Június 8-án Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország utolsó hercegprímását idéző jubileumi emlékestet szervezett a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Piaristák Romániai Rendtartománya. Mindszenty Józsefet kilencven éve szentelték pappá, hatvan éve nevezték ki esztergomi érseknek és harminc éve halt meg Bécsben. Szembeszállt a bolsevista terrorral és a kommunista hatalommal, amiért a kommunisták később életfogytiglani fegyházra ítélték. Jakab Gábor így összegezte a bíboros életét és munkásságát: tanú és tanító volt egy sötét világban. Fodor György piarista konfráter Devitus Vincit – Legyőzetve győz című előadását hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt terem közönsége. /Dézsi Ildikó: Mindszenty Józsefre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1990. augusztus 9-én a kolozsvári Római Katolikus Főgimnázium volt diákjai újralapították a Piarista Öregdiákok Baráti Körét. Először 1941-ben alakult meg, azonban 1943-ban, az akkori háborús idők nehézségei miatt megszűnt. A most jubiláló baráti körnek az utódiskola, a mai Báthory István Líceum vezetősége adott otthont, a kör erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti az utódiskola tanulóit. A tagok gondozzák az elhunyt piarista paptanárok sírkertjét is. Székely Zoltán a kör elnöke. Az öregdiákok a vasárnapi szentmise után és minden kedden délután rendszeresen találkoznak a baráti kör székhelyén, egyre kevesebben, az elhalálozások miatt. Két éve körükbe fogadták az egykori kolozsvári Római Katolikus Leánygimnázium – a Mariánum – volt növendékeit is. Ruppert József római piarista atya hangsúlyozta, hogy a rend nem mondott le a Romániai Piarista Rendtartomány létéről és jövőjéről. /Fodor György: 15 éves a Piarista Öregdiákok Baráti Köre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a piaristák szervezésében báró Jósika Miklós emlékestet tartottak. A magyar regényírás atyja Kolozsváron a Piarista Líceum diákja volt. Fodor György a Piaristák Romániai Rendtartományának megbízottja és az Erdélyi Piarista Diákszövetség elnöke a piarista diákokról emlékezett. Orbán István, a Báthory István Elméleti Líceum tanára felelevenítette báró Jósika Miklós életének meghatározó pillanatait. A regényíró Tordán született, 1830-ban Wesselényi oldalán, az ellenzék mellett állt ki. 1836-ban jelent meg az Abafi című romantikus regénye, amely egy csapásra meghódította az olvasóközönséget. A regényíró 1848–49-ben Kossuth Lajos híve volt, ezért a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosnia kell, majd Lipcsébe, végül pedig feleségével Brüsszelbe ment, ahol az emigrációs politika egyik irányító személyiségévé vált. /D. I.: Báró Jósika Miklósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Május 20-21-én rendezte meg a Romániai Piarista Rendtartomány a Barokk Napokat a Kolozsvári Szépművészeti Múzeummal és a Kolozs Megyei Tanáccsal partnerségben. A kétnapos és kétnyelvű rendezvény műsorát a sokszínűség jellemezte: beszámolók, zenei, irodalmi és színházi produkciók között válogathattak az érdeklődők. A piarista templomban Fodor György, a Romániai Piarista Rendtartomány megbízottja kitért a piarista rend 1776-os kolozsvári bevezetésére, amely az 1948-as államosításig végezte az iskolai oktatást. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője a XX. század eleji piarista önképzőköri és színjátszó törekvésekről tartott kiselőadást. Május 2-én az egyetemi hallgatókból álló Visszhang kórus Ercsey-Ravasz Ferenc vezényletével lépett fel. /Nagy-Hintós Diana: Barokk Napok Kolozsváron. 230 éves piarista szellemiség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

December 11-én Kolozsvár Szent Mihály Caritas Szentegyház utcai székházában a Piaristák Romániai Rendtartománya megnyitotta a Piarista Tanítórend Jubileumi Évét. A dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök védnöksége alatt megszervezett ünnepségen bemutatkozott a piarista nővérek nagykárolyi gyermekotthonának közössége is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jubileumi évbe lépett a piarista rend. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Leng a szabadság zászlaja címmel telt ház előtt zajlott le március 11-én, vasárnap Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre, a Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya által március idusát idéző ünnepség. A kolozsvári Református Kollégium énekkara lépett fel, majd Boér Ferenc színművész következett Március idusán című összeállításával. Vigh Ibolya operaénekes Erkel Ferenctől Szilágyi Erzsébet áriáját énekelte el, Major Olga pedig palotástáncot adott elő. Fodor György előadást tartott a Piaristák a nemzeti eszme és az 1848–49-es szabadságharc szolgálatában címmel, végül Kiss Tibor, a római-katolikus plébánia gondnoka az örmény vértanúkról értekezett. /Ö. I. B. : Ünnepség 1848 emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Kolozsváron a Szent Mihály Caritas szervezésében két vallásos (jellegű) könyv bemutatóját tartották. Fodor György, a Piarista Rendtartomány képviselője vázolta Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című kötet szerzőjének, Korom Imre pap életútját, aki a dél-erdélyi Lupényben született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Gyulafehérváron, a teológián folytatta. „A Katolikus Egyházat sokan támadták és támadják. Negyven éve, a hatvanas évek elejétől közkedvelt témája lett az európai és amerikai liberális sajtónak az egyház szerepének boncolgatása a II. világháború alatt. Sok mindennel vádolják az egyház vezetőit, de talán a legsúlyosabb vád az, hogy a háború alatt a Vatikán szemet hunyt az európai zsidók kiirtása fölött, mert az akkori pápát, XII. Piuszt mély, baráti szálak fűzték a náci Németországhoz és akkori vezetőjéhez, Adolf Hitlerhez. Hogy ez az állítás nem igaz, hanem csak rágalom, az minden jóhiszemű keresztény, sőt nem keresztény számára is világos (...)”, idézte Fodor György a könyvből, majd kifejtette: több tény is azt bizonyítja, hogy az 1939–1958 közötti időszakban regnáló XII. Piusz pápa sokszor tiltakozott a zsidók meghurcolása miatt. Korom Imre kiemelte: XII. Piusz fegyvere az őszinte tárgyalás és az igazság volt. Ezt követően Geréd Vilmos karnagy, a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet tanára ismertette a Dicsérjétek az Urat! második, bővített és javított kiadású énekeskönyvet. /Nagy-Hintós Diana: Kettős könyvbemutató a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A kolozs-dobokai római katolikus főesperesi kerület, a kolozsvári Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya Az Isten-szeretet Dsida Jenő költészetében című rendezvényét tartotta május 19-én Kolozsváron. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános elmondta: Dsida kimagasló tisztelettel viseltetett az egyház iránt. Fodor György piarista confráter örömmel számolt be arról, hogy magyarországi barátja Dsida kéziratot hozott Kolozsvárra. Kabán Annamária textológus előadásában több Dsida verset elemezve végigvonultatta az Isten-szeretet motívumát. Elmondta: Dsida Jenő élete és költészete magában válasz az Isten-szeretetre. Mózes Huba irodalomtörténész Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának Dsida Jenő féle fordítását elemezte. /D. I. : Dsida költészete és élete válasz az Isten-szeretetre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Címer és Szabolcska Mihály dombormű-avató a református templompalotában
„Közös hitünk egy hatalmas kőtáblát mozgatott meg”
A Termesvár-Belvárosi református templompalotában vasárnap ünnepi istentisztelet keretében avatták fel az egyházkerület ólomüveg címerét és Szabolcska Mihály templomépítő lelkipásztor 80 esztendővel ezelőtt készült, hosszú évtizedekig rejtve maradt domborművét.
Az úrvacsoraosztással és az új presbiterek fogadalomtételével egybekötött ünnepi istentiszteleten Nt. Hegedűs Béla tiszakécskei lelkipásztor, Bács-Kiskunsági esperes hirdetett igét. Szabolcska Mihály későbbi temesvári lelkipásztor gyermekéveit Tiszakécskén (Ókécskén) töltötte, így személye összeköti a temesvári és a tiszakécskei református gyülekezeteteket és a Szabolcska Mihály nevét viselő temesvári és tiszakécskei református énekkarokat, amelyek ez alkalommal testvérkapcsolatra is léptek egymással.
A Himnusz eléneklésével befejeződött istentisztelet végén Nt. Fazakas Csaba temesvári esperes köszöntötte a református templompalota felszentelésének 110. évfordulója alkalmából megszervezett második ünnepség díszvendégeit. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke ünnepi beszéde során így fogalmazott: a református templompalota 110 esztendejéről megemlékezve harangjátékot, hosszú ideig rejtve maradt domborművet és református címert avat a temesvár-belvárosi református gyülekezet. „Ez a három esemény arról szólt, hogy önök bíznak abban, hogy a bánsági magyar közösségnek van még magyar jövője ebben a térségben!” – mondta Halász Ferenc. Budapestről érkezett Páter Ruppert József, a romániai Piarista Rendtartomány rendkívüli megbízottja, aki a temesvári piarista templom pincéjében elrejtett és nemrég előkerült Szabolcska Mihály-domborművet átadta a református egyháznak. “Jézus Krisztus szavait idézve, a hit hegyeket képes megmozgatni. Itt most ennek a tanúi lehettünk, hogy a közös hitünk, ha nem is hegyet, de egy hatalmas kőtáblát mozgatott meg a piarista templom pincéjéből ide a református egyházközséghez! – mondta páter Ruppert József. “Öröm járja át a szívemet, mert a helyére tettünk valamit. Ezt az emléktáblát elődeink egy kiváló ember emlékének vésették, hogy hirdesse az eljövendő nemzedékeknek Szabolcska Mihály érdemeit, mindazt, amit ő hitt és hirdetett. A magyar hit és egyházellenes hatalmak ezt nem akarták. Ezért a táblát elrejtették, de most 80 esztendő elteltével mégiscsak a helyére került, és azt hirdeti, amit elődeink akartak. Nekem a piarista rend romániai képviselőjének azontúl, hogy átadhattuk az emléktáblát, nagy öröm az is, hogy a református és katolikus testvérek együtt hoztak létre valamit, és itt ma testvéri szeretettel együtt ünnepelhetünk!”
A csodálatos módon éppen a Szabolcska Mihály által épített templompalota jubileumára előkerült dombormű alkotójának, Sipos Andrásnak érdemeit Szekernyés János helytörténész méltatta. Sipos Andrásnak kevés alkotása maradt meg, de kiváló művészpedagógusnak tartják, akinek keze alatt egy egész szobrászgeneráció nőtt fel. Sipos András Szabolcska-domborműve, amely az 1930-as években felerősödött román nacionalizmus miatt nem kerülhetett felállításra, egy rablótámadás során (betörtek a művész otthonába) megsérült. A sérült domborművet egy fiatal képzőművész, Nueleanu Bogdan Constantin szobrászművész restaurálta. A Szabolcska Mihály-domborművel együtt felavatott, ólomüvegből készült református címer Varga Luigi István szobrászművész és felesége munkája.
A nyolcvan évig rejtve maradt Szabolcska Mihály-dombormű a temesvári piarista templom pincéjéből került elő. Jakab Ilona, a Gerhardiunm Római Katolikus Líceum igazgatója a Nyugati Jelennek elmondta: a templom pincéjében végzett munkálatok során, nehezen megközelíthető helyen, véletlenül találták meg a Szabolcska Mihályt ábrázoló domborművet. Nem kis meglepetést okozott az elveszettnek hitt dombormű felfedezése, hiszen arról volt információ, hogy esetleg Szent Istvánnak az épületről „leparancsolt” szobrát rejtheti a pince.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Hitélet – BIRÓ VENCEL EMLÉKNAP
a KOLOZS-DOBOKAI RÓMAI KATOLIKUS FŐESPERESI KERÜLET és a PIARISTÁK ROMÁNIAI RENDTARTOMÁNYA szervezésében
2012. december 11-én (kedden),
a kiváló piarista pap, tanár, történész, író halálának 50. évfordulóján
• Reggel 9 órakor megemlékező szentmise az Egyetem (Universităţii) utcai Szentháromság (Piarista) templomban. Bemutatja Ft. Ruppert József piarista atya, a Romániai Rendtartomány felelőse.
• 10.00 óra – Találkozó a Piarista és Marianumista Öregdiákok Baráti Köre székhelyén
• 11.00 óra – Biró Vencel nyughelyének megkoszorúzása a Házsongárdi temető piarista sírkertjében (amennyiben az időjárás megengedi).
• 12.00 óra – Timár Ágnes igazgató köszöntőjét és Ft. Ruppert József piarista bevezetőjét követően A Piarista rend tevékenysége Kolozsváron és Erdélyben címen Váradi Éva tanárnő előadása a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében.
DÉLUTÁN 5 ÓRAI KEZDETTEL ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSRE, VALAMINT – VÁSÁRLÁSSAL ÉS DEDIKÁLÁSSAL EGYBEKÖTÖTT – KÖNYVBEMUTATÓRA HÍVJUK MEG ERDÉLY ÉS A KEGYES TANÍTÓREND TÖRTÉNELME IRÁNT ÉRDEKLŐDŐ KÖNYVBARÁTOKAT.
HELYSZÍN: a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség
díszterme (Szentegyház/Iuliu Maniu utca 2. szám, első emelet)
• Köszöntőt mond Ft. Kovács Sándor főesperes-plébános
• Ft. Ruppert József piarista atya, a Piaristák Romániai Rendtartománya felelősének előadása: A kivágott fa kizöldült–piarista újjászületés Erdélyben
• Biró Vencel Katolikus kincsek- Egyháztörténeti tanulmányok című kötetét szerkesztője, dr. Sas Péter budapesti művelődéstörténész ismerteti
• Közreműködik Fodor György piarista konfráter, közíró, a Piarista és Marianumista Öregdiákok Baráti Köre, a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség és a Szent Mihály Caritas Szervezet
• Énekel a Báthory István Elméleti Líceum gyermekkara, vezényel Kocsis Imola tanárnő
Szabadság (Kolozsvár)

Biró Vencel-emléknap könyvbemutatóval, piarista himnusszal
Halálának 50. évfordulóján rangos rendezvénysorozattal emlékeztek a kimagasló piarista szerzetespapra, tanárra, történészre és íróra, Biró Vencelre.
A Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület és a Piaristák Romániai Rendtartománya szervezésében december 11-én megtartott emléknap szentmisével kezdődött a Piarista templomban, ahol a jelenlevők tisztelettel adózhattak Kalazanci Szent József, a kegyes tanítórend alapítójának vérereklyéje előtt. A főcelebráns Ruppert József atya, a romániai rendtartomány felelőse hangsúlyozta, hogy Biró Vencel személyében a pap, a lélekhalász után természetesen a tanárt, a piarista élethivatás kiváló hordozóját kell tisztelnünk, aki nem érte be az oltár és a katedra odaadó szolgálatával, hanem a tudomány művelésére is elkötelezte magát.
A szentmisét követő rövid, de meghitt találkozó és szeretetvendégség után (a Piarista és Marianumista Öregdiákok Baráti Körének székhelyén) az emléknap koszorúzással folytatódott Biró Vencel házsongárdi nyughelyénél, ahol Magdó János kolozsvári magyar főkonzul – Vizi Gabriella konzul kíséretében – is elhelyezte a kegyelet koszorúját.
Délben a piarista főgimnázium utódiskolájában, a Báthory-líceumban folytatódott a megemlékezés. Timár Ágnes igazgató köszöntőjében nyomatékosította, hogy azért is jelentős az itteni rendezvény, mert ebben a könyvtárban a piarista múltat idézi a hajdani iskolából, a XVIII. századból származó gyönyörű festőállvány, a régi didaktikai eszközök, bútorok. „A piarista szellemet, a hagyományokat, melyek ma is élnek, minden erőnkkel szeretnénk megőrizni tanintézetünkben” – mondotta az igazgató, majd Ruppert atya beszélt a diákoknak Biró Vencelről, az ifjúság szeretett tanáráról és lelki vezetőjéről. Atya volt, mindenek fölött szerető, jóságos atya – fűzte hozzá. Váradi Éva, az iskola történelemtanára A Piarista rend tevékenysége Kolozsváron és Erdélyben címmel értekezett, kiemelve: Biró Vencel nevelői munkássága több nemzedék életét befolyásolta. Többek között azt is megtudhattuk, hogy a kolozsvári piarista iskolában létesítettek először Erdélyben csillagvizsgálót, a kommunista államosításkor pedig 65 ezer kötetes könyvtárat koboztak el.
Délután könyvbemutatón vehettek részt a Kegyes Tanítórend történelme iránt érdeklődők a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében. – Kettős okunk van ünnepelni, egyrészt Biró Vencelre emlékezünk, másrészt könyvet „bocsátunk útjára”, s minden újabb kiadvány megjelenése ünnep – szólt az egybegyűltekhez Fábian Mária nőszövetségi elnök. Kovács Sándor főesperes plébános köszöntőjében kifejtette: nem ismer magasztosabb világi és egyházi feladatot az oktatásnál és nevelésnél, hiszen ez egyben a jövőalapítást is jelenti. A főesperes meggyőződése szerint az emléknap ajándékaként kerülhetett bemutatásra Biró Vencel Katolikus kincsek – Egyháztörténeti tanulmányok című kötete.
A könyvbemutató előtt az előszót író Ruppert József A kivágott fa kizöldült alapgondolattal értekezett a piarista újjászületésről Erdélyben, majd részletesen ismertette Biró Vencel életútját, amit a keresztény eszmények mellett a színtiszta humánum vezérelt.
A könyv szerkesztője, Sas Péter művelődéstörténész felhívta a figyelmet arra, hogy Biró halála után ötven esztendővel is tud újat mondani. A kötet egyébként Biró életművének egyháztörténeti vonatkozásait tartalmazza: rendtörténeti és általánosabb egyháztörténeti tanulmányokat, az erdélyi katolikus személyiségek életpályáját. A kötetet a remények szerint még kettő fogja követni – hangzott el.
A rendezvényen a piarista főgimnázium hajdani dalárdájának hagyományait követve fellépett a Báthory-líceum negyven tagú gyermekkara, Kocsis Imola zenetanárnő vezényletével, végezetül pedig a jelenlevők közösen elénekelték a piarista himnuszt.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Magyar áldást küldött Erdélybe Ferenc pápa
Fodor György piarista konfráter 70 éves
Ferenc pápa áldásában részesítette Fodor György piarista konfrátert, lapunk Hitélet rovatának római katolikus munkatársát, aki a napokban ünnepelte 70. születésnapját. Ő az első erdélyi, aki magyar nyelvű áldást kapott írásban Vatikánvárosból Ferenc pápától.
„Őszentsége Ferenc pápa szívből adja Apostoli Áldását 70. születésnapja alkalmából Fodor György konfráter életére, családtagjaira és barátaira, kérve számukra a bőséges mennyei kegyelmek és vigasztalások kiáradását, és a Boldogságos Szűz Mária állandó segítségét.” – ez olvasható a szárazpecséttel hitelesített, Ferenc pápa képével ellátott díszes okiraton, amelyet a pápa nevében Konrad Krajewszki érsek, Őszentsége főalamizsnása írt alá. Áldását küldte dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke is, dr. Florentin Crihălmeanu, a Kolozsvár–szamosújvári görög katolikus egyházmegye püspöke az egyházmegye 1989 utáni megerősítése és újjáépítése terén szerzett különleges érdemeiért jutalmazta oklevéllel és emlékéremmel, köszöntötték a piarista öregdiákok és nagyszámú tisztelője is szerte az országból, továbbá Kalazanci Szent József emlékplakettel ajándékozta meg Ruppert József, a Piaristák Romániai Rendtartományának felelőse.
A hitem megtart
A mindig segítőkész Fodor György konfráter hittudományi felkészültséggel is rendelkező, nyugalmazott újságíró, a Romániai Szerzetes Elöljárók Országos Konferenciájának alapító, ma tiszteletbeli titkára, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tagja erdélyi nemesi család kései sarjaként született Kolozsváron.
– Akkor már mindenből kiforgatta családunkat az új hatalom, kivéve az Istenben való hitet és a gerincességet. Szüleimet nagyon korán elvesztettem, nagyanyám nevelt fel nagy nehézségek közepette. Már gyerekkortól gyönyörűségem telt az olvasásban, ehhez „társult” később az írásra való hajlam. Nagyanyám rányitotta értelmem a zenehallgatásra. A zene szépsége láthatatlan finom reszelőként simítja, finomítja lelkünket. Nem tudom elképzelni az életem zenehallgatás nélkül. Az orgona mindent átjáró hangjain „úszva” közösen imádkozva éljük meg a szent liturgiában a csodát. Ugyanakkor a közösség ereje a magasba emel, s átérzem, hogy a hitem megtart, hiszen Istenhez szeretnék emelkedni.
Tetteink lélekkapuk
– Mindig vallottam az önnevelés fontosságát, hiszen tetteink lélekkapuk. Ne legyünk önmagunkban megbotló emberek, hagyjuk magunkat vezetni a kegyelem által. Nem keresztény magatartás a visszahúzódás. Az ésszerű kiállás etikai, erkölcsi kötelességünk. A hitről és lelki élményeinkről beszélni nemcsak lehet, hanem kell is. Ifjúkoromban a piarista paptanárok – akik már nem taníthattak, de ministráltam nekik – hangsúlyozták, hogy keresztényként „oázissá” kell válnunk a világban. Ha nincs hitünk, akkor nincs semmink. Sokszor megtapasztaltam, hogy Isten kegyelme megajándékoz, megvéd és felöltöztet.
Szabadság (Kolozsvár)