Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Pro Presens Alapítvány (Arad)
7 tétel
2008. április 8.
Az idősebb aradiak emlékeznek a Rozsnyay névre, elsősorban a patika kapcsán, amelyet, bár időközben sokszor változott a neve, sokan ma is így emlegetnek. A múlt héten Magyarországon, Szabadszálláson megrendezett Rozsnyay-ünnepség egy nagyszabású megemlékezés-sorozat nyitó rendezvénye volt. Rozsnyay Mátyás Szabadszálláson született 1833. május 14-én, ahol ápolják emlékét: néhány éve a városközpontban mellszobrot állítottak tiszteletére. A rendezvényen jelen voltak a négy helységre (Szabadszállás, Zomba, Szekszárd, Arad) terjedő megemlékezések szervezésében, támogatásában részt vállalók (Aradról az EMKE, RMDSZ, Levelezési sakkozók, Kölcsey Egyesület, Alma Mater és Pro Presens Alapítvány, Nyugati Jelen). A szabadszállásiak felelevenítették a gyógyszerész, sakk-szakíró, fotográfus, közéleti ember életét és munkásságát. Rozsnyay Mátyás a dunántúli Zombán nyitott gyógyszertárat 1861-ben, ott dolgozott Aradra költözéséig, 1874-ig. A kiváló felkészültségű gyógyszerész Zombán kezdett foglalkozni a kininnel, találmánya (Chininum tannicum insipidum Rozsnyay) híressé tette szakmai körökben, ugyanis a készítménye 1920-ig a malária egyetlen ellenszere volt. Rozsnyay az orvosságokon kívül gyógyborokat is készített. Nevéhez fűződik az első magyar sakk-könyv. Az akkoriban még újdonságnak számító fotográfiával Rozsnyay nem csak elméleti szinten foglalkozott, ő alapozta meg elméletileg a fotográfia nyomdai sokszorosításának lehetőségeit az addigi acél-, réz- vagy fametszet felváltására. A megemlékező rendezvények májusban Aradon fejeződnek be, ahol Rozsnyay 1895. aug. 25-én meghalt, ott helyezték örök nyugalomra. /Jámbor Gyula: Szabadszállástól Aradig. Emlékezés Rozsnyay Mátyásra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2012. július 24.
Remember – 150 év aradi magyar sajtó
Augusztus 4-én ünnepli az aradi magyar sajtó fennállásának 151. évfordulóját. A PRO PRESENS Alapítvány által szervezett és az Aradi Polgármesteri Hivatal által támogatott esemény magját a Remember – 150 év aradi magyar sajtó című konferencia adja.
A rendezvény alkalmából jelenik meg a hasonló című 2011–2012-es sajtó évkönyv, melyek mind a résztvevők/meghívottak, ingyenesen kapnak meg, de jut belőlük a Nyugati Jelen olvasóinak is, akik azt a Jelen Könyvesboltban igényelhetik.
A rendezvény által szeretnénk megteremteni az alkalmat, hogy újságírók, írók, a kultúra jeles személyiségei találkozhassanak, megvitathassák az aradi magyar újságírás múltját, jelenét és jövőjét.
Nyugati Jelen (Arad)
Augusztus 4-én ünnepli az aradi magyar sajtó fennállásának 151. évfordulóját. A PRO PRESENS Alapítvány által szervezett és az Aradi Polgármesteri Hivatal által támogatott esemény magját a Remember – 150 év aradi magyar sajtó című konferencia adja.
A rendezvény alkalmából jelenik meg a hasonló című 2011–2012-es sajtó évkönyv, melyek mind a résztvevők/meghívottak, ingyenesen kapnak meg, de jut belőlük a Nyugati Jelen olvasóinak is, akik azt a Jelen Könyvesboltban igényelhetik.
A rendezvény által szeretnénk megteremteni az alkalmat, hogy újságírók, írók, a kultúra jeles személyiségei találkozhassanak, megvitathassák az aradi magyar újságírás múltját, jelenét és jövőjét.
Nyugati Jelen (Arad)
2012. augusztus 6.
Az Aradi magyar sajtó napja
Nemcsak tájékoztatás – szolgálat!
Az Alföld című napilap első számának 1861. augusztus 1-jei megjelenése 140. évfordulója alkalmából került első alkalommal megrendezésre az Aradi magyar sajtó napja. Ezt azóta minden évben megrendezzük, mikor szerényebb, mikor bőségesebb körülmények között.
Bár a tavalyi, 150. évforduló ez utóbbira adott lehetőséget, az idei is igyekezett kitenni magáért, ami – hála a szervező PRO PRESENS Alapítványnak és a támogató Polgármesteri Hivatalnak – sikerült is.
Szombaton délelőtt a Jelen Háznak az erre az alkalomra külön berendezett teraszán előbb Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, meghívottakat, olvasókat, no meg korábbi és jelenlegi újságírókat.
Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad megyei elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az aradi magyar sajtónak nemcsak múltja és jelene volt, illetve van, hanem jövője is lesz. Naponta kézbe véve a Nyugati Jelent, érezzük, hogy vagyunk – tette hozzá.
A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című konferencia keretében elsőként Jámbor Gyula az aradi magyar sajtó múltjáról és jelenéről tartott összefoglaló előadást, ám nem ragadt le szigorúan e témánál, hanem ennél sokkal bővebb kitekintést nyújtott az írott sajtó első nyomainak világszintű megjelenésétől egészen napjainkig, amikor sokan már annak halálát jósolják.
Balta János imázs- és terjesztési igazgató egy, a szórványban, öt megyében megjelenő magyar napilap mindennapos küzdelmének a hátterébe nyújtott betekintést, az anyagi háttér biztosításától – főként a jelenlegi gazdasági válság idején – egészen a terjesztés nehézségéig. Meggyőződését fejezte ki, hogy munkánk nemcsak a tájékoztatásban merül ki, hanem azt szolgálatként kell felfogni. Nem hagyhatta megjegyzés nélkül a technika fejlődése nyújtotta előnyöket, de azt sem, hogy a fiatalok inkább fordulnak a világháló felé, semmint, hogy kézbe vegyenek egy újságot.
A szombati ünnepet megtisztelte jelenlétével dr. Havasi János, a magyarországi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) igazgatóhelyettese, határon túli különmegbízott, aki hozzászólásában vázolta az anyaországi írott sajtó helyzetét, valamint a közmédia körülményeinek az alakulását, átmeneti állapotnak minősítve a jelenlegit. Egyúttal jelezte: csodálattal figyeli az erdélyi magyar lapok erőfeszítéseit az olvasóréteg kiszolgálása érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta: ha azt akarjuk, hogy a Kossuth Rádió középhullámú adása ne szűnjön meg romániai idő szerint 22 órakor, akkor levelekkel, e-mailekkel kell „bombázni” az MTVA legfelsőbb vezetőségét, hadd lássák az igényt...
Rövid kávészünet után – miközben a résztvevők meglátogathatták az ez alkalommal berendezett sajtótörténeti kiállítást – előbb Ujj János tartott átfogó történelmi áttekintést arról, hogy jutott el Arad arra a szintre, hogy a helyi polgárság felkarolja a kulturális kezdeményezéseket, így előbb a napilapok, majd a kulturális kiadványok megjelenését is. Puskel Péter – aki a tavalyi kerek évfordulóra jelentette meg 150 év a Gutenber-galaxison című kötetét – ezúttal aradi, nemcsak sajtótörténeti kuriózumokat idézett fel, amolyan előzetesként újabb készülő könyvéből, amely aradi elsőbbségekről szól majd.
Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke – a sajtó témakörénél maradva – azt a kérdést vetette fel, hogy közművelődési kiadványuknak, a Havi Szemlének hol a helye: csak Arad és környéke alkotóira figyeljen, vagy tekintsen ki az egész Kárpát-medencére? Egy azonnali reagálás szerint ajánlatosabb lenne szűkebb pátriánkra korlátozódnia.
Faragó Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő a sokrétű informálódási lehetőségre utalva úgy vélte, ezen a piacon kell megtalálnia helyi, pontos és friss tudósításokkal a helyét a Nyugati Jelennek. Ugyanakkor kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az online-é a jövő.
A különböző felekezetek képviselői közül Király Árpád római katolikus marosi főesperes kért szót, értékelve a Nyugati Jelen Hitélet oldalát, amely gazdag egyházi hírekkel szolgál.
A kialakult beszélgetés során felmerült a fiatalok minél hatékonyabb bevonása a különböző művelődési tevékenységekbe, többek között azért is, hogy ne vesszen ki az olvasás kultúrája.
A rendezvény alkalmából megjelent A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című 2011–2012-es sajtó évkönyv is, amelyet valamennyi résztvevő ingyen kapott meg, és a Jelen könyvesbolt melletti olvasóteremben augusztus 10-ig naponta 10–17 óra között nyitva tartó sajtótörténeti kiállításon is hozzá juthat.
Ebéd után borkóstoló következett a Wine Princess közreműködésével, amelyen Bálint Zoltán élvezetes előadása kíséretében ismerkedhettünk meg egy fehér, egy rosé és három vörös borral.
És nyilván, nem hiányozhatott az ünnepi torta sem.
Aztán előkerült Simonfi Imre hegedűje is, és kezdődhetett a nótázás.
Egy biztos: az idei aradi magyar sajtónap is jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint a már közhelyként gyakran elhangzó búcsúzkodás: Jövőre ugyanitt!
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)
Nemcsak tájékoztatás – szolgálat!
Az Alföld című napilap első számának 1861. augusztus 1-jei megjelenése 140. évfordulója alkalmából került első alkalommal megrendezésre az Aradi magyar sajtó napja. Ezt azóta minden évben megrendezzük, mikor szerényebb, mikor bőségesebb körülmények között.
Bár a tavalyi, 150. évforduló ez utóbbira adott lehetőséget, az idei is igyekezett kitenni magáért, ami – hála a szervező PRO PRESENS Alapítványnak és a támogató Polgármesteri Hivatalnak – sikerült is.
Szombaton délelőtt a Jelen Háznak az erre az alkalomra külön berendezett teraszán előbb Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, meghívottakat, olvasókat, no meg korábbi és jelenlegi újságírókat.
Bognár Levente alpolgármester, az RMDSZ Arad megyei elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az aradi magyar sajtónak nemcsak múltja és jelene volt, illetve van, hanem jövője is lesz. Naponta kézbe véve a Nyugati Jelent, érezzük, hogy vagyunk – tette hozzá.
A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című konferencia keretében elsőként Jámbor Gyula az aradi magyar sajtó múltjáról és jelenéről tartott összefoglaló előadást, ám nem ragadt le szigorúan e témánál, hanem ennél sokkal bővebb kitekintést nyújtott az írott sajtó első nyomainak világszintű megjelenésétől egészen napjainkig, amikor sokan már annak halálát jósolják.
Balta János imázs- és terjesztési igazgató egy, a szórványban, öt megyében megjelenő magyar napilap mindennapos küzdelmének a hátterébe nyújtott betekintést, az anyagi háttér biztosításától – főként a jelenlegi gazdasági válság idején – egészen a terjesztés nehézségéig. Meggyőződését fejezte ki, hogy munkánk nemcsak a tájékoztatásban merül ki, hanem azt szolgálatként kell felfogni. Nem hagyhatta megjegyzés nélkül a technika fejlődése nyújtotta előnyöket, de azt sem, hogy a fiatalok inkább fordulnak a világháló felé, semmint, hogy kézbe vegyenek egy újságot.
A szombati ünnepet megtisztelte jelenlétével dr. Havasi János, a magyarországi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) igazgatóhelyettese, határon túli különmegbízott, aki hozzászólásában vázolta az anyaországi írott sajtó helyzetét, valamint a közmédia körülményeinek az alakulását, átmeneti állapotnak minősítve a jelenlegit. Egyúttal jelezte: csodálattal figyeli az erdélyi magyar lapok erőfeszítéseit az olvasóréteg kiszolgálása érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta: ha azt akarjuk, hogy a Kossuth Rádió középhullámú adása ne szűnjön meg romániai idő szerint 22 órakor, akkor levelekkel, e-mailekkel kell „bombázni” az MTVA legfelsőbb vezetőségét, hadd lássák az igényt...
Rövid kávészünet után – miközben a résztvevők meglátogathatták az ez alkalommal berendezett sajtótörténeti kiállítást – előbb Ujj János tartott átfogó történelmi áttekintést arról, hogy jutott el Arad arra a szintre, hogy a helyi polgárság felkarolja a kulturális kezdeményezéseket, így előbb a napilapok, majd a kulturális kiadványok megjelenését is. Puskel Péter – aki a tavalyi kerek évfordulóra jelentette meg 150 év a Gutenber-galaxison című kötetét – ezúttal aradi, nemcsak sajtótörténeti kuriózumokat idézett fel, amolyan előzetesként újabb készülő könyvéből, amely aradi elsőbbségekről szól majd.
Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke – a sajtó témakörénél maradva – azt a kérdést vetette fel, hogy közművelődési kiadványuknak, a Havi Szemlének hol a helye: csak Arad és környéke alkotóira figyeljen, vagy tekintsen ki az egész Kárpát-medencére? Egy azonnali reagálás szerint ajánlatosabb lenne szűkebb pátriánkra korlátozódnia.
Faragó Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő a sokrétű informálódási lehetőségre utalva úgy vélte, ezen a piacon kell megtalálnia helyi, pontos és friss tudósításokkal a helyét a Nyugati Jelennek. Ugyanakkor kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az online-é a jövő.
A különböző felekezetek képviselői közül Király Árpád római katolikus marosi főesperes kért szót, értékelve a Nyugati Jelen Hitélet oldalát, amely gazdag egyházi hírekkel szolgál.
A kialakult beszélgetés során felmerült a fiatalok minél hatékonyabb bevonása a különböző művelődési tevékenységekbe, többek között azért is, hogy ne vesszen ki az olvasás kultúrája.
A rendezvény alkalmából megjelent A Remember – 150 év aradi magyar sajtó című 2011–2012-es sajtó évkönyv is, amelyet valamennyi résztvevő ingyen kapott meg, és a Jelen könyvesbolt melletti olvasóteremben augusztus 10-ig naponta 10–17 óra között nyitva tartó sajtótörténeti kiállításon is hozzá juthat.
Ebéd után borkóstoló következett a Wine Princess közreműködésével, amelyen Bálint Zoltán élvezetes előadása kíséretében ismerkedhettünk meg egy fehér, egy rosé és három vörös borral.
És nyilván, nem hiányozhatott az ünnepi torta sem.
Aztán előkerült Simonfi Imre hegedűje is, és kezdődhetett a nótázás.
Egy biztos: az idei aradi magyar sajtónap is jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint a már közhelyként gyakran elhangzó búcsúzkodás: Jövőre ugyanitt!
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)
2014. november 15.
Tallózás az események között
Megéri a kultúrába fektetni
Sajtó és kultúra címmel, a Pro Presens Alapítvány szervezésében és Arad Municípium Polgármesteri Hivatala támogatásával vont mérleget, és tájékoztatta olvasóit csütörtökön délután a Nyugati Jelen napilap az idei év legfontosabb magyar kulturális eseményeiről. A Jelen Ház dísztermében megtartott találkozó célja volt feleleveníteni azokat az aradi, illetve Arad megyei rendezvényeket, melyekkel a szervezők jelentős mértékben hozzájárultak a magyar kultúra ápolásához, gyarapításához, hagyományaink fenntartásához.
A műsort Siska Szabó Zoltán fotóművész kiállítása tette színessé, a gondosan összeválogatott, a szerkesztőség télikertjében, illetve titkárságánál kifüggesztett természetfotókat egyébként év végéig meg lehet tekinteni. A Jelen Könyvesbolttal szembeni helyiségben ugyanakkor a megye kulturális eseményeinek sokszínűségét tükröző tematikus kiállítás nyílt, ami november végéig fogadja látogatóit. Szintén a Jelen Könyvesbolt szomszédságában, pontosabban annak előterében tekinthető meg Móré Sághi Annamária faliszöttes kiállítása.
A vendégek a fényképek szemrevétele után felvonultak a Jelen Ház nagytermébe, ahol előbb Siska Szabó Zoltán QUO VADIS NATURA? című vetítését nézhették meg, majd Bege Magdolna főszerkesztő bevezetője után Cziszter Kálmán aradi városi tanácsos mondott köszöntőt, kihangsúlyozva, örömmel tölti el, hogy egy olyan környezetben lehet, ahol a művészetek valamennyi ága otthonra talál, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kultúra megőrzéséért folytatott munkát a további évtizedekben nemcsak itt, hanem az önkormányzat szintjén is folytathatják a magyar tanácsosok által.
Az eseményen bemutatkozott a Nyugati Jelen napilap legifjabb és egyben legújabb munkatársa is: Gál Zoltán Csaba, Radnóti Miklós Éjszaka, valamint Fáy Ferenc Kiáltás Arad felé című költeményét szavalta el.
Heltai Jenő: A vén kocsis dala című versét a Lippai Degré Alajos Irodalmi Kör elnöke, Czernák Ferenc adta elő lelkesen és meghatottan, hiszen épp aznap ünnepelte születésnapját.
Balta János a napilapban a 2014-es év során megjelent magyar kulturális eseményekből emelt ki néhányat, megjegyezve, a magyar érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, alapítványok tartalmas évet zártak, hála nekik, a magyarság nem szenvedett hiányt a hagyományőrző programokban. Elmondta, a rendezvények számát tekintve képtelenség lett volna mindet felsorolni, de azt talán érdemes megjegyezni, hogy a magyar értelmiségiek fáradhatatlan munkájának köszönhetően, bíztató, hogy olyan településekben is kezd pislákolni a remény a magyar kultúra újjáélesztésére, ahol a magyarok száma elenyésző a többi magyarlakta településekhez képest. A falvak, községek magyar vezetői kezdik tudatosítani, hogy nem csak az utakba, infrastruktúrába kell fektetni, hanem a kultúrába, a művelődésbe is.
– A Kölcsey Egyesület programjai, az általuk kiadott Havi Szemle, a Kölcsey Diákszínpad előadásai, az Aradi Alma Mater programjai, az általa kiadott Szövétnek, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete által szervezett programok, a Szabadság-szobor Egyesület rendezvényei, az Aradi Magyar Színház, a Kamaraszínház és a temesvári Csiky Gergely Állami Színház aradi előadásai, a Jelen Házban, illetve a Csiky Gergely Főgimnáziumban szervezett programok, a Tóth Árpád Irodalmi Kör rendezvényei, a Klió és a Delta galériák kiállításai, az Aradi Filharmónia koncertjei, az In Memoriam 1956 Egyesület programjai, valamint más civil szervezetek egyesületek rendezvényei együtt, pezsgő közművelődési életet biztosítanak az aradi magyarság számára – mondta.
Mindeközben a háttérben az újság hasábjairól válogatott, különféle momentumokat megörökítő mintegy 200 fénykép került levetítésre. Az est kellemes záróakkordjaként a kisiratosi Rónasági citerazenekar négy tagja oldotta a résztvevők hangulatát, az esemény állófogadással zárult.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
Megéri a kultúrába fektetni
Sajtó és kultúra címmel, a Pro Presens Alapítvány szervezésében és Arad Municípium Polgármesteri Hivatala támogatásával vont mérleget, és tájékoztatta olvasóit csütörtökön délután a Nyugati Jelen napilap az idei év legfontosabb magyar kulturális eseményeiről. A Jelen Ház dísztermében megtartott találkozó célja volt feleleveníteni azokat az aradi, illetve Arad megyei rendezvényeket, melyekkel a szervezők jelentős mértékben hozzájárultak a magyar kultúra ápolásához, gyarapításához, hagyományaink fenntartásához.
A műsort Siska Szabó Zoltán fotóművész kiállítása tette színessé, a gondosan összeválogatott, a szerkesztőség télikertjében, illetve titkárságánál kifüggesztett természetfotókat egyébként év végéig meg lehet tekinteni. A Jelen Könyvesbolttal szembeni helyiségben ugyanakkor a megye kulturális eseményeinek sokszínűségét tükröző tematikus kiállítás nyílt, ami november végéig fogadja látogatóit. Szintén a Jelen Könyvesbolt szomszédságában, pontosabban annak előterében tekinthető meg Móré Sághi Annamária faliszöttes kiállítása.
A vendégek a fényképek szemrevétele után felvonultak a Jelen Ház nagytermébe, ahol előbb Siska Szabó Zoltán QUO VADIS NATURA? című vetítését nézhették meg, majd Bege Magdolna főszerkesztő bevezetője után Cziszter Kálmán aradi városi tanácsos mondott köszöntőt, kihangsúlyozva, örömmel tölti el, hogy egy olyan környezetben lehet, ahol a művészetek valamennyi ága otthonra talál, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kultúra megőrzéséért folytatott munkát a további évtizedekben nemcsak itt, hanem az önkormányzat szintjén is folytathatják a magyar tanácsosok által.
Az eseményen bemutatkozott a Nyugati Jelen napilap legifjabb és egyben legújabb munkatársa is: Gál Zoltán Csaba, Radnóti Miklós Éjszaka, valamint Fáy Ferenc Kiáltás Arad felé című költeményét szavalta el.
Heltai Jenő: A vén kocsis dala című versét a Lippai Degré Alajos Irodalmi Kör elnöke, Czernák Ferenc adta elő lelkesen és meghatottan, hiszen épp aznap ünnepelte születésnapját.
Balta János a napilapban a 2014-es év során megjelent magyar kulturális eseményekből emelt ki néhányat, megjegyezve, a magyar érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, alapítványok tartalmas évet zártak, hála nekik, a magyarság nem szenvedett hiányt a hagyományőrző programokban. Elmondta, a rendezvények számát tekintve képtelenség lett volna mindet felsorolni, de azt talán érdemes megjegyezni, hogy a magyar értelmiségiek fáradhatatlan munkájának köszönhetően, bíztató, hogy olyan településekben is kezd pislákolni a remény a magyar kultúra újjáélesztésére, ahol a magyarok száma elenyésző a többi magyarlakta településekhez képest. A falvak, községek magyar vezetői kezdik tudatosítani, hogy nem csak az utakba, infrastruktúrába kell fektetni, hanem a kultúrába, a művelődésbe is.
– A Kölcsey Egyesület programjai, az általuk kiadott Havi Szemle, a Kölcsey Diákszínpad előadásai, az Aradi Alma Mater programjai, az általa kiadott Szövétnek, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete által szervezett programok, a Szabadság-szobor Egyesület rendezvényei, az Aradi Magyar Színház, a Kamaraszínház és a temesvári Csiky Gergely Állami Színház aradi előadásai, a Jelen Házban, illetve a Csiky Gergely Főgimnáziumban szervezett programok, a Tóth Árpád Irodalmi Kör rendezvényei, a Klió és a Delta galériák kiállításai, az Aradi Filharmónia koncertjei, az In Memoriam 1956 Egyesület programjai, valamint más civil szervezetek egyesületek rendezvényei együtt, pezsgő közművelődési életet biztosítanak az aradi magyarság számára – mondta.
Mindeközben a háttérben az újság hasábjairól válogatott, különféle momentumokat megörökítő mintegy 200 fénykép került levetítésre. Az est kellemes záróakkordjaként a kisiratosi Rónasági citerazenekar négy tagja oldotta a résztvevők hangulatát, az esemény állófogadással zárult.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
2015. május 30.
„Az aradiak magatartását szeretnénk megváltoztatni”
Az Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott versenyről beszélt a Nyugati Jelen olvasóinak pénteken, a Pro Presens Alapítvány szervezésében zajló IV. Aradi Magyar Könyvnapok rendezvénysorozat keretében Andó András, az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület ügyvezető igazgatója. A Jelen Ház udvarán tartott, vetítéssel egybekötött prezentáción az igazgató az egyesület terveiről és a város eddigi legnagyobb kihívásának tartott megmérettetés fontosabb prioritásairól beszélt. Romániából összesen 11 város pályázik a titulusra, a pályázati dossziét Arad az elbírálás első szakaszában október 10-ig nyújtja be. Ha a rangos szakemberekből álló zsűrit meggyőzik, a város továbbjut a II. fordulóba, melyet 2017. közepe tájékán szervezik.
Andó hangsúlyozta, nem csak a dosszié tartalma fontos, hanem, hogy mennyire képesek meggyőzni a zsűrit Arad kiaknázatlan potenciáljáról. „Fel kell hívnunk Európa figyelmét Aradra!” – jelentette ki, hozzátéve: a pályázattal az aradiak nézőpontján, magatartásán szeretnének változtatni, elősegíteni egy fajta összefogást a nemzetiségek között, ami most igencsak hiányzik a város közösségéből.
Arad sikere nem utópia, vallja az igazgató, aki szerint a pályázaton dolgozók merész terve euroregionális kulturális központtá, Európa kulturális bástyájává alakítani Aradot, kiemelve azon értékekeit, hagyományait, melyek méltóvá tehetik a rangos cím viselésére.
Aradnak mindenképpen csak előnye származhat a pályázatból, véli Andó. Az Arad 2021 egyesület mozgatórugói nagy beruházásokban gondolkodnak, ilyen az aradi reptér fellendítése, a régi ipari objektumok felújítása, a Maros korszerű kihasználása és természetesen az egyik legösszetettebb elképzelés az aradi vár civil hasznosítására összpontosul.
„25 év után Arad nem ott van, ahol lennie kéne” – hangsúlyozta Andó András arra kérve a közönség soraiban ülőket, hogy építő ötleteikkel, javaslataikkal segítsék az egyesület munkáját.
Az előadás végén a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadónak, aki úgy érzi, bár sokan nem hisznek benne, Aradnak minden esélye meg van a sikerre.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
Az Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott versenyről beszélt a Nyugati Jelen olvasóinak pénteken, a Pro Presens Alapítvány szervezésében zajló IV. Aradi Magyar Könyvnapok rendezvénysorozat keretében Andó András, az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület ügyvezető igazgatója. A Jelen Ház udvarán tartott, vetítéssel egybekötött prezentáción az igazgató az egyesület terveiről és a város eddigi legnagyobb kihívásának tartott megmérettetés fontosabb prioritásairól beszélt. Romániából összesen 11 város pályázik a titulusra, a pályázati dossziét Arad az elbírálás első szakaszában október 10-ig nyújtja be. Ha a rangos szakemberekből álló zsűrit meggyőzik, a város továbbjut a II. fordulóba, melyet 2017. közepe tájékán szervezik.
Andó hangsúlyozta, nem csak a dosszié tartalma fontos, hanem, hogy mennyire képesek meggyőzni a zsűrit Arad kiaknázatlan potenciáljáról. „Fel kell hívnunk Európa figyelmét Aradra!” – jelentette ki, hozzátéve: a pályázattal az aradiak nézőpontján, magatartásán szeretnének változtatni, elősegíteni egy fajta összefogást a nemzetiségek között, ami most igencsak hiányzik a város közösségéből.
Arad sikere nem utópia, vallja az igazgató, aki szerint a pályázaton dolgozók merész terve euroregionális kulturális központtá, Európa kulturális bástyájává alakítani Aradot, kiemelve azon értékekeit, hagyományait, melyek méltóvá tehetik a rangos cím viselésére.
Aradnak mindenképpen csak előnye származhat a pályázatból, véli Andó. Az Arad 2021 egyesület mozgatórugói nagy beruházásokban gondolkodnak, ilyen az aradi reptér fellendítése, a régi ipari objektumok felújítása, a Maros korszerű kihasználása és természetesen az egyik legösszetettebb elképzelés az aradi vár civil hasznosítására összpontosul.
„25 év után Arad nem ott van, ahol lennie kéne” – hangsúlyozta Andó András arra kérve a közönség soraiban ülőket, hogy építő ötleteikkel, javaslataikkal segítsék az egyesület munkáját.
Az előadás végén a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadónak, aki úgy érzi, bár sokan nem hisznek benne, Aradnak minden esélye meg van a sikerre.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
2015. november 21.
Aradi történetek, emberek – és már fotók is
Puskel Péter könyvbemutatója
Tavaly nyáron, az Aradi Magyar Sajtó ünnepén jelent meg Puskel Péter Aradi történetek, emberek című kötete, mely rövid és frappáns tárcákat tartalmaz. Az itt összegyűjtött írások 2009 és 2013 között a Nyugati Jelenben is olvashatóak voltak. A könyv nagy sikernek örvendett, és gyorsan elfogyott, nem is jutott belőle mindenkinek. A most bemutatott kötet egy második, válogatott kiadás, melyet Siska-Szabó Zoltán fotóművész illusztrációi díszítenek. A rendezvényre a Jelen Ház dísztermében került sor csütörtök este.
A házigazda Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője volt, ő beszélgetett el a szerzővel annak új könyvéről. „Mint annyi más kötet akár tőle, akár másoktól, ez is egy kis tükör Aradról és Arad híres embereiről” – mondta bevezetőjében. Azt is szóvá tette, hogy bár a bemutatóra rengetegen eljöttek, sajnos kevés volt a fiatal. Talán ők hiányoztak a legjobban a rendezvényről.
Az esten jelen volt Bognár Levente alpolgármester is, aki a szerzőnek mondott köszönetet. „Köszönöm szépen Puskel Péternek, hogy itt lehetünk, és hogy mi, az aradi magyarok, büszkélkedhetünk egy ilyen könyvvel. Ebből is látszik, hogy a költségvetésben jó irányba mentek az összegek, a pályázók jól végezték a munkájukat. Olyan kiadvány született, amely mindenképpen az aradi magyarság büszkesége, sőt: a városé is! Mi, aradiak, olyan kulturális örökséget tudhatunk magunkénak, mellyel nem csak Romániában, de egész Európában is büszkélkedhetünk. Ugyanakkor fontos az is, hogy ezt el tudjuk mondani gyermekeinknek, utódainknak, de azoknak is, akikkel együtt élünk.”
Az első kérdés, amit Bege Magdolna feltett Puskel Péternek az volt, hogy tud-e mondani kiemelkedően pozitív vagy negatív élményeket, visszajelzéseket munkájáról, munkájával kapcsolatban? Kiemelkedően rossz, mint kiderült, nincs, azonban többször kapott nagyon jó kritikát, és az mindig jólesik az embernek, ahogyan az is, ha kiírhat magából dolgokat. Hogy most épp min dolgozik – ami a következő kérdés volt – nem derült ki egyértelműen, mert több ötlete is van. Valószínű azonban, hogy néhány aradi középület kerül majd reflektorfénybe. Olyan épületek, amelyek története és egyben azok lakóinak története is megérdemel egy kismonográfiát. Konkrét történetet az épületekről, emberekről, vagy olyat, ami benne lesz majd a kötetben, nem mesélt.
Puskel Péter elmondta többek között, hogy nagyon jó időszakot élünk az irodalmi és helytörténeti művek szempontjából. Nagyon sok könyvbemutató volt az utóbbi időben. „Lehet ennek az oka az, hogy elgépiesedett, elektronizált világunkban nagyon sokan úgy érzik, hogy van mondanivalójuk. Dolgoznak, és ennek én örülök. Szeretném ugyanígy megemlíteni azt is, hogy az aradi és Arad megyei tollforgatók közül, főleg az utóbbi 15-20 esztendőben, nagyon sokan befutottak, és folytatják tevékenységüket más városban. […] És annak is örülök, mondom még egyszer, hogy ilyen szép számban megjelentek, mert ez talán nem is a személynek szól, hanem inkább annak a könyvnek, amit Önök kézbe kaptak. Köszönöm!”
Az est hangulatát fokozta, hogy a bemutató előtt, míg a vendégeket fogadták és kiosztották az ingyenes példányokat, Miskovits Tibor és Milltaler Lajos zenével kedveskedett a jelenlévőknek. Ezen felül Brittich Erzsébet elszavalt két saját verset, melyeket erre az alkalomra írt. A bemutató végeztével hosszas sor kígyózott a szerző asztalánál, az előtérben pedig sós és innivaló várta a vendégeket.
A szervező, az aradi Pro Presens Alapítvány köszönetet mond Arad Municípium Kulturális Központjának (CMCA), melynek segítsége nélkül a kötet második, válogatott és illusztrált kiadása nem jelenhetett volna meg.
Gál Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Puskel Péter könyvbemutatója
Tavaly nyáron, az Aradi Magyar Sajtó ünnepén jelent meg Puskel Péter Aradi történetek, emberek című kötete, mely rövid és frappáns tárcákat tartalmaz. Az itt összegyűjtött írások 2009 és 2013 között a Nyugati Jelenben is olvashatóak voltak. A könyv nagy sikernek örvendett, és gyorsan elfogyott, nem is jutott belőle mindenkinek. A most bemutatott kötet egy második, válogatott kiadás, melyet Siska-Szabó Zoltán fotóművész illusztrációi díszítenek. A rendezvényre a Jelen Ház dísztermében került sor csütörtök este.
A házigazda Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője volt, ő beszélgetett el a szerzővel annak új könyvéről. „Mint annyi más kötet akár tőle, akár másoktól, ez is egy kis tükör Aradról és Arad híres embereiről” – mondta bevezetőjében. Azt is szóvá tette, hogy bár a bemutatóra rengetegen eljöttek, sajnos kevés volt a fiatal. Talán ők hiányoztak a legjobban a rendezvényről.
Az esten jelen volt Bognár Levente alpolgármester is, aki a szerzőnek mondott köszönetet. „Köszönöm szépen Puskel Péternek, hogy itt lehetünk, és hogy mi, az aradi magyarok, büszkélkedhetünk egy ilyen könyvvel. Ebből is látszik, hogy a költségvetésben jó irányba mentek az összegek, a pályázók jól végezték a munkájukat. Olyan kiadvány született, amely mindenképpen az aradi magyarság büszkesége, sőt: a városé is! Mi, aradiak, olyan kulturális örökséget tudhatunk magunkénak, mellyel nem csak Romániában, de egész Európában is büszkélkedhetünk. Ugyanakkor fontos az is, hogy ezt el tudjuk mondani gyermekeinknek, utódainknak, de azoknak is, akikkel együtt élünk.”
Az első kérdés, amit Bege Magdolna feltett Puskel Péternek az volt, hogy tud-e mondani kiemelkedően pozitív vagy negatív élményeket, visszajelzéseket munkájáról, munkájával kapcsolatban? Kiemelkedően rossz, mint kiderült, nincs, azonban többször kapott nagyon jó kritikát, és az mindig jólesik az embernek, ahogyan az is, ha kiírhat magából dolgokat. Hogy most épp min dolgozik – ami a következő kérdés volt – nem derült ki egyértelműen, mert több ötlete is van. Valószínű azonban, hogy néhány aradi középület kerül majd reflektorfénybe. Olyan épületek, amelyek története és egyben azok lakóinak története is megérdemel egy kismonográfiát. Konkrét történetet az épületekről, emberekről, vagy olyat, ami benne lesz majd a kötetben, nem mesélt.
Puskel Péter elmondta többek között, hogy nagyon jó időszakot élünk az irodalmi és helytörténeti művek szempontjából. Nagyon sok könyvbemutató volt az utóbbi időben. „Lehet ennek az oka az, hogy elgépiesedett, elektronizált világunkban nagyon sokan úgy érzik, hogy van mondanivalójuk. Dolgoznak, és ennek én örülök. Szeretném ugyanígy megemlíteni azt is, hogy az aradi és Arad megyei tollforgatók közül, főleg az utóbbi 15-20 esztendőben, nagyon sokan befutottak, és folytatják tevékenységüket más városban. […] És annak is örülök, mondom még egyszer, hogy ilyen szép számban megjelentek, mert ez talán nem is a személynek szól, hanem inkább annak a könyvnek, amit Önök kézbe kaptak. Köszönöm!”
Az est hangulatát fokozta, hogy a bemutató előtt, míg a vendégeket fogadták és kiosztották az ingyenes példányokat, Miskovits Tibor és Milltaler Lajos zenével kedveskedett a jelenlévőknek. Ezen felül Brittich Erzsébet elszavalt két saját verset, melyeket erre az alkalomra írt. A bemutató végeztével hosszas sor kígyózott a szerző asztalánál, az előtérben pedig sós és innivaló várta a vendégeket.
A szervező, az aradi Pro Presens Alapítvány köszönetet mond Arad Municípium Kulturális Központjának (CMCA), melynek segítsége nélkül a kötet második, válogatott és illusztrált kiadása nem jelenhetett volna meg.
Gál Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2017. november 11.
Puskel Péter legújabb könyvének bemutatója
Aradon éltek
Ötven-valahányan, az utánuk következőkre immár csak a halálon túli létből (ha van ilyen) visszatekintő tanár, művész, orvos, képzőművész, színész, sportedző, irodalmár, feltaláló (meg más kategóriákba is sorolhatók is) szerepelnek Puskel Péternek az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában legújabban, pár napja megjelent kötetében(Aradon éltek). Az alanyok közös vonása, hogy egy ideig valóban Aradon éltek, s még akkor is, ha nem itt születtek, de életük, munkásságuk itt teljesedett ki, itt dolgoztak a közösség javára, és emlékezetük méltán maradt meg nemcsak a szerző, de még élő kortársaik emlékezetében is.
Ám mi lesz akkor, ha a még emlékező, a kötetben szereplőket ismerő
kortársak is az örökkévalóságba lépnek?
A hagyományos, mintegy félezer éves technikával készült könyv megmarad, s az utódok, a mai szülők unokái, déd- és ükunokái elővehetik és fellapozhatják – ha akkor még egyáltalán olvasnak majd nyomtatott könyvet, és olvasnak majd magyarul...
De hát ez már a jövő nemzedékeinek ügye, bennünket csak elméletileg izgathat.
Aminek most örülhetünk, hogy ez a könyv megszületett és van, a „közelmúlt” aradi magyar társadalma néhány kiemelkedő személyiségének (vázlatos) portréjával. Akad néhány nem magyar szereplője is: a kiváló festőművész, egyebek között a Városháza lépcsőházának négy évszakot ábrázoló remek ablakfestményeit tervező Sever Frenţiu, például, aki, tudomásom szerint, csak azt a pár szót értette és használta alkalomadtán magyarul, ami itteni magyar kollégáitól ráragadt. Ioan Popoviciu (lehet-e ennél románosabb név?), a kiváló sportövő-edző (mellesleg neves modellező) viszont nem hogy jól, hanem választékosan beszélt magyarul.
Ha Puskel Péter mégis főleg az aradi magyarokat választotta könyvvé alakult újságcikk-sorozatának hőseivé, az teljesen érthető: a más nemzetiségű kutatók, helytörténészek végezzék csak el a maguk dolgát hasonló téren, a maguk körében egy ilyen, sok nemzetiséget felölelő környezetben, mint Arad és Arad megye.
Puskel Péter, mondta a könyv ismertetője, már régóta (aktív újságíróként is) „kitalált magának” egy-egy (helytörténeti, kultúrtörténeti) sorozatot, amelyet aztán végigvitt, amíg a témából futotta, vagy rá nem unt, és újabbat el nem indított. Az Aradon éltek egy eredetileg 25 részesre tervezett, a Nyugati Jelenben az utóbbi egy-két évben közölt (végül a tervezettnél, az olvasók unszolására jóval terjedelmesebbé vált sorozat) cikkeiből született meg. Akár folytatni is lehetett volna.
Jelen cikk szerzője pedig (a bemutató során és után) arra gondolt: a sors bölcsen elrendezte, hogy egy ilyen – számbelileg, sajnos, rohamosan zsugorodó – magyar közösségben akadjanak olyanok, akik, nem kis munkával, erőfeszítéssel, képesek rögzíteni (helyenként, esetleg, kicsiny túlzással és teljesen érthető elfogultsággal – a halottakról jót vagy semmit elv alapján) a közelmúlt tényeit, embereinek vonásait.
Jó és minden dicséretre méltó könyvet kapott az olvasó kézhez, ráadásul a szponzorok (Arad Municípium Kulturális Központja, Pro Presens Arad Alapítvány) jóvoltából ingyenesen.
Olvassák el és adják tovább a jövő nemzedékeinek is! Nyugati Jelen (Arad)
Aradon éltek
Ötven-valahányan, az utánuk következőkre immár csak a halálon túli létből (ha van ilyen) visszatekintő tanár, művész, orvos, képzőművész, színész, sportedző, irodalmár, feltaláló (meg más kategóriákba is sorolhatók is) szerepelnek Puskel Péternek az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában legújabban, pár napja megjelent kötetében(Aradon éltek). Az alanyok közös vonása, hogy egy ideig valóban Aradon éltek, s még akkor is, ha nem itt születtek, de életük, munkásságuk itt teljesedett ki, itt dolgoztak a közösség javára, és emlékezetük méltán maradt meg nemcsak a szerző, de még élő kortársaik emlékezetében is.
Ám mi lesz akkor, ha a még emlékező, a kötetben szereplőket ismerő
kortársak is az örökkévalóságba lépnek?
A hagyományos, mintegy félezer éves technikával készült könyv megmarad, s az utódok, a mai szülők unokái, déd- és ükunokái elővehetik és fellapozhatják – ha akkor még egyáltalán olvasnak majd nyomtatott könyvet, és olvasnak majd magyarul...
De hát ez már a jövő nemzedékeinek ügye, bennünket csak elméletileg izgathat.
Aminek most örülhetünk, hogy ez a könyv megszületett és van, a „közelmúlt” aradi magyar társadalma néhány kiemelkedő személyiségének (vázlatos) portréjával. Akad néhány nem magyar szereplője is: a kiváló festőművész, egyebek között a Városháza lépcsőházának négy évszakot ábrázoló remek ablakfestményeit tervező Sever Frenţiu, például, aki, tudomásom szerint, csak azt a pár szót értette és használta alkalomadtán magyarul, ami itteni magyar kollégáitól ráragadt. Ioan Popoviciu (lehet-e ennél románosabb név?), a kiváló sportövő-edző (mellesleg neves modellező) viszont nem hogy jól, hanem választékosan beszélt magyarul.
Ha Puskel Péter mégis főleg az aradi magyarokat választotta könyvvé alakult újságcikk-sorozatának hőseivé, az teljesen érthető: a más nemzetiségű kutatók, helytörténészek végezzék csak el a maguk dolgát hasonló téren, a maguk körében egy ilyen, sok nemzetiséget felölelő környezetben, mint Arad és Arad megye.
Puskel Péter, mondta a könyv ismertetője, már régóta (aktív újságíróként is) „kitalált magának” egy-egy (helytörténeti, kultúrtörténeti) sorozatot, amelyet aztán végigvitt, amíg a témából futotta, vagy rá nem unt, és újabbat el nem indított. Az Aradon éltek egy eredetileg 25 részesre tervezett, a Nyugati Jelenben az utóbbi egy-két évben közölt (végül a tervezettnél, az olvasók unszolására jóval terjedelmesebbé vált sorozat) cikkeiből született meg. Akár folytatni is lehetett volna.
Jelen cikk szerzője pedig (a bemutató során és után) arra gondolt: a sors bölcsen elrendezte, hogy egy ilyen – számbelileg, sajnos, rohamosan zsugorodó – magyar közösségben akadjanak olyanok, akik, nem kis munkával, erőfeszítéssel, képesek rögzíteni (helyenként, esetleg, kicsiny túlzással és teljesen érthető elfogultsággal – a halottakról jót vagy semmit elv alapján) a közelmúlt tényeit, embereinek vonásait.
Jó és minden dicséretre méltó könyvet kapott az olvasó kézhez, ráadásul a szponzorok (Arad Municípium Kulturális Központja, Pro Presens Arad Alapítvány) jóvoltából ingyenesen.
Olvassák el és adják tovább a jövő nemzedékeinek is! Nyugati Jelen (Arad)