Polgári Élet címmel, új közéleti hetilap lát napvilágot november elsején Székelyudvarhelyen. A Polgári Válasz időszakos kiadvány szellemi utódjának felelős szerkesztője, Zsidó Ferenc elmondta, a polgári értékeket felvállaló újság hasábjain elsősorban az elemző jellegű háttéranyagok, riportok, vélemények kerülnek előtérbe. Az Infomédia Kft. tulajdonában levő 12 oldalas kiadvány péntekenként, Székelyföld nagyobb városaiban fog megjelenni. A lap főmunkatársa Szakács István Péter, valamint Komoróczy György. /Új hetilap a sajtópiacon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

November elsejétől tizenkét oldalon jelenik meg Székelyudvarhelyen az addig nyolcoldalas Udvarhelyi Híradó. Megjelent továbbá a városban a Polgári Élet. A hetilap kampánylapnak indult, és mindvégig ingyen terjesztették, az új lap a Polgári Válasz folytatása lesz. /Udvarhelyi sajtóújdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A Heti Hirdető című, Székelyudvarhelyen megjelenő szórakoztató magazin augusztus 22-i számában új magyar szó szerepel: Ha befizetsz, kapsz sommerpénzt. A román somer szót tehát sommer-re magyarították. A székelyudvarhelyi Polgári Élet augusztus 20-i számában jelent meg Fábián Lajos írása, aki sajátságosan üdvözölte a 15 éves Udvarhelyi Híradót. /Barabás István: Árnyékos kultúrák. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

A székelyudvarhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén Borbáth István RMDSZ-es frakcióvezető kérte Szász Jenő polgármestert, magyarázza meg: az árvízkárosultak megsegítésére kapott összegek miért nem szerepelnek a költségvetés-kiegészítés tervezetében. „Kik, hogyan, mennyit és kiknek osztották a segélyeket?” – kérdezte az. A polgármester kifejtette: szerinte inkább azt kellene számba venni, hogy őrajta kívül mások mennyi pénzt hoztak a katasztrófa sújtotta vidék megsegítésére. Mint mondotta, a pénzadományok nem a polgármesteri hivatal folyószámlájára, hanem két munkatársának nevére érkeztek. „A város nem kapott adományokat, ezért nem vagyok köteles beszámolni azokról” – mondta Szász. Ladányi László alpolgármester szerint az árvízkárosultak tizedét sem kapták annak az összegnek, amelyet az adakozók megsegítésükre szántak, és erkölcstelennek tartja, hogy a károsultaknak szánt pénzen korszerűsítik a sportcsarnokot. Szász a Polgári Élet című újság hasábjain jelentette meg az elszámolási listának. Ladányi szerint Szász azért helyeztette magánszámlákra a pénzt, hogy ne kelljen elszámolnia vele, és arra költhesse, amire akarja. /P. L.: Ködös az udvarhelyi adományok sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Perbe hívja a székelyudvarhelyi Digital 3 televíziót, valamint a Star Rádiót Szász Jenő polgármester. December 8-án bejelentette, hogy a két sajtóorgánum szignálásával, december 7-i keltezéssel, az egész Kárpát-medencében lejáratási kampány indult személye ellen. Hová tűntek a Székelyudvarhelyre küldött árvízpénzek? címmel, többoldalas dokumentációt küldtek szét elektronikus úton, a magyarországi adományozók mellett számos hazai és anyaországi írott, valamint elektronikus sajtóorgánum részére. A dokumentáció többek között Ladányi László alpolgármester, Borbáth István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, valamint egyes árvízkárosultak véleményét ismerteti. Szász jelezte, hogy a Polgári Élet hasábjain az árvízpénzekkel nyilvánosan elszámolt, melyet valamennyi udvarhelyi családnak elküldtek. A polgármester közölte, a folyamatban lévő munkákról ezután fognak kimutatást készíteni. A polgármester ugyanakkor több szerződést is bemutatott, amiből kitűnik, hogy az adományozók egy része 2006 nyarát jelölte meg az elszámolás határidejeként. Nyilatkozatot tett közzé a székelyudvarhelyi Digital 3 TV és a Star Rádió, amelyben nehezményezték, hogy Szász Jenő „ahelyett, hogy az elszámolásokkal kapcsolatos kérdésekre választ adott volna, perrel fenyegetőzik, és kitiltotta a Digital 3 TV-t és a Star Rádiót a Polgármesteri Hivatalból. /Szász Emese: Szász Jenő szerint lejáratási kampány indult ellene. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./ Székelyudvarhelyen cseppet sem burkoltan, a helyi RMDSZ-hez közeli tábor azt próbálja sugalmazni, hogy Szász Jenő polgármester valószínűleg megdézsmálta az alapítványi számlára érkezett pénzeket. Jött az árvíz, percek alatt elsodort életeket, vagyonokat. Aki csak tehette, azonnal a károsultak segítségére sietett. MSZP-s, Fideszes, RMDSZ-es, MPSZ-es, politikai színezettől függetlenül mindenki igyekezett valami felajánlást tenni. Kitalálták, a legjobb, ha a felajánlásokat egy alapítvány számlájára kérik átutalni, ugyanis amennyiben a hivatal számlájára érkezik be, akkor meg kell szavazni, hogy befogadják, aztán azt is, hogy mire költik, de még ennél is lényegesebb, hogy a jó szándékú felajánlásból ily módon közpénz lesz, elköltése közbeszerzési eljárás alá esik. Szász Jenő ezt az alapítványos megoldást használta. Mellékesen, a fél országban ezt a módszert használták, hasonló okok miatt. Egy adott helyzetben a megyei tanács is a saját egyesületét használta. És Szászt most ezért akarják felelősségre vonni. /Szüszer-Nagy Róbert: Ki lop ma? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

A határon túli magyarságnak nem szabad beleszólnia a magyarországi politikába – vélekednek erdélyi közéleti személyiségek annak a levélnek a kapcsán, amelyben huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus arra kérte az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nem látja jónak, hogy „mi innen akármilyen vonatkozásban átszóljunk”. Kántor Lajos örült, hogy az MDF elérte az öt százalékot. Varga Gábor író, a Szabadalmi és Márkavédelmi Hivatal elnöke szerint az erdélyi magyarságnak egyenlő közeltartással kell viszonyulnia a magyarországi politikai szereplőkhöz. Ő maga drukkolt, hogy a két kis párt – az SZDSZ és az MDF – bejusson a parlamentbe. Különösen örült annak, hogy az MDF-nek ez sikerült. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint minden magyarországi demokratikus párttal jó kapcsolatban kell lenni. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke nem tartja helyénvalónak, hogy az erdélyi magyarok beavatkozzanak a magyarországi, belpolitikai vitákba. Számára rokonszenves Dávid Ibolya etikus politikai magatartása. Bányai Péter politikai elemző úgy véli, nincs abban semmi új, hogy néhány ember, aki a Fidesznek drukkol, befolyásolni próbálja – sikertelenül – a magyarországi belpolitikai folyamatokat. „Ők Orbán szüleményei, de ha azt hiszik, hogy bármit képesek megváltoztatni, akkor ostobák. Amit most Orbán Viktor művel, nem más, mint a választások elvesztéséért való felelősség áthárítása. Már a Fideszen belül is kételyek merültek fel személye iránt, az újabb vereség nyomán le kell mondania” – vélte a politológus. Bányainak meggyőződése, hogy Dávid Ibolya ki fog tartani. Gálfalvi Zsolt úgy vélte: néhány önmagát az egész erdélyi magyarság szóvivőjének kinevező ember előítéletes és zavaros érvekkel befolyásolni próbálja a magyarországi választókat. Gálfalvi Dávid Ibolyának és politikustársainak kipróbált felelősségtudatáról beszélt, akik nem mondanak le „pártjuk átgondoltan és távlatosan képviselt értékeiről egy-két vesztésre álló és vagdalkozó, kapkodó népvezérjelölt hatalmi érdekeiért”. Két napja huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus levélben fordult Dávid Ibolyához, amelyben kérték az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Az aláírók: Albert István P. Leánder OFM, csíksomlyói házfőnök; Boros Károly felcsíki főesperes; Gergely István csíksomlyói esperes; Hajdó István, a Gyergyói Kerület főesperese; Kovács Sándor, a Székelyudvarhelyi Kerület főesperese; Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztor; Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkipásztor; Kedei Mózes, a Székelyudvarhely Unitárius Egyházkör esperese; Dancs Lajos, énlaki unitárius lelkipásztor; Beder Tibor, a Julianus Alapítvány Kuratóriumának elnöke; Dániel Sándor, a csíki Nagycsaládos Egyesület elnöke; Farkas Csaba, az SZNT alelnöke; György Attila író; Komoróczy György író, nyelvművelő; Lőrincz György író, az EMIA elnöke; Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere; Sándor Krisztina, a MIT elnöke; Sógor Csaba RMDSZ-szenátor; Soós Sándor, az EMI elnöke; Szakács István Péter tanár, író; Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere; Zsidó Ferenc író, a Polgári Élet főszerkesztője. /Simon Judit: Erdélyi üzenet az MDF-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Gyergyditróban az Idősek Klubjában író-olvasó találkozót szervezett az Magyar Polgári Szövetség. Csíki Sándor nyárádszeredai újságíró volt a vendégük, aki testnevelés tanári munkája mellett ír, utazik, vitatkozik, szervez, lelkesít, hogy erőt öntsön a fásuló erdélyi magyarságba. Csíki Sándor beszélt a romániai magyarság jogainak határozott követeléseiről, amiért többször „megkapta a magáét”. Írásait közölte többek között az Erdélyi Napló, a Polgári Élet, a Népújság, az Európai Idő, a Góbévilág világhálós újság és az Erdély. Ma honlap is. Válogatott publicisztikai írásai 2002–2007-e között jelentek meg három kötetben (Nem elfogyni (2002), Állj meg, madár, fejem fölött dalolva! (2006), Véreim, árva magyarok! (2007)) Határozottan kiáll az olyan kérdések védelmében, mint a történelmi múlt, a nemzeti hagyományok, szimbólumok, anyanyelvi oktatás, a sokgyermekes családok. (Nem véletlenül lett Csíki Sándor a Pro Familia Egyesület vezetője.) Könyve keményen bírálja a hatalom beolvasztó politikáját, ennek hű kiszolgálóit: a megalkuvókat, az árulókat, a belföldi és magyarországi hintapolitikusokat. Nem kíméli az RMDSZ vezetőit sem. /Gergely Géza: Meg kell maradni! = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 12. – 15. sz. /

Tömeges betelepülési hullám indult meg, a román áttelepülők inváziójának célpontjai között van Püspökladány és Debrecen is, a nyolcszáz lelkes Bedőn már a lakosság harmada román állampolgár. Hajdú-Bihar megye számos településén megjelentek az elsősorban tehetős romániai vállalkozók és értelmiségiek: sorra vásárolják fel az eddig eladhatatlan ingatlanokat, telkeket. A hírek szerint újabban már a Tiszántúl városaiban is egyre több a román ingatlanvásárló. Az áttelepülők új, magyarországi otthonaikban kívánnak élni, egyszersmind megtartják romániai munkahelyüket. A hajdúsági ingatlanárak alacsonyabbak, mint a partiumiak, a megélhetés költségei pedig összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek. Bedőn már két építési engedélyt is kiadtak magyarul egyáltalán nem beszélő családoknak. Biharkeresztesen is letelepült már legalább harmincöt-negyven romániai család. A betelepülők gyerekeiket Romániában járatják iskolába. A tendencia a székelyföldi magyarokat tölti el félelemmel. A székelyudvarhelyi Polgári Élet című hetilap írta, a partiumi soviniszta román megírták: eljött a történelmi lehetőség, hogy a románság a Tiszáig kiterjessze Nagy-Románia határát. /Élénk román bevándorlás. = Magyar Hírlap, aug. 15./

Zsidó Ferenc székelykeresztúri magyar–német szakos tanár, író, újságíró, a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet című hetilap főszerkesztője a közelmúltban védte meg doktori értekezését a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tudományos irányítója Péntek János nyelvész- és néprajzprofesszor volt. Disszertációjának címe: Történeti néphagyomány egy Nagyküküllő menti kisrégióban. Többnemzetiségű régiót vizsgált, ahol a magyarság viszonylag nagy számú románsággal és cigánysággal él együtt. /Komoróczy György: Történeti néphagyomány egy Nagyküküllő menti kisrégióban. Beszélgetés dr. Zsidó Ferenc néprajzkutatóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

A szabadegyetemen, a tusványosi médiaműhelyben a sajtóetika kényes határait firtatták. A magyar médiában „gyakorlatilag már egyáltalán nem érvényesül a sajtóetika, a médiában tudatos értékrombolás zajlik, a közösségi érdekek teljesen lebomlanak” – mondta Szalai Annamária, a budapesti országos ORTT tagja. Szerinte napjaink médiájában az emberi kapcsolatok (nők és férfiak, politikusok és választók, orvosok és betegek között) tudatos szétzilálása zajlik, egyedekké, idióta fogyasztókká bontják a nézői közösséget. A tömegmédiumok elterjedése a médiaszakértő szerint teljesen háttérbe szorítja a közösségi nézeteket, amelyre egy jól védekező társadalmi nyomás lenne a megoldás. Zsidó Ferenc, a székelyudvarhelyi Polgári Élet felelős szerkesztője szerint Romániában egyáltalán nem létezik sajtóetika, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy nincsenek független sajtóorgánumok. „Szerintem nem az etika hiánya ássa meg napjainkban a média sírját, sokkal inkább az a tény, hogy az írott sajtó lassú, de egyértelmű elbulvárosodásba kezdett” – nyilatkozta Zsidó Ferenc, majd hozzátette: a tizenhárom létező erdélyi magyar napilapot a kicsinyke piac nem tudja eltartani, ezért a lapok a bulvárral „imádkoznak az olvasók kegyeiért”. /Fleischer Hilda: Audiovizuális hulladékok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A Tig-Rad System Kft. volt a Gyergyó TV tulajdonosa. A médiaorgánumot Ketesdy Imre, az Infomarket Kft. tulajdonosa vette meg. Az Infomarket Kft. a Polgári Élet székelyföldi hetilap kiadója, és webrádió indítását is tervezi. Az új tulajdonos olyan televíziót szeretne, ahol a hír igaz, és megjelenik az érem mindkét oldala. Elégedettek a stábbal. /Balázs Katalin: Gazdát cserélt a Gyergyó TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/

Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kongresszusa előtt tíz nappal még javában zajlik a vita arról, hogy legyen-e vezetőcsere a szervezet élén. Szász Jenő az elmúlt napokban több olyan vidéki szervezet ülésére is ellátogatott, ahonnan korábban az hírlett, hogy tisztújítást szeretnének a párt élén. Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője – akinek neve többször is elhangzott, mint Szász Jenő potenciális kihívója – kitérő választ adott arra, hogy megméretkezik-e kongresszuson. Viták nélkül zajlott le március 3-án a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki küldöttgyűlése Sepsiszentgyörgyön. Az ülés előtt az előcsarnokban osztogatták a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet hetilap számát, címoldalán ezzel a címmel: „Csinta: nem indulok”. Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője azonban közölte: nem nyilatkozott a lapnak azzal kapcsolatban, hogy tisztújítás kiírása esetén indulna-e Szász Jenő ellenében a polgári párt elnöki tisztségéért. Az ülésen felszólaló Szász Jenő közölte: meglátása szerint a párt sorsa 2012-ben dől el, akkor a helyhatósági választásokon kell majd úgy teljesítenie a polgári pártnak, hogy megkerülhetetlenné váljon az RMDSZ számára. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke fenntartja véleményét, hogy a polgári pártnak legitim elnökre és elnökségre van szüksége. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke megállapította, hogy Szász Jenő kortesbeszédet tartott, „amelynek lényege az volt, hogy mindazon kevesek, akik le akarják őt váltani, az RMDSZ vagy a Szekuritáté beépített emberei, és egyetlen céljuk a párt felszámolása.” /Kongresszus előtt – zűrzavaros állapotok az MPP-ben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Megelégedéssel üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hogy egyre szélesebb körben sikerül megvalósítani az erdélyi Magyar Összefogást. Az EMNT korteskörútjának eddigi állomásain – a Partiumban, Máramarosban, Székelyföldön egyaránt – az RMDSZ és az MPP képviselői szinte minden esetben együttesen vettek részt, és a helyi önkormányzatokkal, egyházi közösségekkel és civil szervezetekkel együtt támogatásukról biztosítják a magyar EP-jelöltek listáját. Az EMNT arra hívja fel az RMDSZ és az MPP tagjait, szimpatizánsait, hogy emelkedjenek felül a megosztó személyi vagy pártérdekeken, a múltban elszenvedett különféle sérelmeken, és a minél erősebb erdélyi magyar EP-képviselet érdekében támogassák a Magyar Összefogás jelöltjeit. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az MPP hivatalos lapja – a Polgári Élet – vonatkozó írásai az ellenséges román nacionalista sajtó gyakorlatán is túltesznek az EMNT rágalmazásában” – áll az EMNT közleményében. /EMNT: egyre szélesebb körű az összefogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet múlt heti számában azért háborodott fel és fricskázta meg a Krónikát, mert az RMDSZ Communitas Alapítványa idén egyetlen banit sem juttatott a hetilapnak. Több más sajtótermékkel együtt azonban támogatta a Krónikát. A Polgári Élet ebből arra következtet: „az RMDSZ ezzel hálálja meg, hogy a Krónika talán visszafogta kissé az ellenzékiséget”. A Krónika nem változtatott nézetein. A Magyar Polgári Párt /MPP/ szócsövének, a Polgári Élet hetilap munkatársainak az nem tetszik, hogy a Krónika cikkezni mert a pártban uralkodó ellentétekről, és amikor rászolgált, kritikával illette az alakulat vezetőségét is. Különben nem árt, ha a Polgári Élet felelős szerkesztője is tudja: a médiapályázatok elbírálásában egy ideje már a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete az illetékes. – Az Új Magyar Szó /ÚMSZ/ bejelentette, hogy Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonából egy nagyváradi alapítvány „közösségi” tulajdonába került át az országos napilap. A politikus „önzetlen” médiamecénási érdemeinek méltatásán túlmenően az ÚMSZ megbízott főszerkesztője bejelentette: a tulajdonosváltással megkérdőjelezhetetlenné vált a szerkesztőség önállósága és szerkesztői függetlensége. A Krónikának erős kétségeink vannak azonban a tekintetben, hogy a lap – amelynek korábbi főszerkesztőjét a tavalyi parlamenti választások előtt azért váltották le, mert interjút közölt a Markó Béla ellenében indult Kincses Előd szenátorjelölttel – megszabadult a pártcenzúrától. /Rostás Szabolcs: Mit állít a pártsajtó? = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A fideszes Lázár Ferenc, aki Székelyföldről települt át Magyarországra, nyílt levelet írt Szász Jenő MPP-elnöknek, figyelmeztetve, hogy szétforgácsolja az erdélyi nemzeti oldalt, amikor Tőkés László ellen hangolja az embereket. Aljasság volt az Erdélyi Magyar Ifjak táborának bejáratánál ingyen osztogatni a székelyudvarhelyi Polgári Élet azon friss számát, amelyben egy névtelen tollforgató Tőkés Lászlót csúsztatással rágalmazza. Ezt a hetilapot nem lehetett megvásárolni a gyergyói újságos standoknál, tehát azért osztogatták, hogy Tőkés ellen hangolja a táborba belépő fiatalokat. Egy másik hetilapnak, amit szintén ingyen osztogattak a táborban, a kézdivásárhelyi Székely Újságnak Szász Jenő adott interjút, melyben azt állította, Tőkés László lépett egyet balra, összeborult az RMDSZ-szel. A püspök régen az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, ahová most visszafogadták. Szász Jenő is az RMDSZ prominense volt, emlékeztetett Lázár Ferenc. Amikor 1989-ben Tőkés László a saját és családja életét kockáztatta, akkor Szász Jenő Brassóban a kommunista diákszövetség elnöke volt. Lázár Ferenc javasolta, hogy Szász Jenőnek nyilvánosan kérjen elnézést Tőkés Lászlótól a fizetett „nemzeti polgáris” tollforgatóik helyett is. /Lázár Ferenc, a Fidesz kulturális bizottságának tagja, a Magyar Gyökerek Egyesület elnöke: Nyílt levél Szász Jenő MPP-elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A CNSAS /Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács/ informátornak tekinti Vetési Lászlót. „Kezünkbe került egy értesítés kópiája, melyben a CNSAS tudatja a kérelmezővel, hogy sikerült azonosítania a Szekuritate két ügynökét, a többi fedőnévnél folytatják az azonosítást. A kérelmező Beke Mihály András újságíró, Beke György író fia, aki miután fellapozta az édesapjáról készült dossziékat, arra volt kíváncsi, kik lapuknak a fedőnevek között. ” Az egyik „Lazarescu”, Bustya Endre irodalomtörténész, többször volt börtönben. A másik „Schuszter” – Vetési László lelkész, a Kárpát Medencei Képviselők Fóruma által létrehozott szórvány munkacsoport elnöke. A Polgári Élet munkatársa felhívta telefonon. Vetési cáfolta, hogy köze lenne hozzá. /Fedőnevek: szekustörténetek vég nélkül. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 22./

Az átvilágítás része a rendszerváltásnak"
Nagyvárad – Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a rendszerváltozásnak része kell legyen az átvilágítás, mert ha nem vágjuk el a szálakat, akkor meghosszabítjuk a kommunizmus folytonosságát.
Péntek délelőtt nagyváradi EP-irodájában sajtótájékoztatót tartott Tőkés László európai parlamenti képviselő, melynek fő témája a kommunista és a titkosszolgálati múlttal való szembenézés, illetve az ezek visszahúzó örökségétől való szabadulás volt. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy a rendszerváltozásnak része kell legyen azátvilágítás, mert ha nem vágjuk el a kommunizmus és a demokrácia közötti szálakat, akkor meghosszabítjuk előbbinek folytonosságát. “Világos, hogy csakis akkor szakíthatunk a visszarendeződéssel, ha szembenézünk a múltunkkal”, fogalmazott. Arra emlékeztetett, hogy ennek tudatában az idén tovább folytatódott az egyházi átvilágítás, 2008-ban pedig az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS) igazolásának megfelelően szerinte összesen 16 református lelkészi személyről bizonyosodott be, hogy együttműködtek a Szekuritatéval. Ugyanakkor további lelkészi személyek esetének megitélése függőben, illetve folyamatban van, tette hozzá.
Negatív propaganda
A volt püspök meglátásában az átvilágítás folytatása komoly ellenállásba ütközik, mert a legutóbbi leleplezések nyomán sokan éles ellentámadása lendültek, és “közvetlen módon vagy különféle lejáratási módszerekkel próbálják akadályozni az igazság feltárását”. Meggyőződése: bizonnyal feltételezhető, hogy a szekustisztek, illetve volt tartótisztek megnevesítése őket magukat, valamint egykori és jelenlegi (?) kollaboránsaikat is erőteljesen aktivizálta. Az EP-képviselő neveket is említett, szerinte Florin Budea és Laura Gal újságírók, Aurel Căprariu alezredes, Aurel Agache volt kézdivásárhelyi milicista fia és Gheorghe Rădulescu járnak élen a negatív propaganda-kampányban. Megítélésében a politikai és az egyházi oldalon is hasonló, őt lejárató megnyilatkozások, aknamunkák tapasztalhatóak, példaként név szerint említette Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselőt, az “MPP-szócső” Polgári Élet című újságot, Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztort, Visky István bihari lelkészértekezleti elnököt, Bátori Gyula volt gencsi lelkipásztort és Balogh Béla volt kolozsvári tiszteletest.
Tőkés László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy “sok rovott múltú református lelkész” telepedett át Magyaszországra, mint amilyen állításában Halász Alexandru volt temesvári, Kovács Imre volt paptamási és Fazakas László volt margittai lelkészek vagy a Bereschi és a Tudorache fedőnevek viselői. Ugyanilyen vonatkozásban említette Bartha Tibor ortopéd főorvost is, aki Budapestre költözött. “Félő, hogy némelyiküket mind a mai napig kezében tartja a román titkosszolgálat, és emiatt ők új hazájukra nézve is veszélyt jelentenek. Húsz évvel a rendszerváltozás kezdete után, társadalmunk és nemzetünk erkölcsi-lelki megújulásának komoly előfeltétele a tisztulás”, vélekedett.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Kirabolták a Polgári Élet hetilap szerkesztőségét
Tegnapról mára virradó éjszaka betörtek a Polgári Élet hetilap szerkesztőségébe. A behatoló(k) feldúlták a szerkesztőség épületét, felfeszítették a fiókokat, elvittek egy hordozható számítógépet, egy mobiltelefont, a cégpecsétet és a cégautó kulcsát.
A történteket reggel észlelték a szerkesztőség munkatársai, értesítették a rendőrséget, akik ujjlenyomatokat vettek, elkezdték a nyomozást. A nyomozócsoport lezárta a körzetet, kutyával követte a betörő(k) nyomait, melyek a szombatfalvi vasútállomás irányába vezettek.
Az eltulajdonított számítógép rengeteg dokumentumot tartalmazott, a 6 éves Polgári Élet eddigi lapszámainak archívumát, így a kár nem csupán anyagi, hanem erkölcsi. A nyomozás további fejleményeiről tájékoztatjuk a közvéleményt
Mint ismeretes, a Polgári Élet az utóbbi időben több cikkében foglalkozott az udvarhelyi szervezett bűnözéssel. Nem tudjuk, a betörésnek van-e köze a megjelent cikkekhez, „megrendelt” akció volt-e, melynek célja a megfélemlítés, vagy csak a véletlen műve volt, egyszerű, pitiáner betörővel állunk-e szemben.
A továbbiakban bízunk a nyilvánosság erejében, és számítunk a szakmabéliek kollegialitására, arra, hogy a médiában publicitást adnak az esetnek, elsősorban azért, hogy lehetőleg a jövőben hasonló esetek ne történjenek.
Polgári Élet, Erdély.ma

Bálint András-díj bloggernek
A Hargita Népe volt munkatársának tiszteletére alapított Bálint András-díjat osztották ki tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában. Szőke László blogger és Csíki Sándor újságíró részesültek a kitüntetésben „a közösségért végzett munkájukért”.
Szőke László blogger és Csíki Sándor újságíró kapta a tizenhatodik alkalommal kiosztott Bálint András-díjakat. A Hargita Népe volt munkatársa emlékére alapított díjat Csíkszeredában osztották ki szerda este a Székelyföld folyóirat székházában.
Bár eleinte a Bálint András-díjat pályakezdő újságíróknak ítélték oda, néhány éve lazítottak a szabályokon, és több éve munkálkodó újságírókat is elismernek. Az idén Szőke László bloggert, a Fekete-fehér blog szerzőjét, a Magyar Nemzet munkatársát, valamint Csíki Sándor közírót díjazták. A székelyudvarhelyi származású, Magyarországon élő Szőke László újságíró és blogger neve nem ismeretlen az olvasók előtt, ő ugyanis a Fekete-fehér internetes napló működtetője, ahol nyilvánosságot próbál biztosítani az udvarhelyi közbiztonságot zavaró, gyakran egészen az alvilágból eredő eseteknek.
„Alapvetően mindig jobban fénylenek azok az elismerések, amelyeket azon a helyen kapsz, ahol születtél, és amely hely kedves számodra. Érdekes, hogy egy ilyen elismerést 700 km-rel odébb kapok, mint ahol élek. Természetesen jól esett, örülök minden elismerésnek, és köszönöm szépen” – mondta lapunknak Szőke László, aki hozzátette, egy évig még biztosan folytatja az alvilági erőszakszervezetek és bűnhálózatok elleni harcot.
A Bálint András-díjat Csíki Sándor tanár, közíró is átvehette. Az Erdélyi Naplóban, a Polgári Életben és a Népújságban jelentek meg cikkei. „Szeretném, ha írásaimmal és egész értelmiségi létemmel egy akadályt gördíthetnék fogyásunk útjába. Hiszem és vallom, hogy nekünk nem szabad elfogyni, nem lehet erről a szép hazáról lemondani. Úgy kell élnünk, dolgoznunk, alkotnunk itt ezen a földön, hogy Erdélyt megtartsuk magunknak” – mondta el magáról Csíki Sándor.
Baloga-Tamás Erika, Új Magyar Szó (Bukarest)

Lemondott Zsidó Ferenc, a Polgári Élet főszerkesztője
Döntésének okairól egy közleményben nyilatkozik a szépíróként is ismert újságíró. Kifejti, hogy elvesztette motivációját és belefáradt a szélmalomharcba, ugyanis – idézünk a közleményből: hiába írtunk meg tényfeltáró riportokat, komoly leleplező anyagokat politikai és gazdasági szélhámosságokról, egyetlen érintett sem mondott le. Kiábrándítóan hat számomra a két magyar = három párt-jelenség, a szellemi és erkölcsi hanyatlás.
Zsidó Ferenc 7 éve tölti be a Polgári Élet /Székelyudvarhely/ főszerkesztői tisztségét, a lap szerkesztősége Székelyudvarhelyen működik. Írásából az is kiderül, hogy a továbbiakban inkább az irodalmi tevékenységére fog koncentrálni. A március hónap lejártával leköszönő főszerkesztő feladatkörét Balázs Árpádnak adja át, aki eddig lapszerkesztőként dolgozott a hetilapnál.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

A Communitas esete a magyar sajtóval
Szinte észrevétlenül jelent meg a napokban a Communitas Alapítvány tavaszi kiírásának az eredményhirdetése. A kuratóriumok hozták formájukat, különösebb meglepetést nem okoztak. Az RMDSZ holdudvarához tartozó, vagy hozzájuk közel álló szervezetek idén is taroltak. Az alapítvány által kezelt lejmilliók kis hányadát nyilvános pályázati úton elosztó kuratóriumok hűek maradtak önmagukhoz: ahogyan eddig is, tették „kötelességüket”, és kirostálták a nem oda való, a más magyar pártok irányába elcsángáló delikvenseket.
Lévén, hogy idén egy-két ellenzéki napilapnak is hullattak némi morzsát, nagy felhajtás nem volt a Communitas örökös visszaéléseinek ügyében. Az meg bizonyára sokaknak nem tűnt fel, hogy a százszázalék RMDSZ-ellenőrzés alatt álló heti- és havilapok, vagy más időszakos periodikák kuratóriumában az RMDSZ-monopóliumot legkeményebben bíráló Erdélyi Napló, Polgári Élet vagy Erdélyi Gazda idén sem kapott egy banit sem.
Érdemes néhány szót szólnom a sajtótámogatások ügyéről, már csak azért is, mert a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének igazgatótanácsi tagjaként az előző években nekem is szerepem volt abban, hogy a napilapok által megpályázható nyilvános sajtótámogatások megítélésében az újságírószakmának is beleszólása legyen. Elértük, hogy hosszas kirekesztés után nem csak a Krónika, hanem a két, ellenzéki hangvételű megyei napilap, a Háromszék és a Reggeli Újság is támogatásban részesülhessen.
Ha jól számolom, a MÚRE képviseletében összesen három ilyen kuratóriumi ülésen vettem részt. Ha már a jobboldali sajtó részéről egymagamban voltam ott, valamit mozdítani próbáltam. Napilap számára jelképes összeg a megítélt évi 10 000-20 000 lej, mégis jó volt tudni, hogy a Reggeli Újság vagy Krónika részére nem volt kis siker keresztülvinni ezeket a döntéseket.
A párhuzamos sajtókuratóriumban viszont ez a fajta szakmai egyeztetés már nem működött. Itt a Communitas Alapítvány hozta hagyományos formáját: mindig hithű RMDSZ-katonák osztották az erdélyi magyarság pénzét, így természetesen szóba sem jöhetett, hogy az RMDSZ-vonaltól eltérő lapok részesüljenek támogatásban. Persze, mindig akadt egy-két kuratóriumi tag, aki azért rákérdezett, hogy az Erdélyi Napló például kaphat-e pénzt? A kétezres évek végéig ez úgy működött, hogy Markó Béla tudatta a nagyérdemű kuratóriummal, kik vannak tiltólistán. Az Erdélyi Napló néhány más lappal együtt hosszú éveken át a lista oszlopos tagja volt. Aztán kis erdélyi világunk változott, és az RMDSZ egyezkedésre kényszerült Tőkés Lászlóval. Ettől persze az RMDSZ-csúcs nem változott meg, de hirtelen, szemszúrásból eltűnt a virtuális lista. Tíz év után így eshetett meg, hogy az Erdélyi Napló 2009-ben egyszer csak kereken 5 000 lejt kapott, nagyjából annyit, mint egy községi polgármesteri hivatal faliújságja. Összehasonlításként írom, hogy az RMDSZ egyik szócsöveként elhíresült Erdélyi Riport hetilap abban az évben az általunk kapott összeg több mint hatszorosához jutott hozzá.
Amikor RMDSZ-tisztségviselőknek panaszkodtunk a méltánytalan pénzosztásról, válaszuk rendszerint az volt: miért nem megyünk Tőkés Lászlóhoz vagy Szász Jenőhöz pénzt kérni? Az természetesen egyikük fejében sem fordult meg, hogy a szétosztásra kerülő pénz nem valamiféle RMDSZ-mágnás személyes vagyona, hanem a romániai magyarság adólejeiből megítélt támogatás.
Az RMDSZ pénzosztó kuratóriuma semmit nem hajlandó saját hibáiból tanulni. Úgy tűnik, idén a kuratóriumokban ismét „listás szavazás” folyt. A Communitas ismétli önmagát, akár a történelem. Miközben a magyarországi kormányváltás rendre mindent kihúzott az RMDSZ alól, a figyelmeztetés nem elegendő. Ugyanott folytatják, mintha mi sem történt volna.
átvette Makkay József blogjából, 2011. május 23
Erdélyi Polgár /Az MPP Kolozs megyei lapja.

Hetvenéves Komoróczy György nyelvművelő
Hetvenéves február 10-én Komoróczy György erdélyi nyelvművelő. Ebből az alkalomból interjút közölt a Hargita Népe című székelyföldi napilap pénteki számában.
„A Hargita Népében – elődjét, a Hargitát is beleszámítva – bő 40 éve éltetem a heti rendszerességgel megjelenő anyanyelvápoló rovatot, a Helyesent. Ebben a munkában a korábbi és mostani szerkesztőségnek is érdeme van. Nyelvművelő írásokat szoktam még közölni a Székely Újságban, ritkábban a Krónikában, és erdélyi tudósítóként, munkatársként meg-megjelennek cikkeim a budapesti Édes Anyanyelvünk című folyóiratban is. A Székely Újságban, a korábbi Polgári Életben kulturális eseményekről szoktam írni” – foglalta össze eddigi munkásságát az 1942. február 10-én a Szatmár megyei Domahidán született Komoróczy György, aki további legalább 18 különböző újságban, folyóiratban, periodikában tette közzé eddig írásait.
Ahogy sajtóbeli írásai, úgy kötetei is többféle témával foglalkoznak. Első könyve 1975-ben Anyanyelvünk művelése címmel jelent meg.
Az interjúban Komoróczy elmondta, hogy hétéves korában, 1949-ben földbirtokos családja minden ingatlanját és ingóságát elkobozva kitelepítették, deportálták őket, így kerültek Székelyudvarhelyre. Később felsőfokú tanulmányokat származása miatt nem folytathatott.
A vegyésztechnikusi végzettségű nyelvművelő nyelvtudományi ismereteit autodidakta úton szerezte. Egyik nagybátyja magyar szakos tanárként, budapesti rokona, az ókortörténész Komoróczy Géza pedig minden, a magyar szakon szükséges egyetemi jegyzetet, tankönyvet és sok-sok nyelvészeti szakkönyvet megszerzett neki.
Komoróczy György munkásságában különösen a műszaki és a hivatalos nyelvhasználat sajátosságaival, hibáival foglalkozik, ugyanakkor kutatási területe a román–magyar kétnyelvűség, a nyelvi erózió kérdése is.
”Bármennyire derűlátó legyen is az ember, a nyelvromlást lassítani, esetleg megállítani csak a család–óvoda–iskola–egyház–tudományos műhelyek–tömegtájékoztatás nagyjából egybehangolt, összefogó munkájával lehet és lehetne. A baj a családban kezdődik. Sok helyen nem magyarul szól a rádió és a televízió, és nem jár magyar iskolába a gyermek. A hivatalokban és a közéletben még a Székelyföldön is számos helyen csak lélegeztetőgépen van a magyar nyelv” – mondta el az erdélyi magyarság nyelvi helyzetéről Komoróczy, hozzátéve, hogy szerinte „magyarként csak anyanyelvünkkel együtt tudunk megmaradni, ahhoz pedig a nyelvünk iránti hűségünkre, szeretetünkre, és a magyar nyelv presztízsének növelésére van szükség.”
Az interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy az anyanyelv megtartásához úgy tudnak hozzájárulni Erdélyben, ha a magyarok élnek is törvény adta lehetőségükkel, és hivatalokban is használják a magyar nyelvet. „A hazai magyar politikának pedig egyebek mellett az volna a dolga, hogy szorgalmazza a törvényhozásban Bukaresttől Brüsszelig a magyar nyelv hivatalossá tételét az erdélyi régióban” – tette hozzá.
Terveiről Komoróczy György elmondta, hogy már nyomdába került a Székelyudvarhelyért Könyvek sorozatban megjelenő portrékötete néhai id. Hegyi István udvarhelyi református lelkipásztorról, és tervezi egy interjúkötet megírását is.
MTI
Erdély.ma

Elhunyt Csíki Sándor
Méltósággal viselt, súlyos betegség után június 9-én, hétfőn este elhunyt Csíki Sándor /1958-2014/. A nyárádszeredai tornatanár egyben író, újságíró volt, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, valamint a Marosszéki Székely Tanács elnöke is volt, s nem utolsó sorban négygyerekes családapa.
Csíki Sándor Backamadaroson született, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskolában érettségizett, majd Bukarestben elvégezte a Testnevelési Akadémiát. Egyebek mellett a Pro Familia Transilvania Egyesület vezetője és két nemzetközi családszervezet alapítója. Írásai jelentek meg többek között az Erdélyi Naplóban, az Európai Időben, a Polgári Életben és a Népújságban, hat kötet is fűződik a nevéhez.
A Magyar Polgári Párt megemlékező közleményében emlékeztet: Csíki Sándor súlyos betegen, kórházi kezelését is megszakítva részt vett az idei március 10-i tüntetésen a Székely Vértanúk emlékművénél, és végigmenetelt a többiekkel, mintegy jelezve, hogy vállalja ugyanazt a küzdelmet, és ha kell, ugyanazt az áldozatot is.
„Nagycsaládos apaként, de tanáremberként is tudta és hirdette: gyermekek nélkül népünknek híre emlék csupán. Mindig közösségben gondolkodott, legyen szó erdélyi vagy Kárpát-medencei családszervezetek szövetségéről, napi politikáról vagy autonómiaküzdelemről. Székely népének szeretete hatja át írásait is, amelyekben a Nyárád és a Küküllő-mente településeit ismerteti. Tanárként, újságíróként és párttagként is olyan kolléga volt, akire mindig számíthattunk” – fogalmaznak a közleményben. Székelyhon.ro