Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Pro Economia Társaság
2 tétel
2007. március 15.
Nagyváradon bEUgró címmel tartott nyilvános fórumot a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében március 13-án a Pro Economia Társaság. Az egyetem tanárai által alapított civil szervezet első rendezvényének meghívottjai Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, RMDSZ-es EP-képviselőjelölt és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, független EP-képviselőjelölt volt. A beszélgetés során a pártok és jelöltek programjait részletezték, a kisebbségi érdekképviselet érvényesítésének mikéntjére világítottak rá. A választások elhalasztásának a jelenlévők szerint két következménye lehet: néhány hónapra leáll a kampány időszak, vagy igazán hosszú kampány előtt áll az ország. Biró Rozália úgy vélte, az erdélyi magyarság unióbeli képviselőjének jó kommunikációs készséggel és főleg a közigazgatás terén komoly tapasztalattal kell rendelkeznie. Tőkés szerint a képviselet egy erdélyi magyar uniós parlamenti képviselő számára rendkívül problematikus. Szerinte nem lehet egységesen fellépni mindaddig, amíg nem rendeződik a románság és a magyarság viszonya. /Gergely Gizella: Egy asztalnál a két EP-jelölt: Tőkés és Biró. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2011. május 3.
Előadás mumusokról, kék madarakról
Nagyvárad – Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott a közlemúltban előadást a Partiumi Keresztény Egyetemen.
A budapesti kormányzatok politikája a határon túli magyarok támogatására (1918-2010) címmel Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott igen érdekes előadást a közelmúltban a Partiumi Keresztény Egyetemen a Pro Economia Társaság által szervezett Ész-közelben elnevezésű előadássorozat keretében. Az előadó a megnevezett időszak magyarországi támogatáspolitikáját mutatta be vetítettképes előadásában. Kitért a Horthy, a Rákosi, illetve a Kádár korszak kisebbségpolitikájára, ugyanakkor felvázolta az anyaország határon túliakkal való viszonyának fejlődéstörténetét is. Az 1930-as évekig a Népies Irodalmi Társaság foglalkozik az erdélyi “ügyekkel”. Ebben az időszakban gazdasági vándortanítók járják Erdélyt faluról falura, akik tematikus jelentéseket küldtek a magyar kormánynak. Leszögezte, hogy a 1945-1990 közötti magyar támogatáspolitikát ne Budapestről nézzük, hanem Moszkvából.
Szimbolikus jelentőség
Elhangzott: téves az az adat, miszerint a magyar költségvetés 4 százalékát fordították az erdélyiek támogatására és valójában 4 ezrelékről van szó. Az előadó a közelmúlt eseményeit is bemutatta: az 1990-94 közötti intézményépítés időszakát, a Partiumi Keresztény Egyetem 1998-as magyar állami támogatással történő megalapítását, a kedvezménytörvény bevezetésére majd “visszafejlesztését”. Bárdi Nándor elmondta, hogy a jobb oldal a szabadság kék madaraként, míg a bal oldal mumusként kezeli a kettős állampolgárság kérdését. A magyar-magyar viszony jövőjét tekintve kihangsúlyozta: fontos, hogy ne legyenek illúziói a határon túli magyarságnak a jövőt illetően. A következő két év a magyar gazdaság helyreállításáról és nem a támogatások átszervezéséről fog szólni. A kettős állampolgárság esetleges megszavazásának kizárólag szimbolikus jelentőséget tulajdoníthatunk. Az előadás végén a résztvevők kérdéseket intézhettek az akadémikushoz.
Mészáros Tímea
erdon.ro
Nagyvárad – Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott a közlemúltban előadást a Partiumi Keresztény Egyetemen.
A budapesti kormányzatok politikája a határon túli magyarok támogatására (1918-2010) címmel Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott igen érdekes előadást a közelmúltban a Partiumi Keresztény Egyetemen a Pro Economia Társaság által szervezett Ész-közelben elnevezésű előadássorozat keretében. Az előadó a megnevezett időszak magyarországi támogatáspolitikáját mutatta be vetítettképes előadásában. Kitért a Horthy, a Rákosi, illetve a Kádár korszak kisebbségpolitikájára, ugyanakkor felvázolta az anyaország határon túliakkal való viszonyának fejlődéstörténetét is. Az 1930-as évekig a Népies Irodalmi Társaság foglalkozik az erdélyi “ügyekkel”. Ebben az időszakban gazdasági vándortanítók járják Erdélyt faluról falura, akik tematikus jelentéseket küldtek a magyar kormánynak. Leszögezte, hogy a 1945-1990 közötti magyar támogatáspolitikát ne Budapestről nézzük, hanem Moszkvából.
Szimbolikus jelentőség
Elhangzott: téves az az adat, miszerint a magyar költségvetés 4 százalékát fordították az erdélyiek támogatására és valójában 4 ezrelékről van szó. Az előadó a közelmúlt eseményeit is bemutatta: az 1990-94 közötti intézményépítés időszakát, a Partiumi Keresztény Egyetem 1998-as magyar állami támogatással történő megalapítását, a kedvezménytörvény bevezetésére majd “visszafejlesztését”. Bárdi Nándor elmondta, hogy a jobb oldal a szabadság kék madaraként, míg a bal oldal mumusként kezeli a kettős állampolgárság kérdését. A magyar-magyar viszony jövőjét tekintve kihangsúlyozta: fontos, hogy ne legyenek illúziói a határon túli magyarságnak a jövőt illetően. A következő két év a magyar gazdaság helyreállításáról és nem a támogatások átszervezéséről fog szólni. A kettős állampolgárság esetleges megszavazásának kizárólag szimbolikus jelentőséget tulajdoníthatunk. Az előadás végén a résztvevők kérdéseket intézhettek az akadémikushoz.
Mészáros Tímea
erdon.ro