Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Pro Európa Roma Párt
19 tétel
2006. január 5.
Egy pártba tömörültek a Bihar megyei romák. A Romák Pro-Európa Pártja mintegy húsz cigány szervezet egyesüléséből jött létre, s körülbelül 33 ezer tagot számlál – közölte Rézműves József elnök. A megyei vezető szerint a napokban alakult új szervezet legfőbb célja felzárkóztatni a romákat, hogy ne hátráltassák az ország Európai Uniós csatlakozását. Rézműves szerint Bihar megyében mintegy százezer roma nemzetiségű személy él. /Pap Melinda: Roma egység a csatlakozásért Roma egység a csatlakozásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2010. február 17.
Kormánypénz az RMDSZ-nek, mint kulturális szervezetnek
Az RMDSZ mintegy 15 millió lejt kap a 2010-es évre a kormányfőtitkárságtól – derül ki egy, a Hivatalos Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból. A szövetség mindezt a pártfinanszírozási törvény által számára megszabott összegen felül kapja, kulturális szervezetként.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerdán elmondta, az RMDSZ ezt a 15 millió lejt a romániai magyar kisebbség reprezentatív kulturális szervezeteként kapja. „Az RMDSZ-nek kettős minősége van: kulturális tevékenységet folytató szervezet, emellett pedig politikai alakulat is. Ennek nyomán kisebbségi szervezetként is kap pénzt, akárcsak a többi Romániában élő nemzeti kisebbséget képviselő szervezet, amely parlamenti képviselettel is rendelkezik” – közölte Frunda.
A kormányfőtitkárság összesen 70 millió lejt osztott ki a kisebbségi szervezetek között. A Pro Európa Roma Szervezet mintegy 9,8 millió lejt kap, a Romániai Ukránok Szövetsége 5,7 milliót, a Német demokrata Fórum pedig 5,5 millió lejt. Az összesen 19 reprezentatívként elismert kisebbségi szervezet közül a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége kapja a legkisebb összeget, valamivel több, mint egymillió lejt. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ mintegy 15 millió lejt kap a 2010-es évre a kormányfőtitkárságtól – derül ki egy, a Hivatalos Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból. A szövetség mindezt a pártfinanszírozási törvény által számára megszabott összegen felül kapja, kulturális szervezetként.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerdán elmondta, az RMDSZ ezt a 15 millió lejt a romániai magyar kisebbség reprezentatív kulturális szervezeteként kapja. „Az RMDSZ-nek kettős minősége van: kulturális tevékenységet folytató szervezet, emellett pedig politikai alakulat is. Ennek nyomán kisebbségi szervezetként is kap pénzt, akárcsak a többi Romániában élő nemzeti kisebbséget képviselő szervezet, amely parlamenti képviselettel is rendelkezik” – közölte Frunda.
A kormányfőtitkárság összesen 70 millió lejt osztott ki a kisebbségi szervezetek között. A Pro Európa Roma Szervezet mintegy 9,8 millió lejt kap, a Romániai Ukránok Szövetsége 5,7 milliót, a Német demokrata Fórum pedig 5,5 millió lejt. Az összesen 19 reprezentatívként elismert kisebbségi szervezet közül a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége kapja a legkisebb összeget, valamivel több, mint egymillió lejt. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 18.
Kormánypénz az RMDSZ-nek, mint kulturális szervezetnek
Az RMDSZ mintegy 15 millió lejt kap a 2010-es évre a kormányfőtitkárságtól – derül ki egy, a Hivatalos Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból. A szövetség mindezt a pártfinanszírozási törvény által számára megszabott összegen felül kapja, kulturális szervezetként.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerdán elmondta, az RMDSZ ezt a 15 millió lejt a romániai magyar kisebbség reprezentatív kulturális szervezeteként kapja. „Az RMDSZ-nek kettős minősége van: kulturális tevékenységet folytató szervezet, emellett pedig politikai alakulat is. Ennek nyomán kisebbségi szervezetként is kap pénzt, akárcsak a többi Romániában élő nemzeti kisebbséget képviselő szervezet, amely parlamenti képviselettel is rendelkezik” – közölte Frunda.
A kormányfőtitkárság összesen 70 millió lejt osztott ki a kisebbségi szervezetek között. A Pro Európa Roma Szervezet mintegy 9,8 millió lejt kap, a Romániai Ukránok Szövetsége 5,7 milliót, a Német demokrata Fórum pedig 5,5 millió lejt. Az összesen 19 reprezentatívként elismert kisebbségi szervezet közül a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége kapja a legkisebb összeget, valamivel több, mint egymillió lejt.
Balogh Levente. Forrás.: Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ mintegy 15 millió lejt kap a 2010-es évre a kormányfőtitkárságtól – derül ki egy, a Hivatalos Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból. A szövetség mindezt a pártfinanszírozási törvény által számára megszabott összegen felül kapja, kulturális szervezetként.
Frunda György RMDSZ-szenátor szerdán elmondta, az RMDSZ ezt a 15 millió lejt a romániai magyar kisebbség reprezentatív kulturális szervezeteként kapja. „Az RMDSZ-nek kettős minősége van: kulturális tevékenységet folytató szervezet, emellett pedig politikai alakulat is. Ennek nyomán kisebbségi szervezetként is kap pénzt, akárcsak a többi Romániában élő nemzeti kisebbséget képviselő szervezet, amely parlamenti képviselettel is rendelkezik” – közölte Frunda.
A kormányfőtitkárság összesen 70 millió lejt osztott ki a kisebbségi szervezetek között. A Pro Európa Roma Szervezet mintegy 9,8 millió lejt kap, a Romániai Ukránok Szövetsége 5,7 milliót, a Német demokrata Fórum pedig 5,5 millió lejt. Az összesen 19 reprezentatívként elismert kisebbségi szervezet közül a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége kapja a legkisebb összeget, valamivel több, mint egymillió lejt.
Balogh Levente. Forrás.: Krónika (Kolozsvár)
2010. szeptember 23.
Nem lesz roma emléknap
Elutasította tegnap a szenátus azt a törvényjavaslatot, amely a romák felszabadításának emléknapjává nyilvánította volna február 20-át. A törvényjavaslatot Nicolae Pãun, a Pro Európa Romapárt képviselője nyújtotta be. A felsőház emberjogi bizottsága még kedvezően véleményezte a javaslatot, ám a szenátus 37-13 arányban, 12 tartózkodás mellett leszavazta azt. A javaslat értelmében az oktatási tárcának be kellett volna vezetnie az iskolai tantervbe a cigányok romániai rabszolgaságának időszakát.
Emellett a minisztériumnak, valamint a helyi önkormányzatoknak saját forrásból kellett volna nyilvános megemlékezéseket és egyéb, kapcsolódó kulturális rendezvényeket szervezniük az emléknapon. A tervezet vitája során Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora arról beszélt: bár egyetlen nemzet vagy nép ellen sem érez ellenszenvet, nemmel szavaz a jogszabályra. Ezt követően arról kezdett értekezést, miért is nem pejoratív vagy sértő a cigány megnevezés használata. A politikus rámutatott: a szó a bizánci időkből származó görög kifejezés, ami annyit jelent, mellettünk élő idegen. Azt is hozzátette, hogy ugyanez a megnevezés a magyar, a német, a francia, a portugál és a spanyol nyelvben is létezik. Éppen ezért úgy vélte, Ion Iliescu államfősége idején a parlament hibát követett el, amikor megszavazta, hogy a közösség hivatalos megnevezése a továbbiakban cigány helyett roma legyen. Hasotti rámutatott, a történelmi hagyomány szerint egyetlen nemzetet sem kell másképp megnevezni csak azért, mert ezt akarja.
Ezt követően azt próbálta elhitetni a hallgatósággal, hogy a románok nem felelősek a két román fejedelemségben élő cigányság rabszolga sorba vetéséért. Mint kifejtette, a cigányok a 13. században, a tatárjárás idején érkeztek Románia területére, ezek rabszolgáiként. Sőt szerinte olyan esetek is ismertek, amikor maguk a cigányok kérték, hogy rabszolgaként szolgálhassanak, mikor nem tudták visszafizetni adósságaikat. Ekkor tért rá a kezdeményezés bírálatára, amelynek alapjául nyelvészeti kérdéseket kezdett boncolgatni. Álláspontja szerint a romák felszabadításáról való megemlékezésről esik szó, miközben cigányokat szabadítottak fel. Emellett a megemlékezés kifejezés használatát is bírálta, mondván: ehelyett az ünneplést kellett volna használni, hiszen a pozitív dolgokat megünnepelni szokás, megemlékezni a negatív eseményekről szoktak.
Radu Berceanu, a Demokrata-Liberális Párt szenátora emlékeztetett: a cigány megnevezés módosítása az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozata alapján történt, amely azonban nem nyugszik tudományos alapokon. Románia ugyanakkor azért ültette gyakorlatba az új megnevezést, hogy megtegye az első lépéseket az európai uniós csatlakozás felé. Ugyanakkor ő is megerősítette: nem lehet romafelszabadításról beszélni, mivel nem a romákat szabadították fel, hanem a cigányokat.
Cigány rabszolgaság: román specialitás Európában
Európában egyedülálló módon a román fejedelemségekben a cigányok nagy része a 19. század közepéig rabszolgasorban élt. Nyugati szerzők elsősorban gazdasági okokra vezetik vissza a cigányok rabszolgasorba vetését. Fraser angol történész szerint a 14. század végén a fejedelemségek közvetítő kereskedelmi jelentősége háttérbe szorult, csökkentek a kolostorok és a bojárok bevételei, s a cigányok értékes mesterségek birtokában (patkolókovács, lakatos, bádogos) jelentős gazdasági szerepre tettek szert. Nomád életmódjuk miatt nem voltak megbízhatóak, ezért munkaerejük biztosítása végett szolgasorba vetették őket, s kijelentették, hogy minden olyan cigány, aki nem tartozik valamilyen úrhoz, az állam tulajdona.
A rabszolga-tulajdonosok érdekeit drept þigan, azaz „cigányok fölötti jogok” védték, melyek teljhatalmat adtak nekik rabszolgáik felett. Viorel Achim román történész szerint a rabszolgaság már létezett a fejedelemségek létrejöttét megelőzően is, mivel az ezredfordulót követő évszázadokban a kelet-európai népek körében szokás volt pogány hadifoglyaikat rabszolgaként tartani. A rabszolgatartás hagyományát a románok közvetlenül a tatárok társadalmi rendszeréből örökölték. Mikor a cigányok a fejedelemségek területére érkeztek, a rabszolgaság ott már működő intézmény volt. A helyi társadalomtól eltérő jövevényekkel úgy bántak, mint a szintén idegen tatárokkal, s miután ez utóbbiak beolvadtak, a cigányok lassan „kisajátították” ezt a társadalmi intézményt.
Ezt jelzi, hogy a 16. századra a cigan szó egyenlő lett a rabszolgával. Az egyre erősödő külső és belső nyomás hatására a moldvai államtanács 1855. december 22-én megszavazta „a rabszolgaság megszüntetéséről, a megváltás szabályozásáról szóló és a felszabadított cigányok adózását előíró törvényt”, melyet Petre Mavrogheni és Mihail Kogãlniceanu dolgozott ki. Ezt követően 1856. február 20-án kihirdették a „Havaselve fejedelemség törvénykönyve az összes cigányok felszabadítására” nevezetű törvényt. A felszabadított rabszolgák volt tulajdonosainak az állam kárpótlást fizetett, ugyanakkor letelepedési kötelezettséget írtak elő a még nomád cigányok számára. Megközelítőleg 250 ezer embert emeltek jogi szempontból az ország(ok) polgárainak sorába.
Forrás: toriblog.Blog.hu. Krónika (Kolozsvár)
Elutasította tegnap a szenátus azt a törvényjavaslatot, amely a romák felszabadításának emléknapjává nyilvánította volna február 20-át. A törvényjavaslatot Nicolae Pãun, a Pro Európa Romapárt képviselője nyújtotta be. A felsőház emberjogi bizottsága még kedvezően véleményezte a javaslatot, ám a szenátus 37-13 arányban, 12 tartózkodás mellett leszavazta azt. A javaslat értelmében az oktatási tárcának be kellett volna vezetnie az iskolai tantervbe a cigányok romániai rabszolgaságának időszakát.
Emellett a minisztériumnak, valamint a helyi önkormányzatoknak saját forrásból kellett volna nyilvános megemlékezéseket és egyéb, kapcsolódó kulturális rendezvényeket szervezniük az emléknapon. A tervezet vitája során Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora arról beszélt: bár egyetlen nemzet vagy nép ellen sem érez ellenszenvet, nemmel szavaz a jogszabályra. Ezt követően arról kezdett értekezést, miért is nem pejoratív vagy sértő a cigány megnevezés használata. A politikus rámutatott: a szó a bizánci időkből származó görög kifejezés, ami annyit jelent, mellettünk élő idegen. Azt is hozzátette, hogy ugyanez a megnevezés a magyar, a német, a francia, a portugál és a spanyol nyelvben is létezik. Éppen ezért úgy vélte, Ion Iliescu államfősége idején a parlament hibát követett el, amikor megszavazta, hogy a közösség hivatalos megnevezése a továbbiakban cigány helyett roma legyen. Hasotti rámutatott, a történelmi hagyomány szerint egyetlen nemzetet sem kell másképp megnevezni csak azért, mert ezt akarja.
Ezt követően azt próbálta elhitetni a hallgatósággal, hogy a románok nem felelősek a két román fejedelemségben élő cigányság rabszolga sorba vetéséért. Mint kifejtette, a cigányok a 13. században, a tatárjárás idején érkeztek Románia területére, ezek rabszolgáiként. Sőt szerinte olyan esetek is ismertek, amikor maguk a cigányok kérték, hogy rabszolgaként szolgálhassanak, mikor nem tudták visszafizetni adósságaikat. Ekkor tért rá a kezdeményezés bírálatára, amelynek alapjául nyelvészeti kérdéseket kezdett boncolgatni. Álláspontja szerint a romák felszabadításáról való megemlékezésről esik szó, miközben cigányokat szabadítottak fel. Emellett a megemlékezés kifejezés használatát is bírálta, mondván: ehelyett az ünneplést kellett volna használni, hiszen a pozitív dolgokat megünnepelni szokás, megemlékezni a negatív eseményekről szoktak.
Radu Berceanu, a Demokrata-Liberális Párt szenátora emlékeztetett: a cigány megnevezés módosítása az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozata alapján történt, amely azonban nem nyugszik tudományos alapokon. Románia ugyanakkor azért ültette gyakorlatba az új megnevezést, hogy megtegye az első lépéseket az európai uniós csatlakozás felé. Ugyanakkor ő is megerősítette: nem lehet romafelszabadításról beszélni, mivel nem a romákat szabadították fel, hanem a cigányokat.
Cigány rabszolgaság: román specialitás Európában
Európában egyedülálló módon a román fejedelemségekben a cigányok nagy része a 19. század közepéig rabszolgasorban élt. Nyugati szerzők elsősorban gazdasági okokra vezetik vissza a cigányok rabszolgasorba vetését. Fraser angol történész szerint a 14. század végén a fejedelemségek közvetítő kereskedelmi jelentősége háttérbe szorult, csökkentek a kolostorok és a bojárok bevételei, s a cigányok értékes mesterségek birtokában (patkolókovács, lakatos, bádogos) jelentős gazdasági szerepre tettek szert. Nomád életmódjuk miatt nem voltak megbízhatóak, ezért munkaerejük biztosítása végett szolgasorba vetették őket, s kijelentették, hogy minden olyan cigány, aki nem tartozik valamilyen úrhoz, az állam tulajdona.
A rabszolga-tulajdonosok érdekeit drept þigan, azaz „cigányok fölötti jogok” védték, melyek teljhatalmat adtak nekik rabszolgáik felett. Viorel Achim román történész szerint a rabszolgaság már létezett a fejedelemségek létrejöttét megelőzően is, mivel az ezredfordulót követő évszázadokban a kelet-európai népek körében szokás volt pogány hadifoglyaikat rabszolgaként tartani. A rabszolgatartás hagyományát a románok közvetlenül a tatárok társadalmi rendszeréből örökölték. Mikor a cigányok a fejedelemségek területére érkeztek, a rabszolgaság ott már működő intézmény volt. A helyi társadalomtól eltérő jövevényekkel úgy bántak, mint a szintén idegen tatárokkal, s miután ez utóbbiak beolvadtak, a cigányok lassan „kisajátították” ezt a társadalmi intézményt.
Ezt jelzi, hogy a 16. századra a cigan szó egyenlő lett a rabszolgával. Az egyre erősödő külső és belső nyomás hatására a moldvai államtanács 1855. december 22-én megszavazta „a rabszolgaság megszüntetéséről, a megváltás szabályozásáról szóló és a felszabadított cigányok adózását előíró törvényt”, melyet Petre Mavrogheni és Mihail Kogãlniceanu dolgozott ki. Ezt követően 1856. február 20-án kihirdették a „Havaselve fejedelemség törvénykönyve az összes cigányok felszabadítására” nevezetű törvényt. A felszabadított rabszolgák volt tulajdonosainak az állam kárpótlást fizetett, ugyanakkor letelepedési kötelezettséget írtak elő a még nomád cigányok számára. Megközelítőleg 250 ezer embert emeltek jogi szempontból az ország(ok) polgárainak sorába.
Forrás: toriblog.Blog.hu. Krónika (Kolozsvár)
2011. január 31.
Tizenhat millió lejt kap az RMDSZ a nemzeti kisebbségeknek járó állami keretből
Az RMDSZ kapja a legtöbb pénzt 2011-ben a kormányfőtitkárság által az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályán keresztül a kisebbségek támogatására kiutalt összegből.
A támogatások elosztását kormányrendelet rögzíti, az összesen 73,7 millió lejből az RMDSZ-nek 15,98 millió lej jut, míg a második legnagyobb összegű támogatást, 10,3 millió lejt a Pro Európa Roma Párt kapta.
A Német Demokrata Fórum 5,7 millió lejből gazdálkodhat idén, míg az Ukrán Szövetség 6, a Lipován Oroszok Szövetsége 4, az Örmény Egyesület pedig 3,1 millió lejt kap. Az ily módon kapott összegeket a szervezetek székházköltségeire, a személyzet béreire, művelődéi rendezvények szervezésére, ingó és ingatlan javakba történő befektetésekre, valamint uniós programok társfinanszírozására használhatják.
A tavalyi év végén a kormányfőtitkárság 23 millió lejjel egészítette ki a kisebbségek támogatására fordítható összeget, az RMDSZ akkor is a legtöbb pénzt kapta: 5,7 millió lejt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ kapja a legtöbb pénzt 2011-ben a kormányfőtitkárság által az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályán keresztül a kisebbségek támogatására kiutalt összegből.
A támogatások elosztását kormányrendelet rögzíti, az összesen 73,7 millió lejből az RMDSZ-nek 15,98 millió lej jut, míg a második legnagyobb összegű támogatást, 10,3 millió lejt a Pro Európa Roma Párt kapta.
A Német Demokrata Fórum 5,7 millió lejből gazdálkodhat idén, míg az Ukrán Szövetség 6, a Lipován Oroszok Szövetsége 4, az Örmény Egyesület pedig 3,1 millió lejt kap. Az ily módon kapott összegeket a szervezetek székházköltségeire, a személyzet béreire, művelődéi rendezvények szervezésére, ingó és ingatlan javakba történő befektetésekre, valamint uniós programok társfinanszírozására használhatják.
A tavalyi év végén a kormányfőtitkárság 23 millió lejjel egészítette ki a kisebbségek támogatására fordítható összeget, az RMDSZ akkor is a legtöbb pénzt kapta: 5,7 millió lejt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2011. október 24.
Folyamatosak a visszaélések a népszámláláson
Folyamatosan jeleztek etnokulturális adatokkal kapcsolatos viszszaéléseket az RMDSZ zöldvonalán a hétvégén – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter. A legtöbb jelzés Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros és Bákó megyéből érkezett, a leggyakoribb probléma, hogy a számlálóbiztos nem kérdez rá az etnikumra, az anyanyelvre és a felekezeti hovatartozásra.
„Az erre vonatkozó kérdésekre valóban nem kötelező válaszolni, de a számlálóbiztosnak ezeket kötelező módon fel kell tennie” – hangsúlyozta Kovács, majd hozzáfűzte: a romániai magyar nemzetközösség szempontjából éppen ezek az adatok a meghatározók, fontos, hogy minden magyar ragaszkodjék ahhoz, hogy ezeket is rögzítsék. Rámutatott: az is előfordult, hogy a nemzetiségnél automatikusan a románt regisztrálták, ami egyértelmű visszaélés, hiszen nem érvényesül a válaszadó szabad akarata. Kolozsváron egy kérdezőbiztos radírozható golyóstollal írta be az adatokat, amit a kérdezett azonnal jelzett. László Attila, az RMDSZ alpolgármestere bekérette a szóban forgó kérdezőbiztos által kitöltött űrlapokat.
(Nem kötelező a személyi szám (CNP) közlése a népszámláláskor – jelentette ki az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője, Vladimir Alexandrescu. Elmondta, a nyilvántartás a személyi szám rögzítése nélkül is teljesnek mondható, és nem jár szankció abban az esetben, ha valaki nem hajlandó közölni ezt az adatot. A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői korábban törvénytelennek nevezték, hogy a népszámlálási biztosok a személyi számot is megkérdezik a regisztrált személyektől. Az ellenzéki párt egyes politikusai szerint a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a jövő őszi választások alkalmával használná fel ezeket az adatokat választási csalásra.)
„Ismételten felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy a számlálóbiztosoknál külön a népszámlálásra gyártott golyóstoll található, ezzel kötelesek beírni adatainkat. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a számlálóbiztos más írószert használ, biztosítsunk számára mi golyóstollat” – hangsúlyozta a szövetség főtitkára. A zöldvonalon egyébként többször jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos ceruzát használt, ami az adatok utólagos módosításához vezethet. A Krónika értesülései szerint a számlálóbiztosok kolozsvári felkészítőjén elhangzott, hogy az adatokat ceruzával is be lehet írni, ha a cenzor bizonytalan a dolgában.
Egy másik gyakran felmerülő probléma, hogy a biztosok nem hajlandók regisztrálni az időszakosan külföldön élő, kettős állampolgársággal rendelkező családtagok adatait – ez is szabálytalan, nem felel meg a kormány által elfogadott népszámlálási metodológiának. A főtitkár szerint a szövetség munkatársainak az időben jelzett problémákat sikerült orvosolniuk, hiszen a panasztevőknek minden esetben igazuk volt.
(Csalást kiáltó romák. A Kolozs megyei statisztikai hivatalhoz és a megyei önkormányzat illetékeseihez fordul a Pro Europa Romapárt – a szervezet képviselői azt állítják, hogy egyes cenzorok nem hajlandóak beírni a roma nemzetiséget azok esetében, akik romának vallják magukat. Aurel Pascu, a roma párt kolozsvári elnöke bejelentette: a szervezet kérni fogja az adatfelvétel megismétlését azok esetében, akik rendellenességeket jelentettek. „Egyértelmű, hogy valaki tart attól, hogy pontos adatok derüljenek ki a roma kisebbség számarányával kapcsolatban” – mutatott rá a szervezet kolozsvári elnöke.)
„Amennyiben értesítjük a családtagokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat, hogy a magyar közösség számára melyek a kényes pontok, mire kell odafigyelni, akkor meg tudjuk akadályozni a tájékozatlanságból vagy rosszindulatból elkövetett visszaéléseket. Az RMDSZ segít, de csak akkor tud beavatkozni, ha tudomása van a gondokról, ezért arra kérünk mindenkit, hogy jelezzék a rendellenességeket az RMDSZ megyei szervezeteinél vagy az ingyenesen hívható 0800-802009-es telefonszámon – mondta Kovács Péter. Az Országos Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint lapzártánkig már több mint 5,5 millió személy adatait regisztrálták. A népszámlálás eddig Kovászna megyében halad a legjobban, ahol az adatok csaknem 21 százalékát már begyűjtötték a kérdezőbiztosok, míg a statisztikai hivatal adatai szerint a legnehezebb dolguk a bukaresti cenzoroknak van. A cenzus csütörtökön kezdődött, és október 31-én ér véget.
(Csibi székelynek vallja magát. Csibi Barna, a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület képviselője bejelentette: székely nemzetiségűnek fogja vallani magát a népszámláláson, hogy ezáltal is jelezze az önrendelkezésre való jogát. „Ha magyarnak vallanám magam, csupán kisebbségi jogokat kérhetnék, székelyként azonban a nemzetközi törvények alapján jogomban áll kérni az önrendelkezést” – magyarázta a csíkszeredai Csibi. A statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es cenzus alkalmával 532 személy vallotta magát székelynek.)
Krónika (Kolozsvár)
Folyamatosan jeleztek etnokulturális adatokkal kapcsolatos viszszaéléseket az RMDSZ zöldvonalán a hétvégén – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter. A legtöbb jelzés Kolozs, Bihar, Szatmár, Maros és Bákó megyéből érkezett, a leggyakoribb probléma, hogy a számlálóbiztos nem kérdez rá az etnikumra, az anyanyelvre és a felekezeti hovatartozásra.
„Az erre vonatkozó kérdésekre valóban nem kötelező válaszolni, de a számlálóbiztosnak ezeket kötelező módon fel kell tennie” – hangsúlyozta Kovács, majd hozzáfűzte: a romániai magyar nemzetközösség szempontjából éppen ezek az adatok a meghatározók, fontos, hogy minden magyar ragaszkodjék ahhoz, hogy ezeket is rögzítsék. Rámutatott: az is előfordult, hogy a nemzetiségnél automatikusan a románt regisztrálták, ami egyértelmű visszaélés, hiszen nem érvényesül a válaszadó szabad akarata. Kolozsváron egy kérdezőbiztos radírozható golyóstollal írta be az adatokat, amit a kérdezett azonnal jelzett. László Attila, az RMDSZ alpolgármestere bekérette a szóban forgó kérdezőbiztos által kitöltött űrlapokat.
(Nem kötelező a személyi szám (CNP) közlése a népszámláláskor – jelentette ki az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője, Vladimir Alexandrescu. Elmondta, a nyilvántartás a személyi szám rögzítése nélkül is teljesnek mondható, és nem jár szankció abban az esetben, ha valaki nem hajlandó közölni ezt az adatot. A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői korábban törvénytelennek nevezték, hogy a népszámlálási biztosok a személyi számot is megkérdezik a regisztrált személyektől. Az ellenzéki párt egyes politikusai szerint a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a jövő őszi választások alkalmával használná fel ezeket az adatokat választási csalásra.)
„Ismételten felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy a számlálóbiztosoknál külön a népszámlálásra gyártott golyóstoll található, ezzel kötelesek beírni adatainkat. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a számlálóbiztos más írószert használ, biztosítsunk számára mi golyóstollat” – hangsúlyozta a szövetség főtitkára. A zöldvonalon egyébként többször jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos ceruzát használt, ami az adatok utólagos módosításához vezethet. A Krónika értesülései szerint a számlálóbiztosok kolozsvári felkészítőjén elhangzott, hogy az adatokat ceruzával is be lehet írni, ha a cenzor bizonytalan a dolgában.
Egy másik gyakran felmerülő probléma, hogy a biztosok nem hajlandók regisztrálni az időszakosan külföldön élő, kettős állampolgársággal rendelkező családtagok adatait – ez is szabálytalan, nem felel meg a kormány által elfogadott népszámlálási metodológiának. A főtitkár szerint a szövetség munkatársainak az időben jelzett problémákat sikerült orvosolniuk, hiszen a panasztevőknek minden esetben igazuk volt.
(Csalást kiáltó romák. A Kolozs megyei statisztikai hivatalhoz és a megyei önkormányzat illetékeseihez fordul a Pro Europa Romapárt – a szervezet képviselői azt állítják, hogy egyes cenzorok nem hajlandóak beírni a roma nemzetiséget azok esetében, akik romának vallják magukat. Aurel Pascu, a roma párt kolozsvári elnöke bejelentette: a szervezet kérni fogja az adatfelvétel megismétlését azok esetében, akik rendellenességeket jelentettek. „Egyértelmű, hogy valaki tart attól, hogy pontos adatok derüljenek ki a roma kisebbség számarányával kapcsolatban” – mutatott rá a szervezet kolozsvári elnöke.)
„Amennyiben értesítjük a családtagokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat, hogy a magyar közösség számára melyek a kényes pontok, mire kell odafigyelni, akkor meg tudjuk akadályozni a tájékozatlanságból vagy rosszindulatból elkövetett visszaéléseket. Az RMDSZ segít, de csak akkor tud beavatkozni, ha tudomása van a gondokról, ezért arra kérünk mindenkit, hogy jelezzék a rendellenességeket az RMDSZ megyei szervezeteinél vagy az ingyenesen hívható 0800-802009-es telefonszámon – mondta Kovács Péter. Az Országos Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint lapzártánkig már több mint 5,5 millió személy adatait regisztrálták. A népszámlálás eddig Kovászna megyében halad a legjobban, ahol az adatok csaknem 21 százalékát már begyűjtötték a kérdezőbiztosok, míg a statisztikai hivatal adatai szerint a legnehezebb dolguk a bukaresti cenzoroknak van. A cenzus csütörtökön kezdődött, és október 31-én ér véget.
(Csibi székelynek vallja magát. Csibi Barna, a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület képviselője bejelentette: székely nemzetiségűnek fogja vallani magát a népszámláláson, hogy ezáltal is jelezze az önrendelkezésre való jogát. „Ha magyarnak vallanám magam, csupán kisebbségi jogokat kérhetnék, székelyként azonban a nemzetközi törvények alapján jogomban áll kérni az önrendelkezést” – magyarázta a csíkszeredai Csibi. A statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es cenzus alkalmával 532 személy vallotta magát székelynek.)
Krónika (Kolozsvár)
2012. február 2.
Mennyi pénzt kap az RMDSZ?
A romániai kisebbségek 18,21 millió eurós tortájából a magyaroknak 3,92 millió euró jut 2012-ben: az RMDSZ kapja a kisebbségek számára biztosított legnagyobb kerettámogatást a költségvetésből. Idén a tavalyinál is nagyobb a keret. A költségvetési alap elosztásáról kormányhatározat döntött: azok a szervezetek részesülhetnek belőle, amelyek a Romániában élő kisebbségi közösségeket képviselik. A magyarság esetében – parlamenti képviselete révén – a teljes összeg az RMDSZ-t illeti meg. Az RMDSZ tehát 17,1 millió lejből (3.92 millió euró) gazdálkodhat, tavaly 15, 98 lejt kapott a Szövetség. Egyes becslések szerint alapítványain keresztül az RMDSZ a teljes összeg közel egyharmadát pályáztatja meg, a többi felhasználásáról a romániai magyar közvéleménynek nincs tudomása, ezekről az RMDSZ nem hoz nyilvánosságra adatokat. Mint ismeretes, az erdélyi magyar ellenzéki pártok, az MPP és az EMNP folyamatosan kérték és kérik az egyenlő esély elvét, azaz, a romániai magyarság számára kiutalt román kormánypénzek fölött ne kizárólag az RMDSZ döntsön. Az RMDSZ vezetői azonban többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók a jelenlegi rendszert megváltoztatni.
További adatok a kisebbségi pénzek sorsáról: a Pro-Európa Roma párt 11,1 millió lejt kap (2.53 millió euró), egy évvel ezelőtt nekik csak 10,3 lej jutott. A Német Demokrata Fórum 6,3 millió lejnek (1,38 euró) örvendhet. 2011-ben 5,7 millió lejből gazdálkodtak a hazai németek.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A romániai kisebbségek 18,21 millió eurós tortájából a magyaroknak 3,92 millió euró jut 2012-ben: az RMDSZ kapja a kisebbségek számára biztosított legnagyobb kerettámogatást a költségvetésből. Idén a tavalyinál is nagyobb a keret. A költségvetési alap elosztásáról kormányhatározat döntött: azok a szervezetek részesülhetnek belőle, amelyek a Romániában élő kisebbségi közösségeket képviselik. A magyarság esetében – parlamenti képviselete révén – a teljes összeg az RMDSZ-t illeti meg. Az RMDSZ tehát 17,1 millió lejből (3.92 millió euró) gazdálkodhat, tavaly 15, 98 lejt kapott a Szövetség. Egyes becslések szerint alapítványain keresztül az RMDSZ a teljes összeg közel egyharmadát pályáztatja meg, a többi felhasználásáról a romániai magyar közvéleménynek nincs tudomása, ezekről az RMDSZ nem hoz nyilvánosságra adatokat. Mint ismeretes, az erdélyi magyar ellenzéki pártok, az MPP és az EMNP folyamatosan kérték és kérik az egyenlő esély elvét, azaz, a romániai magyarság számára kiutalt román kormánypénzek fölött ne kizárólag az RMDSZ döntsön. Az RMDSZ vezetői azonban többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók a jelenlegi rendszert megváltoztatni.
További adatok a kisebbségi pénzek sorsáról: a Pro-Európa Roma párt 11,1 millió lejt kap (2.53 millió euró), egy évvel ezelőtt nekik csak 10,3 lej jutott. A Német Demokrata Fórum 6,3 millió lejnek (1,38 euró) örvendhet. 2011-ben 5,7 millió lejből gazdálkodtak a hazai németek.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. június 13.
Végleges megyei eredmények
A megyei választási iroda végleges adatai értelmében a június 10-i választások nyomán Maros megyében 1262 tanácsos lesz. Legtöbb tanácsosi mandátumot az RMDSZ szerzett.
A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma:
1) Ciprian Dobre – 112.265, 2) Lokodi Edit Emőke – 96.324, 3) Pascan Marius 56.446, 4) Bíró Zsolt – 11.198.
Helyi tanácsosok száma pártok szerint:
RMDSZ 421, Szociálliberális Szövetség 384, Maros Megyéért Egyesület 122, Dan Diaconescu Néppárt 84, Magyar Polgári Párt 54, Demokrata Liberális Párt 49, Nagy-Románia Párt 30, független jelölt 25, Pro Európa Romapárt 24, Erdélyi Magyar Néppárt 21, Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért 17, Új Generáció Kereszténydemokrata Párt 10, Zöld Párt 5, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 5, Román Ökológiai Párt 3.
Megyei tanácsosok száma pártokra leosztva:
1) RMDSZ – 13, 2) Szociálliberális Szövetség – 13, 3) Maros Megyéért Egyesület 6, Dan Diaconescu Néppárt 2.
Polgármesteri mandátumok száma:
Szociálliberális Szövetség – 45, RMDSZ – 38, Maros Megyéért Egyesület – 10, Független 2, Demokrata Liberális Párt 2, Nagy-Románia Párt 2, Zöld Párt 1, Új Generáció Párt 1, Magyar Polgári Párt 1. Népújság (Marosvásárhely)
A megyei választási iroda végleges adatai értelmében a június 10-i választások nyomán Maros megyében 1262 tanácsos lesz. Legtöbb tanácsosi mandátumot az RMDSZ szerzett.
A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma:
1) Ciprian Dobre – 112.265, 2) Lokodi Edit Emőke – 96.324, 3) Pascan Marius 56.446, 4) Bíró Zsolt – 11.198.
Helyi tanácsosok száma pártok szerint:
RMDSZ 421, Szociálliberális Szövetség 384, Maros Megyéért Egyesület 122, Dan Diaconescu Néppárt 84, Magyar Polgári Párt 54, Demokrata Liberális Párt 49, Nagy-Románia Párt 30, független jelölt 25, Pro Európa Romapárt 24, Erdélyi Magyar Néppárt 21, Nemzeti Szövetség Románia Haladásáért 17, Új Generáció Kereszténydemokrata Párt 10, Zöld Párt 5, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt 5, Román Ökológiai Párt 3.
Megyei tanácsosok száma pártokra leosztva:
1) RMDSZ – 13, 2) Szociálliberális Szövetség – 13, 3) Maros Megyéért Egyesület 6, Dan Diaconescu Néppárt 2.
Polgármesteri mandátumok száma:
Szociálliberális Szövetség – 45, RMDSZ – 38, Maros Megyéért Egyesület – 10, Független 2, Demokrata Liberális Párt 2, Nagy-Románia Párt 2, Zöld Párt 1, Új Generáció Párt 1, Magyar Polgári Párt 1. Népújság (Marosvásárhely)
2013. március 27.
Milliók az RMDSZ-nek
Idén is az RMDSZ kapja a legnagyobb összeget abból a pénzalapból, amelyet a 2013-as költségvetés az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala rendelkezésére bocsátott a kisebbségek támogatása céljából, és az összeg is nagyobb, mint az elmúlt két évben kapott pénz.
Az összeg elosztásáról kormányhatározat rendelkezik. Az összesen 81,3 milió lejből (2012-ben 79,2, 2011-ben pedig 73,7 millió lej volt a támogatás) az RMDSZ több mint 18 millió kap (2012-ben a szövetségnek jutó összeg 17,1, tavalyelőtt pedig 15,98 millió lej volt), a Pro Európa Roma párt 11,7-et (tavaly 11,1, tavalyelőtt pedig 10,3 millió lejt kapott), a Német Demokrata Fórumnak 6,5 millió lej jut (6,2, illetve 5,7 millió lej az elmúlt két évben). Az ukrán közösség szervezete 6,7, a lipováné 4,5, az örményé 3,5 millió lejt kap.
Az ily módon kiosztott összeget székházfenntartásra, személyzeti költségekre, művelődési rendezvények szervezésére, ingó és ingatlan vagyonelemekbe történő befektetésre és uniós programok társfinanszírozására használhatják fel az érintett szervezetek. Az összeget a kormányfőtitkárság osztja szét, negyedévenkénti egyenlő részletekben. A szervezetek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával kötött megállapodás alapján jutnak a pénzhez. A hivatal kérésére idén is az összeg 30 százalékát kitevő előleg utalható ki interetnikai kapcsolatokat erősítő, valamint intolerancia-ellenes projektekre.
Mint ismeretes, az RMDSZ 2009-től lemondott a parlamenti pártoknak alanyi jogon járó állami támogatásról a kisebbségi szervezetként kasszírozható összeg megtartása érdekében. A két támogatási forma súlya meglehetősen eltérő volt. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát tette ki. Ugyancsak 2009-től egyébként nem az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány, hanem közvetlenül az RMDSZ számlájára érkezik az állami támogatás. A szövetség a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztotta ki a pályázati rendszeren keresztül. A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),
Idén is az RMDSZ kapja a legnagyobb összeget abból a pénzalapból, amelyet a 2013-as költségvetés az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala rendelkezésére bocsátott a kisebbségek támogatása céljából, és az összeg is nagyobb, mint az elmúlt két évben kapott pénz.
Az összeg elosztásáról kormányhatározat rendelkezik. Az összesen 81,3 milió lejből (2012-ben 79,2, 2011-ben pedig 73,7 millió lej volt a támogatás) az RMDSZ több mint 18 millió kap (2012-ben a szövetségnek jutó összeg 17,1, tavalyelőtt pedig 15,98 millió lej volt), a Pro Európa Roma párt 11,7-et (tavaly 11,1, tavalyelőtt pedig 10,3 millió lejt kapott), a Német Demokrata Fórumnak 6,5 millió lej jut (6,2, illetve 5,7 millió lej az elmúlt két évben). Az ukrán közösség szervezete 6,7, a lipováné 4,5, az örményé 3,5 millió lejt kap.
Az ily módon kiosztott összeget székházfenntartásra, személyzeti költségekre, művelődési rendezvények szervezésére, ingó és ingatlan vagyonelemekbe történő befektetésre és uniós programok társfinanszírozására használhatják fel az érintett szervezetek. Az összeget a kormányfőtitkárság osztja szét, negyedévenkénti egyenlő részletekben. A szervezetek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával kötött megállapodás alapján jutnak a pénzhez. A hivatal kérésére idén is az összeg 30 százalékát kitevő előleg utalható ki interetnikai kapcsolatokat erősítő, valamint intolerancia-ellenes projektekre.
Mint ismeretes, az RMDSZ 2009-től lemondott a parlamenti pártoknak alanyi jogon járó állami támogatásról a kisebbségi szervezetként kasszírozható összeg megtartása érdekében. A két támogatási forma súlya meglehetősen eltérő volt. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát tette ki. Ugyancsak 2009-től egyébként nem az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány, hanem közvetlenül az RMDSZ számlájára érkezik az állami támogatás. A szövetség a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztotta ki a pályázati rendszeren keresztül. A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),
2014. február 7.
Tizennyolcmillió lejt kap az RMDSZ
Ebben az évben is az RMDSZ kapja a legnagyobb összeget a kormányfőtitkársághoz tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Osztálya által a kisebbségi szervezetek rendelkezésére bocsátott alapból.
Idén összesen 85,6 millió lej állt rendelkezésre (a tavalyi összeg 81,3 millió lej volt), ebből az RMDSZ 18,5 millió lejt kap, a Pro Európa Roma Pártszövetség 12 milliót, a Német Demokrata Fórum pedig 6,7 milliót. Az összegek valamelyest nagyobbak, mint az elmúlt évben.
Az Ukránok Szövetsége 6,9, a lipován kisebbség 4,6, az örmény közösség pedig 3,6 millió lejt kap.
Az összegeket a kisebbségi szervezetek székházaikra, személyzeti kiadásokra, művelődési rendezvényekre, ingatlanbefektetésekre, valamint európai uniós programok társfinanszírozására használhatják föl.
Az összeget a kormányfőtitkárság osztja szét, negyedévenkénti egyenlő részletekben. A szervezetek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával kötött megállapodás alapján jutnak a pénzhez.
Mint ismeretes, az RMDSZ 2009-től lemondott a parlamenti pártoknak alanyi jogon járó állami támogatásról a kisebbségi szervezetként kasszírozható összeg megtartása érdekében. A két támogatási forma súlya meglehetősen eltérő volt. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát tette ki.
Ugyancsak 2009-től egyébként nem az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány, hanem közvetlenül az RMDSZ számlájára érkezik az állami támogatás. A szövetség a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztotta ki a pályázati rendszeren keresztül. A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár),
Ebben az évben is az RMDSZ kapja a legnagyobb összeget a kormányfőtitkársághoz tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Osztálya által a kisebbségi szervezetek rendelkezésére bocsátott alapból.
Idén összesen 85,6 millió lej állt rendelkezésre (a tavalyi összeg 81,3 millió lej volt), ebből az RMDSZ 18,5 millió lejt kap, a Pro Európa Roma Pártszövetség 12 milliót, a Német Demokrata Fórum pedig 6,7 milliót. Az összegek valamelyest nagyobbak, mint az elmúlt évben.
Az Ukránok Szövetsége 6,9, a lipován kisebbség 4,6, az örmény közösség pedig 3,6 millió lejt kap.
Az összegeket a kisebbségi szervezetek székházaikra, személyzeti kiadásokra, művelődési rendezvényekre, ingatlanbefektetésekre, valamint európai uniós programok társfinanszírozására használhatják föl.
Az összeget a kormányfőtitkárság osztja szét, negyedévenkénti egyenlő részletekben. A szervezetek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával kötött megállapodás alapján jutnak a pénzhez.
Mint ismeretes, az RMDSZ 2009-től lemondott a parlamenti pártoknak alanyi jogon járó állami támogatásról a kisebbségi szervezetként kasszírozható összeg megtartása érdekében. A két támogatási forma súlya meglehetősen eltérő volt. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát tette ki.
Ugyancsak 2009-től egyébként nem az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány, hanem közvetlenül az RMDSZ számlájára érkezik az állami támogatás. A szövetség a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztotta ki a pályázati rendszeren keresztül. A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár),
2014. február 10.
Idén több pénzt kapnak a nemzeti kisebbségek
Az RMDSZ kapja meg az etnikai kisebbségeknek járó éves költségvetés legnagyobb szeletét.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához, a nemzeti kisebbségeknek járó költségvetés idén összesen 85,6 millió lejre rúg a tavalyi 81,3 millió lejhez képest, ebből az összegből az RMDSZ 18,5 millió lejt kap, a Pro Európa Roma Pártszövetség 12, a Német Demokrata Fórum 6,7 millió lejes támogatásban részesül. Az alapból az ukrán, a lipován, és az örmény kisebbség, 6,9, 4,6 illetve 3,6 millió lejes támogatásban részesül.
A pénzt székhely-fenntartásra, személyzeti kiadásokra, kulturális rendezvények finanszírozására, ingóságokra és ingatlanokra vagy EU-s programok társfinanszírozására használhatják.
(Transindex/România liberă)
Nyugati Jelen (Arad),
Az RMDSZ kapja meg az etnikai kisebbségeknek járó éves költségvetés legnagyobb szeletét.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához, a nemzeti kisebbségeknek járó költségvetés idén összesen 85,6 millió lejre rúg a tavalyi 81,3 millió lejhez képest, ebből az összegből az RMDSZ 18,5 millió lejt kap, a Pro Európa Roma Pártszövetség 12, a Német Demokrata Fórum 6,7 millió lejes támogatásban részesül. Az alapból az ukrán, a lipován, és az örmény kisebbség, 6,9, 4,6 illetve 3,6 millió lejes támogatásban részesül.
A pénzt székhely-fenntartásra, személyzeti kiadásokra, kulturális rendezvények finanszírozására, ingóságokra és ingatlanokra vagy EU-s programok társfinanszírozására használhatják.
(Transindex/România liberă)
Nyugati Jelen (Arad),
2015. február 27.
Négy és félmillió euró a kormánytól az RMDSZ-nek
A tavalyi támogatásnál 6,7 százalékkal több pénzt kaptak idén a parlamenti képviselettel rendelkező romániai kisebbségi szervezetek – tájékoztatta az MTI-t pénteken Laczikó Enikő államtitkár, a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője.
A 91,4 millió lejes keretösszegből a legnagyobb támogatást – 19,7 millió lejt (4,4 millió euró) – az RMDSZ-nek utalta ki a héten elfogadott határozatában a bukaresti kormány. A Pro-Európa Roma Párt 12,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 7,1 millió lejt kapott. A kormányhatározattal összesen 19 kisebbségi szervezetnek juttattak kisebb-nagyobb támogatást.
Az államtitkár rámutatott: Romániában a szokásjog alapján különítenek el a költségvetési törvényben évről évre bizonyos összeget a Kisebbségi Tanács tagszervezetei számára. Erre az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi kerettörvény biztosíthatna kiszámítható törvényes keretet, de a tíz éve beterjesztett tervezetet mindmáig nem fogadta el a parlament.
Az MTI kérdésre, hogy miért éppen ezek a szervezetek kapnak támogatást, Laczikó Enikő elmondta: a két évtizede konzultatív testületként alakult Kisebbségi Tanácsnak azok a szervezetek a tagjai, amelyek egy-egy adott kisebbség nevében – könnyített eljárással – képviselethez jutottak a román parlament alsóházában. A költségvetési támogatás a Kisebbségi Tanács tagjainak jár, a testület pedig maga dönt a keret szétosztásáról: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal csak adminisztratív szerepet tölt be a folyamatban.
Arra a kérdésre, hogy előírják-e, mire költhető a költségvetési pénz, az államtitkár elmondta: a támogatás a kisebbségi közösségek fennmaradását hivatott segíteni, de az egyes szervezeteknek szabad kezük van abban, hogyan használják fel a rájuk bízott pénzt. A kormányhatározatból kiderül, hogy a források jelentős részét a kisebbségi szervezetek saját működésükre fordítják.
Az MTI érdeklődésére Laczikó Enikő elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ-en kívül volna más kisebbségi szervezet is, amely pályáztatással teszi hozzáférhetővé a közösség tagjai számára a rendelkezésére bocsátott pénz egy részét.
Az RMDSZ tavaly a magyar kisebbségnek járó 18,5 millió lejes romániai költségvetési támogatás mintegy 20 százalékát osztotta ki – az általa létrehozott Communitas Alapítvány közreműködésével – nyílt pályázati rendszeren keresztül. A megítélt támogatás egyik elszámolási feltétele az volt, hogy a nyertes pályázó kiadványában, vagy népszerűsítő anyagain támogatóként az RMDSZ-t és a Communitas Alapítványt tűntesse fel.
Krónika
Székelyhon.ro
A tavalyi támogatásnál 6,7 százalékkal több pénzt kaptak idén a parlamenti képviselettel rendelkező romániai kisebbségi szervezetek – tájékoztatta az MTI-t pénteken Laczikó Enikő államtitkár, a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője.
A 91,4 millió lejes keretösszegből a legnagyobb támogatást – 19,7 millió lejt (4,4 millió euró) – az RMDSZ-nek utalta ki a héten elfogadott határozatában a bukaresti kormány. A Pro-Európa Roma Párt 12,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 7,1 millió lejt kapott. A kormányhatározattal összesen 19 kisebbségi szervezetnek juttattak kisebb-nagyobb támogatást.
Az államtitkár rámutatott: Romániában a szokásjog alapján különítenek el a költségvetési törvényben évről évre bizonyos összeget a Kisebbségi Tanács tagszervezetei számára. Erre az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi kerettörvény biztosíthatna kiszámítható törvényes keretet, de a tíz éve beterjesztett tervezetet mindmáig nem fogadta el a parlament.
Az MTI kérdésre, hogy miért éppen ezek a szervezetek kapnak támogatást, Laczikó Enikő elmondta: a két évtizede konzultatív testületként alakult Kisebbségi Tanácsnak azok a szervezetek a tagjai, amelyek egy-egy adott kisebbség nevében – könnyített eljárással – képviselethez jutottak a román parlament alsóházában. A költségvetési támogatás a Kisebbségi Tanács tagjainak jár, a testület pedig maga dönt a keret szétosztásáról: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal csak adminisztratív szerepet tölt be a folyamatban.
Arra a kérdésre, hogy előírják-e, mire költhető a költségvetési pénz, az államtitkár elmondta: a támogatás a kisebbségi közösségek fennmaradását hivatott segíteni, de az egyes szervezeteknek szabad kezük van abban, hogyan használják fel a rájuk bízott pénzt. A kormányhatározatból kiderül, hogy a források jelentős részét a kisebbségi szervezetek saját működésükre fordítják.
Az MTI érdeklődésére Laczikó Enikő elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ-en kívül volna más kisebbségi szervezet is, amely pályáztatással teszi hozzáférhetővé a közösség tagjai számára a rendelkezésére bocsátott pénz egy részét.
Az RMDSZ tavaly a magyar kisebbségnek járó 18,5 millió lejes romániai költségvetési támogatás mintegy 20 százalékát osztotta ki – az általa létrehozott Communitas Alapítvány közreműködésével – nyílt pályázati rendszeren keresztül. A megítélt támogatás egyik elszámolási feltétele az volt, hogy a nyertes pályázó kiadványában, vagy népszerűsítő anyagain támogatóként az RMDSZ-t és a Communitas Alapítványt tűntesse fel.
Krónika
Székelyhon.ro
2015. augusztus 6.
Mit tesznek közösségeikért a kisebbségek parlamenti képviselői?
Ezúttal nem a magyarokról van szó. Hanem a többi kisebbség képviselőiről. Akik, nos, nem halnak bele a munkába. És a korrupciót sem vetik meg.
A jelenlegi parlamenti ciklusban a Romániában hivatalosan elismert etnikai közösségek részéről 17 képviselő ül a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójában, melybe a külön frakcióval rendelkező magyar közösség nem tartozik bele. A frakcióban egy hely betöltetlen, mert az olasz kisebbség képviselője elhunyt. A 2011-es népszámlálás szerint a kisebbségi parlamenti képviselők az összeszámolt csaknem 19 millió állampolgárnak mintegy 5 százalékát fedik le. Ha a magyarokat is ideszámítjuk, az arány 11 százalékra nő. Ezzel megerősítést nyer Lucian Boia történész következtetése, hogy
Románia ma románabb, mint bármikor volt a történelme folyamán
(Románia elrománosodása/Cum s-a românizat România). Az etnikumokkal szembeni bánásmód egyik modelljének tekintett megoldás, hogy a közösség méretétől függetlenül biztosítanak egy helyet a parlamentben, bizonyos kockázatokkal is jár, hiszen egy adott pillanatban „csaknem fiktív, néhány ezernyi, a román tömegbe teljesen beolvadt közösségeket” képviselnek, ahogy azt Boia leírta. Egy túl sok munka nélkül szerzett parlamenti hely csábító lehetőség lehet. Míg 1990-ben csak 12 elismert kisebbség volt, a csehek elszakadásával a szlovákoktól, illetve a rutének és lipovánok különválásával az oroszoktól, például, mára 18 lett (mint a kisebbségi képviselők lentebbi felsorolásából kiderül, nem emiatt lettek többen a kisebbségi képviselők – a szerk.). De a parlamenti tevékenységi jelentésekből, illetve a helyi sajtó – anyagom alapját képező – jelzéseiből látható, mennyire elkötelezettek a parlamenti képviselők az etnikum fennmaradása és az etnikumok közötti párbeszéd iránt.
Politikai haszonnal járó szimbolikus rendszer
A választási törvény szerint a nemzeti kisebbségek képviselői akkor szereznek parlamenti mandátumot, ha a választáson kapott szavazatok száma eléri az országos szintű választási szint legalább 10 százalékát. Tehát a mandátum kötött, és az etnikai szervezetek által jelölt személyek senkivel sem versenyeznek. Egyformán szerez mandátumot a legnépesebb, a hivatalos adatok szerint több mint 600.000 főből álló roma kisebbség, és a 3.203 tagú olasz, 2.477 fős cseh, vagy az 1.361 fős örmény közösség. Az Adevărul által megkérdezett Monica Căluşer (Etnokulturális Változatosságért Forrásközpont, CRDE) azt mondja, nem jó a törvény, mert nem serkenti versenyre a legjobb jelölteket: „A hazai rendszer szimbolikus, nincs túl nagy hatása, de megadja az elismerés érzését a kisebbségieknek.” A román választási törvénynek elég sok hibája van, és lehetővé tette a korrupció, az összeférhetetlenség, a saját érdekek érvényesítésének bekerülését a törvényhozásba. Sajnos, a kisebbségiek sem bizonyultak jobbnak. És az, hogy mindig a kormánykoalíciókat támogatják, az öt mandátum óta az örmény Varujan Pambuccian által vezetett parlamenti frakció egyfajta íratlan szabályává vált, ami néha, kiélezett szavazásokkor „királycsináló” lehet. Az RMDSZ-szel kapcsolatos vicc erre a frakcióra is ráillik: „Miért tartanak választásokat Romániában? Hogy kiderüljön, kikkel fog kormányozni az RMDSZ”… és a kisebbségek frakciója.
Az etnikai kisebbségek képviselői Románia Parlamentjében
2012–2016-os törvényhozási ciklus
Pambuccian Varujan – Romániai Örmények Szövetsége,
Mircovici Niculae – Bánsági-Romániai Bolgár Szövetség,
Amet Varol – Romániai Muzulmán-Török Tatárok Demokratikus Szövetsége,
Păun Nicolae – Romák Pro Europa Pártja Egyesület,
Ignat Miron – Romániai Lipován Oroszok Közössége,
Vainer Aurel – Romániai Zsidó Közösségek Föderációja,
Ganţ Ovidiu Victor – Romániai Németek Demokratikus Fóruma,
Ibram Iusein – Romániai Török Demokratikus Szövetség,
Firczak Gheorghe – Romániai Rutének Kulturális Szövetsége,
Merka Adrian Miroslav – Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége,
Gvozdenovici Slavomir – Romániai Szerbek Szövetsége,
Longher Ghervazen – Romániai Lengyelek Szövetsége,
Stancu Ionel – Romániai Macedónok Egyesülete,
Manolescu Oana – Romániai Albánok Ligája Egyesület,
Zisopol Dragoş Gabriel – Romániai Görögök Szövetsége,
Ghera Djurevici Slobodan – Romániai Horvátok Szövetsége,
Marocico Ion – Romániai Ukránok Szövetsége,
Grosaru Mircea – Romániai Olaszok Egyesülete (elhunyt).
Visszafogott törvénykezés
A parlamenti képviselőknek a képviselőház honlapján olvasható törvénykezdeményezéseiritkán vonatkoznak a saját közösségük érdekeire. Itt-ott egy-egy módosítás az oktatási, a választási, vagy a helyi közigazgatásról szóló törvényen, és néhány kezdeményezés olyan jellegzetes ünnepek elfogadásáról, mint amilyen a szlovák vagy cseh nyelv napja, illetve a tatár etnikum ünnepe, a jelenlegi mandátum alatt csak ennyire terjedt ki a törvényhozási tevékenység. Ezen kívül a kisebbségek képviselői, mint mindenki más, a saját szakmáikat érintő ügyekkel foglalkoznak: a bolgár Niculae Mircovici tartalékos dandártábornok a hadsereg ügyeivel, Varujan Pambuccian IT-fejlesztéssel, Aurel Vainer, a zsidó üzletemberek képviselője a szerencsejáték-szervezéssel és így tovább. Ez nem baj, ám vagy az etnikai közösségek igénytelenségét jelzi, vagy azt, hogy egy részük csak papíron létezik. Az etnikai kultúra fellendítéséhez nem elég népünnepélyeken részt venni. Ami pedig a parlamenti életben való részvételt illeti, az annyira diszkrét, amennyire a Képviselőház tekintélyt parancsoló pulpitusa esetében is tapasztalható: a frakció
csak akkor jelenjen itt meg, ha szavazni kell.
De azért jó példa is van a Német Fórum képviselője, Ovidiu Ganz (a név írásmódjában tapasztalható különbség az eredeti szövegnek megfelelő – a szerk.) személyében, aki az előző ciklusban 99,7 százalékos jelenléti arányt és rekordnak számító tevékenységet mutathatott fel. Johannis elnök idei májusi találkozójára a frakcióvezető kérésére került sor, hogy tesztelhessék az elnökválasztás utáni politikai hangulatot. Azt is számításba kell venni, hogy az etnikumok különféle olyan igazgatótanácsokba és közhatóságokba juttathatják el az embereket, mint a TVR (a közszolgálati televízió – a szerk.), a SRR (a közszolgálati rádió – a szerk.), a CNA (Országos Audiovizuális Tanács – a szerk.), a Kisebbségek Tanácsa, minisztériumok és így tovább, így politikai és társadalmi szinten jelentősen megnő a befolyásuk. De a számok kíméletlenek és a kisebbségek számának folyamatos csökkenését mutatják, a roma etnikum kivételével. Ez is a parlamenti tevékenység hatékonyságának egyik negatív mutatója lehet.
Mindennapos összeférhetetlenségek
Románia Parlamentjében a kisebbségeket sem kerülte el a korrupció és a személyes érdekek érvényesítése. A Romák Pro Europa Pártját képviselő Nicolae Păun ellen a DNA(Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) folytat vizsgálatot, mert 800.000 lejt találtak cége, a Niky Scorpion Alcom Kft. számláján, mellyel nem tud elszámolni. Az Agerpresigazságszolgáltatási forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Nicolae Păun állítólag pénzt kért a romáktól az adóamnesztiáról szóló törvény parlamenti támogatásáért. Egy Păun által, Mădălin Voicu PSD-s képviselővel, jelenlegi bonni főkonzullal együtt nagy hangon támogatott másik gyanús kezdeményezés volt az 1 és 5 év közötti börtönbüntetést töltő személyekre kiterjedő kollektív amnesztia is. Összeférhetetlenség miatt is több jogerős, vagy első fokú ítélet született. Nicolae Mircovici a Bánsági Bolgár Szövetségtől hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy összeférhetetlenségi ügyben. Feleségét referensként alkalmazta a Temes megyei 35. sz. választókörzetben lévő képviselői irodájában. A ma a Képviselőház titkári tisztségét betöltő képviselő azt mondta, hogy az EJEB-en (Emberi Jogok Európai Bírósága – a szerk.) fogja megtámadni az ítéletet. A kisebbségi státusz és a diszkrimináció mindig jó hivatkozási alap. „Meglepő, hogy miért csak a kisebbségeknek… egy lengyelnek, egy bolgárnak, egy ukránnak, két magyarnak van jogerős ítélettel lezárt ilyen ügye Románia Parlamentjében”, mondta Mircovici a Mediafaxnak. Gervazen Longhert, a Romániai Lengyelek Szövetségének elnökét három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az ICCJ (Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék – a szerk.), mert a fivérét és lánytestvérét alkalmazta saját irodájában. Az ANI(Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) 2013-ban Mihai Radan ügyében is vizsgálatot indított, aki a horvátokat képviselte az előző ciklusban, mert az anyját alkalmazta irodájában. A Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének – sajtóközlemények terén nagyon aktív – képviselője sem úszta meg: Adrian Merkát egy év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték szülei alkalmazása miatt, akik a vizsgált időszakban több mint 39.000 lejt kerestek. A büntetőtörvénykönyv értelmében az elítéltek három évig nem tölthetnek be köztisztséget. Tekintettel arra, hogy 144 parlamenti képviselőt gyanúsítottak meg, vizsgáltak ki, vagy ítéltek már el összeférhetetlenség miatt, nehezen állítható, hogy az ANI, vagy a DNA a megtizedelés rejtett céljával támadná a nemzeti kisebbségeket.
A deputáció előbbre való a reputációnál
Az etnikai közösségek körében is tapasztalható az a széles körben elterjedt nézet, hogy a tisztségviselő többletjogokkal rendelkezik a néppel szemben. Bár a saját választókörzeteikben szinte senki sem ismeri őket, a kisebbségek parlamenti képviselői szórják a közpénzt. A Iaşi-i ziarulevenimentul.ro elektronikus kiadvány arról számol be, hogy Ionel Stancu „láthatatlan képviselő”, akit a Romániai Macedónok Egyesületének országos listáján választották meg, 2013-ban többet költött, mint parlamenti kollégái, vagyis 6.653 lejt a személyzet béreire és 4.826 lejt javakra és szolgáltatásokra. Macedónokból nálunk már csak 1.264 van. Szemrehányások vagy botrányok általában a parlamenti választások környékén jelentkeznek, amikor hevesebbé válik a harc a képviselőségért. Slavomir Gvozdenovici-nak, aki saját sajtónyilatkozatai szerint Szlobodan Milosevity nagy csodálója, eddig öt mandátumot sikerült szereznie a szerbek nevében, pedig bírálták és szakadást okozott a Szerbek Szövetségében: „Általában véve demokratizálni akarjuk a közösségünket és meg akarjuk tisztítani az elavult totalitarizmustól”, indokolta az – amúgy sikertelen – próbálkozását a temesvári helyi sajtóban Milenco Luchin, az új Romániai Szerbek Közössége elnöke. A lipován oroszok közössége jelöltjének kiválasztásakor is előkerültek a szuronyok, melynek alapítói azt állították, elegük van Miron Ignat tekintélyelvű és nem átlátható vezetési stílusából. „Ignat elnök bírálói csodálkoznak azon, hogy a közösséget képviselő parlamenti képviselő vagyona jelentősen megnőtt az utóbbi években, ugyanis csaknem negyedmillió euró van a személyes számláin! A közösség alapító tagjai szerint a Lukoil cégtől kapott adomány is megmagyarázhatatlan”, írta 2012-ben a Ziarul de Tulcea. Ennek ellenére ma is Ignat képviseli a lipovánokat. Amet Varol, a Muzulmán-Török Tatárok Demokratikus Szövetségének képviselője az előző mandátum végén 20 felszólalásról, 17 napirend előtti nyilatkozatról és 13 törvénytervezetről számolhatott be. De Dobrudzsában, ahol köztiszteletnek kellene örvendenie, a medgidiai szervezet – az Observatorul de Constanţa szerint – azzal vádolja Varolt, hogy egy „bűnözőkből álló bandával” kisajátította a szervezetet és eltért attól a céltól, hogy fel kell támasztani a török-tatár kultúra látens energiáit. Ion Marociconak, az Ukránok Szövetsége elnökének a Graiul Maramureşului-ban azt vetik a szemére, hogy rossz hírű és az ukránok érdekeitől távolálló személyekkel tart fenn kapcsolatot. Az ország lakosságának kevesebb mint 0,1 százalékát kitevő albánokat Oana Manolescu „fantomképviselő” képviseli, aki a választáson 200 szavazatot kapott és aki 2013-ban összesen nagyjából 3 percet dolgozott, legalábbis egy Iași-i ironikus kiadvány szerint. A România liberă erdélyi kiadása már 2006-ban jelezte, hogy a Parlamentben ma a ruténeket képviselő vajdahunyadi Gheorghe Firczak Securitate-besúgóként szerepelt a CNSAS listáin. Firczak, miután kilépett a PDSR-ből (a Nemzeti Megmentési Frontból – FSN – létrejött és a mai Szociáldemokrata Párt – PSD – elődjének számító Szociális Demokrácia Romániai Pártja – a szerk.), gyártott magának egy rutén életrajzot és a hátsó bejáraton, de szívével és szavazatával még mindig a szociáldemokraták mellett állva jutott be a parlamentbe. A bolgárok, a szerbek és az ukránok képviselői különben nyíltan támogatták Victor Ponta államfő-jelöltségét, feltételezésünk szerint anélkül, hogy saját szervezeteikkel konzultáltak volna. Persze nagy különbség van a kisebbségi frakció képviselőinek jelentései és a sajtóban megjelentek között. Az igazság valahol középen lehet. De nem ártana komolyan felülvizsgálni a törvényeket, hogy biztosítani lehessen az etnikai közösségek magánérdekeknek, vagy a hatalmon lévő pártok érdekeinek túl könnyen alárendelt kulturális-oktatási érdekeit.
Nemzeti kisebbségek Romániában,
a magyarok nélkül (az Országos Statisztikai Intézet 2011-es népszámlálása szerint)
Romák 621.600
Ukránok 50.900
Németek 36.000
Törökök 27.700
Lipovánok 23.500
Tatárok 20.300
Szerbek 18.076
Bolgárok 4.500
Zsidók 3.271
Olaszok 3.203
Lengyelek 2.543
Csehek 2.477
Örmények 1.361
Macedónok 1.264
foter.ro
Ezúttal nem a magyarokról van szó. Hanem a többi kisebbség képviselőiről. Akik, nos, nem halnak bele a munkába. És a korrupciót sem vetik meg.
A jelenlegi parlamenti ciklusban a Romániában hivatalosan elismert etnikai közösségek részéről 17 képviselő ül a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójában, melybe a külön frakcióval rendelkező magyar közösség nem tartozik bele. A frakcióban egy hely betöltetlen, mert az olasz kisebbség képviselője elhunyt. A 2011-es népszámlálás szerint a kisebbségi parlamenti képviselők az összeszámolt csaknem 19 millió állampolgárnak mintegy 5 százalékát fedik le. Ha a magyarokat is ideszámítjuk, az arány 11 százalékra nő. Ezzel megerősítést nyer Lucian Boia történész következtetése, hogy
Románia ma románabb, mint bármikor volt a történelme folyamán
(Románia elrománosodása/Cum s-a românizat România). Az etnikumokkal szembeni bánásmód egyik modelljének tekintett megoldás, hogy a közösség méretétől függetlenül biztosítanak egy helyet a parlamentben, bizonyos kockázatokkal is jár, hiszen egy adott pillanatban „csaknem fiktív, néhány ezernyi, a román tömegbe teljesen beolvadt közösségeket” képviselnek, ahogy azt Boia leírta. Egy túl sok munka nélkül szerzett parlamenti hely csábító lehetőség lehet. Míg 1990-ben csak 12 elismert kisebbség volt, a csehek elszakadásával a szlovákoktól, illetve a rutének és lipovánok különválásával az oroszoktól, például, mára 18 lett (mint a kisebbségi képviselők lentebbi felsorolásából kiderül, nem emiatt lettek többen a kisebbségi képviselők – a szerk.). De a parlamenti tevékenységi jelentésekből, illetve a helyi sajtó – anyagom alapját képező – jelzéseiből látható, mennyire elkötelezettek a parlamenti képviselők az etnikum fennmaradása és az etnikumok közötti párbeszéd iránt.
Politikai haszonnal járó szimbolikus rendszer
A választási törvény szerint a nemzeti kisebbségek képviselői akkor szereznek parlamenti mandátumot, ha a választáson kapott szavazatok száma eléri az országos szintű választási szint legalább 10 százalékát. Tehát a mandátum kötött, és az etnikai szervezetek által jelölt személyek senkivel sem versenyeznek. Egyformán szerez mandátumot a legnépesebb, a hivatalos adatok szerint több mint 600.000 főből álló roma kisebbség, és a 3.203 tagú olasz, 2.477 fős cseh, vagy az 1.361 fős örmény közösség. Az Adevărul által megkérdezett Monica Căluşer (Etnokulturális Változatosságért Forrásközpont, CRDE) azt mondja, nem jó a törvény, mert nem serkenti versenyre a legjobb jelölteket: „A hazai rendszer szimbolikus, nincs túl nagy hatása, de megadja az elismerés érzését a kisebbségieknek.” A román választási törvénynek elég sok hibája van, és lehetővé tette a korrupció, az összeférhetetlenség, a saját érdekek érvényesítésének bekerülését a törvényhozásba. Sajnos, a kisebbségiek sem bizonyultak jobbnak. És az, hogy mindig a kormánykoalíciókat támogatják, az öt mandátum óta az örmény Varujan Pambuccian által vezetett parlamenti frakció egyfajta íratlan szabályává vált, ami néha, kiélezett szavazásokkor „királycsináló” lehet. Az RMDSZ-szel kapcsolatos vicc erre a frakcióra is ráillik: „Miért tartanak választásokat Romániában? Hogy kiderüljön, kikkel fog kormányozni az RMDSZ”… és a kisebbségek frakciója.
Az etnikai kisebbségek képviselői Románia Parlamentjében
2012–2016-os törvényhozási ciklus
Pambuccian Varujan – Romániai Örmények Szövetsége,
Mircovici Niculae – Bánsági-Romániai Bolgár Szövetség,
Amet Varol – Romániai Muzulmán-Török Tatárok Demokratikus Szövetsége,
Păun Nicolae – Romák Pro Europa Pártja Egyesület,
Ignat Miron – Romániai Lipován Oroszok Közössége,
Vainer Aurel – Romániai Zsidó Közösségek Föderációja,
Ganţ Ovidiu Victor – Romániai Németek Demokratikus Fóruma,
Ibram Iusein – Romániai Török Demokratikus Szövetség,
Firczak Gheorghe – Romániai Rutének Kulturális Szövetsége,
Merka Adrian Miroslav – Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége,
Gvozdenovici Slavomir – Romániai Szerbek Szövetsége,
Longher Ghervazen – Romániai Lengyelek Szövetsége,
Stancu Ionel – Romániai Macedónok Egyesülete,
Manolescu Oana – Romániai Albánok Ligája Egyesület,
Zisopol Dragoş Gabriel – Romániai Görögök Szövetsége,
Ghera Djurevici Slobodan – Romániai Horvátok Szövetsége,
Marocico Ion – Romániai Ukránok Szövetsége,
Grosaru Mircea – Romániai Olaszok Egyesülete (elhunyt).
Visszafogott törvénykezés
A parlamenti képviselőknek a képviselőház honlapján olvasható törvénykezdeményezéseiritkán vonatkoznak a saját közösségük érdekeire. Itt-ott egy-egy módosítás az oktatási, a választási, vagy a helyi közigazgatásról szóló törvényen, és néhány kezdeményezés olyan jellegzetes ünnepek elfogadásáról, mint amilyen a szlovák vagy cseh nyelv napja, illetve a tatár etnikum ünnepe, a jelenlegi mandátum alatt csak ennyire terjedt ki a törvényhozási tevékenység. Ezen kívül a kisebbségek képviselői, mint mindenki más, a saját szakmáikat érintő ügyekkel foglalkoznak: a bolgár Niculae Mircovici tartalékos dandártábornok a hadsereg ügyeivel, Varujan Pambuccian IT-fejlesztéssel, Aurel Vainer, a zsidó üzletemberek képviselője a szerencsejáték-szervezéssel és így tovább. Ez nem baj, ám vagy az etnikai közösségek igénytelenségét jelzi, vagy azt, hogy egy részük csak papíron létezik. Az etnikai kultúra fellendítéséhez nem elég népünnepélyeken részt venni. Ami pedig a parlamenti életben való részvételt illeti, az annyira diszkrét, amennyire a Képviselőház tekintélyt parancsoló pulpitusa esetében is tapasztalható: a frakció
csak akkor jelenjen itt meg, ha szavazni kell.
De azért jó példa is van a Német Fórum képviselője, Ovidiu Ganz (a név írásmódjában tapasztalható különbség az eredeti szövegnek megfelelő – a szerk.) személyében, aki az előző ciklusban 99,7 százalékos jelenléti arányt és rekordnak számító tevékenységet mutathatott fel. Johannis elnök idei májusi találkozójára a frakcióvezető kérésére került sor, hogy tesztelhessék az elnökválasztás utáni politikai hangulatot. Azt is számításba kell venni, hogy az etnikumok különféle olyan igazgatótanácsokba és közhatóságokba juttathatják el az embereket, mint a TVR (a közszolgálati televízió – a szerk.), a SRR (a közszolgálati rádió – a szerk.), a CNA (Országos Audiovizuális Tanács – a szerk.), a Kisebbségek Tanácsa, minisztériumok és így tovább, így politikai és társadalmi szinten jelentősen megnő a befolyásuk. De a számok kíméletlenek és a kisebbségek számának folyamatos csökkenését mutatják, a roma etnikum kivételével. Ez is a parlamenti tevékenység hatékonyságának egyik negatív mutatója lehet.
Mindennapos összeférhetetlenségek
Románia Parlamentjében a kisebbségeket sem kerülte el a korrupció és a személyes érdekek érvényesítése. A Romák Pro Europa Pártját képviselő Nicolae Păun ellen a DNA(Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) folytat vizsgálatot, mert 800.000 lejt találtak cége, a Niky Scorpion Alcom Kft. számláján, mellyel nem tud elszámolni. Az Agerpresigazságszolgáltatási forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Nicolae Păun állítólag pénzt kért a romáktól az adóamnesztiáról szóló törvény parlamenti támogatásáért. Egy Păun által, Mădălin Voicu PSD-s képviselővel, jelenlegi bonni főkonzullal együtt nagy hangon támogatott másik gyanús kezdeményezés volt az 1 és 5 év közötti börtönbüntetést töltő személyekre kiterjedő kollektív amnesztia is. Összeférhetetlenség miatt is több jogerős, vagy első fokú ítélet született. Nicolae Mircovici a Bánsági Bolgár Szövetségtől hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy összeférhetetlenségi ügyben. Feleségét referensként alkalmazta a Temes megyei 35. sz. választókörzetben lévő képviselői irodájában. A ma a Képviselőház titkári tisztségét betöltő képviselő azt mondta, hogy az EJEB-en (Emberi Jogok Európai Bírósága – a szerk.) fogja megtámadni az ítéletet. A kisebbségi státusz és a diszkrimináció mindig jó hivatkozási alap. „Meglepő, hogy miért csak a kisebbségeknek… egy lengyelnek, egy bolgárnak, egy ukránnak, két magyarnak van jogerős ítélettel lezárt ilyen ügye Románia Parlamentjében”, mondta Mircovici a Mediafaxnak. Gervazen Longhert, a Romániai Lengyelek Szövetségének elnökét három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az ICCJ (Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék – a szerk.), mert a fivérét és lánytestvérét alkalmazta saját irodájában. Az ANI(Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) 2013-ban Mihai Radan ügyében is vizsgálatot indított, aki a horvátokat képviselte az előző ciklusban, mert az anyját alkalmazta irodájában. A Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének – sajtóközlemények terén nagyon aktív – képviselője sem úszta meg: Adrian Merkát egy év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték szülei alkalmazása miatt, akik a vizsgált időszakban több mint 39.000 lejt kerestek. A büntetőtörvénykönyv értelmében az elítéltek három évig nem tölthetnek be köztisztséget. Tekintettel arra, hogy 144 parlamenti képviselőt gyanúsítottak meg, vizsgáltak ki, vagy ítéltek már el összeférhetetlenség miatt, nehezen állítható, hogy az ANI, vagy a DNA a megtizedelés rejtett céljával támadná a nemzeti kisebbségeket.
A deputáció előbbre való a reputációnál
Az etnikai közösségek körében is tapasztalható az a széles körben elterjedt nézet, hogy a tisztségviselő többletjogokkal rendelkezik a néppel szemben. Bár a saját választókörzeteikben szinte senki sem ismeri őket, a kisebbségek parlamenti képviselői szórják a közpénzt. A Iaşi-i ziarulevenimentul.ro elektronikus kiadvány arról számol be, hogy Ionel Stancu „láthatatlan képviselő”, akit a Romániai Macedónok Egyesületének országos listáján választották meg, 2013-ban többet költött, mint parlamenti kollégái, vagyis 6.653 lejt a személyzet béreire és 4.826 lejt javakra és szolgáltatásokra. Macedónokból nálunk már csak 1.264 van. Szemrehányások vagy botrányok általában a parlamenti választások környékén jelentkeznek, amikor hevesebbé válik a harc a képviselőségért. Slavomir Gvozdenovici-nak, aki saját sajtónyilatkozatai szerint Szlobodan Milosevity nagy csodálója, eddig öt mandátumot sikerült szereznie a szerbek nevében, pedig bírálták és szakadást okozott a Szerbek Szövetségében: „Általában véve demokratizálni akarjuk a közösségünket és meg akarjuk tisztítani az elavult totalitarizmustól”, indokolta az – amúgy sikertelen – próbálkozását a temesvári helyi sajtóban Milenco Luchin, az új Romániai Szerbek Közössége elnöke. A lipován oroszok közössége jelöltjének kiválasztásakor is előkerültek a szuronyok, melynek alapítói azt állították, elegük van Miron Ignat tekintélyelvű és nem átlátható vezetési stílusából. „Ignat elnök bírálói csodálkoznak azon, hogy a közösséget képviselő parlamenti képviselő vagyona jelentősen megnőtt az utóbbi években, ugyanis csaknem negyedmillió euró van a személyes számláin! A közösség alapító tagjai szerint a Lukoil cégtől kapott adomány is megmagyarázhatatlan”, írta 2012-ben a Ziarul de Tulcea. Ennek ellenére ma is Ignat képviseli a lipovánokat. Amet Varol, a Muzulmán-Török Tatárok Demokratikus Szövetségének képviselője az előző mandátum végén 20 felszólalásról, 17 napirend előtti nyilatkozatról és 13 törvénytervezetről számolhatott be. De Dobrudzsában, ahol köztiszteletnek kellene örvendenie, a medgidiai szervezet – az Observatorul de Constanţa szerint – azzal vádolja Varolt, hogy egy „bűnözőkből álló bandával” kisajátította a szervezetet és eltért attól a céltól, hogy fel kell támasztani a török-tatár kultúra látens energiáit. Ion Marociconak, az Ukránok Szövetsége elnökének a Graiul Maramureşului-ban azt vetik a szemére, hogy rossz hírű és az ukránok érdekeitől távolálló személyekkel tart fenn kapcsolatot. Az ország lakosságának kevesebb mint 0,1 százalékát kitevő albánokat Oana Manolescu „fantomképviselő” képviseli, aki a választáson 200 szavazatot kapott és aki 2013-ban összesen nagyjából 3 percet dolgozott, legalábbis egy Iași-i ironikus kiadvány szerint. A România liberă erdélyi kiadása már 2006-ban jelezte, hogy a Parlamentben ma a ruténeket képviselő vajdahunyadi Gheorghe Firczak Securitate-besúgóként szerepelt a CNSAS listáin. Firczak, miután kilépett a PDSR-ből (a Nemzeti Megmentési Frontból – FSN – létrejött és a mai Szociáldemokrata Párt – PSD – elődjének számító Szociális Demokrácia Romániai Pártja – a szerk.), gyártott magának egy rutén életrajzot és a hátsó bejáraton, de szívével és szavazatával még mindig a szociáldemokraták mellett állva jutott be a parlamentbe. A bolgárok, a szerbek és az ukránok képviselői különben nyíltan támogatták Victor Ponta államfő-jelöltségét, feltételezésünk szerint anélkül, hogy saját szervezeteikkel konzultáltak volna. Persze nagy különbség van a kisebbségi frakció képviselőinek jelentései és a sajtóban megjelentek között. Az igazság valahol középen lehet. De nem ártana komolyan felülvizsgálni a törvényeket, hogy biztosítani lehessen az etnikai közösségek magánérdekeknek, vagy a hatalmon lévő pártok érdekeinek túl könnyen alárendelt kulturális-oktatási érdekeit.
Nemzeti kisebbségek Romániában,
a magyarok nélkül (az Országos Statisztikai Intézet 2011-es népszámlálása szerint)
Romák 621.600
Ukránok 50.900
Németek 36.000
Törökök 27.700
Lipovánok 23.500
Tatárok 20.300
Szerbek 18.076
Bolgárok 4.500
Zsidók 3.271
Olaszok 3.203
Lengyelek 2.543
Csehek 2.477
Örmények 1.361
Macedónok 1.264
foter.ro
2015. augusztus 14.
“Jó útra tértek” a megkeresztelkedett csíki romák
Nem verekednek, nem káromkodnak, nem lopnak, nem fogyasztanak alkoholt és a cigarettáról is lemondtak elmondásuk szerint azok a csíkszeredai cigányok, akik június közepén megkeresztelkedtek az Olt vizében.
A csíkszeredai apostoli pünkösdi gyülekezet tagjai közül negyvenöt Somlyó utcai felnőtt roma merítkezett meg a folyóban. Megfogadták, hogy a lopás, káromkodás, átkozódás, verekedés, iszákosság helyett a keresztényi élet elvei szerint élnek tovább. Tizenhat éve él a csíksomlyói cigánytelepen Czine Domokos, aki azt mondta, a bűnözés Istennek nem tetsző cselekedet, így amióta megtért, megkeresztelkedett, nem fogyaszt alkoholt, nem verekedik, nem lop, nem cigarettázik.
"Legnehezebb a cigiről lemondani"
„Ezelőtt rosszakat csináltam, az asszonyt vertem, de hogy Isten országát elnyerhessem, ilyesmit nem teszek. A cigarettáról volt a legnehezebb lemondani. Olyan is volt, hogy elfogyott a cigaretta, s a feleségemmel veszekedtem emiatt, vagy elmentem s kamatra kértem kölcsön, hogy vehessek” − vallotta be a férfi. Hozzátette, az eddig italra és cigarettára költött pénzből most már gyermekeinek vásárol élelmet.
„Rosszak voltunk, ittunk, verekedtünk, nem voltunk Isten gyermekei” − mondta a 30 éve Somlyón élő Czine Elena. A nő azután keresztelkedett meg, hogy beteg gyermekéről lemondtak az orvosok, de elmondása szerint miután János atyával otthon imádkoztak érte, a fia csodálatos módon meggyógyult. A beszélgetés alatt körénk gyűlt megkeresztelkedett cigányok beszámoltak, csendesebb lett a környék a megtértek számának növekedésével, kevesebb a veszekedés, a verekedés, de még mindig nagy gondot jelent a szegénység.
Mint mondták, a cigánytelepiek többsége még mindig szociális segélyből él, de most a két segély érkezése között nem járnak lopni, hanem az összegyűjtött műanyag- és fémhulladék leadásából szerzett pénzből boldogulnak. Amióta nem lopnak, több városi család is megszánta őket, és olykor ruhákkal, élelemmel látják el őket.
Jobb életkörülményeket szeretnének
Folyamatosan segíti őket Rostás János is, aki amellett, hogy a Pro-Europa Romapárt Hargita megyei fiókjának alelnöke, a csíkszeredai pünkösdi gyülekezet pásztoraként is tevékenykedik. A terepszemlén jelen volt a gyülekezet diakónusa, Moldovan Petrică és Rostás János is. Utóbbi érdeklődésünkre elmondta, a keresztelkedés óta példásabb életet élnek a somlyói cigányok, mindössze három család van köztük, amelynek tagjai még nem tértek meg, továbbra is bűnös életet élnek. Ő azonban azért tevékenykedik, hogy velük is megtapasztaltassa a keresztényi életet – tette hozzá. Nemcsak bűntelen életet szeretnének biztosítani a cigányoknak, hanem jobb életkörülményeket is.
A gyülekezet diakónusa rámutatott a legalapvetőbb hiányosságokra a Somlyó utcában: elmondása szerint szükség lenne zuhanyzófülkére, mosógépekre, megfelelő vízellátásra, hogy elkerülhetők legyenek a megbetegedések. S habár tűzveszélyesek az egymásnak épített viskók, mégsem kapnak engedélyt az önkormányzattól a felújításra, újraépítésre, sok nehézséget okoz továbbá az ott lakóknak, hogy nem igényelhetnek állandó személyazonossági igazolványt az ideiglenes okmány helyett. Meglátása szerint ha civilizált életkörülményeket biztosítanának az ott lakóknak, azok dolgozhatnának, nem szorulnának szociális támogatásra, nem kellene kukázniuk – ez pedig mindenkinek előnyös lenne.
Kömény Kamilla |
Szabadság (Kolozsvár)
Nem verekednek, nem káromkodnak, nem lopnak, nem fogyasztanak alkoholt és a cigarettáról is lemondtak elmondásuk szerint azok a csíkszeredai cigányok, akik június közepén megkeresztelkedtek az Olt vizében.
A csíkszeredai apostoli pünkösdi gyülekezet tagjai közül negyvenöt Somlyó utcai felnőtt roma merítkezett meg a folyóban. Megfogadták, hogy a lopás, káromkodás, átkozódás, verekedés, iszákosság helyett a keresztényi élet elvei szerint élnek tovább. Tizenhat éve él a csíksomlyói cigánytelepen Czine Domokos, aki azt mondta, a bűnözés Istennek nem tetsző cselekedet, így amióta megtért, megkeresztelkedett, nem fogyaszt alkoholt, nem verekedik, nem lop, nem cigarettázik.
"Legnehezebb a cigiről lemondani"
„Ezelőtt rosszakat csináltam, az asszonyt vertem, de hogy Isten országát elnyerhessem, ilyesmit nem teszek. A cigarettáról volt a legnehezebb lemondani. Olyan is volt, hogy elfogyott a cigaretta, s a feleségemmel veszekedtem emiatt, vagy elmentem s kamatra kértem kölcsön, hogy vehessek” − vallotta be a férfi. Hozzátette, az eddig italra és cigarettára költött pénzből most már gyermekeinek vásárol élelmet.
„Rosszak voltunk, ittunk, verekedtünk, nem voltunk Isten gyermekei” − mondta a 30 éve Somlyón élő Czine Elena. A nő azután keresztelkedett meg, hogy beteg gyermekéről lemondtak az orvosok, de elmondása szerint miután János atyával otthon imádkoztak érte, a fia csodálatos módon meggyógyult. A beszélgetés alatt körénk gyűlt megkeresztelkedett cigányok beszámoltak, csendesebb lett a környék a megtértek számának növekedésével, kevesebb a veszekedés, a verekedés, de még mindig nagy gondot jelent a szegénység.
Mint mondták, a cigánytelepiek többsége még mindig szociális segélyből él, de most a két segély érkezése között nem járnak lopni, hanem az összegyűjtött műanyag- és fémhulladék leadásából szerzett pénzből boldogulnak. Amióta nem lopnak, több városi család is megszánta őket, és olykor ruhákkal, élelemmel látják el őket.
Jobb életkörülményeket szeretnének
Folyamatosan segíti őket Rostás János is, aki amellett, hogy a Pro-Europa Romapárt Hargita megyei fiókjának alelnöke, a csíkszeredai pünkösdi gyülekezet pásztoraként is tevékenykedik. A terepszemlén jelen volt a gyülekezet diakónusa, Moldovan Petrică és Rostás János is. Utóbbi érdeklődésünkre elmondta, a keresztelkedés óta példásabb életet élnek a somlyói cigányok, mindössze három család van köztük, amelynek tagjai még nem tértek meg, továbbra is bűnös életet élnek. Ő azonban azért tevékenykedik, hogy velük is megtapasztaltassa a keresztényi életet – tette hozzá. Nemcsak bűntelen életet szeretnének biztosítani a cigányoknak, hanem jobb életkörülményeket is.
A gyülekezet diakónusa rámutatott a legalapvetőbb hiányosságokra a Somlyó utcában: elmondása szerint szükség lenne zuhanyzófülkére, mosógépekre, megfelelő vízellátásra, hogy elkerülhetők legyenek a megbetegedések. S habár tűzveszélyesek az egymásnak épített viskók, mégsem kapnak engedélyt az önkormányzattól a felújításra, újraépítésre, sok nehézséget okoz továbbá az ott lakóknak, hogy nem igényelhetnek állandó személyazonossági igazolványt az ideiglenes okmány helyett. Meglátása szerint ha civilizált életkörülményeket biztosítanának az ott lakóknak, azok dolgozhatnának, nem szorulnának szociális támogatásra, nem kellene kukázniuk – ez pedig mindenkinek előnyös lenne.
Kömény Kamilla |
Szabadság (Kolozsvár)
2016. február 10.
Romániában 15,3 százalékkal nő a kisebbségeknek nyújtott támogatás
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Romániában 15,3 százalékkal nőtt a nemzeti kisebbségek szervezeteinek 2016-ra nyújtott állami támogatás az egy évvel korábbi összeghez képest. A költségvetési törvényben elkülönített kisebbségi keretösszeg elosztásáról szerdai ülésén döntött a bukaresti kabinet.
A kormány honlapján közölt határozat szerint idén 109,4 millió lejt (7,6 milliárd forint) fordítanak a kisebbségek támogatására. Az összeg nagyobb részével, 105,4 millió lejjel (7,3 milliárd forint) a 19 elismert nemzeti kisebbség szervezetei gazdálkodhatnak, a fennmaradó részből az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala szervez kisebbségi programokat.
A magyar közösségnek szánt támogatás összege 22,87 millió lej (1,6 milliárd forint); ezt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nyújtja a kormány. A roma közösséget megjelenítő Pro-Európa Roma Párt 14,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 8,3 millió lejt kapott.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ az eddigi évekhez hasonlóan idén is kulturális, oktatási és ifjúsági programokra, és a magyar média támogatásra költi az összeg legnagyobb részét, de ebből a pénzből fedezik az RMDSZ működési költségeit is. Hozzátette, idén is a támogatás húsz százalékát osztják ki pályázati úton. A pályázatok lebonyolítását a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványra bízzák. "A 19 kisebbségi szervezet közül az RMDSZ az egyedüli, amelyik nyílt pályázati rendszeren keresztül nyújt finanszírozást" - tette hozzá az ügyvezető elnök.
Korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sérelmezte, hogy a román költségvetési támogatás fölött az RMDSZ egyedül rendelkezik, és a közösség számára átláthatatlanul kezeli ezeket a forrásokat. Az MTI kérdésére, hogy átláthatóvá kívánja-e tenni a szövetség a támogatás elköltését, Kovács Péter elmondta: nem titkos az RMDSZ elszámolása a román kormány fele. Hozzátette, a szövetség költségvetésére vonatkozó adatok rendszeresen megjelennek a román hivatalos közlönyben, és ott bárki tanulmányozhatja ezeket. MTI
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Romániában 15,3 százalékkal nőtt a nemzeti kisebbségek szervezeteinek 2016-ra nyújtott állami támogatás az egy évvel korábbi összeghez képest. A költségvetési törvényben elkülönített kisebbségi keretösszeg elosztásáról szerdai ülésén döntött a bukaresti kabinet.
A kormány honlapján közölt határozat szerint idén 109,4 millió lejt (7,6 milliárd forint) fordítanak a kisebbségek támogatására. Az összeg nagyobb részével, 105,4 millió lejjel (7,3 milliárd forint) a 19 elismert nemzeti kisebbség szervezetei gazdálkodhatnak, a fennmaradó részből az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala szervez kisebbségi programokat.
A magyar közösségnek szánt támogatás összege 22,87 millió lej (1,6 milliárd forint); ezt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nyújtja a kormány. A roma közösséget megjelenítő Pro-Európa Roma Párt 14,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 8,3 millió lejt kapott.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ az eddigi évekhez hasonlóan idén is kulturális, oktatási és ifjúsági programokra, és a magyar média támogatásra költi az összeg legnagyobb részét, de ebből a pénzből fedezik az RMDSZ működési költségeit is. Hozzátette, idén is a támogatás húsz százalékát osztják ki pályázati úton. A pályázatok lebonyolítását a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványra bízzák. "A 19 kisebbségi szervezet közül az RMDSZ az egyedüli, amelyik nyílt pályázati rendszeren keresztül nyújt finanszírozást" - tette hozzá az ügyvezető elnök.
Korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sérelmezte, hogy a román költségvetési támogatás fölött az RMDSZ egyedül rendelkezik, és a közösség számára átláthatatlanul kezeli ezeket a forrásokat. Az MTI kérdésére, hogy átláthatóvá kívánja-e tenni a szövetség a támogatás elköltését, Kovács Péter elmondta: nem titkos az RMDSZ elszámolása a román kormány fele. Hozzátette, a szövetség költségvetésére vonatkozó adatok rendszeresen megjelennek a román hivatalos közlönyben, és ott bárki tanulmányozhatja ezeket. MTI
2016. február 11.
Ötmillió eurót kap az RMDSZ a román kormánytól
Az egy évvel korábbi összeghez képest 15,3 százalékkal nőtt a nemzeti kisebbségek szervezeteinek 2016-ra nyújtott román állami támogatás. A költségvetési törvényben elkülönített kisebbségi keretösszeg elosztásáról szerdai ülésén döntött a bukaresti kabinet – írja az MTI.
A kormány honlapján közölt határozat szerint idén 109,4 millió lejt fordítanak a kisebbségek támogatására. Az összeg nagyobb részével, 105,4 millió lejjel a 19 elismert nemzeti kisebbség szervezetei gazdálkodhatnak, a fennmaradó részből az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala szervez kisebbségi programokat.
A magyar közösségnek szánt támogatás összege 22,87 millió lej (5,1 millió euró); ezt az RMDSZ-nek nyújtja a kormány. A roma közösséget megjelenítő Pro-Európa Roma Párt 14,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 8,3 millió lejt kapott.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ az eddigi évekhez hasonlóan idén is kulturális, oktatási és ifjúsági programokra, és a magyar média támogatásra költi az összeg legnagyobb részét, de ebből a pénzből fedezik az RMDSZ működési költségeit is. Hozzátette, idén is a támogatás húsz százalékát osztják ki pályázati úton. A pályázatok lebonyolítását a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványra bízzák. „A 19 kisebbségi szervezet közül az RMDSZ az egyedüli, amelyik nyílt pályázati rendszeren keresztül nyújt finanszírozást” – tette hozzá az ügyvezető elnök.
Korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sérelmezte, hogy a román költségvetési támogatás fölött az RMDSZ egyedül rendelkezik, és a közösség számára átláthatatlanul kezeli ezeket a forrásokat. Az MTI kérdésére, hogy átláthatóvá kívánja-e tenni a szövetség a támogatás elköltését, Kovács Péter elmondta: nem titkos az RMDSZ elszámolása a román kormány felé. Hozzátette, a szövetség költségvetésére vonatkozó adatok rendszeresen megjelennek a Hivatalos Közlönyben, és ott bárki tanulmányozhatja ezeket. Krónika (Kolozsvár)
Az egy évvel korábbi összeghez képest 15,3 százalékkal nőtt a nemzeti kisebbségek szervezeteinek 2016-ra nyújtott román állami támogatás. A költségvetési törvényben elkülönített kisebbségi keretösszeg elosztásáról szerdai ülésén döntött a bukaresti kabinet – írja az MTI.
A kormány honlapján közölt határozat szerint idén 109,4 millió lejt fordítanak a kisebbségek támogatására. Az összeg nagyobb részével, 105,4 millió lejjel a 19 elismert nemzeti kisebbség szervezetei gazdálkodhatnak, a fennmaradó részből az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala szervez kisebbségi programokat.
A magyar közösségnek szánt támogatás összege 22,87 millió lej (5,1 millió euró); ezt az RMDSZ-nek nyújtja a kormány. A roma közösséget megjelenítő Pro-Európa Roma Párt 14,8 millió, a Romániai Németek Demokrata Fóruma 8,3 millió lejt kapott.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ az eddigi évekhez hasonlóan idén is kulturális, oktatási és ifjúsági programokra, és a magyar média támogatásra költi az összeg legnagyobb részét, de ebből a pénzből fedezik az RMDSZ működési költségeit is. Hozzátette, idén is a támogatás húsz százalékát osztják ki pályázati úton. A pályázatok lebonyolítását a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványra bízzák. „A 19 kisebbségi szervezet közül az RMDSZ az egyedüli, amelyik nyílt pályázati rendszeren keresztül nyújt finanszírozást” – tette hozzá az ügyvezető elnök.
Korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sérelmezte, hogy a román költségvetési támogatás fölött az RMDSZ egyedül rendelkezik, és a közösség számára átláthatatlanul kezeli ezeket a forrásokat. Az MTI kérdésére, hogy átláthatóvá kívánja-e tenni a szövetség a támogatás elköltését, Kovács Péter elmondta: nem titkos az RMDSZ elszámolása a román kormány felé. Hozzátette, a szövetség költségvetésére vonatkozó adatok rendszeresen megjelennek a Hivatalos Közlönyben, és ott bárki tanulmányozhatja ezeket. Krónika (Kolozsvár)
2017. április 7.
Több pénzt kap a szövetség (Állami támogatás az RMDSZ-nek)
Idén a tavalyinál csaknem egymillió lejjel nagyobb, 23,7 millió lejes támogatást kap az RMDSZ a román államtól, aminek mintegy egyötödét osztja szét nyilvános pályázatokon – közli az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH).
A kormány szerdai ülésén fogadta el azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező 18 romániai kisebbségi szervezet idén 105 millió lejes állami támogatást kap a tavalyi 105,4 millió lejjel szemben. Az idei kormányhatározat a tavalyi keret (4 millió lej) kevesebb mint kétharmadát (2,5 millió lej) irányozza elő az EKH számára kisebbségi programok szervezésére.
Az RMDSZ-nek juttatott támogatás úgy nőhetett a keretösszeg csökkenése ellenére, hogy a decemberi választásokon az eddigi 18 helyett már csak 17 nem magyar kisebbségi szervezet jutott könnyített eljárással parlamenti képviselethez.
A magyar érdekképviselet után a második legnagyobb támogatásban (15,5 millió lej) a Pro Europa Roma Párt részesül, míg a Romániai Németek Demokrata Fóruma 8,7 millió lejt kap. A pénzt a kisebbségi szervezetek székházaikra, személyzeti kiadásokra, művelődési rendezvényekre, ingatlanbefektetésekre, valamint európai uniós programok társfinanszírozására használhatják fel. A pénzt minden évben a kormányfő titkársága osztja szét negyedévenkénti egyenlő részletekben. Az RMDSZ még március közepén közölte, hogy idén több mint 4 millió lejes keretet terveznek pályázaton szétosztani a Communitas Alapítványon keresztül. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Idén a tavalyinál csaknem egymillió lejjel nagyobb, 23,7 millió lejes támogatást kap az RMDSZ a román államtól, aminek mintegy egyötödét osztja szét nyilvános pályázatokon – közli az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH).
A kormány szerdai ülésén fogadta el azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező 18 romániai kisebbségi szervezet idén 105 millió lejes állami támogatást kap a tavalyi 105,4 millió lejjel szemben. Az idei kormányhatározat a tavalyi keret (4 millió lej) kevesebb mint kétharmadát (2,5 millió lej) irányozza elő az EKH számára kisebbségi programok szervezésére.
Az RMDSZ-nek juttatott támogatás úgy nőhetett a keretösszeg csökkenése ellenére, hogy a decemberi választásokon az eddigi 18 helyett már csak 17 nem magyar kisebbségi szervezet jutott könnyített eljárással parlamenti képviselethez.
A magyar érdekképviselet után a második legnagyobb támogatásban (15,5 millió lej) a Pro Europa Roma Párt részesül, míg a Romániai Németek Demokrata Fóruma 8,7 millió lejt kap. A pénzt a kisebbségi szervezetek székházaikra, személyzeti kiadásokra, művelődési rendezvényekre, ingatlanbefektetésekre, valamint európai uniós programok társfinanszírozására használhatják fel. A pénzt minden évben a kormányfő titkársága osztja szét negyedévenkénti egyenlő részletekben. Az RMDSZ még március közepén közölte, hogy idén több mint 4 millió lejes keretet terveznek pályázaton szétosztani a Communitas Alapítványon keresztül. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. április 7.
Több mint 23 millió lejt kap a kormánytól az RMDSZ
A tavalyinál valamivel nagyobb összeget, több mint 23 millió lejt kap idén az RMDSZ a kormánytól a kisebbségi szervezeteknek járó keretösszegből.
Több mint 23 millió lejt kap idén az RMDSZ a bukaresti kormánytól a nemzeti kisebbségek szervezetinek járó román állami támogatás részeként – derül ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának honlapján feltüntetett dokumentumokból. Az RMDSZ idén 23 725 500 lejt kap az állami költségvetésből, ami valamivel meghaladja a tavaly kapott, 22,87 millió lejt.
A Pro Európa Roma Párt 15,45 millió lejből gazdálkodhat idén, míg a Német Demokrata Fórum 8,66 millió lejt kap. Az ukránok szövetsége 7,74, míg a lipovánok 6,06 millió lejt kapnak. A kormány közleménye szerint egyébként az idei évre meghatározott teljes, a kisebbségek támogatására szánt keretösszeg 107,5 millió lej. Ezt hivatalosan az intolerancia leküzdését elősegítő és etnikumközi projektek megvalósítására utalják ki. Az összeget a kormány főtitkárságának büdzséjéből finanszírozzák, az etnikumközi kapcsolatok főosztályával kötött egyezmény alapján.
A közlemény értelmében a 2017-re előirányzott 107,5 millió lejes összegből 105 milliót a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok szervezetei kapnak, kulturális és tudományos rendezvények szervezésére, abból a célból, hogy a kisebbségeknek lehetőségük legyen a kultúra, vallás, oktatás és politikai élet terén megnyilvánulni. Az összeget a parlamentben és a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában képviselt etnikai közösségek 18 szervezete között osztják szét. A fennmaradó 2,5 millió lejt a vallási kisebbségek értékeinek és identitásának népszerűsítésére szervezendő rendezvényekre különítik el, amelyeket az etnikumközi kapcsolatok főosztálya szervez majd, saját kezdeményezésből vagy más szervezetekkel együttműködve.
Az RMDSZ tavaly kulturális, oktatási és ifjúsági programokra, és a magyar média támogatásra költötte az összeg legnagyobb részét, de ebből a pénzből fedezik az RMDSZ működési költségeit is. Tavalya támogatás húsz százalékát osztották ki pályázati úton. A pályázatok lebonyolítását a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványra bízták.
Az Átlátszó Erdély oknyomozó portál tavaly áprilisban rámutatott: a magyar közösségnek járó támogatás kizárólagos kezelőjeként az RMDSZ több mint 28 millió euró költségvetési támogatást kapott a román kormánytól 2009 óta, s míg ennek az összegnek egy kisebb részét nyilvános pályázatokon osztják szét közösségi programokra, a többi pénz sorsáról keveset lehet megtudni. Az indoklások egy részének az áttanulmányozása alapján az Átlátszó Erdély szerint kiderül például, hogy a nyílt pályázatok mellett a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványnak van egy nem nyilvános pályázati kerete, ahova meghívásos alapon nyújthatnak be pályázatot RMDSZ-hez közel álló civil szervezetek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)
A tavalyinál valamivel nagyobb összeget, több mint 23 millió lejt kap idén az RMDSZ a kormánytól a kisebbségi szervezeteknek járó keretösszegből.
Több mint 23 millió lejt kap idén az RMDSZ a bukaresti kormánytól a nemzeti kisebbségek szervezetinek járó román állami támogatás részeként – derül ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának honlapján feltüntetett dokumentumokból. Az RMDSZ idén 23 725 500 lejt kap az állami költségvetésből, ami valamivel meghaladja a tavaly kapott, 22,87 millió lejt.
A Pro Európa Roma Párt 15,45 millió lejből gazdálkodhat idén, míg a Német Demokrata Fórum 8,66 millió lejt kap. Az ukránok szövetsége 7,74, míg a lipovánok 6,06 millió lejt kapnak. A kormány közleménye szerint egyébként az idei évre meghatározott teljes, a kisebbségek támogatására szánt keretösszeg 107,5 millió lej. Ezt hivatalosan az intolerancia leküzdését elősegítő és etnikumközi projektek megvalósítására utalják ki. Az összeget a kormány főtitkárságának büdzséjéből finanszírozzák, az etnikumközi kapcsolatok főosztályával kötött egyezmény alapján.
A közlemény értelmében a 2017-re előirányzott 107,5 millió lejes összegből 105 milliót a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok szervezetei kapnak, kulturális és tudományos rendezvények szervezésére, abból a célból, hogy a kisebbségeknek lehetőségük legyen a kultúra, vallás, oktatás és politikai élet terén megnyilvánulni. Az összeget a parlamentben és a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában képviselt etnikai közösségek 18 szervezete között osztják szét. A fennmaradó 2,5 millió lejt a vallási kisebbségek értékeinek és identitásának népszerűsítésére szervezendő rendezvényekre különítik el, amelyeket az etnikumközi kapcsolatok főosztálya szervez majd, saját kezdeményezésből vagy más szervezetekkel együttműködve.
Az RMDSZ tavaly kulturális, oktatási és ifjúsági programokra, és a magyar média támogatásra költötte az összeg legnagyobb részét, de ebből a pénzből fedezik az RMDSZ működési költségeit is. Tavalya támogatás húsz százalékát osztották ki pályázati úton. A pályázatok lebonyolítását a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványra bízták.
Az Átlátszó Erdély oknyomozó portál tavaly áprilisban rámutatott: a magyar közösségnek járó támogatás kizárólagos kezelőjeként az RMDSZ több mint 28 millió euró költségvetési támogatást kapott a román kormánytól 2009 óta, s míg ennek az összegnek egy kisebb részét nyilvános pályázatokon osztják szét közösségi programokra, a többi pénz sorsáról keveset lehet megtudni. Az indoklások egy részének az áttanulmányozása alapján az Átlátszó Erdély szerint kiderül például, hogy a nyílt pályázatok mellett a szövetség által létrehozott Communitas Alapítványnak van egy nem nyilvános pályázati kerete, ahova meghívásos alapon nyújthatnak be pályázatot RMDSZ-hez közel álló civil szervezetek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)
2017. június 2.
Lecsendesedtek az indulatok Homoródalmáson, elkerülnék az újabb konfliktust
Csend van Homoródalmáson. Tikosi László polgármester szerint a május 19-i incidens óta nem voltak újabb gondok a községben, ahol az elmúlt héten két megbeszélést is tartottak a kialakult feszültségek megoldása érdekében. A küldöttség roma-párti parlamenti képviselője ígéretet tett arra, hogy a romák integrációját segítő csoportot küldenek a településre.
Még folyamatban van a május 19-én történt homoródalmási összetűzés és gyújtogatás rendőrségi kivizsgálása. A faluban harminc napra megerősítették a rendőrségi, csendőrségi jelenlétet, azt követően döntenek arról, hogy szükséges-e az intézkedés meghosszabbítása. Az eset óta nem voltak problémák, internetnikai konfliktus pedig nincs és nem is volt Homoródalmáson, csak a közösség egyes tagjaival volt gond – mondta el Tikosi László. A település polgármestere az elmúlt héten megbeszélést hívott össze a korábbi incidens miatt, de a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság is találkozót szervezett Homoródalmáson.
Megszúrt egy homoródalmási fiatalt egy helybéli pásztor, akit a fiatal férfi másodmagával azért kért számon, mert az ő területén engedély nélkül legeltette marháit – így kezdődik a történet, amely ismét felkorbácsolta az indulatokat Homoródalmáson.
Ezt megelőzően a romákkal kapcsolatos Hargita megyében történt összetűzések okairól a megyeközpontban tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vett többek közt Daniel Vasile, a Pro Europa Roma Párt parlamenti képviselője – aki egyben a roma kisebbség jogait védő parlamenti albizottság elnöke –, a megyei romaszövetség elnöke, Joni Géza, valamint Incze Csongor, a megyei közrendvédelmi hatóság elnöke is. A csíkszeredai megbeszélés után a küldöttség Homoródalmásra is ellátogatott, ahol a helyi önkormányzat, valamint a romaközösség képviselőinek részvételével tartottak megbeszélést. Ezen a roma párt parlamenti képviselője megígérte, hogy külső segítséget, a romák integrációját segítő csoportot küldenek a településre. A programhoz szükséges pénzeket pályázásokkal próbálják előteremteni – tájékoztatott Tikosi László. Az egyeztetésen egyébként jelen volt a május 19-ikei incidens egyik résztvevője, a roma pásztor is. A két fiatal – az összetűzés másik két érintettje – hatósági felügyelet alatt áll, így ők nem mehettek el a megbeszélésre. A másik homoródalmási találkozón a megyei, a szentegyházi és a helyi rendőrség, a helyi önkormányzat és a lakosság képviselői tárgyaltak a történtekről és annak okairól. Mindegy, hogy ki milyen nemzetiségű, a lényeg az, hogy többé nem szabad büntetlenül hagyni a törvénytelen cselekedeteket. Az etnikumától függetlenül meg kell keresni a tettest és meg kell büntetni, mert az egész feszültség oka ide vezethető vissza – summázta a megbeszéléseken elhangzottakat a polgármester.
Széchely István Székelyhon.ro
Csend van Homoródalmáson. Tikosi László polgármester szerint a május 19-i incidens óta nem voltak újabb gondok a községben, ahol az elmúlt héten két megbeszélést is tartottak a kialakult feszültségek megoldása érdekében. A küldöttség roma-párti parlamenti képviselője ígéretet tett arra, hogy a romák integrációját segítő csoportot küldenek a településre.
Még folyamatban van a május 19-én történt homoródalmási összetűzés és gyújtogatás rendőrségi kivizsgálása. A faluban harminc napra megerősítették a rendőrségi, csendőrségi jelenlétet, azt követően döntenek arról, hogy szükséges-e az intézkedés meghosszabbítása. Az eset óta nem voltak problémák, internetnikai konfliktus pedig nincs és nem is volt Homoródalmáson, csak a közösség egyes tagjaival volt gond – mondta el Tikosi László. A település polgármestere az elmúlt héten megbeszélést hívott össze a korábbi incidens miatt, de a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság is találkozót szervezett Homoródalmáson.
Megszúrt egy homoródalmási fiatalt egy helybéli pásztor, akit a fiatal férfi másodmagával azért kért számon, mert az ő területén engedély nélkül legeltette marháit – így kezdődik a történet, amely ismét felkorbácsolta az indulatokat Homoródalmáson.
Ezt megelőzően a romákkal kapcsolatos Hargita megyében történt összetűzések okairól a megyeközpontban tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vett többek közt Daniel Vasile, a Pro Europa Roma Párt parlamenti képviselője – aki egyben a roma kisebbség jogait védő parlamenti albizottság elnöke –, a megyei romaszövetség elnöke, Joni Géza, valamint Incze Csongor, a megyei közrendvédelmi hatóság elnöke is. A csíkszeredai megbeszélés után a küldöttség Homoródalmásra is ellátogatott, ahol a helyi önkormányzat, valamint a romaközösség képviselőinek részvételével tartottak megbeszélést. Ezen a roma párt parlamenti képviselője megígérte, hogy külső segítséget, a romák integrációját segítő csoportot küldenek a településre. A programhoz szükséges pénzeket pályázásokkal próbálják előteremteni – tájékoztatott Tikosi László. Az egyeztetésen egyébként jelen volt a május 19-ikei incidens egyik résztvevője, a roma pásztor is. A két fiatal – az összetűzés másik két érintettje – hatósági felügyelet alatt áll, így ők nem mehettek el a megbeszélésre. A másik homoródalmási találkozón a megyei, a szentegyházi és a helyi rendőrség, a helyi önkormányzat és a lakosság képviselői tárgyaltak a történtekről és annak okairól. Mindegy, hogy ki milyen nemzetiségű, a lényeg az, hogy többé nem szabad büntetlenül hagyni a törvénytelen cselekedeteket. Az etnikumától függetlenül meg kell keresni a tettest és meg kell büntetni, mert az egész feszültség oka ide vezethető vissza – summázta a megbeszéléseken elhangzottakat a polgármester.
Széchely István Székelyhon.ro