Ezer moldvai csángómagyar gyermekből mindössze húszan érettségiznek, egyetemre még kevesebben felvételiznek. Moldva magyar eredetűnek tekinthető katolikus lakossága 243 ezer fő /1992-es népszámlálás/. A katolikus lakosságnak ma már mindössze egynegyede, 62 ezer fő beszél magyarul. Tánczos Vilmos /Kolozsvár/ szerint 83 olyan csángó település van, ahol magyarul beszélnek. A legjelentősebbek az északi csángók körében Kelgyest /Magyarul beszél 3100 fő/, a déli csángók körében a teljesen magyar községek: Pusztina /2050 fő/, Lészped /1900/, Külsőrekecsin /1900/, Újfalu /1700/, Somoska /1650/, Rácsila /1400/, Magyarfalu /1300/, a település 90%-a magyarul beszél: Lujzilakagor /4700/, Gyoszény /2000/, Frumósza /1900/, 85 % a magyarok aránya Bogdánfalván /2400/. Duma András, a Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke szerint a Szeret-Klézse Alapítvány támogatni fogja azokat a pedagógusokat, akik hajlandók lennének a csángó falvakban magyarul tanítani. Hasonló céllal hozta létre a lujzikalagori Adam Valerian, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóját a Pro Moldva Alapítványt. /Rostás Szabolcs: A csángóknak nem futja a politikára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

A Pro Transilvania Alapítvány törvényen kívüli helyezése után ennek elnöke, Sabin Gherman külföldre utazott, hogy a nyugati közvéleményt tájékoztassa az esetről. Visszaérkezése után elmondta, hogy több tucat, az emberi jogok védelmére szakosodott intézmény vezetőivel tárgyalt a dologról. Európa-szerte bejegyzik rövidesen a Pro Transilvania Alapítványt. Ezt követően Romániában újra bejegyezteti az alapítványt, sőt, a Pro Dobrogea, Pro Moldva és Pro Bucovina Alapítvány megalakulását majd bejegyzését is támogatni fogja. Szerinte rövidesen Európa-szerte tárgyalóasztalra kerül majd ez alapítvány illegalitásba kényszerítése! /Sz. Cs.: Európa-szerte bejegyzik a Pro Transilvania Alapítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./