Egy hiteles ember: Erdély szellemi örökségét kutatja Szász István Tas
Az 1935-ben alapított Hitel folyóirat nevelte fel a Trianoni diktátum után Magyarországtól elszakadt új erdélyi magyar értelmiségi generációt. A korabeli erdélyi közéletet és kultúrát formáló lap szellemi örökségét kívánja visszahozni a köztudatba Szász István Tas, a Magyar Örökség díjas Hitel Múzeumának alapítója, aki a Rádió Orientnek nyilatkozott a témában.„A Trianoni diktátum után Erdély magyarsága magára maradt, intézményeitől megfosztottan kellett újra talpra állnia. Szüleim kialakították az erdélyi értelmiségi elit találkozóhelyét, otthont adtak az iránytű szerepet betöltő nemzetpolitikai folyóiratnak.”
Szász István Tas a Hitel-kör szellemi környezetében cseperedett, szülei révén az erdélyi magyar értelmiség számos jeles szereplőjével találkozott. 1945 után fiatalemberként szerzett meghatározó élményeket az Erdélyben maradt hitelesektől. „A Trianoni diktátum után Erdély magyarsága magára maradt, intézményeitől megfosztottan kellett újra talpra állnia. Erdély magyar társadalma új világba csöppent, új nyelvet, mentalitást, valamint védekező- és alkalmazkodóképességet kellett tanulnia. Az 1935-ben létrehozott Hitel nevelte fel az új értelmiségi generációt” – emelte ki a Rádió Orient vendége. Szász hozzátette, Venczel József alapító szerkesztő felkereste szüleit, és a segítségüket kérte. „Szüleim kialakították az erdélyi értelmiségi elit találkozóhelyét, otthont adtak az iránytű szerepet betöltő nemzetpolitikai folyóiratnak.”
A bécsi döntést követően kezdődött a Hitel harmadik korszaka. Az orvos, író elmondta, sokan érkeztek vissza Magyarországról, új emberek kapcsolódtak be az akkor már a gyakorlatban Kéki Béla és Kiss Jenő által szerkesztett lap szellemi körforgásába. Ugyanis alapítói közül hárman egyéb fontos feladatokat kaptak. Korábban, az 1937-es Vásárhelyi találkozó megszervezésében – Tamási Áron vezetésével – is nagy szerepet játszott ez a gondolkodói kör: a román nyomás következtében csoportjuk is összekovácsolódott, így jöhetett létre egy közös magyar állásfoglalás. A bécsi döntést követően azonnal megszerkesztettek egy memorandumot Erdély bizonyos önállósága érdekében és a román kisebbségi jogok biztosítására. Teleki Pál a hitelesek csoportjának közreműködésével hozta létre aztán az Erdélyi Pártot, s az újság kibővített otthonának, az Erdélyi Körnek kialakításakor az a politikai elit működésnek is központja lett. Szász kiemelte, a lap munkatársainak köszönhető a Faragó féle béketárgyalás előkészítése, a „negyvenek memoranduma” a kiugrásért és az is, hogy Kolozsvár nyitott várossá vált. „A Hitel 1944-es megszűnése mögött, a folyóirat besározása, valamint érdemeinek kisajátítása állt”- vélekedett a vég politikai okairól a Hitel kutatója.
Szász István Tas életútját végigkísérte a Hitel hatása és szellemisége, mely nemzetpolitikai publikációkban és a Hitel kutatásában öltött alakot. Szász leányfalui, Makovecz Imre által tervezett otthonában 2010-ben nyitotta meg a Romániából kimentett családi relikviákból kialakított Hitel Múzeumot. „Kádár Tibor kolozsvári festő vállalta a szellemi kör több mint 50 nagy alakját ábrázoló szárnyas oltár elkészítését. A múzeum mestergerendáján közel 100 hiteles fotója látható, azoké, akik kiemelkedő szerepet játszottak a folyóirat életében”, egyre gazdagabb anyag dokumentálja a hitelesek egykor elvégzett munkáját is – Szász hozzátette, múzeumának kapui mindig nyitva állnak, sok csoport látogatja a tárlatot: van, hogy ketten, van, hogy 30-an érdeklődnek.
A Hitel régi és új műhelyét 2012-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. Szász elmondta, egy Hitel konferencia szervezésekor merült fel benne, hogy felterjeszti az elkészült anyagot a kitüntetésre. „A budapesti Hitel folytonosságot vállalt a kolozsvári Hitellel, így együtt terjesztettem fel őket a díjra” – emlékezett vissza a Rádió Orient vendége. Szász István Tas leányfalui lakásmúzeumával és publikációival szeretné megőrizni, illetve visszahozni a Hitel gazdag szellemi örökségét a mai magyar köztudatba.
http://orientpress.hu

„A balladás ember” kiállítása a szentendrei Skanzenben
Kallós Zoltán érdeme, hogy Mezőség, Gyimes, Kalotaszeg, valamint Moldva néprajzi és népzenei hagyományai széles rétegek számára váltak ismertté. A Kossuth-díjas erdélyi kutató mintegy 14 ezer dallamot gyűjtött össze, de a táncházmozgalom kialakulásában is jelentős szerepet játszott. Az életművét bemutató tárlat szeptemberig látogatható a Skanzen Galériában – mondta a kiállítás kurátora a Rádió Orienten.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese szerint Kallós Zoltán legnagyobb érdeme munkásságának komplexitása, amelynek során másfajta attitűddel közeledett a néprajzkutatáshoz. „Nemcsak a gyűjtést tartotta fontosnak, hanem azt is, hogy az anyagot eljuttassa a fiatalokhoz, így biztosítva a generációról generációra való továbbélését” – emelte ki. A kutatónak, akit „balladás embernek” is neveztek mintegy 14 ezer archivált dallama található a Népzenetudományi Intézetben – mondta Bereczki Ibolya.
Kallós Zoltán népzenei érdeklődése és gyűjtőszenvedélye már gyerekkorában kialakult, amely annak köszönhető, hogy általános iskolai tanulmányai során a tanárai arra hívták fel a figyelmét, hogy az otthonról hozott néprajzi ismeretanyaga olyan hatalmas érték, amit gyűjteni érdemes.
Háborúban hallgatnak a múzsák
Átmeneti időszakot jelentett Kallós Zoltán életében a II. világháború időszaka, amikor szülei – hogy megóvják a háború viszontagságaitól – Kolozsvárról Budapestre küldték. 1944-ben az ostrom időszakát Budapesten vészelte át. Besorozták, de végül kalandos körülmények között hazajutott és folytatta tanulmányait Kolozsváron.
Más volt a helyzet, amikor már hivatalos katonai szolgálatát teljesítette Romániában, amit ismertségek szerzésére és néprajzkutatásra fordított. Feladata, hogy összeírja a katonákat, nagy segítséget jelentett az adott tájegységek zenei kultúrájának felderítésében.
A kiállítás részei
Mint azt Bereczki Ibolya elmondta, a tárlat hat nagy vidéket mutat be, ezek közül a négy legfontosabb: Válaszút és a Mezőség, Kalotaszeg, Moldva és Gyimes. Emellett Kallós Zoltán megfordult Biharban, de gyűjtött székelyföldön is. „A legnehezebben elérhető helyeken kutatott leginkább, a Mezőség mellett Moldva jelentett számára meghatározó élményt, a tanítóképző befejeztével is ide helyeztette magát” – mondta a főigazgató-helyettes. Kiemelte: ebben az időszakban végezte legtöbb néprajzi gyűjtését egészen 1956-ig, az ottani magyar iskolák bezárásáig. Kapcsolat a magyar kutatókkal
Kallós Zoltán munkáját hamar felismerték Magyarországon is, amely nagyban köszönhető annak, hogy viszonylag hamar elkezdte eljuttatni hazánkba gyűjteményét. A közös kutatásban az áttörést 1961 hozta meg, amikor is Andrásfalvy Bertalannal és Martin Györggyel elkezdték közös munkájukat. Ennek eredményeként Válaszúton és a Mezőség falvaiban táncokat fotóztak és filmeztek, hanganyagokat rögzítettek.
Bár ebben az időszakban már szinte temették a balladákat, újabb áttörést jelentett 1970, amikor Bukarestben megjelent a Balladák Könyve, amely nagy hatást gyakorolt az értelmiségi rétegre. Innen már csak egy lépés volt az első táncház megszületése.
A Kallós Zoltán Alapítvány
A családi kúria visszaszerzésével 1992-ben megalapította a nevével fémjelzett alapítványt Válaszúton, amelynek célja a mezőségi szórvány magyarság gyerekeinek anyanyelvi és kulturális oktatása bentlakásos rendszerben. „Az induláskor mindössze 4 gyermek tanításával foglalkozó intézménynek ma már több mint száz diákja van, s valóságos komplex kulturális központtá alakult” – emelte ki Bereczki Ibolya.
Készül az Erdélyi tájegység a Skanzenben
Bár már 1998-ban elindult a gyűjtés Erdélyben, támogatás híján csak az utóbbi évben gyorsult fel. Mint azt a főigazgató-helyettes elmondta, már 13 porta épülete és több mint hatezer néprajzi tárgy várja a tájegység felépítését.
„Elsősorban Erdélyt is a kis vagy közepes tájakkal fogjuk bemutatni, nemrég Hunyad megyéből és a Fekete-kőrös völgyéből is vásároltunk épületet, de természetesen lesznek olyanok, amelyeket csak másolatban fogunk felépíteni. Idén a sóvidéki házat bontjuk le Felsősófalván, de kiválasztásra vár a moldvai épület is. Emellett az életformához kapcsolódó gyűjtést szeretnénk még erősíteni ” – mondta Bereczki Ibolya.
Kiemelte: ma már nem elég egy egykori életvilágot bemutatni, hanem a modern technológia eszközeivel a látogatók számára interaktív módon könnyebben befogadhatóvá kell tenni.
Az „Indulj el egy úton…” című, Kallós Zoltán életművét bemutató kiállítás szeptember 13-ig látogatható a Skanzen Galériában.
orientpress.hu -