Annak érdekében, hogy a nemrég kidolgozott Kastély Erdélyben Stratégia végrehajtása minél átfogóbb szakmai alapokra helyezkedjen, az ezt kezdeményező PONT Csoport bővíteni kívánja azt a szakértői kört és adatbázist, amellyel tulajdonosok és működtetők, fejlesztéssel foglalkozó szervezetek és közintézmények együttműködhetnek a fent említett jövőkép elérése érdekében.
Szabadság (Kolozsvár)  Kastély Erdélyben – szakértőket keresnek
A Kastély Erdélyben program az erdélyi kastélyokért és kúriákért cselekvő közösségben és szervezeti hálózatban képzeli el a jövőt, amely ezen épületek megőrzését, restaurálását és gazdasági-, kulturális-, közösségi- és turisztikai potenciáljának értékesítését szolgálja.

Folytatódik a Com’on Kolozsvár
Folytatják ebben az évben a kolozsvári fiatalok ötleteit felkaroló, költségvetés-támogatást nyújtó Com’on Kolozsvár (Gyerünk Kolozsvár) programot, amelynek anyagi forrásait ezúttal is a helyi önkormányzat biztosítja – jelentették be hétfőn a kezdeményező PONT Csoport és a Kolozsvári Közösségi Alapítvány képviselői.
Farkas András, a PONT Csoport vezetője lapunknak elmondta: a polgármesteri hivatal és a többi partner is úgy ítélte meg, hogy a tavaly, a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 projekt keretében létrehozott program nem egyszeri alkalom volt, hanem folytatni kell. Az idei támogatási kiírás újdonsága, hogy külön kategóriában pályázhatnak a hátrányos helyzetűek, például a Pataréten élő vagy a látás- és hallássérült fiatalok, hogy még nagyobb esélyük legyen ötletük finanszírozásának megszerzésére.
Az érdeklődők július 23-áig pályázhatnak, az ezt lehetővé tevő online rendszer június 23-ától lesz elérhető. A közönségszavazás augusztus közepétől szeptember elejéig tart, a civil kezdeményezéseket pedig a szeptember–novemberi időszakban kell megvalósítani. A tervek szerint legalább 60 projektet támogatnak a rendelkezésre álló 325 ezer lejből.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Elkészült a Kastély Erdélyben stratégia – javaslatokat tettek a gyalui várkastély belakására
Mintegy háromszáz erdélyi kastély pontos leírását tette hozzáférhetővé az interneten a kolozsvári Pont Csoport a Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek című projekt keretében.
Összesen 301 kastély leírása szerepel a Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek című kiadványban, az adatbázist fel akarják használni a műemlék épületek felújítására, állagmegőrzésére, hasznosítására kiírt különböző pályázatok anyagában – jelentette ki Farkas András a Pont Csoport elnöke szombaton, a gyalui várkastélyban megtartott bemutatón. A bemutatót a Pont Csoport által a kastélyban szervezett egyhetes Formula tábor nyílt napján tartották, amely interdiszciplináris eszmecserék sorával kívánta a jelenleg romos kastély helyzetét megtárgyalni.
A részletes leírások elérhetők a világhálón is. Továbbá egy letölthető mobilalkalmazásnak köszönhetően az információkhoz okostelefonon is könnyen hozzáférhetnek az érdeklődök. A 301 kastélyprofil az épületek történetét mutatja be, illetve jelenlegi helyzetüket is elemzi, amely információk alapján a kastélyok és kúriák hasznosítására vonatkozó terveket is ki lehet dolgozni.
Svájci mágnások vennének kastélyt Erdélyben
Farkas András elmondta: Erdélyben olyan sok kastély található, hogy senki sem vállalkozhat arra, hogy egyedül megoldja valamennyi felújítását. Ezért elsősorban az a céljuk, hogy civil mozgalmat hozzanak létre mindazok bevonásával, akik részt szeretnének venni az épületek felújításában. A projektet az izlandi, liechtensteini és norvég kormányok által finanszírozott EGT-alapok támogatják.
A projekt vezetője elmondta: elég nagy hazai és külföldi érdeklődés övezi tevékenységüket, a Facebook közösségi oldalon már 20 ezer követőjük van, svájci mágnások is érdeklődtek az erdélyi kastélyok iránt, többen vásárolnának maguknak egyet, ehhez a segítségüket kérték. Mint részletezte a stratégia olyan szervezeti hálókat képzel el, amelyek segítenek értékesíteni a kastélyokat a helyi közösségeknek. A kastélyokat ugyanis számos úton-módon ki lehet használni, gazdasági, kulturális vagy társadalomszervezési célok megvalósítására is alkalmasak.
A következő lépés a konkrét éves tervek kidolgozása lesz, amelyeket természetesen nem önmagukan, hanem az állami intézményekkel, civil szervezetekkel és támogatókkal közösen készítenének el.
Csoportosítás állapot szerint
Mint kifejtette: a kiadványban hat kategóriába csoportosították a kastélyokat aszerint, hogy milyen az épületek állapota a romostól a jó állapotban lévőig. A tervek szerint ezért lépésről lépésre haladnak a munkával, van ahol az állagmegőrzésre, van ahol a kastély turisztikai kihasználására fordítják az erőforrásokat.
Farkas ugyanakkor elmondta: azért is a gyalui várkastélyban tartották meg a sajtótájékoztatójukat, mert itt került sor a K+ program keretében megrendezett Formula táborra, amelyet a magyar kormány támogatott. A táborban fiatal közgazdászok, szociológusok, antropológusok, építészek, régészek, művészettörténészek, urbanisták, kommunikációsok, tájépítészek, kertészek, biológusok, formatervezők, grafikusok, informatikusok, kulturális menedzserek, médiaművészek, mérnökök és vállalkozók vettek részt.
A céljuk az volt, hogy megvalósítható javaslatcsomagokat állítsanak össze a gyalui várkastély kihasználására. Egyik-másik ötlet a későbbiekben része lehet a kastély felújítására benyújtott pályázati anyagnak.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

A KÖZÖSSÉGET IS MOZGÓSÍTANI KELL
A erdélyi kastélyok hasznosítási lehetőségeiről beszélgettek Tusványoson
Arról, hogy milyen koncepció szerint érdemes az Erdélyben megmAradt hatszáz kastélyt megőrizni, hogyan lehet mozgalmat szervezni e küldetés köré, az épületeket tartalommal ellátni s közben a kulturális élet aktív tényezőivé tenni az impozáns épületeket, élénk párbeszéd alakult ki Farkas András, a Kastély Erdélyben program koordinátora és Bánffy Farkas kastélytulajdonos, valamint a hallgatóság között Tusnádfürdőn. A projekt tagjai elkötelezettek az épített örökség megőrzése iránt.
Hét éve indult el a Kastély Erdélyben programsorozat. Időközben a szervezői rájöttek, hogy nemcsak egy egyszeri projektről, hanem kerettörténetről van szó, és az épített örökség megmentésén túl kőkemény gazdasági kérdés annak a megfejtése, hogy kinek az érdekében állhat a szóban forgó kastélyokat támogatni, és hogy mennyire vonható be a társadalom az egyedülálló épületek megőrzésébe.
A Kastély Erdélyben projekt koordinátora, Farkas András Tusnádfürdőn az Erdély Café elnevezésű sátorban tartott vitán hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy a kezdeményezés programmá váljon, széles együttműködésre alapozva. Szavai szerint az elmúlt másfél év a stratégia kialakításáról szólt, vagyis a tudatos tervezés felépítéséről. „Ebben az időszakban háromszázegy kastélyról és kúriáról próbáltunk átfogó adatokat összegyűjteni, szöveges leírásokat és fotógyűjteményt állítottunk össze. Ezeket digitalizáltuk és három nyelven is elérhetővé tettük: románul, magyarul és angolul, közben mobilapplikációt is kidolgoztunk az épületek mellé. Pillanatnyilag a mozgalmi jelleget szeretnénk megerősíteni, tehát a most létező passzív közösséget valamilyen formán inspirálni kívánjuk” – fejtette ki a projektkoordinátor.
Elhangzott, hogy a projekt résztvevői nem tartják magukat műemlékvédőknek, hanem ezeket az épületeket funkcionális szempontból értékelik, de tény, hogy a kastélyok zöme valóban műemléki státusban van. Több esetben az adott térség legnagyobb épületei, így kihasználható terekről van szó.
A romos állapottól a teljesen funkcionálisig osztályozták a felkért építészek a szóban forgó kastélyokat, melyeknek minimum 15-20 százaléka annyira tönkrement már, hogy nem állítható vissza. „Ezekben az esetekben annyit tehetünk, hogy magát a romot konzerváljuk, táblákkal ellátjuk, hogy az egykori épület megtekinthetővé váljon, ami ma már nincsen ott” – magyarázta Farkas. Számtalan megoldás létezhet minden egyes épület esetében – véli Farkas András –, olyan ez, akár egy puzzle-játék, amely több elemből tevődik össze. „Négy szerepkört lehet különféle módon kombinálni: lehet egy szigorúan gazdasági, jövedelmet termelő feladata, emellett adott a kulturális érték, a helyi közösségépítő funkció, valamint a turisztikai attrakció jelleg is” – tárta fel a továbbgondolás és a tervezés szempontjait a fejlesztési szakértő.
Példaként felmerült a gyalui várkastély esete, itt Kolozsvár közelsége sokat nyom a latban, emellett nagy az épület, jelentős kerttel övezve, ráadásul előbb-utóbb egy autópálya is épül ott, ami előnyöket jelent a megközelítésben. „Kolozs megyeben huszonhét kastélyról tudunk, ahol Kolozsvár »hozhat még a konyhára«. Az izolált környezetben lévők megoldását is meg lehet találni, hiszen – éppen a turizmus szempontjából – ezekben az esetekben az elszigetelt jelleg teszi izgalmassá az épületeket” – magyarázta Farkas András.
Kétkedésének adott hangot Bánffy Farkas, a fugadi kastély tulajdonosa, aki, mint mondja, „beleszületett ebbe a helyzetbe” hiszen a kárpótlások idején kapta vissza az épületet a család. „Nem tudom elképzelni, hogy miként lehet a kastélyhelyzetet mozgalomba szervezni, hiszen minden egyes épület egy külön kérdés, nem hiszem, hogy általánosságban beszélhetünk róluk. Minden épületnek kell legyen egy szív-lélek gazdája, aki segít a megoldásokat megtalálni. S közben az is tény, a történelem rendje, hogy eltűnnek épületek. Be kell látnunk, a kastély luxus, az átlagembert aligha érdekli, hogy mi történik vele. A marketingen kívül nincs olyan stratégia, amit el tudok fogadni” – mondta el a kastélytulajdonos. Kitért arra a nemrégiben történt esetre, amikor Kutyfalván oly nagy vihar kerekedett, hogy a templom tornyát is lesöpörte. A katasztrófának akkora híre kelt az interneten, hogy rengeteg civil beállt a templom helyrehozatalába. „Száz méterre onnan található a Degenfeld-kastély, a vihar szintén levitte a cserepeinek a felét, de senkit nem érdekelt. Körülbelül ez az emberek hozzáállása a kastélyokhoz” – ismertette a tapasztalatait a nagy múltú nemesi család sarja.
Farkas András egyetértett azzal, hogy a hatszáz kastélyt és kúriát megtartani képtelen vállalkozás, de mint mondta, a konzerválás nem kerül sok pénzbe, ő ebben látja a közösség erejét meghatározónak.
A közönség soraiban is voltak olyanok, akiknek van saját tapasztalatuk a kastélyok megmentése és fejlesztése terén, és érintettként tudtak hozzászólni a vitához. „Szerencsésebb társadalmakban – mint például Anglia, ahol ezeket az épületeket nem vették el a tulajdonló családoktól – sem sikerül a műemlékeket karbantartani állami segítség nélkül. Több európai minta van arra, ahol az állam és a tulajdonos képes együttműködni, és ki tud találni olyan rendszereket, amikkel megőrizhetők az értékes épületek. Nyilván Erdélyben ez egy különös helyzet, mert az államnak nem érdeke megtartani ezeket az emlékeket, hiszen nem szimbolizálják a politikai rendszer szellemiségét. De ha egy ideális világot feltételezünk, akkor arra vannak minták, hogy hogyan lehet megőrizni ezeket, és olyan funkciókkal megtölteni, ami fenn tudja tartani hosszú távon őket” – mondta el Ugron Zsolna író, aki élete egy részét a zabolai Mikes-kastély rendbehozatalával töltötte.
A PONT Csoport Kastély Erdélyben projektjéről, fejlesztési stratégiáiról a www.kastelyerdelyben.ro weboldalon olvashat, és a szakszerű dokumentációval ellátott, erdélyi kastélyadatbázist is itt érheti el.
Szilléry Éva
Magyar Idők (Budapest)

A Teleki-kastély újjáélesztési lehetőségeiről ötleteltek
Nyári egyetem Gernyeszegen
Az ország több egyetemi központjából, többek között Bukarestből, Kolozsvárról és Marosvásárhelyről 20 diák vett részt az utóbbi két hétben az Arché Egyesület és a Teleki Kastély Egyesület által szervezett nyári egyetemen. Ez idő alatt a diákok a gernyeszegi Teleki- kastély hatékonyabb kihasználására dolgoztak ki stratégiákat.
A gernyeszegi nyári egyetem az Arché Egyesület és a Teleki Kastély Egyesület közös projektje, amely másodjára, idén július 19-29. között zajlott, és amelyben partnerek a Bukaresti Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kara, a Maros megyei Múzeum, a PONT Csoport és a Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókja. Az interdiszciplináris nyári egyetem ötvözi a kutatást a megfigyelő és az elemző munkával, a projekt fő célja "újjáélesztési" stratégia kidolgozása a gernyeszegi barokk kastélyra és a hozzá tartozó birtokra vonatkozóan.
A nyári egyetem lehetőséget nyújtott a résztvevőknek arra, hogy műhelygyakorlatokon keresztül megértsék a műemlékek helyzetét, és megtanulják, hogyan kell elkészíteni, mire kell figyelni egy újjáélesztési terv kidolgozásakor műemlék épület esetén. A nyári egyetem 10 napja alatt a résztvevők elméleti és gyakorlati képzést is kaptak vegyes csoportokban dolgozva, a diákok között voltak építészek, szociológusok, művészettörténészek, közgazdászok, tájépítészek és turizmus szakon tanuló fiatalok is. A csoportok munkáját szakkoordinátorok segítették, és minden szakterület egy-két neves szakembere is bekapcsolódott a stratégia kidolgozásába.
A projekt fontos célkitűzése volt, hogy a helyi közösséget is bevonják az újjáélesztési folyamatba. Ennek érdekében a tábor keretében készítettek egy szociológiai tanulmányt, amely azt vizsgálja, hogy hogyan viszonyul a lakosság a kastélyhoz, illetve szerveztek egy fókuszcsoportot is, ahol a tábor résztvevői és a helybéliek közösen vitatták meg az elképzeléseiket a kastély szerepéről és hasznosítási lehetőségeiről. A két hét alatt mindenik diák a saját szakterületén dolgozott, az építészek, művészettörténészek a kastélyépületet tanulmányozták, a tájépítészek a parkban végeztek felméréseket, a szociológusok pedig a helybéliekkel beszélgettek a kastélyhoz való viszonyulásukat illetően.
A nyári egyetem alatt tanulmányi kirándulásra is sor került a vajdaszentiványi és a görgényszentimrei kastélyokhoz, valamint Szászrégenbe. A tanulmányi úton műemlékek helyreállítására, újrahasznosítására vonatkozó terveket vagy megvalósult ötleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Tegnap a szervezők sajtótájékoztatón ismertették a nyári egyetem során levont következtetéseket. Gróf Teleki Kálmán, a Teleki Kastély Egyesület elnöke rámutatott, örömmel tapasztalja, hogy vannak olyan fiatalok, akik érdeklődést mutatnak az arisztokrata családok és a kastély, annak történelme, illetve sorsa iránt. Raluca Barbulescu projektmenedzser elmondta, az elemzések nyomán levont egyik fő következtetés, hogy nincsen egy koherens fejlesztési, illetve a kastély népszerűsítését célzó stratégia. Kollégája, Oana Petrescu szerint a gernyeszegi kastély esetében restaurációs beavatkozásokra van szükség, ami rendkívül költséges, viszont az építészeti adottságokat, a multifunkcionális teret mindenképpen ki kell használni. Néhány elképzelést ismertetett, ami a nyári akadémia során született, például a színház, rendezés, illetve a filmgyártás terén dolgozók számára kiváló helyszín lehetne egy-egy képzés megszervezésére, illetve a turisták számára lehetőséget lehetne biztosítani, hogy egy-egy lakosztályt kibéreljenek bizonyos időszakra, hogy ezalatt megtapasztalhassák, milyen volt egykor a kastélyban élni.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

A plakátokat sem engedélyezik
Hivatalos választ vár a Musai-Muszáj csoport a Kolozsvári Közszállítási Vállalattól, miután a civil kezdeményezők a sajtóból értesültek arról, hogy a polgármesteri hivatal visszavonja a már kiadott engedélyt a többnyelvű helységnévtábláról szóló plakátjaikra, melyeken a magyar feliratokkal kapcsolatos kérdésekről tájékoztatnák a kolozsvári közvéleményt.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu a sajtónak azt nyilatkozta, hogy nem adnak engedélyt a plakáttervre, mert az egy folyamatban lévő perre utal. A Musai-Muszáj szerint a polgármesteri hivatal indoklása tendenciózus, nem lehet egy peres ügyre hivatkozva korlátozni a szólásszabadságot, ez ugyanis az alapvető emberi jogok közé tartozik. A Com’on Kolozsvár nevű pályázatot korábban ezzel a plakáttervvel megnyerő aktivista csoport arra kéri a pályázatot szervező PONT csoportot és a Közösségi Alapítványt is, hogy határolódjanak el a Polgármesteri Hivatal álláspontjától.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Indokolatlan a Musai–Muszáj elutasítása
A jog szempontjából nem állja meg a helyét a kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivőjének, Oana Buzatunak az érvelése, miszerint a folyamatban lévő per miatt nem lehet kitenni a Musai–Muszáj mozgalom többnyelvűséget szorgalmazó 3D-s tábláit – szögezte le lapunknak Szőcs Izabella, a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért pert indító Minority Rights Alapítvány jogásza. A Musai-Muszáj tavaly megvalósíthatta szintén első helyen végzett, Az ezer per tavasza elnevezésű projektjét, melynek tárgya maga a per volt; a PONT Csoport most felülvizsgálja a pályázatot.
A jog szempontjából nem állja meg a helyét a kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivőjének, Oana Buzatunak az érvelése, miszerint a folyamatban lévő per miatt nem lehet kitenni a Musai–Muszáj mozgalom többnyelvűséget szorgalmazó 3D-s tábláit – szögezte le lapunknak Szőcs Izabella, a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért pert indító Minority Rights Alapítvány jogásza.
Kifejtette, ahhoz hogy jogilag és érdemben fel lehessen lépni a városvezetés hétvégén bejelentett elutasító döntése ellen, meg kell várni a polgármesteri hivatal vagy a Kolozsvári Tömegközlekedési Vállalat (CTP) hivatalos írásos indoklását. „Annak, amit Oana Buzatu szóvivő mesél, nincs jogi relevanciája, csak annak, ha a Musai–Muszáj hivatalos, írásos indoklást kap arról, miért akadályozzák meg a 3D-s táblák kihelyezését” – magyarázta az ügyvéd, aki szerint ennek birtokában meg lehet támadni a bíróságon a döntést.
Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári városvezetés nem engedélyezi, hogy a civil mozgalom kihelyezze a város tömegközlekedési eszközeire a többnyelvűséget szorgalmazó 3D-s tábláit. A Musai–Muszáj a sajtóból értesült az ügyről, és hivatalos választ vár a polgármesteri hivataltól, illetve a helyi tömegközlekedési vállalattól (CTP). Oana Buzatu városházi szóvivő a Transilvania Reporternek nyilatkozva azzal indokolta a projektre kiadott engedély visszavonását, hogy a többnyelvűség kapcsán bírósági per van folyamatban, az akciócsoport szerint viszont az érvelés tendenciózus, hiszen nem lehet egy peres ügyre hivatkozva korlátozni a szólásszabadságot, amely alapvető emberi jog. Az, hogy egy ügyben zajlik a per, még nem jelenti, hogy nem lehet róla beszélni, mutatnak rá. „Aberráció, a szólásszabadság legdurvább korlátozása, hiszen pontosan a vitatott kérdésekről szoktak az emberek beszélni” – értékelt lapunknak Bethlendi András a mozgalom képviselője.
PONT-os felülvizsgálat
Oana Buzatu ugyanakkor arra is célzott, hogy az ügyben a pályázatot lebonyolító PONT Csoport és a Kolozsvári Közösségi Alapítvány hibázott. A táblák kihelyezését éppen a hivatal támogatta volna, hiszen a Musai–Muszáj a Com’On Kolozsvár pályázat keretében nyert 4500 lejt a projektre. A Com’On Kolozsvárt a PONT Csoport kezdeményezte és fejlesztette, együttműködve a polgármesteri hivatallal, a Kolozsvári Közösségi Alapítvánnyal és a SHARE Föderációval. A projektet az Izland, Liechtenstein és Norvégia által finanszírozott EGT (Európai Gazdasági Térség) Alap támogatásából finanszírozták, a Civil Támogatási Alap Romániában program keretében a PONT Csoport irányítása alatt, a polgármesteri hivatal és a civil szféra támogatásával.
A városvezetés érvelése a pályázat szabályzata szempontjából sem állja meg a helyét: a Commoncluj.ro oldalon elérhető kitételek között nem találtunk olyat, mely kimondaná: a per tárgyát képező témák nem támogathatók. A szabályzat szerint ellenben nem támogathatóak az olyan kezdeményezések, amelyek „nem sorolhatók be a projekt célkitűzéseibe és tevékenységeibe”, valamint a politikai természetű projektek. Ahogyan olyan projektekre sem adható pénz, amelyben xenofóbiára, rasszizmusra, erőszakra vagy gyűlöletre buzdítanak, vagy amelyek szociális/nemzetiségi kategóriák ellen uszítanak.
Farkas András, a Com’On Kolozsvár pályázatait elbíráló PONT Csoport vezetője a Krónikának elmondta: jelenleg épp vizsgálják az ügyet, amint kialakítják álláspontjukat a Musai–Muszáj projektjéről, közlik a sajtóval.
Egy per helyett kétezer
A dolog pikantériája, hogy a mozgalom tavaly, a Kolozsvár Európa Ifjúsági Főváros 2015 projektkeretében első ízben meghirdetett részvételi költségvetés pályázati kiírásán is első helyen végzett, akkor épp „az ezer per tavasza” elnevezésű projektjük kapta a legtöbb szavazatot. Ennek tárgya maga a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákért zajló per volt, azaz hogy minél többen csatlakozzanak a Minority Rights Alapítvány peréhez. „Tevékenységünk során szeretnénk megvalósítani: 1. az »Ezer per tavaszát«: 2015. június elsejéig – legalább 1000 kolozsvári polgár kérje beadványban a többnyelvű várostábla kihelyezését; – legalább 1000 polgár csatlakozzon felperesként ahhoz az új perhez, amely a kétnyelvű várostáblák kihelyezésére jogi úton kötelezi a városházát” – olvasható a honlapon a civil kezdeményezés célkitűzése.
Bethlendi András, a Musai–Muszáj mozgalom képviselője lapunknak megerősítette, hogy akkor még gond nélkül megkapták a pályázaton elnyert összeget, így meg is tudták valósítani célkitűzésüket. Sőt végül az eredetileg tervezett ezer helyett kétezer, a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését követelő kérést iktattak a városháza lakosság-nyilvántartó hivatalában.
A kolozsvári városháza érvelése amiatt is visszás, mivel a kincses város határába kihelyezendő többnyelvű helységnévtáblák célkitűzésként szerepelnek az Emil Boc polgármester vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közötti megyei koalíciós megállapodásban. Ennek értelmében a két párt politikusai vállalják, hogy a megye több településén határozattervezeteket dolgoznak ki erre vonatkozóan, így Kolozsváron is, ahol a protokollum létrejöttekor már zajlott az úgynevezett táblaper, és a magyar politikusok épp ennek ellensúlyozására léptek, igaz, mindeddig eredménytelenül.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Újra Formula-tábort szervez a PONT Csoport, ezúttal Székelyföldön
Hatodik alkalommal szervez FORMULA interdiszciplináris műhelytábort a PONT Csoport a Kastély Erdélyben program keretében. Ezúttal a tábor célja a vargyasi Daniel-kastély (Kovászna megye) és az alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastély (Brassó megye) újrahasznosítási tervének kidolgozása. A táborra 2016. december 9-15. között kerül sor. Helyszín: az olaszteleki Daniel-kastély (Kovászna megye). Az ingyenes táborba maximum 40 résztvevőt tudnak fogadni, akik számára a szakmai programokon kívül szállást és a napi 3 étkezést biztosítanak. Felső korhatár: 30 év. Jelentkezni a www.kastelyerdelyben.ro weboldalon lehet. Jelentkezési határidő: 2016. december 2., péntek este 21 óra. Visszaigazolás: 2016. december 4. Miről szól a FORMULA tábor? A hatnapos tábor célja, hogy összehozzanak különböző szakterületen tanuló és dolgozó fiatalokat, nagyon széles körben - tájépítészektől közgazdászokon át designerekig, hogy együtt gondolkodjanak, együtt tervezzenek, több nézőpontból világítsanak rá egy lehetséges megoldásra; készségeiket, szerteágazó tudásukat kamatoztassák, és megtanulják ötleteiket innovatív és hatékony megoldássá, szolgáltatássá formálni. A tábor a holisztikus tervezés módszere segítségével kreatív, innovatív megoldások kidolgozását tűzi ki célul. A résztvevők szakértők szakmai irányításával fognak eljutni a probléma megfogalmazásától a tervezésen át egészen a modellezésig. Foglalkoznak az épületekkel és környezetükkel, környezetkímélő technikai megoldásokkal, lehetséges programokkal, online és offline kommunikációval, szervezeti és gazdasági működési modellekkel. A FORMULA műhelytábor a Kastély Erdélyben program kiegészítő tevékenysége 2016. júliusában 105 675 RON kiegészítő támogatást nyert a PONT Csoport a Kastély Erdélyben program folytatására az izlandi, liechtensteini és norvég alapokból a Kulturális és Természeti Örökség Megőrzése és Felélesztése Programon keresztül. A kiegészítő támogatásból lebonyolítandó programok 2016. októbere és 2017. áprilisa között valósulnak meg. 2015. márciusában a PONT Csoport egy átfogó stratégiai folyamatot indított el a Kastély Erdélyben program megvalósításával. A Kastély Erdélyben program célja egy olyan stratégia és hálózat kialakítása, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszútávú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja. Mindez helyi és regionális szintű tervezéssel, a műemléképületek restaurálására és revitalizációjára fordítható alternatív forrásbevonási lehetőségek felkutatásával, egy információs és szakértői hálózat, illetve egy támogató közösség kiépítése által valósítható meg. Ennek a folyamatnak az első mérföldköve a 2016. júniusában elkészült Stratégia, amely az erdélyi kastélyok és kúriák revitalizációjára kínál fenntartható fejlesztési modelleket és megoldásokat. A stratégia gyakorlatba ültetése legalább annyira fontos, mint magának a szakértői dokumentumnak a megszületése, éppen ezért a program következő fázisaként sor kerül ennek a stratégiának a gyakorlati alkalmazására, mégpedig a vargyasi Daniel-kastély (Kovászna megye, Románia) és az alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastély (Brassó megye, Románia) esetében. A vargyasi Daniel-kastély késő reneszánsz faragványaival, barokkos díszítéseivel, valamint klasszicista bővítéseivel Erdővidék egyik leglátványosabb műemléke. A kastély a XVI. században épült, de számos külső átalakításon esett át a századok során. A kastély hatalmas parkja még ma is egyedi a benne található díszfáknak és ritka cserjéknek köszönhetően. Az alsórákosi Bethlen-Sükösd várkastélyt Sükösd György kapitány építtette a XVII. század elején. A várfalak négyszögű udvart zárnak körül, a négyszög mindegyik sarkában köralaprajzú bástyákkal. A gyalui várkastély mellett ez a kastély is az úgynevezett erdélyi kerekbástyás kastélyok közé sorolható. Bővebb információ a kastélyokról a www.kastelyerdelyben.ro honlapon található.
Transindex.ro

Interdiszciplináris műhelytábor a Dániel-kastélyban
Jelentkezés december másodikáig
Elindult a jelentkezés a Kastély Erdélyben program keretében második alkalommal megszervezendő FORMULA – interdiszciplináris műhelytáborba. A PONT Csoport által szervezett, a Kastély Erdélyben program keretében sorra kerülő tábor célja a vargyasi Daniel-kastély (Kovászna megye) és az alsórákosi Sükösd-Bethlen-várkastély (Brassó megye) újrahasznosítási tervének kidolgozása. A táborra december 9–15. között kerül sor az olaszteleki Daniel-kastélyban.
A hatnapos tábor célja, hogy összehozza a nagyon széles körben, különböző szakterületen tanuló és dolgozó fiatalokat – tájépítészektől közgazdászokon át designerekig –, hogy együtt gondolkodjanak, együtt tervezzenek, több nézőpontból világítsanak rá egy lehetséges megoldásra. Készségeiket, szerteágazó tudásukat kamatoztassák, és megtanulják ötleteiket innovatív és hatékony megoldássá, szolgáltatássá formálni.
A szervezők a holisztikus tervezés módszere segítségével kreatív, innovatív megoldások kidolgozását tűzték ki célul. A résztvevők a szakértők szakmai irányításával fognak eljutni a probléma megfogalmazásától a tervezésen át egészen a modellezésig. Foglalkoznak az épületekkel és környezetükkel, környezetkímélő technikai megoldásokkal, lehetséges programokkal, online és offline kommunikációval, szervezeti és gazdasági működési modellekkel.
– Szeretnél együtt dolgozni más szakterületek képviselőivel, hogy lásd, hogyan épülhet fel egy több pilléren álló üzleti terv? Szeretnéd szakterületed sajátosságait érvényesíteni és beépíteni egy interdiszciplináris újrahasznosítási tervbe? Szeretnéd megtanulni a Design Thinking tervezési stratégia módszertanát? Szeretnéd próbára tenni kreativitásodat úgy, hogy azt szaktudásodon keresztül kommunikálod? Szeretnél végre egy hasznos szakmai gyakorlaton részt venni? – teszik fel kérdéseiket közleményükben a szervezők, és elárulják: a táborban való részvétel ingyenes, 40 résztvevőt tudnak fogadni, akik számára a szakmai programokon kívül szállást és a napi három étkezést biztosítanak. Felső korhatár: 30 év. A jelentkezéshez itt lehet regisztrálni:https://goo.gl/XNCHQG Jelentkezési határidő: 2016. december 2., péntek este 9 óra, visszaigazolás 2016. december 4-én.
Az idei FORMULA tábor facilitátorai: Koltai Tamás – biológus, az utóbbi időben városi zöld felületek, zöld homlokzatok, beltéri vertikális kertek és az intézményi kertészkedés foglalkoztatják. Kutat, dolgozik, önkénteskedik, kapcsolatokat és együttműködéseket épít, a rendszerszemléletű megközelítésben hisz. Király Emese – szociológus, közgazdász, marketing-kommunikációs szakember, coach, tréner, aki többéves gyakorlatot szerzett vezetőként, beosztottként, szabadúszóként, start-up cég és ügynökség tulajdonosaként is. Az elmúlt években induló és működő cégeket, szabadúszókat, start-upokat, művészeket és induló márkákat segített abban, hogy elérjék a céljaikat, megfogalmazzák értékeiket és megtalálják helyüket a piacon. Kobrizsa Ádám, a Mindspace egyik alapítója, ahol lelkes csapattal dolgozik smart city témájú projekteken, valamint nemformális oktatás és játékosítás (gamification) területeken. Építőmérnöki és szociológiai végzettséggel a kulturális alapú városfejlesztés és az élhető város áll érdeklődése középpontjában, valamint a hálózati együttműködések gyakorlati megvalósítása. Paput Márk – rendszerállítással (család- és szervezetállítás) foglalkozik terapeutaként és coachként Budapesten. A Personal Power Method megalkotója, ami a rendszerállítás segítségével segít fiataloknak legfőbb tehetségük megtalálásában és kibontakoztatásában. A Károli Gáspár Református Egyetemen végezte a pszichológia BA képzését, jelenleg a Trieri Egyetem mesterképzését fejezi be, munkapszichológia (coaching, training, szervezetfejlesztés, talent management) súlyponttal. Sinkó Dániel – újságíró, a Circle43 szervezetfejlesztési tudásmegosztó fórum elismert trénere. Trénerként, szervezetfejlesztőként és facilitátorként 2008 óta vezet csoportokat változatos témákban. Fő szakterülete az empatikus kommunikáció – ilyen irányú képzéseket 2012 óta tart. Ezenfelül referenciái közt szerepelnek multinacionális környezetben tartott digitális átállás programok, csúcsvezetői tréningek, valamint nonprofit szektorban tartott csapatépítő, stresszkezelő és konfliktuskezelési tréningek is.
K. NAGY BOTOND
Népújság (Marosvásárhely)

Együttműködés a háromszéki kastélyokért, kúriákért
Együttműködési megállapodást kötött a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és a kolozsvári PONT Csoport a Kastély Erdélyben program keretében született stratégia megvalósítására – elsősorban a Kovászna megyei kastélyok és kúriák népszerűsítése, illetve azoknak a gazdasági és kulturális körforgásba való visszaállítása érdekében – tájékoztat a háromszéki önkormányzat sajtóirodája.
Az együttműködés keretében december 9- 15 között Olaszteleken megszervezik a FORMULA műhelytábort, majd jövő év áprilisában Sepsiszentgyörgyön a Kastély Erdélyben – fejlesztési modellek a vargyasi és az alsórákosi kastélyok revitalizációjára című konferenciát.
A FORMULA interdiszciplináris műhelytábor célja a Kovászna megyei vargyasi Daniel-kastély, és a Brassó megyei alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastély újrahasznosítási tervének kidolgozása. Az ingyenes táborba maximum 40 fiatalt tudnak fogadni, akik számára a szakmai programokon kívül szállást és étkezést biztosítanak. Jelentkezni december 2-ig a www.kastelyerdelyben.ro weboldalon lehet.
A hatnapos táborban a különböző szakterületeken tanuló és dolgozó székelyföldi fiatalok, tájépítészek, közgazdászok, designerek együtt gondolkodva és tervezve több nézőpontból világíthatnak rá egy- egy lehetséges megoldásra a kastélyok jövőjéről, vélik a szervezők. A résztvevők magyarországi és helyi szakértők szakmai irányításával juthatnak el a probléma megfogalmazásától a tervezésig és a modellezésig. A konferencián pedig bemutatják a táborban a két kastély revitalizációjára kidolgozott terveket.
A PONT Csoport idén júliusban 105 ezer lej kiegészítő támogatást nyert a Kastély Erdélyben program folytatására az izlandi, liechtensteini és norvég alapokból a Kulturális és Természeti Örökség Megőrzése és Felélesztése Programon keresztül. A Kastély Erdélyben program célja egy olyan stratégia és hálózat kialakítása, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Megoldásokat keresnek értékes kastélyok megmentésére
Bemutatták a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastély újjáélesztésére kidolgozott projektötleteket Olaszteleken, az egyhetes Kastély Formula elnevezésű műhelytábor zárórendezvényén.
A kolozsvári PONT Csoport partnerségben a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel szervezte meg a tábort a Kastély Erdélyben program keretében az olaszteleki Daniel-kastélyban. Az interdiszciplináris táborban 37 székelyföldi fiatal 5 szakértő vezetésével kreatív és innovatív megoldásokat dolgozott ki a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastély újjáélesztésére.
Az ötletek között szerepelt többek között, hogy a két kastélyban, illetve azok környezetében kulturális központot, élményparkot, gyógyászati központot, kastélyhálózatot, mesterségek iskoláját és kalandjátékközpontot hozzanak létre. A tervekben a térség társadalmi problémáinak –munkanélküliség, fiatalok elvándorlása – megoldására, a turizmus és a gazdaság fejlesztésére, helyi természetes adottságok használatára, az önkéntesség népszerűsítésére, a kikapcsolódási és művészeti programok bővítésére, a helyi gasztronómia népszerűsítésére, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra fókuszáltak, számol be a megyei önkormányzat sajtóirodája. A projekttervek részletes bemutatása 2017 áprilisában lesz Sepsiszentgyörgyön a Kastély Erdélyben – fejlesztési modellek a vargyasi és az alsórákosi kastélyok revitalizációjára című konferencia keretében.
A zárórendezvényen Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a PONT Csoporttal kötött partnerség fontosságáról beszélt, hangsúlyozta, a megyében több mint 160 kúria van, ezek közül sok már bekerült a turisztikai körforgásba. A Kastély Formula tábort és a konferenciát abból a 105 ezer lejes kiegészítő támogatásból szervezik, amelyet a PONT Csoport júliusban nyert a Kastély Erdélyben program folytatására az izlandi, liechtensteini és norvég alapokból, a Kulturális és Természeti Örökség Megőrzése és Felélesztése Programon keresztül. A program célja egy olyan stratégia és hálózat kialakítása, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)

Ötven civil szervezet állt ki a megszüntetett kolozsvári magyar osztály mellett
A Kincses Kolozsvár Egyesület kezdeményezésére 50 kolozsvári magyar civil szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának védelmében - olvasható az egyesület közleményében. 
A Kolozs megyei tanfelügyelőségen január 19-én iktatták a Valentin Claudiu Cuibus főtanfelügyelőnek, illetve Török-Gyurkó Zoltán főtanfelügyelő-helyettesnek címzett levelet, melyet elküldtek az oktatási minisztériumba Király András György kisebbségek oktatásáért felelős államtitkárnak is.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a líceum ötödik osztályát az iskolakezdés után szüntették meg, miután a szóbeli ígérgetések ellenére nem hagyták jóvá a csoport beindítását. Az ügyről bővebben itt olvashat. 
Az állásfoglalás aláírói határozottan kiállnak a kolozsvári magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás mellett, amely „a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve”.
Felhívják a figyelmet, hogy az anyanyelvi oktatás mind Románia alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Ennek megfelelően kérik az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsák a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Az állásfoglalás teljes szövege:. 
Állásfoglalás az Apáczai Csere János Elméleti Líceum
művészeti tagozatának védelmében
Mi, a kolozsvári magyar civil-szakmai egyesületek és alapítványok aggodalommal tekintünk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának ellehetetlenítésére. A magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás közép-erdélyi bástyája került végveszélybe, mely a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve. Az Apáczaiban tanuló rajzszakosok tehetségét számos kiállítás és kiadvány tanúsítja. A diákok nemcsak kolozsvári, hanem országos és nemzetközi téren is bizonyították a képzés tehetségpallérozó tevékenységének eredményességét.
Az anyanyelvi oktatás mind Románia Alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Nemzeti közösségünk érdekében, a törvény által biztosított jogaink alapján, felkérjük az Oktatási Minisztériumot és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsa gyermekeink számára a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Tekintettel arra, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a magyar közösség mellett az Oktatási Minisztériumnak, a tanfelügyelőségnek, valamint mindazoknak érdeke, akik a gyermekekben a kulturális és művészeti élet jövőjét látják, kérjük, vegyék figyelembe az oktatók, szülők, illetve a civil-szakmai szervezetek által felsorakoztatott érveket, és a közeljövőben esedékes beiskolázási időszakban találjanak megoldást a magyar nyelvű kolozsvári alapfokú képzőművészeti oktatás biztosítására.
Kolozsvár, 2017. január 17.
Kezdeményező:
Kincses Kolozsvár Egyesület nevében Gergely Balázs elnök
Aláírók:
Agnus Média Alapítvány nevében Szenkovics Dezső elnök
Amaryllis Társaság nevében László Bakk Anikó tiszteletbeli elnök
Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nevében Péntek János elnök
Apáczai Csere János Baráti Társaság nevében Tamás István elnök
Argo Audiovizuális Egyesület nevében Szántai János István elnök
Armenia Örménymagyar Baráti Társaság nevében Bálint Júlia elnök
Bálint Tibor Baráti Társaság nevében  Bálintné Kovács Júlia tag
Barabás Miklós Céh nevében Kolozsi Tibor elnök
Bolyai Társaság nevében Gábor Csilla elnök
Donát Alapítvány nevében Zsigmond Ilka elnök
Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna elnök
Encyclopaedia Egyesület nevében Nagy Péter elnök
Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány nevében Kovács András igazgató
Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület nevében Molnár Attila elnök
Erdélyi Magyar Filmszövetség nevében Lakatos Róbert Árpád elnök
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében Széman Péter elnök
Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Sipos Gábor elnök
Filmtett Egyesület nevében Zágoni Bálint alelnök
Házsongárd Alapítvány nevében Gergely Erzsébet igazgató
Helikon Kulturális Egyesület nevében Karácsonyi Zsolt elnök
Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében Pillich Katalin elnök
Homo Ludens Alapítvány nevében Vincze László elnök
Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület nevében Talpas Botond elnök
Innovatív Oktatásért Egyesület nevében Mikó Zsuzsanna elnök
Jakabffy Elemér Alapítvány nevében Székely István elnök
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében Gaal György elnök
Kolozs Megyei Magyar Diáktanács nevében Bács Tímea elnök
Kolozsvár Társaság nevében Kántor Lajos elnök
Kolozsvári Magyar Diákszövetség nevében Lőrincz István Zoltán elnök
Kolozsvári Művelődés Egyesület nevében Szabó Zsolt elnök
Korzo Egyesület nevében Imecs-Magdó Eszter elnök
Kriza János Néprajzi Társaság nevében Jakab Albert Zsolt elnök
Magyar Ifjúsági Tanács nevében Fancsali Barna elnök
Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület nevében Péntek János elnök
Origo Egyesület nevében Márkos Tünde elnök
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Fülöp Júlia elnök
PONT Csoport nevében Farkas András társalapító
Pósta Béla Egyesület nevében Bajusz István igazgató
Robert Schuman Egyesület nevében Szenkovics Dezső elnök
Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókszervezetének nevében Guttmann Szabolcs István elnök
Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete nevében Nagy Szilárd elnök
Romániai Magyar Közgazdász Társaság nevében Ciotlaus Pál elnök
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete nevében Tárkányi Erika Tímea elnök
Sapientia Hallgatói Önkormányzat Kolozsvár nevében Andacs Zsolt Levente elnök
Sétatér Kulturális Egyesület nevében Király Zoltán elnök
Studcoop Diákszövetkezeti Egyesület nevében Hunyadi Attila Gábor elnök
Szarkaláb Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
SzINT Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
Tranzit Alapítvány nevében Könczei Csilla elnök
Vigyázó Egyesület nevében Sándor Eszter elnök
maszol.ro

Kreatív Kolozsvár - Tehetségfejlesztő programok vállalkozó kedvű fiataloknak
A vállalkozóvá válás lehet az egyik legfontosabb itthon-tartó erő
A Kreatív Kolozsvár tehetségfejlesztő program, a kolozsvári Pont Csoport által menedzselt projektként ma az egyik legaktívabb közösségszervező mozgatórugója Kolozsvár ifjúságának. Amint azt Mostis Gergő, a Kreatív Kolozsvár program-koordinátora lapunknak elmondta: a vállalkozó kedvű fiatal nemzedéknek nagy szüksége van a segítségre vállalkozásaik elindításában. Az erdélyi magyar fiatalok eleve hátrányból indulnak román társaikkal szemben, hiszen a román közigazgatás és bürokrácia szövevényes nyelvi akadályaiba ütköznek, az információhoz való hozzájutás nehézségeiről nem is beszélve. Érezhető egyféle kezdeti bizonytalanság és bátortalanság, a vállalkozói szellemiségnek és létformának ugyanis nincs nagy kultúrája mifelénk. Ám ezek a hátrányok megfelelő információ birtokában nagyon hamar leküzdhetőek és a fiatalok, megfelelő felkészítéssel könnyen fel tudnak zárkózni román vagy külföldi társaikhoz.
Interjú Mostis Gergővel, a Kreatív Kolozsvár program-koordinátorával
Mostis Gergő filozófiát és reklámgrafikát végzett, majd elvégezte a színművészeti főiskolát. Közben vállalkozásokat indított, a nagyváradi Moszkva Kávézó egyik alapítója. 2006-2011 között a Partiumi Keresztény Egyetem PR referense, majd a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. 2013-ban Kolozsvárra költözött 2015 őszétől pedig a PONT Csoport munkatársa.
- A 2016. február 8-án nyílt K+ Közösségi Tér (Unió utca 3.) alig egy éves fennállása alatt, számos eseményt és találkozót szervezett. Hogyan és milyen ötletből indult a Kreatív Kolozsvár?
- A Pont Csoport tagjainak körében 2015 nyarán fogalmazódott meg a Kreatív Kolozsvár ötlete. Erdély gyorsan fejlődő és a fiatalok érdeklődését egyre inkább az IT világa felé tendáló piaca arra inspirált bennünket, hogy időszerűvé vált elsősorban a Kolozsvár vonzáskörzetébe tartozó, vállalkozó kedvű fiatal generáció segítése kezdő vállalkozásaik elindításában. A Farkas András által alapított Pont Csoport a Magyar Ifjúsági Központ együttműködésével hozta létre a K+ (K-plusz) keretrendszert, amelynek két központi eleme van: egyfelől a Kreatív Kolozsvár program, másfelől az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia és az azt kiegészítő tudományos műhelyek. A projektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Tehetségprogram Támogatta immár második éve.
"A vásárlónak nem fúróra van szüksége, hanem lyukra …"
- A program leírásában kiemeltétek, hogy a kolozsvári fiatalok milyen nehézségekkel – elsősorban anyagi források hiányával, önbizalomhiánnyal és alacsony vállalkozói kedvvel – küszködnek. Betörhet-e bárki a vállalkozók piacára és mi a kulcs egy sikeres kulturális program vagy kezdeményezés megvalósításához?
- A program elindításának alapigénye abból a megfigyelésből adódik, hogy az erdélyi magyar fiatalok eleve hátrányból indulnak román társaikkal szemben, hiszen a román közigazgatás és bürokrácia szövevényes nyelvi akadályaiba ütköznek, az információhoz való hozzájutás nehézségeiről nem is beszélve. Ugyanakkor valóban érezhető egy kezdeti bizonytalanság és bátortalanság – a vállalkozói szellemiségnek és létformának nincs nagy kultúrája mifelénk - , ami a start-up vállalkozások elindításában hátrányt jelent. Ám ezek a hátrányok megfelelő információ birtokában nagyon hamar leküzdhetőek és a fiatalok, megfelelő felkészítéssel könnyen fel tudnak zárkózni román vagy külföldi társaikhoz. Ebben nyújtott nekünk hatalmas segítséget számos budapesti, már sikeres program és vállalkozás, ahol a startup kultúra és szakmai oktatás immár tíz éves múlttal rendelkezik. A vállalkozni akaró és a kulturális életbe betörni vágyó fiataloknak tematikus tréningek keretében azt tanítjuk meg, hogy kreatív ötleteiket hogyan fogalmazzák meg piaci értékajánlatként, üzleti vagy művészeti termékként. Egy minden képzésen elhangzó példát említek: ha valaki fúrót szeretne eladni, előbb meg kell értenie, hogy a vásárlónak nem a fúróra van szüksége, hanem a lyukra. Tehát úgy kell megfogalmaznom értékajánlatomat, hogy az egy valós és létező piaci igényre nyújtsa a megfelelő választ. Két fontos szó van ebben a mondatban, és sajnos ott bukik el a legtöbb fiatal vállalkozó, hogy erre a két szóra nem fektet elég hangsúlyt. Egyrészt valós piaci igényt kell keresnünk (ne azért nyissak cukrászdát, mert mindig is ez volt az álmom, hanem mert az üzletem előtt visz az út a játszótérre). Másrészt a megfelelő választ nyújtsam a piaci igényre (ha egyetlen kisgyerek se jár felém, akkor vegyem észre, hogy nekem szülinapi tortákra kell átállni, házhozszállítással). Ezeknek az egyedi értékajánlatoknak a megfogalmazásában adnak tanácsot üzleti mentoraink: Hűvös Ágnes és Molnár Attila stratégiai tanácsadók, akik több mint 500 kezdő vállalkozót indítottak már útnak.
A Kreatív Kolozsvár program három fő területen szervez programokat: az első, a startup vállalkozások területe, a második a művészeti oktatás és kulturális menedzsment (film, színház, zene), harmadszor pedig a Kreatív Kolozsvár estek révén. Míg az első program az üzleti világban történő sikeres értékesítésben ad tanácsokat a fiataloknak, a második program kizárólag a kulturális életben tenni akaró fiatalokra összpontosít. A szakmai műhelyeinkre (workshopokra) jelentkező és kiválasztott fiatalok azt tanulják meg ezeken az alkalmakon, hogyan tudják piacra állítani művészeti ötleteiket és termékeiket. Azt látjuk ugyanis, hogy a művészeti oktatásban a legnagyobb a pályaelhagyók aránya. Bár kiváló művészeti képzést kapnak, azt nem tanítják meg nekik, hogy saját művészeti termékeiket hogyan értékesíthetik. Pedig erre is egyre nagyobb igény, sőt fizetőképes kereslet mutatkozik. A workshopok és a Kreatív Kolozsvár estek minden esetben közönségtalálkozóként is működnek, hiszen lehetőség nyílik neves filmrendezőkkel, zenészekkel, rendezvényszervezőkkel és a magyarországi vagy erdélyi kulturális élet és kortárs művészet legsikeresebb alkotóival találkozni. Az ő példájukból sokan inspirációt és bátorítást kapnak, ugyanakkor megtanulják az önmenedzselés mikéntjét is.
- 2016-ban számos programot, találkozót és kulturális eseményt szerveztetek a K+ Közösségi Térben, nemegyszer integrálva a Pont Csoport más programjait is, például a Kastély Erdélyben kezdeményezést. Hogyan összegeznéd a tavalyi évet és eseményeit?
- A 2016-os évben három vállalkozói workshopot, nyolc Kreatív Kolozsvár estet és három művészeti workshopot szerveztünk, amely hatalmas érdeklődésnek örvendett. Megrendeztük ugyanakkor az első Formula Tábort is, amely egy interdiszciplináris alkotótábor. Célja a gyalui várkastély rehabilitációs tervének kidolgozása volt. Fiatal építészek, közgazdászok, tájépítészek és művészek gyűltek össze, hogy a remélhetőleg hamarosan felújítandó várkastély jövőbeli funkcióit dolgozzák ki, hozzáadva szakmai és kreatív ötleteiket. A középiskolásoknak szervezett Torockói Tábor célja az volt, hogy a pályaválasztásban segítse a középiskolás tanulókat. Megrendeztük ugyanakkor a K Plusz Tehetségnapot is, hogy az egyes képzésen résztvevő fiatalok egymással is találkozhassanak, közösséget, barátságokat alakíthassunk ki. A workshopokon való részvétel ugyan előzetes regisztrációt igényel, de közösségi estjeinken és közönségtalálkozóinkon, szabadon részt vehet minden érdeklődő. A tavalyi évi rendezvényeink iránt tanúsított érdeklődés bizonyítja, hogy egy olyan jellegű oktató és tájékoztató munkát tudunk nyújtani, amely egy jelentős szakmai űrt pótol az erdélyi magyar közoktatásban. Semmiképp sem helyettesítve, hanem kipótolva azt.
 Az új évet egy intenzív, háromnapos vállalkozói-készségfejlesztő workshoppal indítottátok. Mi a célja ennek a rendezvénynek és milyen eredményeket vártok?
- Tavaly novemberben már megrendezésre került egy ilyen jellegű workshop, amely igen nagy sikernek örvendett. Ezt bizonyítja, hogy idén a húsz meghirdetett helyre negyvenhárman jelentkeztek. Itt kell megemlítenem programunk egyik legfontosabb küldetését is, amely szerint a vállalkozóvá válás lehet az egyik legfontosabb itthon-tartó erő. Az internet és a web2 társadalom pedig nagyban segíti a fiatalokat, hogy áthidalják azokat a különbségeket, amelyekkel egy külföldi társuk talán már rendelkezik. Az internet révén mindenkinek ugyanannyi vásárló áll rendelkezésére: az összes! A mostani workshopon résztvevő fiatalok közül legalább nyolcan említették, hogy olyan ismerősüktől hallottak az eseményről, aki már részt vett a tavalyi képzések valamelyikén. Ez is jelzi, hogy minőségi, „ajánlható” munkát végeznek mentoraink, és hogy Kolozsvár kreatív és vállalkozó-kedvű fiataljai valójában egy szoros hálózatot alkotnak. A mostani képzésen résztvevő fiatalok, nagyon változatos vállalkozás-javaslatokat mutattak be. Volt szó többek között agropanzióról, a megújuló energiaforrások hasznosításáról, webáruházról és gyapjúból készült játékok forgalmazásáról is. A második képzésünk tavasszal lesz, az már egy emelt szintű, haladó vállalkozóknak szóló workshop lesz.
- Bár Kolozsvár elvesztette az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó versenyt, mégis köztudottan Erdély legdinamikusabb városa maradt. Milyen további rendezvényekkel járul hozzá a város kulturális életéhez a Kreatív Kolozsvár 2017-ben?
- Kolozsvár valóban Erdély legdinamikusabban fejlődő városa, de a kulturális élet terén számos űr van, amelyet pótolni kell. Hol vannak az új közösségi terek? Hol vannak az alkotóházak, az alternatív művészeti műhelyek, a koncertek, a kortárs irodalom, a kiállítások, amelyek a fiatalokat is érdekli? Ebben a tekintetben és ebben a fázisban, a Kreatív Kolozsvár elsősorban a helyi fiatal és pályakezdő művészek önmenedzselésében kíván szerepet vállalni. De hátha van út tovább is! Idei művészeti workshopjaink a filmes, színházi és zenei szakma fiatal vállalkozóit szólítják meg. 2017 tavaszán három képzést tervezünk, ahol többek között Hajdu Szabolcs filmrendező, Szabó György, a Trafó Kortárs Művészetek Házának igazgatója valamint Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház vezetője tart mesterkurzust Kolozsvárra.  Zenei workshopunkon elsősorban a fesztiválmenedzsment iránt érdeklődőket szólítja meg, így Ráday Dávid, a Sziget Fesztivál arculattervezője és Jeges Zsolt zenei producer fogja a helyi fiatalokkal megosztani tudását.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Egy éve egyenget ifjú vállalkozópalántákat a Kreatív Kolozsvár – interjú
A K+ Tehetségtámogató projekt részeként nemrég lett egyéves a Kreatív Kolozsvár vállalkozásfejlesztő program. A kolozsvári és környékbeli fiatal vállalkozók és leendő vállalkozópalánták számára fontos lehetőségeket nyújtó képzéssorozatról Mostis Gergővel, a Kreatív Kolozsvár program-koordinátorával beszélgettünk célokról, eredményekről, jövőbeli tervekről.
- Milyen céllal, kikkel együtt jött létre a Kreatív Kolozsvár?
- A K+ két részből áll: egyrészt az egyetemi hallgatók tudományos felkészítését támogatja, másrészt egy vállalkozásfejlesztő programból, amely kimondottan a fiatalok vállalkozási kedvének erősítésére összpontosít. A Kolozsvár vonzáskörzetében élő fiatalok támogatása a cél, erős hangsúlyt fektetve arra, hogy a jövőben minél többen váljanak vállalkozóvá. Azt látjuk, hogy az itthon maradás egyik legfontosabb alkotóeleme lehet az, ha megszólítjuk a fiatalokat és segítünk nekik abban, hogy jól felépített, átgondolt és megtervezett vállalkozásokat indítsanak itthon. A projektet a PONT Csoport és a Magyar Ifjúsági Központ menedzseli, magyar állami támogatással – ezért is ingyenes minden programunk.
A vállalkozói workshopokon üzleti tervek készülnek, piaci modellek csiszolódnak és stratégiai tanácsadás zajlik. Üzleti mentorokat hívunk, akik munkájuk során közel ötszáz vállalkozás elindításában segédkeztek, így alaposan ismerik egy vállalkozni akaró, egyetemet végzett fiatal problémáit. Ezen kívül foglalkozunk a kreatív iparágakkal, a színházzal, kulturális menedzsmenttel, filmmel és könnyűzenével. Azok a fiatalok ugyanis, akik a művészeti egyetemeken alaposan elsajátíthatják szakmájukat, az iparág menedzsmenti- és pénzügyi hátteréről vajmi’ keveset tanulnak. Segíteni szeretnénk nekik abban, hogyan élhetnek meg művészeti termékeikből.
Mindemellett Kreatív Kolozsvár esteket szervezünk, ahol „jó példákat” mutatunk be, fiatal vállalkozók meghívásával. Egy-egy előadás után, ahol a sikerekről és kudarcokról, buktatókról egyaránt szó esik, beszélgetések alakulnak ki, ismeretségek kötődnek. Fontosnak érezzük azt, hogy a fiatal vállalkozók között hálózat alakuljon ki, tapasztalatokat cserélhessenek, megszólíthassák és megtalálják egymást, amikor egy munkát szeretnének elvégeztetni.
- Mennyire hiányosak az erdélyi magyar fiatalok gazdasági, vállalkozói ismeretei?
- Azt gondolom, hogy gyerekcipőben járunk. Azok a fiatalok, akik eljönnek egy vállalkozói workshopunkra, mind az alapfogalmakkal ismerkednek az első napon. Olyan kérdésekkel például, hogy mit jelent a validáció, (hogyan mérhetjük le, hogy valóban van-e piaci igény a termékünkre vagy szolgáltatásunkra), vagy mit jelent és mikor kell pivotálnia egy vállalkozásnak (az a folyamat, amikor vásárlói visszajelzések alapján átpozicionáljuk a terméket). Ezeken a találkozókon mindenki kezdi elsajátítani azt a nyelvet, kódrendszert, amelyet tőlünk nyugatra a teljes a start-up világ használ.
A helyes vállalkozás menete nem az, hogy van egy ötletem, befektetek egy csomó pénzt, majd várom, hogy vajon rám nyitja-e az ajtót a vásárló. Előbb meg kell vizsgálnom a célpiacot, az ott lévő vásárlók sajátosságait, vásárlási szokásait (persona) rákérdezni a potenciális vásárlók igényeire, megvizsgálni, hogy valóban szükségük van-e egy adott szolgáltatásra, vagy abban a formában van-e rá szükségük, ahogyan elképzelem és így tovább. Biztonságos keretet teremtünk arra, hogy az első saját befektetéskor pontosan tudjuk, kiknek fogunk értékesíteni. Így rengeteg csalódást és pénzkidobást spórolhatunk meg a fiataloknak.
- Februárban zajlott az első pitch versenyetek. Milyen tapasztalatokat szereztetek?
- A Kreatív Kolozsvár a második évében jár. Eddig kilenc vállalkozói workshopot szerveztünk. Ez azt jelenti, hogy közel 180 fiatal vállalkozóval találkoztunk, akiknek üzleti mentorálást nyújtottunk. Azt láttuk, hogy elérkezett az ideje egy második lépcsőfoknak: amikor befektetőket hozunk, akik rizikótőkével beszállhatnak a vállalkozásokba. A TransUP erdélyi befektetőcsoporttal szerveztük meg a pitch versenyt, amelyre több mint harminc fiatal jelentkezett és a kiválasztott tíz vállalkozó háromnapos felkészítőn vehetett részt. Tízen pitcheltek, azaz röviden ismertették a vállalkozásaikat a befektetőkkel. Ötüket hívták vissza egy második körre és velük elindultak az egyeztetések.
- Hogyan tovább?
- Fontosnak tartjuk a workshopok folytatását. A kudarc mindig elveszi az ember kedvét, de ez tanulással megelőzhető. Nagyon fontos a „földön tartani” a csillogó szemű fiatalokat, mert egy vállalkozás felépítése és életben tartása pont olyan kemény munka, mint bármi más. Csak éppen ezt magadnak és nem másnak csinálod. A magad ura vagy és ezt a szabadságot semmi sem tudja pótolni. Ugyanakkor szeretnénk megmutatni azokat a best practice-eket (legjobb gyakorlatok – a szerk.), amelyeket egyelőre Magyarországról hozunk. De itthon is látni már sikereket, őket sem tévesztjük szem elől. Már két ízben szerveztünk - „Formula” névre hallgató - interdiszciplináris alkotótábort, mert szeretnénk arra tanítani az egyetemi hallgatókat, hogy az igazán újszerű, innovatív ötletekben és megoldásokban van a fejlődés motorja. Szokás manapság a kolozsvári IT bumm-al példálózni, de sajnos azt látjuk, hogy kiszervezett programozói munkákon túl ez nem szól igazán arról, amiről ideális esetben kellene, éspedig az innovációról. Mi megpróbáljuk arra ösztönözni a fiataokat és a fiatal vállalkozókat, hogy merjenek újszerű dolgokkal és megvalósításokkal kísérletezni.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Fejlesztési modellek: Vargyas és Alsórákos
Meeting Kastély Erdélyben
Szombaton az árkosi Szentkereszty-kastélyban az erdélyi kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről szervez értekezletet a Pont-csoport. A rendezvény partnere a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület.
A rendezvényen bemutatják a Kastély Erdélyben program eddigi megvalósításait, a Kastély Erdélyben Koalíció, illetve a projekt további tevékenységeiről is szó lesz. Emellett, a Pont-csoport munkatársai, illetve a projekt turisztikai, jogi, gazdasági-pályázati és művészettörténeti szakértői bemutatják azokat a fejlesztési modelleket, amelyeket a decemberi Kastély Formula-táborban résztvevő fiatalok ötletei alapján dolgoztak ki a vargyasi Daniel-kastélyra és az alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastélyra.
Délelőtt 9.30-tól különféle előadások hangzanak el többnyire a háromszéki kúriák és kastélyok fenntarthatóságáról, turizmusban betöltött szerepükről, több meghívott is külön foglalkozik az alsórákosi és vargyasi kastélyokkal. 13 órától szekcióbeszélgetések zajlanak. Az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljeiről Derzsi László gazdaságfejlesztési szakértő, Bánffy Farkas, kastélyfejlesztési projektek vezetője és Roy Chowdhury Gergely, a zabolai Mikes-birtok tulajdonosa értekezik, moderál Farkas András. A kulturális örökség turisztikai apportjáról Boda Szabolcs közösségfejlesztő, Anca-Raluca Majaru Castle Break projektvezető, Stelian Burduhos vállalkozó és Csoma Szidónia, a Kovászna Megyei Turizmusáért Egyesület képviselője beszélget, moderál Rácz Lilla. A szakmai beszélgetések mellett Kastély Erdélyben címmel fotókiállítás nyílik az alsórákosi gyerekrajzokból. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdélyi kastélyokról értekeztek Árkoson
Az erdélyi kastélyok fenntartható fejlesztési modelljeiről értekeztek a szakemberek szombaton a háromszéki Árkoson tartott konferencián.
Helyi hagyományokra építő élményközpont vagy a felelősségteljes turizmus jelenthet fenntartható fejlesztési modellt a háromszéki vargyasi Daniel-kastély és a Brassó megyei alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastély revitalizációjára – fogalmazták meg a szakértők a szombaton Árkoson megtartott Kastély Erdélyben konferencián.
A Szentkereszty-kastélyban a kolozsvári PONT Csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Turizmus Éve Háromszéken tematikus év keretében szervezte meg a Meeting Kastély Erdélyben konferenciát, amelynek keretében előadások hangzottak el a kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről, és az alsórákosi és vargyasi kastélyra kidolgozott fejlesztési modelleket is bemutatták. Ezek alapjául azok az ötletek szolgáltak, melyeket tavaly decemberben a Kastély formula táborban résztvevő 37 fiatal dolgozott ki.
Az alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastélyban olyan élményközpontot képzelnek el, ahol hagyományos kézműves műhelyek működnek, és nemcsak mesterségbemutatókat, hanem interaktív foglakozásokat is tartanának, ugyanakkor szabadtéri színház, gyógynövénykonyha, mézeskalács-műhely létrehozását javasolják. A vargyasi Daniel kastélyban üdülőhelyet alakítanának ki, ahol tech-free silent zone (technológiamentes, csendes övezet), a helyi termékekkel való önellátás, vagy például a „rent-a-néni”, vagyis helyi házvezetők foglakoztatása jelenthetné a vonzerőt.
A program következő fázisaként sor kerül ennek a stratégiának a gyakorlati alkalmazására – részletezte köszöntőbeszédében Balázsi-Pál Ágnes, a PONT Csoport ügyvezető igazgatója. Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője a konferencián kiemelte, a tavaly szeptembertől működő Kastély Erdélyben Koalíciót jelenleg 18 erdélyi kastély és kúria tulajdonosa, illetve működtetője alkotja, koordinálását pedig a PONT Csoport bonyolítja szakértők együttműködésével. A kezdeményezők április végéig bővíteni szeretnék a koalíciót.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt javasolta a szakembereknek, hogy az eddigi tapasztalataikat összegyűjtve készítsenek gyakorlati útmutatót a kastély és udvarház tulajdonosoknak, elsősorban a magánszemélyeknek jelentene segítséget, ha eligazítást kapnának az épített örökségek felújításával és kihasználásával kapcsolatban.
Erwin Șimșenshon, a kulturális minisztérium államtitkára elmondta, tavaly 26,5 millió eurót fordítottak a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására, igaz, hogy az összeg nagy részét népszerűsítésre, és különböző kapcsolatépítésre fordították. Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet vezetője rámutatott, 1948-ban 4500 kastélyt, udvarházat, vadászlakot államosítottak, beszámolt arról, hogy ebből a különböző civil szervezetek, mint amilyen a PONT csoport, mennyit mértek fel, ám hogy konkrétan mit tesz az intézet, arra nem derült fény.
A konferencián több előadás is elhangzott, a második felében szekcióbeszélgetéseket tartottak az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljeiről és a kulturális örökség turisztikai vonatkozásairól.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Várkastélyból élményközpont – konferenciát tartottak Árkoson
Az erdélyi kastélyok fenntartható fejlesztési modelljeiről értekeztek a szakemberek szombaton a háromszéki Árkoson tartott konferencián.
Helyi hagyományokra építő élményközpont vagy a felelősségteljes turizmus jelenthet fenntartható fejlesztési modellt a háromszéki vargyasi Daniel-kastély és a Brassó megyei alsórákosi Sükösd–Bethlen-várkastély revitalizációjára – fogalmazták meg a szakértők a szombaton Árkoson megtartott konferencián.
A Szentkereszty-kastélyban a kolozsvári PONT Csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Turizmus Éve Háromszéken tematikus év keretében szervezte meg a Meeting Kastély Erdélyben konferenciát, amelynek keretében előadások hangzottak el a kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről, és az alsórákosi és vargyasi kastélyra kidolgozott fejlesztési modelleket is bemutatták. Ezek alapjául azok az ötletek szolgáltak, melyeket tavaly decemberben a Kastély formula táborban résztvevő 37 fiatal dolgozott ki.
Az alsórákosi Sükösd–Bethlen-várkastélyban olyan élményközpontot képzelnek el, ahol hagyományos kézműves műhelyek működnek, és nemcsak mesterségbemutatókat, hanem interaktív foglakozásokat is tartanának, ugyanakkor szabadtéri színház, gyógynövénykonyha, mézeskalács-műhely létrehozását javasolják. A vargyasi Daniel-kastélyban üdülőhelyet alakítanának ki, ahol tech-free silent zone (technológiamentes, csendes övezet), a helyi termékekkel való önellátás, vagy például a „rent-a-néni", vagyis helyi házvezetők foglakoztatása jelenthetné a vonzerőt.
A program következő fázisaként sor kerül ennek a stratégiának a gyakorlati alkalmazására – részletezte köszöntőbeszédében Balázsi-Pál Ágnes, a PONT Csoport ügyvezető igazgatója. Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője a konferencián kiemelte, a tavaly szeptembertől működő Kastély Erdélyben Koalíciót jelenleg 18 erdélyi kastély és kúria tulajdonosa, illetve működtetője alkotja, koordinálását pedig a PONT Csoport bonyolítja szakértők együttműködésével. A kezdeményezők április végéig bővíteni szeretnék a koalíciót.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt javasolta a szakembereknek, hogy az eddigi tapasztalataikat összegyűjtve készítsenek gyakorlati útmutatót a kastély- és udvarház-tulajdonosoknak, elsősorban a magánszemélyeknek jelentene segítséget, ha eligazítást kapnának az épített örökségek felújításával és kihasználásával kapcsolatban. Erwin Șimșenshon, a kulturális minisztérium államtitkára elmondta, tavaly 26,5 millió eurót fordítottak a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására – igaz, hogy az összeg nagy részét népszerűsítésre, és különböző kapcsolatépítésre fordították.
Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet vezetője rámutatott, 1948-ban 4500 kastélyt, udvarházat, vadászlakot államosítottak. Beszámolt arról, hogy ebből a különböző civil szervezetek, mint amilyen a PONT Csoport, mennyit mértek fel, ám hogy konkrétan mit tesz az intézet, arra nem derült fény. A konferencián több előadás is elhangzott, a második felében szekcióbeszélgetéseket tartottak az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljeiről és a kulturális örökség turisztikai vonatkozásairól.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Kastély Erdélyben – megnyílt a Kálnoky-kastély
Kúriák a felhők felett
Elsősorban kastélytulajdonosoknak és -működtetőknek szólt a Kastély Erdélyben-konferencia, amelyet szombaton tartottak Árkoson – természetesen a Szentkereszty-kastélyban. A népes hallgatóságot arról próbálták eligazítani a szakemberek, miként lehet egy kastélyt, udvarházat fenntarthatóan működtetni. Ugyanakkor április 22-e nagybetűs napként kerül be Miklósvár történetébe, miután szombaton a nagyközönség számára megnyitották az itt található Kálnoky-kastélyt.
A PONT Csoport azért indította a Kastély Erdélyben programot, hogy egy olyan stratégiát és hálózatot alakítson ki, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja – fogalmazta meg Balázsi-Pál Ágnes, a konferenciát szervező PONT Csoport ügyvezető igazgatója. A program első mérföldkövének nevezte, hogy 2015-re elkészítették a www.kastelyerdelyben.ro nevű magyar, román és angol nyelvű honlapot és mobilapplikációt, amely 300 erdélyi kastélyról és kúriáról tartalmaz releváns információkat. Ezt követte a Kastély Erdélyben stratégia, amely az erdélyi kastélyok és kúriák revitalizációjára kínál fenntartható fejlesztési modelleket és megoldásokat. A stratégia elkészítésében művészettörténeti, építészeti, tájépítészeti, gazdasági, jogi, turisztikai, kulturális menedzsment és uniós pályázati szakértők segédkeztek. A feltérképezett 300 ingatlanból a legtöbb, 65 Kovászna megyében található – mondta el az ügyvezető igazgató.
A megkerült kérdés
A konferenciát köszöntő Tamás Sándor „további munkára” ösztönözte a szakembereket, annál is inkább, mert az ő nyilvántartása szerint nem 65, hanem 165 kastélyrűl és kúriáról tud Háromszéken. A PONT Csoport részéről az előadásokat moderáló Farkas András „komoly problémának” nevezte, hogy valójában nem tudjuk, hány olyan épület van Erdélyben, Romániában, amely védelemre szorul, illetve védelmet érdemel, s ezt a kérdést neki is szegezte Erwin Şimşenshonnak, a kulturális minisztérium államtitkárának.
Az államtitkár messze elkerülte a választ, ehelyett arról beszélt, hogy a minisztérium 26,5 millió eurót (ennek 85 százaléka európai uniós alap) költött a kulturális örökségek revitalizációjára és konzerválására, de azt is elmondta, hogy ennek a pénznek nagyobbik része partneri kapcsolatok kialakítására ment el.
Bánffy Farkas, a Kastély Erdélyben program szakértője „visszalépett” kastélytulajdonosnak, és kifejtette: a PONT Csoport éppen azt csinálja, amit az egykori arisztokrácia hazatért képviselői 26 éve mondanak, hogy csinálni kell – csak éppen képtelenek végrehajtani.
A kitörési pont
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a társszervező Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nevében is szólva ismertette a statisztikai adatokat (egy év alatt mintegy 92 ezer turista látogatott Háromszékre, ennek nagyjából fele a gyakorlatilag pénzt nem hozó kovásznai „szociális turizmus” része). Grüman a kúriákat nevezte meg egyik kitörési pontnak.
Irina Iămăndescu, az Országos Örökségvédelmi Intézet képviseletében a kulturális örökség felmérésének jelenlegi állapotáról és perspektíváiról beszélt. Összeszámolták, hogy a kommunista hatóságok hetven évvel ezelőtt 4500 műemlék értékű ingatlant vettek el, ám úgy tűnik, a megmaradtak feltérképezését külső civil szervezetektől és szakértői csoportoktól várják.
Rácz Lilla turisztikai és marketingszakértő, az olaszteleki Daniel-kastély „sikergyárosa” azt bizonygatta, hogy a stílszerűen Woodlandnek nevezett Erdővidék igenis érdekes turisztikai célpont lehet. „Az élményközpontú turizmus, az aktív kalandvakáció a belföldi tömegturizmus abszolút hiánycikke” – mondta.
Constantinescu Krisztina ügyvéd a háromszéki kúriák fenntarthatóságára a tulajdonmegosztást ajánlotta megoldásnak. Fehér János művészettörténész az alsórákosi Sükösd-Bethlen és a vargyasi Daniel-kastély művészeti értékeit mutatta be, Kádár Petra, a PONT Csoport munkatársa a héten induló Kastély Erdélyben webshopot (www.shop.castelintransylvania.ro) ismertette.
Erdővidék újabb gyöngyszeme – a Kálnoky-kastély
Szombaton nyitották meg Miklósváron a nagyközönség előtt a Kálnoky-kastélyt, miután az csaknem két éven át felújítás alatt állt. Akik már a délelőtti órákban a helyszínre érkeztek, azok a Kálnoky Alapítvány muzeológusának, Lakatos Csillának az idegenvezetése mellett járhatták végig a kastély szobáit, termeit. Ezek legnagyobbika, melybe a főbejárat is nyílik, hajdanán a Nagypalota nevet viselte, ebédlőként és díszteremként szolgált.
Falán ma a kastély egykori tulajdonosának, az 1640-ben született gróf Kálnoky Sámuelnek a tablója díszeleg, a kép előtt pedig egy 17. századi csembalónak a másolata található. Itt kapott helyet az a konyhai kredenc is, melyet gróf Kálnoky Tibor– a kastélyt a baróti önkormányzattól 2004-ben haszonbérbe átvevő Kálnoky Alapítvány elnöke – egy sepsikőröspataki háznál talált meg, s mely valamikor az ottani Kálnoky-kastély tulajdonát képezte. Egy másik, 18. századi szekrényben ónedények találhatók, a cserépkályha is hű rekonstrukciója 17. századi eredetijének. A falakat török és arab perzsaszőnyegek díszítik.
A Nagypalota mellett van a Biedermeier-szalon, melyből korabeli bútorokkal berendezett hálószoba nyílik, és ugyancsak a Nagypalotából léphetünk át, de a másik irányba, az úgynevezett Asszony Házába, vagyis abba a terembe, melyben, hacsak nem akadt a kastélykertben tennivaló, egykor a kastély nagyasszonyának, lányainak élete zajlott. Itt varrósarok tekinthető meg. Az Úr Házában elsősorban a férfiemberek találtak maguknak hajdanán foglalatosságot, ennek megfelelően ivósarokkal volt ellátva, hasonlóképpen régi kardokat, fegyvereket is megcsodálhat ma itt a szemlélő. Az Ónémet Szalonból, mely színesebb, mutatósabb tárgyakkal van berendezve, újabb hálószoba nyílik a kastélyvendégek számára.
A nap folyamán a kastély lodzsájában miklósvári gyermekek rajzkiállítást lehetett megtekinteni, okleveleket adtak át a felújításban résztvevő építőmunkásoknak. Kora délután gróf Kálnoky Tibor, továbbá Erwin Șimșensohn államtitkár, Diana Săcărea, Norvégia bukaresti nagykövetségének munkatársa, Ionuț Țața projektmenedzser és Monica Drăgan, a kulturális minisztérium projektmenedzsment egységének munkatársa tartott sajtótájékoztatót. Elhangzott, hogy a miklósvári kastély felújítását az Európai Gazdasági Térséghez tartozó nem uniós államok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – támogatták, összesen 1,148 millió euróba került, az összeg 85%-át biztosította a már említett három állam, a többi kiadást a román állam fedezte saját büdzséjéből.
Kálnoky gróf szerencsésnek nevezte, hogy az adódott pályázati lehetőséget kihasználhatták a kastély felújítására, hiszen korábban évekig keresték hiába a támogatókat. Mint mondta, a berendezett múzeum ezentúl mindenki számára elérhető lesz. Hangsúlyozta, céljuk egyebek mellett az is, hogy Erdővidék bekapcsolódjon az országos turizmus „nagy körforgásába”: „A nagy turizmus kapujában vagyunk, éppen csak ki kell nyitanunk ezt az ajtót” – fogalmazott.
A sajtótájékoztató után a Nagypalotában bemutatók, értekezletek kezdődtek, melyeken az előadók a székelyföldi turizmus, ezen belül is a kastélyturizmus helyzetét taglalták; szó esett a miklósvári kastély történetéről is. Kálnoky Tibor gróf két ajándékot is átvehetett: egyet Domokos Pétertől, Domokos Géza fiától, elismerésképp az elvégzett munkáért, egy másikat pedig a norvég Lene Oernhoft-tól, aki a Károly herceg védnöksége alatt működő, a tradicionális építészetért síkra szálló és a kastélyfelújításban is partnerszerepet vállaló INTBAU Alapítványt képviselte.
Böjte Ferenc, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

EU-forrásokról tájékoztat a PONT Csoport
A PONT Csoport Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával partnerségben szakmai beszélgetést szervez június 16-án, 15 órai kezdettel, a K+ Közösségi Térben, amelyen Schanda Tamás János, európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár mutatja be azokat a frissen megjelent pályázati lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a transznacionális együttműködéseket a humán erőforrás fejlesztés területén.
Az esemény nyitott, viszont a szervezők kérik, hogy az esetleges túljelentkezést elkerülendő az érdeklődők regisztráljanak az eseményre. Regisztráció itt: https://goo.gl/yeoe4c.
A beszélgetés fő hangsúlyát a szervezők arra teszik, hogy miként tudnak magyarországi és határon túli szervezetek olyan partnerségeket létrehozni, amelyek megalapozzák az ezen kiírásokra válaszul megszülető, tudástranszferre alapuló pályázatokat.
A kiírások keretében több milliárd forint áll rendelkezésre olyan határon átnyúló szakmai együttműködési programok megvalósítására, ahol ezúttal határon túli szervezetek lehetnek a szaktudás átadói, a magyarországi szervezetek pedig e szaktudás, szakmai tapasztalat befogadói.
A PONT Csoport azért tartja fontosnak e lehetőség kiaknázását, hiszen számos területen a határon túli tapasztalatok, innovációk igencsak relevánsak lehetnek anyaországi fejlesztésekben is, hiszen csak saját példákból kiindulva, ifjúság, kultúra és örökség, illetve vállalkozásfejlesztés területén hasznosnak tartanák hasonló együttműködések kialakítását, a jelenlegi kiírások pedig erre nyújthatják a szükséges forrásokat. Szabadság (Kolozsvár)

Magyarországon hasznosítanák az erdélyiek tudását és tapasztalatait
Határokon átnyúló magyar-magyar együttműködéseket hozhat az Emmi pályázati kiíráscsomagja.
Határokon átnyúló, akár magyar-magyar együttműködéseket is lehetővé tevő pályázati kiíráscsomagot hirdetett meg Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében kiírt pályázatokról Schanda Tamás, a szaktárca európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára beszélt Kolozsváron a PONT Csoport és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának meghívására.
A K Plusz közösségi térben tartott szakmai fórumon Schanda olyan friss pályázati lehetőségeket mutatott be, amelyek megvalósításában a határon túli szervezeteknek és szakembereknek “újfajta módon” számítanak a segítségére. A program célja ugyanis ezúttal nem az erdélyi szervezetek és vállalkozások direkt módon történő támogatása, hanem a tudástranszfer. A pályázati forrásokkal azt támogatnák, hogy a határon túliak tudását és tapasztalatait Magyarországon hasznosítsák. A pályázati kiírásokra kizárólag magyarországi székhelyű szervezetek jelentkezhetnek, viszont kizárólag határon túli szervezetekkel partnerségben, ami Schanda szerint jó lehetőség magyar-magyar együttműködések létrejöttére is.
Többek között ezzel a nem titkolt céllal hirdettek meg három olyan pályázati programot is, amelyek transznacionális tudásmegosztásra jelentős forrásokat biztosítanak. A 2014 és 2020 között (Magyarországon) megvalósítandó kiírások közül az erdélyiek számára az egyik leginkább érdekes pályázati program már május végén megjelent és a Transznacionális együttműködések támogatása címet viseli. A felhívás célja, hogy magyarországi közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének növekedését idézze elő a nemzetközi együttműködések által, a tapasztalatoknak és a jó gyakorlatoknak az egymás közti megosztása, valamint a magyar viszonyokra való implementálása mentén.
A felhívásra összesen 5,39 milliárd forintot különítettek el. Támogatási kérelmet kizárólag magyarországi székhellyel rendelkező szervezetek, egyesületek, alapítványok nyújthatnak be önállóan vagy konzorciumban. Az érvényes pályázásnak ugyanakkor az a feltétele, hogy legalább két nemzetközi partnerrel kötött megállapodás kerüljön a pályázat mellé benyújtásra. 
Schanda elmondta, a pályázati forrásokat rendkívül sok területen fel lehet használni. Várják a pályázatokat a közép-kelet-európai romák felzárkóztatásához kapcsolódó kérdésekben, a nemzetközi és ifjúsági együttműködések megvalósításának területén, az egészségügyi és szociális hálózatok fejlesztésére, az egészségbiztosítási szolgáltatások határon átnyúló módszertanának fejlesztésére, valamint egészségügyi hálózati együttműködésekre és egészségipari kutatásokra is.
Az államtitkár szerint  a pályázatok benyújtására annak érdekében is hagytak elegendő időt, hogy szilárd együttműködések születhessenek a pályázó szervezetek között. Első körben július 22. és július 24. között várják a pályázatokat, de amennyiben nem merül ki a keret, akkor egészen 2019 júliusáig várják a pályázó szervezetek javaslatainak benyújtását.
Az államtitkár két másik olyan pályázatról is beszélt, amelyek közül az egyik pénteken jelent meg, a másik várhatóan a következő napokban lesz elérhető, ennek a Tematikus együttműködések erősítése az ifjúság, egészségügy, közösségfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén a Kárpát-medence szomszédos országaiban a címe. A szintén a jó gyakorlatok megosztását célzó kiírásra összesen 4 milliárd forintot különítettek el, fontos viszont megjegyezni, hogy ebben az esetben nagyobb ívű projektek megvalósítását támogatják elsősorban.   Már megjelent, és 5 milliárd forintot különítettek el az erdélyiek számára másik releváns pályázati kiírásra, amely az állami oktatás és a felsőoktatás területén történő együttműködéseket támogatja a Kárpát-medence szomszédos országaiban. A programon belül, amelynek elsődleges célja, hogy a közoktatás és a felsőoktatás területén növekedjen a magyar nyelvű szakmai tudás, arra is lehetőséget biztosítanak majd, hogy transznacionális együttműködések keretében cseréljenek egymással tapasztalatot a szakemberek. A pályázásnak alapvető feltétele itt is, hogy a kiírásra jelentkező konzorciumoknak együttműködési megállapodást kell kötnie a romániai, szlovákiai, horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyar pedagógus szervezetek közül legalább hárommal, valamint a kárpátaljai és vajdasági pedagógus szervezetek közül legalább eggyel.
Kicsid Attila Transindex.ro

Életre kelt a Teleki-kastély
Érdekes családi programok Gernyeszegen
Ismét benépesült szombaton a gernyeszegi Teleki-kastély, sokan éltek a lehetőséggel, hogy a Gernyeszegi Teleki Kastély Egyesület által szervezett kastélynapon meglátogassák az impozáns barokk épületegyüttest. A felnőttek idegenvezető kíséretében tett sétákon ismerkedhettek meg az erdélyi arisztokrácia eltűnőfélben lévő világával, a gyerekek pedig érdekes játékokba, kézműves tevékenységekbe kapcsolódhattak be.
Már a kora délelőtti órákban folyamatosan érkeztek a látogatók, a kisgyerekes családok – mintegy a hőség elől is menekülve – a kastélyparkot vették birtokba, sokan a fűben ülve nyugodtan beszélgettek, míg a gyerekek játszottak, mások egy szalmából rögtönzött ülőkére telepedve a fák árnyékában olvastak. A felnőtt látogatók körében minden alkalommal igen népszerű program a kastélylátogatás idegenvezetéssel, az idegenvezetők részletekbe menően bemutatták a Teleki család, a birtok történetét, illetve ez alkalommal be lehetett menni olyan termekbe is, ahová máskor nem lehet bejutni, például a grófnő egykori szobájába.
Lukács Katalin szervező lapunknak elmondta, az immár hagyományossá vált gernyeszegi kastélynap célja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ez a kastély látogatható, és használható közösségi térként. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ezen alkalmakkor ezer-kétezer látogató fordul meg a rendezvényen.
Az idén először egy szakmai előadás-sorozatra is sor került, amit a bukaresti Arche Egyesülettel együtt szerveztek, a Maros menti kulturális örökség hasznosításának a lehetőségeiről, műemlékvédelem tematikában három előadást hallgathattak meg a látogatók. Farkas András, a Pont csoport alapító tagja a Stratégiák és fenntartható intézkedések a kulturális örökség megőrzésére a 21. században című előadás keretében szólt arról, hogy miként lehet finanszírozást szerezni kulturális, műemlékvédelmi projektekre.
Raluca Bărbulescu építész, az Arche egyesület elnöke bemutatta, milyen elképzelések vannak a kastélyok hasznosítása kapcsán, hogyan járulhat ez hozzá a térség fejlesztéséhez. A Maros menti kastélyokról általánosságban szólva rámutatott, a gernyeszegi kastély mintegy pozitív példaként emlegethető, ugyanis jobb helyzetben van, mint a többi Maros menti kastély, mert két város, Vásárhely és Szászrégen között forgalmas helyszínen helyezkedik el, és mondhatni „újjáélesztés” alatt áll, azaz a tulajdonosok gondoskodnak róla, és igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy ne romoljon tovább az ingatlan állaga, és ki legyen használva az épületegyüttes, ellentétben például a radnóti kastéllyal, ami nagyon rossz állapotban van.
Mint mondta, a gernyeszegi kastély esetében mindenképpen multifunkcionális rendeltetésben kell gondolkodni, és a helyi önkormányzattal, illetve a helyi közösséggel partnerségben lehet a lehető leghatékonyabban kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket.
Eugen Vaida, a Monumentum Egyesület elnöke is arról beszélt, hogy a helyi közösség milyen szerepet vállalhat a műemlékek megmentésében. A szakmai előadások mellett dokumentumfilmek vetítésére is sor került, Szederkény Olga Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája című kétrészes dokumentumfilmjét vetítették le, az egyik a Bánffy, a másik a Bethlen családról szólt, Teleki Domokos, a régész címmel pedig Fábián István történész tartott előadást. A kastélynap keretében évről évre kerekasztal-beszélgetést is szerveznek történelmi családok tagjaival, leszármazottaival, idén Teleki Kálmán felesége, a részben erdélyi származású, de nem erdélyi születésű Teleki Nicole mesélt a családjáról, életéről.
Főként a fiatalabbak kapcsolódtak be a Kékvérűek című műhelymunkába, a film-fotó-média szakot végzett művész, Adela Muntean irányításával, a régit az újjal ötvözve, az archaikus és a mai digitális technológiát felhasználva dolgozták fel a kastély történetét egy interaktív műhely keretében, ahol mindenki maga készíthette el a saját kék „festményét”. Idén sikerült a helyieket is bevonni a programba, fellépett a gernyeszegi kórus, a gernyeszegi iskola diákjai kis műsorral készültek, illetve az erdőcsinádi ifjúsági néptánccsoport előadását és a Codex együttes zenei összeállítását is megtekinthették a résztvevők.
Grófok és grófnők nyomában
A marosvásárhelyi Creactivity Egyesület immár ötödik éve, hogy a kastélynapon gondoskodik a gyerekek szórakoztatásáról, idén is bábszínház, érdekes feladatok, illetve kézművesműhely szerepelt az aprónépnek szánt kínálatban. A legkisebbek arcára Halmágyi Éva és Bonczidai Dezső tehetséges bábszínészek csaltak mosolyt, Piroska és a farkas történetét adták elő, jó adag humorral fűszerezve. A bábszínház mellett igen népszerű volt a gyerekek körében az interaktív kalandjáték, amely során a gyerekek találkozhattak a kastély egykori lakóival, a korabeli ruhákba öltözött grófokkal és grófnőkkel, és mindenik szereplőnél feladatot kaptak, azaz kérdésekre kellett válaszolniuk, ami összekapcsolható az adott gróf életével, kedvenc időtöltésével. A játék végén a legügyesebbeket díjazták, a gyerekek büszkén mutatták szüleiknek az elismerő okleveleket.
Gál Csilla, a Creactivity Egyesület vezetője elmondta, idén belopták a programba a sportjátékokat is, hiszen köztudott, hogy egykor a grófok, grófnők életében fontos szerepet töltött be a sport. A kézművesműhelyben hagyományos és modern technikák révén ékszereket készítettek, a bogzás különféle formáival ismerkedhettek meg, a kisebbek papírból készült galambot röptethettek, papírtekercsből állatfigurákat tűrögethettek, illetve beavatták őket az origami-készítés rejtelmeibe. Délután pedig lehetőségük nyílt, hogy hintón sétálhassanak végig a kastélykerten.
Évente több tábor helyszínéül szolgál a kastély
Lukács Katalin szervező lapunk érdeklődésére elmondta, a kastély jó úton halad a minél hatékonyabb kihasználás terén, a nyári hónapokban eléggé belakják az épületegyüttest, több rendezvény is zajlik itt, főként táborok.
– Több cserkésztábor is van, Belgiumból jöttek gyerekcsoportok, emellett múlt héten zajlott a történelmi gyerektábor, a héten pedig a nyári egyetem, amikor egyetemisták és fiatal szakemberek, építészek, művészettörténészek, tájépítészek töltenek itt egy hetet, és segítenek abban, hogy állítsunk össze egy műszaki dokumentációt a kastélyról. Július 31-én kezdődik egy tíznapos művésztelep. Emellett évente, május utolsó szombatján kerül sor a kastélybálra, ugyanakkor ki is lehet bérelni a kastélyt különféle rendezvényekre, esküvőkre, keresztelőkre – fejtette ki. Mint mondta, az épületegyüttes folyamatosan kisebb-nagyobb javításokra szorul, jelenleg a legsürgősebb teendő a bejáratnál lévő híd felújítása, ugyanis a szerkezete annyira meg van gyengülve, hogy autóval már nem is lehet ráhajtani, viszont a pályázati lehetőségek is korlátozottak, és A kategóriás műemlék épületről lévén szó, a pályázati dokumentáció összeállítása is rengetegbe kerül.
MENYHÁRT BORBÁLA / Népújság (Marosvásárhely)

Műemlékvédelemről tanultak a fiatalok
Nyári egyetem a kastélyban
Idén második alkalommal rendezték meg a gernyeszegi Teleki-kastélyban a Nyári egyetem a kastélyban elnevezésű diáktábort, amely az oktató tevékenység mellett azt a célt is szolgálta, hogy előkészítse a műemlék épület és a Teleki-birtok felújításához és integrált menedzsmentjéhez szükséges dokumentumokat.
A Nyári egyetem a kastélyban a Teleki Kastély Egyesület és az Arché Egyesület közös projektje, amely a 2015-ben megszervezett gernyeszegi nyári egyetem folytatása volt. A tábor keretében a kutatómunka mellett nagy hangsúlyt fektettek a diákok oktatására, hiszen az volt a cél, hogy a részt vevő fiatalok megértsék, megismerjék a műemlék épületek helyreállításának komplex, multidiszciplináris folyamatát. A július 20. és 29. között zajló nyári egyetem résztvevői szakértők irányítása mellett dolgoztak, és a 10 napos műhelymunka során megismerhették a hazai és a külföldi gyakorlatot is a műemlékvédelem és helyreállítás területén.
Az idei táborban 25 egyetemista és fiatal szakember vett részt, akik építész, mérnök, művészettörténész, régész és tájépítész képzettséggel rendelkeznek, és Kolozsvárról, Nagyváradról, Iaşi-ból és Bukarestből érkeztek. A csapat tagjai között volt egy fényképész és egy filmes szakember is, akik megörökítették a kutatómunkát és a tábor eseményeit.
A nyári egyetem szakmai előadások sorozatával kezdődött, amelyek előkészítették a workshop második felében végzett kutatómunkát. Az első bemutatót gróf Teleki Kálmán tartotta, aki bemutatta a tábor résztvevőinek a gernyeszegi kastélyt és a birtok történetét. A kastély építéstörténetéről és építészeti megoldásairól Anca-Raluca Majaru építész beszélt a diákoknak, Makkay Dorottya építészmérnök pedig az erdélyi barokk tetőszerkezetek titkaiba avatta be a résztvevőket. Diana Culescu kertészeti szakértő az ember és a természet viszonyáról tartott előadást, Soós Zoltán történész pedig a térségben végzett régészeti ásatásokról mesélt a résztvevőknek.
A szakmai felkészítőket követően a diákok bekapcsolódtak a Gernyeszegi Kastélynap programjaiba, majd egy tanulmányút során meglátogatták a sáromberki, a sárpataki, az abafájai és a görgényszentimrei kastélyokat is.
A tábor második felében a kutatómunka és a felmérések zajlottak, építészeti és mérnöki tájépítész és kertészmérnök-, építészet és művészettörténeti, valamint régészeti és művészettörténeti műhelyek keretében.
A 2017-es nyári egyetem eredményeként sikerült befejezni a Teleki-kastély építészeti felmérését. A korábbi években készült dokumentumokat idén a tetőszerkezet felmérésével egészítették ki a diákok és az őket irányító szakemberek. A felmérést egy 3D lézeres szkenner segítségével végezték, így a diákok azt is megtanulhatták, hogyan működik ez a berendezés. A tájépítészek és kertészmérnökök a kastély körüli park helyzetét mérték fel, és javaslatokat tettek a legsürgetőbb beavatkozásokra, a történészek, művészettörténészek a műemléki értékeket dokumentálták, illetve javaslatokat fogalmaztak meg arra, hogy hol kellene régészeti ásatásokat végezni.
A Nyári egyetem a kastélyban projekt a Román Kulturális Alap (AFCN) és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) finanszírozásával valósult meg, illetve partnerei voltak a Maros Megyei Múzeum, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem, a Romániai Építészek Rendjének Erdélyi Fiókja, a Romániai Tájépítészek Egyesületének Bukaresti Fiókja, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a PONT Csoport és az IROD-M Kft. támogatásával.
(közlemény) Népújság (Marosvásárhely)