Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Pro Universitate Partium Alapítvány /PUPA/ (Nagyvárad)
80 tétel
2015. február 10.
Az űrlap alja
Magyar regék
Az MM Pódium Színház február 11-én, szerdán 18 órai kezdettel a Pro Universitate Partium Alapítvánnyal közösen egy különleges estre hívja kedves nézőit a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe.
Magyar regék… avagy A csodaszarvastól városalapító szent királyunkig… címmel egy rendhagyó történelemidézésre kerül sor Meleg Vilmos rendezésében Móra Ferenc mondafeldolgozásai alapján. Felvillantják Nimród, Enéh, Hunor és Magyar, Attila hun király és Csaba királyfi, Álmos és Árpád vezér, valamint Szent László király alakját, amint a regékben szerepelnek és amint azt Móra, Arany János segítségével átörökítette. Mintegy bevezetőként – és ez teszi különlegessé az estet – fellépnek a Pusztai Farkasok Ordas Nemzetség, a nagyváradi hagyományőrző íjászegyesület tagjai, egy kisebbfajta bemutatót tartva a honfoglaláskori harcművészetből és történelmünk, múltunk megismerésének fontosságáról.
Az előadásra, amely a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre, szeretettel várnak minden érdeklődőt, felnőttet és gyermeket egyaránt, valamint pedagógusokat, hisz nem titkolt szándék, hogy az iskolákba is eljusson ez az előadás, erősítve nemzeti érzéseinket, nemzettudatunkat, önazonosságunk vállalását.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. május 27.
Elhunyt Barabás Zoltán
Pünkösd vasárnapjának reggelén szülővárosában elhunyt BARABÁS ZOLTÁN költő, újságíró, szerkesztő /Nagyvárad, 1953. ápr. 1. - Nagyvárad, 2015. máj. 24./
Nagyváradon született 1953-ban, a kolozsvári tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát, 1981-től dolgozott a sajtóban, a bukaresti Előre és a Romániai Magyar Szó, majd a nagyváradi Erdélyi Napló munkatársa volt, közben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának vezetője és az 1991-ben induló Partiumi Közlöny szerkesztője, majd az egri Agria főmunkatársa. Tagja volt a Tokaji Írótábor kuratóriumának, 2008–2011 között a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója, 2004–2014 között a Partiumi Írótábor főszervezője, a Pro Universitate Partium Alapítvány munkatársa. Önálló verseskötetei: Ulysses gúnyájában (1997), Valaki állt a szélben (1998), Hűvös holdfényben (2000), Balkáni szürkület (2002), Pótszavak nélkül – egybegyűjtött versek (2003), Homályhatáron (2004), Kútbanézők (2006), Nem szökhettek meg (2013), Vaksakk (2014).
„Barabás Zoltán – mint képalkotásai is igazolják – sötéten látó költő. Ez a pesszimista szemlélet egész eddigi költészetén végighúzódik. De szavait nem lehet összetéveszteni senki máséval, egyéni minden költői megnyilatkozása. Megtalálta önmaga művészi kifejezését, és méltán foglalja el helyét az új költészetben.” (F. Diósszilágyi Ibolya)
„Akadnak helyek, melyek kiemelt jelentőséggel bírnak az irodalom történetében; gondoljunk csak Esztergomra, hol Balassi utoljára indult rohamra, a fájdalmas emlékű Szárszóra, esetleg Székelykocsárd homályos vasútállomására, s gondoljunk legvégül Nagyváradra, a Körösre, Juhász Gyulára, Adyra és Lédára, a művészvárosra, melyet a huszadik század legvégén ellepett a szemét, a földből pillanatok alatt kinőtt blokkrengetegek, s gondoljunk a lepusztult külvárosra, az omladozó belvárosra. Barabás Zoltán kötete nemcsak Váradról szól, hanem elmúlt szerelmekről, a még mindig jelen lévő, bár rejtőzködő Istenről, pillanatokról, melyek mégis valahogy a városhoz kapcsolódnak. A Kútbanézők cím mintha nem is a kötetet jellemezné, hanem sokkal inkább az olvasót: a könyvben szereplő versek segítségével mi magunk vagyunk azok, akik kútba nézünk, azaz a múltba. Visszatekintünk valamire, ami már rég elmúlt, viszont illatfoszlányai, megkopott házfalai, egy-egy zug ismerős hangulata még mindig itt kísértene.” (Vincze Ferenc). „Emlékterek – írja a költő egyik verse fölé –, valóban költészete az emlékek terét hozza létre, egy sajátos érzelmi-gondolati dimenziót, amelyben az emlékeke (és az álomnak) jóval valóságosabb a jelenléte, mint annak a köznapi valóságnak, amely a versek környezetét adja. Igen, mintha létezne egy imaginárius Nagyvárad: régi költők verseiben, családi emlékekben, templomok homályában, épületek romló vakolata mögött – és most Barabás Zoltán verseiben. Ez a régi város addig létezik, amíg a költészet újra megidézi és életre kelti: amíg versek és szavak állnak őrt a város lelke felett.” (Pomogáts Béla).
Az elhunytat május 27-én 15 órakor kísérjük utolsó földi útjára a nagyváradi köztemetőben.
A Partiumi Magy Művelődési Céh
erdon.ro
2015. szeptember 28.
A körmére néz a Partiumi Keresztény Egyetemnek a Sapientia Alapítvány
Részben „gazdálkodási problémák” miatt ettől a tanévtől csak a Sapientia Alapítvány jóváhagyásával rendelkezhet a magyar állami támogatás elköltéséről a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem – tudta meg lapunk. A Maszol értesülését a PKE és az alapítvány illetékesei is megerősítették.
Alaposan megnézi ettől a tanévtől a Sapientia Alapítvány, hogy mire költi a magyar államtól kapott támogatást a Partiumi Keresztény Egyetem. A finanszírozót képviselő, kolozsvári székhelyű alapítvány azt kéri a Tőkés László Fideszes EP-képviselő által elnökölt PKE-től, hogy láthassa az intézmény pénzforgalmát, számlamozgását. Emellett abban állapodtak meg, hogy a nagyváradi egyetem ettől a tanévtől csak az alapítvány munkatársának jóváhagyásával költhet el összegeket a magyar állami pénzekből.
Mindezt a PKE rektorától tudtuk meg, amikor arról az értesülésünkről faggattuk, miszerint a Sapientia Alapítvány a „gondnoksága alá vette” a nagyváradi egyetemet. János Szabolcs a „gondnokság” kifejezést elutasította, ám azt megerősítette, hogy az alapítványnak ettől a tanévtől sokkal nagyobb beleszólási joga van a költekezésükbe.
Pénzügyi gondjaik vannak
A szigorítás előzménye, hogy a PKE hosszú évek óta a Sapientia Alapítvány révén kapja meg a magyar államtól a normatív finanszírozást. Ez az összeg a múlt tanévben 621 millió forint volt, és Kolozsvárról utalták át a nagyváradiak OTP-s számlájára. Arra azonban az alapítványnak nemigen volt rálátása, hogy az összeget a PKE pontosan mire költi.
Az ellenőrzési jogköröket a rektor tájékoztatása szerint azért kérték Kolozsvárról, mert a nagyváradi egyetemnek pénzügyi gondjai vannak. „Bele kell férnünk a magyar állami finanszírozásba. Ez nem mindig sikerült, mert váratlan tételek is adódnak az akkreditálási folyamatból, oktatók alkalmazásából, emellett a tandíjas hallgatók száma is csökken” – magyarázta János Szabolcs. Hozzátette, a megállapodás értelmében saját bevételét a PKE arra költi, amire jónak látja: konszolidációra, fejlesztésre, „amire éppen szükség van”.
Az ellenőrzési szándék már korábban megvolt
A Sapientia Alapítvány irodavezetőjétől, Farkas Emődtől megtudtuk: mindig is volt egy erős szándék az alapítvány részéről arra, hogy a nagyváradi egyetem gazdálkodását a Sapientia EMTE költekezéséhez hasonlóan ellenőrizni tudja. Ezt azonban nem tudta megtenni, mert míg az EMTE-t maga a Sapientia Alapítvány hozta létre, a PKE különálló intézmény.
„Míg az EMTE chartájába egyértelműen be tudott kerülni, hogy a Sapientia Alapítványnak milyen felügyeleti és ellenőrzési jogkörei vannak az egyetem működésében, addig a PKE – mivel különálló jogi személy – chartája ezt nem tartalmazza” – fogalmazott az irodavezető.
Farkas Emőd elmondta, az EMTE rendszerint belefért a magyar állam által biztosított működési keretbe, míg a PKE nem. Ennek szerinte az oka részben az, hogy a nagyváradi egyetem kisebb, mindössze három karral működő felsőoktatási intézmény. „Ha egy egyetemnek mondjuk csak egy diákja van, az egy hallgatóra eső költségei nyilván magasabbak, mint ha ezer diákja lenne" – magyarázta. Másfelől „érezhető volt régóta, hogy gazdálkodási problémák lehetnek a háttérben” – tette hozzá.
Farkas Emőd hangsúlyozta, hogy kizárólag a magyar költségvetésből származó, a Sapientia Alapítványon keresztül továbbított támogatások sorsát követik figyelemmel. „Az alapítvány gazdasági munkatársai ellenőrzik, hogy a PKE költekezései összhangban vannak-e azzal a költségvetéssel, amit a Sapientia Alapítvány kuratórium jóváhagyott számukra. Ezt úgy láttuk a legkönnyebben megvalósíthatónak, hogy ha harmadik aláíróként a kifizetéseket az alapítvány egyik munkatársa is hitelesíti” – magyarázta az irodavezető.
Mint ismert, a PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által létrehozott Sulyok István Református Főiskola utódja. Az egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány hozta létre 1999-ben, és 2008-tól az első, államilag elismert, önálló magyar felsőoktatási intézmény Romániában. A PKE-n három kar működik, összesen 11 tanszékkel, és ezeken belül 15 alapképzési szakkal.
maszol.ro
2015. október 9.
Szabálytalanságok, adósság a PKE-n
Hiányosságok és szabálytalanságok állapíthatók meg a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elmúlt évi gazdálkodásában és pénzügyvitelében, ugyanakkor az utóbbi évek folyamán a tanintézet jelentős adósságokat is felhalmozott.
Minderről Tőkés László, a nagyváradi felsőoktatási intézmény alapítók tanácsának elnöke számolt be annak kapcsán, hogy a kolozsvári székhelyű Sapientia Alapítvány ellenőrzi ezentúl a PKE pénzügyi tevékenységét és a magyar államtól kapott támogatás kezelését. A magyar állam által finanszírozott egyetemen kialakult helyzetről nemrég lapunk is beszámolt.
Tőkés László csütörtöki közleményében feltárta: a PKE-n kialakult aggasztó helyzet tisztázása végett az alapítók tanácsa már 2015. február 6-ai ülésén külső könyvszakértői kivizsgálást rendelt el, ezzel együtt pedig a gazdasági bizottságtól is átfogó jelentést kért az egyetem gazdálkodásáról. (A Tőkés vezette testület az alapító Pro Universitate Partium Alapítvány megbízása értelmében a PKE stratégiai irányító- és ellenőrző testületeként működik.)
Ezzel párhuzamosan a Sapientia Alapítvány is határozott fellépésre szánta el magát, és olyan megállapodás aláírását kezdeményezte a nagyváradi tanintézettel, amelynek értelmében a továbbiakban megszigorítja ellenőrzését, sőt harmadik aláíróként a kifizetések szabályosságát az alapítvány egyik munkatársa fogja hitelesíteni.
„A kialakult helyzetben az alapítók tanácsa a Sapientia Alapítvány közbelépését, illetve a költségvetési fegyelem szigorítását – egyetemünk jól felfogott érdekeit szem előtt tartva – köszönettel veszi. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a hosszú évek alatt felhalmozódott gondokra – mint felügyeleti és ellenőrző szerv – nem derített korábban fényt” – állapítja meg Tőkés László.
A PKE alapítók tanácsa elnökének közleménye szerint szeptember 18-ai ülésén a testület meghallgatta az egyetem gazdasági helyzetéről és gazdálkodásáról szóló könyvszakértői jelentést, továbbá a gazdasági bizottság, valamint a Sapientia-rendszert felügyelő programiroda igazgatójának helyzetértékelését. Tőkés hozzátette: mindezek alapján kivizsgálást rendeltek el a felelősség megállapítása, valamint a kialakult helyzet orvoslása céljából, ugyanakkor az egyetem gazdasági hátterét biztosító Sapientia Alapítvánnyal szorosan együttműködve kívánnak rendet teremteni a fennálló helyzetben.
János Szabolcs, a PKE rektora szeptember végén a Krónikának úgy nyilatkozott, a Sapientia Alapítvány és a váradi felsőoktatási intézmény abban állapodott meg, hogy ettől a tanévtől kezdődően a magyar állami pénzeket csak a szervezet jóváhagyásával lehet elkölteni.
„Ez esetben a Sapientia Alapítvány a finanszírozót, a magyar államot képviseli, és jogos elvárás, hogy a támogató rálásson az intézmény gazdálkodására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Sapientia Alapítvány egy munkatársa velünk együtt követi a kiadásokat, az általunk kidolgozott költségvetés alapján meghozott döntéseket” – magyarázta a rektor.
Egyébként a Sapientia Alapítvány a magyar állami normatív támogatásokat kezelő és felügyelő finanszírozóként biztosítja mind a PKE, mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését. A PKE évek óta az alapítvány révén kapja a magyar állami pénzeket, a támogatás tavaly 621 millió forint (8,7 millió lej) volt.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2016. február 22.
A tizedik Bocskai-zarándoklatról
Idén ismét megtartották, immár tizedik alkalommal, a Bocskai István emlékére szervezett zarándoklatot, melynek során a magyarországi hajdúvárosok és Hajdú-Bihar megye küldöttsége a fejedelem életéhez kapcsolódó egyes helyszíneket keresett fel február 20-án és 21-én.
2007 óta minden évben megszervezik a Bocskai-zarándoklat nevű körutazást, a történelmi Magyarország különböző régiót felkeresve, ráérés és lehetőség szerint. Ezeken rendszerint a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat és a Bocskai István Emlékbizottság képviselői, a hajdúsági polgármesterek, önkormányzati képviselők és meghívottaik vesznek részt, köztük előadóművészek és újságírók is. Idén csupán másfél nap állt a zarándokok rendelkezésére, ez alatt Hajdúnánást, Debrecent, Kolozsvár, Gyulafehérvárt, Nagyenyedet és Nagyváradot tudták útba ejteni. Utóbbi városban Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogadta őket a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában, amely jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetemnek is otthona. A díszteremben megtartott vasárnap déli kölcsönös köszöntésen az EMNT, a KREK, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Pro Universitate Partium Alapítvány, az ifjúság és a váradi polgárok képviselői is jelen voltak. Az egyházkerület előző püspöke igei alapú üdvözlőbeszédében Dávid királytól Bocskai fejedelemig vont történelmi ívet, az ország- és nemzetegyesítés közös nevezője mentén.
Erdély egyik nagy politikai-katonai vezetőjét méltatva Tőkés László kiemelte: a fejedelemnek rövid uralkodása alatt ereje volt a szabadságharchoz éppúgy, mint az építkezéshez. Utalva a mai évfordulóra – 1605-ben épp ezen a napon választották fejedelemmé Bocskai Istvánt az erdélyiek Nyárádszeredában –, valamint a megemlékezés helyszínére, elmondta: Bihar megye egykori főispánjára, Várad kapitányára, az egész Partium urára, Erdély fejedelmére, Magyarország megkoronázott királyára úgy kell emlékeznünk, mint egy olyan reálpolitikusra, ügyes diplomatára és kiváló hadvezérre, aki a 17. század elejére szinte teljesen elpusztult magyar államiságot megmentette, folytonosságát biztosította. Erdély aranykorának megalapozójaként nagyformátumú államférfivá tette az is, hogy egyszerre védte és építette az országot és az egyházat. Bocskai Erdély szuverenitásának és a királyi Magyarország jogállásának megtartásában épp olyan elévülhetetlen érdemeket szerzett, mint a tizenöt éves háború lezárásában. A régió pacifikálásának és a hajdúk letelepítésének történelmi áthallása: mi magunk is a helytállás népe kellene legyünk, nem az elvándorlásé – mondotta európai képviselőnk napjaink kihívásaira, népmozgásaira utalva.
A határok fölötti nemzetegyesítés egyik jelképeként is felfogható a Bocskai-zarándoklat – mondotta köszöntésében Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, aki a körút utolsó állomásán is vázolta Bocskai életútját és tetteit, végül idézett a fejedelem politikai végrendeletéből. Kátai Zoltán Tinódi-lant díjas énekmondó, népzenész a 16-17. századból ránk maradt, ismert és ismeretlen szerzőktől származó históriás énekeket adott elő, legtöbbjük magáról Bocskairól és koráról szólt. Az emlékezők ezt követően a székház belső udvarán kialakított „partiumi panteonban” elhelyezték a tisztelgés koszorúit Bocskai István emléktáblája – Győrfi Lajos karcagi szobrászművész 2009-ben felavatott alkotása – alatt, és elénekelték a Himnuszt.
Nagyvárad, 2016. február 21.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája. erdon.ro
2016. április 13.
Virágok és versek a költészet napján
Virágokkal rótták le tiszteletüket a váradiak József Attila szobra előtt, a Magyar Költészet Napja alkalmából. Az ünnepség versösszeállítással folytatódott a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Évtizedes hagyományra tekint vissza, hogy a váradiak virágokkal és koszorúkkal emlékeznek a költőóriásra a Magyar Költészet Napja alkalmából. A réti RMDSZ, az MM Pódium színház, valamint a Pro Universitate Partium alapítvány szervezésében zajló hétfő délutáni ünnepség József Attila szobránál, a Petőfi parkban vette kezdetét.
Éhezett
Constantinescu Edit, a réti RMDSZ-körzet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majdKecse Gabriella, a váradi RMDSZ főtitkára, a Szacsvay Imre iskola aligazgatója szólalt fel. József Attila még csak a krisztusi kort sem érte meg, mondta, mégis versei örök menedéket nyújtanak nekünk minden viszontagságos időben, ezért vált születésnapja a Magyar Költészet Napjává. A szobrot egyébként Wagner Nándor készítette, Nagyvárad szülöttje, akinek felesége mind a mai napig Japánban él, ahol hatalmas kultusza van, tette hozzá.
József Attila minden ember lelkébe úgy lopja be magát, hogy talán észre sem vesszük; ő az a költő, aki egész életében éhezett: éhezett a szó valós értelmében és éhezett a szeretetre, amelyet soha nem kapott meg igazán. „Azt kívánom, hogy soha ne éhezzünk, mindig lakjunk olyan jól, hogy tudjunk a szellemi táplálékra koncentrálni és soha ne szenvedjünk hiányt szeretetben” – hangzott el.
Virágok
A későbbiek során Meleg Attila, az MM Pódium igazgatója, társulatvezetője az Ars Poetica című verset szavalta el, majd a jelenlévők virágokat és koszorúkat helyeztek el a szobornál – elsőként Pintér István, az MM Pódium Színház elnöke, majd Sarkadi Zsolt alapító tag ésMeleg Attila, őket követően Huszár István alpolgármester, majd a résztvevő diákok képviselői és sokan mások.
Az ünnepség a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében folytatódott, ahol Meleg Vilmos színművész tolmácsolásában Nemzedéki dal férfihangra címmel kortárs nagyváradi költők verseiből készült összeállítás hangzott el. Többek között Tüzes Bálint Nemzedéki dal, Balázs Tibor Palackposta című, váradi írástudóknak címzett verse, Horváth Imre Ötszáz éves óra, Fábián Sándor Magam zárt része című versét szavalta el, mély beleéléssel. A több mint egyórás előadás során Dombi Dávid, a Szigligeti Színház zongoristája biztosította a zenei aláfestést – a versek által nyújtott élményt Albinoni Adagio című alkotása, Bach Air című műve és a zenei improvizációk teljesítették ki.
Neumann Andrea
erdon.ro
2016. április 21.
Díjat kapott Meleg Vilmos színművész
A hetedik alkalommal megszervezett Partiumi Egyetemi Napok keretében szerdán kiállításmegnyitó zajlott a művészeti kar galériájában, melynek során átadták az idei Wagner Nándor díjakat is.
Az Academia Humana Alapítvány a váradi születésű Wagner Nándor világhírű szobrászművész művészeti és szellemi örökségét hivatott őrizni és ápolni. Mivel a művész nagyon szerette tanítani a fiatalokat, özvegye úgy határozott, hogy minden évben fel fognak ajánlani egy összeget a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karára járó hallgatóknak, mondta el Kiss Sándor, az Academia Humana alapítvány elnöke.
Érmék
2006 óta évről évre egy tematikus pályázatot szerveznek számukra, az idén például a grafikai szakos hallgatóknak érméket kellett tervezniük a Sulyok István Főiskola megalakulásának 25. és a Partiumi Keresztény Egyetem megalakulásának 15. évfordulójáról. Tizennyolc alkotás érkezett be, ezeket Kiss Sándor méltatta az ünnepség során. Nem volt könnyű dolguk, hangzott el, hiszen ötvös-, illetve szobrászfeladatot kaptak, tehát nem saját szakterületükön dolgoztak. Sulyok Istvánról ráadásul kevés arckép maradt fenn, a lehetőségek tehát körülhatároltak voltak. Mégis, sok érdekes, eredeti alkotás született.
Díjak
Az első díjat Lungu Arnold kapta, s az öttagú elbíráló bizottság úgy döntött, hogy nem adnak harmadik díjat, ellenben három második díjat osztanak ki – ezeket Kónya Kincső,Tóth Lehel és Bende Attila vehették át. Az összeg amúgy százezer forint, az első díj birtokosa 50 ezer forintot vehetett kézhez, három kollégája pedig a fennmaradó ötven ezret, háromfelé osztva.
Az ünnepség alkalmából felköszöntötték és díjazták Meleg Vilmos nagyváradi színművészt is, 60. születésnapja alkalmából.
A laudatiót Kiss Sándor olvasta fel. „Sokan nem tudják róla, hogy ő a Magyar Kultúra Lovagja, vagy azt, hogy több száz verset tud fejből, s a leghitelesebb előadója a Szózatnak és a Himnusznak. Mindig szeretett adni, tájékoztatni, nevelni, tanítani, ezért középiskolás éveiben jelentkezett a Kortárs színpad 71 színjátszó együttes sorába. Bár a papi hivatás is közel állt a szívéhez, tehetségét a kultúra templomában kamatoztatta. Később beleszeretett Csokonai költészetébe, s ez a szerelem elkísérte évtizedeken át, együtt tudott gondolkodni a magyar költészet óriásaival. Évente születnek új egyéni műsorai, rengeteg mellék- és főszerepet játszott váradi, debreceni, békéscsabai színésztársaival. Ha előad, vagy rendez, úrrá lesz rajta egy olyan átszellemülés, amely csak a hivatásukat igazán szerető művészek sajátja” – hangzott el a laudatio során, melyet követően Pintér István, a Pro Universitate Partium Alapítvány ügyvezetője a két alapítvány nevében átadta a színművésznek a Magyar Tudás – Magyar Hatalom díjat. Meleg Vilmos Csokonai Vitéz Mihály, Horváth Imre, Babits Mihály szavaival szólt a magyarságról, s azt kívánta a jelenlévőknek: érezzék a magyarság színét és ízét, s adják azt tovább az utánunk következőknek.
erdon.ro
2017. március 6.
Bocskai-zarándoklat Nagyváradon
Immár tizenegyedik alkalommal ér el Nagyváradra a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Bocskai Munkabizottsága által szervezett Bocskai-zarándoklat.
A több mint tíz éves hagyománynak megfelelően a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kerengőjében található Bocskai István emlékplakettet is megkoszorúzza az a Hajdú-Bihar megyei küldöttség, mely minden évben zarándoklatot szervez Bocskai István fejedelem életének fontos állomásaira. A magyarországi vendégeket vasárnap délelőtt fogadta és köszöntötte az egyetem dísztermében Pintér István, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, dr. Flóra Gábor, a PKE rektorhelyettese tolmácsolta dr. Pálfi József rektor üdvözletét. Felszólalt a díszteremben Szólláth Tibor, a magyarországi delegáció vezetője, Hajdúnánás polgármestere. felidézte, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Bocskai Munkabizottsága 2007-ben helyezett el emléktáblát Bocskai István gyulafehérvári nyughelyén, és akkor azt gondolták, hogy ez ne egy egyszeri alkalom legyen, így alakult ki a Bocskai zarándoklat terve, amelynek lényege az, hogy felfűzzék egy zarándokútra azokat a helyszíneket, amelyeknek Bocskai életében fontos szerepet játszottak. Így nem maradhatott ki a zarándoklatból Nagyvárad sem, ahol Bocskai Isttváni várkapitány volt.
Hajdúkat letelepített
A múltra visszautalva Szólláth Tibor elmondta, hogy a 16. századi szétszabdalt Magyarországon egyvalamiben volt egyetértés a különböző politikai erők között, abban, hogy a hajdúkat, „ezt a vad népséget” ki kell irtani. Ebben a közegben és közhangulatban döntött Bocskai István úgy, hogy a hajdúkat letelepíti és szabadságjogokat biztosít számukra. A letelpített hajdúk pedig nem várfalakat, hanem templomokat és iskolákat építettek. Hozzátette, hogy a közel tízezres letelepített hajdúság és hozzátartozóik mára több mint százezres népességgé gyarapodott, aminek a mára nézve is fontos üzenete van: ma nem meghalni kell a magyarságért, hanem élni kell, és életet adni. A díszteremben szavalt Meleg Vilmos színművész, majd a megjelentek és a zarándokok levonultak a kerengőbe, ahol Meleg Vilmos újabb szavalata után megkoszorúzták a Bocskai emlékplakettet. Többek között koszorúztak öt hajdúváros – Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúböszörmény, Vámospércs és Hajdúnánás – képviselői is. Az esemény a Himnusz eléneklésével zárult.
Pap István
erdon.ro
2017. április 25.
Megnyílt a magyar nyelv hete
Az 1967-ben indult magyar nyelv hete sorozat célja a tudományos alapú, egyúttal élményszerű anyanyelvi ismeretterjesztés elsősorban művelődési otthonokban, iskolákban. Az áprilisi „nyelvhetet” az 1869-ben alakult Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen szervezi az 1989-ben alakult Anyanyelvápolók Szövetsége.
Az idén immár 51. alkalommal kerül sor a magyar nyelv hetére, mégpedig április 24–30. között, a nyitókonferenciát a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával karöltve elsőként tartották meg Magyarország határain túl, mégpedig Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen.
A reformáció nyelvi hatásai című, április 25-i tanácskozás Tőkés László püspöknek, az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma elnökének köszöntőbeszédével kezdődött. Az európai parlamenti képviselő Brüsszelből küldött üzenetét sajtótanácsosa tolmácsolta a konferencia részvevőinek, az alábbiakban tesszük közzé.
*
A Partiumi Keresztény Egyetem Alapítói nevében örömmel és elégtétellel köszöntöm Önöket és mondok köszönetet azért, hogy éppen itt, Nagyváradon nyitják meg a magyar nyelv hetét, fél évszázad után első ízben Magyarország határain túl. Az Anyanyelvápolók Szövetsége mellett külön is köszöntöm az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségét megalakulásának jeles 25. évfordulóján. A Bolyai Tudományegyetem felszámolását követő időszakban elsőként létrejött és akkreditált romániai magyar egyetemünk, a Partiumi Keresztény Egyetem kivételes megtiszteltetésnek tartja, hogy nyelvtudós vendégtanára, Balázs Géza alelnök úr hathatós közreműködésével házigazdája lehet rangos tanácskozásuknak. Kazinczy Ferenc és Arany János szülőföldjén, a 200 esztendeje született költőfejedelmünkről elnevezett egyetemi kollégium szomszédságában, a nevezetes Váradi Bibliával a kezünkben kívánunk mi is méltóképpen hozzájárulni az 500 éves reformáció jubileumának a megünnepléséhez, valamint a reformáció anyanyelvi örökségének az értékeléséhez és éltetéséhez. Legutóbb 2009-ben, a magyar nyelv évében nyílott alkalmunk hasonló anyanyelvi és nyelvtudományi események és ünnepi alkalmak megrendezésére, amikor isÉrsemjén nagy szülöttjének az emlékéve keretében – egyebek mellett – Kazinczy-emlékkonferenciát tartottunk, emléktáblát állítottunk és a Kazinczy Ferenc Társaság közreműködésével, Fehér József és Kováts Dániel szerkesztésében egy Kazinczy-breviáriumot adtunk ki.
Miért ez a nagy öröm, minek szól az édes anyanyelvünk iránti szentséges elköteleződésünk, miért valóságos ünnep számunkra, valahányszor a magyar nyelv ügye kerül figyelmünk központjába? A herderi jóslat és a nemzethalál víziójának már-már filozófiai elvontságán túlmenően kisebbségi létünk kényszerű meghatározottságában keresendő erre a kérdésre a válasz. „Dúlt otthonom rég összedőlt, / Kifordult alólam a föld” – írja Wass Albert, aki „láthatatlan lobogó” gyanánt az isteni Ige rangjára emeli „utolsó jussát, a Szót”, melyről vallásos áhítattal szól: „Ereklyém. Kincsem. Fegyverem. / Magasra tartom s lengetem. /…/ kitűzöm fent az ormokon, / s a csillagoknak meglobogtatom.” Történelmünk és kisebbségi sorsunk végzetes veszteségei közepette számunkra a szó szoros értelmében vett valósággá vált az a közismert irodalmi textus, hogy: „nyelvében él a nemzet”.
Az önmagában igencsak fájdalmas hétköznapi nyelvromlás a külhoni magyarok számára: „csekélység”. Erdély, a süllyedő Atlantisz népe számára az anyanyelv több ennél: élet-halál kérdés.
Múlt szombaton egy walesi európai képviselő volt a vendégünk Székelyudvarhelyen. Ők már szinte teljesen elveszítették a nyelvüket. Igaz ugyanakkor, hogy e nélkül is erős és autonóm az önazonosságtudatuk. Éppen ezért aligha értik meg azt az anyanyelvi politikai diskurzust, mely az Erdélyi Magyar Néppárt kongresszusán hangzott feléjük a tiltakozás erejével.
„Isten megtanult magyarul” – olvassuk nagy erdélyi költőnk versében. A magyar bibliafordítás rendkívüli értékét kifejező megfogalmazásban anyanyelvünk istenes – transzcendentális – dimenziót nyer. A teremtő és a Krisztusban testté lett Ige magát az életet és a feltámadást jelenti számunkra. Anyanyelvünknek ez a szakralitása kölcsönöz neki olyan jelentőséget, amelyhez foghatóval talán csak az Ószövetség népének szent könyve iránti tisztelete esetében találkozhatunk.
A reformáció – konferenciájuk tárgyát képző – nyelvi hatásai vonatkozásában külhoni magyarságunk, de végső soron egész megcsonkított nemzeti közösségünk számára ezt jelenti, de ha nem így volna, akkor hadd jelentse ezt Sylvester János Új Testamentuma (1541), Károlyi Gáspár Vizsolyi (1590), Köleséri Sámuel és Szenczi Kertész Ábrahám Váradi (1661), valamint Misztótfalusi Kis Miklós Aranyas (1685) Bibliája!
Erdélyi fiataljaink a márciusi Aranka György Nyelvművelő Versenyen anyanyelvünk „versben bujdosó” gazdagságát tárták elénk. A magyar igékkel ékes reformáció esztendejében „a szántóföldben elrejtett kincshez” (Mt 13,44) hasonlóan a Szent Bibliában is találjuk meg és vegyük birtokba anyanyelvünk „napfényre hozott kincseit”!
Ezzel a jókívánsággal kérem Isten áldását a magyar nyelv 51. hetére és nagyváradi tanácskozásukra!
Tőkés László / tokeslaszlo.eu/cikk
2017. június 16.
Tanévzáró a PKE-n, szoboravatással
Mint azt már beharangoztuk, a Partiumi Keresztény Egyetem tanévzáró ünnepségére június 17-én, holnap kerül sor Nagyváradon, egyúttal szoboravatás is lesz az Arany-bicentenárium örvén. Időközben kialakult az ünnepség programja.
Az ünnepélyes tanévzáróra szombaton 10 órától kerül sor a nagyvárad-újvárosi református templomban (Kálvin/Calvin u. 1. sz.). Arany János teljes alakos szobrának felavatására a róla elnevezett egyetemi kollégium előterében, a templom mögött (volt Teleki, ma Városháza u. 36. sz.) kerítenek sort.
PROGRAM
9.45 Hallgatók, oktatók átvonulása az egyházkerületi székházból (Teleki/Városháza u. 27. sz.) az újvárosi („kéttornyú”) református templomba
10.00 Tanévzáró ünnepség
Ének: Szózat
Igehirdetés – Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora
Meghívottak köszöntése – Szomor Abigél, egyetemi lelkész
Tanévzáró beszéd – Pálfi József rektor
Köszöntőbeszéd – Kató Béla erdélyi püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke
A Partiumi Keresztény Egyetem kórusának szolgálata
Érdemoklevelek átadása
Kulcsátadás, kulcsátvétel
11.30 Arany János szobrának felavatása, levezeti Nemes Csaba minisztériumi főtanácsadó
Ünnepi beszéd – Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke
A szobor leleplezése. A műalkotást Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, bemutatja Feledy Balázs művészettörténész. http://itthon.ma
2017. június 17.
Arany János-szobrot avattak Nagyváradon
A Partiumi Keresztény Egyetem tanévzáró ünnepségét követően felavatták Arany János álló bronzszobrát Nagyváradon.
A város egyetlen egész alakos Arany-szobrát Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.
A szobrot Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora avatta fel az egyetem kollégiumának udvarán, az intézmény tanévzáró ünnepsége után.
„A keresztény hit és a magyar nyelv veszendő becsületének a helyreállítására indít minket bibliás költőnk szobra” – hangoztatta ünnepi beszédében Tőkés László. Úgy értékelte: Partium nagy szülötte jelképesen ismét hazatér, a szoboravatás kiemelkedő momentuma az Arany János-emlékévnek, de ugyanígy a reformáció 500 éves jubileumának is, hiszen egy református szellemóriásnak adóz.
Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a nagyvárad-újvárosi református templom mögött, annak az Arany János Kollégiumnak az előterében áll, amelynek új szárnyát másfél évtizede Mádl Ferenc akkori magyar államfő avatta fel - mutatott rá az EP-képviselő. Emlékeztetett: idén március 2-án, a költő születésének évfordulóján Áder János jelenlegi köztársasági elnök Nagyszalontán úgy indította el az Arany-emlékévet, hogy hitet tett a magyar nemzet újjászületése mellett, arra buzdítva „dadogó magyarságunkat”, hogy használja anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét.
Az EP-képviselő leszögezte: a Partiumi Keresztény Egyetem és az Arany János Kollégium nagy küzdelmek és állhatatos erőfeszítések révén abból a célból jött létre, hogy helyreállítsa a magyar nyelvű felsőoktatást.
„Hívő, testvéri érzéssel, őszinte elismeréssel és Isten iránti hálaadással tekintek azokra az egyetemi hallgatókra, valamint drága szüleikre, akik mostoha helyzetükben nem az önfeladás útját választották, hanem éltek emberi és közösségi jogaikkal, és maguk is készek kiállni a nemzet ügye mellett és megmutatni a magyar nyelv becsületét” - mondta Tőkés László az Arany János születésének 200. itthon.ma
2017. június 18.
Ballagás a haza, szeretet, művészet hármas jegyében
A Partiumi Keresztény Egyetem 2016-2017-es tanévének ünnepélyes zárását június 17-én tartották Nagyváradon. Idén szoboravatás koronázta meg a hagyományos módon és keretek között lezajlott tanévzárót. 
Akárcsak az előző években, reggel az oktatási célokat szolgáló református egyházkerületi székházban tartották a szakonkénti búcsúztatókat, ahol a másodéves hallgatók és az egyetemi oktatók köszöntek el a végzősöktől, kedves nosztalgiázással, jelképes diplomaosztással és feltarisznyázással. Innen a PKE két karának, a bölcsészettudományi és művészeti, valamint a gazdaság- és társadalomtudományi fakultásnak a végzősei együtt vonultak át – élükön az intézményvezetőkkel-alapítókkal – a nagyvárad-újvárosi református templomba, ahol ünnepi istentiszteletre került sor. Igehirdető maga a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Pálfi József református lelkipásztor volt, aki a Szentírás újszövetségi részéből, mégpedig az apostolok cselekedetei 19. fejezetének 1-től a 22-ig terjedő verseiből bontotta ki az alkalomhoz és a momentumhoz illő prédikációt.
A meghívottak – akadémiai és közéleti személyiségek, intézményvezetők és diplomaták –, valamint a hallgatók, oktatók, szülők, rokonok és ismerősök népes gyülekezetét Szomor Abigél egyetemi lelkész köszöntötte az igehirdetést követően, majd ismét a PKE rektora vette át a szót egy tanévzáró beszéd erejéig. Összegezte az egyetemi reformfolyamat és konszolidáció elmúlt egy évének eredményeit, útjára bocsátva az alapképzést sikerrel elvégzett kétszáz, valamint a mesterképzésben részt vett száz hallgatót.
Kató Béla erdélyi püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke köszöntőbeszédében az egyházi-alapítványi hátterű erdélyi magyar felsőoktatási hálózat nemzetmegtartó szerepét kiemelve utalt a PKE-n szükségessé vált válságkezelésre is. A viharfelhők eloszlottak ugyan az intézmény fölött, ám van még helyreállítandó és javítandó, továbbá elengedhetetlen a tevőleges összefogás.
A Partiumi Keresztény Egyetem kórusának szolgálata után megtörtént az érdemoklevelek átnyújtása a legjelesebb hallgatóknak, majd az intézet kulcsának átadása és átvétele a generációváltás hagyományos jeleként.
Az eső miatt a templomban zajlott le a rendezvény második része is: az Arany Jánosról való ünnepélyes megemlékezés születésének 200. és halálának 135. évfordulóján, első nagyváradi szobrának felállítása és leleplezése alkalmából, a „haza, szeretet, művészet” mottóval. Nemes Csaba minisztériumi főtanácsadó elöljáróban méltatta az egész alakos bronz alkotás ötletadóit, megvalósítóit és támogatóit, közülük néhány jelenlévőnek díszoklevelet nyújtva át.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának elnöke ünnepi beszédében irodalomtörténeti keretbe ágyazva beszélt Arany János felavatandó szobrának mához szóló üzenetéről. Biharország, illetve a Partium nagy szülötte jelképesen ismét hazatér, kiemelkedő momentuma az Arany János Emlékévnek ez a mai avató, de ugyanígy a reformáció félezer éves jubileumának is – hiszen egy református szellemóriásnak adóz. „A keresztény hit és a magyar nyelv veszendő becsületének a helyreállítására indít minket bibliás költőnk szobra” – mondotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke. Tőkés László dicsérően és köszönettel szólt azokról, akik a szoborállítást elősegítették, majd felidézte a PKE múltjának több fontos momentumát is, köztük annak az Arany János Kollégiumnak a létrejöttét, amelynek előterében a szobor állni fog, s amely kollégiumnak az új szárnyát éppen másfél évtizede avatta fel Mádl Ferenc akkori magyar államfő. Emlékeztetett, hogy idén március 2-án, a költő születésnapján Áder János jelenlegi köztársasági elnök Nagyszalontán úgy indította le az Arany-emlékévet, hogy hitet tett a magyar nemzet újjászületése mellett, arra buzdítva „dadogó magyarságunkat”, hogy használja anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét.
Személyes élményekkel, emlékekkel megtűzdelt, aktuálpolitikai utalásokat sem nélkülöző beszédében Tőkés László bizodalmát is megosztotta a hallgatósággal, mondván: „A Partiumi Keresztény Egyetem és az Arany János Kollégium nagy küzdelmek és állhatatos erőfeszítések révén abból a célból jött létre, hogy helyreállítsa a magyar nyelvű felsőoktatást. Hívő, testvéri érzéssel, őszinte elismeréssel és Isten iránti hálaadással tekintek azokra az egyetemi hallgatókra, valamint drága szüleikre, akik mostoha helyzetükben nem az önfeladás útját választották, hanem éltek emberi és közösségi jogaikkal, és maguk is készek kiállni a nemzet ügye mellett és megmutatni a magyar nyelv becsületét.” Végül rámutatott: „Őszinte elégtétellel állapítom meg, hogy egyetemünk túljutott legutóbbi válságos időszakán, rendkívüli próbatételein, és új székházának megszerzésével, valamint újan felhúzott modern épületével Szent László és Arany János történelmi örökségének az útján haladva keresi és építi a jövendőt.”
Végül Feledy Balázs művészettörténész méltatta röviden a felavatandó műalkotást és Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművészt, aki örömét fejezte ki afölött, hogy műve igazán jó helyre került.
A testvéregyházak képviselőinek áldása és a Himnusz eléneklése után a templomi ünnepség közönsége kivonult a szoborhoz, ahol Bai Lóránd trombitaszólója közepette Tőkés László és Pálfi József leleplezték a magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakjának plasztikus emlékművét. tokeslaszlo.eu/cikk
2017. szeptember 20.
Kolozsvárra és Nagyváradra látogat Orbán Viktor kormányfő
Háromnapos látogatást tesz Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén-október elején Erdélyben és a Partiumban. A kormányfő Kolozsváron részt vesz a reformációs ünnepségsorozaton, a nagyváradi PKE-n pedig megnyitja az egyetemi tanévet.
Orbán Viktor miniszterelnök részvételével ünnepli meg a reformáció 500. évfordulóját Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK). A kerek évforduló alkalmából szeptember végén ünnepségsorozatot rendeznek a kincses városban, ahol múzeumot és szobrot is felavatnak, a közeli Szászfenesen pedig templomot szentelnek. Kiss Gábor, az egyházkerület sajtóreferense szerdán a Krónikának elmondta, a központi rendezvény keretében szeptember 30-án, szombaton 11 órakor ünnepi istentiszteletet tartanak a Farkas utcai református templomban, ahol a miniszterelnök is jelen lesz. A reformáció kezdete 500. évfordulójának megünneplésén kívül az istentiszteleten hálát is adnak azért, hogy az elmúlt időszakban számos egyházi intézményt sikerült felújítani a kincses városban. „Emellett az esemény szimbolikus jellege miatt is kiemelkedő lesz, hiszen 500 református, evangélikus és unitárius lelkipásztor palástban fog bevonulni a templomba, ahol ugyanennyi gondnok és presbiter is jelen lesz” – tudtuk meg Kiss Gábortól.
Az ünnepség a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán folytatódik, ahol leleplezik Szász Domokos egykori erdélyi református püspök mellszobrát. Ezt követően a teológia mellett, az Apafi kollégium udvarán felavatják a Bocskai tér 14. szám alatti épületben kialakított Erdélyi Református Múzeumot, majd pedig a Protestáns Teológiai Intézet új sportpályáját.
Ugyancsak Orbán Viktor részvételével szentelik fel másnap, október elsején a Kolozsvárral szomszédos Szászfenes új református templomát.
Az elmúlt másfél évtizedben 22 ezer lelkesre duzzadt település (az ország legnagyobb községe) református gyülekezetének eddig nem volt önálló temploma, az istenháza felépítését a magyar állam 160 millió forinttal támogatta.
Magyarország miniszterelnöke lesz a díszvendége a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem október 2-ai tanévnyitójának is. Orbán Viktor beszédet mond a nagyvárad-újvárosi református templomban 11 órakor tartandó istentiszteletet követő ünnepségen, majd részt vesz a PKE Sulyok István utcai új épületének felavatásán. Egyébként a magyar állam által finanszírozott felsőoktatási intézmény tanévnyitóján beszédet mond Pálfi József rektor, Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány vezetője és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)
2017. október 2.
ÚJ ÉPÜLETET AVATTAK A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEMEN
Tőkés László szerint a „migránsbarát Brüsszelnek” a Romániából kitelepedők elvonása helyett arra kellene erőfeszítéseket tennie, hogy „fiaink ne legyenek kénytelenek nyakukba venni a világot, hanem idehaza lehessenek büszke európaiak”.
Az európai parlamenti képviselő a magyar állam által fenntartott nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitóján beszélt erről hétfőn Nagyváradon, az újvárosi református templomban az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként. Tőkés László arra emlékeztetett, hogy Bethlen Gábor fejedelem óta cél Erdélyben, hogy az itt születő fiataloknak ne kelljen elmenni hazájukból, hanem otthon, anyanyelven szerezhessék meg a tudást. Hozzátette: ugyanez a cél vezérelte az egyetemalapítókat, amikor 1989 után elkezdték a harcot a magyar nyelvű felsőoktatásért. „Csapataink harcban állnak” – tette hozzá a politikus.
Kelemen Hunor a tanévnyitón arról beszélt, hogy az egyetemnek nem csupán oktatnia, hanem nevelnie is kell. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke feltette a kérdést: elegendő-e, ha egy egyetem csak oktat, vagy nevelnie is kell, tartsa-e szem előtt a nemzet előtt álló kihívásokat? A kérdésre válaszolva kijelentette: nem elegendő csak oktatni, különösen egy olyan egyetemen, amelyet a magyar állam alapított és működtet, ott a nevelésnek is helyet kell kapnia.
Az erdélyi oktatási hagyományok is bizonyítják, hogy akkor volt fejlődés, felemelkedés, ha az oktatás együtt járt a neveléssel – mondta, hozzátéve: „különösen fontos itt és most, kisebbségi létben, Erdélyben és Partiumban új utakat keresni, amelyeken a hagyományokra is építve folytatni lehet az ezeréves utat”.
Az egyetem nemcsak épület, hanem szellemiség, lelkület, elköteleződés a tudományok iránt, új utak keresése, szabadságszeretet és nemzeti jövőkép – mondta Kelemen Hunor, majd a templomi tanévnyitón jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulva azt mondta, helyes döntés volt az erdélyi egyetemek, a Sapientia és a partiumi egyetem létrehozása, ami hozzájárul, hogy „a magyar közösség nem válik futó emlékké”.
Az RMDSZ elnöke szavait azzal zárta: együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a romániai adófizetők pénze is visszakerülhessen az intézményekbe.
Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által erdélyi felsőoktatásra biztosított pénzösszeget kezelő Sapientia Alapítvány elnöke az elmúlt 17 esztendőre visszatekintve elmondta: létrehozása óta 2016 végéig a Sapientia Alapítvány 25,6 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól. Ennek az összegnek több mint 25 százalékát, 7,3 milliárd forintot a Partiumi Keresztény Egyetem működtetésére fordították – tette hozzá.
Kató Béla rámutatott: ingatlanfejlesztésekre 11,6 milliárd forintot költöttek, ebből a forrásból 2,3 milliárd jutott a partiumi egyetemnek. Az elmúlt 17 év alatt az összes magyar támogatás, amely eljutott az alapítványhoz, meghaladja a 37 milliárd forintot – jelezte a püspök.
Az alapítvány elnöke bejelentette: a Partiumi Keresztény Egyetemen alapszakokon 693, mesterszakokon 147 hallgató kezdi meg a tanévet, 50 főállású oktatóval. Pálfi József rektor tanévnyitó beszédében arra biztatta az egyetem hallgatóit, hogy ne legyenek az olcsó munkaerőt kereső nyugati világ „cselédei”. „Ha el is mentek, tanulni menjetek, és gyertek vissza tudással, tapasztalattal. Szülőföldeteket tegyétek élhető világgá. Ne csak magyar ünnepeink legyenek, hanem magyar mindennapjaink is” – fogalmazott a rektor.
A templomi rendezvény végén a résztvevők átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének avatójára. A négyszintes, 2096 négyzetméter hasznos felületű épületben egy aula és három tanterem, a képzőművészeti szak termei, valamint az intézmény könyvtára kapott helyet. Magyar Idők
2017. október 3.
Jól jár, aki együttműködik a magyarokkal
Jól fog járni, sőt, már most jól jár a Kárpát-medencében az a nép, amelyik együttműködik a magyarokkal – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tegnapi tanévnyitóján mondott beszédében. A nagyváradi újvárosi református templomban tartott rendezvényen Tőkés László azt üzente a „migránsbarát Brüsszelnek”, a Romániából kitelepedők elvonása helyett arra kellene erőfeszítéseket tennie az EU-nak, hogy „fiaink ne legyenek kénytelenek nyakukba venni a világot, hanem idehaza lehessenek büszke európaiak”, Kelemen Hunor pedig arról beszélt a tanévnyitón, hogy az egyetemnek nem csupán oktatnia, hanem nevelnie is kell.
„Mi készen állunk az együttműködésre, és aki együtt fog működni velünk, az jól fog járni, sőt, már ma is jól jár. (...) A szlovénok, szlovákok, szerbek és magyarok egymást erősítve fejlődnek, és remélem, hogy egyszer Románia is erre az útra lép majd” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte mindez annak a következménye, hogy „sikerült erős és tekintélyes európai középállammá tennünk Magyarországot”. Úgy vélte: a kettős állampolgárság, az oktatási lehetőségek bővítése, a magyar szellemi erőközpontok megerősítése, mind a felívelő magyar korszak első jelei. „Ma olyan gazdasági programok futnak szerte a Kárpát-medencében, amelyek segítik önöket, hogy a szülőföldön megmaradhassanak és boldogulhassanak” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor fontosnak tartotta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem nevében is szerepel a keresztény és a Partium szó. Úgy vélte, az előbbi azt jelzi, hogy az egyetem kiáll az európai fősodorból már kiszorított olyan értékek mellett, mint a keresztényi szeretet, az igazságosság és a felelősség, utóbbi pedig azt a küldetést jelzi, melyet a történelem során a Partium megtestesített: „az egész nemzet megvédéséhez az egyes részek megóvásán keresztül vezet az út”. A jövő kérdéseire válaszolva kijelentette: „ma csak annyit mondhatunk, hogy minden egyes nappal szélesebb lesz az alap, amelyre a magyarok az anyaországban, önök pedig Erdélyben, Partiumban saját jövőjüket építhetik”. „Ma már van minek nekivetnünk a hátunkat. Olyan erős a hátország, amelyről egy évtizeddel ezelőtt legfeljebb csak álmodozhattunk. Az anyaország összeszedte magát, és a saját lábára állt: munkaalapú gazdaság, családalapú társadalom, patrióta oktatás, és nemzeti elvű külpolitika” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő további támogatást ígért az egyetemnek. Kijelentette: csak akkor lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha elkötelezett és felkészült fiatalokat sikerül a nemzet szolgálatába állítani. „A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak ahhoz, hogy a családot, a közösséget, a nemzetet válasszák, elég merészek ahhoz, hogy a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett” – fogalmazott. Arra biztatta az egyetem tanárait, hogy neveljenek bátor, felkészült és tettre kész erdélyi fiatalságot, olyan nemzedéket, amelyben lesz elég életerő, kurázsi és nagyra törés, hogy hozzá illő és a magyarok múltjához méltó jövőt válasszon és fel is építse azt. „Mi úgy hisszük, hogy önök fogják ismét naggyá tenni Magyarországot” – zárta nagyváradi tanévkezdő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként felszólaló Tőkés László európai parlamenti képviselő arra emlékeztetett, hogy Bethlen Gábor fejedelem óta cél Erdélyben, hogy az itt születő fiataloknak ne kelljen elmenni hazájukból, hanem otthon, anyanyelven szerezhessék meg a tudást. Hozzátette: ugyanez a cél vezérelte az egyetemalapítókat, amikor 1989 után elkezdték a harcot a magyar nyelvű felsőoktatásért. „Csapataink harcban állnak” – tette hozzá a politikus. Kelemen Hunor a tanévnyitón kijelentette: nem elegendő csak oktatni, különösen egy olyan egyetemen, amelyet a magyar állam alapított és működtet, ott a nevelésnek is helyet kell kapnia. Az erdélyi oktatási hagyományok is bizonyítják, hogy akkor volt fejlődés, felemelkedés, ha az oktatás együtt járt a neveléssel – mondta, hozzátéve: „különösen fontos itt és most, kisebbségi létben, Erdélyben és Partiumban új utakat keresni, amelyeken a hagyományokra is építve folytatni lehet az ezeréves utat”. Az egyetem nemcsak épület, hanem szellemiség, lelkület, elköteleződés a tudományok iránt, új utak keresése, szabadságszeretet és nemzeti jövőkép – mondta Kelemen Hunor, majd Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulva kijelentette, helyes döntés volt az erdélyi egyetemek, a Sapientia és a partiumi egyetem létrehozása, ami hozzájárul, hogy „a magyar közösség nem válik futó emlékké”. Az RMDSZ elnöke szavait azzal zárta: együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a romániai adófizetők pénze is visszakerülhessen az intézményekbe. Kató Béla református püspök, a magyar állam által erdélyi felsőoktatásra biztosított pénzösszeget kezelő Sapientia Alapítvány elnöke az elmúlt 17 esztendőre visszatekintve elmondta: létrehozása óta 2016 végéig a Sapientia Alapítvány 25,6 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól, és ennek az összegnek több mint 25 százalékát, 7,3 milliárd forintot a Partiumi Keresztény Egyetem működtetésére fordították. Kató Béla rámutatott: ingatlanfejlesztésekre 11,6 milliárd forintot költöttek, ebből a forrásból 2,3 milliárd jutott a partiumi egyetemnek. Az elmúlt 17 év alatt az összes magyar támogatás, amely eljutott az alapítványhoz, meghaladja a 37 milliárd forintot – jelezte a püspök. Pálfi József rektor tanévnyitó beszédében arra biztatta az egyetem hallgatóit, hogy ne legyenek az olcsó munkaerőt kereső nyugati világ „cselédei”. „Ha el is mentek, tanulni menjetek, és gyertek vissza tudással, tapasztalattal. Szülőföldeteket tegyétek élhető világgá. Ne csak magyar ünnepeink legyenek, hanem magyar mindennapjaink is” – fogalmazott a rektor. A templomi rendezvény végén a résztvevők átvonultak a PKE új épületének avatójára. A négyszintes, 2096 négyzetméter hasznos felületű épületben egy aula és három tanterem, a képzőművészeti szak termei, valamint az intézmény könyvtára kapott helyet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. október 3.
A szülőföldön maradás fontosságát hangsúlyozták a váradi PKE tanévnyitó ünnepségén
Tőkés László szerint a „migránsbarát Brüsszelnek” a Romániából kitelepedők elvonása helyett arra kellene erőfeszítéseket tennie, hogy „fiaink ne legyenek kénytelenek nyakukba venni a világot, hanem idehaza lehessenek büszke európaiak”.
Az európai parlamenti képviselő a magyar állam által fenntartott nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitóján beszélt erről hétfőn Nagyváradon, az újvárosi református templomban az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként. Tőkés László arra emlékeztetett, hogy Bethlen Gábor fejedelem óta cél Erdélyben, hogy az itt születő fiataloknak ne kelljen elmenni hazájukból, hanem otthon, anyanyelven szerezhessék meg a tudást.
Hozzátette: ugyanez a cél vezérelte az egyetemalapítókat, amikor 1989 után elkezdték a harcot a magyar nyelvű felsőoktatásért. „Csapataink harcban állnak” – tette hozzá a politikus.
Kelemen Hunor a tanévnyitón arról beszélt, hogy az egyetemnek nem csupán oktatnia, hanem nevelnie is kell. Az RMDSZ elnöke feltette a kérdést: elegendő-e, ha egy egyetem csak oktat, vagy nevelnie is kell, tartsa-e szem előtt a nemzet előtt álló kihívásokat? A kérdésre válaszolva kijelentette: nem elegendő csak oktatni, különösen egy olyan egyetemen, amelyet a magyar állam alapított és működtet, ott a nevelésnek is helyet kell kapnia. Az erdélyi oktatási hagyományok is bizonyítják, hogy akkor volt fejlődés, felemelkedés, ha az oktatás együtt járt a neveléssel – mondta, hozzátéve: „különösen fontos itt és most, kisebbségi létben, Erdélyben és a Partiumban új utakat keresni, amelyeken a hagyományokra is építve folytatni lehet az ezeréves utat”.
Az egyetem nemcsak épület, hanem szellemiség, lelkület, elköteleződés a tudományok iránt, új utak keresése, szabadságszeretet és nemzeti jövőkép – mondta Kelemen Hunor, majd a templomi tanévnyitón jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordulva azt mondta, helyes döntés volt az erdélyi egyetemek, a Sapientia és a PKE létrehozása, ami hozzájárul, hogy „a magyar közösség nem válik futó emlékké”.
Az RMDSZ elnöke szavait azzal zárta: együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a romániai adófizetők pénze is visszakerülhessen az intézményekbe.
Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által erdélyi felsőoktatásra biztosított pénzösszeget kezelő Sapientia Alapítvány elnöke az elmúlt 17 esztendőre visszatekintve elmondta: létrehozása óta 2016 végéig a Sapientia Alapítvány 25,6 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól. Ennek az összegnek több mint 25 százalékát, 7,3 milliárd forintot a Partiumi Keresztény Egyetem működtetésére fordították – tette hozzá.
Kató Béla rámutatott: ingatlanfejlesztésekre 11,6 milliárd forintot költöttek, ebből a forrásból 2,3 milliárd jutott a partiumi egyetemnek. Az elmúlt 17 év alatt az összes magyar támogatás, amely eljutott az alapítványhoz, meghaladja a 37 milliárd forintot – jelezte a püspök.
Az alapítvány elnöke bejelentette: a Partiumi Keresztény Egyetemen alapszakokon 693, mesterszakokon 147 hallgató kezdi meg a tanévet, 50 főállású oktatóval.
Pálfi József rektor tanévnyitó beszédében arra biztatta az egyetem hallgatóit, hogy ne legyenek az olcsó munkaerőt kereső nyugati világ „cselédei”. Ha el is mentek, tanulni menjetek, és gyertek vissza tudással, tapasztalattal. Szülőföldeteket tegyétek élhető világgá. Ne csak magyar ünnepeink legyenek, hanem magyar mindennapjaink is” – fogalmazott a rektor.
A templomi rendezvény végén a résztvevők átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének avatójára. A négyszintes, 2096 négyzetméter hasznos felületű épületben egy aula és három tanterem, a képzőművészeti szak termei, valamint az intézmény könyvtára kapott helyet. Krónika (Kolozsvár)
2017. október 5.
Erdély fővárosába látogatott Orbán Viktor
Kolozsváron ünnepelte a reformáció 500. évfordulóját Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Szászfenesen pedig jelenlétében avatták fel a Kolozs megyei község új református templomát.
Felemelő jelenségnek lehettünk részesei az 500 éves reformáció szombati ünnepségén Kolozsváron: a kincses városban ritkán hallható fúvószenére gyülekezett istentiszteletre több mint ötszáz lelkész és gondnok – híveik tömeges kíséretében. A háromszéki Réty fúvószenekara nemcsak élő példája egy erős székelyföldi hagyománynak, de évtizedek óta az egyik legharmonikusabban játszó erdélyi fúvószenekar. A felújított rétyi református templom idei ünnepségén részt vett Kató Béla református püspök, az ott játszó zenekar meghallgatása után rögtön meg is hívta őket kiszínezni a kolozsvári ünnepséget – újságolta az egyik fúvós. Bár a számos meghívott megtöltötte a Farkas utcai templomot, a híveket a kora reggeli hűvös idő sem riasztotta el, az istenháza előtti téren hamar megteltek a rögtönzött padsorok a kivetítő előtt. A buzgón éneklő fiatalok nyilvánvaló bizonyítékai annak, hogy a reformáció eszménye és egyháza nem kihalófélben lévő felekezet. Orbán Viktor miniszterelnök is énekeskönyvvel a kezében érkezett az ünnepi istentiszteletre: a kivetítő előtt várakozó polgárok tapssal és néhány éljenző felkiáltással köszöntötték.
A román operatőrök miatt azonban ezúttal sem zajlódhatott le botránymentesen a rendezvény: az esemény szervezőinek kérésére sorfalat álló teológusokat – köztük fiatal lányokat – is rángatott, illetve felnyomott a templom szomszédságában álló épület falára egy operatőr, hogy filmezhessen. Az egyetemisták hiába próbálták megértetni vele, hogy amíg a miniszterelnök és a meghívottak nem vonulnak ki a templomból, addig a civilek nem léphetik át a sorfalat, a férfi sértő jelzőkkel illette a teológusokat és egy kollégája segítségével erőszakosan kitört a sorból. A békés megoldás lehetőségét bizonyítja, hogy néhány perc múlva egy magyar tudósító érdeklődött az egyetemistáktól, pontosan hová szabad állnia, hol szabad filmeznie, mire a diákok eligazították, ő pedig gond nélkül elkészíthette a felvételeit.
Felemelt fejjel, lelkipásztori segítséggel
„Nemcsak értékmentők lehetünk, hanem újra értékteremtők is” – fogalmazott Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök az ökomenikus istentiszteleten, amelyen a Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara szolgált. A püspök szavait alátámasztotta az érdeklődők egyre duzzadó létszáma, akik az Apafi Mihály Egyetemi Kollégium udvarára már szinte be sem fértek. A felújított Protestáns Teológiai Intézet udvarán zajló ünnepséget kivetítőn követő tömeg bizonyította: a tévhitek ellenére a ma emberének is szüksége van a lelkészeire. A teológia épülete már 122 éve a teológusképzés otthona, komoly felújítására pedig száz éve nem került sor. A létesítményt felújították, az ingatlan pedig Szász Domokos mellszobrával is gazdagodott: az 1838 és 1899 között élt erdélyi református püspöknek köszönheti minden romániai magyar protestáns a kolozsvári lelkészképző akadémia felépítését. „A magyar állam nem holmi revizionista álmokat támogat, hanem olyan kézzelfogható segítséget nyújt, amelynek köszönhetően megmaradhatunk, mert mi, erdélyi magyarok nem fogadjuk el másodrangúságunkat” – hangsúlyozta Kató Béla erdélyi református püspök. A rendezvény politikai vonatkozása azonban ennyiben ki is merült, az eseménynek ugyanis jól érezhetően egyetlen központi célja volt: emlékeztetni minden erdélyi magyart arra, hogy kisebbségünk fennmaradásának tekintetében mennyit köszönhetünk a vallásnál és egyháznál jóval többet jelentő reformációnak. Az ünnepi beszédek terén ismerték el és adtak hálát az egyházi vezetők az anyanyelven történő könyvnyomtatásért, az írni-olvasni tanulás lehetőségéért és vallásgyakorlásért, a szabadabb, nyitottabb, felvilágosultabb gondolkodásért. Orbán Viktor nehezen tudott megszólalni a megelőlegezett tapstól. Beszédében ugyanakkor Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta, nem létezne ma ennyire erős magyarság a reformátor Kálvin János nélkül. „Mi magyarok szétszórva is egy test vagyunk, a beszorítottság évei után pedig következzen a nemzeti büszkeség és a felemelt fej, amelynek kialakításában fontos feladat vár a mostani és leendő lelkipásztorokra” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, majd kért még ötszáz évet a Kárpát-medencében, Erdélyben és Kolozsváron, amit keresztényként és magyarként bátran, büszkén leélhetünk. A kormányfő felhívta a teológusok figyelmét arra, hogy nemcsak megtisztelő, de komoly felelősséggel járó feladat is őrizniük és tovább adniuk azt a súlyos szellemi és kulturális hagyományt, ami az elmúlt 500 évben gyűlt össze. Ugyancsak szombaton nyitották meg az Erdélyi Református Múzeum tematikus kiállítását, amelynek egyik termében kreatívan századokra felosztva futhatunk végig a reformáció nagyobb erdélyi állomásain, egy másik teremben a két nagy erdélyi református központ, Marosvásárhely és Kolozsvár egyházi történetébe pillanthatunk bele, végül megismerhetjük azokat a nemesi családokat, akik sem anyagiakat, sem energiát nem kímélve áldoztak azért, hogy a 16. és 17. századokban Erdély-szerte számos protestáns gyülekezet alakuljon ki. A kiállítást többszáz éves úrvacsorai kelyhek és templomi textíliák gazdagítják, az emeleten az egyházkerület levéltára mellett Berde Mária író és testvére, Berde Amál festőművész életútját bemutató kiállítást rendeztek be.
Szászfenesi templomavató
Magyarország ma már lélekben és testben is elég erős ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az erdélyi magyarokért is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kolozsvár melletti Szászfenes református templomának avatóünnepségén. Az MTI tájékoztatása szerint a miniszterelnök a település református közösségének gyülekezetszervező, templomépítő munkáját méltatva kijelentette: „ahol van munka, ahol van akarat, tenni akarás és összefogás, ott a segítség sem marad el. (...) Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar kormány támogathatta ennek a templomnak a befejezését.” Orbán megjegyezte: a templomépítéshez nyújtott segítség részben annak is köszönhető, hogy a Kárpát-medence magyarsága 2014-ben már együtt dönthetett „egy határokon átnyúló, minden magyar közösségért felelősséget vállaló nemzetpolitika” mellett. „Kérem, ne feledjék, jövőre megint eljön az idő, és megerősíthetjük ezt a szövetséget” – tette hozzá Orbán Viktor. „Nekünk magyaroknak akkor lesz jövőnk, akkor tudjuk megóvni közösségünket, épületeinket és szellemi örökségünket, ha összefogunk, akkor lesz jövőnk, ha növeljük az óvodák, iskolák számát, és minden magyar gyermek számára elérhetővé tesszük a magyar nyelvű oktatást. Akkor lesz jövőnk, ha megteremtjük annak feltételeit, hogy Önök a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Itt élhessenek, itt dolgozzanak, itt alapíthassanak családot, és itt járhassanak a gyülekezetbe. És végül akkor lesz közös jövőnk, ha továbbra is együtt hozzuk meg a közös döntéseket” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette, Európa nyugati fele nemtörődömségből vagy naivságból eltünteti vallási szimbólumait, és hátat fordít saját kultúrájának, észre sem véve, hogy ezzel saját jövőjét dobja el. „A mai templomavatónk túlmutat önmagán. Olyan, mint cseppben a tenger. A magyar ember élni akarásáról tesz tanúbizonyságot” – hangoztatta a magyar miniszterelnök.
Keresztelővel kezdődött az ünnepség
A templomavató istentisztelet keresztelővel kezdődött. A gyülekezet legújabb tagját Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke keresztelte meg. Prédikációjában Kató Béla erdélyi református püspök a bibliai menedékvárosok példáját idézve azt kívánta, legyen a templom menedék. Nekünk, erdélyi magyaroknak az intézményeink jelentik a menedékhelyet, ahol megőrizhetjük anyanyelvünket, kultúránkat” – fogalmazott a püspök. Megjegyezte, úgy építették fel a templomot, hogy mellette bölcsőde és óvoda kap majd helyet. Nemcsak a gyülekezet felnőtt tagjai menekülhetnek a templomba, hanem ide hozhatják gyermekeiket is. Orbán Viktor az avatási ünnepség után a templom előtt összegyűlt hívőket emlékeztette, hogy ők is szavazhatnak a magyar parlamenti választáson, és kérte a támogatásukat a jövő áprilisban esedékes megmérettetésen. „Én csak akkor tudok önöknek segíteni, ha önök is segítenek bennünket” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor volt a díszvendége a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitójának is. Magyarország miniszterelnöke beszédet mondott a nagyvárad-újvárosi református templomban tartott istentiszteletet követő ünnepségen, majd részt vett a PKE Sulyok István utcai új épületének felavatásán. A magyar állam által támogatott felsőoktatási intézmény tanévnyitóján beszédet mondott Pálfi József rektor, Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány vezetője és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2017. október 6.
A PKE-n tartott reformációs jubileumi konferenciáról
A Partiumi Keresztény Egyetem és a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete a reformáció 500. évfordulója alkalmából háromnapos konferenciát szervezett, amely október 5-én vette kezdetét a nagyváradi felsőoktatási intézetben.
A tudományos tanácskozást Pálfi József rektor, a teológiai tudományok doktora nyitotta meg, elmondva azt is, hogy a meghirdetettől eltérően a két díszvendég csak másnap tud a helyszínre érkezni, egyébirányú kötelezettségeik miatt.
Ennek megfelelően október 6-án reggel tartotta meg köszöntőbeszédét Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke.
A Magyarország kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság 2014. január 23-án tartotta meg alakuló ülését, s a miniszterelnök javaslatára Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg a bizottság irányításával. Az emlékbizottság az 1517-ben elindított reformáció 500. évfordulóinak méltó megünneplését – feladatának megfelelően – előkészítette és mindmáig végzi. Sokrétű munkájáról szólva a miniszteri biztos felhívta a figyelmet: mennyire fontos, hogy „egymás mellé kerüljön az, amit ismerünk, tudunk, megtapasztalunk, rögzítünk, továbbadunk, és az, amit hiszünk, vallunk, érzünk, ami átjárja a szívünket és a lelkünket”. Méltatta a nagyváradi konferencia szervezőit, és hangsúlyozta az ilyen jellegű tudományos vizsgálódás fontosságát, vagyis az értékfelmutató múltidézés és a korszerű interpretációk ötvözését.
Tőkés László az Európai Parlament strasbourgi plenárisáról hazaérkezve köszöntötte a jubileumi konferencia szervezőit, előadóit és részvevőit, bejelentve, hogy novemberben a Reformáció Emlékbizottság és annak elnöke személyes jóvoltából Brüsszelben, az európai törvényhozásban is meg fognak szervezni egy reformációi konferenciát, kiegészítéseképpen a hazai eseményeknek. Méltatta a továbbiakban a magyar protestáns felekezetek Kárpát-medencei együttállását az emlékév megtartása ügyében.
Történelmi visszatekintésében a püspök főként a reformációnak és a magyar református egyháznak az oktatásban és nevelésben betöltött korszakos szerepét domborította ki, a múlt és jelen ívén helyezve el azokat a sarokpontokat, amelyek ötszáz év távlatából is meghatározók. Szólt a régmúlt nehézségeiről és sikereiről egyaránt, és kitért az ateista kommunizmus idején uralkodó állapotokra. Az 1989-es rendszerváltás utáni ébredésről és nekibuzdulásról elmondta: „A református, evangélikus, unitárius, azaz a protestáns oktatás egyidős a reformációval, ilyen értelemben a reformáció szellemét és örökségét követtük és hirdettük tovább, arra gondolva, hogy az egyháznak helyre kell állítania a „tanítói hivatalát”, a katekézist, a vallásoktatást, és be kell töltenie iskolafenntartó szerepét.” Ez utóbbi vonatkozásában szólt az egyes iskola- és egyetemalapító törekvésekről, eredményekről, emlékeztetve, hogy azt az örökséget vette át és folytatta az egyház, amelyről Orbán Viktor ekképpen szólt erdélyi útján: „Öt évszázada a reformáció jelölte ki a magyaroknak a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat.”
Tőkés László ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy milyen meghatározó szerepet vállaltak történelmi magyar egyházaink – köztük a protestáns felekezetek – az erdélyi anyanyelvű egyetemi oktatás beindításában, minekutána a politikai érdekképviselet kudarcot vallott az állami magyar Bolyai Tudományegyetem és az eredetileg színmagyar Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyreállításában. Végül szomorú statisztikákat idézve mutatott rá, hogy minden erőfeszítés és példamutatás, sőt lehetőség ellenére az erdélyi magyar fiataloknak csak egy része tanul anyanyelvén a szülőföldjén, jelentős hányaduk ugyan Magyarországon gyarapítja ismereteit, de félő, hogy kevesen fogják közülük itthon hasznosítani azokat. A nemzetszolgálatban azonban semmilyen körülmények között nem szabad megtorpanni – ez volt köszöntőbeszédének lényegi üzenete.
A konferencia előadásai között több kulturális momentumra is sor került (zenés játék, pódiumműsor, könyvbemutató), sőt könyvkötő műhelyt is berendeztek a főiskolai hallgatók számára az aulában. tokeslaszlo.eu/cikk
2017. október 7.
Reformációs jubileumi konferencia
A Partiumi Keresztény Egyetem és a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete a reformáció 500. évfordulója alkalmából háromnapos konferenciát szervezett.
Október 6-án reggel tartotta meg köszöntőbeszédét Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Hafenscher egyebek mellett kifejtette: a reformáció mindig is jelentette a lelki, szellemi megújulást is. Ezért 2017-ben is megújulásra kell törekedni. „Legyünk tudatában gazdag örökségünknek és gazdagísuk is azt” – biztatta az egybegyűlt hallgatókat.
Vissza- és előre tekintve
Tőkés László elmondta: a Reformáció Emlékbizottság jóvoltából Brüsszelben is meg fognak szervezni egy reformációi konferenciát, kiegészítéseképpen a hazai eseményeknek. Az Emlékbizottság a mostani konferenciához is témogatást nyújtott, valamint egy olyan emléktábla felállításához, amelynek felmutatta a látványtervét: a féldomborműves emléktáblát, Kurucz Imre berettyóújfalui szobrászművésznek az alkotását a PKE belső udvarában kialakított „partiumi panteonban” helyezik el november folyamán. Támogatást kaptak még egy könyvnek a kiadásához. Méliusz Juhász Péternek a Jelenések könyvéből való prédikációs kötetét fogják kiadni – hasonmás kiadásban –, ezt is majd november folyamán mutatják be. Tőkés hozzátette: „Hafenscher Károlyt első ízben az egyházi rendszerváltozásról szóló konferencián láttuk vendégül 2015 nyarán, és ennek kapcsán tekintek vissza arra a szilágycsehi felhívásra, amely közvetlenül a Ceauşescu-diktatúra bukása után fogalmazódott meg a szilágysági kisvárosban 1989. december 28-án, ahol spontán módon összegyülekeztek egyházunk lelkészi és világi képviselői. Ekkor egy kezdeményezést tettünk közzé a megújulásért, a reformáció örökérvényű elvének értelmében, mely szerint ecclesia semper reformari debet, vagyis az egyháznak mindig meg kell újulnia. Ebben az 1989-es felhívásban egyebek mellett azt hangsúlyoztuk, hogy az egyetemes egyház szenteljen különleges figyelmet egyes problémaköröknek és szakterületeknek, melyek elsorvadtak, háttérbe szorultak a kommunista-ateista diktatúra idején. És ezen szakterületek között természetesen kiemelt helyen említettük meg az iskolai vallásoktatást, a felekezeti oktatást, a teológiai oktatást. A református, evangélikus, unitárius, azaz a protestáns oktatás egyidős a reformációval, ilyen értelemben a reformáció szellemét és örökségét követtük és hirdettük tovább, arra gondolva, hogy a tanító egyháznak helyre kell állítania a katekézist, a vallásoktatást, és be kell töltenie tanítói hivatalát. Ugyanakkor az iskolafenntartó egyház szerepét hangsúlyoztuk: a reformáció egyháza, majd a katolikus reformáció egyháza elsőrendű feladatának tartotta a felekezeti oktatásnak az ügyét. Azt mondhatjuk, hogy a reformáció forradalmasította az oktatást, és ennek az örökösei a felekezeti protestáns iskolái, melyek szerte a Kárpát-medencében – Sárospataktól Gyulafehérvárig, Nagyenyedig, Sepsiszentgyörgyig, nem utolsó sorban Nagyváradig – megtalálhatók voltak abban az időben. Nagyváradon jött létre a reformáció idején a Schola Illustris, egyik legrangosabb korabeli iskolája egyházunknak. Hétfői egyetemi tanévnyitó beszédemben hasonlóképpen említettem a gyulafehérvári Collegium Academicumot, amely már a felsőoktatás irányába kereste az utat.
Amikor a Sulyok István Református Főiskolát – a Partiumi Keresztény Egyetem elődjét – létrehoztuk, akkor egyházkerületünk engedelmeskedett a hitvallási parancsnak, amelyik így szól (a Heidelbergi Kátéban olvasható), hogy az iskolák pedig fenntartassanak. Ezt a részt a kommunizmus idején kicenzúrázták a református egyház alapvető hittételeit tartalmazó katekizmusból… Ez a parancs jutott eszünkbe, amikor megalapítottuk iskoláinkat, gimnáziumainkat helyreállítottuk, és létrehoztuk a Sulyok István Református Főiskolát.
Hosszú ideje nem volt itt Nagyváradon református felsőoktatás, tehát nagyon merész lépés volt ezt a főiskolát létrehozni”. Tőkés szerint ez az egyetemalapítás, a magyar felsőoktatásért folytatott küzdelem egyszerre sikertörténet és kálvária. Jelezte: „A semmiből indultunk, nagyon sok küzdelem, csalódás, megaláztatás és eredmény áll mögötte. Az iskolarendszer helyreállításáról hadd ne szóljak részletesebben, vagy arról, hogy mennyit kellett harcolnunk épületeinkért. Tüntetéseket is rendeztünk például itt, Nagyváradon a Lorántffy-gimnáziumért. Ezt az épületet,a református püspöki palotát, ülősztrájkkal védelmeztük meg. Be akarták telepíteni a városi hatóságok a román ortodox teológiát, illetve a román állami egyetemet. Ezekkel a kísérletekkel szembeszálltunk, és íme használatunkban van egyházkerületünk volt székháza, amely mostantól az egyetem tulajdonába került. Erdélyi magyar történelmi egyházaink állandó értekezlete létrehozta 2000-ben a Sapientia Alapítványt, amely a maga során a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A négy katolikus és négy protestáns – református, evangélikus, unitárius – püspökség által létrehozott alapítvány a fenntartója a mi egyetemünknek is. Mindez nagyon szépen hangzik, viszont ne felejtsük: távol álluk attól, hogy helyre tudtuk volna állítani magyar nyelvű oktatásunkat. Ötszáz körül volt a református középiskolák száma az államosítás, 1948 előtt. Körülbelül ugyanannyi katolikus tanintézetről beszélhetünk. Ezeknek csak a töredéke állt vissza. Mintegy húsz középiskolával rendelkeznek a történelmi egyházaink szerte Erdélyben, de ami különleges többlet, hogy létrejött a partiumi és az erdélyi magyar egyetem.” Kiemelte azt is: „Egy mellbevágó statisztikát olvastam a napokban. Eszerint 2016-ban magyarországi egyetemeken tanult: 2054 romániai állampolgár, 1907 szerbiai állampolgár, 1885 szlovákiai állampolgár és 1193 ukrajnai állampolgár. Ez mindösszesen 7039. Ennyi határon túli magyar ifjú testvérünk tanul Magyarországon – ami önmagában nem lenne rossz, de hogyha arra gondolunk, hogy ezeknek az ifjaknak a nagy része nem fog visszatérni szülőföldjére, és nem érjük el azt a célt, hogy saját nemzetüket odahaza, hazájukban, szülőföldjükön szolgálják, itt teljesedjen ki életük és jövőjük, akkor bizony ezt veszteségként kell elkönyvelnünk. A statisztikát tartalmazó írás címe: Elszívják a magyarországi egyetemek a határon túliakat. Nagy veszteségként könyvelhetjük el mindezt, még akkor is, ha szemben ezen adatokkal elmondhatjuk, hogy jelen pillanatban 766 ifjú tanul a partiumi egyetemen, 2318 ifjú tanul a Sapientia-egyetemen, Kárpátalján pedig, a beregszászi főiskolán a diákok száma 1224. Nem rendelkezem adatokkal arra nézve, hogy a kolozsvári Babeș–Bolyai egyetemen hány magyar fiatal tanul, de gondolom, hogy jó lenne, ha legalább annyi magyar ifjú tanulna odahaza, mint amennyien elmentek e célból Magyarországra.
Látnivaló, hogy nem rózsás a helyzet, tehát ezen ismeretek, körülmények összefüggésében igyekszünk szolgálni nemzetünk ügyét itt, Erdélyben és a Partiumban.” A konferencia résztvevői előadásokat hallgathattak meg a következő témakörökben: a reformáció nyelvi hatásai, református diákok Heidelbergben, a felekezeti identitás megjelenése a protestáns iskolai színjátszásban, a genfi zsoltárok magyar nyelve (kántori szolgálattal bemutatott előadás), A művészetfilozófus Fülep Lajos elfeledett írásai a református templomról, Fülep Lajos művészetfilozófiája, Berde Amália és Berde Mária, a Helikon jeles nőalakjai. erdon.ro
2017. december 8.
Tisztelgés az 500 éves reformáció előtt Nagyváradon
A reformáció 500. évében könyvbemutatóval egybekötött emléktábla-avatást tartottak a Partiumi Keresztény Egyetemen, december 7-én. A rendezvény első felében reformációi emlékülésre került sor az egyetemi székházként szolgáló nagyváradi református palota ezúttal szűkösnek bizonyult Bartók-termében.
Köszöntést Török Sándor egyházkerületi presbiteri főjegyző, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke mondott. Megnyitóbeszédében Pálfi József teológiaprofesszor, a PKE rektora a reformáció sokrétű hatását és „gazdagságát” méltatva kitért annak régióbeli meggyökeresedésére, majd 1557-es nagyváradi „győzelmére”.
Hermán M. János teológiaprofesszor, egyháztörténész Tőkés László EP-képviselőnek, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspökének erre az alkalomra kiadott, Kálvin és a kálvinizmus Erdélyben című kötetét mutatta be, főként az 1980-as évek elején írott traktátus létrejöttének körülményeit, a korabeli viszonyokat és a szerző bátorságát ecsetelve. Méltatta az először németül, egy egyházi lapban, majd pedig egy magyarországi teológiai szemlében megjelent, szűk körben ismert dolgozatot, amely áttörte az ateista-kommunista diktatúra falait.
A kis kötet szerkesztője, Bereczki András nyugalmazott paptamási lelkipásztor örömét fejezte ki, hogy Tőkés László egyháztörténeti írása végre könyv formájában is megjelent azt követően, hogy egy részletét már közzétette az általa éveken át szerkesztett Királyhágómelléki Református Kalendáriumban. Megosztotta a hallgatósággal jelent értékelő, jövőt fürkésző gondolatait is, egyházi, oktatási, ifjúsággondozási vonatkozásban.
Vitéz Ferenc debreceni író, szerkesztő, egyetemi oktató egyebek mellett így méltatta a szerzőt és művét: „A tömörség és lényegre törő fogalmazás mellett szövege adatokban gazdag, informatív, egyszerre élményszerű és szakszerű – s a számos adat ellenére egyéni hangnemben született a dolgozat. Tehát a szó legnemesebb értelmében vett tudományos publicisztikának tekinthető e kis könyv. Az írott retorikai remekmű az élőbeszéd erejével hat, és a reformkori retorikai hagyományokat ugyanúgy követi, mint az értekező röpirat-irodalom tradícióját. Az etikai alapokból táguló szellemi perspektíva mellett a történelmi és művelődéstörténeti, az ideológiai és teológiai, egyháztörténeti és filozófiai, illetve filozofikus társadalomtörténeti kontextus adja meg azt a finom keretet, amelybe mondanivalóját, üzenetét helyezi a szerző.”
Tőkés László elsősorban a szerzői intenciókra rávilágítva mondotta, hogy traktátusa (újra)közlésével a félezer éves reformációnak kívánt adózni, majd egyéb teológiai vonatkozású munkáiról, írásairól, terveiről is szólt. Sajnos a politikai és közéleti szerepvállalásai okán kénytelen-kelletlen háttérbe szorult a studírozás iránti igénye, noha ez mindvégig munkált benne az évek során – vallotta be a püspök. Különösképpen a reformátoroknak a mindenkori hatalomhoz való viszonyulása, egyén–közösség–főség viszonyrendszere áll a tudományos érdeklődése homlokterében. Záró gondolatként a reformáció egyik nagy jótéteményét domborította ki, mégpedig annak nemzetformáló, a nemzeti öntudatosodást és megmaradást, valamint a magyar nyelv és kultúra fejlődését elősegítő szerepét.
A könyvbemutatót követően a palota belső udvarában, az ún. partiumi panteonban leleplezték a reformációi jubileumi emléktáblát, Kurucz Imre berettyóújfalui szobrászművész alkotását, amely a Kálvin János születésének 500. és halálának 450. évfordulóján felavatott emlékjel mellé került. Avatóbeszédében Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója a reformáció és az alkotóművészet gyümölcsöző kapcsolatáról is szólt, majd a szobrász személye és munkássága jó ismerőjeként méltatta az új emlékjelet, elmondva: ugyanezen a helyen, „ebben az egyszerre emberi és szakrális udvarban” látható Kurucz Imrének műve Kazinczy Ferencről, van itt Trianon-emléktáblája, Liszt-, Kodály- és Erkel-domborműve. A méltató az emléktábla figurális része, azaz a wittenbergi vártemplom és Luther Márton ábrázolása kapcsán elmondta: „Két jellemző megoldásra hívnám fel csak a figyelmet: a vártemplom tornyára, illetve Luther tekintetére. Az első reformátor szeme egyszerre kritikus, bölcs, és szinte a prófétai küldetéssel egybehangzó kételkedést legyőző, törhetetlen hitet sugározza. A templom és a torony pedig a hit erős bástyája, míg szimbolikus elem is: összeköti az eget a földdel. Lutherrel indult el az a folyamat, mely során a templom földi trón helyett ismét az égi trónus helye lehetett.”
A portrédomborműves emléktáblát Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke és Pálfi József rektor leplezték le. A Partiumi Keresztény Egyetem kórusa mindkét helyszínen énekszóval szolgált, mégpedig zeneszakos hallgatók vezényletével. tokeslaszlo.eu/cikk