Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Phoenix [zenekar]
19 tétel
1990. augusztus 1.
"A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./"
1991. március 29.
Az RMDSZ vezetői márc. 16-i nyilatkozatukban tiltakoztak amiatt, hogy Petre Roman miniszterelnök szívélyes üdvözletét küldte a nagyváradi Phoenix hetilapnak. Ez azt jelenti, hogy a kormányfő rokonszenvezik ezzel a szélsőséges, magyarellenes, antiszemita kiadvánnyal. /Tiltakozó nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1991. július 10.
A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1991. július 26.
"Az EBEÉ genfi kisebbségi szakértői konferenciáján a magyar küldöttség egyik tagja, Zalatnay István júl. 15-én ismertette a magyar küldöttség nyilatkozatát. A magyar küldöttség elégedetlen, nem realizálódott annak áttekintése, hogy a részt vevő államokban miként tesznek eleget az EBEÉ keretében vállalt kötelezettségeknek. Kitért a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetére. Csehszlovákiában az új szlovák nyelvtörvény nem a kisebbségi, hanem a többségi nyelv érdekeit szolgálja. A csehszlovákiai magyarságot 1945 és 1948 között tömegesen megfosztották jogaiktól. Törvényesen azóta sem rehabilitálták őket teljes mértékben. A romániai magyarság helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. A nemzetbiztonsági törvény a "szeparatizmust" jelölte meg bűncselekményként. Ez a jogilag nem meghatározható kategória a törvény önkényes alkalmazásához vezethet. Romániában a nemzeti kisebbségeket nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetik alá az igazságszolgáltatás terén. 1990 márciusában a Vatra Romaneasca nevű szervezet véres pogromot indított a marosvásárhelyi magyarság ellen. Sütő András írót szinte megölték a magyarellenes erőszakcselekmények során, fél szeme világát elvesztette. Több mint egy év eltelte után még mindig nem állítottak bíróság elé egyetlen tettest sem, csupán magyar és roma személyeket ítéltek el. Egyetlen románt sem találtak bűnösnek, közben a kormány nem hajlandó felülvizsgálni az igazságtalanul elítéltek ügyét. - Halogatják a helyhatósági választásokat. A vezető tisztségekbe kinevezett nemzetiségek aránya. - A Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezik. Uszító, antiszemita lapok jelennek meg. Csökkentették a magyar tévéműsort. A magyar iskolák elleni támadások. /A magyar küldöttség Zalatnay István által ismertetett nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Traian Chebeleu román küldöttségvezető erre reagálva, júl. 17-én mondott beszédében, mindent visszautasított. A szeparatizmus még csak törvénytervezetben szerepel. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események nem "a magyarok elleni véres pogrom", Chebeleu szerint az az előzménye, hogy márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár átkelt a határon, magatartásuk sértette a románok nemzeti érzelmeit. Azt, hogy történetesen magyarokat és cigányokat állítottak bíróság elé, azzal magyarázta, hogy ellenük voltak bizonyítékok. A cigányellenes incidensekről elmondta, hogy a vétkesek ellen eljárást indítottak. Kijelentette: a Bolyai Egyetemen magyarul is lehet tanulni, erről kiadványuk, a Fehér könyv tartalmaz adatokat. Azt állította, hogy több romániai magyar lap hasonló hangnemű, mint az uszító Romania Mare. Chebeleu szerint Petre Roman miniszterelnök csak autogramot adott a Phoenix antiszemita lapnak. Visszautasította, hogy csökkentették a magyar tévé műsoridejét, ugyanígy elutasította a felvetett oktatásügyi problémákat. /Traian Chebeleu román küldöttségvezető válasza a magyar küldöttség nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., 26./"
1991. július 26.
"Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26."
1991. július 31.
A Phoenix /Nagyvárad/ hetilap 28. számában megjelent magyarellenes, az 1989. december végi tüntetőket erőszakos rendzavaróknak nevező cikk ellen júl. 26-án közös nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ, a Nemzeti Megmentési Front és három román párt. Ugyanezen rágalmazó cikk miatt interpellált Kerekes Károly képviselő, interpellációjában felszólította a Phoenix tiszteletbeli igazgatóját és parlamenti terjesztőjét Gheorghita Lupau képviselőt, hogy határolja el magát ettől az írástól. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
1991. augusztus 1.
Kerekes Károly képviselő interpellált a Nagyváradon kiadott Phoenix lap magyarellenes cikkei ellen. A lap 28. számában az 1989. decemberi események becsmérlésére, a forradalmárok, mártírok emlékének befeketítésére vetemedett. A Phoenix Gheorghita Lupau képviselő lapja. Lupau a sajtót is felhasználja a magyarság elleni hangulatkeltésre. Lupau képviselő reagált: megtiszteltetés, hogy európai szellemiségű lapjáról szó esett a parlamentben, kifejtette, hogy ők senkit sem támadnak. /Képviselőházi interpellálások, közlemények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1991. augusztus 3-4.
"A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./"
1991. november 1.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök személye és családja ellen felújult a névtelen levél- és telefonkampány. Halállal fenyegetik, gyermekei ellen merényletet jósolnak. Féktelen uszító-kampány folyik a magyarság és Tőkés László ellen a parlamentben. A temesvári Securitate volt főnökhelyettesének, a letartóztatásban levő Radu Tinunak a gyalázkodó, Tőkés Lászlót rágalmazó levele elhangozhatott a parlamentben okt. 24-én. A nagyváradi Phoenix lap "fasisztának" nevezte Tőkés Lászlót. A Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete bűnvádi eljárást kezdeményezett - többek között - Tőkés László ellen is. Tőkés László önvédelemből feljelentést tett a névtelen levelek tárgyában, az Azi és a Phoenix lapok ellen, kéri az RMDSZ-t, hogy interpelláljon tiszteletbeli elnöke védelmében a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ "
1992. január 8.
Egyre-másra jelennek meg Ion Antonescut dicsőítő könyvek, most a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi könyvkiadója, a Tipomur szentelt egy tanulmánykötetet Antonescunak és azt a bukaresti tévéhíradó 1991. dec. 17-én melegen ajánlotta az olvasóknak. Az Antonescut magasztaló könyveket a román fasizmus utolsó élő ideológusa, Iosif Costantin Dragan tartja fent az Antonescu Marsall Alapítvánnyal, ő fizeti a szélsőséges lapokat /Natiunea, Romanul, Europa, Romania Mare, a nagyváradi Phoenix, a temesvári Renastarea Banateana/. - A tévé képernyőjén időnként megjelenik Adrian Motiu szenátor, aki az Erdélyt fenyegető magyar veszélyről beszél. /Barabás István: Kísértetek pedig vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. január 11.
"Tőkés László püspök a folyamatos fenyegetettség állapotában él, ezt nyílt levélben ismertette. Pontokba szedte az utóbbi negyedév megfélemlítő és fenyegető megnyilvánulásait. Ezek között szerepelt az, hogy házukat ismeretlenek ellenséges feliratokkal látják el, bemocskolják, ugyanúgy, ahogy 1989-ben tették Temesváron. A nagyváradi Phoenix című szennylap fasisztának titulálta a püspököt, és szóról szóra a régi Securitate "adatait" ismételte. Hasonló a hangvétele a román szélsőséges sajtónak /Romania Mare, Renasterea Banateana, Totusi Iubiera, Europa./. Az opportunizmusra hajló ellenzéki sajtó egy része is ellenségesen írt róla, például a bukaresti Expres Magazin Ceusescu-barátnak nevezte a püspököt. Névtelen levelekben megfenyegették. Tőkés László úgy értesült, hogy Theodor Salajan szekus őrnagy foglalkozik hazai likvidálásával, de külföldön is egy egész román ügynökhálózatnak ez a feladata. Legveszélyesebb ellenfelei a vatrás és a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó román parlamenti képviselők. A székely-magyarság kollektív bűnösségét megfogalmazó Hargita-Kovászna jelentés készítői gyűlölködő kirohanásaik közben őt is támadták. Némelyikük Tőkés László perbefogását, letartóztatását sürgette, hasonlóan járt el a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete. Radu Ceontea szenátor a börtönben sínylődőket nemzeti hősöknek nevezte, Tőkés Lászlót és az ellenzékieket pedig hazaárulóknak. A televízióban felolvasták Radu Tinu tömeggyilkossággal vádolt szekusfőnök levelét, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulással vádolta. Azóta a temesvári per vádlottainak többségét szabadon bocsátották, köztük Radu Tinut is. Legutóbb pedig több megye képviseletében működő román "népbíróság" halálra ítélte. - Tőkés Lászlónak oka van a félelemre, félteni családját, a megnyomorított társadalmat és az ugyanezen erők által fenyegetett népét. /Tovább él és működik a Securitate. Tőkés László nyílt levele. = Új Magyarország, jan. 11./ "
1992. január 15.
Életveszélyes fenyegetéseket kap Tőkés László püspök. Ezekből a gyűlölködő, fenyegető levelekből idéz néhányat a lap. Az egyikben azt írták neki, hogy követték a kocsiját, de nem tudtak karambolt előidézni. A levelek hangja tökéletesen megegyezik a Romania Mare, a Phoenix, az Europa és a Natiunea uszító lapokkal. /Szellemi plasztikbombák. Legyinthet-e a hatalom? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1992. május 10-17.
"Nagyváradon ünnepségsorozattal /Varadinum napok, máj. 10-17/ emlékeznek meg a város fennállásának 900, a török iga alóli felszabadulásának 300 éves és Szent László szentté avatásának 800. évfordulójáról. Képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, külföldön élő nagyváradiak találkozója, szavalóverseny, tudományos előadások, könyvbemutatók, ökumenikus istentiszteletek szerepelnek a programban. Az ünnepzáró szentmisén beszédet mondott az ünnepségre a városba érkező Paskai László bíboros, esztergomi érsek, továbbá John Bukowsky érsek, pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi püspök is. /Új Magyarország, máj. 14., máj. 18./ A szép ünnepség-sorozatot meg akarta zavarni a Vatra Romaneasca által rendezett szimpózium, melyet A sajtó a nemzet szolgálatában címmel szerveztek. A szélsőséges lapok /Romania Mare, Europa, Timpul-Bucuresti, Natiunea, Romanul, Phoenix, Adevarul/ munkatársai, volt szekuritatésok, illetve aktív SRI-tisztek jelentek meg a rendezvényen. Felszólították a lakosságot, hogy lépjen akcióba a magyar "betolakodók" ellen, szükség esetén fegyverrel is. Ilie Neacsu volt szekus tiszt az elmúlt rendszert aranykornak nevezte, szerinte Tőkés László püspököt a Kőrösbe kell dobni. /Liviu Valenas: A Romania Mare nagyváradi akciója. Dreptatea (Bukarest), máj. 19.- magyar fordításban hozta: Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./ "
1993. február 20.
"Tőkés László 1991-ben a nagyváradi ügyészséghez fordult, panaszt téve a Phoenix /Nagyvárad/ hetilap több cikke ellen, melyekben őt fasisztának, romángyűlöletre nevelőnek minősítették, ezek kimerítik a rágalmazás ismérveit. Az ügyészség 1993. jan. 11-i végzése szerint a Phoenixben szereplő "kedvezőtlen jellemzéseket" Tőkés László különböző, ellentmondásos állításai váltották ki, melyeket nem cáfolt meg, ezért az ügyészség az eljárást a lap ellen visszautasítja. /Tőkés László beadványát és az elutasítás szövegét közölte: Közlöny (Nagyvárad), febr. 20./ "
1993. február 24.
"Tőkés László püspök febr. 23-án Washingtonban a külügyminisztériumban és a törvényhozásban folytatott megbeszéléseket, majd sajtóértekezletet tartott, amelyet a romániai kommunista rezsim helyreállítását felvázoló előadásával kezdett /A visszarendeződés tényei Romániában címmel/. A kialakult helyzetet "demokratikus arcú kommunizmusnak" nevezhetjük, mondta. 1990-ben eljárást kezdeményezett a nacionalista, antiszemita Phoenix lap ellen. Két év után kapott választ az ügyészségtől, gyakorlatilag igazat adtak Phoenix uszító, magyarellenes rágalmainak. Védik, átmentik, támogatják a régi rezsim exponenseit, a Securitate képviselőit. A tömeggyilkossággal vádolt Nicu Ceausescu, a diktátor fia is elhagyhatta börtönét. A tévében "rehabilitálják" a volt diktátor udvaroncait. A román parlament bővelkedik szélsőséges nacionál-kommunista párt-emberekben. Utcákat neveznek el a háborús bűnösként kivégzett Antonescuról, folyik a történelemhamisítás, fokozódik a kisebbségek elleni ultranacionalista támadás. Tőkés László felidézte a magyar emlékek meggyalázását, összetörését, a Mátyás-szobor esetét, mindezek az akciók a hatóság nyílt vagy burkolt támogatásával zajlanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Az etnikai tisztogatás nemcsak Jugoszláviában folyik - jelentette ki a püspök. /Tőkés püspök a romániai rezsim restaurálásáról. = Magyar Nemzet, febr. 24./"
1993. augusztus 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./
1994. június 15.
A Tinerama bukaresti hetilap jún. 10-16.i számában megjelent Tőkés László - a Securitate informátora című cikk kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala közleményt hozott nyilvánosságra. Ez a rágalmazás először a Renasterea Banateana/Temesvár/ 1990. dec. 14-i, az Azi (Bukarest), 1990. dec. 15-i számában, majd a Phoenix (Nagyvárad) 1991. máj. 21-i számában látott napvilágot. A folyamatban levő kommunista restauráció körülményei között mind gyakoribbá válnak az ilyen rágalmazások. Újabb jelenség, hogy még a demokratikus lapokban is megjelennek ilyen írások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./
2015. július 28.
Kolozsi Magyar Napok: egekbe repítette a bátrakat
Közösségépítés egyre jobban kikristályosodott programokkal
Tematikailag sokszínű, a kolozsi és a Kolozsról elszármazott lakosságnak szóló rendezvényt szerveztek az elmúlt hétvégén a sósfürdőjéről híres községben, amelyet ezúttal madártávlatból is megcsodálhattak a merészebbek.
A hagyományőrzést modern szórakozási lehetőségekkel ötvöző II. Kolozsi Magyar Napok programjának összeállításakor a sajátos helyi értékekre alapoztak ugyan, de igyekeztek minden korosztály számára vonzóvá tenni a kétnapos rendezvénysorozatot. Idén az újdonságok között szerepelt a hőlégballonos falunézés, valamint a fürdő területén található, frissen megnyílt kalandpark nyújtotta „adrenalin-bomba”. A hagyományos vonalat képviselték a változatos gyermekprogramok, a kézművesvásár, a néptánctalálkozó, valamint az első nap záróeseménye, az Anna-bál. Vasárnap szórakoztató és ismeretterjesztő előadások várták az érdeklődőket, este pedig Phoenix és Desperado koncert, majd tűzijáték zárta a napot.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. január 28.
Határok és kerítések között
Miközben (hétfőn reggel) ezeket a sorokat írom, Amszterdamban ismét a menekültügyről tárgyalnak az unió külügyminiszterei. Drámaibb fogalmazásban Európa jövőjéről, higgadtabb megközelítésben csak a határairól, földközeli hozzáállásban pedig „csupán” a határok őrzéséről van szó. Főként pedig az ezer lyuktól foszladozó görög–török tengeri határról, amelyet a szétszórt szigetvilág miatt még áttekinteni sem olyan könnyű, hát még megvédeni, elzárni a migránsok újabb milliója elől. Márpedig a közel-keleti menekültek tavalyi első milliója után egyre több európai országban gondolják úgy, hogy a vendégszeretet előírásainak az eddigiekkel már bőven eleget tettek, Európa betelt, következésképpen... Azért nem folytatom, mert hát a folytatást a miniszter urak is, ahányan vannak, szinte annyiféleképpen képzelik el. Mindegyik a saját érdeke szerint, a maga szemszögéből nézi. Korántsem szent egyikük sem, de azért mindegyiknek maga felé húz a keze.
Noha én miniszter nem voltam és nem is leszek, csupán egy romániai magyar, hát én ebből a szemszögből figyelem a híreket, s próbálom saccolni a fejleményeket. A hírek pedig arról szólnak, hogy Románia, mérsékelt lelkesedéssel ugyan, de hajlandó lenne fogadni a számára kiporciózott migránsokat. Olvasom, hogy mennyi lenne a fejadagjuk, és mire is költhetik el, hogy hová gondolnák berendezni a táboraikat, mennyi időre fogadnák be őket, és így tovább. És azt is hallom, hogy hiába telt le a novemberi, majd decemberi határidő, ezek a fránya migránsok az orrukat húzzák, Isten ments, hogy a közmondásos román vendégszeretetre fájna a foguk. Olvashattak ők valamit, hallhattak valamit Sabin Gherman nézeteiről. Akinek korántsem egyedül van elege mioritikus tájainkból, gondoljuk meg, közel négymillió polgártársunk (majdhogynem migránsokat írtam) fordított már hátat neki, fordította Európa boldogabb tájai felé a szekere rúdját. Nem kellünk mi már, úgy tetszik, még a földönfutó migránsoknak sem.
No, de elég az önsajnálatból, vessünk egy pillantást szerfelett változatos határainkra. A román–bolgár, az ugye uniós belső határ, a magyar–román nemcsak uniós, de ezen felül vagy belül schengeni határ is, a szerbektől, az ukránoktól meg a moldáv testvérektől uniós külső határok választanak el minket. Amit utóbbiak elég könnyen átjárnak, több százezren, hála legyen a kettős állampolgárságnak. Mondjuk ezt mi itthon. Európában azért más hangok is hallatszanak. Magyarországról például olyasmi, hogyha a szükség úgy hozná, ők bizony a déli, schengeni határaikon felhúzott drótkerítést akár északra kanyarodva, a román–magyar–szerb hármashatár irányába is készek meghosszabbítani. Logikus lépés lenne, de az is érthető, hogy Bukarestben aligha tapsolnának neki. Pedig a dolog, legalábbis román–szerb viszonylatban nem is lenne akkora újdonság. Mert hát hiába volt Tito és Ceauşescu akkora kebelbarát, országaik között a szögesdrót bizony a régi világban is fennállt. Belső vasfüggöny, két barátinak mondott, szocialista ország között! Ahol bizony elég gyakori volt a puskaropogás, de szinte mindig a román oldalon. Akit a részletek, a Dunába lőtt vagy a jeltelen sírokba elkapart menekülők történetei, sorsa, részlegesen a névsoruk is érdekelne, a neves temesvári tévés újságíró,  Brînduşa Armanca könyvében bőven megtalálhatja. Ahol nem feledkezik meg a sikeres szökések részletezéséről sem. Például a Phoenix együttes tagjainak kalandos disszidálásáról a vaskapui vízierőmű gátján át, vagy Nadia Comâneci szenzációs szökéséről Csanád és Kiszombor között, mindössze egy hónappal az Aranykorszak dicstelen vége előtt. A könyv (Frontieriştii) több román kiadást is megért, 2011-ben megjelent magyar fordítását (Közelmúlt a médiában. Határesetek a szögesdróton, Irodalmi Jelen Könyvek, Concord Media Jelen) szintén gyorsan elkapkodták.
Láthattuk, hogy határ és határ között mekkora változatosság és különbség van, a kerítések és a szögesdrótok között sincs ez másként. Amiről viszont a Brüsszelben vitatkozó külügyeseknek sem kellene megfeledkezniük: egészen más, ha – mint az Aranykorban – a drótakadály a diktatúrát, az elszigetelődést, a bezártságot szolgálja, vagy pedig – mint manapság Európában – egy ezeréves identitást, kultúrát védelmez meg másfajta szellemiséget képviselő, aligha integrálható migránsok tömegeivel szemben.
Krajnik-Nagy Károly. Erdélyi Napló (Kolozsvár)