Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesház bérgondok miatt költözött ki a Szentegyház utcai egyházi tulajdonban levő üzlethelyiségből. A könyvesház nemsokára visszaköltözik a Szentegyház utcába. A székelyudvarhelyi Artimpex Kft. Gaudeamus Könyvesháza tehát nemsokára újra a belvárosba költözik. Új könyvüzlet, Phoenix könyvesbolt is nyílt a városban, szintén a Szentegyház utcában, az üzlet a Promod Kft. tulajdonában van, üzletvezetője pedig Magyary Eszter. Kolozsvár több magyar könyvesboltot is el tud tartani, indokolta a nyitást az üzletvezető. /Szabó Csaba: Megnyílik a könyvesboltok utcája. Szárnyait próbálgatja a Phoenix. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Szept. 23-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesüzletben bemutatták a fiatal kolozsvári újságíró, szerkesztő, Szabó Tünde: Derrida és a kérdés /Yoyo Only Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője hangsúlyozta a társadalomnak az ilyen tárgyú filozófiai írások iránti nagyfokú fogadókészségét. Szabó Tünde a jelenkor egyik legnagyobb filozófusát, a francia Jacques Derridát mutatta be. /Vasvári-Szabó Márta: A kérdés mint üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

"Atlantisz harangoz címmel a kolozsvári Unitárius Kollégium, a Phoenix Könyvesbolt, az Unikornis Könyv- és Lapterjesztő Kft. és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága szervezésében országos szavalóversenyt tartottak a Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. - Az Unikornis fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli, ennek keretében rendeznek egy anyaországi szavalóversenyt, Erdélyből is küldenek résztvevőket. Most volt az Atlantisz harangoz erdélyi szakasza. Szabó Árpád unitárius püspök leszögezte: "Számunkra Erdély nem egy letűnt világ, hanem a mi életünk színtere. Ezért a harangszó ennek az élő világnak az üzenete és a szívünkbe cseng." /Csomafáy Ferenc: Atlantisz harangoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Máj. 16-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban bemutatták Roth Endre Nacionalizmus és demokratizmus című kötetét, a Pro Európa Kiadó gondozásában. A könyv először román nyelven jelent meg 1999-ben, ugyanennél a kiadónál. Szokoly Elek, a kiadó igazgatója elmondta, hogy ez a könyv az európai eszme- és értékrendszert igyekszik megközelíteni. A kötetet először Salat Levente egyetemi előadótanár méltatta. A könyv Románia legfontosabb nemzeti kisebbségeivel, a magyar-, német-, zsidó- és roma-kérdéssel foglalkozik. Kallós Miklós egyetemi tanár szerint ez a mű Románia társadalomtudományi irodalmának egyik legszínvonalasabb alkotása. Balázs Sándor egyetemi tanár, a kötet fordítója kifejtette: ez a munka megfelelt saját gondolkodásmódjának. A kötet nemsokára Németországban is megjelenik. /Köllő Katalin: Magyar és román nyelvű bestseller? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"

" Lászlóffy Csaba: A kitölthetetlen hiátus című kötetét mutatja be Józsa István jún. 21-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az elmúlt századelőt megelevenítő kisregény egy család életén keresztül közelíti meg a trianoni ítélet előzményeit és azóta is kiheverhetetlen hatását. A könyv nem kapható, mert a kinyomtatott kötetek feliratkozás útján elfogytak. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Gaal György Egyetem a Farkas utcában című kötetét, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) kiadványát, jún. 18-án mutatták Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az eredeti elképzelés szerint a könyv részletesen tartalmazta volna az egykori magyar egyetem működésével kapcsolatos adatokat (tanárok névsora, órarend stb.), de a levéltári dokumentumokhoz nem lehetett hozzáférni. Égly János, az EMT Kiadó képviselője szerint az egyelőre ötszáz példányban megjelent könyv jól szolgálja az egykori és jelenlegi erdélyi magyar egyetem ügyét. A könyv végigköveti az 1872 előtti erdélyi magyar felsőoktatás történelmét, a Ferenc József Tudományegyetem hetvenhárom esztendejét, a trianoni trauma utáni korszakot, a két évtizedes szegedi időszakot, a bécsi döntés utáni visszaköltözést, majd a Bolyai Egyetem egyesülésnek nevezett felszámolását. Mindazt, ami ebből a műből kimaradt, talán majd egy későbbi kiadvány pótol. /Gaal György új könyve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Magyari Eszter, a Szentegyház utcai Phoenix könyvesház vezetője a kolozsvári könyvpiacról beszélt. A kilencvenes évek elején több könyvet vásároltak az emberek. Azóta a könyvek ára is jóval magasabb lett, de azért ma is vásárolnak az emberek. A boltban lehetővé tették, hogy a drágább könyveket részletre lehet megvásárolni. Főleg magyarországi könyvkiadóktól szerzik be a könyveket, a hazai könyvek kínálatuk mintegy huszonöt százalékát képezik. /Lőrincz Emese: Látogatóban a Phoenix könyvesboltban. A könyvek egynegyede hazai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"Nov. 16-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) legújabb, Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című könyvét. Ezen Dávid Gyula (Polis Kiadó) azt hangsúlyozta, hogy napjainkban a szakkönyv kezdi megtalálni a maga szakkiadóját. A szerkesztőbizottság tagjai közül elsőként Egyed Ákos arról az egyensúlyról beszélt, amelyet a vadkapitalizmus idején a homo ökonomikusz mellett a homo szociologikusz megjelenése biztosított. A kötetben a 19. és 20. században, de már az ezt megelőző korban is jelentkező erdélyi gazdasági gondolkodás jeles személyiségeinek (Bölöni Farkas, Rajka Péter, Kőváry László stb.) életműveiről készült tanulmányok szerepelnek. Csetri Elek a két világháború között és a pártállam idején a kontinuitás elvének, a tabutémák kalodájában vergődő erdélyi gazdaságtörténeti kutatások felszabadulásról szólt, ma ez az interdiszciplináris terület háborítatlanul művelhető. Nov. 17-én Kolozsváron, RMKT Kövespad utcai székházában az új előadóterem felavatása alkalmából tartottak ünnepséget. Előadásában Egyed Ákos Széchenyi és Erdély viszonyával foglalkozott. Péter György Széchenyi Istvánról, a magyar nemzetgazdaságtan megteremtőjéről beszélt. Csetri Elek Széchenyi és Wesselényi barátságáról szólva végigkövette a két reformpárti nagyság közös és eltérő vonásait. Somai József Brassai Sámuelnek a Széchenyi eszméiért való kiállásáról tartott előadást. /Ördög I. Béla: Kolozsvári magyar közgazdásznapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

Jan. 23-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban megnyitották azt a képzőművészeti tárlatot, amelyet az üzlet kirakatában a Világhírnév internetes hetilap munkatársainak (Soó Zöld Margit, Forró Ágnes, Lészai-Bordy Margit, Horváth Gyöngyvér, Orbán István, Essig Klára, Essig József és Jánosi Andrea) alkotásaiból állítottak ki. A 35. megjelenésénél tartó Világhírnév (www.vilaghirnev.ro) főszerkesztője, Szabó Csaba, elmondta: fórumul szolgálnak azoknak a tollforgatóknak, képzőművészeknek, akik műveiket az egész nagyvilágnak meg kívánják mutatni. Németh Júlia műkritikus premiernek nevezte a kirakat-tárlatot, amely jól ismert művészek alkotásai révén a könyv jegyében, eredeti ötletből született meg. /Ö. I. B.: Rendhagyó kirakat-tárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Két fiatalember: Szabó Csaba újságíró és Szegő József közgazdász, elhatározták, hogy internetes hetilapot indítanak, Világhírnév (www. vilaghirnev. ro) címmel. Most jelent meg a 35. száma a hetilapnak és a világ minden részéből tapasztalható érdeklődés. Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatkoztak. Szegő József a Világhírnév igazgatója és műszaki felelőse elmondta, az alapötlet könyvnépszerűsítés lett volna. Elhatározták, hogy önkéntes módon, különböző erdélyi szerzők könyveit bemutatják, és recenziókat közölve népszerűsítik. A vállalkozás a Nyugaton élő magyarok köreiben igen népszerű lett. Szegő egy weboldal készítő cégnél dolgozik, ez a cég állja az összes költségeket, ami a Világhírnevet illeti. Az irodalmi részt kibővítették neves képző- és fotóművészektől származó illusztrációs anyaggal. A Világhírnevet hetente átlagban 120 ember olvassa, főleg Svédországban és Ausztráliában. /Csomafáy Ferenc: Ablakot nyitni a világra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Márc. 20-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban mutatták be Vetési László Ne csüggedj el, kicsiny sereg! /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Dr. Dávid Gyula emlékeztetett arra a televíziós filmsorozatra, amelyet a szerző, Vetési László készített a szórványban élő magyarságról, és amely megdöbbentő eseményeket dolgozott fel, megrázó képsorok segítségével. Hasonló sorsokról szól a könyv is, olyan emberekről, akik 100 km-re a magyarok lakta helyektől magyarként élnek le egy életet, továbbá lelkészekről, akik utolsó hívüket is kikísérve a temetőbe, egyedül maradnak, Istenre bízva az elárvult templomot. Kiderült: ’90 után a szórványok körül is megélénkült az érdeklődés, többek között a Regátban is új magyar közösségeket fedeztek fel. De mindig is voltak önzetlen lelkészek, akik az életüket tették fel arra, hogy járják a szórványokat, gyülekezetet teremtsenek. Vetési László tizenkét éve folytatja a szórványjárást. Vigaszt kell vinni mindenhová, ezt sugallja a könyv alcíme — Lelkipásztori barangolások küszködő nyelvi tájakon. /Sándor Boglárka Ágnes: Szórványban is magyar a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Vetési László: Ne csüggedj el, kicsiny sereg /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját. Dávid Gyula, a könyv szerkesztője felelevenítette, hogy Vetési László a ?90 évek elején több dokumentumfilmet is forgatott, a szórványban élőkről. A könyvben hasonló sorsú emberekről, családokról, közösségekről olvashatunk. A szórvány-kérdés régi gondja az erdélyi magyarságnak. Voltak fellángolásai e gondnak, a múlt század közepén, amikor Koós Ferenc bukaresti református lelkész teremtett magyar életet a román fővárosban. Két évvel ezelőtt jelent meg Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Egyes fiatalok Vetési László hívására, teológusként vagy végzett fiatal lelkészként a szórványügy szolgálatába szegődtek. /Csomafáy Ferenc: Könyv a szórványokról: Ne csüggedj el, kicsiny sereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"A Svédországból mintegy kéthavonta hazaérkező Tar Károly arra a kérdésre, hogy "mi járatban itthon?", az író mindig azt válaszolja: én nem hazajöttem, én itt, Erdélyben lakom, csak az év legnagyobb részét Svédországban töltöm. Az ismert katona szerzője nem anteuskodni jár haza, mint oly sok más határon kívülre szakadt pályatársa. A Transsylvanicus szignó Erdély-szerte mindenki előtt hiteles írói személyiség. Júl. 22-én Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatják három új kötetét: Az ismert katona bővített kiadását, a forradalom utáni évek publicisztikáit tartalmazó Magyar dolgokat, és a Létszó verseskönyvét. /Szabó Csaba: Az itt- és ott-hon országútján. Transsylvanicus ante portas. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ "

"Gábor Csilla Religió és retorika című esszékötetét Bodó Márta mutatta be aug. 13-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. A szerző a régi magyar irodalommal foglalkozott könyvében, geszták, krónikák, legendák, liturgiák, erdélyi anyanyelvűség és katolikus irodalom stb. feldolgozásával. A kötet címében a retorika az ars-t, a hogyant, a religió az ehhez szükséges fegyelmet, kitartást és alázatot fejezi ki, a kettő együttesen nyújt igazán izzást a régi magyar irodalomnak. /Ö. I. B.: Régi magyar irodalmi csemege. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Maroknyi érdeklődő jelenlétében nov. 21-én Kolozsváron, a Phoenix Könyvesházban Lászlóffy Aladár költő bemutatta Kántor Lajos Gyökerek, álmok, tengerek című kötetét. Kántor Lajos volt a Forrás-nemzedék ideológusa, aki mindig bízott az irodalom erejében. /S. B. Á.: Gyökerekről, álmokról, tengerekről... = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Dec. 11-én a Phoenix könyvesboltban bemutatták a Kolozsváron főképpen újságíróként, közgazdasági lapszerkesztőként ismert Krajnik-Nagy Károly A Hétnevű Sárkány című gyermekvers kötetét. /Sz.Cs.: KNK és a hétnevű sárkány. Amikor a toll csak kibújik az emberből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Kilencven esztendeje született Jékely Zoltán költő. Ebből az alkalomból rá emlékeztek az irodalomkedvelők ápr. 24-én, Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban, Jékely Az utolsó szó keresése /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című válogatáskötetének bemutatóján. A versgyűjteményt Vallasek Júlia irodalomkritikus méltatta, kiemelve. Vallasek Júlia szerint a költő a mai napig nem foglalta el az őt megillető helyet az erdélyi magyar irodalomban. /Sándor Boglárka Ágnes: Az utolsó szó keresése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Máj. 9-10-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban került sor az immár hagyományosnak számító versmondó megmérettetésre, amelyre (a IX-X. és XI-XII. osztályosok kategóriájába) Erdély minden tájáról érkeztek középiskolás résztvevők. A rendezvényt a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt, a Koós Ferenc Alapítvány, az anyaországi Unikornis Könyv- és Lapterjesztő Kft., valamint a Magyarok Világszövetsége támogatta. Az idei kiírás tematikája: Erdélyi magyar versirodalom a XX. századtól napjainkig. A benevezett költők gyakoriságának sorrendje: 1. Reményik Sándor, 2-3. Dsida Jenő és Wass Albert, majd Ady Endre, Áprily Lajos, Bartalis János stb. /Ö. I. B.: III. Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"A Huszonkét év írójának, Mikó Imrének emléket állító kötetet mutattak be jún. 6-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Balázs Sándor: Mikó Imre - Élet- és pályakép című könyvét dr. Gaal György méltatta, kiemelve: Balázs Sándor munkája visszahozza a köztudatba a méltatlanul elfeledett jogászt, szépírót, közírót. A jelen lévő szerző bejelentette, hogy a kéziratok között kutakodva ráakadt Mikó Imrének Orbán Balázsról szóló regényére, amely most már csak kiadóra vár. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyv Mikó Imréről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Szept. 10-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban bemutatták az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet. Gergely Tamás Stockholmból, Tar Károly Lundból, a két Takács Gábor közül pedig egyikük Kolozsvárról, másikuk Szentendréről írta a könyv tanulmányait és beszámolóit. Ezután Sebesi Karen Attila színművész és lánya /Sebesi Hripszimé Tündér/ előadása következett. /Dézsi Ildikó: Svéd művészet, magyar módra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Lászlóffy Csaba Valami más című prózakötetét okt. 21-én mutatták be a Phoenix könyvesházban, Kolozsváron. Tibori Szabó Zoltán megjegyezte: "Lászlóffy mindig másról beszél, de ugyanazt mondja, nála nem volt rendszerváltás, 89 előtt is ugyanazt írta, mint utána". Lászlóffy Csaba soha nem tett elvtelen engedményeket. /S. B. Á.: Egészen más. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Többkötetes szerző könyvbemutatóját tartották nov. 28-án Kolozsváron: Benkő Levente Székely golgota - Haláltábor Földváron 1944-1945 című, dokumentum jellegű riportkötete egyike annak az összesen hét könyvnek, amelyben a szerző múltbéli szörnyű eseményeket idéz fel szemtanúk és résztvevők segítségével. A bemutatót a Phoenix könyvesbolt és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány szervezte. Dr. Egyed Ákos elmondta: a 20. század történelméből nem hiányozhatnak a különböző haláltáborok történetei sem. A földvári inkább partizántábornak minősül, hiszen 1944-ben az egyszerű embereket gyűjtötte be, egyik jelképe lett az erdélyi magyarokat, főként a székelyeket pusztító politikának, ezért is nevezik székely golgotának. Mindennek felkutatására vállalkozott Benkő Levente, éveken keresztül Háromszéken, egy ideje pedig már Kolozsváron tevékenykedő újságíró. Benkő Levente megírta már a szárazajtai vérengzés történetét, könyvet írt az 1956-os forradalom székelyföldi üldözötteiről, az erdélyi magyar hadifoglyokról. Kevés hiteles dokumentum maradt fenn, a hivatalos iratok inkább tudatosan ferdítik a valóságot. Ezért Benkő Levente többnyire az oral history, szájhagyomány módszerére támaszkodhatott. /S. B. Á.: Történelem alulnézetből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Fodor Sándor Sündisznóállás című könyvét mutatták be dec. 19-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban. Az író második világháborús élményeiről szóló könyv az apró események bemutatása révén nyújt teljesen a háborúról, mondta méltató beszédében Sántha Attila. /Pap Melinda: Sündisznóállásban túlélni az életet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Kolozsváron a Phoenix könyvesház munkaközössége elhatározta, hogy idén először olyan anyagi körülmények között levő kolozsvári gyermekeknek készítenek el ajándékcsomagot, akik egyébként anyagi okokból kifolyólag nem kapnának könyvet karácsonyra. Megkeresték a történelmi egyházakat azzal a szándékkal, hogy ajánljanak érdeklődő, szegényebb gyermekeket. Dr. Cseh Áronnak kolozsvári főkonzul felesége is hozzájárul ehhez a karitatív akcióhoz. /(Csomafáy Ferenc): A Phoenix karácsonyi könyves ajándéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

Márc. 11-én Kolozsváron, este a Phoenix könyvesboltban bemutatták Létay Lajos Edit ébresztése című verseskötetét és Mester Zsolt Koppantó című kötetét, mely az azonos című regényt, illetve négy novellát foglal magába. Mindkét könyvet a csíkszeredai Neptun Kiadó jelentette meg. /Kettős könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Kolozsváron rendezték meg ápr. 3-án az Atlantisz harangoz című országos versmondó-vetélkedőt. A rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvesházak, valamint a vetélkedőnek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idei verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. Közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és előadói tehetségét. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. /Tóth Ibolya: Újra felcsendült Atlantisz harangja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./ Magyari Eszter, a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt vezetője társaival együtt negyedik alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. Erdély legeldugottabb településeiről jönnek ilyenkor ide a fiatalok. Az Erdélyi Vitézi Rend lovagjai Magyari Esztert nemrégiben maguk közé választották. /Szabó Csaba: Atlantisz, a biztos szárazföld. Jelenség lett a Phoenix könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./

Kolozsváron a Phoenix Könyvesházban a négy történelmi magyar egyház által kijelölt gyermekek népes csoportja számára rendezett adventi estet a kolozsvári magyar főkonzulátus. Szilágyi Róbert lelkész mondott beszédet, majd Magyari Eszter, a könyvesbolt vezetője, kiosztotta a gyermekeknek az ajándékcsomagokat. /Ö. I. B.: Előkarácsony a Phoenixben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Csép Sándor Két dráma című kötetét ismerhette meg a közönség március 1-jén Kolozsváron a Phoenix Könyvesházban. Két, évtizedekkel ezelőtt megírt, és az akkori történelmi körülmények miatt méltánytalanul mellőzött színpadi alkotásokról van szó. A Mátyás, a vigasságos – műfaját tekintve – így ajánlja magát: „Commedia dell’ arte négy tételben, avagy álreneszánsz bohózat a XX–XXI, századból”. A másik színmű: „Mi, Bethlen Gábor…”. /Ö. I. B.: Csép–drámák, kötetben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Hatodik alkalommal rendezték meg az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőt a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Phoenix Könyvesbolt szervezésében április 21–23-a között. A versenyzőknek kötelező versként Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének 6–8 választott szakaszát kellett megtanulniuk a választható vers mellett. A gálaesten fellépett a János Zsigmond Unitárius Kollégium Peregrinus együttese. /Dézsi Ildikó: Atlantisz harangoz hatodszor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./