visszaszolgáltatni a vagyont – mondta.
A politikus szerint fel kell hívni a figyelmet „erre a botrányos ügyre” az Európai Parlamentben is, és fel kell kérni az illetékes nemzetközi hatóságokat, hogy folytassák az ügy „monitorizálását” és fokozott mértékben gyakoroljanak nyomást Romániára, ami – mint fogalmazott – macska-egér játékot folytat a nemzetközi intézményekkel, miközben odahaza elnyomásban tartja a kisebbségeket. Tőkés László ebben a munkában számít a többi kisebbség szolidaritására.
MTI. Erdély.ma

A zászlótörvény tervezete továbbra is elfogadhatatlan!
A Székely Nemzeti Tanács saját jelképeinek elfogadásáról döntött 2004. január 17-én. A testület zászlóról, lobogóról és címerről szavazott, amelyek a Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett célnak, Székelyföld területi autonómiájának, a székely önrendelkezésnek jelképeivé is váltak a következő években. A székelység nagymúltú jelképeit, hagyományos színeit megjelenítő zászló, lobogó és címer ma általánosan elfogadott egész Székelyföldön, de ismertté válik Európában és az egész világon.
2010-ben Románia művelődési minisztériuma a segesvári ügyészség kérésére adott hivatalos szakvéleményezésében egy „történelmi közösség jelképeként” határozta meg a székely zászlót, az ügyészség pedig megállapította, hogy annak kitűzése nem ütközik törvénybe. Ennek ismeretében értelmetlen bármiféle jogszabályt kezdeményezni, ami lehetővé tenné a székely zászló szabad használatát. Ha azonban valaki mégis ilyet tesz, annak föltétlenül figyelembe kell vennie az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottságának (ECRI) Romániáról szóló, 2014.-es országjelentését, amely kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő elbánás elvét a román, illetve a székely nemzeti jelképek használatához való viszonyában.
Áttanulmányozva a készülő zászlótörvényt, bárki számára nyilvánvalóvá válik, hogy annak célja nem az, hogy a székely zászló szabad, a románnal egyenlő alkalmazását tegye lehetővé. Ha ugyanis a zaklatások beszüntetésének az az ára, hogy megyezászlóvá vagy községi zászlóvá kell leminősíteni Székelyföld, a székely nép zászlaját, akkor túl azon, hogy egy ilyen eljárás méltatlan és elfogadhatatlan volna bármely nép jelképeivel szemben, joggal lehet feltenni a kérdést, hogyan fog ilyen körülmények között érvényesülni az egyenlő bánásmód elve?
Egy hónap sem telt el az ECRI jelentés nyilvánosságra hozatalától, s az eddigi önkényes eljárást a parlament immár törvénybe foglalná? Nyilvánvaló tehát, hogy a tervezet nem a székely jelképek használatát akarja megkönnyíteni, ellenkezőleg, jelenlegi formájában ráadásul mélységesen antidemokratikus. Ismételten a székely önkormányzatokhoz, és a székely falvak és városok közösségeihez fordulunk: álljanak ki határozottan és következetesen a székely zászló, Székelyföld zászlaja mellett, ne engedjék azt átminősíteni sem községi, sem megyezászlóvá. A helyi zászlók elfogadását pedig halasszák el addig, amíg azok elfogadását és használatát az autonóm székely hatóságok fogják szabályozni. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az egységes jelképhasználat kifejezője annak, hogy Székelyföld egy és oszthatatatlan, egységes az autonómia mozgalom, és egységes a székely nép az autonómia igénylésében. Mi azzal tudjuk segíteni ezt az egységet, hogy közzétesszük a székely zászló, lobogó és címer pontos képét és leírását.
A továbbiakban is fenntartjuk a székely zászló védelmében, nagypénteken kiadott felhívásunkat, abban a reményben, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy önazonosságunk illetve közösségi céljaink jelképeit Bukarest az ellenőrzése alá vonja. Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke. Erdély.ma

Diszkriminatív román jogrendszer
Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága (ECRI) számos, a magyar kisebbséget érintő hiányosságot állapított meg a román jogrendszerben – közölte az Alapjogokért Központ. A szervezet közleményében hangsúlyozza: az európai testület legutóbbi romániai országjelentésében egyebek mellett rámutatott arra, hogy egyes esetekben a gyűlöletbeszédet nem szankcionálják megfelelő módon, az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem jut elegendő pénzügyi forráshoz, és a kisebbségek önkormányzati képviselete sincs kielégítő módon szabályozva. Az Alapjogokért Központ tájékoztatásában kiemeli, hogy a magyar jogalkotás több szinten is megfelelően biztosítja a magyarországi kisebbségek képviseletét. A nemzetiségi önkormányzatok mellett ugyanis kedvezményes kvóták segítik a kisebbségeket nemcsak az országgyűlési, hanem a helyi önkormányzati választásokon is.
A tanulmányt nyilvánosságra hozó magyarországi szervezet 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult, célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás. Elemzéseik módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki – áll honlapjukon.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyzászló-ügy: „ilyen alapon a kereszt is reklámanyag”
A bíróság honlapján azt közölte, hogy csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes (kétmillió forint) bírságot megrovásra enyhítette.
Nagy lépés a székely zászló használata felé
Elfogadta a helyi zászlók használatáról szóló törvénytervezetet szeptember végén a román szenátus – közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, nem tudnak igazán örvendeni a bírság eltörlésének, mert voltaképpen a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát. Hozzátette, fellebbezni készülnek az ítélet ellen.
Az ügyvéd elmondta, a perben azzal érvelt, hogy nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének a képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek.
Székely zászló mint reklámanyag
„Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki Kincses Előd. Közölte, hogy a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. A jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az EMNT korábban a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka korábban az MTI-nek azt mondta, hogy Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért a zászló csakis reklámzászlónak minősülhet.
MNO.hu

Nem kell fizetnie az EMNT-nek (Székelyzászló-ügy)
Eltörölte tegnapi ítéletével a marosvásárhelyi bíróság azt a bírságot, amelyet a helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlókra vonatkozó törvény alapján, de székely zászló kitűzése miatt.
A bíróság honlapján az ítélet kapcsán az volt olvasható, hogy az ítélőszék csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes bírságot megrovásra enyhítette. Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, voltaképpen a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát, ezért fellebbezni készülnek az ítélet ellen. Kincses a perben azzal érvelt, hogy nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Az ügyvéd be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének a képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek. „Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki az ügyvéd. Elmondta, a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. A jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban. Az EMNT korábban a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka korábban azt nyilatkozta, hogy Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért a zászló csakis reklámzászlónak minősülhet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zászlóper: félig adott igazat az EMNT-nek a bíróság
Eltörölte keddi ítéletében a marosvásárhelyi bíróság azt a bírságot, amelyet a helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) rótt ki a reklámzászlókra vonatkozó törvény alapján, de a székely zászló kitűzése miatt.
A bíróság honlapján közölte, csak részben fogadta el az EMNT panaszát, amelyben a szervezet a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését kérte. Az alapfokon eljáró bíróság a kirótt 30 ezer lejes büntetést megrovásra enyhítette.
Kincses Előd, az EMNT ügyvédje az MTI-nek elmondta, nem tudnak igazán örvendeni a bírság eltörlésének, mert a mostani ítélet is reklámzászlónak tekinti a székelység szimbólumát, emiatt fellebbezni készülnek. Kincses elmondta, a perben azzal érvelt: nem lehet reklámzászlónak tekinteni egy több évszázados szimbólumot. Az ügyvéd be is mutatta a tárgyaláson Székely Mózes fejedelem 1603-as pecsétjének képét, amelyen a székely zászlón is megjelenő szimbólumok szerepelnek.
„Ilyen alapon a keresztet is reklámanyagnak lehetne tekinteni” – jelentette ki az ügyvéd. Elmondta, a bíróságon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottsága (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentéséből is idézett. Az ECRI-jelentés kitér a román hatóságok székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a jelképhasználatban.
Az EMNT a marosvásárhelyi rendőrség megfélemlítési szándékát vélte felfedezni a bírság hátterében. Valentin Bretfelean, a helyi önkormányzat felügyelete alatt működő rendőrség parancsnoka korábban azt mondta, Romániában nincs olyan területi egység, amelynek a székely zászló lenne a hivatalos jelképe, ezért csakis reklámzászlónak minősülhet.
Krónika (Kolozsvár)

Szimbólum vagy reklámzászló?
Szerdán a prefektúra ötezer lejes bírságot rótt ki Erdőszentgyörgy polgármesterére a helyi RMDSZ-székházra kitűzött székely zászló, illetve magyar lobogó miatt. Csibi Attila polgármester azonban a bíróságon szándékszik megtámadni a büntetést, és kijelentette, a zászlók a helyükön maradnak. Kincses Előd ügyvéd jogi szempontból kommentálta a székelyzászló-ügyet.
– A székely zászló használatát két jogcímen próbálják megakadályozni. Az egyik, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 30 ezer lejjel való megbüntetésekor alkalmaztak, az, hogy a székely zászló reklámzászló. Tudniillik Sabau Pop Olimpiu, aki képzett jogász, a feljelentésében, amelyben azt kérte, hogy állítsák helyre a törvényes rendet, meg sem kísérelte azt állítani, hogy a székely zászló használatát a román zászlótörvény szabályozza, mert az kizárólag a román állami zászló és más államok zászlóinak a középületekre való kitűzésére vonatkozik. Ezért jött azzal az elmélettel, hogy reklámzászló.
Ugyanezt az álláspontot képviselte, vagyis reklámzászlónak nevezte a székely zászlót Ilie Bolojan nagyváradi polgármester is, amikor Tőkés Lászlót megbüntette, bár ő csak megrovásban részesítette, tehát korántsem fogott olyan vastagon a ceruzája, mint a marosvásárhelyi illetékeseknek. A reklámzászlót abban az esetben lehet kitűzni, ha azt helybenhagyja a polgármesteri hivatal, és egy bizonyos illetéket fizet az állandó használatért.
Ezt az álláspontot, vagyis hogy reklámzászló, nem cáfolta a Marosvásárhelyi Bíróságnak az a tavalyi határozata, amely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács büntetését 30 ezer lejről megrovásra változtatta. Ez ellen a törvénysértő ítélet ellen holnap nyújtom be a fellebbezést.
Az erdőszentgyörgyi esetben viszont nem reklámzászlónak tekintik a székely zászlót, és a büntetést a 2001. évi 1157-es számú kormányrendelet alapján szabták ki, amely az állami zászlóknak a középületeken és hivatalos alkalmakkor való használatát szabályozza. A vonatkozó 24. szakasz g pontja, amelyre hivatkoznak, azt mondja, hogy a román vagy egy más állam zászlajának a kitűzése, anélkül, hogy betartanák a hivatalos méreteket, kihágásnak minősül, és büntetendő.
Viszont egyértelmű, hogy a székely zászló nem más országnak a zászlaja, tehát ez a törvény nem vonatkozik rá.
– Ugyanúgy nem vonatkozik az Erdőszentgyörgyön kitűzött magyar zászlóra sem, mert az sem a magyar állam hivatalos lobogója.
– Mivel ez a zászló nem azonos a magyar állam zászlajával, azért sem lehet megbüntetni. Ha elfogadjuk, hogy a zászlótörvény alapján minden olyan zászlót, amely nem egy ország hivatalos zászlaja, tilos kitűzni, akkor nem lehet sem az ENSZ- lobogót, sem az Európa Tanácsét, sem a Vöröskeresztét kitűzni.
Egyébként a jogi egyetemen már első éven megtanítják, hogy amit nem tilt a törvény, azt szabad.
Ezeknek a zászlóknak a kitűzését semmilyen törvény nem tiltja
– Ezeknek a zászlóknak a kitűzését semmilyen törvény nem tiltja. A büntetés kiszabóinak figyelmébe ajánlom az Európai Emberjogi Bíróság legfrissebb joggyakorlatát, amely tavaly szeptemberben Magyarországot 4.000 euróra büntette, mert Vajnai Attilára, a posztkommunista Munkáspárt főtitkárára és egyik munkatársára büntetést szabott ki a vörös csillag, illetve a sarló és kalapács, tehát két, a magyar büntető törvénykönyv által tiltott jelkép kitűzése miatt. Az Európai Emberjogi Bíróság, annak ellenére, hogy kifejezetten büntetőjogi tiltást szegtek meg az illetők, 4.000 euró kifizetésére kötelezte Magyarországot, azzal az indokkal, hogy korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát.
Kérdem én, ha Románia a székely zászló használatát, amelyhez nem tapad vér, amelynek nevében nem gyilkoltak meg rengeteg ártatlan embert, és amelynek használatát semmilyen törvény nem tiltja, üldözi és bünteti, mekkora büntetésre számíthat? Annál is inkább, mert az Európa Tanács ECRI (Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság) tavalyi jelentése elmarasztalta Romániát, mert vitatja a Székelyföld létezését és üldözi a székely zászlót. Tehát ez is súlyosbító körülmény lesz Románia elbírálásában. Nem beszélve arról, hogy azok a székely szimbólumok, amelyek a zászlóban fellelhetők, 1603-ban már szerepeltek Székely Mózesnek, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelemnek a címerében. Tehát szó sem lehet reklámzászlóról.
Románia miniszterelnöke a székely és összmagyar szimbólumok reklámozója?
– Visszatérve a reklámzászlóra: Victor Ponta miniszterelnök a tavaly nyáron a Nyergestetőn a székelyek és a magyarok zászlaja mellett tartott beszédet…
– Ha ezek reklámzászlók, akkor Románia miniszterelnöke a székely és összmagyar szimbólumoknak a reklámozója. Ez is elég furcsa következménye lenne annak az aberrált álláspontnak, hogy az ötszáz éves szimbólumokat tartalmazó székely zászló tulajdonképpen reklámzászló. Az is érdekes, hogy a miniszterelnököt nem zavarta a székely zászló, szemben az általa kinevezett prefektussal!
Nem beszélve arról, hogy akkor, amikor Hargita megye címerét a Marosvásárhelyi Táblabíróság törölte, megváltoztatva a címer törvényességét elismerő Hargita megyei törvényszéki határozatot, úgy érvelt, hogy az aranyszínű nap és a hold székely szimbólumok, és mivel Hargita megyében nemcsak székelyek élnek, kizárja a más nemzetiségűeket, ezért megsemmisítette a Hargita Megyei Tanácsnak a címerlétrehozásra vonatkozó határozatát. Tehát ebben az esetben székely szimbólumokról van szó. Ha pedig a székely zászló használatát meg kell akadályozni, akkor a román igazságszolgáltatás szerint már nem székely szimbólum, hanem reklámzászló.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

Hagyományos helységneveink védelmében
Ezúton hozzuk nyilvánosságra, hogy Lucian Goga Maros megye prefektusa április nyolcadikán átiratban közölte Makfalva polgármesteri hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított, „útjelző táblákkal összetéveszthető”, egyébként a három falu hagyományos nevét magyarul és románul tartalmazó táblákat – Csókfalva/Cioc, Székelyszentistván/Stefanesti, Atosfalva/Hotesti – távolítsák el, mert veszélyeztetik a forgalom biztonságát. Mindezt a Maros megyei Rendőrség jelezte.
Vass Imre alpolgármester április 15-én kelt válaszában egyebek mellett leszögezi: a táblák valóban nem szabvány szerinti útjelzők, turisztikai céllal magánterületre helyezték azokat, hogy az arra járók megismerjék a kommunizmusban eltörölt egykori helységneveket, s mint ilyen semmilyen módon nem veszélyeztethetik a Szováta-Balavásár országúton közlekedők biztonságát. Ugyanakkor visszautasítja a megkülönböztetett bánásmódot, hiszen szerte az országban több olyan eligazító táblával lehet találkozni, amely valamilyen település, vagy térség hagyományos nevét hirdeti. Vass Imre közli, hogy mind a prefektus átiratát, mind az általa küldött levelet eljuttatja a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottsághoz (ECRI).
Határozottan tiltakozunk a prefektus újabb diszkriminatív lépése ellen. Úgy véljük egy közösségnek joga, múltjával szembeni tisztelet jegyében pedig egyenesen kötelessége őrizni a történelem során – akkor is a közösség megkérdezése nélkül – eltörölt hagyományos helységneveket. Meggyőződésünk, hogy ezek a hely- és településnevek turisztikai vonzerőt jelentenek, s mint ilyen a települések fejlődését, gazdasági gyarapodását segítik, de a közösségi identitás erősítésében is fontos szerepet játszanak. Ilyen összefüggésben Maros megye prefektusa egyenesen hivatali kötelezettségei ellen cselekszik, hiszen a prefektus hatáskörébe a megye minden településének fejlesztése is beletartozik. 
Kiss Károly
a Makfalvi Székely Tanács elnöke
Erdély.ma

Borbély: a kétnyelvű utcanévtáblák miatti jogtalan büntetések ellen azonnali fellépésre, szankciókra van szükség
A marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák továbbra sem rendeződő kérdéséről, valamint Románia nemzetközi kötelezettségeiről beszélt tegnap a képviselőház plénumában Borbély László, az RMDSZ képviselője.
"Húsz évvel ezelőtt, 1995-ben Románia ratifikálta a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló keretegyezményt, és 2007-ben elfogadta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának előírásait, magas standardokkal. Ez érthető is, hiszen Románia parlamentjében 19 nemzeti kisebbség képviselteti magát" – fogalmazott Borbély. Hozzátette, mindezek ellenére ma Erdély-szerte olyan visszalépéseket tapasztalunk a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, amelyeket Romániának, az aláírt nemzetközi egyezmények értelmében, nem lenne szabad megengednie.
"Marosvásárhelyen, ahol majdnem fele-fele arányban van jelen a román és a magyar közösség, annak ellenére, hogy 2001-ben az RMDSZ helyi képviselőinek közbenjárásával a városi tanács a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről döntött, mind a polgármesteri hivatal, mind a helyi rendőrség, visszaélve hatalmával, nemcsak hogy nem vette figyelembe a városi tanács határozatát, de 30.000–50.000 lej értékű büntetéseket akar kiszabni a saját házukra kétnyelvű utcatáblákat kihelyező lakosokra, teljesen jogtalanul" – hangsúlyozta Borbély László. A kétnyelvű utcatáblák kihelyezése Marosvásárhelyen egyértelműen a polgármester kötelessége, akinek a helyi rendőrparancsnok az alárendeltje. Éppen ezért a jogtalan büntetések ellen azonnali fellépésre, szankciókra van szükség – tette hozzá.
Felszólalásában a Maros megyei képviselő azt is elmondta, Romániának másfél évvel ezelőtt kellett volna elküldenie jelentését a Nyelvi Charta alkalmazásáról, de mivel a vállalt kötelezettségeit hiányosan vagy egyáltalán nem teljesítette, elkészítését késleltetik. Mind az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága, mind pedig a Nyelvi Chartának a Romániáról szóló 2012-es jelentése elmarasztalja az ország intézményeit amiatt, hogy nem tartják be a vállalt kötelezettségeket. "Ezúton szeretném felhívni a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és minden felelős állami intézmény figyelmét arra, hogy ne késleltessék tovább ezen jelentés összeállítását, elkészítésében pedig egyeztessenek a romániai kisebbségi szervezetek képviselőivel is" – hangsúlyozta Borbély László, aki szerint a felsorolt hiányosságokra nem a kisebbségi szervezeteknek kellene felhívniuk az állami intézmények vezetőinek figyelmét, hanem azok kellene proaktívabbak legyenek, és folyamatosan figyelemmel kísérniük a vállalt kisebbségvédelmi kötelezettségek betartását.
Népújság (Marosvásárhely)

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet gyakorlatilag azt mondja, hogy a Velencei Bizottság elnöke elbaltázta
Aeurópai kisebbségvédelmi ellenőrző mechanizmusok működtetését és hatékonyságát gyengítik a Velencei Bizottság elnökének a kolozsvári kisebbségvédelmi konferencián tett megállapításai – állítja elemzésében a magyarországi Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Az elemzés annak kapcsán született, hogy április 30-án, Kolozsváron a Külügyminisztérium (MAE) és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezésébe kisebbségi konferenciát tartottak, amelyen részt vett Gianni Buquicchio, az Európa Tanács Velencei Bizottságának elnöke is, aki igencsak elismerően beszélt a romániai kisebbségvédelemről, modellértékűnek nevezve azt. A konferenciát abból az alkalomból tartották, hogy Románia húsz évvel ezelőtt ratifikálta az Európa Tanács keretében kidogozott és elfogadott Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről.
A kutatóintézet megállapításai szerint a többség-kisebbség közötti rendszeres és mindennapos konfliktusoktól terhelt román kisebbségvédelmi „modell” a legkevésbé sem nevezhető mintaértékűnek, a kolozsvárihoz hasonló konferenciák a valóság palástolásával csak csökkentik a megoldás esélyeit.
“Meglátásunk szerint a konferencia megszervezésének körülményei, valamint az ott elhangzottak meglehetősen jól illusztrálják Románia kisebbségpolitikáját: miközben a román külügyminiszter modellértékűnek nevezte az ország kisebbségekkel kapcsolatos politikáját és hangsúlyozta, hogy annak lényege az érdekeltek bevonása a döntéshozatalba, a konferenciára meg sem hívták az ország legnagyobb nemzeti kisebbségének érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t. Hasonlóképpen nem küldtek meghívót a román állam kisebbségkutatással foglalkozó tudományos kutatóintézetének, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek sem. A konferencián felszólalt Gianni Buquicchio, az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületének, az ún. Velencei Bizottságnak az elnöke, aki – mielőtt a BBTE díszdoktorává avatták – kifejtette: bár az általa vezetett intézménynek nem feladata az egyes országok kisebbségvédelmi rendszerének monitorizálása, úgy tapasztalta, hogy Románia kiemelten figyel a Keretegyezménynek és más nemzetközi dokumentumoknak a betartására” - írják az elemzésben.
A kutatóintézet szerint Gianni Buquicchio helyesen állapította meg, hogy a Velencei Bizottság tevékenységének homlokterében nem a kisebbségvédelem áll, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel az a megállapítása, hogy Románia példaértékűen figyel a vállalt nemzetközi kötelezettségei betartására. Az Európa Tanács keretében két, a kisebbségek védelmével foglalkozó egyezmény is született, a Keretegyezmény mellett a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartáját is ratifikálta Románia. Ezek betartását külön erre a célra felállított bizottságok ellenőrzik, ezért szokatlan diplomáciai megoldásnak számít, hogy a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága előadói minőségben nem képviseltette magát az általa ellenőrizendő egyezményről szóló konferencián, a Velencei Bizottság elnöke pedig – mintegy átvéve a Tanácsadó Bizottság szerepét –, sarkos véleményt fogalmazott meg az egyébként szűkebb szakterületén kívül eső kérdésben.
“Amennyiben a Tanácsadó Bizottság képviselői is jelen lettek volna a kolozsvári eseményen, valószínűleg nem hagyhatták volna figyelmen kívül, hogy Románia már több mint egy éve késlekedik a Kertegyezmény végrehajtásáról szóló jelentésének leadásával és a legutóbbi monitoring során megfogalmazott számos ajánlást is figyelmen kívül hagyta. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartájának alkalmazása terén a helyzet még ennél is súlyosabb: az ország már több mint három éve késik a jelentés leadásával, miközben az ezzel kapcsolatos monitoring is háromévente lenne esedékes. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a Velencei Bizottság elnöke az ország kisebbségpolitikáját illető elismerő szavakkal – különösen azzal a megállapítással, hogy a román hatóságokat ténylegesen foglalkoztatja a Keretegyezmény és az alkalmazandó sztenderdek tiszteletben tartása – gyengíti az Európa Tanácsnak a két kisebbségvédelmi egyezmény monitoringjával kapcsolatos tevékenységét, ezáltal megkérdőjelezi a Tanácsadó Bizottság munkáját. Gianni Buquicchio figyelmen kívül hagyja továbbá az ET egyéb szerveinek a román kisebbségvédelemmel kapcsolatos megállapításait is. A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) tavaly publikált jelentése a nemzeti szimbólumok kapcsán rámutatott a román hatóságok következetlen gyakorlatára, a vagyon-visszaszolgáltatással kapcsolatos problémákra és a strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztaló ítéletei végrehajtásával kapcsolatban is egyre szembetűnőbb elutasító magatartásra Románia részéről” - áll az elemzésben.
Kiemelik, a város vezetősége még a kétnyelvű településtáblát sem hajlandó kihelyezni a város bejárataihoz, ennek érdekében még a bírósági eljárástól sem riadt vissza. Felidézik, Bogdan Aurescu arról is beszélt, hogy az etnikai alapú területi autonómia nem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben. “A politikus ezzel a román közbeszédben meglehetősen gyakran alkalmazott szókapcsolattal azt a látszatot keltette, hogy a Romániában élő magyarok etnikai alapon kérnének területi autonómiát, miközben a területi autonómia értelemszerűen nem lehet „etnikai”, hiszen egy területre vonatkozik, nem pedig egy etnikai csoportra” -fogalmaznak az elemzésben.
Transindex.ro

Az SZNT levélben kérte Klaus Iohannist, ne hirdesse ki a zászlótörvényt
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) levélben kérte Klaus Iohannis román államfőt, hogy küldje vissza a parlamentbe a szerdán elfogadott zászlótörvényt – közölte az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében a székelység közképviseleti testülete. Ugyanakkor az SZNT felkérte az ombudsmant (romániai nevén a nép ügyvédjét), hogy kérje az elfogadott jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát, a magyar kormányt pedig arra kérte, hogy a két ország közötti alapszerződés értelmében tegyen lépéseket a székely szimbólumok védelméért.
Az SZNT megállapította, a zászlótörvényt nem azzal a céllal fogadták el, hogy a székely zászlónak a román zászlóval egyenlő használatát tegye lehetővé, hanem éppen korlátozni próbálták a székely szimbólum használatát. Úgy vélte, a jogszabály ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának, és Románia alkotmányát is sérti.
A tanács szerint a jogszabály „nem veszi figyelembe az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottságának (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentését, amely kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására", és felszólítja Romániát, hogy érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét a román, illetve a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatosan.Az SZNT azt is bejelentette, hogy tájékoztatta az Európa Tanács illetékeseit, valamint a bukaresti nagykövetségeket arról, hogy Románia ismét megsérteni készül az Európa Tanács dokumentumait, és felkérte a Velencei Bizottságot, hogy véleményezze a jogszabályt.
„Az egységes jelképhasználat kifejezője annak, hogy Székelyföld egy és oszthatatlan, egységes az autonómia mozgalom, és egységes a székely nép az autonómia igénylésében” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett dokumentumban.
A román parlament a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával fogadott el szerdán egy olyan zászlótörvényt, mely a közigazgatási egységeknek teszi lehetővé a saját zászló használatát. A törvény értelmében az önkormányzatok által javasolt zászlót a kormánynak kell jóváhagynia, és két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Az RMDSZ képviselői azt nyilatkozták, hogy valamennyi székelyföldi önkormányzat a székely zászló kissé módosított változatát fogadhatja el saját jelképének. Megkülönböztetésül ráhelyezheti a zászlóra a saját címerét, vagy ráírhatja a település nevét.
MTI
Erdély.ma

Zászlók, himnuszok és a területi autonómia
A magyar közösség és a szólásszabadság
Az ActiveWatch sajtófigyelő szervezet 2014-es jelentése a romániai sajtószabadság helyzetéről, amelyben külön fejezetet szentel a kisebbségek véleménynyilvánítási szabadságának korlátozására tett kísérletekről
A választási kampány után és Székelyföld területi autonómiatervezetének közvitára bocsátását követően egyre gyakrabban kérdőjelezik meg Romániában a magyar közösség jogait, ezek közt a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Európai Bizottságnak a rasszizmusról és intoleranciáról (ECRI) szóló 2014-es jelentése szerint Romániában a magyar közösség a xenofóbia áldozata. A jelentés több ajánlást is megfogalmaz a román hatóságok felé a kisebbségekkel szembeni toleráns, diszkriminációmentes közhangulat megteremtésére, aminek egyik fontos összetevője a nemzeti szimbólumok használatának lehetővé tétele. Ezen ajánlások alkalmazására azonban még nincs meg a kellő politikai akarat.
A leghevesebb reakciót a magyar közösség politikai követelései váltották ki: a helyi, regionális, nemzeti szimbólumok használatát lehetővé tévő törvényes keret megteremtésére, illetve az etnikai kritérium alapján szerveződő területi autonómiára vonatkozó követelések. Az ECRI-jelentésben megfogalmazott ajánlások ellenére a román hatóságok betiltották mind a magyar jelképek használatát, mind a területi autonómiára vonatkozó vitákat.
Szabadság (Kolozsvár)

Laczikó Enikő: helyi és országos szinten is akadályozzák a kisebbségi jogok érvényesítését
A Romániában tapasztalható faji és etnikai diszkrimináció, valamint az intolerancia más formái ellen léptek fel annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság és az Országos Diszkriminációellenes Tanács szervezett szeptember 29-én, Bukarestben.
Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az általa képviselt intézmény egyik fontos feladata mindazoknak a problémáknak a felmérése, amelyekkel az országban élő nemzeti kisebbségek szembesülnek. Az intézmény célja a kölcsönös tiszteleten alapuló etnikai viszonyok kialakítása.
Az RMDSZ államtitkára szerint számos olyan akadállyal szembesül az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, amelyek orvoslása kihívást jelent az intézmény számára, ugyanakkor gyakran indokolatlanul akadályoztatják a munkafolyamatokat, ezáltal pedig a kölcsönös megértésen, tolerancián alapuló társadalmi viszonyok kialakítását.
„Bár Romániában létezik egy átfogó törvénykezés az anyanyelvhasználatra vonatkozóan, ennek közigazgatásbeli alkalmazása rendszeresen akadályokba ütközik. A nemzeti kisebbségek önkifejezéséhez, szimbólumhasználathoz való jogait korlátozzák, a vallási identitást megsértik. Ugyanakkor rasszista és idegengyűlöletre uszító politikai nyilatkozatok sorát hallhatjuk, amelyek hátráltatják azokat a törekvéseket, amelyek 25 éve a kisebbségi jogok megszerzésére irányulnak” – fogalmazott Laczikó. Elfogadhatatlannak nevezte azokat az intézkedéseket és törvénytervezeteket is, amelyek a döntéshozás különböző szintjein a többségi társadalommal együtt élő közösségek ellen irányulnak. „Az általunk ideálisnak tartott modell egy olyan multikulturális társadalom, amelyben a kulturális sokszínűséget tiszteletben tartják. Ahol a történelemoktatás nem egymás ellen irányul, ahol a gyülekezési jog, a szólásszabadság nem haragot szít, ahol elfogadható, ha különböző kisebbségek saját elvárásaiknak békés úton próbálnak érvényt szerezni. Feladatunk ezen akadályokat nemcsak felismerni, hanem leküzdeni is, továbbá teljes mellszélességgel elutasítani a rasszizmust és xenofóbiát, mert csak így segíthetjük elő a párbeszédet az együtt élő nemzeti közösségek között” – összegezte felszólalásában az államtitkár. (rmdsz tájékoztató)
Transindex.ro

Kolozsvári táblaháború
Évek óta zajlik ez is, újabb és újabb kanyarokkal, mindmáig kézzel fogható eredmény nélkül. Már a magyar közösség szempontjából nézve. A legújabb fejlemény az, hogy a Kolozsvári Törvényszék elutasította a Minority Rights egyesület azon kérését, hogy kötelezze a polgármestert hogy tegyen ki a kétnyelvű helységnévtáblákat a város bejárataihoz.
Az nem derül ki a törvényszék honlapján található szűkszavú összefoglalóból, hogy pontosan mi a per tárgya, de az előzményekből és sajtóhírekből arra lehet következtetni hogy az, hogy a polgármester ültesse gyakorlatba a városi képviselő-testületnek a táblák kihelyezésére vonatkozó határozatát. Ez pedig egy teljesen jogos kérés és érthetetlen az ítélet, magam is kíváncsi vagyok, hogy mivel indokolja azt a bíró. Remélem amint a felperes kézhez kapja, közkincsé is teszi majd. Ez biztos: a polgármester az elutasítást nem indokolhatja azzal, hogy a magyarok alakosság kevesebb mint 20%-át teszik ki, ugyanis az 1206/2001-es Kormányhatározat olyan esetben ezt kötelezővé teszi, ellenben legyen akárhány százalék a magyar lakosság, ha a képviselő-testület úgy dönt, akkor a magyar felirat ki kell kerüljön, azért, mert helyi ügyekben ilyen téren a testület szuverén módon dönt, a polgármesternek pedig törvényes kötelessége a testület határozatait végrehajtani. Ha nem ezt teszi, az hivatali visszaélés, vagyis bűncselekmény. Éppen ezért a kolozsvári magyarok megfontolhatják azt is, hogy büntető panaszt tegyenek az akadékoskodó polgármester ellen, megvan rá minden okuk és joguk.
A kérdés ugyanakkor megközelíthető más irányból is. A már említett kormányhatározat 2001-ben született, melléklete pedig tételesen felsorolja az összes olyan települést, amelyben valamely nemzeti kisebbség 20% felett van jelen, s rögzíti azt is, hogy mi a neve az adott településnek ama kisebbség nyelvén. Ebben a mellékletben pedig ott szerepel Kolozsvár is! A kormányhatározat azt is előírja, hogy az érintett települések polgármesterei ki kell helyezzék a kétnyelvű feliratokat (települések s azon belül közintézmények nevei) maximum 90 nappal a határozat érvénybe lépése után. Az a határidő 2002 márciusában járt le, addig kellett volna az akkori polgármester kihelyezze a város bejárataihoz a kétnyelvű táblákat, 14 éve van tehát mulasztásban a mindenkori polgármester.
Ezen rendelkezések végrehajtását a prefektus (is) felügyeli, be nem tartásuk esetén 2500 és 5000 lej közötti bírságot szabhat ki.
Következésképpen ha van ha nincs a táblák kihelyezéséról szóló önkormányzati határozat, azokat a kormányhatározat előírásai szerint még 2002 elején ki kellett volna helyezni, s ez azóta is aktuális, ezt a kötelességet mulasztotta a mindenkori polgármester, ezért a prefektusnak büntetni kellett volna és büntetni kellene. S mivel a jogszabály semmi olyat nem tartalmaz, hogy ha valahol utólag a lakosság részaránya csökken, akkor el kell távolítani a táblát (már csak azért sem, mert a szerzett jogokat jobb helyen visszavonni nem illik), ezért az a tábla ma is ott kellene álljon.
Mindebből az következik, hogy túl azon, hogy a táblaállításra vonatkozó határozat gyakorlatba ültetését kérik, a kolozsváriak még két – békés, azaz nem büntetőjogi – dolgot tehetnek:
1. Felszólítják a polgármestert, hogy az 1206/2001-es Kormányhatározat előírásainak megfelelően helyezze ki a város bejárataihoz, illetve a helyi középületekre a kétnyelvű feliratokat.
2. Jelzik a prefektusnak, hogy a polgármester 14 éves mulasztásban van, s felszólítják, hogy ezért bírságolja meg és kötelezze őt a feliratok kihelyezésére.
Ezek a hazai lehetőségek. De nem szabad megfeledkezni a nemzetköziekről sem. Az Európa Tanács (azon belül kiemelten az 1206/2001-es Kormányhatározatban is hivatkozott Kisebbségi Keretegyezmény titkársága, valamit a két éve igen kritikus jelentést kiadó ECRI) és az EBESZ tájékoztatása a minimum, amit szerintem ezzel az üggyel kapcsolatban is célszerű megtenni. Illetve ha meglesz az ítélet indoklása, azt meg lehet küldeni az Európai Bizottságnak is, azt alátámasztandó, hogy távolról sem jött el az ideje annak, hogy a román igazságszolgáltatás felügyeletét megszüntessék.
Árus Zsolt. itthon.ma//szerintunk

Fél tucat magyarellenes törvénytervezet van a parlament előtt
Több kisebbség- és magyarellenes törvénytervezet is van a szenátus vagy a képviselőház előtt, mondta Biró Rozália Bihar megyei RDMSZ-es szenátor szerdán Nagyváradon, részletesen beszámolva a tervezetek jelenlegi állásról. A törvénytervezeteknek a 2014 vége óta független, azelőtt szociáldemokrata képviselőként tevékenykedő Bogdan Diaconu az egyéni vagy társkezdeményezője.
Az etnikai jellegű zászlót betiltását 2014 áprilisában kezdeményezték, ezt a törvényhozói tanács negatívan véleményezte. A szenátus 2015 februárjában visszautasította, jelenleg negatív véleményezéssel a képviselőház napirendjén van. A törvény többek között 25 ezer lejre büntetné azokat a köztisztviselőket, akik etnikai jellegű zászlót használnának, de ilyen lobogónak közintézményeken sem lenne helye.
A területi autonómia betiltását szorgalmazó törvényt 2014 júniusában nyújtották be, ezt a szenátus szintén visszautasította, a képviselőház asztalán van. A törvény többek között 1-5 év közötti börtönbüntetéssel sújtani azokat, akik például az autonómiáról szóló rendezvényeken, fórumokat stb. vesznek részt.
A június 4-ét Trianon-nappá illetve a magyar elnyomás elleni harc napjává kinevező törvényt szintén tavaly júniusban nyújtották be, eszerint például 1–5 év közötti börtönnel sújthatnák azt, aki negatív kijelentést tesz a trianoni szerződésről. A törvényt a felsőház elutasította, jelenleg a képviselőház asztalán várja a plénum döntését, közölte Biró Rozália.
A román nyelvet mint államnyelvet szabályzó törvény szerint közterületen csak a román nyelv használható, és elveszítheti az állását az az állami alkalmazott, aki ezt nem tartja tiszteletben. Figyelmeztető jel az, hogy december 22-én a képviselőházban a 207 jelenlévő képviselő közül 175-en megszavazták a jogszabályt, még ha ez nem is volt elég a minősített többség eléréséhez, hívta fel a figyelmet Biró Rozália, aki azt is elmondta: a törvény a szenátus előtt van, a döntő szót a felsőháznak kell kimondania.
Kötelező lenne a román himnuszt lejátszani minden reggel hét órakor az audiovizális törvényhez benyújtott módosítás szerint, ezt a javaslatot az alsóház visszautasította, a döntés a szenátusra vár.
Végül az RDMSZ alkotmány- és államellenesé nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezésről a szenátor elmondta, ezt a szenátus elutasította, a képviselőház (ez a döntő ház) jogi és emberi jogi bizottságának június 2-áig kell véleményeznie. A jogszabály többek között betiltatná az RMDSZ-t, megfosztaná a vagyonától is, amelyet a miniszterelnökségnek adná át, illetve az RMDSZ-es választott tisztségviselőit megfosztaná tisztségüktől és azon joguktól, hogy választhatóak legyenek.
A szenátor végül elmondta: Románia messze áll attól, ami előszeretettel hangoztatnak, miszerint itt példás a kisebbségek helyzete, és arra biztatott mindenkit, hogy éljen a törvény biztosította jogaival.
Gideon Beharral, az izraeli külügyminisztérium igazgatójával találkozott tegnap Bukarestben Biró Rozália, a szenátus emberi jogi bizottságának elnöke. Mint arról szenátor Nagyváradon beszámolt, a találkozót az izraeli nagykövet kezdeményezte az antiszemitizmus és diszkrimináció témakörében. A szenátor több intézménnyel, is konzultált, mint mondta, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tájékoztatása szerint 2014 én kiugró év volt, akkor 13 beadványt vizsgáltak antiszemitizmus miatt, tavaly mindössze négy beadvány érkezett. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) ugyanakkor legutóbbi, 2014-es jelentésében több ajánlást is megfogalmaz Románia számára a diszkrimináció megfékezésére.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro

Viszályt szít a zászlótörvény
Jövő héten, június 28-án tartja soros ülését az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Monitoring Bizottsága, és ezen napirendre tűzték négy székelyföldi polgármester beadványát a székely zászló ügyében – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunornak címzett nyílt levelében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Úgy tűnik azonban, hogy az ülésen a magyar álláspontot senki sem képviseli majd, megoszlik ugyanis a vélemény a „megvádolt” jogszabályról.
Izsák kiemeli, hogy a négy polgármester tulajdonképpen a Székely Nemzeti Tanács álláspontja alapján kér vizsgálatot a nemrég elfogadott, úgynevezett zászlótörvény kapcsán. Úgy értékelik, a képviselőház által megszavazott zászlótörvény elfogadhatatlan a székely közösség számára, mert korlátozó, nem teszi lehetővé a székely zászló szabad, a románnal egyenlő alkalmazását. Az SZNT elnöke felhívja a figyelmet, hogy az említett jogszabály „ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának, ellentmond a hatályos közigazgatási törvénynek, sőt, Románia alkotmányát is sérti. Ugyanakkor nem veszi figyelembe az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentését, amely kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő elbánás elvét a román, illetve a székely nemzeti jelképek használatához való viszonyában”. Meglátása szerint ezen észrevételek jogosságát az elmúlt hónapok székely zászlót ért támadásai a gyakorlatban is igazolták.
Izsák Balázs azt kéri az RMDSZ elnökétől, hogy a szövetség Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusába delegált tagja – Klárik Attila, háromszéki megyei önkormányzati képviselő – vegyen részt a meghallgatáson, a lehetőségekhez mérten ismertesse a székely zászlót ért sorozatos támadásokat. Értékelésük szerint most a beadvány nyomán lehetőség nyílik a helyszínen tájékoztatni a Kongresszus Monitoring Bizottságát ezekről a visszásságokról. Izsák Balázs levelében ismételten felhívja a figyelmet arra is, hogy „az egységes jelképhasználat kifejezője annak, hogy Székelyföld egy és oszthatatlan, egységes az autonómiamozgalom és egységes a székely nép az autonómia igénylésében”.
Klárik Attila tegnap a Háromszék érdeklődésére elmondta, nem vesz részt a Monitoring Bizottság jövő heti ülésén. Egyrészt azért, mert meghívó hiányában nem kaphat szót és érdemi véleményt sem mondhat, „csak a hátsó sorban ülve jegyzetelhetnék” – mondotta. Ugyanakkor az RMDSZ álláspontja eltér az SZNT-éjétől a zászlótörvény kapcsán, a szövetség képviselői megszavazták azt, mert a székely zászló ügyére nem nyújt megoldást, de rendezi a helyi, megyei zászlók helyzetét. Kifogásolta, hogy érdemi megbeszélést vele senki nem kezdeményezett, és azzal sem ért egyet, hogy az SZNT egy ET-s ellenőrző-testület helyszíni vizsgálatát kéri, úgy érzi, „nevetségessé válunk, ha egy ilyen delegáció előtt különböző álláspontot képviselünk”. „Évek óta a tárgyalásokat, a konszenzus kialakítását szorgalmazom, hogy legyen egy egységes nemzeti minimum, amelyet mindannyian képviselhetünk. Enélkül nemcsak eredménytelen minden próbálkozás, hanem előbb-utóbb ellenkező hatást vált ki, nem veszik komolyan felvetéseinket nemzetközi partnereink” – mondta el lapunknak.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem áll ki az RMDSZ a székely zászlóért a nemzetközi porondon
Június 28-án tartja soros ülését az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Monitoring Bizottsága, és ezen napirendre veszik négy székelyföldi polgármester beadványát a székely zászló ügyében, de a magyar érdeket nem fogja senki képviselni.
A keddi ülésre Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke levélben hívta fel Kelemen Hunor figyelmét, mivel az RMDSZ-nek van delegátusa a kongresszusban. Úgy tűnik azonban, hogy az ülésen a magyar álláspontot senki sem képviseli majd, megoszlik ugyanis a vélemény a „megvádolt” jogszabályról – írta meg a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap.
Izsák kiemeli, hogy a négy polgármester tulajdonképpen a Székely Nemzeti Tanács álláspontja alapján kér vizsgálatot a nemrég elfogadott, úgynevezett zászlótörvény kapcsán. Úgy értékelik, a román képviselőház által megszavazott zászlótörvény elfogadhatatlan a székely közösség számára, mert korlátozó, nem teszi lehetővé a székely zászló szabad, a románnal egyenlő alkalmazását. Az SZNT elnöke felhívja a figyelmet, hogy az említett jogszabály „ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának, ellentmond a hatályos közigazgatási törvénynek, sőt, Románia alkotmányát is sérti. Ugyanakkor nem veszi figyelembe az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentését, amely kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő elbánás elvét a román, illetve a székely nemzeti jelképek használatához való viszonyában”. Meglátása szerint ezen észrevételek jogosságát az elmúlt hónapok székely zászlót ért támadásai a gyakorlatban is igazolták.
Izsák Balázs azt kéri az RMDSZ elnökétől, hogy a szövetség Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusába delegált tagja – Klárik Attila háromszéki megyei önkormányzati képviselő – vegyen részt a meghallgatáson, a lehetőségekhez mérten ismertesse a székely zászlót ért sorozatos támadásokat. Értékelésük szerint most a beadvány nyomán lehetőség nyílik a helyszínen tájékoztatni a Kongresszus Monitoring Bizottságát ezekről a visszásságokról. Izsák levelében ismételten felhívja a figyelmet arra is, hogy „az egységes jelképhasználat kifejezője annak, hogy Székelyföld egy és oszthatatlan, egységes az autonómiamozgalom és egységes a székely nép az autonómia igénylésében”.
Klárik Attila a Háromszék érdeklődésére elmondta, nem vesz részt a Monitoring Bizottság jövő heti ülésén. Egyrészt azért, mert meghívó hiányában nem kaphat szót és érdemi véleményt sem mondhat, „csak a hátsó sorban ülve jegyzetelhetnék” – mondotta. Ugyanakkor az RMDSZ álláspontja eltér az SZNT-jétől a zászlótörvény kapcsán: a szövetség képviselői megszavazták azt, mert a székely zászló ügyére nem nyújt megoldást, de rendezi a helyi, megyei zászlók helyzetét. Kifogásolta, hogy érdemi megbeszélést vele senki nem kezdeményezett, és azzal sem ért egyet, hogy az SZNT egy ET-s ellenőrzőtestület helyszíni vizsgálatát kéri, úgy érzi, „nevetségessé válunk, ha egy ilyen delegáció előtt különböző álláspontot képviselünk”. „Évek óta a tárgyalásokat, a konszenzus kialakítását szorgalmazom, hogy legyen egy egységes nemzeti minimum, amelyet mindannyian képviselhetünk. E nélkül nemcsak eredménytelen minden próbálkozás, hanem előbb-utóbb ellenkező hatást vált ki, nem veszik komolyan felvetéseinket nemzetközi partnereink” – mondta Klárik.
itthon.ma//erdelyorszag

SZNT: hagyjanak fel a székelység jelképeinek üldözésével!
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága július 15-én tartotta soros munkaülését Sepsiszentgyörgyön. Az Állandó Bizottság felhívásban fordult az önkormányzatokhoz, hogy folytassák a 2014. januárjában elkezdődött folyamatot, melynek során eddig 62 önkormányzat határozatban erősítette meg az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét és tette láthatóvá a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló, Székelyföld nevű közigazgatási egységbe akarnak tartozni. A felhívás leszögezi, hogy a prefektusok bírósági keresetei, a határozatok érvénytelenítése nem csorbítja a kinyilvánítás erejét, az továbbra is a leghatékonyabb és legfontosabb eszköz Székelyföld közigazgatási beolvasztása ellen.
Az Állandó Bizottság elemezte a székely zászlót ért támadásokat, állásfoglalásban szólította fel a román hatóságokat, hagyjanak fel a székelység jelképeinek üldözésével. Vegyék komolyan az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának felszólítását és ne használjanak kettős mércét, amikor a románság, illetve a székelyek jelképeihez viszonyulunk. Ugyanakkor elfogadta annak a nyílt levélnek a szövegét, amelyben az SZNT felkéri a polgármestereket, hogy négy társukhoz hasonlóan küldjenek levelet a Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusa Monitoring Bizottságához az úgynevezett zászlótörvény ügyében, hogy nemzetközi szinten jelentős súlyt kapjon a jogsértő zászlótörvény elleni elítélése.
Az állampolgári kezdeményezés kapcsán, amely segítségével Székelyföld autonómiáját kodifikáló statútum ismét a román parlament asztalára kerülhet, az ÁB Javasolni fogja a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy a statútum tervezett módosítását a választások útján létrejövő Önkormányzati Tanács (az autonóm Székelyföld regionális parlamentje) hatáskörébe utalja. Álláspontja szerint a törvénytervezet jelenlegi formájában teljes mértékben megfelel annak, hogy az autonóm Székelyföld létrejöttének alapjául szolgáljon.
Az Székely Nemzeti Tanács által indítványozott európai polgári kezdeményezés ügyében az ÁB meghallgatta Izsák Balázs elnök beszámolóját az Európai Unió luxemburgi bíróságán indított per fejleményeiről. Mint ismeretes az SZNT által kidolgozott, Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezés ügyében azért indított pert az Európai Unió Bíróságán Izsák Balázs elnök és Dabis Attila külügyi megbízott, mert az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A perben első fokon a felperesek számára kedvezőtlen döntés született, így a törvényes határidőn belül a felperesek élnek a fellebbezés jogával.
Az Állandó Bizottság megvizsgálta az idei Székely Szabadság Napja kapcsán kialakult helyzetet és megállapította, hogy a csendőrségi büntető jegyzőkönyvek megsemmisítésére tett lépések megfelelőek voltak, Marosvásárhely polgármesterével szemben jogerősen nyert per pedig egyértelművé teszi a jog útjának sikerességét. Ugyanakkor „Készüljünk a Székely Szabadság Napjára!” címmel felhívást fogadott el, amelyben emlékeztetett arra, hogy a már hagyományossá vált megemlékezés és tüntetés bejelentése 2017 március 10-re is megtörtént, és az ismét napirendre került közigazgatási átszervezésre utalva leszögezi, „kiemelten fontos, hogy egész Székelyföldről több tízezer ember készüljön Marosvásárhelyre, kinyilvánítani a székely nemzeti közösség akaratát”.
Izsák Balázs elnök beszámolt a tervezett Székely Kongresszus szervezési fejleményeiről. Az 1902-ős újtusnádi Székely Kongresszus folytatásaként meghirdetett, a székely társadalom egészét elemezni kívánó tudományos eseményre 2017 tavaszán kerül.
Az Állandó Bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy felhívással forduljanak a magyar történelmi egyházakhoz, hogy 2016. október 30-án egész Kárpát-medenceében imanapot hirdessenek az autonómiáért. Az érintettség okán az Állandó Bizottság állást foglalt a Bekes István Attila és Szőcs Zoltán ügyében nyilvánosságra került vádirat kapcsán. Az ÁB tagjai elítélték az SZNT elnöke, a nyilvánosság előtt többször hangoztatott, Jókai Mór a székely vértanúk emlékművén is szereplő szavaira épülő gondolatmenetének csonkított, sőt tartalmában meghamisított felhasználását a vádiratban, és meghatalmazta az elnököt, hogy a megfelelő jogi konzultációk után tegye meg a szükséges lépéseket.
Sepsiszentgörgy, 2016.07.15.
A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma