A Rákóczi Szövetség, valamint a Pannonhalmi Bencés Főapátság idén harmadik alkalommal hirdette meg a Cultura Nostra történelmi vetélkedőt Kárpát-medencei középiskolások számára. A verseny első fordulójára – melynek egyik erdélyi helyszíne a székelyudvarhelyi Kós Károly Ipari Szakközépiskola volt – február 10-én került sor. A vetélkedő célja a magyar önazonosság megőrzése, az összetartozás tudatának megerősítése, illetve a magyar történelem egyik fontos fejezetére vonatkozó ismeretek elmélyítése. Tizenkilenc csapat, összesen 57 diák mérte össze tudását az udvarhelyi versenyen. A helyi szervezők a kitöltött tesztlapokat tartalmazó zárt borítékokat postázták az anyaországi bírálóbizottság részére – az eredményeket a Rákóczi Szövetség www.rakoczi.com honlapján teszik közzé. Az elődöntő, illetve a döntő Pannonhalmán lesz ápr. 3–4. között – ezen a regionális versenyeken legjobb eredményt elérő 20 csapat vehet részt. /Szász Emese: Történelmi vetélkedő Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. – Ezért fogalmazták meg segélykiáltásukat, nyilatkozatukat. "N Y I L A T K O Z A T Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már 2003-ban is számos területen csökkent a határon túli magyarság költségvetési támogatásának reálértéke, hiszen például az Illyés Közalapítvány kerete az előző évhez képest nem változott és ugyanez érvényes a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatási keretére is, a határon túli magyarság ügyében tevékenykedő hazai civil szervezetek költségvetési támogatása pedig abszolút értékben is kevesebb lett. A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a szomszédos országokban élő magyarok száma és a magyarság számaránya jelentősen, egyes országokban drámaian csökkent. A csökkenés egyik fontos tényezője az asszimiláció. Ennek lassítása, megállítása csak akkor lehetséges, ha a határon túli magyarság kulturális intézményeinek működtetését, a magyar tannyelvű oktatási intézmények versenyképességének megőrzését az anyaország hathatósan segíti, ha a kedvezménytörvény keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást az óvodától az egyetemig a magyar családok minden szomszédos országban megkapják. A támogatásnak akár csak egy-két évre szóló visszafogása, főként az iskolák és a magyar oktatási-nevelési intézményekbe beiratkozó diákok támogatásának csökkentése az asszimiláció felgyorsulásához vezet. Szövetségeink ezért azt kérik az illetékesektől, hogy a határon túli magyarság közvetlen költségvetési támogatását reálértékben az eddigi szinten őrizzék meg és a Nemzeti Civil Alapprogram kialakítása során gondoskodjanak arról, hogy a határon túli magyarság szolgálatát fő feladatként végző magyarországi civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges költségvetési támogatást az e célra elkülönítendő keretből megkaphassák. Lipcsey Ildikó, az Erdélyi Szövetség elnöke, Pecze Ferenc, a Hunyadi Szövetség elnöke,    Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke,   Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke" /OS – Országos Sajtószolgálat, febr. 24./

Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tavaly, június végén alakult meg. A helyi szervezet az elmúlt hét végén Rákóczi-emlékülést szervezett, majd Rákóczi-bál zárta a napot. A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre, eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében. Ismeretes, hogy a felvidéki magyarok a Benes-dekrétum következtében a második. világháború után jogfosztottak lettek, sok felvidéki magyart lakosságcserével Magyarországra telepítettek; ezek a Magyarországon élő felvidéki magyarok alakították meg először a Csehszlovákiai Magyarok Baráti Körét, melyet a rendszerváltás mint Rákóczi Szövetséget jegyeztek be. A szövetség célja a határon túli magyarság megsegítése. A szövetség 6–7 éve döntött úgy, hogy a felvidéki és kárpátaljai magyarság mellett kiterjeszti együttműködési szándékát az erdélyi magyar közösségek irányába is. Ma a szövetségnek 110 helyi szervezete van, ezek kétharmada Magyarországon. Erdélyben helyi szervezet működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Zilahon, Székelyhídon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi szervezetek megalakításában közrejátszott, hogy a szövetség fő programja az ifjúság nevelése és a közoktatás támogatása. Ifjúságnevelés terén különböző szaktáborokat szerveznek Magyarországon, amelyekre minden magyarok lakta területről várják az egyetemistákat, illetve olyan történelmi vetélkedőket, rendezvényeket, amelyekbe az egész Kárpát-medence középiskolásai bekapcsolódhatnak. A szövetség segíti testvérkapcsolatok kialakítását az iskolák között, ugyanúgy a testvértelepülési kapcsolatokat is. Március 15-én például 30 nagy autóbusszal viszik a magyarországi középiskolásokat a határon túli ünnepi megemlékezésekre, Pozsonytól Kassán át Kolozsvárig, Temesvárig és Nagybányáig. Sok volt diák jelezte vissza, hogy egy ilyen március 15-e alkalmával tett látogatás jelentette számára az első élményt, találkozást a határon túli magyarsággal. A fentiek mellett próbálják támogatni a közoktatást is, amely kevés civil szervezet programjában szerepel. A számítógépeket személyesen viszik el a Kárpát-medencei iskolákba, minden iskolába ötöt, így hoztak most számítógépeket a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Iskolaközpont számára. Egy másik program a felvidéki Beiratkozási program: Szlovákiában sok magyar általános iskola gondja, hogy a szülők nem íratják magyar tannyelvű iskolába gyermeküket. A program keretében a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvánnyal közösen kulturális programokat szerveznek az érintett családok számára. Tanszercsomagokkal támogatják a családokat, illetve a bejáró gyermekek számára megtérítik az útiköltséget, szociális ösztöndíjat is biztosítanak a nehéz helyzetben levőknek. Selyem Antónia, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: tavaly a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szerveztek egy vetélkedővel egybekötött Rákóczi-emlékünnepséget, idén a Salamon Ernő Líceum diákjai Harrach Albert történelemtanár felkészítésében részt vettek a Cultura Nostra vetélkedőn, Székelyudvarhelyen. A diákok számára rendkívüli élmény volt, hogy tavaly a Rákóczi Szövetség vendégeként részt vehetett az 1956-os megemlékezéseken. /Gál Éva Emese: Tizenöt éves a Rákóczi Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Február végén sikeres előadást szervezett a Kolozsváron megalakult Rákóczi Kultúrkör. Solymosi Zsolt unitárius lelkész, a háromtagú elnökség egyik tagja elmondta, hogy tavaly év végén az anyaországi Rákóczi Szövetség vezetői, Halzl József elnök és kollégái jártak a városban azzal a céllal, hogy megalakítsák a kolozsvári tagszervezetet. Ekkor alakult meg a Rákóczi Kultúrkör. Céljuk, hogy Rákóczi fejedelem emlékét ápolják és megismertessék a Kolozsváron élő ifjúsággal. Havonta lesznek előadások, amelyre középiskolásokat, egyetemistákat hívnak meg. Az első ilyen alkalom február 29-én volt, Beder Tibor Törökország-kutató, Rodostó, Rákóczi és Mikes emlékét ápoló tanár jött előadást tartani. Április elején az Atlantisz harangoz országos versmondó verseny védnöki tisztét vállalja a Rákóczi Szövetség. A Rákóczi emlékév kapcsán az anyaországi Szövetség nyári programjaiba kapcsolódnak majd be. Jövőre szeretnének Kolozsvár Hetet szervezni. /Sándor Boglárka Ágnes: Rákóczi fejedelem szellemiségében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Megjelent a Szövétnek idei első száma. A nyolcadik évfolyamát megkezdő aradi kulturális szemle az elmúlt negyedév számos érdekes eseményéről számolt be. Többek között a Szenczi Molnár Albert-emlékestről, a Csiky-napokról, az Alma Mater Alapítvány közgyűléséről, és a Rákóczi Szövetség aradi szervezetének a megalakulásáról. Kövér Gábor második világháborús emlékirataiból közölt részletet. /K. ZS.: Szövétnek – a nyolcadik évfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

Az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozataira emlékezett márc. 21-én, vasárnap a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség. A véres események sáromberki áldozatának, Gémes Istvánnak sírjára helyezték el a kegyelet koszorúját. 1990-ben a Marosvásárhely felé tartó, a felbujtott román parasztokat szállító egyik gépkocsi halálra gázolta a 41 éves Gémes Istvánt és több helybélit megsebesített. Gémes az út szélén, amikor az autó belehajtott, és súlyosan megsebesítette, másnap reggelre meghalt. A tettes Butilca Dumitru, akit nem idéztek be a törvényszékre, nem ítélték el.- Soha nem kért bocsánatot – mondta az áldozat felesége, Gémes Ilona. A Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke, dr. Ráduly Levente elmondta, minden évben megemlékeznek a 14 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom áldozatairól, és az áldozatok egyikének sírjára koszorút helyeznek. – A 14 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom kiagyalói, megszervezői és végrehajtói szabadlábon járkálnak környezetünkben – mondta Ráduly Levente. Dr. Kincses Előd ügyvéd, a Marosvásárhely fekete márciusa című könyv szerzője rövid felszólalásában méltatta a Marosvásárhely körüli magyar falvak helytállását a pogrom idején, és reményét fejezte ki, hogy olyan nehéz helyzetbe, mint 14 évvel ezelőtt, Erdély magyar népe nem kerül többé. /Antalfi Imola: Gémes Istvánra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Lengyel István helyi református lelkipásztor és felesége kezdeményezésére áprilisban Magyarfenesen is megalakult a Rákóczi Szövetség. Eljött dr. Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség főtitkára, ismertette a szövetség tevékenységét. A szomszédos országok magyarlakta településein egyre többen csatlakoznak a Rákóczi Szövetséghez. Feladatuknak érzik a határon túli magyarságot minden módon segíteni. A nyáron a magyarfenesi gyermekek és szüleik két autóbusszal Felvidékre utaznak. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Újabb Rákóczi Szövetség alakult. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az Árpádok aranykora címmel a Nagybányai Rákóczi Szövetség és a helyi Németh László Gimnázium szervezésében zajlott le az a történelmi vetélkedő, amely az Árpád-házi királyok s uralkodásával volt kapcsolatos. Az eredményhirdetésre máj. 18-án került sor. Vánk Sándor ny. tanár – a történelmi vetélkedők hagyományának megteremtője – beszédében kiemelte a gimnázium keretében működő Schönherr Gyula Történelem Kör tevékenységét. /(eszelzé): Vetélkedő Árpád-házi királyainkról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 28./

Tizedik alkalommal adóztak az 1848-as szabadságharcos hősnek, Vasvári Pálnak Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. A hagyományosan kétnapos /júl. 3-4./ rendezvényre az idén is több magyarországi településről érkeztek vendégek. Az első napon történelmi diákvetélkedőt tartottak, másnap a kopjafánál mondtak ünnepi köszöntőket, és átadták az idei Vasvári-díjakat. Bánffyhunyadon a Petőfi-kopjafánál Péntek László szólt Vasvári és Petőfi barátságáról. Az idén először kirándulás formájában megszervezett vetélkedő legjobb csapata a kőrösfői iskolásoké volt. A Rákóczi Kultúregylet hagyományőrző néptáncegyüttese meghívást kapott a szeptemberi szigetvári napokra. Immár negyedik alkalommal szervezik meg az ünnepség részeként a Vasvári Pál kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát a Kolozsvár–Funtinel–Kőrösfő útvonalon. Magyarvalkón csodálatos kopjafagyűjteményt avattak. A Lukács Ferenc helybeli lelkész által az elmúlt 22 évben összegyűjtött kidőlt kopjafákat a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító, faragómester tatarozta, felújította, zsindelyes befedéssel látta el, és elhelyezte a templomkertben a félszáz kopjafát. A Vasvári-kopjafa környezetében elhelyezett állandó kiállításnak címe is van: Vasvári katonái. Péntek László Kőrösfőn egy házat ajánlott fel egy Vasvári-emlékszoba kialakítására. Díszpolgárrá avatták Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki ma már több erdélyi (pl. Magyarvalkó, Jegenye stb.) és Kárpát medencei település díszpolgára. Vasvári-díjat adományoztak Halzl Józsefnek, a budapesti Rákóczi Szövetség elnökének, aki támogatta egy Vasváriról szóló kötet megjelenését és a Vasvári-emlékoszlop létrehozását. Péntek Lászlónak az MVSZ A magyarság szolgálatáért nevű díját adományozta Vasvári-kutatómunkájáért, a Vasvári-napok szervezéséért, illetve azért, hogy az idén saját házát ajánlotta fel egy Vasvári-emlékszoba létrehozására. Szintén Vasvári-díjjal tüntették ki a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpadot, amelynek immár több mint egy évtizedes "vándorszínészi" munkáját méltatták ezzel. /K. E.: Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó. Vasvári Pál Emlékünnepség – a megbékélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Idén másodjára ünnepelte Sepsiszentgyörgy Rákóczi Ferencet. Márc. 27-én, a Nagyságos Fejedelem születésnapján portrékiállítás elevenítette fel a nagy magyar államférfi személyét, júl. 10-én pedig, a gyulafehérvári országgyűlésen fejedelemmé választásának 300. évfordulóján újabb kiállítással és szoborállítással is tisztelgett a város II. Rákóczi Ferenc emléke előtt.  A Székely Nemzeti Múzeumban berendezett Pro Libertate – 1703–11 emlékkiállítást Már István tanár, a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezetének elnöke nyitotta meg.  Sepsiszentgyörgyön, a Szent József-plébánia tőszomszédságában felavatták Vargha Mihály szobrász Rákóczi-mellszobrát.    Albert Álmos polgármester beszédében kiemelte, régi adósságát rója le a város a Rákóczi-szobor avatásával, ugyanis már próbált Sepsiszentgyörgy szobrot állítani. Sylvester Lajos, a szoborállítást kezdeményező Mikes Kelemen Közművelődési Alapítvány elnöke hazatérőnek, de mindig köztünk levőnek nevezte a fejedelmet. A két ünnepi szónok és a szobrász közösen leplezte le a szobrot, melyet Csintalan László főesperes szentelt fel és Kovács István unitárius lelkész áldott meg. /(vop): Sepsiszentgyörgyön a Nagyságos Fejedelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Százhúsz hazai és határon túli fiatal magyar történelemtanár vesz részt júl. 26-tól egy hétig a Rákóczi Szövetség által az uniós csatlakozás történelmi vonatkozásairól szervezett konferencián Pannonhalmán. A határon túli magyarság szolgálatára alapított Rákóczi Szövetség hetedik alkalommal tartja konferenciáját a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. A rendezvényen áttekintik Magyarország és Európa közös történelmét az államalapítástól az uniós csatlakozásig. /Kárpát-medencei magyar történelem-tanárok találkozója Pannonhalmán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Egyetemistáknak és főiskolásoknak rendez tábort a hét folyamán a Rákóczi Szövetség Szentendrén. Az immár 16. alkalommal megrendezett programra a határon túli magyar egyetemista és főiskolás szervezetek képviselőit, valamint a Rákóczi Szövetség helyi szervezeteinek egyetemista és ifjúsági tagjait várják. A közlés szerint a tábor célja, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi szerepvállalását, az egyetemista és főiskolás szervezetek kapcsolatainak építését, erősítse nemzeti önazonosságukat és tágítsa társadalmi gondolkodásukat. /A Rákóczi Szövetség tábora fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Nagy Zoltán, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke leszögezte, évek óta megoldatlan a városban az óvoda-ügy, sok magyar gyermek nem jut be az óvodák magyar tagozataira. Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy ez diszkrimináció. Hivatalosan helyszűkére, pénzhiányra hivatkoznak. A Rákóczi Szövetség jelzést adott az ügyben érintett magyarok igényeiről a felsőbb fórumoknak, emellett felvállalták az óvoda-érett gyermekek feltérképezését. A segítséget az RMDSZ-től várják. /Nagy Zoltán elnök: Miért nincs hely óvodásaink számára? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 10./

Csíkszeredában okt. 6-án a Millenniumi-templomban szentmisén emlékeztek az 1848–49-es magyar szabadságharc mártírjaira. Székelyudvarhelyen szavalatok hangzottak el diákok előadásában, majd a Magyar Polgári Szövetség képviseletében Szakács István Péter mondott beszédet. A szervező Rákóczi Szövetség részéről Hegyi Sándor református lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Gyergyószentmiklóson a köztemetőben emlékeztek meg a 13 aradi vértanúról. A Volt Politikai Foglyok Gyergyói Fiókja által kezdeményezett megemlékezésen az egybegyűltek koszorút helyeztek el Kiss Antal ezredes, a szabadságharc őrnagya kopjafájánál, délután pedig az örmény katolikus templomban emlékeztek a forradalom áldozataira, majd Czetz János honvéd tábornok emlékére állított emléktáblát szenteltek és koszorúztak meg. /Megyénkben is megemlékeztek a szabadságharc mártírjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

A múlt hét folyamán a Rákóczi Szövetség a Stúdium Alapítvány támogatásával a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány számítógép-ajándékát (tizenegy Pentium I-I.-es számítógép) juttatta el a magyarózdi, csekelaki és istvánházi iskoláknak, illetve a marosludasi Magyar Háznak. /Számítógép-adományok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a határon túli magyarok szervezeteinek vezetői és a magyarországi ellenzéki pártok vezetői az igen szavazatokért kampányoltak, a magyarországi kormánypártok a nem voksokért szálltak síkra. A népszavazás eredményére a határon túli, így a romániai magyarok többsége hisztérikusan reagált. „Az anyaország eltaszított minket magától”. „Mi nem kellünk senkinek”. Az igen-tábor érzelmekre ható kampányt folytatott. „Érzelgős, könnyzacskót facsaró szövegekkel igyekeztek nyomást gyakorolni az emberekre.” – minősített Fey László. Szerinte „a határokon túli magyar szervezetek vezetői már a népszavazás előtt is sértő módon követelőztek, gyanúsítgattak, vádoltak, szemrehányásokat tettek, sőt fenyegetőztek is.” Fey László megállapította: társadalmunk beteg; Trianon-szindrómában szenved, „máig sem tudta feldolgozni a trianoni döntés okozta sokkot, máig is frusztrált.” Fey László szerint a magyar kormánytényezők tartják magukat az európai normákhoz, „a mélyben tenyészik a nacionalizmus, antiszemita és revizionista beütésekkel. Hogy erre a szellemre milyen nagy az igény, az abból is kitűnik, hogy milyen sok szervezet igyekszik kielégíteni ezt a keresletet: a MIÉP, a hungarista mozgalom, a Fidelitas, az MVSZ, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Trianon Társaság, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Fórum, a Polgári Körök, a Lelkiismeret 88 Csoport, a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Magyar Út Körök Mozgalom, a Bocskai Szövetség, a Rákóczi Szövetség, a Vitézi Rend, a Vér és Becsület Kulturális Egyesület… és a lista közel sem teljes. De a Fidesztől sem idegen ez a szellemiség.” „Az említett szervezetek közé nem lehet egyenlőségi jelet tenni, de mindnek közös vonása a nacionalizmus ilyen vagy olyan formája.” A cikkíró következtetése: Több józanságra, valóságismeretre és kritikai szellemre volna szükségünk. /Fey László: Beteg társadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Továbbra is kérdéses a Székelyudvarhelyen felállítandó, egész alakos Rákóczi-szobor kivitelezése. Hegyi Sándor lelkipásztor, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a szoborállítás gondolata már a helyi alakulat létrejöttével egy időben, 2001 októberében megfogalmazódott. Ugyanakkor művészekkel egyeztettek, a helyet is kijelölték a kezdeményezők, 2002-ben pedig a költségvetés-tervezetet is elkészítették, melyet elküldtek az anyaországi Rákóczi Szövetségnek. Anyagi okok miatt megtorpant a kivitelezés. A tervezett lovasszobor a város Boldogfalva felőli kijáratánál, a Rákóczi út elején kapna helyet. /Szász Emese: Egyelőre álom a Rákóczi-szobor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

Lovaglótúra keretén belül emlékeznek meg II. Rákóczi Ferenc fejedelemről április 3. és május 3. között. A Rákóczi Szövetség által szervezett 800 km-es történelmi emléktúra kiindulópontja Zágon, célállomása pedig a Borsiban (Szlovákia) álló várkastély, keresztül haladnak Gyekén, Szamosújváron, Zsibón és Szilágynyíresen is. A tervezett útvonal során érintett Rákóczi emlékhelyeken ünnepélyes megemlékezésekkel tisztelegnek majd. /Rákóczi-emléktúra Zágontól Borsiig. A hónap közepén tájainkra érkezik a lovascsapat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A kuruc szabadságharc 300. és II. Rákóczi Ferenc halálának 270. évfordulója alkalmából Petraskó Tamás magyarországi hagyományőrző vezetésével egy héttagú csapat április 11-én lóháton elindult Zágonból a felvidéki Borsiig tartó 800 kilométeres Rákóczi-emléktúrára, amelynek során főleg a Nagyságos Fejedelemhez kötődő emlékhelyeket látogatnak meg. A lelkes csapat múlt héten autókkal Rodostóban járt, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc emlékművét és Mikes Kelemen sírhelyét. Az indulás előtti napon a lovastúra tagjai, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség hagyományőrzői honfoglalás kori viseletben és vitézkötéses kuruc ruhában ünnepi istentiszteleten vettek. Az istentisztelet után az ünneplők – közük volt Domokos Géza író, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Jancsó Árpád, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum igazgatója – felvonultak a Mikes-kastély udvaráig, ahol Jánó Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőbeszédet, majd a hagyományőrző csapat történelmi zászlajára, amelyet Sárospatakon helyeznek el a várban levő Rákóczi Múzeumban, felkötötte a Zágon jelésű selyemszalagot. Petraskó Tamás ismertette az emléktúra útvonalát. Domokos Géza arra kérte az emléktúra résztvevőit: vigyék magukkal ennek a helynek, Mikes zágoni képmásának az emlékét. /Bodor János: Emlékezés és múltidézés Zágonban (Rákóczi-emléktúra, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Május 28-án a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, illetve a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete Gyarmathy Zsigáné néprajzkutató, író (Kalotaszeg Nagyasszonya) születésének 162. évfordulója alkalmából emlékünnepséget szervezett a kőrösfői református templomban. Ferencz László esperes kifejtette: Gyarmathy Zsigáné valóságos Isten áldása volt Kőrösfő számára, hiszen az 1800-as évek vége táján a kalotaszegiek nagy szegénységben éltek. A Nagyasszony megtanította az asszonyokat és lányokat a varrás, a népi hímzés tudományára, amely sok családnak jó megélhetést biztosított. Mihály Ágnes történelem szakos tanár beszélt Gyarmathy Zsigáné életéről. /Dézsi Ildikó: Megemlékezés Kalotaszeg Nagyasszonyára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Falunapokat tartottak a hét végén Bölönben. Május 29-én felavatták Erzsébet királyné – Sziszi – mellszobrát a róla 1898-ban elnevezett emlékparkban, a mindenkori szabadtéri rendezvények színhelyén. Az Oláh Áron vezette helybeli fúvósok zenéjére ébredt szombaton a falu. A kézdivásárhelyi fúvószenekar taktusára menetelt a céhes város mazsorettcsoportja. /(kisgyörgy): Ünnep Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./ Sebestyén Benedek /Budapest/ szobrászművész, nyugalmazott református lelkipásztor Erzsébet királynét ábrázoló bronz mellszobrát kapta ajándékba a faluközösség a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány jóvoltából. Az ünnepségen jelen volt Földes István, az alapítvány elnöke is. Felolvasták a szobor alkotójának a bölöniekhez küldött levelét, melyben emlékeztetett a december 5-i népszavazásra, és tisztázta, hogy ki is a magyar. Dr. Keserű Józsefné Pesterzsébet testvérkerület önkormányzatának üdvözletét tolmácsolta. A budapesti Rákóczi Szövetség egymillió forinttal járul hozzá az unitárius templom folyamatban levő javításához. /Kisgyörgy Zoltán: Sziszi Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Székelyudvarhelyen, a Vasszékely szobránál emlékeztek Trianonra. Thamó Csaba, a Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség helyi elnöke beszélt. A lelkész kifejtette, a magyarság jogai csorbulnak, nemcsak a Vajdaságban, hanem Sepsiszentgyörgyön is vannak magyarverések, s a Trianon-film vetítése miatt meghurcolták az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetőjét. Hegyi szerint ki kell harcolni az autonómiát, igényt kell tartani a kettős állampolgárságra. /Trianonra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Július 9-10-én szerveztek először falunapokat Kalotaszeg egyik legrégebbi településén, Magyarvalkón. Sportvetélkedők után felléptek a magyarvalkói általános iskolások a Kukoricahántás című darabbal, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem néptánccsoportjának és a Döbögő néptáncegyüttes táncosainak előadása következett, végül a bánffyhunyadi Rákóczi Szövetség néptánc-csoportjának tapsolhatott a közönség. Megemlékeztek Vasvári Pálról, Okos Márton szólt az ünneplőkhöz a Magyarok Világszövetsége nevében, majd Körömi Attila magyarországi képviselő és Kerekes Sándor a megyei tanács alelnöke is beszélt. Az egybegyűltek megkoszorúzták a Vasvári Pál kopjafát. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek a magyarvalkói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete idén is megemlékezett Vasvári Pálról, aki négyszáz bajtársával együtt 1849. július 6-án Kalotaszeg határában esett áldozatul a lázadó román erőknek. Július 8-án a Kőrösfőn a művelődési házban Péntek Lászlónak a Rákóczi Kultúregylet elnökének köszöntőjével kezdődött az immár tizenegyedik alkalommal szervezett ünnepségsorozat. Ezt követően Okos Márton megnyitotta Pécsi L. Dániel jelképtervező „Kalotaszegi címerek, egyházi és világi jelképek a Kárpát-medencében” című címerkiállítását. Az esti órákban 1848–2005, Unió akkor és most címmel vitafórumot tartottak. A hozzászólásokat borúlátás jellemezte: a jelenlevők közül többen a tavalyi népszavazásról beszéltek. Hozzászólásában a jelenséget történelmi távlatban elemezte dr. Balogh Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint kollégája dr. Fülemile Ágnes. Július 9-én diákvetélkedő zajlott Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról címmel, majd Magyarvalkón ünnepségre került sor. Július 10-én, vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott az emlékezés. Idén Patrubány Miklósnak ítélték oda a Vasvári-díjat, amelyet Péntek László adott át. /P. L.: Tízéves a kőrösfői Vasvári Pál kopjafa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Október 23-án Csíkszeredában az 56-osok emlékére állított kopjafánál emlékeztek a forradalomra. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez hozzájárultak az újtusnádi fúvósok is. Székelyudvarhelyen a ferences templom mellett lévő politikai foglyok emlékművénél emlékeztek az 1956-os forradalom áldozataira. A polgármesteri hivatal, a Rákóczi Szövetség, valamint a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Gyergyószentmiklóson a temetőben, a kommunizmus áldozatai emlékére felállított emlékműnél dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő 1956 romániai áldozatainak hiábavalóságáról is szólt, Pap József polgármester a forradalom üzenetét ecsetelte. Salamon László ötvenhatos elítélt emlékeztetett a forradalom eltulajdonítóinak mesterkedéseire. Szólt az akasztófák alatt nagykorúsított áldozatokról, az elhallgatott hősökről, a több mint 20 000 elítélt meghurcoltatásáról, a 400-nál több halálraítélt mártíromságáról. /Méltó megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség a Pro Hungaris Alapítvánnyal közösen pályázott meg könyveket 360.000 forint értékben. A kiadványokat – köztük számos értékes könyvet, lexikont, világatlaszt – négy iskolának juttatják el. A Rákóczi Szövetség az elmúlt két évben 51 számítógépet adományozott különböző középiskoláknak. /Könyvadomány iskoláknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

Idén ötödik alkalommal szervezi meg a pannonhalmi bencés főapátság és a Rákóczi Szövetség a középiskolás diákok Cultura Nostra elnevezésű történelmi vetélkedőjét. A két fordulóban – helyi és nemzetközi szakasz – megrendezett versenyen a résztvevőknek az Anjou-kort, azaz Magyarország 1301–1437 közötti történelmét kell nagyon jól ismerniük. A helyi szakaszt, amelyre mintegy 450 diák jelentkezett a Kárpát-medencéből, február 7-én tartották. Magyarországon 8, Erdélyben és Felvidéken 2-2, Kárpátalján és Vajdaságban 1-1 színhelyen versenyeztek a diákok. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen két-két csapat jelent meg a versenyen. A döntőre, amelyet április 22–23-án tartanak Pannonhalmán, a legjobb teljesítményt elérő 10 csapatot hívják meg. /Cultura Nostra ötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

Az erdélyi magyar földbirtokos és történelmi családok 1949-es kitelepítésére és meghurcoltatására emlékeztek március 2-án Székelyudvarhelyen. A Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél a szervező Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi szervezete részéről Pál László elnök, valamint Komoróczy György titkár mondott beszédet, a társszervező Rákóczi Szövetség nevében pedig Hegyi Sándor lelkipásztor, a szövetség székelyudvarhelyi szervezetének elnöke szólt a hallgatósághoz. A történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke, Haller Béla levélben üdvözölte a székelyudvarhelyi megemlékezőket. /Szász Emese: A kitelepítésre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./