A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

Szamosújváron jan. 30-án kezdődtek a város alapításának háromszázadik évének rendezvényei. A mostanit Karácsony Ernő festőművész és a Téka-ház köré csoportosulók szervezték. A Téka-házban Major Melinda helyi RMDSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tarisnyás Csilla ismertette a városalapító örmények történetét, a Pro Armenia Alapítvány tevékenységét. Kiss Ferenc ecsetelte az örmények származását, akik az 1669-es török támadás elől menekültek Erdélybe. Az érkezők leginkább Beszterce, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz és Székelykeresztúr környékén telepedtek le. Később a besztercei örmények városalapítás céljával területet vásároltak és megalapították Szamosújvárt. Szamosújváron levéltárak, nyomdák működtek. Olyan neves személyiségeket adott a közösség, mint Hermann Ottó, Merza Gyula és még nagyon sokan mások. 1990-ben Keresztes Zoltán újraindította a hajdanvolt Armeniát azzal a céllal, hogy újraélessze az örmény hagyományokat. Megnyitották Karácsony Ernő tárlatát. /Kerekes Edit: Háromszáz éves Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Szamosújvár idén ünnepli 300 éves városalapítási évfordulóját. Az Örmények Szövetségének helyi fiókja számos kulturális rendezvényt szervez. A helyi Pro Armenia Alapítvány Szamosújvár képes története címmel jelentet meg albumot. Eddig még nem jelent meg Magyarországon sem hasonló jellegű könyv. A Téka Művelődési Alapítvány klubjában megtekinthetők Karácsony Ernő budapesti örmény származású festő képei. /Erkedi Csaba: Szamosújvár 300 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A hét végén Budapesten harmadszor rendezte meg az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület az egyházi konferenciát, melyre Ausztriából, Németországból és Erdélyből is eljöttek a magyarörmények. A Magyarörmény kulturális napok keretében fellépett a szamosújvári örmény katolikus székesegyház jól ismert kórusa is, majd Lászlóffy Aladár mondott beszédet. A budapesti rendezvényen részt vett a szamosújvári Pro Armenia Alapítvány is, élén Tarisnyás Csilla tanárnővel. /Erkedi Csaba: Örmény konferencia szamosújvári részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

"Megjelent Kádár József Népi csodás történetek, hiedelmek és szokások /Pro Armenia, Szamosújvár/ című könyve, amely a dési tanár és történész Kádár József (1850-1939) már-már feledésbe merülő életművét adta közre. Kiss Ferenc állította össze a könyvet, emellett a helytörténész Kádár Józsefről készült kismonográfiáját is közölte a könyvben. Kiss Ferenc bemutatta Kádár Józsefet, a hétkötetes Szolnok-Doboka vármegye monográphiája (1900-1905) szerzőjét. Erről a nagy munkáról Szabó T. Attila megállapította: "...terjedelmére és adatainak bőségére nézve máig is a magyar vármegyékről írt hasonló jellegű művek közül a legjelentősebb, legtiszteletre méltóbb teljesítmény". Kéziratban maradt Kádár Józsefnek Babonák és szokások Deés vidékéről (1892) című munkája, melyet most Kiss Ferenc közzé tett. /Murádin László: A hely szelleme. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"

"Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Szamosújvár örmény közösségének ünnepén, jún. 30-án, Világosító Szent Gergely-napi ünnepén az örmény-katolikus székesegyházban az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó celebrálja. A szentmise keretében fellép Köpeczi Kirkósa Júlia operaénekes és a helyi örmény közösség énekkara. Délután a szamosújváriak megtekinthetik a kolozsvári művészek közreműködésével szervezett "Cudar ez a világ...?" című előadást. Az előadásra a Pro Armenia Alapítvány szervezésében kerül sor. /Erkedi Csaba: Szamosújvári örmények ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"A kolozsvári Törvényszék bejegyezte a Magyarörmények Romániai Szövetségét melyet hét hazai szervezet hozott létre: "Armenia" Örménymagyar Baráti Társaság, Kolozsvár; "Szentháromság" Alapítvány, Csíkszereda; Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár; Szülőfalum Alapítvány, Ördöngösfüzes; Pro Armenia Alapítvány, Szamosújvár; Téka Művelődési Alapítvány, Szamosújvár; Örmény Alapítvány, Erzsébetváros. A szövetséget hét tagú igazgatótanács irányítja, elnöke: Sebesi Karen Attila, ügyvezető elnöke: Magyarosi Margit (EKE). Területi alelnökök: dr. Ajtony Gábor (Szentháromság Alapítvány), Calinescu Ioan (Örmény Alapítvány), Lengyel Mária (Téka Alapítvány), Kiss Ferenc (Pro Armenia Alapítvány), főtitkára pedig Raff Mária. A M.Ö.R.SZ. alapvető és általános célja az örmény hagyományok, kultúra megőrzése, terjesztése. /Bejegyezték a Magyarörmények Romániai Szövetségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"

"A kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve nem kereste fel Szamosújvárt. Most sem ők jöttek, hanem Szamosújváron vendégszerepelt a tordaszentlászlói Thamó Gyula Közművelődési Egyesület színtársulata. A műkedvelő társulat Georges Feydeau: Bolha a fülben című háromfelvonásos vígjátékát mutatta be. A tordaszentlászlóiak vendégjátékát a szamosújvári Pro Armenia Alapítvány szervezte, támogatta. Kezd kialakulni az együttműködés a szamosújvári és tordaszentlászlói műkedvelők között. Laczi Enikő, a tordaszentlászlói kultúrotthon igazgatónője elmondta, a közeljövőben több Bánffyhunyad-környéki községben is fellépnek. /Erkedi Csaba: Tordaszentlászlói műkedvelők Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Vándorkiállítást szervezett a Pro Armenia Alapítvány, címe: Az erdélyi országúton... A tárlatmegnyitó Gyergyószentmiklóson zajlott, négy képzőművész alkotásait tekinthette meg a közönség: Balla Tibor festőművész, Erdély Bálint Előd fotográfus, Karácsony Ernő festőművész, Sebestyén Róbert, Zavaczky Walter szobrászművészek vettek részt a kiállításon. /(bb): Udvarhelyi művészek Gyergyószentmiklóson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./"

Jelenleg a szamosújvári örmény közösség 120 főt számlál. Beszélhetünk magyar, illetve román örményekről, de leginkább az előbbiek vannak többségben. Az erdélyi örmények a katolikus egyházhoz tartoznak, amelyen belül megkülönböztetünk négy örmény katolikus közösséget: a gyergyószentmiklósit, a csíkszépvízit, az erzsébetvárosit és a szamosújvárit, mondta el Debreczeni Szabolcs, a Szamosújváron újraalakult Örmény Múzeum Egyesület gazdasági igazgatója. Az örmények a kapcsolatot leginkább a vallási események révén tartják, ilyen a Világosító Szent Gergely ünnepe, amelyen nem csak az erdélyi, hanem egész Románia területén élő, sőt a magyarországi, kanadai, örményországi stb. örmények is találkozhatnak egymással. A kapcsolat fenntartásában fontos szerepe van a szamosújvári „Pro Armenia” Alapítvány kiadványának (ARMENIA Magyarörmény időszaki szemle), amely az örmény közösségek életéről tudósít. Az örmény katolikusok szentmiséje magyar nyelven folyik, de az énekek és a Miatyánk örményül. A tulajdonképpeni Örmény Múzeum Egyesület 1904-ben alakult, majd a második világháború után megszűnt. Az újraindítás ötlete Mircea Tivadartól származik, aki az Egyesület kulturális igazgatója. Az Örmény Múzeum Egyesület elnöke Esztegár János. Az egyesület székhelyét az örmény katolikus egyház biztosítja a plébánia melléképületében. /Vetési Júlia: Újraalakult szamosújvári Örmény Múzeum Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./