Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./

A kortárs erdélyi magyar képzőművészetnek szentelt múzeum létrehozását javasolja Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh alelnöke, mely elképzelést a szakma és a politikum is támogatja. A Nagyváradon élő festőművész azért látja indokoltnak az intézmény létrehozását, mert véleménye szerint az erdélyi magyar képzőművészet nincs valós értékének megfelelően képviselve a múzeumok állandó kiállításain. Jakobovits Miklós elképzelése szerint az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum gyűjteményének gerincét a két világháború közötti időszak legjelentősebb alkotóinak munkái képeznék – a nagybányai iskola, a székelyföldi festők és a kolozsvári iskola művészeinek munkái. A múzeumban természetesen a kommunizmus idején alkotó művészek és a rendszerváltás utáni időszak jelentős alakjainak munkái is helyet kapnának. A 90-es évek elejétől Jakobovits egy sor hazai és anyaországi politikai és közéleti személyiséget próbált megnyerni a tervnek. Beszélt a múzeumprojektről Tőkés László püspöknek, a fideszes Németh Zsoltnak, de kért segítséget az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetőjétől, Szép Gyulától is. A Barabás Miklós Céhnek semmiféle anyagi háttere nincs, nem kapnak támogatást sem a magyar, sem pedig a román kormánytól. A művész szerint Kolozsvár lenne az ideális helyszín a múzeum létrehozására, de Nagyváradon is el tudja képzelni a múzeumot. Ujvárossy László nagyváradi grafikusművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának megbízott dékánja szerint is indokolt a kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása. Vargha Mihály szobrász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója maga is évek óta dédelget egy ilyen tervet. A Székely Nemzeti Múzeum 1990 óta teret biztosít kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek is, de ez nem elég. Vargha Mihály szerint Sepsiszentgyörgy megfelelő helyszín volna egy ilyen intézmény számára. Csíkszeredában megvalósult már egy hasonló kezdeményezés, a 2005 és 2007 között létezett Kortárs Képzőművészeti Galéria és Múzeum (KO. KE. M). A Nyitott Műhely Egyesület működtette intézmény időszakos kiállításokat rendezett, de saját gyűjteménye is volt. Azért szűnt meg, mert az önkormányzat nem újította meg a helyiség bérleti szerződését. /Pengő Zoltán: Új erdélyi magyar képzőművészeti múzeum terve körvonalazódik . = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

A Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke ősztől mesteri képzést indít. Az európai szociálpolitikák elnevezést viselő szakról Flóra Gábor egyetemi professzor, a PKE bölcsészettudományi karának dékánja adott tájékoztatást. A mesteri szakon nyújtandó képzés a foglalkozások széles spektrumát nyitja meg. A PKE tanárai mellett a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem oktatói is tanítanak majd. /Tóth Hajnal: Mesterképzés a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 13./

A román–magyar közös kormányülés napirendjén szerepelhet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami támogatásának kérdése – közölte a felsőoktatási intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az egyetem elnöke. Elmondta, hogy a magyar államtól a kormányváltozást követően kérni fogják: a tanintézet egy összegben kapja meg az elmúlt hét évben elmaradt támogatást, ez ugyanis lehetővé tenné a további fejlesztéseket. Az új tanévben 384 diák jelentkezett az egyetemre, tíz százalékkal több, mint tavaly – számolt be Horváth Gizella, a nemrég akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A bölcsészkarra 200-nál, a közgazdasági karra 150-nél többen jelentkeztek, a művészeti karon mintegy 30 hallgató van. Idén három mesteri képzést indítottak, Európai szociálpolitikák, Filozófia és művészet a nyilvános térben, valamint Többnyelvűség és multikulturalitás címmel, ezekre 62-en jelentkeztek, a hallgatók egyharmada térítésmentes helyen tanul. Az akkreditálási folyamat lezárását kész pályázatokkal várták, közölte János-Szatmári Szabolcs egyetemi kancellár. Hermán M. János, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézet vezetője a felsőoktatási intézménnyel való jó együttműködést hangsúlyozta. /Fried Noémi Lujza: Tízéves a váradi PKE. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Együttműködési szerződést írt alá a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem a helyi önkormányzattal. Az egyetem hallgatói különböző projektekben segíthetik a várost, az önkormányzat pedig a középiskolás tanulókkal együtt díjazná a legügyesebb egyetemistákat. Az együttműködési keretszerződés alapján a felsőoktatási intézmény mindhárom kara számára találtak is feladatot a városháza illetékesei. A bölcsészettudományi és a közgazdaság-tudományi kar segít a jövőben a városfejlesztési stratégiák kidolgozásában, a művészeti kar hallgatói pedig beleszólást nyernek a városi kulturális rendezvények szervezésébe. A társadalomtudományi tanszék diákjai a város szociális térképének elkészítésében segíthetnek. A keretszerződést Horváth Gizella, az egyetem rektora a város alpolgármesterével, Biró Rozáliával közösen dolgozta ki. A Partiumi Keresztény Egyetemen november 10-én zajlott a rektorválasztás, a vezetői munkát ezentúl János-Szatmári Szabolcs korábbi egyetemi kancellár látja el. János-Szatmári volt egyébként az egyetlen jelölt, aki megpályázta a rektori tisztséget. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: hallgatók a városért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Bihariak a Művészetek Palotájában
Nagyvárad – Szeptember 19-én, vasárnap a budapesti Művészetek Palotája Hetedhét ország című rendezvényén nagyváradi, illetve Bihar megyei művészek mutatkoznak be. A programokon való részvétel ingyenes.
A budapesti Művészetek Palotájában vasárnaponként látogatható népszerű Cifra Palota 2007 őszétől a Hetedhét ország elnevezésű rendezvénnyel bővült, melynek keretében a látogatók ízelítőt kapnak egész Magyarország kulturális életéből. Az idén tovább gazdagodtak a programok, ugyanis átlépve a határokat, az anyaországon kivüli városok, térségek is bemutatkozhatnak. Megtiszteltetés Nagyvárad, illetve Bihar megye számára, hogy a határon túli vidékek közül elsőként kapott lehetőséget arra, hogy “meghódítsa” a fővárosiakat, valamint a MÜPÁ-t felkereső turistákat.
Biró Rozália váradi alpolgármester, Czvikker Katalin, a megyei RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Nyakó József, a választmány művelődésügyi szakbizottságnak tagja csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet: Bihar megye kulturális életének meghatározó alkotóműhelyei, művészei lesznek jelen az eseményen, a helyszínen zajló kézműves foglalkozások, színpadi bemutatók, mesejátékok, népi mesterségek, kiállítások és interaktív játékok révén, a mesteremberek és az előadóművészek segítségével az érdeklődők szinte játszva ismerhetik meg a bihari régió népművészetét, építészetét, történelmét és kultúráját.
A Bihar Megyei RMDSZ Czvikker Katalin kultúráért felelős ügyvezető alelnököt bízta meg a programok összeállításával, arra törekedve, hogy színes, dinamikus és statikus eseményeket egyaránt tartalmazó műsorfolyamot szerkesszen.
Változatos program
Czvikker Katalin elismerte: mindez nagy kihívást jelentett számára, hiszen szinte képtelenség, hogy a teljesség igénye mellett a rendelkezésre álló öt órába valamennyi reprezentatív személy, szervezet és csoport fellépését beillessze. Ezért végül úgy döntött, hogy intézményeket- az Állami Színház Szigligeti Társulata, az Árkádia Bábszínház Lilliput Társulata, a Nagyváradi Állami Filharmónia, a Tibor Ernő Galéria, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti kara és a Francisc Hubic Művészeti Iskola- kér fel arra, hogy küldjenek egy-egy csoportot. A népművészeti résszel (néphagyományok, -dal, -tánc, népi mesterek) Nyakó József, a Bihar Megyei RMDSZ-választmány kulturális szakbizottságának a tagja foglalkozott, aki megpróbált felkeresni idős mestereket és néptánccsoportokat verbuvált. Ennek eredményeképpen a MÜPÁ-ban szerepelhet többek közt az érsemjéni Ezüstperje Néptánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác Néptánccsoport, a Bartók Béla Citerazenekar, az Üver Népzenei Együttes, Csűri Katalin énekesnő vagy Biró Böske textilműves. Vár/Ady címmel napjaink Nagyváradjának írói és költői irodalmi kávéházban fogadják a vendégeket és a Nagyváradi Vár címmel kisfilmeket is vetítenek. A magyar idő szerint 10-15 óra között zajló ingyenes rendezvény ceremóniamestere Daróczi István bábszínész lesz.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Szabad helyek a PKE magiszteri képzésein
A Partiumi Keresztény Egyetem idén is pótfelvételit hirdet a 7 mesterképző szakon fennmaradt helyek betöltésére, összesen 17 ingyenes és 120 tandíjas helyre.
A beiratkozások szeptember 10-20. között zajlanak, a felvételikre pedig szeptember 21. kerül majd sor. A Többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzés 15 tandíjas hellyel várja angol és magyar nyelvű képzéssel főként a fordításelmélet, fordítástechnika és a tolmácsolás iránt érdeklődő jelentkezőket, akik emellett betekintést nyerhetnek az európai kultúrák, és a kultúrák közötti kommunikáció kérdésköreibe is. Az Európai szociálpolitikák mesterképzés 7 tandíjmentes és 17 tandíjas helyet kínál. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jártasak az európai uniós követelményeknek megfelelő szociálpolitikák tervezésében és megvalósításában.
A Közgazdaságtudományi Kar mesterképzése a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje a pótfelvételi során 10 tandíjas helyet kínál a menedzsment stratégiák és beruházások, humán erőforrások fejlesztése, vagy a projektmenedzsment alapismeretek mesterszintű továbbképzésé iránt érdeklődők számára. A kortárs művészet nyilvános megjelenése, illetve a kulturális élet szervezése területén a Filozófia és művészet a nyilvános térben mesterképzés áll a tanulni vágyók rendelkezésére 22 tandíjas hellyel.
Új mesterképzésnek számít a Vallástudományok 7 tandíjas és 21 tandíjmentes hellyel, amely nem csak a teológia alapszakot végzettek, de bárki számára nyitott, aki a különböző kultúrák és vallások szociológiai, néprajzi, antropológiai vagy politikai vonatkozásait szeretné mesterképzésen belül tanulmányozni.
A Művészeti Karon induló Zeneművészet a kortárs kultúrában mesterképzés összesen 3 tandíjmentes és 21 tandíjas helyet kínál azok számára, akik szeretnék a zenéről alkotott hagyományos felfogásukat kibővíteni egy kortárs szemlélettel. A képzőművészeti tanszék mesterképzése, a Vizuális kommunikáció pedig elsősorban a tervezőgrafika, reklámfotográfia, animáció és webdesign területén nyújt mesteri szintű képzést, főként a reklámgrafikát végzettek számára.
Erdon.ro

Tudományos konferencia a művészetért
Jubileumi tudományos konferenciát szervezett március 1-jén a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának tíz éves Képzőművészeti Tanszéke, valamint az Erdélyi Művészeti Központ.
Az Időszerűség és tudományos rang című konferenciára március 1-jén délután került sor a PKE dísztermében, amelyen tizenegy hazai és magyarországi előadó tartott vetített képes előadást. A jelenlevőket Ütő Gusztáv adjunktus, a Képzőművészeti tanszék tudományos titkára köszöntötte. Beszédében az Erdélyi Művészeti Központot (EmüK) ismertette: „az erdélyi impériumváltás idejéből felmerült a gondolata egy, az erdélyi művészeti élet kimagasló egyéniségeit és rendkívüli értékű műtárgyait összegyűjtő, illetve megőrző intézmény létrehozásának. Végül a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum jelenkori igazgatója, Vargha Mihály tette meg az első lépéseket ezen intézmény létrehozására: 2012 tavaszára egy kezdeményező testületet hozott létre Erdély fontosabb művészeti központjaiból meghívott művészek, művészettörténészek és kurátorok véleményének ütköztetésére és tavaly ősszel került sor az első kuratóriumi ülésre”. A továbbiakban a konferencia céljaira tért ki: a további értékvédő gondolatok közzététele, kultúrpolitikai nézetek kifejtése, a témakörök művészetelméleti megközelítése. A konferenciával a múlt év végén elhunyt Jakobovits Miklós képzőművész, az EmüK egyik kurátorának emléke előtt is tisztelegni kívántak a szervezők.
Tervek
Tőkés László a PKE elnöke, EP-képviselő köszöntő beszédében kifejtette, hogy a konferencia egy olyan rendezvénysorozatnak a részét képezi, amelyet a Képzőművészeti Tanszék tíz éves évfordulója alkalmából rendeztek, és amelynek már több eseménye is lezajlott az egyetemen. A továbbiakban az EmüK-ről és a Jakobovits Miklóssal közösen kigondolt terveiről beszélt: „Miközben keserű lélekkel gondolunk vissza az eszmei szerzőre Jakobovits Miklósra, ugyanakkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy terve megvalósulóban van, és még megérte azt, hogy körvonalazódjanak az elképzelések.” Kiemelte, hogy a PKE-re járó hallgatók körülbelül fele-fele arányban partiumi és székelyföldi származásúak, ezen, egyes vélemények szerint periféria és központ közötti kapcsolatot szeretnék tovább erősíteni. „Meg kellene erősíteni Partiumot és Székelyföldnek mint belső anyaországnak el kellene foglalnia az őt megillető helyét, nem csak a képzőművészetben, a kulturális élet területén, hanem a szónak minden értelmében”. Beszédében kitért az önálló magyar művészeti képzésre, a tanszék megalakítására, valamint az elért sikerekre és a kudarcokra is. Végezetül „köszönetet szeretnék mondani az anyaországnak, Magyarország kormányának, akik nélkül nem lehetne szó a Partiumi Keresztény Egyetemről. Reméljük, hogy a tíz éves évforduló után kezdődő időszak előre fogja vinni és fel fogja emelni a tanszéket és egyetemünket”.
Művészeti központ
Dr. János-Szatmári Szabolcs rektor hangsúlyozta, hogy a konferencia egy jó alkalom arra is, hogy visszatekintsenek az elmúlt tíz évre és, hogy a következő tíz-húsz évre olyan terveket szőjenek, amelyek megvalósulását szintén ilyen évfordulós keretekben ünnepelhetik meg. Elmondta, hogy „ a képzőművészeti tanszék nagyon nagy sikereket tudott elérni, és nagyon látványos módon fejlődött. Remélem, hogy az Erdélyi Művészeti Központ kezdeményezése is sikeres lesz”. A továbbiakban kitért arra, hogy Nagyvárad centrum jelleget kell felöltsön, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a kulturális intézmények, amelyek eddig lazább együttműködési hálózatban tevékenykedtek, közeledjenek egymáshoz. A Lorántffy gimnázium egykori épületében egy-két éven belül egy olyan kortárs művészeti központot alakítanának ki, ahol nem csak a művészeti szakok működnének, hanem egy galéria is.
Előadások
A konferencia során előadást tartott: dr. Keserű Katalin művészettörténész, az ELTE tanára és az esemény védnöke, Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese, Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Kántor Lajos irodalomtörténész, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa, dr. Ujvárossy László grafikus, a PKE professzora, dr. Antik Sándor képzőművész, a PKE docense, drs. Balázs Zoltán képzőművész, a PKE adjunktusa és a Képzőművészeti Tanszék vezetője, drs. Vass Sándor képzőművész, a PKE adjunktusa, drs. Székely Sebestyén György művészettörténész, műkritikus, a kolozsvári Quadro Galéria vezetője és drs. Ütő Gusztáv.
Nagy Noémi
erdon.ro,

Útmutatás és túlélőkészlet az esztétikához
Dr. Horváth Gizella Túlélőkészlet az esztétikához című könyvének bemutatóját tartották meg március 14-én délután a Partiumi Keresztény Egyetemen.
A hangulatos könyvbemutató a Partium Kiadó és a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia- és Kultúratudományi Tanszékének közös szervezésében valósult meg. Az egyetem Bartók terme ezúttal szűkösnek bizonyult, hiszen az érdeklődők folyamatosan érkeztek a könyvbemutatóra, amelynek házigazdája dr. Balogh Brigitta a Filozófia és Kultúratudományi Tanszék tanszékvezetője volt, meghívottai pedig: dr. Horváth Gizella rektorhelyettes, a könyv szerzője, Burus Botond, a könyv grafikai tervezője, dr. Angi István esztéta és dr. Ujvárossy László médiaművész. Mint megtudtuk a könyv, amely egy az esztétikában járatlan hallgatónak túlélőkészletként szolgál, egyetemi jegyzetként kezdte pályafutását, amely segít átvészelni egy veszélyesnek tűnő vállalkozást.
Túlélőkészlet
Horváth Gizella elmondta, hogy egy olyan könyvet szeretett volna megalkotni, amely az esztétikával kapcsolatos alapvető fogalmakat, irányzatokat, szerepeket összegyűjti és világosan leszögezi. „A könyvet igazából a diákjaimnak írtam. Annak, aki kimondottan az esztétikával foglalkozik, nem föltétlenül ajánlom, mert nekik nem sok újat tud nyújtani. Az alapvető szándékom a rendszerezés, a fogalmak letisztázása volt. Azt szerettem volna, ha ez egy olyan könyv lenne, amit a hallgatók nem tesznek le rögtön”- tette hozzá a szerző. Ezért is helyeztek arra is nagy hangsúlyt, hogy a könyvet könnyen lehessen kezelni, például különböző részek ki vannak emelve, rendszerezve vannak a témák, amelyekhez példákat is hozzárendeltek, és az idézetek külön vannak szedve, tehát egy olyan könyv született, ami nem csak tartalmilag, hanem formailag is megfogja az olvasót.
Esztétikai alázat
Angi István szakmai szempontból értékelte a könyvet: „minden benne van, amire szüksége lehet a hallgatóknak. Érdekfeszítő olvasmánynak tekintem, ami szakkönyvként is megállja a helyét. A hallgatók, tanárok és a nagyközönség is használhatja”. Ujvárossy László kiemelte, hogy a kötet teljesíti mindazt, amit egy esztétikai túlélőkészlettől elvárható, a szerző olyan alázattal közelít a képzőművészetekhez, amilyenre szükség van egy ilyen jellegű könyv megírásához. Burus Botond a könyv grafikai kivitelezéséről beszélt. Elmondta, hogy megpróbált étvágygerjesztő formát adni a kötetnek, de a fő szempont a használhatóság, követhetőség volt. A cím is arra utal, hogy a mű nem egy elvont munka, hanem azért született meg, hogy használják is. A beszélgetést követően az érdeklődők a helyszínen megvásárolhatták a könyvet. Az érdeklődők a Partium Kiadónál (PKE épületében) tudakozódhatnak a kötet iránt.
Nagy Noémi

erdon.ro,