Helytörténeti kiadványok bemutatásával kezdődött a váradi Limes könyvfesztivál utolsó napja. A budapesti Wagner Péter Feneketlen a múltnak kútja /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvéről elmondta: a könyv fiatalkori kutatásának az eredménye, s a széki népi építészettel foglalkozik. A szerző három évvel ezelőtt vette elő az 1970-es évek elején készült anyagot. Új felvételeket készített 2003-ban, hogy felmérje, mi maradt meg az akkori világból. Bemutatták továbbá Borbély Gábor Stark Erzsébettel és Dukrét Gézával egyetemben írott, Bihar megye útikönyve című kiadványának második kötetét (Prolog Kiadó). Ezután Dánielisz Endre beszélt Biharország népi világa (Prolog Kiadó) című könyvéről. Fleisz János bemutatta Egy város átalakulása – Nagyvárad a két világháború között (Literátor Kiadó, Nagyvárad) című kötetét. Ez a könyv a tíz évvel ezelőtt megjelent Város, kinek nem látni mását című kötet folytatása. Ebben 1867-től 1918-ig ismerhették meg Várad történetét, a két világháború közötti időszakról (1919-1940) pedig az Egy város átalakulásában olvashatnak. Végezetül Péter I. Zoltán beszélt a Nagyváradi emlékképek című (Europrint Kiadó), tavaly megjelent könyvéről. /Fried Noémi Lujza: Helytörténeti könyvek matinéja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./

Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában tartották az Érmelléki borospincék című rendezvényt. Az érmelléki borpincékről készült kiállítás anyagát Borbély Gábor és Sófalvi István állították össze. A gyűjtemény könyv formájában is napvilágot látott a partiumi Prolog Kiadó gondozásában. A monográfia anyagát Sófalvi István fotózta. A Partiumban működő Prolog Kiadó más kiadványokat is bemutatott, köztük Kovács Rozália Érmihályfalvi temetők története című kötetét. A szerző szerint egy közösség jellemét az is meghatározza, hogy miként gondozza a temetőt. A szerző tárgyalja a csónak alakú fejfákat is, a nyolcvanas évekből való az utolsó ilyen jellegű fejfa. Kovács Rozália még két kötetet hozott magával: A nagycsaládok, fényes idők Érmihályfalván és Barangolás múltban és jelenben. Mindkettő helytörténeti vonatkozású munka. Dánielisz Endre kötetei ugyancsak érdekes néprajzi, helytörténeti munkákat tartalmaznak. A szarutól a fésűig kötete a kisiparosok életformájáról mesél. A Galíciától a Garda-tóig c. könyve világháborús katonatörténeteket, nótákat foglal magába. Bemutatták az 1956 emlékezete Biharban című munkát, továbbá A nagyváradi egészségügy története című, A nagyváradi tudóspüspökök című kötetet. A „Turulmadaras emlékműveink” kötet 50 turulmadaras emlékművet tárgyal, zömében világháborús emlékművekről van szó. A Prolog Kiadó öt éve működik, nagyobbrészt néprajzi témákkal foglalkozó kiadványokat jelentet meg. /Varga Melinda: A borpincéktől a csónak alakú fejfákig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Csepregi Imola Eszter megírta a Bihar megyei Hegyközpályi monográfiáját. Elmondta, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen református vallástanár, valamint magyar nyelv és irodalom szakon végzett. Államvizsgára egy, az egyháztörténeten belüli témáról akart írni. Elkezdett információkat gyűjteni erről a főleg reformátusok lakta településről, Pályiról. Munkájában Hegyközpályit a kezdetektől 1920-ig, vagyis a trianoni békeszerződés aláírásáig mutatta be. Felvette a kapcsolatot a nagyváradi Prolog Kiadó vezetőjével, Tunyogi Katalinnal és férjével, Gyulával. Őket érdekelt a téma, így 2005-ben sikerült kiadatni az első kötetet, 2008-ban pedig a másodikat, amelyben a község történetét 1921-től napjainkig mutatja be. /Ladányi Norbert: Hegyközpályi krónikásával beszélgettünk. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 30./

Évköny-bemutató az Arany János Elméleti Líceumban
Novemberben mutattuk be a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum idén megjelent, sorban már a harmadik évkönyvét, amely a 2013–2014-es tanév fontos eseményeit, tevékenységeit és adatait rögzíti.
Intézményünk új formájának, a magyar tannyelvű iskolának a létrehozása óta igyekszünk hiteles dokumentumot állítani létünknek, munkásságunknak, törekvéseinknek, a nagyszalontai magyar pedagógusok és diákok életének bemutatásával. Az idei évkönyv is követi az előzőek felépítését. A beköszöntő Mészár Julianna igazgatónő, Török László polgármester, illetve az előző tanév aligazgatói: Kiss Mária és Tornai Melinda tollából született. Későbbiekben helyet kap a nagyszalontai oktatás történelmének ismertetése, költőóriásunk munkásságának néhány fontos aspektusa, iskolánk diákjainak, pedagógusainak, személyzetének és felszereltségének bemutatása.
A második fejezet a munkaközösségnek biztosít teret, leírva egy munkás év mozzanatait, eredményeit. A következő fejezetekben, az iskolában működő körök, rendszeres tevékenységek, versenyek, konferenciák, családnapok, ünnepségek vannak képekkel gazdagon illusztrálva, majd a diákok életébe vethetünk betekintést, megismerve a diákönkormányzatot, a gólyaavató és szalagavató bálokat, az iskola újságát, a sok kirándulás beszámolóit.
Az utolsó fejezet a végzősökről szól. Megtaláljuk benne a IV., VIII. és XII. osztályosok névsorát, képeit illetve az osztályfőnökök rövid beszámolóit is. Sok képpel emlékezünk a ballagás felejthetetlen és magasztos pillanataira. Az igazgatónő ünnepi évzáró gondolataival teszünk pontot az évkönyv végére is, remélve, hogy egy új tanév új erőt, sok sikert és sok megírnivalót hoz majd.
A könyv megjelenése érdekében egy lelkes és népes pedagógusi csapat  teszi félre a hétköznapok fáradalmait, megírva személyes tapasztalatait, vagy megszólítva kollégát, diákot. A borító hagyományosan zöld árnyalatú, és egy grafika utal az iskolai szimbólumokra. Idén az év elejei csengőavatást idézi Iszlai Borbála rajza. Az iskola egyesületének, a Pro Lyceum Salonta Alapítványnak támogatásával a Prológ kiadó gondozásában jelenik meg a számunkra oly értékes kiadvány, melyet szeretettel ajánlunk minden kedves nagyszalontai lakos figyelmébe, akiknek kapcsolatuk van iskolánkkal, vagy érdeklődnek iránta. A kötet megvásárolható az iskola titkárságán 15 lejért.
Nagy Ildikó, aligazgatónő, az évkönyv főszerkesztője
Reggeli Újság (Nagyvárad)