Háromszék, a Székelyföld határán, a Feketeügy kökösi hídja mellett tartotta rendhagyó sajtótájékoztatóját az RMDSZ három politikusa: Márton Árpád, Tamás Sándor és Antal Árpád-András. Bejelentették, hogy az RMDSZ háromszéki képviselői elkészítik és benyújtják a román parlamentnek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Antal Árpád képviselőjelölt elmondta, a Pro Regio Egyesület közreműködésével a megyehatárt jelző táblára kiteszik azt a háromnyelvű feliratot (román, magyar, német nyelven), hogy az erre haladók beléptek Székelyföldre. /(s): Itt kezdődik a Székelyföld! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

A román polgármestereket hibáztatják a Maros-Mezőségi Kistérségi Társulás kudarcáért. A régió magyar elöljárói remélik, hogy a közeljövőben mégis sikerül jogi személyiséget szerezni az egyesületnek. Brassai Zsombor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke – aki jelenleg a Székelykövesden bejegyzett Pro Regio Egyesületet irányítja – elmondta, hogy azok az elöljárók, akik a 2004-ben rendezett, első ülésen még igent mondtak, időközben pártot váltottak. A Székelykövesdre kiköltözött Kelemen Atilla sokat segítette a térséget. A Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirályon még a közigazgatási törvény betartását is leszavazta a helyi román többségű tanács. Miután a faluba költözött Markó Béla támogatásával sikerült új községházát építeni, a település elöljárói leszavazták az épület homlokzatára szánt kétnyelvű felirat kifüggesztését. Amikor néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Szentkirályok első találkozóját szervezték, egy kifüggesztett magyar zászlóért és egy kiplakátolt Szent István-koronáért meghurcolták a nagy-romániás tanácsosok, emlékezett Kádár György, a községközpont alpolgármestere. A székely-mezőségi térségben három erős szervezet is működik: a 2002-ben létrejött Pro Regio a Kéve című kistérségi hetilapot adja ki, a másik két egyesület és alapítvány gazdagabb megvalósítást mondhat magáénak. A Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület alkotótáborokat szervez, idéntől pedig hangszertábor rendezésére készül. A Mezőpanitban bejegyzett Monográfia Alapítvány a hagyományőrzés mellett évi tíz-tizenöt pályázattal bombázza a Communitast és az anyaországi közalapítványokat. Július 22-én szervezik meg Mezőpanitban az első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozót. /Szucher Ervin: Összefog a székely-mezőségi régió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./ Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke szerint a megrendezendő fesztivál és az új régió immár a jövőt jelképezi. A létrejött Székely-Mezőségi Régió Sámsondtól Mezőmadarasig fedi le a településeket, Marosszentkirályt is beleértve, ugyanakkor magyar kulturális térséget jelöl, nem közigazgatási régiót. A helyi önkormányzatok segítségével három civil szervezet, illetve az RMDSZ mezőcsávási és mezőbándi szervezete rendezi a fesztivált. A Kéve című hetilapot 1500 példányban terjesztik. A gróf Bethlen Anikó elnökletével működő civil szervezet, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület öt vendégszobás, konferenciateremmel rendelkező székháza nemrég épült fel, és idén immár az ötödik képzőművészeti alkotótábort szervezik, tájékoztatott Szabó Izolda igazgató. Szabó Levente, Mezőcsávás polgármestere szerint a községben az utóbbi tíz évben semmilyen kulturális rendezvényt nem tartottak. Ezért nemrégiben két tánccsoportot hoztak létre, felépítették a sportcsarnokot, felújítottak, illetve újjáépítettek három kultúrotthont, Szabédon bevezették az ivóvizet. Ez a térség még nem a Mezőség, már nem a Székelyföld, lóg valahol a közigazgatási, önazonossági éterben. /Nagy Botond: Székely-mezőségi hagyományőrző találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Először szervezték meg a Székely-Mezőség találkozót. A Mezőség Marosvásárhelyhez közeli, magyarlakta része önazonosság szempontjából a levegőben lóg. Még nem Mezőség, már nem Székelyföld, holott a történelmi székely székek legnyugatibb csücskét képezi, a felmorzsolódás, beolvadás veszélye erre jelentős. Néptánc, népzene, kézműves- és képzőművészeti kiállítás, szakmai- és nyilvános kiértékelő, játszóház várta Mezőpanitban július 24-én a Pro Regio Egyesület, a Monográfia Alapítvány, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület, illetve a mezőcsávási és mezőbándi RMDSZ- kerületek által megrendezett első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozón a megjelenteket. /Nagy Botond: Első találkozó a Székely-Mezőségen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Hajlik a nád? nevet viselte a második Székely Mezőségi Hagyományőrző Folklórtalálkozó, a székely mezőségi táncosok seregszemléje, mely Mezőfele sportpályáján zajlott. Július 21-én a kánikulában tíz falu táncosai, énekesei, zenészei mutatták be, milyen színvonalon őrzik zenei és mozgásbeli anyanyelvünk értékeit. A 70-es években a községben Veress Ilona magyartanárnő vezetésével megszületett néptánc- és népi gyermekjáték-mozgalom viselte ezt a nevet, mert Mezőfelében sokan ma is nádnak, lapos nádnak mondják a gyékényt. A mostani találkozó szervezői a Pro Regio Egyesület, a Mezőcsávási Polgármesteri Hivatal, a községek helyhatóságai valamint a helybeli Mezőfeléért Egyesület. Nem falunként kell megvívni a fennmaradás nehéz küzdelmét, hanem közösen egy összekovácsolódott térségben, s ezt szolgálják ezek a találkozók is, amelyek az ismerkedés, a barátkozás mellett a hagyományőrzés történelmi felelősségére figyelmeztetnek – mondotta nyitóbeszédében Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke. /(bodolai): A tánc olyan, mint a fű. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

Angolul és magyarul Székelyföldről
Székelyföldet, a székely autonómiatörekvéseket bemutató angol nyelvű tájékoztatófüzeteket adott ki a Pro Regio Egyesület a Mikó Imre Jogvédő szolgálattal közösen, színesen, de rendkívül tömör összefoglalásban, sok-sok rajzzal, ábrával ismertetik a térséget, az itt élők önrendelkezési törekvéseit.
Minél több helyre el kívánják juttatni, többek között a bukaresti nagykövetségekre, és a szándék szerint minden, május végén megválasztott európai parlamenti képviselőnek adnak majd a dokumentumból. Elkészült a kiadványok román nyelvű változata is, ezt elsősorban Bukarestben kívánják terjeszteni. „Azt kell elérnünk, hogy minél több információt kapjanak Európában és Bukarestben Székelyföldről, és a következő években eljuthassunk oda, hogy megértsék, nem akarjuk Székelyföldet a hátunkon elvinni Romániából, hogy a mindenkori román kormányok eddigi politikájával hosszú távon nem lehet eredményeket felmutatni, mert mi most már pontosan tudjuk, mennyit veszítünk Bukarest döntései miatt, melyekkel – például a fejlesztési régiók kialakításával – olyan helyzetekbe kényszeríti Székelyföldet, amelynek egyértelműen vesztese a három magyar többségű megye” – mondta el Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Elsőként a hét elején idelátogató amerikai nagykövetségi delegáció tagjainak adták át a kiadványokat. (-kas) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)